32.1 Szekrények jellemző típusai és szerkezetei

32.1.1 Motiváció

A vevő szekrényt rendel. A férfi hosszú télikabátot szeretne akasztani, a gyerek játékait mély fiókokba tenné, a feleség szakácskönyvei viszont keskeny, könnyen átlátható polcokra valók. Ugyanaz a szaktudás mindegyikhez, mégis teljesen más szerkezetet fogunk választani. Ha rossz szerkezetet választunk, a szekrény púpos lesz, a polc belóg, a betét megreped, vagy a bútor egyszerűen elnehezedik és nem lehet mozgatni.

Ebben az alfejezetben a szekrényeket nem faanyag szerint, hanem tartószerkezetük szerint tanuljuk meg csoportosítani, és megtanuljuk kiválasztani a feladathoz illőt. Ez az alap ahhoz, hogy a következő alfejezetben (fiókok, ajtók) és a gyártástechnológiáknál pontosan tudjuk, mihez mit kell rögzíteni.

32.1.2 Szemléletes kép

Képzelj el két szekrényt a műhely rajzasztalán.

Az első egy hagyományos, nagymama lakásából származó tömörfa ruhásszekrény. Ha belenézel az ajtaja mögé, nem tömör, vastag falú dobozt látsz, hanem egy vékonyabb fakeretből álló várat. A váz függőleges oszlopokból és vízszintes kereszthevederekből áll, a köztük lévő üres mezőkbe pedig vékonyabb betétek futnak be. Az egész könnyű, de merev.

A második egy modern, fehér konyhaszekrény. Itt nincs faoszlop és betét. A bútor 18 mm vastag, egyenletes felületű lapokból összeállított, zárt doboz (korpusz). Az oldalak, a tető, a fenék és a hátfal együtt adják a merevséget, a homlokzaton pedig szorosan illeszkedő ajtók és fiókok sorakoznak.

Ez a két kép a két fő szerkezeti világ: a keretszerkezet és a kávaszerkezet.

32.1.3 Szekrénytípusok és rendeltetésük

A szekrénytípusokat a tárolni kívánt tárgy és a helyiség funkciója határozza meg.

Ezeket a típusokat a gyakorlatban e négy fő tartószerkezet valamelyikéből építjük fel: keret, káva (korpusz), állvány vagy vegyes szerkezet.

32.1.4 Alapfogalmak és szerkezetek

Definíció. Keretszerkezet. Olyan tartószerkezet, amelyben a szekrény oldalát, ajtaját vagy hátát vékonyabb keresztmetszetű, összecsapozott vagy dűbelezett lécek – oszlopok, hevederek – alkotják. A mezőkbe keskenyebb horonyba vagy falcba engedett betét kerül. A betét nem ragasztva, hanem mozgásbiztosan rögzül, hogy a fa dolgozhasson.

Definíció. Kávaszerkezet (korpusz). Olyan dobozszerű szerkezet, amelyet sík lapokból – oldal, tető, fenék, hátfal – állítunk össze. A merevséget a lapok egymáshoz rögzítése (tiplik, lamelló, korpuszkötők, csavarok) és a hátfal adja. Modern, iparosított, anyagtakarékos és méretpontos gyártást tesz lehetővé.

Definíció. Állványszerkezet. A terhet a padlóra hordó, lábakra vagy lábazati elemekre állított polc- vagy tartórendszer. Oldala nem feltétlenül zárt; a merevséget gyakran hátsó keresztrács vagy feszítőelem biztosítja.

Definíció. Vegyes szerkezet. A fenti szerkezetek kombinációja. Például egy kávaszerkezetű korpuszra keretszerkezetű ajtót teszünk, vagy egy állványszerkezetű lábas asztalkához fiókos korpuszt rögzítünk.

32.1.5 Méretek és ergonómia

A szekrények méretei a felhasználóhoz és a tárolt dolgokhoz igazodnak. A rajzon és a szabásjegyzékben a méreteket hossz × szélesség × vastagság (h × sz × v) sorrendben, mm-ben adjuk meg. Az alábbi mintaértékek beépített, álló szekrényekre vonatkoznak, és tájékoztató jellegűek; egyedi bútoroknál a vevői igény és a helyszíni adottság dönt.

Szekrénytípus Mélység (mm) Magasság (mm) Megjegyzés
Könyvszekrény 250–300 mm 1 800–2 200 mm Polcfesztáv 600–900 mm
Ruhásszekrény 550–600 mm 1 900–2 300 mm Akasztórúdhoz mérve
Cipős szekrény 250–350 mm 900–1 200 mm Döntött belső polcok
Éjjeliszekrény 350–450 mm 450–600 mm Ágymagassághoz igazítva
Tálaló 400–500 mm 800–900 mm Tálalási magassághoz igazítva
Konyhai alsó szekrény 550–600 mm 720–900 mm Munkalap nélkül

Megjegyzés. A méretek kényelmi célokat szolgálnak, pontos szabványértéket a tervezés előtt a hatályos bútoripari előírásokban és a vevői specifikációban ellenőrizd.

32.1.6 Keretszerkezetű szekrények

A keretszerkezetű szekrény akkor a legjobb választás, ha tömör fából dolgozunk, és a bútor légies, könnyen javítható, ugyanakkor hosszú élettartamú legyen. Ilyen például egy klasszikus tölgy ruhásszekrény.

Felépítése:

  1. Oszlopok: A függőleges teherhordó lécek. Befelé néző élükbe van marva a betét számára a horony. Méretük gyakran 40 × 40 mm vagy 50 × 30 mm (tájékoztató) a szekrény méretétől függően.
  2. Kereszthevederek: Vízszintes, keresztdarabok. Az oszlopokkal ollós csappal, vésett csappal vagy lamellóval kötnek össze. A felső keresztheveder hordja a tetőlapot, az alsó az alsó áthidalást adja.
  3. Betét: A keretek közé fut be. Lehet tömörfa, betétes bútorlap, 4–8 mm-es rétegelt lemez vagy furnérozott lap. A betétet a keret horonyába 2–3 mm-es játékkal helyezzük el. Soha nem ragasztjuk be teljes kerületén! Ha a levegő nedvessége miatt a betét dagad, a játéknak köszönhetően nem feszíti szét a keretet. (Erről bővebben az Faipari alapszerkezetek: lap-, keret-, káva- és állványszerkezet alfejezetben tanultál.)
  4. Lábazat: Alul egy külön keret vagy előre- és hátrafelé ugró elem, amely megemeli a szekrény testét a padlótól. Véd a nedvességtől és díszít. A keretszerkezethez legtöbbször egy alul vízszintesen futó, elöl nyitott lábazati keretet csavarozunk, vagy a szekrénytest alá állítható lábakat teszünk.

Miért jó? Ha a tömörfa oldal egyetlen széles lapból állna, zsugorodásnál megrepedne a merev rögzítés miatt. A keret és a mozgó betét viszont elnyeli a fa méretváltozását.

32.1.7 Kávaszerkezetű szekrények (korpuszbútorok)

A modern asztalosműhelyekben a leggyakoribb. Alapja a sík bútorlap – leggyakrabban 16–19 mm-es laminált forgácslap, MDF, rétegelt lemez vagy táblásított tömörfa lap. A munkadarabokat élére merőlegesen, derékszögben rögzítjük, így dobozt (korpuszt) kapunk.

Felépítése:

  1. Oldalak: A jobb és bal oldali lapok. Furatozva vannak a polctartók vagy a vasalatok számára.
  2. Tető és fenék: A korpusz felső és alsó zárólemezei. Gyakran az oldalak közé vannak fogva, vagy az oldalakon fekszenek.
  3. Hátfal: Rendkívül fontos merevítő elem. Anyaga általában 3–8 mm vastag HDF, farostlemez vagy rétegelt lemez. Nútba vagy falcba van beültetve, és hátulról csavarozva.
  4. Lábazat: Anyaga lehet tömör fenyő vagy bútorlap. A konyhaszekrények esetében gyakran állítható műanyag bútorlábakat pattintunk a gyártói tartóelembe. Az elülső lábazati takaróléc elrejti a lábakat.

Kötőelemek: A lapokat korpuszkötő csavarral, tiplivel (köldökcsappal) vagy lamellóval rögzítjük. A vasalatok típusát és furatkiosztását a Bútorvasalatok, kötővasalatok, csavarok és kötőelemek alfejezet tárgyalja.

Figyelem. A kávaszerkezetű korpusznál a hátfal nem pusztán kozmetikai elem. Ha a hátfalat kihagyjuk, vagy csak néhány ponton rögzítjük, a szekrény elöl-hátul megdőlhet, oldalra elcsavarodhat; nútba engedett vékony hátfalnál (pl. 3 mm HDF) a merevséget a teljes kerületen való rögzítés adja; a sarokkötések meglazulása miatt a szekrény „rombuszosodó” mozgást végez.

32.1.8 Állvány- és vegyes szerkezetű szekrények

Az állványszerkezet nyitott polcos elem. Ilyen a klasszikus műhely-polc, a kovácsoltvas-konzolos könyvespolc. Itt a teher a függőleges oszlopokra vagy lábakra hárul. A merevítést oldalsó átlós rács vagy a falra rögzített konzol adja.

A vegyes szerkezet a gyakorlatban a leggyakoribb. Például egy konyhaszekrénynél a korpusz kávaszerkezetű, a homlokzati ajtó keretezett (MDF vagy tömörfa keret közepén betéttel). Egy cipős szekrénynél gyakran állványszerkezetre kerül egy ferde polcokból álló, kávás fiókrész.

32.1.9 Polcok: fesztáv, lehajlás, polctartók

A polc a szekrény leggyakrabban túlterhelt része. A fesztáv a polc két alátámasztása közötti szabad távolság. Minél hosszabb a polc, annál jobban lehajlik.

Szabály. A polc akkor megfelelő, ha a lehajlása terhelés alatt a fesztáv 1/2001/200-ánál, legfeljebb 1/1501/150-énél nem nagyobb (tájékoztató érték; a pontos határ a bútoripari szabványban és a vevői elvárásban van). Például 800 mm-es polcnál a megengedett lehajlás 4,04{,}0 mm.

A faanyag mechanikai tulajdonságaiból (lásd a A fa mechanikai tulajdonságai és tartóssága alfejezetet) a lehajlás kéttámaszú, egyenletesen megoszló teherrel terhelt tartóként számolható:

f=5⋅q⋅l4384⋅E⋅I f = \frac{5 \cdot q \cdot l^{4}}{384 \cdot E \cdot I}

ahol: - ff: lehajlás mm-ben, - qq: a polcra jutó egyenletesen megoszló terhelés N/mm-ben, - ll: a fesztáv mm-ben, - EE: a polc anyagának rugalmassági modulusa N/mm²-ben, - II: a polckeresztmetszet inercianyomatéka mm⁴-ben.

Téglalap keresztmetszetre:

I=b⋅v312 I = \frac{b \cdot v^{3}}{12}

ahol bb a polc szélessége (mélysége), vv a polc vastagsága mm-ben.

Fontos. A polc lehajlását a vastagság (v) harmadik hatványa határozza meg. Ezért egy vékony polc alá szerelt vastag élélc (fióknyelv, előlapi merevítő léc) drasztikusan növeli a merevséget.

32.1.10 Kidolgozott példa: polc lehajlásának számítása

Helyzet: Egy irodai polcrendszerbe 850 mm széles fülkébe MDF polcot készítünk. A polc teljes területére elosztva kb. 40 kg könyvet fognak tenni. Megfelel-e a 18 mm vastag, 300 mm mély MDF polc?

Adat: - Polc anyaga: MDF. Tájékoztató rugalmassági modulusa E=3000N/mm2E = 3\ 000\ \text{N/mm}^2 (ellenőrizendő: gyártói adatlap). - Polc mélysége b=300mmb = 300\ \text{mm}. - Polc vastagsága v=18mmv = 18\ \text{mm}. - Fesztáv l=850mml = 850\ \text{mm}.

1. lépés: A terhelés számítása. A 40 kg tömegű teher súlya: F=m⋅g=40⋅10=400NF = m \cdot g = 40 \cdot 10 = 400\ \text{N} (a nehézségi gyorsulást 10m/s210\ \text{m/s}^2-re kerekítjük). A fesztávra eső megoszló terhelés: q=Fl=400N850mm≈0,47N/mmq = \frac{F}{l} = \frac{400\ \text{N}}{850\ \text{mm}} \approx 0{,}47\ \text{N/mm}.

2. lépés: A keresztmetszet inercianyomatéka. I=b⋅v312=300⋅18312=300⋅583212=145800mm4 I = \frac{b \cdot v^{3}}{12} = \frac{300 \cdot 18^{3}}{12} = \frac{300 \cdot 5832}{12} = 145\ 800\ \text{mm}^4

3. lépés: A lehajlás. f=5⋅q⋅l4384⋅E⋅I f = \frac{5 \cdot q \cdot l^{4}}{384 \cdot E \cdot I} f=5⋅0,47⋅8504384⋅3000⋅145800 f = \frac{5 \cdot 0{,}47 \cdot 850^{4}}{384 \cdot 3000 \cdot 145\ 800} 8504=522006250000850^{4} = 522\,006\,250\,000. A számláló: 5⋅0,47⋅522006250000=12267146875005 \cdot 0{,}47 \cdot 522\,006\,250\,000 = 1\,226\,714\,687\,500. A nevező: 384⋅3000⋅145800=167961600000384 \cdot 3000 \cdot 145\,800 = 167\,961\,600\,000. f=1226714687500167961600000≈7,3mm f = \frac{1\,226\,714\,687\,500}{167\,961\,600\,000} \approx 7{,}3\ \text{mm}

4. lépés: Ellenőrzés. A megengedett lehajlás l/200l/200-hoz: 850/200=4,25mm850 / 200 = 4{,}25\ \text{mm}. A számított 7,3mm7{,}3\ \text{mm} > 4,25mm4{,}25\ \text{mm}. A 18 mm-es MDF polc tehát NEM felel meg, túlságosan belóg.

Megoldás variációk:

  1. Vastagabb anyag: Válasszunk 25 mm-es MDF-et. Új inercianyomaték: I=300⋅25312=390625mm4I = \frac{300 \cdot 25^{3}}{12} = 390\,625\ \text{mm}^4. Új lehajlás: f=1226714687500384⋅3000⋅390625≈2,72mmf = \frac{1\,226\,714\,687\,500}{384 \cdot 3000 \cdot 390\,625} \approx 2{,}72\ \text{mm}. 2,72<4,252{,}72 < 4{,}25. Megfelel!

  2. Elöli-merevítő léc: A polc elülső éle alá ragasztással és csavarral egy 15×30mm15 \times 30\ \text{mm}-es tömörfa élce kerül. Ez gyakorlatilag úgy viselkedik, mintha a polc vastagabb lenne, és a polc csak hátul ül a polctartón, elöl a vasalat is fogja.

Számítási megjegyzés. A számítás becslés. A tényleges lehajlás függ a polc eloszló terhelésétől, az anyag időbeli kúszásától (főleg MDF-nél) és a polctartók megfogásától. Gyártás előtt a gyártói adatlap és a bútoripari méretezési előírás a mérvadó.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Bal oldalon a 850 mm fesztávú, 18 mm-es MDF polc két alátámasztás között, 40 kg egyenletes teherrel, 7,3 mm lehajlással (a határ 4,25 mm); jobb oldalon a lehajlás görbéi 16, 18 és 25 mm vastagságra és az l/200 határ egyenese.
A kidolgozott példa polca túlnagyított lehajlással, és a lehajlás a fesztáv függvényében 16, 18 és 25 mm-es MDF polcra, az l/200l/200 határvonallal

A jobb oldali görbéken jól látszik a vastagság harmadik hatványának hatása: a 25 mm-es polc ugyanakkora fesztávon a 18 mm-esnek alig több mint harmadát hajlik. Az interaktív kalkulátorban az anyag, a méretek, a teher, az elülső merevítő léc és a kúszás is állítható.

32.1.11 Polctartók

A polcok rögzítésének módja határozza meg az állíthatóságot.

Az állítható furatrendszernél a sorok osztása általában 32mm32\ \text{mm}, az elülső fúrási sortengely a bútor elülső élétől 37mm37\ \text{mm}-re van (tájékoztató, 32-es rendszer). A polctartók beszerelésénél ügyelned kell, hogy az összes tartó ugyanabba a magassági sorba kerüljön, különben a polc billeg.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Négy polcrögzítés: hornyba ültetett fix polc, polctartó csapok a 32-es furatsorban (Ø5 mm, 32 mm osztás, 37 mm az elülső éltől), létraprofil kampós tartóval és síntartó konzol; alattuk a polc felfekvése metszetben.
Négy polcrögzítés: fix (hornyba ültetett), polctartó csap a 32-es furatsorban, létraprofil kampós tartóval, síntartó konzollal – felül nézetben, alul függőleges metszetben (sematikus)

32.1.12 A két szerkezet robbantott ábrán

Statikus változat (mint a PDF-ben)Keretszerkezetű szekrényoldal és kávaszerkezetű korpusz robbantott ábrája az elemek nevével: oszlopok, kereszthevederek csapokkal, betét; a nagyított részleten a betét a horonyban 2–3 mm játékkal. Jobbra a korpusz: oldalak 18 mm, belül a 32-es furatsor, tető, fenék, polc csapokon, 4 mm-es hátfal a nútban, 100 mm-es lábazat, 600 mm mélység.
Keretszerkezetű szekrényoldal és kávaszerkezetű korpusz robbantott ábrája (kabinet-axonometria), nagyított részlettel a betét játékáról

Bal oldalon a keretszerkezet: a két oszlop (1) és a két keresztheveder (2) csappal (3) kötődik, a betét (4) a horonyban játékkal ül. Jobb oldalon a korpusz lapjai: tető (5), oldalak (6) a furatsorral, polc (7), hátfal (8) a nútban, fenék (9) és lábazat (10). Az interaktív változatban a csúszkával szét- és összerakható a két szerkezet.

32.1.13 Szemléltető diagram

Az alábbi számított értékek azt mutatják, hogyan nő a lehajlás a fesztáv növelésével egy 18 mm vastag, 300 mm mély MDF polcnál.

18 mm vastag, 300 mm mély MDF polc lehajlása a fesztáv függvényében - Szemléltető adat, a fenti képlettel számolva: E = 3000 N/mm², I = 145 800 mm⁴, q = 0,44 N/mm (állandó megoszló teher); a két vonal kb. 725 mm-nél metszi egymást. A tényleges érték a gyártói adatlap és a polctartók megfogása alapján ellenőrizendő.

A lehajlás görbéje meredeken emelkedik, mert a lehajlás a fesztáv negyedik hatványával arányos, a megengedett l/200l/200 határ viszont csak egyenesen nő. A két vonal kb. 725 mm-nél metszi egymást: a metszéspont fölött a polc túlságosan belóg, ezért a 18 mm-es MDF polc ekkora terhelésnél 700 mm-es fesztávig felel meg, 800 mm-nél már nem. Ezért a hosszú polcokat feltétlenül alá kell támasztani, elöli merevítéssel ellátni, vagy vastagabb lapból készíteni.

32.1.14 Technológiai útmutató: polc méretre vágása és beépítése

Ez a rész a lapalkatrészek gépi szabása nélkül, a szerkezeti összeállításra koncentrál. A gépi szabás előtt tanulmányoznod kell a Lapszabászgépek, táblafelosztók és a fűrészelési hibák és a Tanulóműhely, alap szerszámkészlet és a biztonságos gyakorlás határai alfejezeteket.

  1. Méretvétel a műhelyrajzról: Olvasd le a kész méretet és a vastagságot. (ellenőrzés: a rajz és a szabásjegyzék mérete egyezzen)
  2. Anyagkiosztás: A nyers lapból a szálirány és mintairány szerint válaszd ki a pofát. (ellenőrzés: a furnérminta vagy dekorminta iránya függőlegesen fusson a kész bútoron)
  3. Szabás: A lapot a megadott hosszra és szélességre darabold. Hagyj rá 2–3 mm-t az élének méretre munkálásához, ha a szabás nem formatizáló lapfűrésszel történt. (ellenőrzés: a lap élén nincs kitöredezett darab, a felső és alsó lamellák nem szakadtak ki)
  4. Élzárás: A látszó élekre élzáró fóliát vagy tömörfa lécet vasalj/ragassz. (ellenőrzés: az élzáró nem áll túl a lap vastagságán, átmenete sík)
  5. Furatkiosztás: A polctartók helyét a furatkiosztási rajz szerint fúrd meg. (ellenőrzés: a furat a lap élével párhuzamos, mélységi ütközőjét beállítottad)
  6. Szerelés: A korpusz oldalait, tetőjét és fenekét dűbelezve vagy csavarozva rögzítsd. A hátfalat a bemarásba vagy a falcba helyezd. (ellenőrzés: a korpusz derékszögű, az átlók hossza megegyezik)
  7. Polcbepattintás: A polctartókat a megfelelő magasságba helyezd, majd a polcot fektesd rájuk. (ellenőrzés: a polc nem billeg, elülső éle kissé hátra, a lábazat síkjától beljebb esik)

32.1.15 Minőségellenőrzés

A szekrény összeállítása után az alábbiakat ellenőrizd.

32.1.16 Tipikus hibák és okaik

  1. Hiba: A tömörfa betét a keretben megreped. Ok: A betétnek nem hagytak mozgási játékot, vagy a betétet körbe beragasztották a horonyba. Megoldás: A betétet mindig szárazon, 2–3 mm-es játékkal helyezd a horonyba. Csak a betét közepén, egy ponton (pl. egy rejtett csappal) szabad rögzíteni, hogy a kiterjedése irányban el tudjon mozdulni.

  2. Hiba: A polc középen belóg. Ok: A polc fesztávja túl nagy a terheléshez képest, vagy a lap túl vékony. Megoldás: Vastagabb lapot, erősebb anyagot (pl. MDF helyett rétegelt lemezt) válassz, vagy a polc elülső élére szerelj merevítő lécet/zártszelvényt. Ha a bútor belső kialakítása engedi, csökkentsd a fesztávot egy középső osztólappal.

  3. Hiba: A szekrény a helyén „rombuszosodik”, az ajtók a sarkuknál összeérnek, a teteje nem zár. Ok: A hátfal hiánya vagy rossz rögzítése miatt a korpusz elvesztette a derékszögű merevségét. Megoldás: A hátfalat a korpusz teljes kerületén, legfeljebb 100–150 mm-es osztással (tájékoztató, ellenőrizendő: vasalat- és lapgyártói ajánlás) csavarral vagy facsavarral rögzíteni kell. A szekrényt a falhoz is ki lehet kötni, ha a stabilizálást fokozni kell.

32.1.17 Valós életbeli alkalmazás

Eset: Egy asztalos tanuló könyvespolcot készített a hálószobába. A fal hossza 2 200 mm volt, így a polcokat 2 000 mm-es fesztávval, 18 mm-es laminált forgácslapból méretre vágatta. A könyvek felrakása után néhány hét alatt a polcok középen látványosan belógtak, a széleken a könyvek befelé dőltek. A reklamáció során kiderült, hogy a vevő nemcsak díszkönyveket, hanem nehéz lexikonokat és fotóalbumokat tárolt ott. A műszaki ellenőrzés kimutatta, hogy a lehajlás meghaladta a 15 mm-t. A hibát a tanuló azzal követte el, hogy a polc hosszúságát az oldalfal hosszához igazította, és egyetlen középső alátámasztást sem tervezett. A tanulság: a polc nem lehet tetszőlegesen hosszú. A javítás úgy történt, hogy a polcrendszert függőleges osztólapokkal leosztották 600 mm-es szakaszokra, így a polcok lehajlása a tűréshatár alá került, és a könyvek is jobban elfértek.

32.1.18 Önellenőrzés

  1. Melyik szerkezetet választanád egy modern, 600 mm mélységű beépített ruhásszekrényhez, ha a falnyílás mérete pontosan mérhető? Miért?
  2. Igaz/hamis: A keretszerkezetű szekrény betétjének fixen a horonyban kell lennie, mert különben zörög.
  3. Mennyi a megengedett lehajlás (mm-ben) egy 1 000 mm fesztávú polcnál, ha a l/200l/200 határt alkalmazzuk?
  4. Igaz/hamis: A kávaszerkezetű szekrény hátfalát nem muszáj rögzíteni, ha a polcok elég vastagok.
  5. Mennyi az inercianyomatéka annak a polcnak, amelynek mélysége 350 mm, vastagsága 16 mm?
  6. Mi a különbség az állvány- és a kávaszerkezet között a teherviselés szempontjából?

32.1.19 Feladatok

1. feladat (A) – Sorolj fel négy szekrénytípust, és írd mindegyik mellé a hozzá illő jellemző mélységet.

2. feladat (A) – Nevezd meg a keretszerkezetű szekrény három fő alkotóelemét, és írd le a betét helyes beépítését.

3. feladat (B) – Számítsd ki a polc lehajlását. Adott: MDF polc, b=300mmb = 300\ \text{mm}, v=16mmv = 16\ \text{mm}, l=700mml = 700\ \text{mm}, q=0,35N/mmq = 0{,}35\ \text{N/mm}, E=3000N/mm2E = 3\ 000\ \text{N/mm}^2.

4. feladat (B) – Az előző feladat eredménye alapján állapítsd meg, hogy megfelel-e a polc az l/200l/200 lehajlási határnak. Ha nem, milyen vastagságú MDF-re cserélnéd a polcot?

5. feladat (C) – Egy megrendelő 1 800 mm széles, súlyos könyveket tároló könyvespolcot szeretne, de a helyiségbe nem fér be 25 mm-nél vastagabb polc. Javasolj szerkezeti megoldást, rugalmasan.

6. feladat (D) – Tervezz meg egy beépített, 600 mm mély, 800 mm széles konyhai alsó szekrényt: korpuszanyag, hátfal, lábazat, polc fesztávja és vastagsága. Ellenőrizd a 18 mm-es, 300 mm mély polc lehajlását 20 kg egyenletes teherre (E=3000N/mm2E = 3\ 000\ \text{N/mm}^2), és foglald a szerkezetet 4–5 számozott lépésbe.

32.1.20 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Kávaszerkezetű korpuszt. A modern, iparosított gyártásnál a lapokból összeállított doboz gyorsan méretre szabható, a hátfallal beállítható, és a falnyíláshoz pontosan hozzáigazítható.
  2. Hamis. A betétnek 2–3 mm-es játékkal kell ülnie, mert a fa dagad és zsugorodik. Csak egy ponton szabad rögzíteni.
  3. l/200=1000/200=5,0mml/200 = 1000 / 200 = 5{,}0\ \text{mm}.
  4. Hamis. A hátfal merevít. Ha nincs rögzítve, a szekrény elveszti derékszögű merevségét.
  5. I=b⋅v312=350⋅16312=350⋅409612=119466,7mm4I = \frac{b \cdot v^{3}}{12} = \frac{350 \cdot 16^{3}}{12} = \frac{350 \cdot 4096}{12} = 119\ 466{,}7\ \text{mm}^4.
  6. Az állványszerkezetnél a terhet a lábakra vagy az állványoszlopokra eresztjük le, a zárt korpusz (káva) viszont a lapok összességén és a hátfal merevségén keresztül visel terhet.

1. feladat (A) – Például: könyvszekrény (250–300 mm); ruhásszekrény (550–600 mm); konyhai alsó szekrény (550–600 mm); tálaló (400–500 mm). (Más ésszerű, indokolt típus is elfogadható.)

2. feladat (A) – Oszlopok, kereszthevederek, betét. A betétet a horonyba 2–3 mm-es játékkal, szárazon, csak egy ponton rögzítve kell beépíteni, hogy a fa mozoghasson.

3. feladat (B) – Adott: b=300mmb = 300\ \text{mm}, v=16mmv = 16\ \text{mm}, l=700mml = 700\ \text{mm}, q=0,35N/mmq = 0{,}35\ \text{N/mm}, E=3000N/mm2E = 3\ 000\ \text{N/mm}^2. Keresett: ff. 1. I=b⋅v312=300⋅16312=300⋅409612=102400mm4I = \frac{b \cdot v^{3}}{12} = \frac{300 \cdot 16^{3}}{12} = \frac{300 \cdot 4096}{12} = 102\ 400\ \text{mm}^4. 2. f=5⋅q⋅l4384⋅E⋅I=5⋅0,35⋅7004384⋅3000⋅102400f = \frac{5 \cdot q \cdot l^{4}}{384 \cdot E \cdot I} = \frac{5 \cdot 0{,}35 \cdot 700^{4}}{384 \cdot 3000 \cdot 102\ 400}. 7004=240100000000700^{4} = 240\,100\,000\,000. Számláló: 5⋅0,35⋅240100000000=4201750000005 \cdot 0{,}35 \cdot 240\,100\,000\,000 = 420\,175\,000\,000. Nevező: 384⋅3000⋅102400=117964800000384 \cdot 3000 \cdot 102\,400 = 117\,964\,800\,000. f=420175000000117964800000≈3,56mmf = \frac{420\,175\,000\,000}{117\,964\,800\,000} \approx 3{,}56\ \text{mm}.

4. feladat (B) – A megengedett lehajlás: l/200=700/200=3,5mml/200 = 700 / 200 = 3{,}5\ \text{mm}. 3,56mm>3,5mm3{,}56\ \text{mm} > 3{,}5\ \text{mm}, tehát nem felel meg. A legfeljebb 3,5 mm-es lehajláshoz nagyobb inercianyomaték kell. Ha v=18mmv = 18\ \text{mm}-re cseréljük: I=300⋅18312=145800mm4I = \frac{300 \cdot 18^{3}}{12} = 145\ 800\ \text{mm}^4. Új lehajlás: f=420175000000384⋅3000⋅145800≈2,5mmf = \frac{420\,175\,000\,000}{384 \cdot 3000 \cdot 145\,800} \approx 2{,}5\ \text{mm}. Ez már megfelel. (Tehát a 18 mm vastag polc megfelel.)

5. feladat (C) – Ha a 25 mm-es vastagságot nem lehet növelni, a polc fesztávját csökkenteni kell. A javaslat: szereljünk be középen függőleges osztólapot vagy kettős könyöktartót, így a szabad fesztáv 900 mm alá csökken. Alternatívaként a polc elülső és hátsó élébe ragasztott, mélyebben futó fióknyelv merevítő léc is növeli az inercianyomatékot anélkül, hogy a látvány zavaró lenne.

6. feladat (D) – Minta a konyhaszekrényhez: korpusz 18 mm-es fóliázott forgácslap; hátfal 4 mm-es HDF (körben rögzítve); lábazat magassága 100 mm; polc 18 mm vastag. Belső fesztáv: 800−2⋅18=764mm800 - 2 \cdot 18 = 764\ \text{mm}. Teher: q=200N/764mm≈0,26N/mmq = 200\ \text{N} / 764\ \text{mm} \approx 0{,}26\ \text{N/mm}; I=300⋅18312=145800mm4I = \frac{300 \cdot 18^{3}}{12} = 145\ 800\ \text{mm}^4. f=5⋅0,26⋅7644384⋅3000⋅145800≈4,43⋅10111,68⋅1011≈2,7mmf = \frac{5 \cdot 0{,}26 \cdot 764^{4}}{384 \cdot 3000 \cdot 145\ 800} \approx \frac{4{,}43 \cdot 10^{11}}{1{,}68 \cdot 10^{11}} \approx 2{,}7\ \text{mm}; a megengedett érték l/200=764/200≈3,8mml/200 = 764/200 \approx 3{,}8\ \text{mm}, tehát a polc megfelel (tájékoztató számítás). Lépések: 1. a homlokzati rajz alapján a korpusz kész méretének meghatározása; 2. a lapok szabása hosszra és szélességre; 3. élzárás; 4. a polctartó- és vasalatfuratok fúrása a 32-es rendszer szerint; 5. a korpusz összeszerelése, majd hátlapozás.

32.1.21 Rövid összefoglaló

A szekrényeket a tartószerkezetük szerint osztályozzuk. A keretszerkezet oszlopokból és kereszthevederekből áll, a mezőkbe mozgó betét kerül. Ez a tömörfa bútorok ideális szerkezete, mert elnyeli a fa dagadását és zsugorodását. A kávaszerkezet (korpusz) sík lapokból összeállított doboz. A merevségét a lapkapcsolatok és a hátfal adják. Az állvány- és vegyes szerkezet lábakra támaszkodó vagy más szerkezettel épített kombináció. A polcok méretezésénél a fesztáv és a lehajlás a döntő. A lehajlás kéttámaszú tartóval: f=5⋅q⋅l4384⋅E⋅If = \frac{5 \cdot q \cdot l^{4}}{384 \cdot E \cdot I}, ahol I=b⋅v312I = \frac{b \cdot v^{3}}{12}. Továbbvitt eredmény. Ez a szerkezeti felosztás alapozza meg a fiókok és szekrényajtók szerkezetét Fiókok és szekrényajtók szerkezete; fiókos éjjeliszekrény szerkezeti rajza, a korpuszbútorok gyártástechnológiáját Korpuszbútorok és tároló bútorok gyártástechnológiája, és a szerkezetek szerelését Idegencsapos és ragasztott szerkezetek szerelése; szorítóeszközök és prések. A polcméretezésnél tanult lehajlási képletet a lépcsők méretezésénél is használjuk Falépcsők szerkesztése és készítése.

32.1.22 Források és ellenőrzési hiányok

Az alfejezet a faipari szerkezettan és a bútoripari gyártás általános szakmai gyakorlatán alapul. Az ergonómiai méretek (polcmélységek, magasságok, ruhaakasztó rúd magassága) tájékoztató értékek, a konkrét megrendelésnél a vevő méretei és a bútoripari szabványok az irányadók. A polc lehajlási képletének alkalmazásához használt rugalmassági modulus tájékoztató anyagjellemző, a pontos érték a lapgyártó műszaki adatlapjától és a faanyagfizikai táblázatoktól függ (ellenőrizendő: gyártói adatlap, aktuális EN szabvány a bútoripari terhelési követelményekhez). A l/200l/200 határ a gyakorlatban elterjedt tervezési irány, a pontos előírás a szerkezeti méretezési szabványban és a termékszabványban ellenőrizendő.