40.2 Falépcsők szerkesztése és készítése

40.2.1 Miért kell lépcsőt szerkeszteni?

A megrendelő egy családi ház földszintje és emelete közé falépcsőt szeretne. A szintkülönbség adott, de ha az asztalos csak „szemre” osztja be a fokokat, a lépcső túl meredek vagy túl lapos lesz. A rossz lépcsőn fárasztó a járás, idősebbek és gyerekek könnyen megbotlanak. Ha pedig a fokok nem egyformák, az agy nem tudja megszokni a lépésritmust, ezért a lépcső még akkor is balesetveszélyes, ha szép. Ezért a falépcső készítése szerkesztéssel és számítással kezdődik, nem pedig a fűrészgéppel.

Képzeljünk el egy egyenes, pofás falépcsőt. Két vastag oldalsó deszka, a pofa tartja a vízszintes foklapokat. A fokok élére sokszor függőleges homloklap kerül, amely eltakarja a fokok közötti rést és merevíti a szerkezetet. A lépcső tetején a korlát kapaszkodója zárja a járófelületet. A szerkesztés azt határozza meg, hogy hány fok kell, milyen magasak legyenek a fokok, és mekkora legyen a belépő mélység.

40.2.2 Falépcsők szerkezeti típusai

Definíció.
A falépcső olyan, elsősorban faanyagból készült lépcsőszerkezet, amely szintkülönbséget hidal át járófokok sorozatával. A teherviselő szerkezet lehet két oldalsó pofa, középső tartógerenda, kengyel vagy falba fogott konzol.

A gyakorlatban négy alapszerkezetet különböztetünk meg:

A lépcső járófelületét a foklap adja. A foklap elülső éle gyakran túlnyúlik a homloklapon, ezt fokorr hívjuk. A homloklap a foklapok közötti függőleges elem; nem minden lépcsőn van. A pofa a fokokat tartó ferde oldalelem, a tartógerenda a fokok alatti teherviselő gerenda. A lépcsőkar a két pihenő vagy a kezdő- és érkezőszint közötti foksor.

Statikus változat (mint a PDF-ben)A falépcsők négy alapszerkezete: pofás, kengyeles, gerendás és lebegő lépcső robbantott ábrája.
A falépcsők négy alapszerkezete sematikus axonometrikus vázlatban, azonos léptékben; a szaggatott nyíl a teherutat (fok → pofa, kengyel, gerenda vagy fal) mutatja, a pofás lépcsőn egy foklap robbantva, a pofahoronyba csúsztatás irányával

A vázlatok azonos léptékűek (fokmagasság 175 mm, belépő 280 mm, foklap 40 mm, homloklap 18 mm, pofa 40 mm). A pofás lépcsőnél a teher a foklapról a pofahornyon át a pofákra jut, a kengyelesnél az acél kengyeleken át a tartóprofilra, a gerendásnál a fokok alatti tartógerendára, a lebegőnél a rejtett acél csatlakozáson át a teherhordó falra.

40.2.3 A lépcső méretei és a lépcsőképlet

A lépcsőszerkesztéshez először a következő méreteket kell értelmezni:

Összefüggés.
A legfontosabb méretezési képlet a lépcsőképlet:

2m+b≈63cm.2m + b \approx 63\ \text{cm}.

Ezt a képletet a tapasztalati lépéshosszból vezetjük le. Felnőtt ember átlagos vízszintes lépéshossza kb. 63 cm. Lépcsőn járva az egy lépéshez tartozó vízszintes belépő bb és két függőleges emelkedés 2m2m összegének a természetes lépéshosszal kell összhangban lennie. Ha például a fokmagasság 17 cm, akkor a képlet szerint a belépőnek 63−2⋅17=29cm63 - 2 \cdot 17 = 29\ \text{cm}-nek kell lennie.

Szabály.
A lépcső akkor kényelmes és biztonságos, ha a fokmagasság és a belépő a lépcsőképlet közelében marad. A lakóépületekben jellemző tájékoztató tartományok:

Ezek az értékek az épület rendeltetésétől, a tűzszakaszolástól és a menekülési útvonaltól függenek, ezért a konkrét terv mindig előírás. A pontos határértékeket a hatályos építési előírás, elsősorban az OTÉK és a tűzvédelmi műszaki irányelvek tartalmazzák (ellenőrizendő).

Az alábbi ábra a lépcsőképletből kiszámolt belépőt mutatja a fokmagasság függvényében:

A lépcsőképlet szerinti belépőszélesség a fokmagasság függvényében - Szemléltető görbe a 2m + b = 63 cm képlettel. A pontozott függőleges vonalak a 15–18 cm-es tájékoztató fokmagasság-tartományt, a színezett sáv a kényelmes 16–17 cm-t jelöli; ehhez 33–27, illetve 31–29 cm belépő tartozik. A szabványos határértékeket ellenőrizni kell.

Megjegyzés.
A lépcsőképlet a kényelmes járás tapasztalati képlete, nem merev tervezési előírás. Mindig ellenőrizni kell az adott épületre vonatkozó jogszabályi és tervi előírásokat.

40.2.4 Számítás: egyenes falépcső fokbeosztása

Számítás.
Adott egy családi ház földszintje és emelete közötti kész padlószintek távolsága: H=280cmH = 280\ \text{cm}. A kényelmes lépcsőhöz célérték: m≈17cmm \approx 17\ \text{cm}, b≈28cmb \approx 28\ \text{cm}. Kérdés: hány fok szükséges, mekkora a pontos fokmagasság, és mennyi a lépcsőkar vízszintes vetületi hossza?

  1. A fokmagasság közelítő értékéből a fokszám:
    n=Hm=280cm17cm≈16,47n = \frac{H}{m} = \frac{280\ \text{cm}}{17\ \text{cm}} \approx 16{,}47.
    A fokszámot egészre kerekítjük: n=16n = 16 fok.

  2. A pontos fokmagasság:
    m=Hn=280cm16=17,5cm.m = \frac{H}{n} = \frac{280\ \text{cm}}{16} = 17{,}5\ \text{cm}.

  3. A lépcsőképletből a belépő:
    b=63cm−2⋅17,5cm=63cm−35cm=28cm.b = 63\ \text{cm} - 2 \cdot 17{,}5\ \text{cm} = 63\ \text{cm} - 35\ \text{cm} = 28\ \text{cm}.
    Ez a belépő a 26–32 cm-es kényelmes tartományban van.

  4. A lépcsőkar vízszintes vetületi hossza a fellépések száma alapján: a fellépések száma n=16n = 16, de a foklapok (belépők) száma n−1=15n-1 = 15, mert az utolsó fellépés az érkező padlószintre visz. A kar vízszintes hossza:
    L=(n−1)⋅b=15⋅28cm=420cm.L = (n-1) \cdot b = 15 \cdot 28\ \text{cm} = 420\ \text{cm}.

Ellenőrzés: a lépcső hajlásszöge megközelítőleg arctan⁡(m/b)=arctan⁡(17,5/28)≈32∘\arctan(m/b) = \arctan(17{,}5/28) \approx 32^\circ, ami kényelmes, nem túl meredek. ∎

40.2.5 Fordulós lépcső és a járóvonal

Ha a lépcső fordul, a fokok nem párhuzamos téglalapok, hanem a forduló belső oldalán keskenyebbek, a külső oldalon szélesebbek. A szerkesztés alapja a járóvonal, mert az emberi lépést ezen a vonalon kell egyenletesen elosztani.

Definíció.
A fordulós lépcső olyan lépcső, amelyben a kar irányt változtat. A fordulás lehet negyedfordulós (90°) vagy félfordulós (180°). A fordulóban a fokok alakja ék alakú, ezért ívből lépcsőfokokat is készítenek.

A szerkesztés lépései egy negyedfordulós lépcsőhöz:

  1. Rajzoljuk meg a lépcsőház alaprajzát, a lépcsőkar szélességét és a forduló belső határát.
  2. Jelöljük ki a járóvonalat: a belső korlát vonalától kb. 40–50 cm-re futó, a karral párhuzamos ívet (ellenőrizendő: az előírt távolság).
  3. Osszuk fel a járóvonal ívét a kiegyenlített belépő méretre. Az egyenes karokon a belépőt a lépcsőképlettel számolt érték adja, a fordulóban a járóvonalon mért ívhosszból számolunk.
  4. A járóvonal felosztási pontjaiból húzzunk vonalakat a forduló középpontja felé; ezek adják a fokok homlokvonalait.
  5. Ha a belső oldalon a fok túl keskeny lenne, kiegyenlítést végzünk: az utolsó egyenes fokokat már a forduló előtt fokozatosan megfordítjuk, hogy a keskeny részek ne torlódjanak össze.

A kiegyenlítés lényege: a forduló előtti 2–3 fok homlokvonalát kissé elforgatjuk úgy, hogy a járóvonalon a belépő ne változzon, de a belső sarokban is járható szélesség maradjon. Ezt a szerkesztést legjobban fokbeosztási sablonon, a tényleges alaprajzi méretben kell elvégezni.

Számítás.
Adott egy negyedfordulós lépcső, a lépcsőkar szélessége 100 cm, a belső sugár az orsófalnál 20 cm, a járóvonal sugara 60 cm. A kényelmes belépő a járóvonalon 28 cm. A negyedkörív hossza a járóvonalon:
Lív=14⋅2⋅Rj⋅π=14⋅2⋅60cm⋅π≈94,2cm.L_{\text{ív}} = \frac{1}{4} \cdot 2 \cdot R_j \cdot \pi = \frac{1}{4} \cdot 2 \cdot 60\ \text{cm} \cdot \pi \approx 94{,}2\ \text{cm}.
A fordulóban a fokok száma:
nív=Lívb=94,2cm28cm≈3,36,n_{\text{ív}} = \frac{L_{\text{ív}}}{b} = \frac{94{,}2\ \text{cm}}{28\ \text{cm}} \approx 3{,}36,
tehát 3–4 fokot kell elhelyezni; a pontos felosztást a járóvonalon kell elvégezni, és a kiegyenlítéssel a belső fokéleket fokozatosan kiszélesíteni. ∎

Statikus változat (mint a PDF-ben)Negyedfordulós lépcső alaprajzi fokbeosztása a járóvonalon, a kiegyenlítés előtt és után, mellette az egyenes kar oldalnézete.
Negyedfordulós lépcső alaprajzi fokbeosztása a járóvonalon (R = 60 cm, belépő 28 cm), kiegyenlítés előtt (vékony szaggatott) és után (vastag), valamint az egyenes kar oldalnézete (16 fellépés × 17,5 cm, 15 belépő × 28 cm)

Az (a) alaprajzon a karszélesség 100 cm, a belső sugár 20 cm, a járóvonal a belső széltől 40 cm-re fut. Kiegyenlítés nélkül a forduló belső oldalán a fok csak kb. 9 cm széles; kiegyenlítéssel (a homlokvonalak belső végpontjait a belső határvonal mentén arányosan elosztva) ez kb. 20 cm-re nő, miközben a járóvonalon a belépő 28 cm marad (szemléltető módszer; a legkisebb megengedett belső fokszélesség ellenőrizendő: OTÉK, szakkönyv). A (b) oldalnézet az egyenes kar számítását mutatja: H=280H = 280 cm, 16 fellépés × 17,5 cm, 15 belépő × 28 cm, L=420L = 420 cm, hajlásszög ≈ 32°. Az interaktív lépcsőkalkulátorban a szintkülönbség, a cél-fokmagasság, a karszélesség, a belső sugár és a járóvonal helye változtatható, a kiegyenlítés ki-be kapcsolható.

40.2.6 Korlát, korlátorsó és kapaszkodó

A lépcső nem készül el korlát nélkül. A korlát a járás biztonságát szolgálja, vezeti a kezet, és megakadályozza a leesést.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Falépcső korlátja számozott elemekkel; a kapaszkodó magassága a fok élétől mérve és a korlátorsók közötti legnagyobb nyílás.
Falépcső korlátja oldalnézetben: 1 kapaszkodó, 2 főoszlop, 3 korlátorsó, 4 pofa, 5 fok, 6 homloklap; a korlátmagasság a fokél vonalától mérve és a korlátorsók közötti legnagyobb nyílás (tájékoztató, ellenőrizendő értékek)

A korlát részeinek gyártásakor a kapaszkodót ergonomikus keresztmetszettel, a korlátorsókat sablonnal, ismétlődő profillal készítjük. A rögzítés leggyakrabban tiplivel, csavarral és ragasztással, vagy rejtett fém kötőelemmel történik. A korlát szerkezeti kapcsolatait úgy kell kialakítani, hogy a kapaszkodóra támaszkodó ember terhét biztonságosan felvegye (ellenőrizendő: a kapaszkodó terhelési előírása).

40.2.7 Lépcsőlapok és korlátok gyártása, beépítése

A lépcsőfokok anyaga leggyakrabban tömörfa (tölgy, bükk, kőris, akác) vagy rétegelt-ragasztott lap, amelyet tömörfa élzáróval vagy tömörfa borítással látnak el. A foklap vastagsága jellemzően 30–50 mm, a homloklap 16–22 mm. A pofa vastagsága egyenes lépcsőn 40–60 mm; a pofa anyaga tömörfa vagy rétegelt-ragasztott fenyő, illetve kemény lombos furnérral borított lap.

Technológiai lap.
Termék: egyenes, pofás falépcső karja, tömör tölgy foklapokkal, zárt homloklappal.
Anyag: tölgy foklap 40 mm, tölgy homloklap 18 mm, pofa rétegelt-ragasztott fenyő 45 mm, PVAc D3 ragasztó, facsavar, tipli.
Gépek és szerszámok: asztalos körfűrészgép, egyengető gyalu, vastagsági gyalu, alsómaró, hosszlyukfúró, kézi felsőmaró, csavarozó, derékszög, mérőszalag, szorítók, sablonok.
Gépbiztonság. A művelet betanított, felügyelt tanulónak szól; védőberendezés nélkül, egyedül, fáradtan ne végezd. A körfűrész hasítókése, védőburkolata és tolófája, az egyengetőn a késtengely védője (hídvédő) a munkadarabhoz állítva, a vastagsági gyalun a visszacsapódás-gátló és a maró védőburkolata legyen a helyén. A tölgypor keményfapor, rákkeltő anyag: hatékony elszívás és legalább FFP2, poros művelethez FFP3 légzésvédő, valamint hallásvédő szükséges (ellenőrizendő: keményfapor-expozíciós határérték és vonatkozó rendelet). Indítás előtt ellenőrizd: a szerszám éles és rögzített, a fordulatszám a szerszámra írt érték alatt van, az elszívás működik, a munkadarabban nincs szeg, laza göcs vagy repedés, a munkaterület szabad.

A gyártás lépései:

  1. Anyagkiosztás és szabás: a rajz alapján a foklapokat, homloklapokat és pofákat megfelelő ráhagyással, méretre vágjuk. – ellenőrzés: a nyers méretek 5–10 mm ráhagyást tartalmaznak.
  2. Pofák szerkesztése: a pofára felrajzoljuk a fokmagasságot és a belépőt, majd a lépcsős fogazatot kialakítjuk. A fokok hornyait alsómaróval vagy kézi felsőmaróval, sablonnal marjuk. – ellenőrzés: a horonymélység a foklap vastagságának fele, a horony derékszögű, a pofa két oldala tükörszimmetrikus.
  3. Foklapok és homloklapok méretre munkálása: gyalulás, szélezés, hosszra vágás; a látható éleket letompítjuk. – ellenőrzés: minden fok azonos hosszúságú, a derékszög 0,5 mm-en belül van.
  4. Próbaösszeállítás: a pofákat munkaasztalra fektetjük, a fokokat és homloklapokat hornyaikba illesztjük. – ellenőrzés: a fokok felső síkja közös síkban van, a homloklapok szorosan illeszkednek, a pofák párhuzamosak.
  5. Ragasztás és csavarozás: a hornyokba D3 PVAc ragasztót kenünk, a fokokat behelyezzük, facsavarral hátulról rögzítjük, szorítóval összefogjuk. – ellenőrzés: ragasztó kinyomódik a hézagoknál, a derékszög megmarad, a felesleget azonnal letöröljük.
  6. Korlát előkészítése: a főoszlopokat és korlátorsókat méretre vágjuk, a kapaszkodó alsó hornyát és az orsók felső csapjait elkészítjük. – ellenőrzés: a kapaszkodó hossza a lépcsőkar vetületéhez igazodik, az orsók osztása egyenletes.
  7. Felület-előkészítés és beépítés: csiszolás 120–180-as szemcseméretig, majd a helyszínen a lépcsőkart és korlátot rögzítjük a teherhordó szerkezethez. – ellenőrzés: a lépcső stabil, a korlát nem mozog, a kapaszkodó magassága a fok élétől egyenletes.

40.2.8 Minőségellenőrzés

Minőségellenőrzés.
A lépcsőt a következő szempontok szerint ellenőrizzük:

Ha eltérést találunk, a hiba helyét a rajzhoz mérten azonosítjuk, és a beépítés előtt javítjuk.

40.2.9 Tipikus hibák és okaik

Hiba Lehetséges ok Helyes gyakorlat
A lépcső túl meredek vagy túl lapos A fokmagasságot és a belépőt nem a lépcsőképlettel, hanem „szemre” választották Először a fokmagasságot számoljuk a szintkülönbségből, majd a belépőt a 2m+b≈63cm2m+b \approx 63\ \text{cm} képlettel ellenőrizzük
A fordulóban a belső fokok túl keskenyek, járhatatlanok Nem a járóvonalon osztották fel a fokokat, hanem a belső sarok mentén A felosztást mindig a járóvonalon végezzük, és kiegyenlítéssel ellenőrizzük a belső szélességet
A korlátorsók távolsága nem egyenletes, a kapaszkodó magassága ingadozik Az orsókat szemre osztották, a kapaszkodót egyetlen magasságban rögzítették Előre kiszámolt osztásközökkel, sablonnal dolgozzunk, a kapaszkodó magasságát a fok éleitől mérjük
A lépcső nyikorog, a fokok mozognak A pofahorony túl tág, a ragasztás hiányos, a csavarok nem tartanak A fok–pofa kapcsolatot hornyos-csapos illesztéssel, D3 ragasztóval és facsavarral készítsük, szorítsuk a kötést a kötésidő alatt
A lépcsőkar a terhelésre meghajlik A pofa vagy a tartógerenda keresztmetszete alulméretezett, a fokok túl hosszúak A teherviselő méreteket szakági méretezés alapján válasszuk meg; ne a gyakorlatból „lefele” kerekítsünk

40.2.10 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalos családi házba készített egyenes tölgy falépcsőt. A megrendelő a helyszínen azt kérte, hogy a lépcső minél kisebb helyet foglaljon el, ezért az asztalos 19 cm-es fokmagasságot és 26 cm-es belépőt választott. A lépcső elkészült, de az idős nagymama félve járt rajta, mert a fokok magasak voltak, a belépő pedig rövid. A lépcsőképlet szerint 2⋅19+26=64cm2 \cdot 19 + 26 = 64\ \text{cm}, ami még a 63 cm-es ideál közelében van, de a magas fokmagasság a kényelmes tartomány fölé esett. A tanulság: a helytakarékosság nem mehet a biztonság és a kényelem rovására; a fokmagasságot a lépcsőképlet és a jogszabályi határok együttes figyelembevételével kell meghatározni. A hibás lépcsőt végül csökkentett fokmagasságúra át kellett építeni, ami jelentős többletköltséggel járt.

40.2.11 Önellenőrzés

  1. Igaz-e: a fokmagasság a két szomszédos foklap felső síkja közötti vízszintes távolság.
  2. Számítsd ki a hiányzó belépőt: a fokmagasság 16 cm, a lépcsőképlet szerint mennyi a belépő?
  3. Mi a járóvonal szerepe a fordulós lépcsőn?
  4. Milyen sorrendben kell megtervezni egy egyenes lépcsőt: a fokmagasságot vagy a belépőt választjuk először?
  5. Miért kell a korlátorsók távolságát korlátozni?

40.2.12 Feladatok

1. feladat (A). Fogalmazd meg, mi a különbség a pofás, a kengyeles és a lebegő lépcső között. Adj példát, mikor melyiket választanád.

2. feladat (A). Egy lépcső fokmagassága 17 cm, belépője 29 cm. Ellenőrizd a lépcsőképlettel, és foglald össze, kényelmes-e a lépcső.

3. feladat (B). Egy emeleti lépcső szintkülönbsége 300 cm. A kívánt fokmagasság 17,5 cm. Számítsd ki a fokszámot, a pontos fokmagasságot és a belépőt, ha a lépcsőképletet teljesíteni akarjuk. Mennyi lesz a lépcsőkar vízszintes vetületi hossza?

4. feladat (B). Egy negyedfordulós lépcsőn a járóvonal sugara 70 cm. A járóvonalon a kényelmes belépő 28 cm. Hány fokot helyezz el a negyedkörívben, és mekkora lesz a járóvonalon mért ívhossz?

5. feladat (C). Egy meglévő lépcsőn a fokmagasság 18 cm, a belépő 27 cm. A megrendelő szerint túl meredek. Javasolj a lépcsőképlet alapján olyan belépőt, amely a 18 cm-es fokmagassághoz jobban illik, és magyarázd el, miért nem csökkenthető a fokmagasság a szintkülönbség és a rendelkezésre álló hossz ismerete nélkül.

6. feladat (C). Rajzold le szövegesen egy negyedfordulós lépcső kiegyenlítésének lépéseit: hol húzódik a járóvonal, hogyan osztod fel, mit ellenőrzöl a belső oldalon.

7. feladat (D). Készíts technológiai lépéssort egy pofás lépcső fokainak bemarásához és összeállításához. Tüntesd fel a gépi munka gépbiztonsági ellenőrzéseit és a minőségellenőrzési pontokat.

40.2.13 Megoldások

40.2.13.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A fokmagasság a két szomszédos foklap felső síkja közötti függőleges távolság.
  2. b=63cm−2⋅16cm=31cm.b = 63\ \text{cm} - 2 \cdot 16\ \text{cm} = 31\ \text{cm}.
  3. A járóvonal az a képzeletbeli vonal, amelyen az emberek a lépcsőn haladnak; a fordulóban a fokokat ezen a vonalon osztjuk el, hogy a lépések egyenletesek legyenek.
  4. Először a fokmagasságot választjuk, mert a szintkülönbségből a fokszám adódik; a belépőt a lépcsőképlettel igazítjuk a fokmagassághoz.
  5. Azért, hogy gyermekfej vagy testrész ne szorulhasson be, illetve ne essen át a korláton.

40.2.13.2 1. feladat

A pofás lépcsőt két oldalsó, ferde pofa tartja, a fokok a pofák hornyaiba vagy rögzítőelemére kerülnek. A kengyeles lépcsőt oldalt acél kengyel vagy profil tartja, a fa fokok csak a járófelületet adják. A lebegő lépcsőn nincs látható oldalsó tartó, a fokok rejtett szerkezettel vagy falba fogással kapcsolódnak. Pofás lépcsőt hagyományos, tömörfa megjelenéshez, kengyelest ipari vagy modern belső térbe, lebegőt minimalista, látványos helyekre választunk, utóbbinál a szerkezeti tervezés fokozottan szakági feladat.

40.2.13.3 2. feladat

Adott: m=17cmm = 17\ \text{cm}, b=29cmb = 29\ \text{cm}.
Képlet: 2m+b=2⋅17cm+29cm=34cm+29cm=63cm2m + b = 2 \cdot 17\ \text{cm} + 29\ \text{cm} = 34\ \text{cm} + 29\ \text{cm} = 63\ \text{cm}.
Ellenőrzés: az eredmény pontosan a 63 cm-es lépéshossz, és mindkét méret a kényelmes tartományban van. A lépcső kényelmes.

40.2.13.4 3. feladat

Adott: H=300cmH = 300\ \text{cm}, kívánt m≈17,5cmm \approx 17{,}5\ \text{cm}.
Fokszám: n=300cm17,5cm≈17,14n = \frac{300\ \text{cm}}{17{,}5\ \text{cm}} \approx 17{,}14, kerekítve n=17n = 17.
Pontos fokmagasság: m=300cm17≈17,65cm.m = \frac{300\ \text{cm}}{17} \approx 17{,}65\ \text{cm}.
Belépő: b=63cm−2⋅17,65cm=63cm−35,3cm=27,7cm≈28cm.b = 63\ \text{cm} - 2 \cdot 17{,}65\ \text{cm} = 63\ \text{cm} - 35{,}3\ \text{cm} = 27{,}7\ \text{cm} \approx 28\ \text{cm}.
A fellépések száma n=17n = 17, a foklapok (belépők) száma n−1=16n-1 = 16, így a kar vízszintes vetületi hossza:
L=16⋅27,7cm≈443cm.L = 16 \cdot 27{,}7\ \text{cm} \approx 443\ \text{cm}.
Ellenőrzés: a fokmagasság 17,65 cm kissé magas, de még a 15–18 cm-es tartományban van; a belépő megfelelő. ∎

40.2.13.5 4. feladat

Adott: Rj=70cmR_j = 70\ \text{cm}, b=28cmb = 28\ \text{cm}.
A negyedkörív hossza:
Lív=14⋅2⋅Rj⋅π=14⋅2⋅70cm⋅π≈110cm.L_{\text{ív}} = \frac{1}{4} \cdot 2 \cdot R_j \cdot \pi = \frac{1}{4} \cdot 2 \cdot 70\ \text{cm} \cdot \pi \approx 110\ \text{cm}.
A fokok száma:
nív=110cm28cm≈3,9,n_{\text{ív}} = \frac{110\ \text{cm}}{28\ \text{cm}} \approx 3{,}9,
tehát 4 fokot helyezünk el a negyedkörívben, a pontos osztást a járóvonalon végezzük. ∎

40.2.13.6 5. feladat

A lépcsőképlet szerint 18cm18\ \text{cm}-es fokmagassághoz a belépő:
b=63cm−2⋅18cm=27cm.b = 63\ \text{cm} - 2 \cdot 18\ \text{cm} = 27\ \text{cm}.
Ez azt jelenti, hogy a meglévő belépő éppen a képlet szerint van. A meredekség abból adódik, hogy a fokmagasság a magasabb tartományban van. A fokmagasságot csak akkor lehet csökkenteni, ha a szintkülönbséghez több fokot, és így hosszabb lépcsőkart építenek. Ha a rendelkezésre álló hossz rögzített, a fokmagasságot növelni kell, ami még meredekebbé teszi a lépcsőt. Ezért a megoldás a helyigény, a szintkülönbség és a kényelmi határok együttes vizsgálata.

40.2.13.7 6. feladat

A kiegyenlítés szöveges lépései:

  1. Rajzoljuk meg a forduló alaprajzát a belső fallal és a lépcsőkar szélességével.
  2. Húzzuk meg a járóvonalat a belső korláttól kb. 40–50 cm-re.
  3. Osszuk fel a járóvonal ívét a járóvonali belépőre.
  4. A felosztási pontokból húzzunk egyeneseket a forduló középpontja felé, így kapjuk a fokok homlokvonalait.
  5. Ellenőrizzük a belső oldali fokszélességet. Ha a belső oldali fokszélesség a megengedett legkisebb érték (pl. 10–13 cm; ellenőrizendő: OTÉK/szakkönyv) alá csökkenne, az előző 2–3 fok homlokvonalát fokozatosan fordítsuk el a járóvonal megtartásával úgy, hogy a belső oldal is járható maradjon. Az így kapott vonalakat sablonra rögzítjük, és azzal jelöljük a fokokat.

40.2.13.8 7. feladat

Egy lehetséges technológiai lépéssor:

  1. Gépbiztonság: körfűrész, alsómaró, egyengető és vastagsági gyalu használata előtt ellenőrizd a védőberendezéseket, szerszámrögzítést, elszívást. Tilos a védőburkolat nélküli munka.
  2. A pofákat méretre vágjuk, felrajzoljuk a fokbeosztást.
  3. A fokhornyokat alsómaróval, sablonnal bemartjuk; ellenőrizzük a horonymélységet és a derékszöget.
  4. A foklapokat és homloklapokat gyaluljuk, szélességre és hosszra vágjuk; ellenőrizzük a méreteket.
  5. Próbaösszeállítást végzünk, ellenőrizzük a síkokat és hézagokat.
  6. Ragasztjuk és facsavarral rögzítjük a fokokat a pofákhoz; a felesleges ragasztót azonnal letöröljük.
  7. A korlátot előszereljük, az orsók osztását ellenőrizzük, majd a helyszínen a lépcsőkart és a korlátot rögzítjük.
  8. Végül minőségellenőrzést végzünk: vízmérték, derékszög, stabil korlát, egyenletes fokmagasság.

40.2.14 Rövid összefoglaló

A falépcső szerkezete és méretezése az épületasztalos munka egyik legnagyobb pontosságot igénylő feladata. A pofás lépcső két oldalsó pofával, a kengyeles acél kengyellel, a gerendás ferde tartógerendával, a lebegő rejtett szerkezettel tart. A foklap a járófelület, a homloklap a fokok közötti függőleges elem. A méretezés alapja a lépcsőképlet: 2m+b≈63cm2m+b \approx 63\ \text{cm}, ahol mm a fokmagasság, bb a belépő. A fokmagasságot a szintkülönbségből a fokszám egészre kerekítésével kapjuk: n=H/mn=H/m, majd m=H/nm=H/n. A járóvonalon osztjuk el a fordulós lépcső fokait, és kiegyenlítéssel biztosítjuk, hogy a belső oldalon is járható szélesség maradjon. A korlát kapaszkodóból, főoszlopból és korlátorsókból áll; a kapaszkodó magassága kb. 100 cm, az orsók távolsága legfeljebb 10–12 cm (ellenőrizendő). A gyártás során a fokok és pofák kapcsolatát hornyos-csapos illesztéssel, D3 ragasztóval és csavarral készítjük. Továbbvitt eredmény: a lépcsőszámítást és a fokbeosztást használjuk a helyszíni beépítésnél Épületasztalos-ipari és kültéri termékek helyszíni beépítése és a vizsgaremek műszaki dokumentációjában A vizsga szerkezete és elméleti mintafeladatok.

40.2.15 Források és ellenőrzési hiányok