Egy vevő reklamál: a fiók eleinte könnyen járt, mostanra szorul, az ajtó pedig lejjebb lóg, és a hézagok sem egyenletesek. A hibát csak akkor látod meg, ha rajzon és szerkezetben is érted, mi tartja a fiókot, milyen vasalat vezeti, mibe ütközik az ajtó, és melyik méretből milyen hézag következik.
Képzelj el egy éjjeliszekrényt. Felül egy fiók, alatta egy ajtós tárolórekesz. A fiók kihúzható doboz, az ajtó pedig elöl nyíló lap. A két elem nemcsak díszít: mindkettő pontos szerkezeti kapcsolatban van a korpusszal. A fiók és ajtó mérete, vezetése, ütközése, pántolása határozza meg, hogy csendesen, egyenletes hézaggal, megereszkedés nélkül működik-e.
Definíció. A fiók kihúzható tárolódoboz, amelyet elöl fiókelőlap (fiókhomlok), két oldalt fiókoldallap, hátul fiókhátlap határol, alul pedig fiókfenék zár.
A hagyományos fiók részei:
A fiók sarkain a leggyakoribb kötések:
A fiók hátlapja rendszerint beeresztve ül a két oldallap közötti horonyban, a fiókfenék pedig az oldallapok és a hátlap alsó hornyában. Az elülső fenékhornyot a fiókelőlap alsó belső élétől kb. 5–10 mm-re vezetik.

Az ábra felső részén a fiók szétszedett részei láthatók; a hátlap az oldallapok közé eresztve a fenéken ül, a fenék a hornyokban fut. Az alsó sorban a három sarokkötés: az egyenes fogazás ujjai átmennek a homlokra, a félig takart fecskefark fogai csak belülről látszanak, az idegencsapos kötés csapjai rejtettek.
Definíció. A fiókvezetés azoknak az elemeknek az összessége, amelyek a fiókot a kihúzás és betolás közben függőlegesen megtartják, oldalirányban vezetik, és a kihúzás hosszát behatárolják.
A hagyományos fa fiókvezetés a korpusz belső oldalához rögzített vagy abba beeresztett vezetőlécekből (futólécek) és a fiók oldalán vagy alján kialakított vezetőhoronyból áll. A fiók oldallapja és a korpusz oldallapja közt tájékoztató hézag 1–2 mm oldalanként, hogy a fa nedvességváltozásakor a fiók ne szoruljon. A fa vezetés előnye a hagyományos megjelenés; hátránya, hogy a fiók nem húzható ki teljesen, és idővel kophat.
A modern fém fiókvasalatok a korpuszra és a fiók oldalára csavarozott sínpárok. A leggyakoribbak:
A vasalatos vezetőhöz a fiók és a korpusz közé gyártónként eltérő oldalhézag szükséges, tájékoztató jelleggel 12–13 mm oldalanként (ellenőrizendő a kiválasztott vasalat adatlapja szerint).
A fiók részeinek térbeli kapcsolatát és a sarokkötéseket a fenti robbantott ábra mutatja.
Definíció. A szekrényajtó elforduló vagy eltolható szerkezeti elem, amely a szekrény nyílását lezárja, és hozzáférést biztosít a belső térhez.
A beépítés módja szerint megkülönböztetünk:
Definíció. A keretes ajtó olyan ajtólap, amelyet négy keretdarab alkot: két futó (függőleges) és két kávázó (vízszintes), középen betéttel. A betét lehet tömörfa, rétegelt lemez, üveg vagy kárpitozott panel.
A tömör ajtó egy darab tömörfa lapból vagy faalapú lapból készül, keret nélkül.
A keretes ajtó betétje a keretfák hornyában ül, és kissé mozoghat, hogy a nedvességváltozás ne repessze meg a keretet.
Definíció. A tolóajtó olyan ajtó, amely nem elfordul, hanem sínen, görgőn vagy műanyag futósoron vízszintesen eltolódik.
A tolóajtó lehet:
A tolóajtó záródási helyzetét ütközők vagy sínvégek határozzák meg. Az éjjeliszekrény rajzán nyíló ajtót használunk, mert keskeny bútornál a tolóajtó elveszi a belső szélességet.
Definíció. Az ajtóütközés az a szerkezeti elem vagy felület, amely a záródó ajtó mozgását a kívánt helyzetben megállítja.
A ráütődő ajtó ütközhet a korpusz elülső homlokfelületére, vagy önálló ütközőlécre. Befekvő ajtónál az ajtó éle a nyílás belső síkjához, illetve az ütközőléchez ér. Ha az ajtó túlzottan az ütközőbe csapódik, a pánt meglazul és az ajtó megereszkedik, ezért az ütközőbe filc vagy műanyag ütközőpontot is raknak.
A pántolás az ajtó mozgatható csatlakoztatása a korpuszhoz. Hagyományosan fészkes csuklós pántot, modern bútoroknál rejtett pántot használunk. A rejtett pánt csészéje az ajtó hátoldalába fúrt 35 mm-es süllyesztett furatba ül, tányérja pedig a korpuszra szerelhető (a fúrási rendszerről a Bútorvasalatok, kötővasalatok, csavarok és kötőelemek alfejezetben).
Az ajtó zárása lehet mágneses, görgős, golyós vagy kulcsos retesz. A bútorajtóknál leggyakrabban mágnest vagy golyós rögzítőt szerelnek az ajtó felső sarkához.
A rajz egy 500 mm magas, 400 mm széles, 380 mm mély éjjeliszekrényt mutat, felül egy fiókkal, alatta egy ajtós rekesszel (a méretek a rajzon mm-ben szerepelnek, a rajzon a mm-t nem írjuk ki).
Az elölnézeten látjuk:
A fiók fogantyúja a fiókelőlap középvonalában, az ajtó fogantyúja az ajtó felső sávjában.
Az oldalnézeten megjelenik a korpusz mélysége (380 mm), a fedőlap 400 mm-es mélysége, és a fiók kilógó vezetése. A felülnézet a fedőlap és a korpusz viszonyát mutatja.
A rajzon az A–A metszősík a szekrény középvonalán, a fiók közepén halad.
A metszeten látni kell:
A fiókelőlap–fiókoldallap sarok metszetén a fogazást sraffozott anyaggal jelöljük. Az előlap fogazata kívülről nem látszik, mert félig takart.
A rajz jobb alsó sarkában két csomóponti rajz:

A rajz a fenti négy lépést egy lapon mutatja: a magasságok sorrendje 20 + 3 + 140 + 3 + 20 + 3 + 290 + 3 + 18 = 500 mm. A metszeten a számok a darabjegyzék tételeit jelölik; az interaktív változatban a fiók kihúzható, és az alkatrészre mutatva megjelenik a darabjegyzék sora.
| Tétel | Megnevezés | Db | Anyag | Kész méret h × sz × v (mm) | Szálirány / élzárás | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Korpusz oldallap | 2 | furnérozott MDF | 480 × 380 × 18 | elülső él zárva | 480 magas |
| 2 | Fedőlap | 1 | furnérozott MDF | 420 × 400 × 20 | elülső él zárva | 10 mm túlnyúlás |
| 3 | Fenéklap | 1 | furnérozott MDF | 364 × 344 × 18 | elülső él zárva | |
| 4 | Válaszfal | 1 | furnérozott MDF | 364 × 344 × 20 | elülső él zárva | elöl a korpusz homlokával egy síkban, ütköző |
| 5 | Hátfal | 1 | farostlemez | 374 × 452 × 4 | – | korpusz hátsó horonyba (364 + 2 × 5 = 374; 442 + 2 × 5 = 452) |
| 6 | Fiókelőlap | 1 | tömörfa | 396 × 140 × 20 | rost vízszintes | félig takart fogazás |
| 7 | Fiókoldallap | 2 | tömörfa | 330 × 130 × 12 | rost vízszintes | fenékhoronnyal |
| 8 | Fiókhátlap | 1 | tömörfa | 323 × 110 × 10 | rost vízszintes | oldalak hornyába (315 + 2 × 4 = 323) |
| 9 | Fiókfenék | 1 | rétegelt lemez | 325 × 322 × 5 | furnérrost függőleges | hornyokban (315 + 2 × 5 = 325; 330 − 8 = 322) |
| 10 | Ajtó futó | 2 | tömörfa | 290 × 70 × 20 | rost függőleges | keret |
| 11 | Ajtó kávázó | 2 | tömörfa | 308 × 70 × 20 | rost vízszintes | keret; 248 + 2 × 30 mm csap (248 a vállméret) |
| 12 | Ajtóbetét | 1 | rétegelt lemez | 264 × 166 × 9 | furnérrost vegyes | keret horonyba (nyílás 248 × 150 + 2 × (10 − 2) mm; 10 mm horony, 2 mm játék) |
| 13 | Rejtett pánt | 2 | fém | gyártó szerint | – | 35 mm csésze |
| 14 | Fiókvasalat | 1 pár | fém | gyártó szerint | – | golyós futó |
Továbbvitt eredmény. A fiók- és ajtószerkezet rajzi meghatározása, a fiókvezetés, az ajtótípus, az ütközés és a pántolás alapja a Korpuszbútorok és tároló bútorok gyártástechnológiája, az Egy- és kétfiókos asztal szerkezeti rajza és gyártástechnológiája és a Bútorvasalatok, kötővasalatok, csavarok és kötőelemek alfejezeteknek.
Példa 1. – Fiókdoboz szélesség golyós fiókvezető esetén. Adott: korpusz belső szélesség ; a kiválasztott golyós fiókvasalat oldalankénti szerelési hézag (tájékoztató, gyártói adat). Keresett: a fiókdoboz külső szélessége (mm). Képlet: . Behelyettesítés: Ellenőrzés: a fiók oldalt 12–12 mm falvastagsággal belül belső szélességet ad, ami egy 315 mm széles tárolórekesznek megfelel.
Példa 2. – Fa vezetésű fiók és ráütődő előlap. Adott: korpusz belső szélesség ; korpusz külső szélesség ; fa fiókvezetésnél oldalhézag oldalanként; a fiókelőlap kétoldali homlokzati hézag . Keresett: a fiókdoboz külső szélessége fa vezetésnél, és a fiókelőlap szélessége.
Fiókdoboz külső szélesség: Előlap szélesség: Ellenőrzés: a fiókoldalak külső síkja és a korpusz belső oldala között 1,5–1,5 mm hézag marad, az előlap pedig 2–2 mm homlokzati hézaggal takar.
Példa 3. – Ráütődő ajtó szélessége. Adott: a korpusz nyílása a szekrény belső szélességével ; a kívánt takarás oldalanként . Keresett: az ajtó külső szélessége . A korpusz külső szélessége 400 mm, így az ajtó mellett 6–6 mm marad, az ajtó nem takarja le teljesen a korpusz homlokát, de a fiókelőlap alatti válaszfaltól elváló vonal esztétikus.
A gyártás során a fiókot először előszerelve ellenőrizzük: a fiók és a korpusz élei derékszögűek legyenek, a fogazott sarkok hézagmentesek. A fiókvasalatot először a fiókra szereljük, majd a korpuszra, és a fiókot próbamozgatással ellenőrizzük. Szorulás esetén nem az oldal vastagságát gyaluljuk le erőből, hanem a vasalat beállítási hézagát ellenőrizzük, vagy a fa vezetősínt igazítjuk.
Az ajtónál a rejtett pántokat a korpuszra és az ajtóra rögzítjük, majd az állítócsavarokkal:
A tolóajtót csak akkor választjuk, ha a nyílás széles és a bútor mély; az éjjeliszekrénynél ezért nyíló ajtóval dolgozunk.
Egy megrendelő éjjeliszekrényt rendelt, de reklamált, hogy az ajtó a jobb alsó sarkánál nem zár, és a fiók is akad. Az asztalos megvizsgálta a bútort: az ajtó rejtett pántjának magassági csavarja kiengedett, ezért az ajtó a csukló felé esett; a fiók pedig azért szorult, mert a fiókvasalat oldalt nem a gyártói hézaggal lett felszerelve, és a két sín nem volt párhuzamos. A javítás a pánt beállítása és a fiókvasalat újra pozicionálása volt. A tanulság: a rajz nemcsak a gyártáshoz, hanem a beállításhoz is alapdokumentum – minden állítási pontnak rajzon is követhetőnek kell lennie.
1. feladat (A) Definiáld röviden a fiók négy szerkezeti elemét.
2. feladat (A) Sorold fel a szekrényajtók típusait a beépítés módja szerint, és mindegyikre írj egy jellemzőt.
3. feladat (B) Egy korpusz belső szélessége 400 mm, a kiválasztott golyós fiókvasalat szerelési hézag oldalanként 13 mm. Mekkora a fiókdoboz külső szélessége, és mekkora a belső szélessége, ha a fiókoldal 12 mm vastag?
4. feladat (B) Egy ráütődő ajtó nyílása 320 mm széles. A takarás oldalanként 15 mm. Mekkora az ajtó külső szélessége? Hány mm hézag marad az ajtó mellett, ha a korpusz külső szélessége 360 mm?
5. feladat (C) Miért kell a keretes ajtó betétjét a keret hornyaiban kis mozgási hézaggal beilleszteni? Indokold a fa nedvességmozgásával.
6. feladat (D) Rajzold le vagy írd le pontosan az A–A metszetet: fiókos éjjeliszekrény középső síkja a fiók és az ajtó előtt. Jelöld a fiókfenék hornyát, a fiókhátlapot, a válaszfalat és az ajtóütközést.
Önellenőrzés – válaszok
Feladatok – megoldások
1. feladat. A fiókelőlap a látható, vastagabb elülső lap; a fiókoldallap a két oldalfal; a fiókhátlap a hátul lévő vékonyabb fal; a fiókfenék a doboz alja.
2. feladat. Ráütődő: a nyílás körüli homlokra fekszik; befekvő: a nyílásba illeszkedik; félig ráütődő: részben takar, részben a nyílásban ül.
3. feladat. Belső szélesség:
4. feladat. Ajtó külső szélesség: Korpusz külső 360 mm, tehát oldalt 5–5 mm hézag marad.
5. feladat. A tömörfa betét nedvességfelvételkor szélesedik. Ha a horonyban nincs mozgási hézag, a betét a keretet szétfeszíti, és a keretsarok megreped vagy kinyílik. A betétet ezért kicsit keskenyebbre készítjük, és a horonyban szabadon hagyjuk, a közepén egy rögzítőponttal.
6. feladat. Az A–A metszeten felülről lefelé: fedőlap (20 mm), alatta 3 mm hézag, fiókelőlap (20 mm), mögötte a fiók belső tere, a fiókfenék az oldallap hornyában, alatta a válaszfal (20 mm), attól 3 mm-rel lejjebb a ráütődő ajtó (20 mm). A fiókhátlap a fenék hátsó hornyában ül; az ajtó a válaszfal elülső homlokához ütközik. A metszősík a középső fogantyú vonalán halad.
A fiók kihúzható tárolódoboz; részei az előlap, az oldallapok, a hátlap és a fenék. Az előlap-oldallap kötés lehet egyenes fogazás, félig takart fecskefarkú fogazás vagy idegencsapos kötés. A fiókvezetés lehet fa vezetősínes vagy fém vasalatos; a fa vezetésnél 1–2 mm, a golyós vasalatnál gyártónként 12–13 mm oldalhézag lehet (ellenőrizendő). A szekrényajtók lehetnek ráütődők, befekvők vagy félig ráütődők; keretes vagy tömör kivitelűek. A tolóajtó a nyílás előtt sínen fut, keskeny éjjeliszekrényhez általában nem választunk. Az ajtó ütközése, pántolása és zárása határozza meg a hézagokat és a megereszkedésmentes működést. A fiókos éjjeliszekrény rajzán a rajz–anyag–művelet hármas szerint a nézetek, a metszet és a darabjegyzék együtt adják a gyártási alapot. Ez a szerkezeti tudás közvetlenül épül be a korpuszbútorok és asztalok gyártástechnológiájába, valamint a vasalatválasztásba.