41.4 Frekvenciaváltó és lágyindító paraméterezése

41.4.1 Motiváció és cél

Egy műhelyben a szerelő összeköt egy frekvenciaváltót vagy lágyindítót egy aszinkronmotorral. A bekötés vezeték szinten rendben van, a fázissorrend is stimmel, mégis feleslegesen kiold a védelem, a gép rángat, vagy egyáltalán nem indul el. A hiba legtöbbször nem a kábelezésben, hanem a paraméterezésben van. A készülék gyárilag egy általános, gyakran túlságosan óvatos vagy éppen a konkrét motorhoz nem illő beállítással érkezik. Ha nincs beírva a motor tényleges adattáblája, a hajtás nem tudja megfelelően védeni a motort, és a fordulatszám-szabályozás is pontatlan lesz. Ebben az alfejezetben a bekötéstől a próbaindításig, majd a finomhangolásig és a tipikus hibakódok értelmezéséig jutunk el.

41.4.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy szellőztető ventilátort egy ipari csarnokban. A motor 3 kW-os, 400 V-os, 6,1 A névleges áramú. A frekvenciaváltót bekötötték, de a ventilátor a gyári beállítással hirtelen ránt be, a szíj megcsúszik, és a hálózati kismegszakító időnként leold. A paraméterezés során beírjuk a motor adatait, beállítunk egy 15 másodperces felfutási időt, és kiválasztjuk a ventilátoros terhelésnek megfelelő kvadratikus U/f-görbét. A motor ezután lágyan indul, az áramfelvétel az indítás alatt a névleges érték alatt marad, és a szíj sem csúszik meg. Ugyanezt a logikát követjük lágyindítónál is: a kezdeti feszültség és a rámpaidő határozza meg, hogy a motor lágyan vagy rángatva indul-e.

41.4.3 Bekötés, védelmek és földelés

Mielőtt bármilyen paramétert megváltoztatunk, ellenőrizzük a fizikai bekötést. A frekvenciaváltó és a lágyindító erősáramú és vezérlőkörei eltérnek egy egyszerű mágneskapcsolós indítástól.

Frekvenciaváltó bekötése (teljesítmény oldal):

Lágyindító bekötése:

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A gyakorlati útmutatóban leírt műveletek csak feszültségmentes állapotban, a DC-kör kisülési idejének kivárása után végezhetők.

41.4.4 Motoradatok beírása és az alapparaméterek

A paraméterezés első és legfontosabb lépése a motor adattáblájának beolvasása. A modern készülékek úgynevezett „gyorsbeállítás” vagy „commissioning” menüvel segítenek. A következő adatokra mindenképpen szükség van:

Recept: Frekvenciaváltó alapszintű paraméterezése

  1. Feszültségmentesítés. Kapcsold le az elosztóban a hajtást, biztosítsd visszakapcsolás ellen. Várd ki a készülék burkolatán jelzett kisülési időt (ellenőrizendő: gyártói kézikönyv; a közbenső kör kondenzátorai lekapcsolás után is veszélyes feszültséget tartanak), majd kétpólusú feszültségvizsgálóval (CAT III) ellenőrizd a bemeneti (L1–L2–L3–PE), a DC-köri (DC+/DC−, ha hozzáférhető) és a kimeneti (U–V–W) kapcsok feszültségmentességét. A kijelző kialvása nem jelenti a kondenzátorok kisülését. A nyitott elosztóban a szomszédos, feszültség alatt maradó részeket takard le; kisfeszültségű hajtásnál a földelés és rövidre zárás általában nem szükséges (a munkairányító dönt).
  2. Bekötés ellenőrzése. Győződj meg arról, hogy a bemenet L1, L2, L3, a kimenet U, V, W, és a PE-kapocs is megfelelően van kötve.
  3. Tápellátás bekapcsolása. Adj feszültséget a készülékre, és várd meg, amíg a kijelző alapállapotba kerül.
  4. Gyorsbeállítás indítása. Válaszd ki a „Quick setup” vagy „Start-up” menüt.
  5. Motoradatok bevitele. Írd be a típustábla adatait (feszültség, áram, frekvencia, fordulatszám, cosφ, kapcsolás).
  6. Vezérlési mód kiválasztása. Döntsd el, hogy a hajtást a panelről, a kezelőhelyi nyomógombokról vagy buszrendszerről vezérled.
  7. Rámpaidők beállítása. Állítsd be a felfutási és lefutási időt (például 10 s). Ha túl rövid, a hajtás túláram- vagy túlfeszültség-hibát jelez.
  8. Áramhatár beállítása. A motor névleges áramának 110–150%-a legyen (például 6,1 A esetén 8 A).
  9. Ellenőrzés. Indítsd el a motort üresen, és figyeld az áramfelvételt és a forgásirányt.
  10. Naplózás. Jegyezd fel a paramétereket, vagy mentsd el a készülék paraméterkészletét.

41.4.5 Kidolgozott példa: 3 kW-os szellőzőmotor paraméterezése

Adott: Egy 3 kW-os, 400 V-os, 6,1 A-es, 1410 1/min fordulatszámú, 50 Hz-es aszinkronmotor, csillag kapcsolásban. A terhelés szíjhajtású ventilátor.

Keresett: A beállítandó felfutási és lefutási idő közelítő értéke, valamint a megfelelő U/f-görbe.

Megoldás: - Motoradatok: A gyorsbeállításban beírjuk a fenti értékeket. A hajtás a 400 V-os feszültséghez 50 Hz-et rendel. - U/f-görbe: Ventilátoros terhelésnél a nyomaték a fordulatszám négyzetével arányos. A lineáris U/f-görbe helyett a kvadratikus görbét választjuk, mert ez alacsony fordulatszámon kisebb feszültséget és fluxust ad, így energiát takarít meg és csökkenti a zajt. - Rámpaidő: A szíjhajtás miatt a hirtelen indítás megcsúszást okoz. A gyakorlati tapasztalat szerint ilyen teljesítménynél a 10–20 másodperc közötti felfutási idő elegendő. Válasszunk 15 másodpercet. A lefutási időt hagyjuk 15 másodpercen, de ha a hajtás túlfeszültség-hibát jelez (a motor generátorként visszatáplál), akkor vagy növeljük a lefutási időt, vagy használunk fékező ellenállást (ha a váltó támogatja). - Indítás: A motor indítása után az áramfelvétel nem haladhatja meg tartósan a 6,1 A-t. A frekvenciaváltó kijelzőjén ellenőrizzük az I (áram) értéket.

∎

41.4.6 Vezérlési mód és finomhangolás

A frekvenciaváltó nem csak egy „díszes csillag-delta indító”. Feladata a fordulatszám szabályozása is. A vezérlési módot három fő csoportba sorolhatjuk:

Finomhangolási paraméterek: - Szlipkompenzáció: Ha a motor a terhelés hatására lelassul, a váltó a kimeneti frekvenciát kismértékben megnöveli, hogy a fordulatszámot állandóan tartsa. Ezt a motor névleges fordulatszámának beírásával és a szlipkompenzáció engedélyezésével érhetjük el. - Kapcsolási frekvencia: A váltó a kimeneti feszültséget impulzusszélesség-modulációval (PWM) állítja elő. Az alacsony kapcsolási frekvencia (pl. 2–4 kHz) nagyobb zajt generál, de kisebb a veszteség a hajtásban. A magas (pl. 12–16 kHz) halkabb motort eredményez, de a váltó melegedését növeli. Gyári beállításként gyakran 4–8 kHz az elfogadható. - Ugrási frekvenciák: Néha a motor és a gép egy adott fordulatszámon rezonál, ami zajt vagy vibrációt okoz. Ezt az „skip frequency” funkcióval tudjuk letiltani, hogy a hajtás átugorja ezt a tartományt.

41.4.7 Lágyindító paraméterezése

A lágyindító nem változtatja a frekvenciát, hanem az 50 Hz-es hálózati feszültséget szabályozza tirisztorokkal az indítás során. A beállítandó paraméterek jóval egyszerűbbek:

Példa: Lágyindító beállítása szivattyúmotorhoz Adott: 11 kW-os szivattyúmotor, 400 V-os, 22 A névleges áramú. A hálózat gyenge, ezért a maximális indítási áram nem lehet több 75 A-nél. Beállítás: 1. Névleges motoráram: 22 A. 2. Indítási áramkorlát: 75 A. A lágyindító ezt az értéket fogja maximálisan engedni az indítás alatt. 3. Kezdeti feszültség: 35% (tapasztalati érték). 4. Rámpaidő: 10 másodperc. 5. Amikor a kimeneti feszültség eléri a 100%-ot (a rámpa végén, áramkorlátozás esetén valamivel később; a motor felpörgött), a lágyindító megadja a „felfutás kész” jelet és behúzza a by-pass kontaktort.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Lineáris és kvadratikus U/f-görbe, valamint lágyindító feszültségrámpája és nyomatéka.
U/f-görbék és lágyindító-rámpa: (a) lineáris és kvadratikus U/f-görbe, (b) a beállított rámpa 35%-ról 10 s alatt vinné 100%-ra a feszültséget, a 75 A-es áramkorlát azonban ≈ 57%-on tartja, amíg a motor felgyorsul; az indítónyomaték az U2U^2-tel arányos

Az ábra (a) része a két U/f-görbét mutatja: 25 Hz-en a lineáris görbe 200V200\,\text{V}-ot, a kvadratikus csak 100V100\,\text{V}-ot ad, ezért ventilátornál kisebb a fluxus és a veszteség. A (b) rész a fenti szivattyús példa rámpáját mutatja: a 35%-os kezdeti feszültség az indítónyomaték 0,352≈12%0{,}35^2 \approx 12\%-át adja (10%-on csak 1%-át), a szürke sávban pedig a 75 A-es áramkorlát fogja vissza a feszültséget, amíg a motor fel nem gyorsul: a feszültség itt vízszintesen ≈ 57%-on marad (a nyomaték ≈ 32%-on), a halvány vonal a korlát nélküli rámpát mutatja. A felgyorsulás idejét a rajz csak szemlélteti, ezért a 100% és a by-pass a 10 s-nál később (itt ≈ 14,6 s-nál) jön. Az áramgörbe feltételezett Iind=6InI_\text{ind} = 6\,I_n indítási áramaránnyal, álló forgórészre becsült szemléltető érték. A HTML-változatban a görbe típusa, a boost, a kezdeti feszültség, a felfutási idő, az áramkorlát és a terhelő nyomaték csúszkával állítható; ha a kezdeti nyomaték a terhelő nyomaték alá esik, az oldal jelzi, hogy a motor nem indul, csak brummog (lásd a 4. feladatot).

41.4.8 Kipróbálás, finomhangolás és naplózás

A beüzemelés során mindig üresen, illetve a terheléstől függetlenül, a tényleges gép nélkül kezdjük a próbát, ha lehetséges.

  1. Üres járatás: Ellenőrizzük a forgásirányt. Ha a gép nem engedi meg a hátraforgást (pl. csavarkompresszor), akkor a motor és a gép közötti tengelykapcsolót oldjuk. A forgásirányt a váltó paraméteréből vagy a kimeneti két fázis cseréjével állítjuk.
  2. Terhelés alatti teszt: Ha a forgásirány jó, a gépet ráterheljük. Figyeljük a hajtás kijelzőjén az áramot, a kimeneti frekvenciát és a hajtás hőmérsékletét. Hallgassuk a motort: ha „visít”, növeljük a kapcsolási frekvenciát; ha alacsony fordulaton „brummog” és nehezen indul, ellenőrizzük a motoradatokat, a boostot és a bemeneti fázisokat; ha a közeli érzékelők vagy a PLC zavart kapnak, a földelést és az árnyékolást.
  3. Naplózás: A modern hajtások naplózzák az üzemórákat, az energiafogyasztást és a legutóbbi hibákat. Üzembe helyezéskor mentsük el a paraméterkészletet a készülék memóriájába, és lehetőség szerint írjuk ki egy listára, vagy mentsük el számítógépre.

Szabvány. A hajtások paraméterezése és bekötése a villamos hajtásokra vonatkozó MSZ EN 61800 sorozat, illetve a készülék gyártói dokumentációja szerint történik. A paraméterezés során a motor védelmének meg kell felelnie a gépek villamos berendezéseire vonatkozó MSZ EN 60204-1 szabványnak. (ellenőrizendő: a pontos szabványkiadás és a készülék konkrét követelményei).

41.4.9 Hibaüzenetek és megoldásuk

A hajtások a hibákat kódokkal jelzik (pl. OL, OV, GF). A hibakódok értelmezése kulcsfontosságú a szerelő számára.

Hibakeresési eset: Frekvenciaváltó túláram-hiba (OC / OI)

További tipikus hibaüzenetek:

41.4.10 Gyakorlati útmutató

Cél: Egy frekvenciaváltó és egy lágyindító beüzemelése és paraméterezése egy tanműhelyi aszinkronmotorhoz.

Eszközök és anyagok: - Frekvenciaváltó vagy lágyindító, aszinkronmotor (például 0,37 kW vagy 1,1 kW), nyomógombok vagy kapcsolók, potenciométer. - Multiméter, lakatfogó, motor adattábla. - Vezetékek, csavarterminálok, árnyékolt kábel.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A munkát megelőzi az öt biztonsági szabály.

Lépések:

  1. Lekapcsolás, biztosítás: Kapcsold le az elosztót, zárd le a kapcsolót, és helyezz el „Ne kapcsold be!” táblát.
  2. Kisülési várakozás és feszültségmentesség ellenőrzése: Várd ki a készülék burkolatán jelzett kisülési időt (ellenőrizendő: gyártói kézikönyv; a közbenső kör kondenzátorai lekapcsolás után is veszélyes feszültséget tartanak), majd kétpólusú feszültségvizsgálóval (CAT III) ellenőrizd a bemeneti (L1–L2–L3–PE), a DC-köri (DC+/DC−, ha hozzáférhető) és a kimeneti (U–V–W) kapcsok feszültségmentességét. A kijelző kialvása nem jelenti a kondenzátorok kisülését. (Multiméter nem feszültségmentesség-vizsgáló.)
  3. Bekötés: Kösd be a bemeneti és kimeneti teljesítményvezetékeket. Kösd be a földelést. Kösd be a vezérlőjeleket (start, irány).
  4. Paraméterezés: Írd be a motor adatait a gyorsbeállításban. Állítsd be a rámpaidőt és az áramhatárt.
  5. Bekapcsolás és ellenőrzés: Adj tápfeszültséget. A váltó kijelzőjén nézd meg a DC-köri feszültséget (400 V-os hálózaton jellemzően 530–570 V körül van) (ellenőrizendő: a pontos érték a hálózat függvénye).
  6. Próbaindítás: Add ki a start parancsot. Ellenőrizd a forgásirányt. Ha rossz, cserélj két kimeneti fázist, vagy állítsd át a paraméterben.
  7. Mérés: Lakatfogóval mérj áramot a motoron. Használd a hajtás kijelzőjét az áram és frekvencia ellenőrzésére.
  8. Dokumentálás: Jegyezz fel minden beállítást, és fényképezd le a kapcsolást.

41.4.11 Tipikus hibák

  1. A motor adatainak elhagyása. A szerelő csak a rámpaidőt állítja be, de a motor áramát nem. A hajtás nem tudja megvédeni a motort túlterhelés ellen. Helyes: Mindig a motortábla adatait írjuk be először.
  2. Kimeneti kapcsoló terhelés alatti nyitása. A szerelő a frekvenciaváltó és a motor közé mágneskapcsolót tesz, és azt a váltó kimenetének letiltása nélkül, terhelés alatt kapcsolja. Ez tilos, mert a terhelt hajtás kimenetének megszakítása tönkreteheti a váltó kimeneti fokozatát. Helyes: A kimeneti kapcsoló csak tiltott kimenetnél kapcsolhat (a váltó segédérintkezőt/engedélyezést ad); a vészleállítást a váltó engedélyező (STO – Safe Torque Off) bemenetén vagy a bemeneti oldalon kell megvalósítani.
  3. Fázisjavító kondenzátor a kimeneten. Ha a váltó kimenetére kompenzáló kondenzátort kötünk, az a hajtás kimeneti tranzisztorjait azonnal megsemmisíti. Helyes: A frekvenciaváltós motort nem kell egyedileg kompenzálni (a váltó bemeneti cosφ-je közel 1). Ha az üzemben központi fázisjavító van, az felharmonikus-szűrő fojtós (detuned) kivitelű legyen (ellenőrizendő: gyártói ajánlás).
  4. Túl hosszú motorkábel árnyékolás nélkül. A frekvenciaváltó nagyfrekvenciás kapcsolása zavart sugároz, ami megzavarja a közelben lévő PLC-t. Helyes: Árnyékolt kábelt kell használni, és az árnyékolást mindkét végén földelni.

41.4.12 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Egy frekvenciaváltó kimenetére (U, V, W) szabad fázisjavító kondenzátort kötni, ha a motor meddő teljesítményt vesz fel.
  2. Mi a különbség a lineáris és a kvadratikus U/f-görbe között?
  3. Milyen hibaüzenetet okoz a túl rövid lefutási idő?
  4. Hány százalékos érték a jellemző kezdőfeszültség egy lágyindítónál?

41.4.13 Feladatok

1. feladat (A) Egy 5,5 kW-os, 400 V-os, 11,5 A-es motort csatlakoztatunk egy frekvenciaváltóra. Milyen névleges áramot írunk be a hajtás túlterhelésvédelméhez?

2. feladat (A) Miért nem szabad a frekvenciaváltó kimenetét terhelés alatt (a váltó letiltása nélkül) megszakítani mágneskapcsolóval?

3. feladat (B) Egy szalagpálya indulásakor a hajtás gyakran OC hibát jelez. A rámpaidő 3 másodperc. Mi a teendő?

4. feladat (B) Egy lágyindítóra bekötött 7,5 kW-os motor nem indul el, csak brummog, és a lágyindító túlterhelést jelez. A kezdeti feszültség 10%-ra van állítva. Mi a hiba?

5. feladat (C) Egy frekvenciaváltó kijelzőjén a DC-köri feszültség 400 V-os hálózaton 450 V. Jó ez az érték? Milyen hibaüzenet várható?

6. feladat (D) A műhelyben egy frekvenciaváltót építesz be. A motort a kijelzőn indítod, de a motor hátraforog. A géphez nem férsz hozzá könnyen. Hogyan oldod meg a forgásirányt paraméterből és huzalozásból?

41.4.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis, tilos: a kondenzátor a kimeneti tranzisztorokat károsítja.
  2. A lineáris U/f-görbe közel állandó fluxust tart, ezért állandó nyomatékú terheléshez illik; a kvadratikus a ventilátoros, szivattyús (négyzetes nyomatékú) terheléshez igazodik.
  3. OV (túlfeszültség), mert a lassuló motor visszatáplál a DC-körbe.
  4. 30–50% (ellenőrizendő: gyártói adatlap).

Feladatok megoldásai

1. feladat (A) 11,5 A-t írunk be. Ez a motor névleges árama, ez alapján számol a hajtás.

2. feladat (A) Mert ha a hajtás terhelés alatt van (modulál), és a kimeneti kapcsoló megszakad, a hajtásban lévő induktív energiák miatt nagyon nagy feszültségcsúcsok keletkezhetnek, amelyek a kimeneti IGBT tranzisztorokat tönkreteszik.

3. feladat (B) Növelni kell a felfutási időt (például 3-ról 10-15 másodpercre), hogy a motor lassabban vegye fel a fordulatszámot, és kisebb legyen az indítási áram. Ellenőrizni kell a szalagpálya mechanikáját is, hogy nincs-e beszorulva.

4. feladat (B) A 10%-os kezdeti feszültség túl alacsony. A motor nyomatéka a feszültség négyzetével arányos, így 10%-on a nyomaték mindössze 1%-a a névlegesnek, ami nem tudja elindítani a terhelést. Állítsuk a kezdeti feszültséget 30-50%-ra.

5. feladat (C) A 450 V nem megfelelő. 400 V-os hálózaton a DC-kör feszültsége UDC≈2⋅400V≈566VU_{\text{DC}} \approx \sqrt{2} \cdot 400\,\text{V} \approx 566\,\text{V} körül van. Üresjárásban a csúcsérték kb. 566 V, a terhelt hatpulzusú egyenirányító átlagos DC-feszültsége kb. 1,35⋅400V≈540V1{,}35\cdot 400\,\text{V} \approx 540\,\text{V}. Tartósan 450 V a hálózati feszültség erős csökkenésére (kb. 450/1,35≈333V450/1{,}35 \approx 333\,\text{V} vonali) vagy a bemeneti egyenirányító/előtöltő kör hibájára utal; fáziskiesésnél a DC-feszültség terhelés alatt erősen hullámzik, ezt a hajtás jellemzően külön „bemeneti fázishiány” hibaként jelzi, nem a 450 V-os átlagérték alapján. Ha a feszültség a gyártói alsó határ alá esik, UV (alacsony feszültség) hiba lép fel (ellenőrizendő: gyártói kézikönyv). Teendő: a bemeneti feszültség mérése mindhárom vonali feszültségen (a mérés a mérőműszer megfelelő kategóriájával és a gyártó előírásai szerint, a DC-kör kisülési idejének kivárásával történik), a bemeneti biztosítók ellenőrzése.

6. feladat (D) - Paraméterből: A hajtás menüjében a forgásirányt megcserélhetjük (pl. a beállított frekvencia előjelét váltjuk, vagy az irányváltás bemenetet aktiváljuk). - Huzalozásból: A hajtás kimeneti U, V, W kapcsai közül kettőt megcserélünk (pl. U-t V-vel). Figyelem! Ezt kizárólag feszültségmentesítés (öt szabály), a kisülési idő kivárása és a bemeneti, DC-köri és kimeneti kapcsok feszültségmentességének ellenőrzése után szabad elvégezni, mert a közbenső kör kondenzátorai lekapcsolás után is veszélyes feszültséget tartanak.

41.4.15 Rövid összefoglaló

A frekvenciaváltó és a lágyindító paraméterezése a biztonságos és megbízható motorüzem alapfeltétele. A legfontosabb lépés a motor adattáblájának (feszültség, áram, frekvencia, fordulatszám, cosφ) bevitele a készülékbe, mert ebből számolja a hajtás a motor védelmét. A rámpaidőket a terheléshez kell igazítani: túl rövid rámpa túláram (OC) vagy túlfeszültség (OV) hibát okoz. A frekvenciaváltó kimeneti körében tilos kompenzáló kondenzátort elhelyezni, és tilos a terhelt kimenetet kapcsolni (kimeneti kapcsoló csak letiltott kimenetnél, a váltó segédérintkezőjével használható). A lágyindítónál a kezdeti feszültséget elegendően magasra kell állítani a motor megindulásához. A forgásirányt fáziscserével vagy paraméterrel lehet módosítani. A beüzemelés során mindig üres járatással kezdjünk, és naplózzuk a beállításokat. Továbbvitt eredmény. Az itt tanult hibakódok értelmezése és paraméterezési eljárás alkalmazható a Hajtástechnika: gépelemek, tengelykapcsoló, csapágy, szíj és a Motorvédelmek, lágyindítók és frekvenciaváltók az elosztóban alfejezetekben bemutatott rendszerek gyakorlati beüzemelésére, valamint a könyv záró, gyakorlati vizsgafeladataiban.

41.4.16 Források és ellenőrzési hiányok