Amikor a tanuló az iskolapadban vagy a tanműhelyben először épít meg
egy kapcsolást, két „világ” találkozik: a papíron kiszámolt, ideális
áramkör, és a valóságos alkatrészekből álló, kézzelfogható hálózat. A
kiszámolt
-os
ellenállás a valóságban lehet
,
a vezetéknek is van ellenállása, és a kijelzett feszültség sem mindig
pontosan
.
Az alapmérések gyakorlata azt tanítja meg, hogyan mérjük meg ezt a
valóságot, és hogyan vessük össze a számított értékekkel. Ez a készség
alapozza meg a későbbi, Védelmi mérések gyakorlata
és a jegyzőkönyv kitöltése alfejezetben tárgyalt méréseket, mert aki
itt megtanulja a mérőműszer szakszerű bekötését és a mérési jegyzőkönyv
logikáját, az a hibavédelmi vizsgálatoknál már nem a műszer
használatával fog vesződni, hanem magára a védelmi jellemzőre tud
figyelni.
42.1.1 Szemléletes kép: a mérési
áramkör
A villamos alapmérés két „szerszáma” a feszültségmérő és az árammérő
(általában egy multiméter kétféle üzemmódban). Azt már tudjuk a Multiméter, lakatfogó és mérési kategóriák
alfejezetből, hogy hogyan kell őket kiválasztani; most az elvi
kapcsolásukat rakjuk össze.
Feszültségmérő és árammérő bekötése - Az
árammérőt sorosan, a feszültségmérőt a terheléssel párhuzamosan kötjük.
Tanműhelyi ELV-környezetet feltételezünk.
Az ábra lényege: az árammérő (P1) az áram útjába, sorosan van kötve,
tehát ugyanaz az áram folyik át rajta, mint a terhelésen. A
feszültségmérő (P2) a terhelés két kapcsára van kötve, tehát
párhuzamosan. Ez a kép a későbbi összes mérési kapcsolás alapja.
42.1.2 Mérési elrendezés, a műszer
beállítása
Mielőtt bármit mérünk, meg kell tervezni a mérési elrendezést. A
szerelői gyakorlatban ez ritkán jelenti rajzok gyártását, de mindig
jelenti a következő kérdés végig gondolását: mit akarok mérni,
és milyen fizikai módon „látja” azt a műszer?
42.1.2.1 A mérőműszer beállításának
lépései
Recept. A digitális multiméter (DMM) beállítása
alapméréshez:
Ellenőrizd a műszert. Győződj meg arról, hogy
sértetlen, a mérőzsinórok szigetelése nem repedt, és az elemtöltöttség
elegendő. Ellenőrizd, hogy a műszer és a zsinórok mérési kategóriája
(CAT) és feszültsége megfelel a mérés helyének (pl. elosztóban CAT III),
és feszültségmérés előtt próbáld ki a műszert ismert
feszültségforráson.
Válaszd ki a mérendő mennyiséget. Feszültség
(),
áram
()
vagy ellenállás
()
mérésére készülök?
Állítsd be a jelfajtát. Egyenáramú (DC) vagy
váltakozó áramú (AC) mérésre van szükség?
Válassz méréshatárt. Ha nem ismered a várható
értéket, mindig a legnagyobb méréshatárral kezdj, majd
lépkedj lefelé a megfelelő pontosságig.
Kösd be a vezetékeket. Feszültség- és
ellenállásméréshez általában a COM és a
aljzatot; áramméréshez a COM és az
(vagy
)
aljzatot használd.
Mérj, majd kapcsold ki. A mérés után árammérésből
mindig állítsd vissza a forgókapcsolót ÉS a piros mérőzsinórt a
aljzatba (az
aljzatban hagyott zsinór rövidzárat okoz a következő feszültségmérésnél:
ív, a műszer biztosítójának kiolvadása), hogy a következő mérésnél ne a
kis ellenállású árammérővel rövidre zárj egy feszültségforrást.
Szabály.Feszültségmérés
párhuzamosan. A feszültségmérő belső ellenállása nagy, ezért a
mért alkatrész vagy hálózatrész kapcsaira kötjük. A rajzon a műszer a
mért elem két kapcsa közé, azzal párhuzamos ágba kerül.
Szabály.Árammérés sorosan. Az
árammérő belső ellenállása kicsi, ezért az áram útjába kell kötni,
mintha egy vezeték lenne. A kört meg kell bontani, és a műszert a két
megbontott pont közé kell iktatni.
Miért így? Ha egy árammérőt (egy kis belső
ellenállású alkatrészt) párhuzamosan kötnénk a feszültségforrásra, az
rövidzárat okozna: a kis ellenállás miatt a forrás maximális árama
folyna át rajta, tönkretéve a műszert és a forrást is. Ha egy
feszültségmérőt (nagy belső ellenállású alkatrészt) sorosan kötnénk az
áramkörbe, az lefojtaná az áramot, és a mérési pont hamis értéket
mutatna.
42.1.3 Soros, párhuzamos és vegyes
kapcsolás mérése
Az ellenállások kapcsolásáról tanultakat itt használjuk fel, de most
a mérőműszer bekötése a hangsúly. A mérés célja nem a képlet bemagolása,
hanem az, hogy a tanuló lássa: a műszer által mutatott
értékek milyen kapcsolatban vannak a kapcsolás törvényeivel.
42.1.3.1 Soros kapcsolás
mérése
Vegyünk egy ELV tápegységet, és két sorosan kapcsolt ellenállást
(,
).
A tápegység feszültsége
.
Számítás. Adott:
,
,
.
Keresett:
,
,
.
A soros eredő ellenállás:
Az áramkör árama Ohm törvényéből:
Az egyes ellenállásokon eső feszültség
(feszültségosztó képlettel is ellenőrizhető):
Ellenőrzés:
.
Ez pontosan megegyezik a bemeneti feszültséggel, tehát a hurokegyenlet
teljesül. ∎
Mérés. Az árammérőt a kör bármely pontján sorosan
bekötve
-t
kell mérnünk. A feszültségmérőt előbb
,
majd
kapcsaira téve a kiszámolt
-ot
és
-ot
kapjuk. Ha mérjük a bemeneti feszültséget is, annak is
körül kell lennie. A soros feszültségosztást egy diagram is jól
szemlélteti:
Soros feszültségosztó: az R2 = 180 Ω-on
mért feszültség R1 függvényében - Képletből számolt értékek: Uki = U ·
R2 / (R1 + R2), U = 24 V, R2 = 180 Ω. A fenti példa (R1 = 120 Ω) pontja:
Uki = 14,4 V; R1 = 0 Ω-nál a teljes 24 V az R2-n esik.
A grafikon azt mutatja, hogy ha
értéke nő, a kimeneti feszültség
()
csökken, mert a feszültségből egyre nagyobb hányadot vesz át
.
42.1.3.2 Párhuzamos kapcsolás
mérése
Most kössük ugyanezt a két ellenállást párhuzamosan
(,
),
a bemeneti feszültség maradjon
.
Számítás. Adott:
,
,
.
Keresett:
,
,
.
Párhuzamos kapcsolásnál a feszültség mindkét ágon azonos, ezért:
Ellenőrzés. A
párhuzamos eredő ellenállás:
A két úton kapott eredmény megegyezik.
∎
Figyelem. Az ellenállások hőteljesítménye is számít:
a 120 Ω-os ágon (a 180 Ω-os ágon
);
ehhez legalább 5 W-os, inkább 10 W-os ellenállás kell, mert egy 0,25
W-os alkatrész másodpercek alatt túlmelegszik és égési sérülést okozhat.
Mérés közben ne érintsd az ellenállásokat.
Mérés. A feszültségmérőt bárhová kötjük,
-ot
mérünk. Az árammérőt sorosan kötjük először az
,
majd az
ágába, végül a főágba. A mért áramoknak
,
és
körül kell alakulniuk. A főági áram mérésekor az árammérőt a tápegység
és az elágazási pont közé kötjük.
42.1.3.3 Vegyes kapcsolás
mérése
Egy vegyes kapcsolásban
sorosan van,
és
párhuzamosan. Legyen
,
,
,
.
Számítás. Adott:
,
,
,
.
Keresett:
,
,
,
,
.
Először az
és
párhuzamos eredőjét számoljuk:
A teljes soros eredő:
A főági áram:
Az
-en
eső feszültség:
A párhuzamos részen eső feszültség:
Az ágáramok:
Ellenőrzés:
.
A csomóponti törvény teljesül. ∎
Mérés. A feszültségmérővel három ponton mérünk: a
bemeneten
(),
-en
()
és a párhuzamos részen
().
Az árammérőt sorosan kötjük be a főágba, majd az egyes ágakba. Vegyes
kapcsolásnál figyelni kell arra, hogy az árammérő az adott ágban mérjen,
ne a főágban, mert akkor rossz értéket kapunk.
42.1.4 Teljesítmény és hatásfok
mérése
A mérési gyakorlatokban a teljesítményt gyakran nem közvetlenül
wattmérővel, hanem közvetett úton, feszültség- és
árammérés eredményéből számítjuk. Egyenáramú körben és tiszta ohmos
váltakozó áramú körben a hatásos teljesítmény:
ahol
a teljesítmény wattban
(),
a feszültség voltban
(),
az áram amperben
().
Kidolgozott példa (Teljesítménymérés közvetett
módszerrel).Adott: Egy tanműhelyi fűtőbetét
egyenáramú tápegységről üzemel. A feszültségmérő
-ot,
az árammérő
-t
mutat. Keresett: A fűtőbetét által felvett
teljesítmény. Képlet:
.
Behelyettesítés:
.
Eredmény:
.
Ellenőrzés:
;
a 60 W egy kis laboratóriumi fűtőbetétre reális nagyságrend. ∎
Ha közvetlenül wattmérőt használunk, annak két tekercselése van: az
áramtekercset sorosan, a feszültségtekercset párhuzamosan kötjük. A
digitális wattmérők gyakran egyben végzik el a szorzást, és kijelzik a
hatásos teljesítményt.
Hatásfok mérése. A gyakorlatban a hatásfokot
()
a leadott és a felvett teljesítmény hányadosaként értékeljük:
Kidolgozott példa (Hatásfok
mérése).Adott: Egy kis tanműhelyi motor
egyenáramú tápegységről üzemel. A motor felvett teljesítménye
.
A motor tengelyén mért leadott mechanikai teljesítmény
.
Keresett: A motor hatásfoka. Képlet:
.
Behelyettesítés:
.
Eredmény:
.
Ellenőrzés: A
-os
hatásfok egy kis egyenáramú motornál reális érték. ∎
Váltakozó áramú, induktív vagy kapacitív terhelésnél a teljesítmény
képlete
,
de ezt a könyv váltakozó áramú fejezetei részletesen tárgyalják.
42.1.5 Jegyzőkönyv és
kiértékelés
A mérési munka félkész termék, amíg nincs
jegyzőkönyv. A jegyzőkönyv rögzíti, mit mértünk, mivel
mértük, és milyen következtetést vontunk le. A hibakeresésnél és a
későbbi, Védelmi mérések gyakorlata és a
jegyzőkönyv kitöltése alfejezetben tárgyalt méréseknél a jegyzőkönyv
a bizonyíték arra, hogy a munkát elvégeztük, és a berendezés megfelelt
az előírásoknak.
Szabvány. A jegyzőkönyv pontos formai követelményeit
a megrendelő, a hatóság vagy az eljáró cég minőségirányítási utasítása
határozza meg; a villamos berendezések felülvizsgálatánál ezt a kérdést
a szabványos és jogi előírások együttesen rendezik (például az ellenőrző
méréseket szabályozó sorozatok). A következő szerkezeti elemeket a hazai
gyakorlatban minden mérési jegyzőkönyvnek érdemes tartalmaznia:
Fejléc: a mérés helye, időpontja, a mérést végző
neve, a felügyelő oktató vagy megbízó neve.
A mérés tárgya: az áramkör vagy gép megnevezése,
típusa, gyári száma.
A felhasznált műszerek: a műszer típusa, gyári
száma, méréshatára, pontossági osztálya, a hitelesítés vagy kalibrálás
időpontja.
Kiértékelés: a számított értékek, hibaszámítás,
következtetések.
Aláírás és dátum.
42.1.5.1 A mérési hiba
értékelése
A valós alkatrészeknek tűrése van (például az ellenállás
-kal
térhet el a ráírt értéktől). A műszernek is van pontossági osztálya.
Ezért a mért és a számított érték soha nem egyezik meg pontosan. A kettő
közötti eltérést hibának nevezzük.
Definíció.Abszolút hiba: a mért és
a számított (vagy pontosnak tekintett) érték különbségének abszolút
értéke.
Definíció.Relatív hiba: az abszolút hiba viszonyítása a tényleges
vagy számított értékhez, általában százalékban.
Példa. Egy
névleges értékű ellenállást mérünk. A multiméter
-t
mutat. Abszolút hiba:
.
Relatív hiba:
.
Ez az érték a szokásos
tűréshatáron belül van, tehát a mérést és az alkatrészt is elfogadjuk.
∎
42.1.6 Valós életbeli
alkalmazás
Valós eset. Egy villanyszerelő tanuló egy izzószálas
fényforrás teljesítményét számította ki a gyakorlaton. A lámpa névleges
feszültsége
,
az áramkörbe kötve mért áram
volt. A szerelőtanuló a képletet rosszul alkalmazva
módon próbált teljesítményt számolni, de az ellenállást elfelejtette
mérni. A kérdés viszont egyszerű volt:
.
A tanulság: a teljesítmény méréséhez elég a feszültség- és árammérés, ha
a terhelés ohmos; sem a terhelés ellenállását, sem bonyolult képleteket
nem kell alkalmazni. A gyakorlatban a villanyszerelő lakatfogóval
megfogja az egyik eret, a feszültséget pedig egy aljzatban vagy a
kapcsokon méri; a kettő szorzatából rögtön tudja, mekkora a felvett
teljesítmény. Ezt a becslést a korábban tanult Teljesítmény- és energiamérés, fogyasztásmérők
alfejezetben tanultak szerint lehet pontosítani a hálózati
fogyasztásmérés pontosságával.
Egy másik esetben a mérési hibákra derült fény: ugyanazt az
-os
ellenállást két különböző csoport mérte. Az egyik
-ot,
a másik – két kézzel fogva a mérőcsúcsokat –
-ot
kapott. A második csoport mérésénél a test (kb.
)
párhuzamosan kapcsolódott a mért alkatrésszel:
,
lecsökkentve a mért értéket. (Kis, például
-os
ellenállásnál a test hatása elhanyagolható; a jelenség nagy
ellenállásoknál számít.) A tanulság: az ellenállás-mérést úgy kell
végezni, hogy kezünkkel nem érintjük a fém részeket, mert a testünk is
vezet és befolyásolja a mérést.
42.1.7 Gyakorlati útmutató
Cél: Soros, párhuzamos és vegyes kapcsolás
felépítése, mérése, a mért és számított értékek összevetése, jegyzőkönyv
készítése.
Eszközök és anyagok:
ELV tápegység (például
egyenfeszültség).
2 db digitális multiméter (áram- és feszültségméréshez).
Ellenállások:
és
(soros és párhuzamos mérés),
,
,
(vegyes mérés), legalább 5 W-os (a
-os
ágon
-nál
disszipálódik, ezért inkább 10 W-os;
-on
a példa értékei felezendők:
,
és
)
(huzal- vagy cement-) ellenállás, sorkapcsos szerelésben (vagy a
tanműhelyben rendelkezésre álló, hasonló értékű és teljesítményű
alkatrészek). Kenyérlapon csak 0,25 W-os ellenállással és legfeljebb 5
V-tal dolgozz; a példák ellenállásai ennél jóval többet disszipálnak,
ezért a gyakorlatban a teljesítményt is ellenőrizni kell
().
Kenyérlap vagy sorkapcsok, mérőzsinórok.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi
(törpefeszültségű, ELV) környezetben végezhető, megfelelő
műszerhasználat mellett; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A
feszültség alatt lévő áramkörön a kapcsolás módosítása tilos. Mivel itt
ELV-környezetről van szó, a teljes feszültségmentesítés fizikailag nem
feltétlenül szükséges minden pillanatban a méréshez, de a
feszültségmentesség ellenőrzését a bekötés megkezdése előtt és a mérési
pont áthelyezésekor is el kell végezni: győződj meg róla, hogy a
tápegység kimenete feszültségmentes, amikor a mérőzsinórokat
áthelyezed.
Recept. A mérés lépései:
Kapcsolás felépítése (feszültségmentes állapotban):
Építsd fel a soros kapcsolást sorkapcsos szerelőlapon (legalább 5 W-os
ellenállásokkal); kenyérlapot csak legfeljebb 5 V-on, 0,25 W-os
ellenállással használj. Az árammérőt sorosan kösd be; itt mindegy, hol
szakítod meg a kört.
Feszültségmérő bekötése: A feszültségmérőt kösd a
tápegység kimenetére. Állítsd a multimétert egyenfeszültség-mérésre, a
várható értéknél nagyobb méréshatárra.
Tápfeszültség bekapcsolása: Kapcsold be a
tápegységet, és állítsd be a kiválasztott feszültséget (a soros példához
,
vagy
és a felezett várt értékek); az értéket a feszültségmérőn
ellenőrizd.
Mérés: Olvasd le a műszereket. Írd be az értékeket
a jegyzőkönyv-táblázatba. Mérd meg a feszültséget
-en
és
-n
is, ehhez a feszültségmérő zsinórjait helyezd át az alkatrész két
kapcsára.
Lekapcsolás: A mérés végén kapcsold le a
tápfeszültséget, és csak ezután bonts szét bármilyen alkatrészt.
Új kapcsolás: Építsd fel a párhuzamos kapcsolást,
ismételd meg a mérést.
Kiértékelés: Számold ki az elvárt értékeket,
hasonlítsd össze a mérési eredményekkel, és számold ki a relatív
hibát.
Ellenőrzési pontok:
A soros kapcsolásnál a három feszültségmérési eredmény összege (ha
külön mérted a két ellenállást és a bemenetet) a bemeneti feszültséget
adja.
A párhuzamos kapcsolásnál a két ágáram összege a főági áramot
adja.
A mért ellenállásokra Ohm-törvénnyel számított áram és a mért áram
közötti eltérés relatív hibája
alatt van, ha a mérési elrendezés jó.
42.1.8 Tipikus hibák
Az árammérő párhuzamos bekötése. Ez a leggyakoribb,
legsúlyosabb hiba. A kis belső ellenállású árammérő rövidre zárja a
feszültségforrást. A műszer olvadóbiztosítója (vagy a tápegység védelme)
kiold, de rosszabb esetben a műszer tönkremegy.
Helyesen: az árammérő mindig sorosan van a mérendő
ágban.
A feszültségmérő soros bekötése. A nagy belső
ellenállású feszültségmérő lefojtja az áramkört. A terhelésen szinte
nulla feszültség esik. Helyesen: a feszültségmérő
párhuzamosan kapcsolódik az alkatrészhez.
Ellenállás mérése feszültség alatt. Ha a
multimétert ellenállásmérésre állítjuk, és a mérendő ellenálláson
feszültség van, a műszer belső generátorát visszafeszültség éri, hibás
értéket mutat, és tönkre is mehet. Helyesen:
feszültségmentesítsük, és szükség esetén az alkatrészt bontsuk ki a
kapcsolásból.
A mérőzsinór fém részének érintése. Kézzel érintve
a mérővezeték csupasz végét, a testünk ellenállása párhuzamosan
kapcsolódik, meghamisítva az eredményt. Helyesen:
fogjuk a zsinórt a szigetelt részén, és a mérőcsúcs csak az alkatrész
kivezetését érintse.
Nem megfelelő méréshatár. Kicsi méréshatárnál a
műszer „túlcsordul”, nagy méréshatárnál a felbontás rossz.
Helyesen: kezdjünk a legnagyobb méréshatárral, majd
csökkentsük, amíg a kijelzés a felső harmadba nem esik.
42.1.9 Önellenőrzés
Igaz vagy hamis? Az árammérőt sorosan, a
feszültségmérőt párhuzamosan kötjük az áramkörbe.
Gyors számolás. Egy
-os
kapcsolásban
és
van sorosan. Mekkora az áramkör árama, és mekkora teljesítményt
disszipál
?
Mi a hiba ebben a mérésben? A tanuló meg akarja
mérni egy ellenállás áramát. A multimétert ellenállás-mérésre állítja,
és az ellenállás két kivezetésére teszi a mérőzsinórt. Azt mondja: „A
műszer mutatja az ellenállás áramát.” Mi a hiba?
Fogalom. Hogyan számítjuk ki a relatív hibát?
Rajzolvasás. A fenti kapcsolási rajzon (a fejezet
elején) hová kell bekötni az árammérőt, ha a főágban akarunk mérni, és
hová a feszültségmérőt, ha a tápegység kimenetét akarjuk mérni?
42.1.10 Feladatok
1. feladat (A) Sorolj fel legalább négy olyan
adatot, amelyet egy mérési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.
2. feladat (A) Rajzold le egy fűtőbetét feszültség-
és árammérésének kapcsolási vázlatát, a hangsúly a feszültségmérő és az
árammérő bekötésén van (csak rajz; hálózati feszültségű mérést jogosult
végez).
3. feladat (B) Soros kapcsolásban
,
.
A bemeneti feszültség
.
Számítsd ki az eredő ellenállást, az áramkör áramát, és az egyes
ellenállásokon eső feszültséget. Ellenőrizd a feszültségek összegét.
4. feladat (B) Egy párhuzamos kapcsolásban
,
.
A rákapcsolt feszültség
.
Számítsd ki az ágáramokat és a főági áramot. Számold ki a párhuzamos
eredő ellenállást is.
5. feladat (C) Egy vegyes kapcsolásban
sorosan van
és
párhuzamos kapcsolásával.
,
.
A tápfeszültség
.
Számítsd ki a főági áramot, az
-en
eső feszültséget, a párhuzamos rész feszültségét, és az egyes
ágáramokat. Ellenőrizd az eredményt.
6. feladat (D) A mérési jegyzőkönyvben a tanuló a
következő értékeket rögzítette:
,
.
A számított értékek
,
.
Számítsd ki az abszolút és relatív hibát mind a feszültségre, mind az
áramra. Elfogadnád-e a mérést, ha a megengedett relatív hiba
?
42.1.11 Megoldások
Önellenőrzés – válaszok
Igaz. A feszültségmérő belső ellenállása nagy,
ezért párhuzamosan; az árammérő belső ellenállása kicsi, ezért sorosan
kötendő.
.
.
,
ezért legalább 1 W-os ellenállás kell, sorkapcsos szerelésben
(kenyérlapon 12 V-tal nem dolgozunk).
Az ellenállás-mérésre állított műszer nem áramot
mér, hanem a mérendő alkatrész ellenállását. Áramméréshez a
műszert árammérő üzemmódba kell állítani, és sorosan kell bekötni az
áramkörbe. Ráadásul feszültség alatt tilos elkezdeni a mérést!
A relatív hiba az abszolút hiba és a pontosnak tekintett (vagy
számított) érték hányadosa szorozva 100-zal:
.
Az árammérőt a tápegység + kapcsa és
közé kell sorosan kötni (a rajzon a P1 helyére). A feszültségmérőt
párhuzamosan kell kötni a tápegység két kapcsára.
1. feladat (A) A mérési jegyzőkönyvnek tartalmaznia
kell például: a mérés helyét és időpontját, a mérést végző nevét, a
mérés tárgyát, a felhasznált műszerek típusát és gyári számát, a mérési
elrendezés kapcsolási rajzát, a mérési adatok táblázatát, a kiértékelést
és a dátumot.
2. feladat (A) A kapcsolási vázlat: az áramkör L és
N között a fűtőbetétet tartalmazza. Az árammérő a fűtőbetéttel sorosan,
a feszültségmérő a betét két kapcsára (párhuzamosan) kapcsolódik; a rajz
a fejezet elején lévő ábrával azonos, csak a tápegység helyén az L/N
hálózat áll. Biztonsági korlát. Hálózati áramot a
gyakorlatban lakatfogóval mérünk az egyik éren, a kör megbontása nélkül;
a feszültséget CAT III 300 V (vagy magasabb) besorolású műszerrel és
zsinórral, kétkezes érintés nélkül mérjük. Multiméter soros
áramméréséhez a kört feszültségmentesíteni kell (öt szabály), és csak a
műszer A-bemenetének névleges áramán (biztosítóján) belül szabad mérni;
egy 2 kW-os betét árama kb. 8,7 A, ami a 10 A-es bemenet határán van.
Hálózati feszültségű mérést jogosult végez, a tanuló nem.
3. feladat (B) Eredő ellenállás:
.
Áram:
.
.
.
Ellenőrzés:
.
(A köztes eredményt 3 értékes jegyre tartjuk; 0,035 A-re kerekítve
jönne ki, ez kerekítési eltérés.)
6. feladat (D) Feszültségre:
.
.
Áramra:
.
.
Mindkét relatív hiba a megengedett
-os
határon belül van, tehát a mérést elfogadnánk.
42.1.12 Rövid összefoglaló
Az alapmérések során a mérőműszer bekötése a legfontosabb, mert rossz
bekötéssel a mérés nem pontos, és a műszer is tönkremehet.
Továbbvitt eredmény: a fejezetben megtanult mérési
módszertan, a feszültség- és árammérő bekötési szabálya (párhuzamosan,
illetve sorosan), valamint a mérési jegyzőkönyv vezetésének gyakorlata
közvetlenül megalapozza a következő Védelmi mérések
gyakorlata és a jegyzőkönyv kitöltése alfejezetet, ahol ugyanezeket
a készségeket használjuk majd a szigetelés, a folytonosság, a
hurokimpedancia és az áram-védőkapcsoló vizsgálatára. A mérési hibák
értékelése nélkül nem tudjuk megmondani, hogy egy eltérés az alkatrész
tűrése, a műszer pontossága, vagy a szerelői hiba következménye-e. A
teljesítmény mérését egyenáramú körben
,
váltakozó áramú körben
képlettel végezzük. A jegyzőkönyv a mérési folyamat dokumentálásának
eszköze, amely bizonyítja az elvégzett munka helyességét. Aki ezt az
alapot megérti, biztonságosan és hatékonyan fog dolgozni a későbbi,
bonyolultabb áramkörökön is.
42.1.13 Források és ellenőrzési
hiányok
MSZ EN 61010-1 – Villamos mérő-, szabályozó- és
laboratóriumi készülékek biztonsági előírásai. (A mérési kategóriákra
vonatkozó konkrét határértékek a szabvány aktuális kiadásában
ellenőrizendők.)
Multiméter gyártói adatlapok – A méréshatárok, a
pontossági osztályok és a belső biztosítékok értékei műszerenként
eltérhetnek. (Az adott műszer kézikönyve használandó.)