41.3 Transzformátor- és gépmérések

41.3.1 Motiváció: miért kell mérni a transzformátort és a gépeket?

A szerelő gyakran találkozik olyan helyzettel, amikor egy transzformátort, motort vagy generátort nemcsak be kell kötni, hanem arról is meg kell győződni, hogy a gép belül egészséges, és a névleges adatai a valóságban is teljesülnek. Ilyen helyzet például:

A transzformátor és a villamos gép „adatlapnyi” jellemzői – üresjárási áram, vasveszteség, rövidzárási feszültség, tekercsveszteség, hatásfok, szigetelési ellenállás – méréssel ellenőrizhetők anélkül, hogy a gépet a névleges terheléssel kellene járatnunk. Ez a fejezet ezeket a mérési módszereket tanítja meg, a gyakorlati jegyzőkönyv elkészítésével együtt.

41.3.2 Szemléletes kép: egy kis transzformátor a mérőpadon

Képzeljünk el egy tanműhelyi mérőpadot. Rajta egy 230/24 V-os, 500 VA-es leválasztótranszformátor. A primer oldalra változtatható feszültségű váltakozó forrás, az áramkörbe ampermérő, a primer kapcsokra voltmérő és wattmérő van kötve. A mérést úgy kezdjük, hogy a szekunder oldal kapcsait nyitva hagyjuk. Amikor a primer feszültséget lassan 230 V-ra emeljük, a voltmérő a névleges feszültséget mutatja, az ampermérőn pedig egy kis, a névleges áramhoz képest néhány százalékos áramot olvasunk. Ez az üresjárási áram. A wattmérő néhány wattot mutat: ez a vasveszteség. Ha ezután a primer feszültséget nullára szabályozzuk és lekapcsoljuk, feszültségmentes állapotban a szekunder kapcsokat egy vastag, rövid vezetékkel összekötjük, majd a primer feszültséget nulláról csak annyira emeljük, hogy a névleges áram folyjon, a szükséges feszültség a névlegesnek csak néhány százaléka. Ez a rövidzárási feszültség. E két mérésből a transzformátor legfontosabb állapotjellemzői meghatározhatók.

41.3.3 Mérési elrendezések és biztonság

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A méréshez a berendezést feszültség alá kell helyezni, ezért a mérőkapcsolás összeállítása és átalakítása előtt mindig feszültségmentesíteni kell.

A feszültségmentesítés öt biztonsági szabálya a mérési gyakorlatban is kötelező:

  1. Lekapcsolás.
  2. Visszakapcsolás elleni biztosítás.
  3. Feszültségmentesség ellenőrzése.
  4. Földelés és rövidre zárás, ha szükséges.
  5. Szomszédos, feszültség alatt álló részek letakarása.

A mérőműszerek kiválasztásánál ügyeljünk a mérési kategóriára (CAT) és a mérőzsinórok állapotára; a mérési határértékeket mindig a várt érték fölé állítsuk, és a mérőműszer bekötését feszültségmentes állapotban végezzük. A wattmérő feszültségtekercsét a mérendő feszültségre párhuzamosan, áramtekercsét az árammal sorbakötjük, a bekötési pontok jelöléseit pedig a gyártói adatlap szerint követjük.

Szemléltető ábra – az üresjárási és a rövidzárási mérés teljes mérőkapcsolása:

(a) Üresjárási mérés: A, V és W a primer oldalon, voltmérő a nyitott szekunderen - A P1 ampermérő és a P3 wattmérő áramtekercse sorosan, a P3 feszültségtekercse és a P2 voltmérő a primer kapcsokra párhuzamosan kapcsolódik; a szekunder kapcsok nyitva, csak a nagy belső ellenállású P4 voltmérő méri U₂₀-at. Tanműhelyi, felügyelt mérés.
(b) Rövidzárási mérés: ugyanaz a primer műszerezés, szekunder rövidre zárva - A primer műszerezés azonos az üresjárásival; a szekunder kapcsokat legalább 2,5 mm²-es vezeték zárja rövidre, a primer feszültséget nulláról lassan emeljük, amíg I₁ = I₁ₙ = 2,17 A. A P2 méréshatárát a kis Uₖ-hoz kell választani.

A két rajz primer oldala azonos: a szabályozható AC forrásról a P1 ampermérőn és a P3 wattmérő áramtekercsén át (sorosan) jut az áram a transzformátorhoz, a P3 feszültségtekercse és a P2 voltmérő pedig a primer kapcsokra (párhuzamosan) csatlakozik. A különbség a szekunder oldalon van: üresjárásban a kapcsok nyitottak, csak a P4 voltmérő méri U20U_{20}-at; rövidzárásban egy vastag vezeték zárja rövidre a tekercset. A mérés közben a szekunder oldali rövidzáró vezetéket úgy kell méretezni, hogy a névleges szekunder áramot melegedés nélkül elviselje.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Transzformátor üresjárási és rövidzárási mérése ampermérővel, voltmérővel és wattmérővel.
Az üresjárási és a rövidzárási mérés műszerkijelzései a primer feszültség függvényében (a fejezet mért példaadataira illesztett modell)

A statikus ábra bal fele az üresjárást mutatja: I0I_0 a feszültséggel közel arányosan, P0P_0 a négyzetével nő, és 230 V-on éri el a mért 0,15A0{,}15\,\text{A}-t és 8W8\,\text{W}-ot. A jobb fele a rövidzárást: már Uk=13VU_k = 13\,\text{V}-nál folyik a névleges 2,17A2{,}17\,\text{A}, a felvett teljesítmény ekkor 22W22\,\text{W}. A HTML-változatban a mérési mód és a primer feszültség csúszkával állítható; rövidzárásban a 13 V fölé emelt feszültségre az oldal figyelmeztet.

41.3.4 Üresjárási mérés

Az üresjárási mérés célja a vasveszteség, az üresjárási áram és az áttétel meghatározása.

Szabály. Az üresjárási mérés során a szekunder kapcsokat nyitva hagyjuk, a primer oldalra pedig a névleges frekvenciájú, névleges feszültségű táplálást kapcsolunk. A primer oldalon mérjük az U1U_1 feszültséget, az I0I_0 üresjárási áramot és a P0P_0 üresjárási teljesítményt, a szekunder oldalon pedig az U20U_{20} üresjárási feszültséget.

A mérési elrendezésben a wattmérő a primer oldali hatásos teljesítményt méri. Mivel a szekunder oldalon nincs terhelés, a felvett hatásos teljesítmény majdnem teljes egészében vasveszteség: Pvas≈P0P_{\text{vas}} \approx P_0. A tekercsveszteség itt elhanyagolható, mert az üresjárási áram kicsi.

Az üresjárási áram százalékos értéke:

i0%=I0I1n⋅100%i_0\% = \frac{I_0}{I_{1\text{n}}} \cdot 100\%

ahol I1nI_{1\text{n}} a primer névleges áram. Az üresjárási teljesítménytényező:

cos⁡φ0=P0U1I0\cos\varphi_0 = \frac{P_0}{U_1 I_0}

Az áttétel közelítő értéke üresjárásban:

a=U1U20a = \frac{U_1}{U_{20}}

Példa. Egy 230/24 V-os, 500 VA-es egyfázisú transzformátor üresjárási mérésénél U1=230VU_1 = 230\,\text{V}, I0=0,15AI_0 = 0{,}15\,\text{A}, P0=8WP_0 = 8\,\text{W}, U20=24,6VU_{20} = 24{,}6\,\text{V}. A névleges primer áram I1n=500/230=2,17AI_{1\text{n}} = 500/230 = 2{,}17\,\text{A}. Az üresjárási áram:

i0%=0,152,17⋅100%=6,9%i_0\% = \frac{0{,}15}{2{,}17}\cdot 100\% = 6{,}9\%

Az üresjárási teljesítménytényező:

cos⁡φ0=8230⋅0,15=0,232\cos\varphi_0 = \frac{8}{230\cdot 0{,}15} = 0{,}232

Az áttétel:

a=23024,6=9,35a = \frac{230}{24{,}6} = 9{,}35

A vasveszteség Pvas≈8WP_{\text{vas}} \approx 8\,\text{W}. Ez az érték a kistranszformátoroknál tipikusan a névleges teljesítmény 1–3%-a; itt 8/500=1,6%8/500 = 1{,}6\%, tehát elfogadható. ∎

41.3.5 Rövidzárási mérés

A rövidzárási méréssel a névleges terheléshez tartozó tekercsveszteséget és a belső impedanciát határozzuk meg anélkül, hogy a transzformátort valódi terheléssel járatnánk.

Szabály. A rövidzárási mérés során a szekunder kapcsokat megfelelő keresztmetszetű vezetékkel rövidre zárjuk, a primer feszültséget pedig nulláról lassan addig emeljük, amíg a primer oldali áram eléri a névleges áramot. Az ehhez szükséges feszültség a rövidzárási feszültség, UkU_k. Mérjük a primer feszültséget, a primer áramot és a felvett hatásos teljesítményt.

A mért hatásos teljesítmény ekkor a névleges áramhoz tartozó tekercsveszteség:

Ptek=PkP_{\text{tek}} = P_k

A rövidzárási feszültség százalékos értéke:

uk%=UkU1n⋅100%u_k\% = \frac{U_k}{U_{1\text{n}}}\cdot 100\%

A rövidzárási impedancia a primer oldalra vonatkoztatva:

Zk=UkIkZ_k = \frac{U_k}{I_k}

A rövidzárási ellenállás:

Rk=PkIk2R_k = \frac{P_k}{I_k^2}

A rövidzárási reaktancia:

Xk=Zk2−Rk2X_k = \sqrt{Z_k^2 - R_k^2}

Példa. A fenti transzformátornál a szekunder oldalt rövidre zárjuk, majd a primer feszültséget addig emeljük, amíg a primer áram Ik=2,17AI_k = 2{,}17\,\text{A} nem lesz. Ekkor Uk=13VU_k = 13\,\text{V}, Pk=22WP_k = 22\,\text{W}. A rövidzárási feszültség:

uk%=13230⋅100%=5,65%u_k\% = \frac{13}{230}\cdot 100\% = 5{,}65\%

A rövidzárási impedancia:

Zk=132,17=5,99ΩZ_k = \frac{13}{2{,}17} = 5{,}99\,\Omega

Az ellenállás:

Rk=222,172=4,67ΩR_k = \frac{22}{2{,}17^2} = 4{,}67\,\Omega

A reaktancia:

Xk=5,992−4,672=35,9−21,8=3,75ΩX_k = \sqrt{5{,}99^2 - 4{,}67^2} = \sqrt{35{,}9 - 21{,}8} = 3{,}75\,\Omega

A tekercsveszteség névleges áramon Ptek=22WP_{\text{tek}} = 22\,\text{W}. ∎

41.3.6 Hatásfok meghatározása a mérési adatokból

A mért vas- és tekercsveszteségből a hatásfok tetszőleges terhelésre kiszámítható. A Terhelés, hatásfok, veszteségek és kapcsolások alfejezetben tanult összefüggést használjuk:

η=P2P2+Pvas+Ptek\eta = \frac{P_2}{P_2 + P_{\text{vas}} + P_{\text{tek}}}

Névleges terhelésnél a leadott hatásos teljesítmény P2=Sncos⁡φP_2 = S_{\text{n}}\cos\varphi.

Példa. A mért adatok alapján Pvas=8WP_{\text{vas}} = 8\,\text{W}, Ptek,n=22WP_{\text{tek,n}} = 22\,\text{W}. Névleges terhelésnél cos⁡φ=0,8\cos\varphi = 0{,}8 esetén:

P2=500⋅0,8=400WP_2 = 500\cdot 0{,}8 = 400\,\text{W}

η=400400+8+22=400430=0,930=93,0%\eta = \frac{400}{400 + 8 + 22} = \frac{400}{430} = 0{,}930 = 93{,}0\%

Ha cos⁡φ=1\cos\varphi = 1:

P2=500W,η=500500+8+22=0,943=94,3%P_2 = 500\,\text{W},\quad \eta = \frac{500}{500 + 8 + 22} = 0{,}943 = 94{,}3\%

Ebben a példában a veszteségek változatlanok, mert a látszólagos terhelés (500 VA) ugyanaz; csak a vasveszteség közel állandó, a tekercsveszteség a terhelés négyzetével változik. Részterhelésnél β=S/Sn\beta = S/S_{\text{n}} terhelési tényezővel:

η=βSncos⁡φβSncos⁡φ+Pvas+β2Ptek,n.\eta = \frac{\beta S_{\text{n}}\cos\varphi}{\beta S_{\text{n}}\cos\varphi + P_{\text{vas}} + \beta^2 P_{\text{tek,n}}}.

Például β=0,5\beta = 0{,}5, cos⁡φ=0,8\cos\varphi = 0{,}8: η=200200+8+5,5=0,937=93,7%\eta = \dfrac{200}{200 + 8 + 5{,}5} = 0{,}937 = 93{,}7\%. A hatásfok tehát a terhelés jellegétől és nagyságától is függ. ∎

41.3.7 Tekercsellenállás mérése

A tekercsellenállás mérése mindig feszültségmentes állapotban, a tekercsek kisütése után végezhető.

Szabály. A tekercsellenállást legegyszerűbben kalibrált ellenállásmérővel vagy a voltamper-módszerrel mérjük. A voltamper-módszer lényege: a tekercsre egyenáramot kapcsolunk, mérjük a rajt eső feszültséget és az áramot, majd az ellenállást Ohm törvényéből számítjuk:

R=UDCIDCR = \frac{U_{\text{DC}}}{I_{\text{DC}}}

Kis ellenállásoknál a mérőzsinór és az érintkezési ellenállások hibát okoznak, ezért célszerű négyvezetékes (Kelvin-) bekötést használni, ha a műszer támogatja. A mért ellenállás függ a hőmérséklettől, ezért a mérési jegyzőkönyvben mindig fel kell tüntetni a tekercs hőmérsékletét.

Hőmérséklet-korrekció rézre:

Rmeleg=Rhideg⋅235+ϑmeleg235+ϑhidegR_{\text{meleg}} = R_{\text{hideg}}\cdot \frac{235 + \vartheta_{\text{meleg}}}{235 + \vartheta_{\text{hideg}}}

ahol ϑ\vartheta a hőmérséklet Celsius-fokban. A 235-ös érték rézre jellemző; más anyagnál a gyártói adatlapot kell követni (ellenőrizendő: anyagra vonatkozó hőmérsékleti tényező).

Példa. Egy motortekercs ellenállását 20 °C-on 0,82 Ω-nak mértük. Mekkora a várható ellenállás 75 °C-on?

R75=0,82⋅235+75235+20=0,82⋅310255≈0,997ΩR_{75} = 0{,}82 \cdot \frac{235 + 75}{235 + 20} = 0{,}82 \cdot \frac{310}{255} \approx 0{,}997\,\Omega

Ezt az értéket használhatjuk a meleg tekercs ellenőrzésére, vagy a rézveszteség számításához. ∎

41.3.8 Szigetelési ellenállás mérése

A szigetelési ellenállás mérése a gép vagy transzformátor szigetelésének állapotát jellemzi. A mérést egyenáramú, nagy belső ellenállású szigetelési ellenállásmérővel végezzük.

Szabály. A mérőfeszültséget a vizsgált berendezés névleges feszültségéhez kell választani. Kisfeszültségű gépeknél és transzformátoroknál jellemzően 500 V egyenfeszültséget használunk, magasabb névleges feszültségnél 1000 V-ot (ellenőrizendő: aktuális szabvány és gyártói adatlap). A mérés előtt a tekercseket ki kell sütni, mert a szigetelés kapacitása veszélyes töltést tárolhat.

Mérési pontok:

Értékelés. A mért szigetelési ellenállásnak elegendően nagynak kell lennie. Kisfeszültségű berendezéseknél a gyakorlatban legalább 1 MΩ értéket tekintünk alsó határnak (ellenőrizendő: a vonatkozó termékszabvány és a gyártói előírás szerint). Új, jó állapotú gépeknél több száz MΩ vagy akár GΩ nagyságrendű érték is mérhető. Ha a mért érték alacsony, nedvesség, szennyeződés vagy szigeteléshiba állhat fenn.

Figyelem. A szigetelési ellenállás mérését soha ne végezd feszültség alatt, és a mérés után a vizsgált tekercseket rövidre zárva süsd ki, mielőtt megérintenéd.

41.3.9 Áttétel és kapocsfeszültségek ellenőrzése

Az áttétel legegyszerűbb ellenőrzése az üresjárási mérésből történik: a primer és szekunder oldali feszültség aránya megadja a menetszámáttételt. Egyfázisú transzformátornál:

a=U1U20a = \frac{U_1}{U_{20}}

Háromfázisú transzformátornál a mérést fázisfeszültségek vagy vonali feszültségek alapján is elvégezhetjük, de figyelni kell a kapcsolási csoportra. Csillag–delta kapcsolásnál a vonali feszültségek aránya nem egyenlő közvetlenül a menetszámáttétellel, mert a 3\sqrt{3}-as tényező is szerepel. Ezért mindig rögzítsük a kapcsolási jelet, és a mérést a gyártói adatlap szerint értékeljük.

Szabály. Ha a mért üresjárási feszültségáttétel több mint néhány százalékkal eltér a névleges áttételtől, akkor menetszámhibára, rossz bekötésre vagy belső tekercszárlatra kell gyanakodni. A mérésnél a primer feszültséget a névleges értékre állítsuk, és mindkét oldalon azonos típusú műszerrel mérjünk.

41.3.10 Jegyzőkönyv és hibák értelmezése

A mérési jegyzőkönyv célja, hogy a mérés körülményei és eredményei később is visszakövethetők legyenek. A jegyzőkönyv minimális tartalma:

A mért értékeket mindig a mértékegységgel együtt, a számított értékeket pedig a felhasznált képletekkel együtt rögzítsük.

Hibák értelmezése:

41.3.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy elosztótranszformátor felülvizsgálatánál a mérőcsoport az üresjárási áramot a névleges 2–3% helyett 9%-nak mérte. Az üresjárási veszteség is érezhetően, a korábbi mérés másfél-kétszeresére nőtt (a zárt menet köráramának I2RI^2R vesztesége az üresjárási hatásos teljesítményben jelentkezik). A transzformátor terhelés alatt erősen melegedett, és halk búgó hangot adott. A szigetelési ellenállás mérése nem mutatott földzárlatot. A későbbi megbontásnál az egyik fázistekercsben menetzárlatot találtak. Az eset tanulsága: az üresjárási áram és az üresjárási veszteség együttes növekedése már korai jele lehet a menetzárlatnak, mielőtt a szigetelési ellenállás leromlana. A rövidzárási mérés és a tekercsellenállás mérése segített a hiba helyének szűkítésében.

41.3.12 Gyakorlati útmutató

Cél: egyfázisú, 230/24 V-os, 500 VA-es leválasztótranszformátor üresjárási, rövidzárási, tekercsellenállás és szigetelési mérésének elvégzése és jegyzőkönyv készítése.

Eszközök és anyagok: változtatható feszültségű váltakozó forrás (0–250 V), multiméter, ampermérő, wattmérő, szigetelési ellenállásmérő (500 V DC), hőmérő, rövidzáró vezeték, mérőzsinórok (CAT III), jegyzőkönyv-minta.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.

41.3.12.1 Lépések

  1. Feszültségmentesítés. Kapcsold le a mérőpadot, biztosítsd visszakapcsolás ellen, és ellenőrizd a feszültségmentességet.
  2. Szigetelési ellenállás mérése előkészítése. Győződj meg arról, hogy a transzformátor kisütött. Mérd meg a primer–szekunder, primer–test és szekunder–test szigetelési ellenállást 500 V-os műszerrel. Jegyezd fel az értékeket.
  3. Tekercsellenállás mérése. Mérd meg a primer és a szekunder tekercs ellenállását. Jegyezd fel a tekercs hőmérsékletét.
  4. Üresjárási mérés bekötése. Feszültségmentes állapotban kösd be a mérőkört: a primer oldalra a szabályozható forrást, az ampermérőt sorba, a voltmérőt és a wattmérőt a primer kapcsokra. A szekunder kapcsokat hagyd nyitva.
  5. Üresjárási mérés. Kapcsold be a forrást, és lassan emeld a feszültséget U1=230VU_1 = 230\,\text{V}-ra. Olvasd le és jegyezd fel: U1U_1, I0I_0, P0P_0, U20U_{20}. Kapcsold ki a forrást.
  6. Rövidzárási mérés bekötése. Feszültségmentes állapotban kösd be a szekunder rövidzáró vezetéket. Ellenőrizd, hogy a rövidzáró kötés szoros és a vezeték keresztmetszete megfelelő.
  7. Rövidzárási mérés. Kapcsold be a forrást, és lassan emeld a feszültséget, amíg az ampermérő a névleges primer áramot mutatja. Olvasd le: UkU_k, IkI_k, PkP_k. Kapcsold ki a forrást.
  8. Feszültségmentesítés. Bontsd a mérőkört, süsd ki a tekercseket, és csak ezután szereld le a mérőzsinórokat.
  9. Számítások. Számítsd ki a vas- és tekercsveszteséget, az üresjárási áramot, a rövidzárási feszültséget, az impedanciát és a hatásfokot.
  10. Jegyzőkönyv. Töltsd ki a jegyzőkönyvet, és értékeld az eredményeket.

Ellenőrzési pontok: az üresjárási áram tipikusan a névleges áram 2–10%-a kistranszformátoroknál; a rövidzárási feszültség 3–12% között szokott lenni (ellenőrizendő: gyártói adatlap); a szigetelési ellenállás legalább 1 MΩ (ellenőrizendő).

Dokumentálás: a jegyzőkönyvben rögzítsd a mért és számított értékeket, a műszeradatokkal és a környezeti feltételekkel együtt.

41.3.13 Tipikus hibák

  1. Névleges feszültség rákapcsolása rövidre zárt szekunderre. A tanuló a rövidzárási mérésnél rögtön a névleges feszültséget kapcsolja a primerre. Ilyenkor a primer áram Ik=In⋅100/ukI_k = I_n \cdot 100/u_k; a példánkban 2,17A⋅100/5,65≈38A2{,}17\,\text{A} \cdot 100/5{,}65 \approx 38\,\text{A}, a névleges közel 18-szorosa, ami tönkreteheti a transzformátort és a műszereket. Helyes: a feszültséget mindig nulláról, lassan emeljük a névleges áramig.

  2. A wattmérő téves bekötése. A wattmérő áramtekercsét párhuzamosan, feszültségtekercsét sorosan kötik. Ez a mérési eredményt meghamisítja, és a műszert is károsíthatja. Helyes: az áramtekercs a mérendő árammal sorba, a feszültségtekercs a mérendő feszültségre párhuzamosan kerül.

  3. A szigetelési mérés feszültség alatt. A tanuló elfelejti feszültségmentesíteni a berendezést, és a szigetelési ellenállásmérővel feszültség alatti kapcsokhoz ér. Ez áramütést és a műszer tönkremenetelét okozhatja. Helyes: mindig a feszültségmentesítés öt szabályával kezdj, és a mérés után süsd ki a tekercseket.

  4. A tekercsellenállás mérésénél a zsinórellenállás figyelmen kívül hagyása. Kis ellenállású tekercsnél (pl. 0,1 Ω alatt) a mérőzsinór ellenállása jelentős hibát okoz. Helyes: használj négyvezetékes mérést, vagy a mért értékből vond le a zsinór ellenállását.

  5. A hőmérséklet-korrekció elhagyása. A hideg tekercsen mért ellenállást meleg állapotra való átszámítás nélkül használják a veszteségszámításhoz. Helyes: a mért hőmérsékletet és a korrekciós képletet mindig alkalmazd.

  6. Hiányos jegyzőkönyv. Csak a mért értékeket írják fel, a körülményeket és a műszeradatokat nem. Később nem lehet megítélni, hogy a mérés reprodukálható-e. Helyes: a jegyzőkönyv minden lényeges adatot tartalmazzon.

41.3.14 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Az üresjárási mérésnél a szekunder oldalt rövidre zárjuk.
  2. Igaz vagy hamis? A rövidzárási mérésnél a primer feszültséget nulláról emeljük, és soha nem kapcsolunk névleges feszültséget rövidre zárt szekunderre.
  3. Számítsd ki a hatásfokot, ha Sn=1000VAS_{\text{n}} = 1000\,\text{VA}, cos⁡φ=0,8\cos\varphi = 0{,}8, Pvas=10WP_{\text{vas}} = 10\,\text{W} és Ptek,n=30WP_{\text{tek,n}} = 30\,\text{W}.
  4. Miért egyenárammal mérjük a szigetelési ellenállást, és miért kell a mérés előtt kisütni a tekercseket?
  5. Milyen hibára utal, ha az üresjárási áram a szokásos (gyártói) érték többszörösére nő, miközben a szigetelési ellenállás jó?
  6. A rövidzárási mérés vázlatán mi a hiba, ha az ampermérőt a szekunder rövidzáró körbe kötjük?

A válaszok a Megoldások elején találhatók.

41.3.15 Feladatok

1. feladat (A). Határozd meg a vas- és tekercsveszteség fogalmát, és mondd meg, melyik mérésből származnak!

2. feladat (A). Egy transzformátor üresjárási mérésénél U1=230VU_1 = 230\,\text{V}, I0=0,20AI_0 = 0{,}20\,\text{A}, P0=10WP_0 = 10\,\text{W}, U20=25,0VU_{20} = 25{,}0\,\text{V}. Számítsd ki az áttételt, az üresjárási áram százalékos értékét (a névleges primer áram 2,0A2{,}0\,\text{A}), és az üresjárási teljesítménytényezőt!

3. feladat (B). Egy transzformátor rövidzárási mérésénél a névleges primer áramnál Uk=12VU_k = 12\,\text{V}, Pk=20WP_k = 20\,\text{W}, Ik=2,0AI_k = 2{,}0\,\text{A}. Számítsd ki a rövidzárási feszültség százalékos értékét, a rövidzárási impedanciát, ellenállást és reaktanciát!

4. feladat (B). Az előző két feladat adatait felhasználva: Pvas=10WP_{\text{vas}} = 10\,\text{W}, Ptek,n=20WP_{\text{tek,n}} = 20\,\text{W}, Sn=230⋅2,0=460VAS_{\text{n}} = 230\cdot 2{,}0 = 460\,\text{VA}. Számítsd ki a hatásfokot névleges terhelésnél cos⁡φ=0,85\cos\varphi = 0{,}85 esetén!

5. feladat (C). Egy motortekercs ellenállását 20 °C-on 0,75 Ω-nak mértük. Mekkora a várható ellenállás 75 °C-on? A szigetelési ellenállás mérésénél 500 V-os műszerrel 50 MΩ-ot kaptunk. Elég-e ez a szigetelési ellenállás, ha az alsó határ 1 MΩ? Indokold!

6. feladat (D). Egy mérési jegyzőkönyvben az üresjárási áram a névleges áram 18%-a, a vasveszteség a névleges teljesítmény 6%-a, a szigetelési ellenállás 100 MΩ. Mi lehet a hiba? Milyen további mérést végeznél?

41.3.16 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Üresjárási mérésnél a szekunder oldal nyitott, a primerre névleges feszültséget kapcsolunk.
  2. Igaz. A rövidzárási mérésnél a feszültséget nulláról emeljük, amíg a névleges áram folyik.
  3. P2=1000⋅0,8=800WP_2 = 1000\cdot 0{,}8 = 800\,\text{W}; η=800/(800+10+30)=0,952=95,2%\eta = 800/(800+10+30) = 0{,}952 = 95{,}2\%.
  4. A szigetelési ellenállást egyenárammal mérjük, mert váltakozó feszültségen a tekercs és a test közötti kapacitáson átfolyó áram elfedné a kis szivárgási áramot; egyenfeszültségnél a kapacitás feltöltődése után csak a szivárgási áram folyik, ebből számolható az ellenállás. A feltöltött kapacitás a mérés után veszélyes feszültséget tarthat, ezért a tekercseket ki kell sütni.
  5. A megnövekedett üresjárási áram menetzárlatra vagy vaslemezhibára utalhat, mert a szigetelési ellenállás még nem romlott.
  6. Az ampermérőt ilyenkor a rövidzáró körbe téve a rövidzárási mérésnél a szekunder áramot mérnénk, nem a primer névleges áramot; a primer feszültséget pedig nem tudnánk a névleges primer áramhoz igazítani.

1. feladat megoldása. A vasveszteség a vasmágneses átgerjesztés miatti veszteség, amely a feszültségtől és a frekvenciától függ, és üresjárásban mérhető. A tekercsveszteség a tekercsek ohmos ellenállásán az áram hatására keletkező veszteség, amely a terhelő árammal négyzetesen arányos, és rövidzárási méréssel határozható meg.

2. feladat megoldása. Áttétel: a=230/25,0=9,2a = 230/25{,}0 = 9{,}2. Névleges primer áram 2,0 A, az üresjárási áram százalékban: i0%=0,20/2,0⋅100=10%i_0\% = 0{,}20/2{,}0 \cdot 100 = 10\%. Teljesítménytényező: cos⁡φ0=10/(230⋅0,20)=0,217\cos\varphi_0 = 10/(230\cdot 0{,}20) = 0{,}217.

3. feladat megoldása. uk%=12/230⋅100=5,22%u_k\% = 12/230 \cdot 100 = 5{,}22\%. Zk=12/2,0=6,0ΩZ_k = 12/2{,}0 = 6{,}0\,\Omega. Rk=20/2,02=5,0ΩR_k = 20/2{,}0^2 = 5{,}0\,\Omega. Xk=6,02−5,02=36−25=11=3,32ΩX_k = \sqrt{6{,}0^2 - 5{,}0^2} = \sqrt{36 - 25} = \sqrt{11} = 3{,}32\,\Omega.

4. feladat megoldása. P2=460⋅0,85=391WP_2 = 460\cdot 0{,}85 = 391\,\text{W}. η=391/(391+10+20)=391/421=0,929=92,9%\eta = 391/(391+10+20) = 391/421 = 0{,}929 = 92{,}9\%.

5. feladat megoldása. R75=0,75⋅(235+75)/(235+20)=0,75⋅310/255=0,912ΩR_{75} = 0{,}75 \cdot (235+75)/(235+20) = 0{,}75\cdot 310/255 = 0{,}912\,\Omega. A szigetelési ellenállás 50 MΩ, ami jóval nagyobb, mint az 1 MΩ alsó határ, tehát megfelelő.

6. feladat megoldása. A nagy üresjárási áram és a nagy vasveszteség menetzárlatot, vaslemezhibát vagy túl magas primer feszültséget valószínűsít. A jó szigetelési ellenállás miatt a földzárlat kizárható. Továbbá érdemes rövidzárási mérést végezni, hogy a tekercsveszteség és a rövidzárási feszültség is ellenőrizhető legyen, valamint a tekercsellenállásokat fázisonként megmérni.

41.3.17 Rövid összefoglaló

Az üresjárási és rövidzárási mérés együtt a transzformátor legfontosabb állapotjellemzőit adja anélkül, hogy a gépet névleges terheléssel kellene járatni. Az üresjárási mérésből a vasveszteség, az üresjárási áram és az áttétel, a rövidzárási mérésből a tekercsveszteség, a rövidzárási feszültség és a belső impedancia határozható meg. A hatásfok a mért veszteségekből a η=P2/(P2+Pvas+Ptek)\eta = P_2/(P_2+P_{\text{vas}}+P_{\text{tek}}) képlettel számítható. A tekercsellenállást feszültségmentes állapotban, Ohm törvénye alapján mérjük, és a hőmérséklet-korrekciót alkalmazzuk. A szigetelési ellenállást egyenfeszültségű műszerrel mérjük, és a mért értéket a gyártói vagy szabványos határértékkel hasonlítjuk össze. A mérési jegyzőkönyvben a mért adatok, a műszeradatok, a környezeti feltételek és a számítások egyaránt szerepelnek. Továbbvitt eredmény. A mérési jegyzőkönyv felépítése, a műszerbiztonsági szabályok és a számítási gyakorlat közvetlenül felhasználható a(z) Alapmérések gyakorlata: feszültség, áram, ellenállás, teljesítmény alfejezetben.

41.3.18 Források és ellenőrzési hiányok

A leírt fizikai összefüggések és mérési elvek a klasszikus elektrotechnikai alapokból származnak, és nem igényelnek külön forrásellenőrzést. A konkrét határértékek (szigetelési ellenállás alsó határa, mérőfeszültség, üresjárási áram tipikus tartománya, rövidzárási feszültség tipikus tartománya) a gyártói adatlapoktól és a vonatkozó termékszabványoktól függnek, ezért ezeket a szövegben jelöltem (ellenőrizendő). A szigetelési ellenállás mérőműszerekre vonatkozó szabvány: MSZ EN 61557 (ellenőrizendő: aktuális kiadás). A transzformátorok mérési módszereit a termékszabványok, például az MSZ EN 60076 sorozat írja le (ellenőrizendő: aktuális kiadás).