28.3 Hajtástechnika: gépelemek, tengelykapcsoló, csapágy, szíj

28.3.1 Motiváció: miért kell ez a villanyszerelőnek?

Egy ipari szivattyúnál a motor csapágycseréje után a szerelő visszarakta a tengelykapcsolót, de a próbajáraton a berendezés erősen rezeg, a gumi tengelykapcsoló-betét pedig szemmel láthatóan kopik. A villanyszerelő feladata nem ér véget a motor kábeleinek bekötésével: ahhoz, hogy a hajtás hosszú távon üzemeljen, a motor és a hajtott gép közötti mechanikai kapcsolatot is ismernie kell. Ez az alfejezet a villamos motorokhoz kapcsolódó gépelemek – tengelykapcsoló, csapágy, szíjhajtás, fogaskerék – szerepét, beállítását és ellenőrzését tanítja meg.

Biztonsági korlát. A gyakorlati útmutatók tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkoznak; hálózati feszültségen önállóan ne dolgozz.

28.3.2 Szemléletes kép: a hajtáslánc felépítése

Hajtáslánc felépítése - A villamos motortól a hajtott gépig terjedő mechanikai erőátvitel elemei felülről lefelé; a teljesítmény a motortól a hajtott gép felé áramlik, a nyilak az egymáshoz kapcsolódó elemeket kötik össze. A hajtómű és a szíjhajtás nem minden hajtásban van meg: a motor a tengelykapcsolón át közvetlenül is hajthatja a munkagépet.

A fenti ábra a tipikus ipari hajtásláncot mutatja: a motor tengelye a tengelykapcsolón keresztül adja át a nyomatékot a hajtóműnek, a hajtómű kimenő tengelye pedig ékszíjjal vagy közvetlenül hajtja a munkagépet. A fejezetben ezeknek az elemeknek a szerelését, beállítását és hibakeresését járjuk körül.

28.3.3 Tengelykapcsolók: típusok, feladatuk és beállítás

Definíció. A tengelykapcsoló két, egytengelyű (vagy kis szögeltérésű) tengely összekapcsolására szolgáló gépelem, amely a forgatónyomatékot a hajtó tengelyről a hajtott tengelyre viszi át, miközben lehetővé teheti a két tengely közötti kisebb szerelési hibák kiegyenlítését vagy az oldható kapcsolatot.

A tengelykapcsoló két fő csoportja:

A tengelykapcsoló beállításának legfontosabb követelménye az egytengelyűség: a hajtó és a hajtott tengely középvonala egybe kell, hogy essen. Ennek három összetevője van:

  1. Radiális eltérés (párhuzamossági hiba): a két tengely középvonala párhuzamos, de egymáshoz képest oldalirányban eltolódott.
  2. Szögeltérés: a két tengely középvonala nem párhuzamos, hanem szöget zár be egymással.
  3. Axiális hézag: a két tengelykapcsoló-fél közötti tengelyirányú távolság (hézag) nem megfelelő.

Szabály. A tengelykapcsoló beállítását úgy kell elvégezni, hogy a radiális eltérés és a szögeltérés a gyártó által megadott tűrésen belül legyen. A tűrés jellemzően néhány század milliméter (pl. 0,05 mm) radiális eltérésnél, és a tengelykapcsoló gyártójának katalógusából veendő (ellenőrizendő: gyártói adatlap).

Mérés mérőórával. Az egytengelyűséget leggyakrabban mérőórával (század mm-es pontosságú mérőműszer) és mágneses állvánnyal ellenőrizzük. A mérőórát az egyik tengelykapcsoló-félre rögzítjük, a mérőcsúcsot pedig a másik fél kerületére (radiális mérés) vagy homlokfelületére (axiális mérés) helyezzük. A tengelyt lassan körbeforgatva a mérőóra kitérése megmutatja az eltérést. A mérési pontokat feljegyezzük, és a motor lábainál alátétlemezekkel, illetve a motor eltolásával korrigálunk.

A következő ábra a palástmérést mutatja az 5. feladat adataival. A mérőóra a motor tengelykapcsoló-felén van, a csúcsa a szivattyú-fél palástján; 0°-on (felül) nullázzuk, majd a két tengelyt együtt 90°-onként elforgatva leolvasunk: 0,00 / +0,06 / +0,18 / +0,12 mm. Az ellenőrző összeg (0+0,18=0,06+0,120 + 0{,}18 = 0{,}06 + 0{,}12) egyezik, tehát a mérés érvényes. A tengelyek eltolódása a teljes kifutás (TIR) fele: függőlegesen (0,18−0)/2=0,09(0{,}18 - 0)/2 = 0{,}09 mm, ezt alátétlemezekkel korrigáljuk; vízszintesen (90°-os mínusz 270°-os leolvasás) (0,06−0,12)/2=−0,03(0{,}06 - 0{,}12)/2 = -0{,}03 mm, ezt a motor oldaltolásával. A homlokmérés (csúcs a homloklapon) a szöghibát mutatja. A HTML-kiadásban a mérés lépésenként lejátszható, és saját eltolódással új mérés indítható.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Tengelybeállítás mérőórával: a palástmérés négy pozíciójából számolt eltolódást a függőleges síkban alátéttel, a vízszintesben oldaltolással korrigáljuk.
Tengelybeállítás mérőórával: oldalnézet, a négy mérési pozíció leolvasásai és a kiértékelés (5. feladat adatai, tűrés 0,05 mm)

Számítás. Ha a mérőóra a teljes körülfordulás alatt 0,12 mm-t mutat, akkor a teljes kifutás (TIR) 0,12 mm. A tengelyek eltolódása ennek fele: 0,06 mm. Ha a megengedett eltolódás 0,05 mm (ellenőrizendő: a gyártói tűrés eltolódásra vagy TIR-re vonatkozik; adatlapból olvasandó), a beállítás nem megfelelő, és a függőleges hibát alátéttel, a vízszintest a motor oldalirányú eltolásával kell korrigálni.

28.3.4 Csapágyak: gördülőcsapágyak, jelölés, kenés és állapotellenőrzés

Definíció. A csapágy a forgó tengelyek megtámasztására és a fellépő erők felvételére szolgáló gépelem, amely lehetővé teszi a tengely kis súrlódású forgását. A gördülőcsapágy gördülőelemek (golyó vagy görgő) segítségével csökkenti a súrlódást, szemben a csúszócsapággyal, ahol a tengelycsap közvetlenül a csapágy anyagában forog.

A leggyakoribb gördülőcsapágy típusok:

Csapágyjelölés. A gördülőcsapágyak jelölése szabványos, általában 3–5 számjegyből áll. Például a 6205 jelölésű csapágy:

Így a 6205 csapágy furata 25 mm, típusa mélyhornyú golyóscsapágy.

Kenés. A gördülőcsapágyak üzemi hőmérsékletét és élettartamát a megfelelő kenés biztosítja. A leggyakoribb a zsírkenés, ritkábban az olajkenés. A kenőzsír mennyiségére vonatkozóan a gyakorlatban irányérték, hogy a csapágyház üres térfogatának kb. 30–50%-a legyen a zsír (ellenőrizendő: gyártói előírás). A túl sok zsír éppúgy káros, mint a túl kevés: a keveredési ellenállás miatt a csapágy melegszik. A kenési periódus a fordulatszámtól, a terheléstől és a környezettől függ, lásd a gyártói katalógust.

Állapotellenőrzés. A csapágy állapotát elsősorban az alábbi jelekből ítélhetjük meg:

Figyelem. A csapágy cseréjekor a csapágyat csak a megfelelő szerszámokkal, a belső vagy külső gyűrűre ható egyenletes erővel szabad felszerelni. A golyósorra vagy a görgőkre közvetlenül ütni tilos; ez a csapágy azonnali tönkremenetelét okozhatja.

28.3.5 Szíjhajtás: áttétel, feszítés és beállítás

Definíció. A szíjhajtás két vagy több tengely közötti erőátvitelt valósít meg rugalmas szíj és tárcsák segítségével. A szíj a tárcsák hornyában helyezkedik el, és a súrlódás vagy fogazat révén továbbítja a nyomatékot.

Szíjhajtás típusok:

Áttétel számítása. A szíjhajtás áttétele – jó közelítéssel, a szíj csúszását elhanyagolva – a tárcsaátmérők arányával egyenlő:

i=n1n2≈d2d1i = \frac{n_1}{n_2} \approx \frac{d_2}{d_1}

ahol: - n1n_1: a hajtó tárcsa fordulatszáma (1/min), - n2n_2: a hajtott tárcsa fordulatszáma (1/min), - d1d_1: a hajtó tárcsa átmérője (mm), - d2d_2: a hajtott tárcsa átmérője (mm).

Példa (szíjhajtás áttétel). Egy villanymotor fordulatszáma n1=14501/minn_1 = 1450\,\text{1/min}, a hajtott szivattyú tengelyéé n2=7251/minn_2 = 725\,\text{1/min}. Mekkora a hajtott tárcsa átmérője, ha a motor tárcsa d1=120mmd_1 = 120\,\text{mm}?

Megoldás. Először az áttételt számítjuk:

i=n1n2=1450725=2i = \frac{n_1}{n_2} = \frac{1450}{725} = 2

Az áttétel a tárcsaátmérők aránya is: i=d2/d1i = d_2 / d_1, ezért

d2=i⋅d1=2⋅120mm=240mm.d_2 = i \cdot d_1 = 2 \cdot 120\,\text{mm} = 240\,\text{mm}.

Ellenőrzés. Ha a hajtott tárcsa átmérője 240 mm, akkor a kerületi sebesség mindkét tárcsán azonos (a szíj csúszás nélkül): v1=πd1n1=π⋅0,12m⋅14501/min≈547m/minv_1 = \pi d_1 n_1 = \pi \cdot 0{,}12\,\text{m} \cdot 1450\,\text{1/min} \approx 547\,\text{m/min}, és a hajtott oldalon v2=π⋅0,24m⋅7251/min≈547m/minv_2 = \pi \cdot 0{,}24\,\text{m} \cdot 725\,\text{1/min} \approx 547\,\text{m/min}; a két érték egyezik, a számítás helyes.

Szíjfeszítés ellenőrzése. Az ékszíj feszítését a gyakorlatban a lehajlás mérésével ellenőrizzük. A szíj közepén, a két tárcsa között, meghatározott erővel (pl. 10 N) nyomva a szíj lehajlását mérővonalzóval vagy speciális feszültségmérővel mérjük. Az ideális lehajlás a tengelytávolság függvényében jellemzően méterenként 10–15 mm (ellenőrizendő: gyártói táblázat). A túl feszes szíj túlterheli a csapágyakat, a túl laza szíj pedig csúszik, melegszik és idő előtt kopik. Emellett a tárcsáknak párhuzamosnak kell lenniük; ezt párhuzamossági vonalzóval vagy lézeres tárcsabeállítóval ellenőrizzük.

28.3.6 Fogaskerék-hajtómű

Definíció. A fogaskerék-hajtómű két vagy több fogaskerék segítségével csökkenti (vagy növeli) a fordulatszámot, miközben a nyomatékot áttételezi. A hajtómű a hajtáslánc fontos eleme, mert a villamos motorok jellemzően nagy fordulatszámon adják le a névleges nyomatékot, míg a munkagépek (szállítószalag, keverő, szivattyú) gyakran kisebb fordulatszámot igényelnek.

A leggyakoribb fogaskerék-típusok:

Áttétel számítása. Fogaskerék-hajtóműnél az áttétel a fogszámok arányával egyenlő:

i=n1n2=z2z1i = \frac{n_1}{n_2} = \frac{z_2}{z_1}

ahol z1z_1 a hajtó kerék fogszáma, z2z_2 a hajtott kerék fogszáma.

Példa (fogaskerék áttétel). Egy motor fordulatszáma n1=9001/minn_1 = 900\,\text{1/min}, a hajtó fogaskerék fogszáma z1=20z_1 = 20, a hajtotté z2=60z_2 = 60. Mekkora a kimenő fordulatszám és az áttétel? Mekkora a kimenő nyomaték, ha a bemenő nyomaték M1=10N·mM_1 = 10\,\text{N·m}, és a hajtómű hatásfokát ideálisnak (η=1\eta = 1) tekintjük?

Megoldás. Az áttétel:

i=z2z1=6020=3.i = \frac{z_2}{z_1} = \frac{60}{20} = 3.

A kimenő fordulatszám:

n2=n1i=9001/min3=3001/min.n_2 = \frac{n_1}{i} = \frac{900\,\text{1/min}}{3} = 300\,\text{1/min}.

Ideális esetben a bemenő és kimenő teljesítmény egyenlő (P1=P2P_1 = P_2), ezért M1⋅ω1=M2⋅ω2M_1 \cdot \omega_1 = M_2 \cdot \omega_2. Mivel ω∼n\omega \sim n, a nyomaték:

M2=M1⋅i=10N·m⋅3=30N·m.M_2 = M_1 \cdot i = 10\,\text{N·m} \cdot 3 = 30\,\text{N·m}.

Ellenőrzés. A bemenő oldalon ω1=2π⋅900/60≈94,2rad/s\omega_1 = 2\pi \cdot 900/60 \approx 94{,}2\,\text{rad/s}, a kimenő oldalon ω2≈31,4rad/s\omega_2 \approx 31{,}4\,\text{rad/s}. A bemenő teljesítmény P1=M1ω1≈942WP_1 = M_1 \omega_1 \approx 942\,\text{W}, a kimenő P2=M2ω2≈942WP_2 = M_2 \omega_2 \approx 942\,\text{W}; a teljesítmény-mérleg stimmel.

Fogaskerék beállítás és kenés. A fogaskerekek foglalkozásánál ellenőrizni kell a foghézagot: a fogak közötti játékot, amely a kenőanyag film kialakulását és a hőtágulást teszi lehetővé. A túl nagy foghézag zajt és lökést okoz, a túl kicsi pedig beszoruláshoz, melegedéshez vezet. A hajtómű kenésére általában olajat használnak; a szintet olajszint-ellenőrző üvegen vagy nívópálcán ellenőrizzük, a csereperiódus a gyártó előírása szerint történik.

28.3.7 Mechanikai méretfelvétel és ellenőrzés

A hajtástechnikai szerelés során gyakran kell mechanikai méreteket felvenni vagy ellenőrizni. A villanyszerelőnek ismernie kell az alapvető mérőeszközöket:

Példa méretfelvételre. Egy villanymotor tengelyvégére új tengelykapcsoló-fél kerül. A tengelycsap átmérőjét mikrométerrel mérjük: 38,02 mm. A feladathoz 38 mm-es furatú tengelykapcsoló-fél szükséges, mert a reteszhorony és a csap illesztése a gyártói táblázat szerint H7 illesztést feltételez (ellenőrizendő: gyártói adat). A reteszhorony szélességét tolómérővel ellenőrizzük, a reteszt pedig próbaillesztéssel nézzük meg, mert a retesznek pontosan illeszkednie kell, különben a tengelykapcsoló a tengelyen elfordulhat.

Szabály. A méretfelvétel előtt a mérendő felületet meg kell tisztítani, a mérőeszközt nullázni kell, és a mérést legalább kétszer meg kell ismételni. Az eredményt mindig a mérési pontatlanság figyelembevételével kell értékelni.

28.3.8 Valós életbeli alkalmazás és hibakeresés

Valós eset (hibakeresés). Egy ipari szivattyúnál a motor cseréje után a berendezés erős rezgéssel járt, és a rugalmas tengelykapcsoló gumibetétje rövid idő alatt elkopott. A szerelő először a motor csapágyaira gyanakodott, de a lekapcsolt motor kézzel történő forgatása sima volt, a csapágyak hűvösek voltak.

Hipotézis. A tengelykapcsoló rossz egytengelyűsége okozza a rezgést és a gumibetét gyors kopását.

Mérés. A szerelő mérőórát rögzített a motor tengelykapcsoló-felére, a mérőcsúcsot a szivattyú oldali félre. A tengely körbeforgatásakor a mérőóra teljes kitérése 0,18 mm volt, azaz a tengelyek eltolódása kb. 0,09 mm, ami meghaladta a gyártó által megengedett 0,05 mm-t (ellenőrizendő: a tűrés eltolódásra vagy TIR-re vonatkozik).

Ok. A motort a cseréje után rosszul állították be: a hátsó motorlábak alól hiányzott az alátétlemez, ezért a motor tengelye alacsonyabban állt a szivattyúénál (párhuzamos eltolódás; a palástméréssel kimutatott 0,09 mm-es eltolódás mellett a homlokmérés kis szöghibát is jelezhet).

Javítás. A motort leállították, feszültségmentesítették, majd a motor lábai alá állítható alátétlemezeket helyeztek. A mérőórás beállítást addig finomították, amíg a radiális eltérés 0,03 mm-re csökkent. Ezután a csavarokat előírt nyomatékkal meghúzták.

Megelőzés. Tervszerű karbantartásnál a tengelykapcsoló egytengelyűségét minden motorcsere után mérőórával ellenőrizni kell, és a beállítási jegyzőkönyvet el kell készíteni.

Továbbvitt eredmény. A tengelykapcsoló beállítása, a csapágyak kiszerelése és a szíjfeszítés szerelési ismerete közvetlenül hasznosul a Gépek megbontása, javítása és üzembe helyezése alfejezetben, amikor a motorokat és hajtóműveket szétbontjuk, a csapágyakat cseréljük, és a hajtást újra szereljük.

28.3.9 Gyakorlati útmutató: motor–szivattyú tengelykapcsoló beállítása

Cél: A motor és a szivattyú tengelyeinek egytengelyűvé tétele, a rezgések és a tengelykapcsoló-kopás megelőzése.

Eszközök és anyagok: mérőóra mágneses állvánnyal, hézagmérő, alátétlemez-készlet, villáskulcsok, nyomatékkulcs, tolómérő, csavarlazító- és tisztítóanyag, rongy.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. Minden szerelési lépés előtt a motor feszültségmentes legyen.

Eljárás.

  1. Lekapcsolás: Kapcsold le a hajtást a főkapcsolóval, és győződj meg róla, hogy a motor nem indulhat el.

  2. Visszakapcsolás elleni biztosítás: Zárd le a kapcsolót, helyezz rá figyelmeztető táblát.

  3. Feszültségmentesség ellenőrzése: kétpólusú feszültségvizsgálóval (MSZ EN 61243-3; megfelelő CAT-besorolás) a motor kapcsain minden fázis között (L1–L2, L2–L3, L3–L1) és minden fázis és a PE között; a vizsgálót a mérés előtt és után ismert feszültségforráson ellenőrizd. Frekvenciaváltós hajtásnál előbb várd ki a gyártó által megadott kisütési időt (ellenőrizendő: gyártói adat).

  4. Földelés és rövidre zárás: Ha a technológia megköveteli, földeld és rövidre zárd a motor kapcsait.

  5. Szomszédos feszültség alatti részek lefedése: Ha a közelben feszültség alatti berendezés van, fedd le vagy kerítsd el.

  6. Előkészítés: Tisztítsd meg a tengelykapcsoló-feleket és a motor lábazatát. Győződj meg arról, hogy a motor talpcsavarjai kézzel állíthatók, de a motor ne tudjon elfordulni.

  7. Mérőóra felszerelése: Rögzítsd a mérőórát az egyik tengelykapcsoló-félre (pl. a motor oldalira), a mérőcsúcsot érintsd a másik fél kerületéhez radiális méréshez, vagy a homlokfelülethez axiális méréshez. Nullázd a mérőórát.

  8. Mérés: Forgassd a tengelyt lassan, kézzel. Jegyezd fel a mérőóra kitérését a 0°, 90°, 180° és 270° pozíciókban. A legnagyobb és legkisebb érték különbsége adja a teljes kifutást.

  9. Kiértékelés: Számítsd ki az eltolódást (a függőleges síkban (R180−R0)/2(R_{180} - R_0)/2, a vízszintesben (R90−R270)/2(R_{90} - R_{270})/2), és hasonlítsd össze a gyártó által megengedett tűréssel (pl. 0,05 mm; ellenőrizd, hogy a gyártói tűrés eltolódásra vagy TIR-re vonatkozik-e). Ha az eltolódás nagyobb, folytasd a beállítást.

  10. Beállítás: A függőleges síkú hibát (eltolódást és szöghibát egyaránt) a motorlábak alá helyezett alátétlemezekkel, a vízszintes síkút a motor oldalirányú eltolásával korrigáld; mindkét síkban a homlokmérés (szöghiba) és a palástmérés (eltolódás) alapján. Minden módosítás után ismételd meg a mérést.

  11. Axiális hézag ellenőrzése: Hézagmérővel ellenőrizd a tengelykapcsoló-felek közötti hézagot; ennek meg kell felelnie a gyártói előírásnak.

  12. Meghúzás: Ha a mérési eredmény a tűrésen belül van, húzd meg a motor talpcsavarjait nyomatékkulccsal a gyártói előírt nyomatékkal.

  13. Visszaállítás: távolítsd el a mérőórát és a szerszámokat, szereld vissza a tengelykapcsoló védőburkolatát (forgó alkatrész: becsípődés- és behúzásveszély), szüntesd meg a földelést és rövidre zárást; a saját lakatodat te veszed le, a feszültség alá helyezést a jogosult személy végzi.

  14. Próbajárat: a technológia szerint (szivattyúnál feltöltött állapotban, szárazfutás nélkül, mert az a tömítést károsítja), rezgés-, zaj- és csapágyhőmérséklet-ellenőrzéssel.

A 7–10. lépés mérését és kiértékelését a „Tengelykapcsolók” szakasz mérőórás ábrája mutatja (négy pozíció, ellenőrző összeg, eltolódás = TIR/2).

Ellenőrzési pontok: az eltolódás (TIR/2) mindkét síkban a gyártói tűrésen belül (pl. ≤ 0,05 mm); a tengelykapcsoló hézag a gyártói tűrésen belül; a talpcsavarok nyomatéka megfelelő; a próbajáraton nincs rendellenes zaj vagy rezgés.

Dokumentálás: rögzítsd a mérési értékeket a karbantartási naplóban, és töltsd ki a beállítási jegyzőkönyvet.

28.3.10 Tipikus hibák

  1. Túlfeszített ékszíj. A szerelő azért feszíti meg a szíjat, hogy ne csússzon, de a túlzott feszítés túlterheli a motor és a hajtott gép csapágyait, ami csapágy melegedéshez és idő előtti tönkremenetelhez vezet. Helyes gyakorlat: a lehajlás mérésével, a gyártói táblázat szerint feszíteni.

  2. Rossz egytengelyűségű tengelykapcsoló. A motor cseréjekor a tengelykapcsolót nem állítják be, így a radiális vagy szöghiba megnöveli a csapágyterhelést és a rezgést, a rugalmas betét gyorsan kopik. Helyes gyakorlat: minden szerelés után mérőórával ellenőrizni, és a motort alátétlemezekkel beállítani.

  3. Csapágy túlzsírozása. A szerelő a biztonság kedvéért sok zsírt nyom a csapágyházba, ami a keveredési ellenállás miatt a csapágy túlmelegedését okozza. Helyes gyakorlat: a gyártói előírt mennyiséget (jellemzően a csapágyház térfogatának 30–50%-a) betartani.

  4. Csapágy melegedésének figyelmen kívül hagyása. A próbajáraton a csapágy melegszik, de a szerelő „majd bejáratódik” alapon továbbüzemelteti a gépet, ami csapágy leálláshoz, tengelykárosodáshoz vezet. Helyes gyakorlat: a melegedés pontos okát azonnal ki kell vizsgálni (kenés, túlterhelés, rossz beállítás).

28.3.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A merev tengelykapcsoló kiegyenlíti a kisebb tengelyhibákat.
    Indokold.

  2. Gyors számolás. Egy ékszíjas hajtásnál a motor tárcsa átmérője 100 mm, a hajtott tárcsáé 300 mm. Mekkora az áttétel, és hány 1/min a hajtott fordulatszám, ha a motor 1450 1/min fordulatszámon jár?

  3. Rajzolvasás. Mit jelent a 6205 csapágyjelölés? Mekkora a furat?

  4. Mi a hiba ebben a kapcsolásban? (Mechanikai értelemben:) A motor és a szivattyú tengelye közötti rugalmas tengelykapcsoló két fele közötti radiális eltérés 0,3 mm. A gyártó megengedett tűrése 0,05 mm. Mi a következmény, és mit kell tenni?

  5. Fogaskerék áttétel. Hajtó fogaskerék 20 fog, hajtott 80 fog. Mekkora az áttétel, és mennyi a kimenő fordulatszám, ha a bemenő 1200 1/min?

A válaszokat a Megoldások szakasz elején, az „Önellenőrzés – válaszok” alcím alatt találod.

28.3.12 Feladatok

1. feladat (A). Sorolj fel legalább három tengelykapcsoló típust, és röviden jellemezd őket.

2. feladat (A). Egy csapágy jelölése 6304. Mit jelent a 6-os, a 3-as és a 04? Számítsd ki a furatátmérőt.

3. feladat (B). Ékszíjas hajtásnál a hajtó tárcsa átmérője 140 mm, a hajtotté 350 mm. A motor fordulatszáma 1440 1/min. Számítsd ki az áttételt és a hajtott fordulatszámot. Ellenőrizd az eredményt a kerületi sebesség egyenlőségével.

4. feladat (B). Fogaskerék-hajtómű hajtó kereke 25 fogú, a hajtott 100 fogú. A bemenő fordulatszám 1000 1/min, a bemenő nyomaték 15 N·m, a hatásfok 90%. Számítsd ki a kimenő fordulatszámot, az ideális nyomatékot, és a tényleges kimenő nyomatékot.

5. feladat (C). Egy motor–szivattyú tengelykapcsoló beállításánál a mérőóra mérési eredményei a következők (radiális kitérés 0°-nál 0,00 mm, 90°-nál +0,06 mm, 180°-nál +0,18 mm, 270°-nál +0,12 mm). A gyártói tűrés 0,05 mm. Milyen irányú beállításra van szükség? Magyarázd el, hogyan korrigálnád a motor helyzetét.

6. feladat (D). Hibakereső feladat: Egy ékszíjas hajtású ventilátor csapágya melegszik, a szíj hajlamos csúszni, és a tárcsa oldala fényesre kopott. Milyen három dolgot vizsgálnál meg először, és milyen méréseket végeznél? Vázold a hibakeresés lépéseit.

28.3.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A merev tengelykapcsoló nem tud kiegyenlíteni semmilyen hibát, mert a két tengelyvéget mereven köti össze. A kiegyenlítésre a rugalmas tengelykapcsoló alkalmas.

  2. Az áttétel i=d2/d1=300/100=3i = d_2 / d_1 = 300/100 = 3. A hajtott fordulatszám n2=n1/i=1450/3≈4831/minn_2 = n_1 / i = 1450 / 3 \approx 483\,\text{1/min}.

  3. 6205: 6 = mélyhornyú golyóscsapágy, 2 = átmérősorozat (könnyű), 05 = furat 5×5=25mm5 \times 5 = 25\,\text{mm}.

  4. A 0,3 mm radiális eltérés hatszorosa a megengedett 0,05 mm-nek. Ez a tengelykapcsoló rugalmas elemének gyors kopásához, rezgéshez, és a csapágyak túlterheléséhez vezet. A motort oldalirányban el kell tolni, és/vagy alátétlemezekkel beállítani, majd mérőórával ellenőrizni.

  5. Áttétel i=80/20=4i = 80/20 = 4, kimenő fordulatszám n2=1200/4=3001/minn_2 = 1200 / 4 = 300\,\text{1/min}.

1. feladat megoldása (A).
Például:
- Merev tárcsás tengelykapcsoló: pontos egytengelyűséget igényel, nincs kiegyenlítés.
- Karmos (rugalmas) tengelykapcsoló: a két fél közé gumicsillag kerül, kisebb tengelyhibákat kiegyenlít.
- Hardy-tárcsás tengelykapcsoló: rugalmas tárcsa köt össze két fél; szintén kiegyenlítő.

2. feladat megoldása (A).
6304: az első számjegy 6 → mélyhornyú golyóscsapágy. A második 3 → átmérősorozat (középnehéz). Az utolsó két számjegy 04 → furat 4×5=20mm4 \times 5 = 20\,\text{mm}.

3. feladat megoldása (B).
Áttétel: i=350140=2,5i = \frac{350}{140} = 2{,}5.
Hajtott fordulatszám: n2=14402,5=5761/minn_2 = \frac{1440}{2{,}5} = 576\,\text{1/min}.
Ellenőrzés kerületi sebességgel: d1=0,14md_1 = 0{,}14\,\text{m}, d2=0,35md_2 = 0{,}35\,\text{m}.
v1=πd1n1=π⋅0,14⋅1440≈633,3m/minv_1 = \pi d_1 n_1 = \pi \cdot 0{,}14 \cdot 1440 \approx 633{,}3\,\text{m/min}.
v2=πd2n2=π⋅0,35⋅576≈633,3m/minv_2 = \pi d_2 n_2 = \pi \cdot 0{,}35 \cdot 576 \approx 633{,}3\,\text{m/min}.
A sebességek egyeznek, az eredmény helyes.

4. feladat megoldása (B).
Áttétel: i=z2/z1=100/25=4i = z_2/z_1 = 100/25 = 4.
Kimenő fordulatszám: n2=n1/i=1000/4=2501/minn_2 = n_1 / i = 1000 / 4 = 250\,\text{1/min}.
Ideális nyomaték: M2,id=M1⋅i=15⋅4=60N·mM_{2,\text{id}} = M_1 \cdot i = 15 \cdot 4 = 60\,\text{N·m}.
Hatásfokkal: η=0,9\eta = 0{,}9, így M2,tény=M2,id⋅η=60⋅0,9=54N·mM_{2,\text{tény}} = M_{2,\text{id}} \cdot \eta = 60 \cdot 0{,}9 = 54\,\text{N·m}.

5. feladat megoldása (C).
A radiális eltérések 0°-nál 0,00 mm, 90°-nál +0,06 mm, 180°-nál +0,18 mm, 270°-nál +0,12 mm. A teljes kifutás 0,18−0=0,18mm0{,}18 - 0 = 0{,}18\,\text{mm} (a maximális és minimális érték különbsége, TIR). A tengelyek tényleges eltolódása ennek fele. Ha a 0° a felső helyzet: a függőleges eltolódás (0,18−0)/2=0,09mm(0{,}18 - 0)/2 = 0{,}09\,\text{mm}, ezt a motorlábak alatti alátétlemezek változtatásával kell korrigálni; a vízszintes eltolódás (a 90°-os és a 270°-os leolvasás különbségének fele) (0,06−0,12)/2=−0,03mm(0{,}06 - 0{,}12)/2 = -0{,}03\,\text{mm}; ez tűrésen belül van, oldaltolással finomítható. Az eltolódás irányát (előjelét) a mérőóra felszerelési oldala határozza meg, ezért a korrekció irányát ebből kell megállapítani. A korrekció után a mérést meg kell ismételni.

6. feladat megoldása (D).
Hibakeresési lépések:
1. Szíjfeszítés ellenőrzése: lehajlásmérés a szíj közepén; ha túl laza, a szíj csúszik, melegszik, a tárcsa oldala fényesre kopik. A feszítést a gyártói táblázat szerint kell beállítani.
2. Tárcsák párhuzamossága: párhuzamossági vonalzóval vagy lézerrel ellenőrizni, mert a nem párhuzamos tárcsák oldalirányú kopást és melegedést okoznak.
3. Csapágy állapota: a hajtott oldali csapágy hőmérsékletét, zaját, rezgését megvizsgálni. Ha a csapágy túlterhelt a túl feszes szíj vagy a rossz beállítás miatt, akkor a hiba okát meg kell szüntetni, nem elég a csapágyat cserélni.

Eljárás összefoglalva: feszítés ellenőrzés → tárcsabeállítás → csapágyellenőrzés → korrekció → próbajárat → ellenőrző mérés.

28.3.14 Rövid összefoglaló

A hajtástechnikai gépelemek a villamos motor és a munkagép közötti mechanikai kapcsolatot biztosítják. A tengelykapcsoló lehet merev vagy rugalmas; a beállítás során az egytengelyűséget mérőórával ellenőrizzük, a megengedett eltérés jellemzően 0,05 mm (ellenőrizendő). A gördülőcsapágyak – golyós, görgős – jelölése szabványos, pl. a 6205 furata 25 mm. Kenésük zsírral vagy olajjal történik, a túlzsírozás éppoly káros, mint a kenéshiány. Az ékszíjhajtás áttétele a tárcsaátmérők arányával számolható: i=n1/n2≈d2/d1i = n_1/n_2 \approx d_2/d_1; a szíj feszítését lehajlásméréssel ellenőrizzük. A fogaskerék-hajtómű áttétele i=z2/z1i = z_2/z_1, a nyomaték pedig ii-szeresére nő ideális esetben. A motor–gép hajtás szerelésekor a tengelykapcsoló beállítás, a csapágyállapot és a szíjfeszítés egyaránt kritikus. Továbbvitt eredmény. Ezek az ismeretek elengedhetetlenek a gépek megbontásához és javításához a Gépek megbontása, javítása és üzembe helyezése alfejezetben, ahol a csapágyak kiszerelése, a hajtás szétszerelése és összeszerelése történik.

28.3.15 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezetben hivatkozott szabványok, tűrések, kenőanyag-mennyiségek, csapágyjelölések és szíjfeszítési értékek a mindenkori gyártói katalógusok és a hatályos szabványok szerint ellenőrizendők. Nem adtunk meg konkrét szabványszámot, mert az ISO-csapágyjelölés és a gyártói adatok időben változhatnak; a megadott értékek (0,05 mm tűrés, 30–50% zsírkitöltés, 10–15 mm/m lehajlás) tanulási példák, nem tervezési előírások. A gyakorlati útmutatóban szereplő nyomatékok és tűrések a konkrét berendezés gépkönyvéből és a gyártó utasításából veendők.