35.1 Motorvédelmek, lágyindítók és frekvenciaváltók az elosztóban

35.1.1 Miért kell ezt tudnod a szerelőműhelyben?

Képzeld el, hogy egy ipari elosztószekrényt szerelsz, amelyben egy szivattyúmotort frekvenciaváltóról kell járatni. A terv szerint a betáplálás, a kismegszakító, a váltó és a motorkábel is rendelkezésre áll. Bekötöd a készüléket, a motor elindul, de a szomszédos PLC-analóg bemenet értéke „ugrálni” kezd, vagy a váltó túlmelegedési hibát jelez néhány fordulat után. Az ilyen jelenségek nagyon gyakran nem a készülék hibájából, hanem abból fakadnak, hogy a frekvenciaváltót, a lágyindítót és a motorvédelmi láncot nem az erősáramú, EMC- és földelési szempontok szerint építették be és kábelezik. Ebben az alfejezetben azt tanulod meg, hogyan kell egy motorvezérlő elosztót úgy kialakítani, hogy a motorvédelmi funkciók, a frekvenciaváltó és a lágyindító együttműködjenek, a vezérlés stabilan működjön, és a telepítés megfeleljen a szabványoknak.

35.1.2 Szemléletes kép: egy motorleágazás frekvenciaváltóval

Az alábbi egyvonalas rajz egy frekvenciaváltós motorleágazás elvi felépítését mutatja. A leágazás zárlatvédelmét a Q1 kismegszakító adja, a váltó bemeneti oldalán EMC-szűrő és választható hálózati fojtó található, a kimeneti motorkábel árnyékolt, és az árnyékolás mindkét végén a védővezetőhöz csatlakozik. A PE külön vezetőként, kapcsolókészülék nélkül jut el a szűrő, a váltó és a motor testéhez.

Frekvenciaváltós motorleágazás elvi kapcsolása (egyvonalas) - Egyvonalas ábrázolás: a fővonal a három fázisvezetőt egyetlen vonalként jelzi (3~). Q1 kismegszakító (zárlatvédelem), L11 választható hálózati fojtó, Z1 EMC-szűrő közvetlenül a váltó előtt, U1 frekvenciaváltó, W1 árnyékolt motorkábel, M1 motor. A PE külön vezetőként a PE-sínről a szűrő, a váltó és a motor testéhez fut; a motorkábel árnyékolása mindkét végén körkörösen (360°) a PE-hez csatlakozik. Ha a gyártó félvezető-védő biztosítót ír elő, az Q1 helyett/mellett a váltó bemenetén áll. A vezérlő- és biztonsági áramkörök nincsenek a rajzon.

A rajz a motorleágazás erősáramú oldalára koncentrál. A valóságban a vezérlőkapcsok (start, stop, hibajelzés, analóg alapjel) külön, árnyékolt vezérlőkábelen érkeznek, és azokat az erősáramú motorkábeltől elkülönítetten vezetik.

35.1.3 Fogalmak, felépítés és védelmi elvek

Definíció. A motorvezérlő elosztó (motorvezérlő fiók) olyan kapcsoló- és vezérlőkészülékeket tartalmazó egység, amely egy villamos motort a hálózatra kapcsol, véd, indít/leállít, terhelés szerint szabályoz, és a vezérlőrendszerhez csatlakoztatható. A motorvezérlő elosztó része lehet közvetlen (direkt) indító, lágyindító vagy frekvenciaváltó.

Definíció. A frekvenciaváltó (VFD, Variable Frequency Drive) olyan teljesítményelektronikai átalakító, amely a hálózati feszültséget egyenirányítja, majd a közbenső egyenáramú körből változtatható frekvenciájú és effektív értékű, impulzusszélesség-modulált háromfázisú feszültséget állít elő a motor számára. A frekvenciaváltó a motor fordulatszámát folyamatosan, veszteséges mechanikus elemek nélkül szabályozza.

Definíció. A lágyindító (soft starter) olyan indítókészülék, amely a motor feszültségét az indítás alatt fokozatosan növeli, általában tirisztorok segítségével, így csökkenti az indítási áramlökést és a mechanikai nyomatéklökést. A lágyindító jellemzően nem változtatja a frekvenciát, és a motor üzemszerűen a hálózati frekvencián fut.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Két grafikon közös időtengellyel: direkt indításnál a legnagyobb az áramlökés (kb. 6,5·In), csillag–delta indításnál az áram és a nyomaték is harmadára csökken, de átkapcsoláskor csúcs jelenik meg; lágyindítónál az áram és a nyomaték is csökken; frekvenciaváltónál kis árammal (kb. 1,3·In) is névleges feletti nyomaték érhető el.
Indítási áram és nyomaték különböző indítási módoknál (szemléltető)

Ábraolvasás. A felső grafikon a hálózati áramot, az alsó a motornyomatékot mutatja a névleges érték arányában, szemléltető, idealizált görbékkel. A lágyindító az áramot a kapocsfeszültséggel arányosan csökkenti, a nyomaték viszont a feszültség négyzetével arányos (M∝U2M \propto U^2): 40 %-os kezdőfeszültségnél az áram kb. 2,6·InI_n, a nyomaték azonban csak kb. a direkt indítás 16 %-a. A frekvenciaváltó a feszültséget és a frekvenciát együtt növeli, ezért névleges áram közelében is névleges körüli nyomatékot ad. A HTML-kiadásban az egyes görbék ki-be kapcsolhatók, és csúszkával állítható a lágyindító kezdőfeszültsége (30–70 %) és rámpaideje (2–20 s).

Szabály. A motorvédelmi lánc elve: a hálózati oldali zárlatvédelmet, a túlterhelés elleni védelmet és a hővédelmet egymástól meg kell különböztetni. Egy korszerű motorvédelem általában a következő rétegeket foglalja magában:

  1. Rövidzárlatvédelem: kismegszakító vagy olvadóbiztosító a hálózati oldalon, a frekvenciaváltó vagy lágyindító bemenetén.
  2. A frekvenciaváltó/lágyindító belső elektronikus túlterhelésvédelme: a kimeneti áram folyamatos mérésén alapuló időfüggő hőmodell.
  3. Motor hővédelme: a motortekercsbe vagy csapágyba épített PTC-termisztor vagy hőrelé a túlmelegedés ellen.
  4. Kiegészítő védelmek: fáziskiesés, földzárlat, túlfeszültség, alulfeszültség, fordulatszám-korlát és hálózatkiesés.

Definíció. A PTC-termisztor (Positive Temperature Coefficient, pozitív hőfoktényezőjű ellenállás) olyan hőmérsékletfüggő ellenállás, amelynek ellenállása egy bizonyos névleges hőmérséklet közelében hirtelen meredeken megnő. A motor hővédelme a tekercsekbe épített PTC-láncot figyeli, és ha a mért ellenállás átlépi a határt, a vezérlés letiltja a motort.

35.1.4 A frekvenciaváltó beépítésének alapszabályai

Szabály. A frekvenciaváltó beépítésekor az alábbi szempontokat mindig ellenőrizni kell:

Összefüggés. A frekvenciaváltó bemeneti áramát a motor tengelyteljesítményéből és a hatásfokból becsülhetjük, de fontos megérteni, hogy a bemeneti áram a hálózati oldali áram, a kimeneti áram pedig a motoráram; ezek a közbenső egyenáramú kör miatt nem azonosak. A bemeneti látszólagos teljesítmény közelítőleg:

Sbe=Pmechη⋅λS_{\text{be}} = \frac{P_{\text{mech}}}{\eta \cdot \lambda}

ahol PmechP_{\text{mech}} a motor tengelyteljesítménye (W), η\eta a motor és a váltó együttes hatásfoka, λ\lambda pedig a bemeneti teljesítménytényező. A frekvenciaváltó bemeneti áramát ennek felhasználásával a hálózati oldali feszültség és a fázisszám alapján számíthatjuk. A kimeneti áramot a motor adattáblájáról olvassuk le.

Példa. Egy 5,5 kW-os, 400 V-os háromfázisú aszinkron motor névleges árama az adattáblán 11,7 A. A frekvenciaváltó bemeneti árama hozzávetőlegesen Sbe=P/(η⋅λ)S_{\text{be}}=P/(\eta\cdot \lambda), ahol η=0,85\eta=0{,}85 és λ=0,9\lambda=0{,}9 (hálózati fojtóval; fojtó nélkül 0,65–0,75 – ellenőrizendő: gyártói adat) esetén:

Sbe=55000,85⋅0,9≈7,2kVA S_{\text{be}}=\frac{5500}{0{,}85\cdot 0{,}9}\approx 7{,}2\,\text{kVA}

A bemeneti vonali áram:

Ibe=Sbe3Uv=7,2⋅1033⋅400≈10,4A I_{\text{be}}=\frac{S_{\text{be}}}{\sqrt{3}\,U_v}=\frac{7{,}2\cdot 10^3}{\sqrt{3}\cdot 400}\approx 10{,}4\,\text{A}

A kismegszakító névleges áramát (pl. InI_n = 16 A) és a vezeték terhelhetőségét (Iz≥InI_z \ge I_n) a gyártó ajánlása szerint választjuk. A motoroldali kábel méretezésénél a motor névleges árama (11,7 A) és a kimeneti frekvencia/feszültség a mérvadó.

35.1.5 Kábelezés és EMC a frekvenciaváltós környezetben

Definíció. EMC (elektromágneses összeférhetőség, Electromagnetic Compatibility) alatt azt értjük, hogy egy villamos berendezés sem saját környezetében, sem más berendezésben nem okoz zavart, és más berendezések zavaró hatása ellen sem érzékeny. A frekvenciaváltó kimeneti PWM-jele gyors feszültség- és áram-átkapcsolásokat okoz, amelyek nagyfrekvenciás zavarok forrásai lehetnek.

Szabály. A frekvenciaváltó motorkábele legyen árnyékolt, lehetőleg a váltó gyártója által ajánlott, 3 fázis + PE (és adott esetben külön árnyékolt mag) kialakítású. Az árnyékolás földelését a váltó oldalán és a motor oldalán is 360°-os körbefogással kell elvégezni, azaz az árnyékolót a kábelbevezető fémezett karmantyúján, a készülék fém házán vagy az árnyékoló sínre bilincselt, teljes kerületén érintkező rögzítéssel kell leföldelni. A 360°-os árnyékolás azt jelenti, hogy az árnyékoló szalagot vagy fonott rézharisnyát körben, hézagmentesen kötjük a földpotenciálhoz, nem pedig csak egy ponton „sertésfarok” módon.

Szabály. A frekvenciaváltó és a motor közötti kábel hossza legyen a lehető legrövidebb. A gyártói előírások és a szűrőfokozatok határozzák meg a megengedhető hosszt. Túl hosszú, nem árnyékolt kábel esetén a kapcsolási felharmonikusok miatt:

Szabály. Ha a frekvenciaváltós áramkört áram-védőkapcsoló védi, a hibaáram egyenáramú összetevője miatt háromfázisú váltónál B típusú (egyfázisúnál legalább F típusú) RCD szükséges; az AC vagy A típus nem működhet megbízhatóan, mert az egyenáramú hibaáram „elvakíthatja”, vagyis a hibavédelem nem működik. A kioldási küszöböt (pl. 300 mA a tűzvédelemhez) a szivárgóáram miatt a gyártói ajánlás szerint kell megválasztani. (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-53, gyártói adatlap)

Szabály. A vezérlő kábelezésben is tartsd be az EMC-elvet: a vezérlő- és jelvezetékek árnyékolt, sodrott érpárú kábelek legyenek, az árnyékolást egy ponton (általában a frekvenciaváltó oldalán) földeljük, és a vezérlő kábelt a motorkábeltől legalább 30 cm távolságra, eltérő kábelcsatornában vezessük. Ha elkerülhetetlen a keresztezés, az mindig derékszögben történjen.

35.1.6 Lágyindító beépítése és a bypass

Definíció. A bypass kapcsolás a lágyindító fölötti mechanikus vagy elektronikus megkerülés: amint a motor elérte a névleges feszültséget, egy kontaktor átkapcsolja a motort közvetlenül a hálózatra, a lágyindító tirisztorait áthidalja: üzem közben árammentesek, de továbbra is hálózati feszültség alatt állnak. Ez csökkenti a lágyindító melegedését, és lehetővé teszi, hogy a lágyindító csak az indítási ciklus alatt legyen terhelve.

Szabály. A lágyindító beépítésekor az alábbiakat kell betartani:

A bypass alkalmazása gyakori szivattyúknál, ventilátoroknál és kompresszoroknál, ahol a nyomatékigény az indítás után közel állandó.

35.1.7 Motorvédelmi funkciók és a frekvenciaváltó

A frekvenciaváltó alapvetően több védelmi funkciót valósít meg, amelyeket a motor hagyományos védelmével össze kell hangolni.

Szabály. A frekvenciaváltó belső túlterhelésvédelmét a motor névleges adataihoz kell paraméterezni, például meg kell adni a motor névleges feszültségét, frekvenciáját, teljesítményét, áramát és a motor típusát (aszinkron, szinkron, reluktancia stb.). A váltó a kimeneti áram és a motor hőállapotának modellje alapján dönti el, hogy túlterhelés esetén csökkenti-e a kimeneti frekvenciát, hibajelzést ad-e, vagy letiltja a kimenetet.

Szabály. A PTC hővédelmi bemenetet (gyakran T1/T2 vagy PTC kapocs) a frekvenciaváltó vagy a lágyindító vezérlő sorkapcsán kell bekötni. A PTC-lánc ellenállását a váltó méri, és ha az ellenállás a kritikus érték fölé emelkedik, a váltó letiltja a modulációt, és hibajelzést ad. A PTC-kapcsok áramköre a motor szigetelési rendszerétől galvanikusan leválasztott kisjelfeszültségű áramkör, ezért nem köthető össze a 230 V-os vezérléssel.

Szabály. A motor külső hőreléje (bimetallos vagy elektronikus) és a frekvenciaváltó belső hővédelme közül az egyiket kell a motorra hangolni, a másikat pedig határőrként, a váltó kimeneti áramának lekapcsolására lehet beállítani. Frekvenciaváltónál a motor túlterhelésvédelmét a váltó elektronikus hőmodellje és a motor PTC-termisztora adja. Ha több motor jár egy váltóról, motoronként külön hőrelé szükséges, a váltó kimenetén, PWM-re alkalmas típussal, amely a váltó engedélyező bemenetét bontja (a hőrelé az áramot méri, ezért a váltó bemeneti oldalán nem a motoráramot látná). (ellenőrizendő: gyártói kézikönyv)

35.1.8 Hálózati fojtó, EMC-szűrő és DC-fojtó

Definíció. A hálózati fojtó (line reactor) a frekvenciaváltó bemeneti oldalára kötött induktivitás, amely csökkenti a hálózati áram felharmonikus-tartalmát, védi a bemeneti egyenirányítót a feszültségtranziensektől, és javítja a teljesítménytényezőt. Hasznos, ha a hálózat impedanciája alacsony, a váltó teljesítménye nagyobb, vagy a hálózaton sok kapcsolási művelet történik.

Definíció. A DC-fojtó a váltó közbenső egyenáramú körébe kötött induktivitás, amely a bemeneti egyenirányító kimenetén az áram simítását végzi, csökkenti a hálózati áram felharmonikus-tartalmát, és növeli a közbenső kör stabilitását. A DC-fojtó a váltó gyártói által ajánlott, a meghatározott teljesítménytartomány fölött jellemzően szükséges.

Definíció. Az EMC-szűrő (hálózati szűrő) a frekvenciaváltó bemenetére szerelt passzív szűrő, amely a váltó által keltett nagyfrekvenciás zavarok hálózatra jutását csökkenti, és a hálózat felől érkező zavarok ellen is védelmet nyújt. A szűrőt a váltó közelében, a bemeneti kábel árnyékolását a szűrő fémházán vagy a szerelőlemezen 360°-osán földelve kell beépíteni.

Szabály. A hálózati fojtó, DC-fojtó és EMC-szűrő kiválasztását a frekvenciaváltó gyártói dokumentációjában megadott ajánlások szerint kell elvégezni, a kívánt EMC-kategóriától és a motorkábel hosszától függően. A fojtók és szűrők melegedését a szekrény hűtésénél figyelembe kell venni.

35.1.9 Árnyékolás és földelés: 360°-os elv

Szabály. Az árnyékolt motorkábel árnyékolását mindkét végén földelni kell. A földelés legyen 360°-os, azaz az árnyékoló felület kontúrját körben érintő módon rögzítsük a földelő felülethez. Ennek leggyakoribb módja a fémezett kábelbevezető (cable gland) alkalmazása, amely a kábel kivezető nyílásánál a készülékházhoz csavarozva érintkezik az árnyékolással.

Szabály. A frekvenciaváltó és a motor közötti kábel védővezető keresztmetszete, valamint a motor védővezetője teljesítse a készülék gyártói előírásait és a kisfeszültségű villamos berendezésekre vonatkozó szabvány (MSZ HD 60364 sorozat) vezetékméretezési követelményeit (ellenőrizendő: aktuális kiadás). A PE-vezető keresztmetszetét ne csökkentsük kizárólag az árnyékolás miatt; az árnyékolás nem helyettesíti a védővezetőt.

35.1.10 Szabvány és szabályozási háttér

Szabvány. A frekvenciaváltók és hajtások általános követelményeire az MSZ EN 61800 sorozat vonatkozik, amely a villamos hajtásrendszerek biztonsági, EMC- és funkcionális követelményeit írja le. Az EMC-követelményeket a hajtás telepítési kategóriája és a környezet szerint kell teljesíteni. A pontos EMC-határértékeket a gyártói dokumentáció és a mindenkori szabványkiadás rögzíti (ellenőrizendő: aktuális kiadás és a konkrét telepítési kategóriák). Az elosztóberendezésekre az MSZ EN 61439 sorozat, a kapcsolókészülékekre az MSZ EN 60947 sorozat vonatkozik; a motorvédő kapcsolókra és kontaktorokra a gyártói adatlapok és a hatályos szabványok együttesen érvényesek.

35.1.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy ipari üzemben egy szellőzőventilátor motorját 4 kW-os, 400 V-os aszinkron motor hajtja, frekvenciaváltóval. A szerelő a váltó kimeneti kábelét árnyékolatlan, műanyag köpenyű hajlékony vezetékkel szerelte, mert az volt raktáron. A ventilátor indítása után a szomszédos épületfelügyeleti rendszer analóg hőmérsékletérzékelője téves értékeket kezdett mutatni. A hibát a nem árnyékolt motorkábel és a hosszú, közös kábeltálcán futó vezérlőkábel okozta: a PWM-kapcsolás nagyfrekvenciás zavarai bejutottak a jelkábelekbe. A megoldás az árnyékolt motorkábel, a 360°-os árnyékoláscsatlakozás a váltó oldalán, a vezérlő kábel árnyékolt, sodrott érpárú kivitelre cserélése és a kábeltálcán belüli elválasztás volt. A tanulság: a frekvenciaváltós környezetben nem elég a készülék bekötése, a kábelezést az EMC-szempontok szerint kell megtervezni.

35.1.12 Gyakorlati útmutató: frekvenciaváltó beépítése az elosztóba

35.1.12.1 Cél

Egy frekvenciaváltó beépítése a motorvezérlő elosztóba, a betáplálás, a bemeneti védelem, az EMC-szűrő, a motorkábel csatlakoztatása, a vezérlő- és PTC-kapcsok bekötése, a földelés és árnyékolás kialakítása, valamint az alapvető paraméterezés elvégzése.

35.1.12.2 Eszközök és anyagok

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.

35.1.12.3 Biztonsági szabályok

  1. Feszültségmentesítés (lekapcsolás).
  2. Visszakapcsolás elleni biztosítás.
  3. Feszültségmentesség ellenőrzése. Frekvenciaváltónál a közbenső egyenáramú kör kondenzátorai a leválasztás után is percekig életveszélyes feszültségen maradnak (400 V-os hálózaton kb. 560–650 V DC): várd ki a készüléken feltüntetett kisütési időt (ellenőrizendő: gyártói adatlap, jellemzően 5–15 perc), majd a DC+ / DC– kapcsokon és a kimeneti (motor) kapcsokon is mérd meg a feszültségmentességet.
  4. Földelés és rövidre zárás (ha szükséges).
  5. Szomszédos feszültség alatti részek lefedése.

35.1.12.4 Lépések

  1. Elrendezés tervezése. Az elosztószekrényben alakíts ki külön területet a frekvenciaváltónak, a bemeneti védelemnek és a szűrőnek. A váltó fölött és alatt hagyj szellőzési távolságot a gyártói adatlap szerint.
  2. Bemeneti tápellátás bekötése. A kismegszakító/biztosító-szakaszoló után kösd be a hálózati fázisokat (L1, L2, L3) és a PE-t a váltó bemenetére. Az EMC-szűrőt közvetlenül a váltó bemeneti kapcsa elé szereld, a szűrő fémháza legyen csatlakoztatva a védőföldeléshez.
  3. Motorkábel csatlakoztatása. A váltó kimeneti kapcsain (U, V, W) kösd be az árnyékolt motorkábel három fázisát. A védővezetőt a váltó PE-kapcsára és a motor PE-kapcsára is kösd be. Az árnyékolást 360°-os módon a váltó földelő csatlakozójához rögzítsd.
  4. Vezérlőkábelek és PTC bekötése. A Start/Stop, irányváltó, hiba-visszaállító és analóg alapjel vezetékeket külön, árnyékolt kábelen kösd be. A PTC-láncot a váltó PTC-bemenetére kösd. Az árnyékolást a váltó oldalán földeld, a másik oldalon hagyd lebegve, hacsak a gyártó mást nem ír.
  5. Paraméterezés. A motor adattáblája alapján állítsd be a motor névleges feszültségét, frekvenciáját, teljesítményét, áramát, fordulatszámát és a cosφ-t. Aktiváld a megfelelő túlterhelésvédelmi funkciót, és állítsd be a kívánt indítási/lassítási időket. A PTC-felügyelet aktiválása után teszteld a hővédelmi csatornát.
  6. Első bekapcsolás. Az összes burkolat visszahelyezése és a munkaterület elhagyása után a jogosult oktató kapcsolja be a betáplálást. A motor indítása előtt a vezérlőpulton ellenőrizd a paramétereket, majd kis frekvencián indítva figyeld az áramfelvételt, a forgásirányt és a motorhangot.

Ellenőrzési pontok: A motorforgás iránya egyezik a technológiai iránnyal; az indítási áram nem haladja meg a megengedett értéket; a váltó hőmérséklet-riasztása nem lép fel; a vezérlőáramkörök nem mutatnak zavart; a PTC-védelem tesztje pozitív.

35.1.13 Tipikus hibák

  1. Az árnyékolás hiánya vagy helytelen földelése. Az árnyékolt kábel árnyékolását csak egy vékony huzallal, „sertésfarok” módon kötik be, így a nagyfrekvenciás zavarok akadálytalanul kisugároznak, és a közeli jelvezetékekben indukálnak feszültséget. Helyes gyakorlat: 360°-os, körbefogó földelő csatlakozás mindkét végen.

  2. A motor hővédelmének elhagyása. A beruházó szerint a frekvenciaváltó „tudja” a motorvédelmet, ezért a PTC-t vagy a külső hőrelét nem kötik be. Azonban a váltó belső hőmodellje nem feltétlenül ismeri a motor tényleges hőállapotát, különösen környezeti túlmelegedés vagy csapágyhiba esetén. Helyes gyakorlat: a PTC-láncot mindig kösd be, és paraméterezd a váltót a motor adatlapja szerint.

  3. Túl hosszú motorkábel. Az árnyékolt, 360°-os csatlakozással földelt kábel ellenére a gyártói szűrőfokozat által megengedett hosszt jelentősen túllépik. Ez a motor szigetelését veszélyeztető túlfeszültségekhez és a váltó túlterheléséhez vezethet. Helyes gyakorlat: ellenőrizd a gyártói ábra szerint, mekkora maximális kábelhossz engedélyezett az adott EMC-kategóriában; szükség esetén alkalmazz kimeneti fojtót vagy szűrőt.

  4. A bypass kontaktor rossz vezérlése. A bypass kontaktor az indítás közben, csökkentett feszültségnél behúz, így a kontaktor a direkt indítás teljes áramlökését kapcsolja. Helyes gyakorlat: a bypass tekercsét a lágyindító „indítás vége” reléje vezérelje, és csak teljes feszültségnél húzzon be.

35.1.14 Önellenőrzés

  1. Miért kell árnyékolt motorkábelt használni a frekvenciaváltó kimenetén?
  2. Mi a különbség a hálózati fojtó és a DC-fojtó között?
  3. Mi a célja a lágyindító bypass kapcsolásának?
  4. Hány fokos legyen az árnyékolás földelése a frekvenciaváltó oldalán?
  5. Milyen paramétereket kell beállítani a frekvenciaváltóban a motor adattáblája alapján?
  6. Miért nem szabad a frekvenciaváltó kimenetét közvetlenül fázisjavító kondenzátorra kötni?

35.1.15 Feladatok

1. feladat (A). Fogalmazd meg három mondatban, mi a különbség a frekvenciaváltóval és a lágyindítóval indított motorok között.

2. feladat (A). Sorold fel a motorvédelmi lánc legalább négy elemét.

3. feladat (B). Egy frekvenciaváltós motort kb. 60 m hosszú kábellel kellene bekötni. A gyártói dokumentáció szerint az adott EMC-kategóriában a maximális motorkábel-hossz 30 m. Mit javasolsz a telepítéshez?

4. feladat (B). Rajzold le egy lágyindító és bypass kontaktor kapcsolási vázlatát a betáplálás, a lágyindító, a bypass, a motor és a vezérlőkapcsok feltüntetésével.

5. feladat (C). Egy frekvenciaváltós motornál a váltó bemeneti oldali zárlatvédelmét 16 A-es C-karakterisztikájú kismegszakító biztosítja. Miért nem jó önmagában ez a megoldás a motor túlterhelés elleni védelmére?

6. feladat (D). A motorkábel árnyékolását a szerelő csak egyetlen rézfonattal, egy ponton kötötte a váltó PE-sínjéhez. A közeli hőmérséklet-érzékelő analóg bemenete zavarossá vált. Írd le a javítás lépéseit, és nevezd meg a helyes árnyékolási módszert.

35.1.16 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Az árnyékolt kábel csökkenti a nagyfrekvenciás zavarkibocsátást, védi a közeli jelvezetékeket, és a nagyfrekvenciás áramok számára alacsony impedanciás visszavezetést biztosít.
  2. A hálózati fojtó a váltó bemeneti oldalán, az egyenirányító előtt van, csökkenti a hálózati áram felharmonikus-tartalmát és védi a fokozatot. A DC-fojtó a közbenső egyenáramú körben van, és a DC-áram simítását végzi.
  3. A bypass csökkenti a lágyindító melegedését, mivel a motor a teljes feszültségre jutva közvetlen a hálózatra kapcsolódik, a tirisztorok pedig árammentesek (de feszültség alatt maradnak).
  4. 360°-os, azaz teljes kerületén érintkező (körbefogó) csatlakozás.
  5. Névleges feszültség, frekvencia, teljesítmény, áram, fordulatszám, teljesítménytényező (és adott esetben pólusszám, hőmodell paraméterek).
  6. A frekvenciaváltó kimeneti PWM-jele a kapcsolási felharmonikusok miatt nagyfrekvenciás áramot hajtana a kondenzátorba, ami túláramhoz, a fázisjavító vagy a váltó károsodásához vezetne.

1. feladat – megoldás

A frekvenciaváltó a motor fordulatszámát folyamatosan, a frekvencia változtatásával szabályozza, és kimeneti feszültségét a frekvenciával arányosan (U/f) változtatja. A lágyindító a hálózati frekvencián, de a feszültség fokozatos növelésével indítja a motort, a névleges feszültség elérése után a motor közvetlenül a hálózatra kapcsolódik, vagy a lágyindítón át, de nem változtatja a frekvenciát. A frekvenciaváltó tehát folyamatos fordulatszám-szabályozásra, a lágyindító elsősorban az indítási áram- és nyomatéklökés csökkentésére használható.

2. feladat – megoldás

A motorvédelmi lánc legalább négy eleme: (1) rövidzárlatvédelem (kismegszakító/biztosító), (2) túlterhelésvédelem (belső elektronikus hőmodell), (3) motor hővédelme (PTC-termisztor vagy külső hőrelé), (4) kiegészítő védelmek (fáziskiesés, földzárlat, túlfeszültség, alulfeszültség, fordulatszám-korlát).

3. feladat – megoldás

A gyártói EMC-kategória szerint a 30 m maximális kábelhossz túllépése a motor szigetelésére veszélyes feszültségmintázatot és fokozott nagyfrekvenciás zavart okoz. A telepítéshez vagy rövidebb kábelt kell használni, vagy a váltó és a motor közé kimeneti fojtót/szűrőt kell beépíteni, amely növeli a megengedhető hosszt. A pontos hossz és szűrőtípus a váltó gyártói dokumentációjában szerepel (ellenőrizendő: a gyártói adatlap).

4. feladat – megoldás

A kapcsolási vázlaton a háromfázisú betáp (L1, L2, L3) a Q1 szakaszolóra csatlakozik. Innen a lágyindító bemenetére megy, kimenete a motorhoz. A bypass kontaktor a lágyindító kimeneti és bemeneti oldala között párhuzamosan kapcsolódik, a motor közvetlen csatlakoztatásához. A vezérlőkörben a Start/Stop jelek a lágyindító vezérlőkapcsaira, a bypass kontaktor tekercse a lágyindító „indítás vége” (teljes feszültség, angol katalógusokban: top of ramp / full voltage) reléjének kimenetére csatlakozik, reteszelve az indítási folyamattal.

5. feladat – megoldás

A 16 A-es C-karakterisztikájú kismegszakító a rövidzárlati védelmet biztosítja, mert a C-karakterisztika a névleges áram 5–10-szeresénél old le, és így a váltó bekapcsolási töltőáramánál általában nem old ki. A motor túlterhelése azonban a névleges áram 1,05–1,2-szeresénél, hosszabb időtartam alatt veszélyezteti a tekercseket, ezért az időfüggő túlterhelésvédelmet a motorra kell hangolni. A frekvenciaváltó belső hőmodelljét a motor névleges áramára kell paraméterezni, és a PTC-t is be kell kötni.

6. feladat – megoldás

A szerelő által használt egyetlen ponton történő földelés nem biztosít alacsony impedanciát a nagyfrekvenciás zavarok számára, és az árnyékolás nem csillapítja a kisugárzott zavart. A javítás lépései: (1) feszültségmentesítés és az öt biztonsági szabály betartása, (2) a kábelbevezető fém karmantyújának vagy a fém árnyékolóbilincsnek a felszerelése, (3) az árnyékoló harisnya kibontása, a 360°-os körbefogó érintkezés kialakítása a váltó fémházán vagy a földelő sínre csavarozott bilincsen, (4) a motoroldali árnyékolás hasonló rögzítése, (5) ellenőrzés folytonosság- és szemrevételezéssel. A helyes módszer a 360°-os árnyékoláscsatlakozás, amely biztosítja, hogy az árnyékolás teljes kerületén, hézagmentesen földelt legyen.

35.1.17 Rövid összefoglaló

A frekvenciaváltós és lágyindítós motorvezérlő elosztó tervezésekor a motorvédelmi láncot, az EMC-elveket és a kábelezést együtt kell kezelni. A frekvenciaváltó a motort változtatható frekvenciával és feszültséggel táplálja; a lágyindító az indítási feszültséget növeli fokozatosan, és a teljes feszültség elérése után bypass kontaktorral megkerülhetővé válik. A motorvédelem rétegei: bemeneti zárlatvédelem, a váltó elektronikus túlterhelésvédelme, a motor PTC-termisztoros hővédelme és a kiegészítő védelmek. A frekvenciaváltó kimeneti motorkábele legyen árnyékolt, azt mindkét végén 360°-os körbefogó módon földeljük; a vezérlő- és jelvezetékeket árnyékolt, sodrott érpárú kábelként vezessük, az erősáramú kábeltől elkülönítetten. A hálózati fojtó, a DC-fojtó és az EMC-szűrő kiválasztása a gyártói előírásokhoz kötött, és a készülékek melegedését a szekrény hűtésénél figyelembe kell venni. Továbbvitt eredmény. A frekvenciaváltó paraméterezése (motoradatok, indítási/lassítási idők, PTC-felügyelet) a Légtechnikai, vízgépészeti és hőtechnikai elosztók, a Fázisjavítás méretezése és a Frekvenciaváltó és lágyindító paraméterezése alfejezetben kerül további alkalmazásra; a beépített védelmek és a EMC-kialakítás elvei minden hajtásos elosztó alapját adják.

35.1.18 Források és ellenőrzési hiányok