41.2 Vezérlések építése: direkt, reverzáló, Y-Δ

41.2.1 Motiváció

Egy kapcsolószekrényben a motor nem indul, a mágneskapcsoló zúg, a biztosító leold, vagy a forgásirány rossz: ilyen helyzetekben a szerelőnek a kapcsolási rajz alapján gyorsan meg kell találnia a hibát. A tanműhelyben a vezérlések építése nem egyszerűen „vezetékek összekötése”: a rajz–valóság–mérés hármas elsajátítása dönti el, hogy a kész kapcsolás elsőre működik-e, és hogy a hibát meg tudjuk-e találni feszültség alatt nem tapogatva. Ebben az alfejezetben a három legalapvetőbb motorvezérlést építjük meg fokozatosan: a direkt (önfenntartásos) indítást, a reverzáló (irányváltó) kapcsolást és a csillag–delta (Y-Δ) indítást. Mindegyiknél az építés előtti ellenőrzés, a bekötési logika, a kipróbálás és a dokumentálás a hangsúly.

41.2.2 Szemléletes kép: direkt indítás vezérlőáramköre

A direkt indítás a legegyszerűbb motorvezérlés: egy mágneskapcsoló (K1) kapcsolja a motor főáramkörét, a vezérlőáramkörben pedig az indító nyomógomb egy pillanatnyi zárása behúzza K1-et, és egy K1 segédérintkező (13–14) önfenntartja a kapcsolást. A stop nyomógomb (S0) sorosan bontja az áramkört.

Direkt indítás vezérlőáramköre - Önfenntartásos mágneskapcsoló-vezérlés: L → F2 vezérlőbiztosító → F3 hőkioldó 95-96 (NC) → S0 STOP (NC) → (S1 START (NO) ∥ K1 13-14 önfenntartó) → K1 tekercs (A1-A2) → N. Túlterhelésnél az F3 95-96 bont, és K1 elenged.

A rajzon a vezérlőáramkör fázisa (itt tanműhelyben 24 V AC, de iparban gyakran 230 V AC) a bal oldalról indul. Az F2 vezérlőbiztosító és az F3 hőkioldó 95–96 bontóérintkezője után az S0 NC stop nyomógomb következik. Amikor a start (S1) nyomógombot megnyomjuk, a K1 tekercs áramot kap, behúz, és a 13–14 segédérintkezője párhuzamosan zárja az S1-et. A start gomb elengedése után az áram a 13–14 érintkezőn keresztül folyik tovább, így a kapcsolás „beragad”. A stop megnyomásával megszakítjuk a tekercs áramát, és a kapcsolás kiesik.

A főáramkörben a K1 főérintkezői kapcsolják a motort; a hőkioldó (F3) a motor vezetékeiben méri az áramot, és túlterhelésnél a vezérlőkörbe kötött 95–96 bontóérintkezőjével ejti K1-et:

Direkt indítás főáramköre - L1, L2, L3 → Q1 háromfázisú kismegszakító/motorvédő → K1 főérintkezői → F3 hőkioldó (a motor névleges áramára állítva) → M1 (U1, V1, W1); a motor fém testén PE. A K1 tekercsét a vezérlőáramkör kapcsolja.

41.2.3 A vezérlésépítés általános rendje

Szabály. Minden vezérlésépítést ugyanazzal a hármas módszerrel végezzünk: rajz → valóság → mérés. Először a rajzot értelmezzük és a kapcsolást bekötjük, majd szemrevételezéssel és tápfeszültség nélküli mérésekkel ellenőrizzük, végül feszültség alatt működési próbát végzünk. Ez megfelel a gépvillamos berendezések szerelésénél előírt szemléletnek, amelyet az Ellenőrzés, mérés és felülvizsgálat fejezetben is használunk (vö. MSZ EN 60204-1 ellenőrzési előírásai; ellenőrizendő).

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. Minden szerelés előtt feszültségmentesítünk, és betartjuk az öt biztonsági szabályt: lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás, feszültségmentesség ellenőrzése, földelés és rövidre zárás, szomszédos feszültség alatti részek lefedése.

41.2.4 Direkt és reverzáló vezérlés építése

41.2.4.1 Direkt indítás építése

Gyakorlat. A direkt indítás vezérlőáramkörét az alábbi anyagokkal építjük fel:

Megnevezés Rajzjel Példa típus / érték
Mágneskapcsoló K1 3 pólusú főérintkező, 1 NO segédérintkező (13–14), 24 V AC tekercs
Nyomógomb NC S0 (STOP) piros, bontó érintkező
Nyomógomb NO S1 (START) zöld, záró érintkező
Vezérlőbiztosító F2 2 A, 24 V AC körhöz
Hőkioldó (motorvédő relé) F3 95–96 bontó, a motor névleges áramára állítva
Jelzőlámpa (opcionális) H1 24 V AC

Recept. Direkt indítás bekötési algoritmusa:

  1. Szereld fel az alkatrészeket a kapcsolási rajz sorrendjében, balról jobbra: biztosító, hőkioldó 95–96 bontója, stop, start, mágneskapcsoló.
  2. Kösd be a táp felőli oldalt: F2 bemenete a 24 V AC fázisra, kimenete az F3 hőkioldó 95. kapcsára; az F3 96. kapcsa az S0 NC bemenetére (11. kapocs; régi/egyszerű jelöléssel 1).
  3. Kösd az S0 kimenetét (12. kapocs; régi jelöléssel 2) az S1 NO bemenetére (13. kapocs; régi jelöléssel 3) és a K1 segédérintkező 13. kapcsára.
  4. Kösd az S1 kimenetét (14. kapocs; régi jelöléssel 4) és a K1 segédérintkező 14. kapcsát közösítve a K1 tekercs A1 kapcsára.
  5. Kösd a K1 tekercs A2 kapcsát a 24 V AC nulla visszatérőre.
  6. Ellenőrizd a csatlakozásokat a rajz alapján, majd mérd meg a folytonosságot.

41.2.4.2 Reverzáló (irányváltó) vezérlés építése

A reverzáló kapcsolás két mágneskapcsolót használ: K1 az előre, K2 a hátra irányt kapcsolja. A főáramkörben a két kapcsoló két fázist felcserél, ezért K1 és K2 egyidejű behúzása tilos, mert két fázis közvetlenül zárlatba kerül. A reteszelés két szintű: villamos reteszelés (a másik kapcsoló NC segédérintkezője a tekercs áramkörében) és mechanikus reteszelés (a két mágneskapcsoló közé szerelt mechanikus blokk).

Kapcsolási logika:

A főáramkört és a vezérlőkört az alábbi két rajz mutatja. A főkörben K2 az L1 és az L3 fázist felcseréli; a vezérlőkörben a két start ág közös része F2, F3 95–96 és S0, az egyes ágakban az önfenntartó 13–14 a start gombbal párhuzamos, a másik mágneskapcsoló 21–22 bontója pedig a tekercs előtt sorosan reteszel.

Reverzáló indítás főáramköre - K1 (előre) a fázisokat sorrendben (L1→U1, L2→V1, L3→W1), K2 (hátra) az L1 és L3 felcserélésével kapcsolja a motorra; a két mágneskapcsoló egyidejű behúzása fázis–fázis zárlat, ezért villamos és mechanikus reteszelés kell. F3 hőkioldó a közös ágban, a motor névleges áramára állítva; a motortesten PE. A vezeték-keresztezések pont nélkül nem csatlakoznak.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Reverzáló motorvezérlés fő- és vezérlőköre kölcsönös villamos reteszeléssel
Reverzáló vezérlés vezérlőköre: L → F2 → F3 95-96 → S0 → (S1 ∥ K1 13-14) → K2 21-22 → K1, illetve (S2 ∥ K2 13-14) → K1 21-22 → K2 → N

A HTML-kiadásban a vezérlőkör kipróbálható: az S1, S2, S0 gombokkal a mágneskapcsolók behúznak és elengednek, az áramot vivő ág kiemelődik, a „Mindkét start egyszerre” próba pedig megmutatja, hogy a villamos reteszelés miatt csak az egyik mágneskapcsoló húzhat be.

Ellenőrzés tápfeszültség nélkül. Mielőtt feszültséget adnánk, multiméterrel folytonosságot mérünk:

41.2.5 Y-Δ vezérlés és időrelé beállítás

Az Y-Δ indítás elvét a Csillag–delta indítás vezérlése alfejezetben már megismertük. Most a gyakorlati építés a cél. A vezérlőáramkörben három mágneskapcsoló van:

Reteszelés: K2 és K3 soha nem húzhat egyszerre. A főáramkörben ez fáziszárlatot okozna, ezért villamos reteszelés (K2 NC a K3 áramkörében, K3 NC a K2 áramkörében) és mechanikus reteszelés is szükséges.

A csillag–delta indítás főáramkörét és vezérlőkörét az alábbi rajzok mutatják. A főkörben F3 a tekercsáramkörben van, ezért a motor névleges áramának 1/31/\sqrt{3}-szorosára állítjuk; a vezérlőkörben START után K1 és K2 (csillag) húz be, KT méri az indítási időt, majd a késleltetve bontó 55–56 ejti K2-t, a késleltetve záró 67–68 behúzza K3-at (delta). A K2 és K3 21–22 bontói kölcsönösen reteszelnek.

Csillag–delta (Y-Δ) indítás főáramköre - K1 a hálózatot a tekercskezdetekre (U1, V1, W1) kapcsolja; K2 a végeket (U2, V2, W2) csillagpontba köti; K3 deltába köt (U1–W2, V1–U2, W1–V2: a szabványos kapocstábla függőleges hídjai). F3 a tekercsáramkörben van, ezért a motor névleges áramának 1/√3-szorosára állítjuk. K2 és K3 egyidejű behúzása zárlat: villamos és mechanikus reteszelés kell. A motortesten PE. A vezeték-keresztezések pont nélkül nem csatlakoznak.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Csillag–delta indítás vezérlőköre időrelével és K2–K3 kölcsönös reteszeléssel
Csillag–delta indítás vezérlőköre: K1 önfenntartással, KT időrelé, KT 55-56 → K3 21-22 → K2 (csillag), KT 67-68 → K2 21-22 → K3 (delta)

A HTML-kiadásban a START gombbal indítható a folyamat, az átkapcsolási idő csúszkával állítható, és lépésről lépésre látszik, melyik mágneskapcsoló van behúzva; K2 és K3 egyszerre sosem kap feszültséget. Az időrelé kapocsszámai (55–56, 67–68) tipikus jelölések, a gyártói adatlap szerint ellenőrizendők.

Indítási sorrend:

  1. A start nyomógomb behúzza K1-et, amely önfenntart.
  2. K1 zárja a K2 áramkörét (a K3 NC érintkezőn keresztül): a motor csillagban indul.
  3. Ezzel egyidejűleg az időrelé (KT) feszültséget kap, és elkezdi mérni az indítási időt.
  4. Az idő lejárta után a KT késleltetett érintkezője bontja K2-t, majd egy másik késleltetett érintkezője zárja K3-at.
  5. A motor deltában fut tovább.

Időrelé beállítása. Az átkapcsolási időt úgy kell beállítani, hogy a motor csillagban elérje a fordulatszámának 80–90%-át. Tipikus értékek: kis motoroknál 3–10 s, nagyobbaknál 10–30 s. A pontos időt az adattábla és a terhelés határozza meg; túl rövid idő esetén a motor még nem gyorsult fel, és nagy áramlökéssel vált deltába, túl hosszú időnél a motor csillagban melegszik. (ellenőrizendő: a konkrét motor gyártói adatlapja és a terhelési viszonyok).

Szabvány. A gépvillamos berendezések vezérléseire az MSZ EN 60204-1, a kapcsolókészülékekre és motorindítókra az MSZ EN 60947 sorozat vonatkozik. A vezérlési rajzokon az MSZ EN 60617 szerinti jelöléseket használjuk. A kapcsolások típusvizsgálati követelményeit, a reteszelés kialakítását és az érintkezők terhelhetőségét a gyártói adatlapok és a hatályos szabványok rögzítik (ellenőrizendő: aktuális kiadások).

41.2.6 Hibakeresés és dokumentáció

A vezérlések építésénél a hibakeresés nem a feszültség alatti tapogatásról szól, hanem a tünet → hipotézis → mérés → ok → javítás → megelőzés láncolatról. Ezt az algoritmust használjuk később a gyakorlati vizsgán is (Gyakorlati vizsgafeladatok és hibakeresés, értékelési szempontok alfejezet).

Hibakeresési eset. Tünet: a reverzáló kapcsolás „előre” irányban működik, de „hátra” irányban a K2 mágneskapcsoló nem húz be, semmi nem történik (csend).

Dokumentáció. Minden megépített vezérlésről jegyzőkönyvet készítünk, amely tartalmazza: a kapcsolási rajz azonosítóját, az alkatrészek típusát és névleges adatait, a beállított időrelé-értéket, a mérési eredményeket (folytonosság, tekercsellenállás, szigetelés), és a működési próba eredményét. Ez a dokumentáció szolgál alapul a későbbi felülvizsgálathoz és a vizsgán a szóbeli bemutatáshoz.

41.2.7 Gyakorlati útmutató

Cél: megépíteni a direkt, reverzáló és Y-Δ vezérléseket tanműhelyi modellen, és tápfeszültség nélkül, majd feszültség alatt ellenőrizni.

Eszközök és anyagok: mágneskapcsolók (K1, K2, K3), időrelé, nyomógombok (NC/NO), vezérlőbiztosítók, multiméter, 24 V AC vagy DC tápegység (törpefeszültség), csatlakozó vezetékek, csavarhúzó, fogó, szigetelőszalag, kapcsolási rajz.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A feszültségmentesítés öt szabályát minden szerelés előtt be kell tartani.

Recept – lépéssor a szereléshez:

  1. Lekapcsolás és biztosítás. A modell áramtalanítása, a tápegység kikapcsolása, a visszakapcsolás elleni biztosítás.
  2. Feszültségmentesség ellenőrzése. Multiméterrel mérjük meg a tápoldali kapcsokon a feszültséget.
  3. Szerelés a rajz szerint. Először a direkt indítást, majd a reverzálót, végül az Y-Δ-t. Minden alkatrészt a rajz pozíciójába rögzítsünk.
  4. Bekötési ellenőrzés tápfeszültség nélkül. Folytonosságméréssel ellenőrizzük az összes áramutat, a reteszeléseket és az önfenntartásokat. Rövidzárlatot a tekercs és a kapcsok között ne mérjünk.
  5. Tápfeszültség rákapcsolása (oktató felügyeletével). Kapcsoljuk be a 24 V-os tápegységet.
  6. Működési próbák. Direkt indításnál: start → behúz, önfenntartás, stop → kiesik. Reverzálónál: előre start → K1 behúz, hátra start → K2 behúz, egyszerre ne húzhasson be mindkettő. Y-Δ-nél: start → K1+K2 behúz (csillag), az idő letelte után K2 ejt, K3 behúz (delta).
  7. Hibakeresés, ha nem működik. A hibakeresési algoritmus szerint mérjük a tekercsek feszültségét, az érintkezők folytonosságát.
  8. Dokumentálás. A mérési eredményeket és a beállított értékeket jegyzőkönyvben rögzítjük.

Ellenőrzési pontok:

41.2.8 Tipikus hibák

  1. Az önfenntartó érintkezőt a start nyomógombbal sorosan kötik. A kapcsolás nem marad behúzva, mert a start gomb elengedésekor az áramkör megszakad. Helyes: a 13–14 érintkezőt az S1-gyel párhuzamosan kell kötni.
  2. A reteszelő NC érintkezők felcserélése vagy elhagyása. Reverzálónál mindkét irány behúzhat, ami a főáramkörben fáziszárlatot okoz; a biztosító leold, vagy a kapcsoló összeég. Helyes: mindkét irány tekercsének áramkörébe a másik kapcsoló NC érintkezőjét sorosan bekötni.
  3. Az Y-Δ időrelé átkapcsolási idejét túl rövidre állítják. A motor csillagban nem gyorsul fel kellően, és a delta átváltáskor nagy áramlökés keletkezik, ami leoldhatja a túláramvédelmet. Helyes: az időt a motor és a terhelés alapján úgy megválasztani, hogy a motor elérje a 80–90%-os fordulatszámot.
  4. A főáramkörben a K2 és K3 kapcsolók tekercsvégekhez való bekötését felcserélik. A motor nem delta mintázatba kapcsol, hanem például egy tekercsre nem jut feszültség, vagy rossz fázissorrend alakul ki. Helyes: a kapocsjelölések (U1, V1, W1, U2, V2, W2) szerinti bekötés.

41.2.9 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A direkt indításnál az önfenntartó érintkezőt a stop nyomógombbal sorosan kell kötni. Indokold.
  2. Miért kell reteszelés a reverzáló kapcsolásban? Sorold fel a két reteszelési módot.
  3. Számítsd ki a vezérlőáramköri biztosító áramát, ha három mágneskapcsoló tekercse egyenként 8 W-ot fogyaszt 24 V DC-n, és az időrelé 2 W-ot fogyaszt ugyanazon a feszültségen. Mekkora legyen a biztosító névleges árama?
  4. Mi a hiba ebben a kapcsolásban? Egy tanuló a Y-Δ vezérlésnél a K2 és K3 mágneskapcsolók NC reteszelő érintkezőit kihagyta, és csak mechanikus reteszelést szerelt be. Mi történhet, ha a mechanikus reteszelés elhasználódik?
  5. Számítási feladat: Egy 24 V DC-s kivitelű K1 tekercs ellenállása 60 Ω. Mekkora az árama és a teljesítménye 24 V DC-n? Miért nem lehet ugyanígy számolni egy 24 V AC-s tekercs áramát?
  6. Rajzolvasás: A direkt indítás rajzán az S1 start nyomógomb kimenete (14. kapocs) és a K1 önfenntartó érintkező 14. kapcsa közösítve van. Miért szükséges ez a közösítés?

41.2.10 Feladatok

1. feladat (A). Rajzold le a direkt indítás vezérlőáramkörét kapcsolási rajzon, és nevezd meg az alkatrészeket, valamint a kapcsok jelölését.

2. feladat (A). Sorold fel a reverzáló vezérlésben használt kontaktusok típusait (NO/NC) és azok szerepét.

3. feladat (B). Egy Y-Δ indító vezérlőáramkörében a K1, K2, K3 mágneskapcsolók tekercsei egyenként 10 VA tartóteljesítményt vesznek fel 230 V AC-n, az időrelé 3 VA-t. Számítsd ki a vezérlőáramkör látszólagos teljesítményét és a tartóáramot. Mekkora legyen a vezérlőbiztosító árama, ha a tekercsek egyidejűleg legfeljebb ketten húznak be (K1+K2 vagy K1+K3)?

4. feladat (B). Tervezd meg a reverzáló vezérlés huzalozási rajzát: a K1 és K2 mágneskapcsolók tekercseit, a reteszelő NC érintkezőket és az önfenntartó NO érintkezőket. A rajzot írd le szövegesen vagy diagramblokkban.

5. feladat (C). Hibaelemzés: A Y-Δ vezérlésnél a start gomb megnyomásakor K1 behúz, de K2 nem húz be, a motor áll, és nem vesz fel áramot (lakatfogó: 0 A). Sorold fel a lehetséges hibákat, és írd le a hibakeresési lépéseket feszültségmentes állapotban.

6. feladat (D). Gyakorlati feladat: Építsd meg a direkt indítás vezérlőáramkörét 24 V AC törpefeszültséggel. Mérd meg a K1 tekercs áramát behúzott állapotban (24 V AC körben soros multiméterrel az A-tartományban – a mérőzsinór az A-aljzatban, mérés után vissza a V-aljzatba –, vagy mA-felbontású lakatfogóval). Ellenőrizd az önfenntartást: a start gomb elengedése után a kapcsolás maradjon behúzva. Dokumentáld a mérést: a mért feszültség, áram, tekercsellenállás.

41.2.11 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Az önfenntartó érintkezőt a start nyomógombbal párhuzamosan kell kötni. Soros kötésnél a start elengedésekor az áram megszakad, a kapcsoló kiesik.
  2. A reteszelés azért kell, mert a reverzáló kapcsolásnál a két mágneskapcsoló egyidejű behúzása két fázis közvetlen zárlatát okozná. Villamos reteszelés (a másik kapcsoló NC érintkezője a tekercs áramkörében) és mechanikus reteszelés (a két mágneskapcsoló közötti mechanikus blokk).
  3. Teljes teljesítmény: P=3⋅8W+2W=26WP = 3 \cdot 8\,\text{W} + 2\,\text{W} = 26\,\text{W}. Áram: I=PU=26W24V=1,08AI = \frac{P}{U} = \frac{26\,\text{W}}{24\,\text{V}} = 1{,}08\,\text{A}. A biztosítót 1,6 A-re vagy 2 A-re választjuk, hogy a bekapcsolási áramlökés ne okozza leoldást.
  4. Ha a villamos reteszelés hiányzik, és a mechanikus reteszelés elhasználódik (kopás, szennyeződés), mindkét mágneskapcsoló egyszerre behúzhat, ami a főáramkörben fáziszárlatot okoz. A védelmek leoldanak, de a kapcsoló összeéghet, és balesetveszély alakul ki.
  5. Ohm törvénye: I=UR=24V60Ω=0,4AI = \frac{U}{R} = \frac{24\,\text{V}}{60\,\Omega} = 0{,}4\,\text{A}, P=U⋅I=24V⋅0,4A=9,6WP = U \cdot I = 24\,\text{V} \cdot 0{,}4\,\text{A} = 9{,}6\,\text{W} (DC tekercsre). Váltakozó áramú tekercsnél az áramot az impedancia (induktív reaktancia) szabja meg, a DC-ellenállás ennek csak kis része, ezért az U/RU/R becslés félrevisz (a meghúzási áram ráadásul a tartóáram sokszorosa); AC tekercs áramát az adatlap VA-értékéből számoljuk: I=S/UI = S/U.
  6. A közösítés biztosítja, hogy az áram a start gomb elengedése után a K1 önfenntartó érintkezőn keresztül is eljusson a tekercshez. Ha nem közösítenénk, az önfenntartó érintkező nem tudná átvenni a start gomb szerepét.

Feladatok – megoldások

1. feladat (A). A kapcsolási rajz az alábbi áramutat tartalmazza: a 24 V AC fázisról az F2 biztosítón és az F3 hőkioldó 95–96 bontóján át az S0 NC stop nyomógomb 11. kapcsára, onnan (12. kapocs) az S1 NO start 13. kapcsára, onnan (14. kapocs) a K1 tekercs A1 kapcsára. A K1 önfenntartó NO érintkező (13) az S1 bemenetével közösítve, a (14) az S1 kimenetével és a K1 A1 kapcsával közösítve. A K1 A2 a nulla visszatérőre. A kapcsok: S0: 11–12 (NC, bontó; egyszerűsített jelöléssel 1–2), S1: 13–14 (NO, záró; 3–4), K1: A1–A2, 13–14. A bontó érintkező x1–x2, a záró x3–x4 kapocspárt kap (MSZ EN 60947-5-1; ellenőrizendő: aktuális kiadás).

2. feladat (A). A reverzáló vezérlésben a kontaktusok: - K1 NO 13–14: önfenntartó érintkező a start előre nyomógombbal párhuzamosan. - K2 NO 13–14: önfenntartó érintkező a start hátra nyomógombbal párhuzamosan. - K1 NC 21–22: reteszelő érintkező a K2 tekercs áramkörében. - K2 NC 21–22: reteszelő érintkező a K1 tekercs áramkörében. - S0 NC: stop nyomógomb, sorosan a teljes vezérlőáramkörben. - S1, S2 NO: indító nyomógombok.

3. feladat (B). Egyidejűleg legfeljebb K1+K2 vagy K1+K3 húz be, tehát két tekercs + időrelé. Látszólagos teljesítmény: S=2⋅10VA+3VA=23VAS = 2 \cdot 10\,\text{VA} + 3\,\text{VA} = 23\,\text{VA}. Áram: I=SU=23VA230V=0,1AI = \frac{S}{U} = \frac{23\,\text{VA}}{230\,\text{V}} = 0{,}1\,\text{A}. A meghúzási teljesítmény a tartásinak többszöröse (adatlap), ezért a vezérlőbiztosító névleges árama ennél lényegesen nagyobb, például lomha 0,5–1 A (ellenőrizendő: gyártói adatlap és a vezérlőkör védelme).

4. feladat (B). A reverzáló huzalozás leírása: a fázis az F2 biztosítón és az F3 95–96 bontón át az S0 NC stop 11. kapcsára kerül. Az S0 12. kapcsa két ágra oszlik: az egyik ágon az S1 NO start (13–14) és a K1 önfenntartó NO 13–14 párhuzamosan, majd a K2 NC 21–22 reteszelőn át a K1 tekercs A1 kapcsára; a másik ágon az S2 NO start (13–14) és a K2 önfenntartó NO 13–14 párhuzamosan, majd a K1 NC 21–22 reteszelőn át a K2 tekercs A1 kapcsára. Mindkét tekercs A2 kapcsa a nulla visszatérőre csatlakozik. A mechanikus reteszelés a két mágneskapcsoló közé szerelt blokk.

5. feladat (C). Csak K1 behúzott állapotában a tekercsek kezdetei kapnak feszültséget, a végek (U2, V2, W2) nyitottak: zárt áramkör nincs, a motor áll, nem vesz fel áramot, és nem is zúg. Lehetséges hibák: - A K2 tekercs szakadt vagy nem kap feszültséget. - A K3 NC reteszelő érintkezője (21–22) szakadt. - Az időrelé csillagágban lévő érintkezője vagy a K2 tekercs ágának egy érintkezője rossz. - A K2 tekercs áramkörében laza kötés van. (Ha K1 és K2 behúz, de a motor zúg és nem indul, az más hiba: a K2 egyik pólusa nem zár, vagy fázis hiányzik.) Hibakeresés feszültségmentes állapotban: multiméterrel folytonosságot mérünk a vezérlő tápkapocs és a K2 A1 között a K1 kézzel behúzott állapotában. Ha nincs folytonosság, szakaszonként mérünk: a K3 NC érintkező, az időrelé érintkezője, a K2 tekercs ellenállása. Ha a tekercs ellenállása végtelen, a tekercs cseréje szükséges. Ha minden folytonos, a hiba a tápoldalon keresendő (biztosító, vezeték).

6. feladat (D). A mérés során a 24 V AC tápegységről behúzott K1 tekercs árama az adatlap VA-értékéből becsülhető: I=S/UI = S/U (pl. 7 VA / 24 V ≈ 0,3 A); a DC-ellenállásból nem számolható. A tényleges értéket a 24 V-os törpefeszültségű körben soros multiméterrel (váltakozó áramú A-tartomány, a mérőzsinór az A-aljzatban, mérés után vissza a V-aljzatba), vagy mA-felbontású lakatfogóval mérjük; a hajlékony (Rogowski-tekercses) áramváltós lakatfogó ilyen kis áramra nem alkalmas (ellenőrizendő: műszer-adatlap). A mért feszültségnek 24 V-nak kell lennie, a tekercsellenállásnak pedig a névleges értéknek megfelelőnek. Az önfenntartást úgy ellenőrizzük, hogy a start gombot megnyomjuk, elengedjük, és a kapcsolás továbbra is behúzva marad. A dokumentációban feljegyezzük a mért feszültséget, áramot, tekercsellenállást, és a működési próba eredményét.

41.2.12 Rövid összefoglaló

A motorvezérlések építése a rajz–valóság–mérés hármas módszerével történik: a kapcsolási rajzot először bekötjük, majd tápfeszültség nélkül folytonosságméréssel ellenőrizzük, végül törpefeszültségen működési próbát végzünk. A direkt indításnál az önfenntartó érintkezőt (13–14) a start nyomógombbal párhuzamosan kötjük; a stop NC nyomógomb sorosan bont. A reverzáló kapcsolás két mágneskapcsolót használ, és a két irány egyidejű behúzását villamos (NC reteszelő érintkezők) és mechanikus reteszeléssel akadályozzuk meg, mert a fáziszárlatot okozna. Az Y-Δ indításnál három mágneskapcsoló (K1 hálózat, K2 csillag, K3 delta) és egy időrelé dolgozik: indításkor K1+K2 húz, majd az idő lejárta után K2 ejt, K3 húz; a K2 és K3 egyidejű behúzása tilos. A hibakeresés tünet → hipotézis → mérés → ok → javítás → megelőzés láncolatban történik, feszültségmentes állapotban. Továbbvitt eredmény. Az itt tanult rajzolvasási, bekötési és mérési módszert használjuk a Transzformátor- és gépmérések, a Frekvenciaváltó és lágyindító paraméterezése és a Gyakorlati vizsgafeladatok és hibakeresés, értékelési szempontok alfejezetekben; a dokumentációs fegyelem és a feszültségmentes hibakeresés minden későbbi gyakorlat alapfeltétele.

41.2.13 Források és ellenőrzési hiányok