44.3 Gyakorlati vizsgafeladatok és
hibakeresés, értékelési szempontok
44.3.1 Motiváció
A szakmai vizsga gyakorlati része nem azt méri, hogy a tanuló
„majdnem jól” dolgozik-e, hanem azt, hogy a vizsgafeladatot a szakmai
szabályok, a biztonsági előírások és a dokumentációs követelmények
szerint, önállóan és ellenőrizhetően végre tudja-e hajtani. A
vizsgahelyzetben a szerelési idő szűkös, a feladatgyűjtemény változatos,
és a vizsgáztató végig figyeli a munkafogásokat, nemcsak a végeredményt.
Aki csak a kapcsolást ismeri elméletben, de a vizsgán először szembesül
az időnyomással, a hibás méréssel vagy a sorrendi hibákkal, az gyakran
pontokat veszít olyan részleteken, amelyek a műhelyben már rutinná
válhattak volna. Ez az alfejezet a gyakorlati vizsga feladattípusait, az
értékelési szempontokat, a tipikus vizsgahibákat és egy teljes
kidolgozott vizsgafeladatot mutat be abból a célból, hogy a tanuló a
vizsgán a tanműhelyi gyakorlatot tudja reprodukálni, ne pedig kapkodva
improvizáljon.
44.3.2 Gyakorlati vizsgafeladatok
típusai
A gyakorlati vizsgafeladat általában a képzés szakirányához igazodik,
és a tanműhelyben rendelkezésre álló eszközökön, oktatótáblákon,
szerelőfalakon vagy zárt elosztószekrény-dobozban hajtják végre. A
feladatok a következő fő csoportokba sorolhatók (ellenőrizendő:
az aktuális vizsgaszabályzat szerinti feladattípusok és azok
aránya):
Szerelési feladat: adott villamos szerelvény,
áramkör vagy elosztó fizikai megépítése. Például egy világítási áramkör
(egypólusú, váltó vagy keresztkapcsoló) felszerelése, dugaszoló aljzat
bekötése, vagy lakáselosztó kismegszakítóval és áram-védőkapcsolóval
való összeállítása. A feladat a szerelési technológiát, a vezetékek
kiválasztását, a bekötési sorrendet és a mechanikai rögzítést együtt
értékeli.
Vezérlési feladat: motorvezérlő áramkör megépítése,
például direkt indítás önfenntartással, reverzáló kapcsolás vagy
csillag–delta indítás. A vezérlési rajz alapján kell bekötni a
mágneskapcsolókat, nyomógombokat, reléket, motorvédő kapcsolót és a
motor kapocsdobozát. A feladat hangsúlya a rajz–valóság megfelelésen, a
kapocsjelöléseken és a működési próbán van.
Mérési feladat: meghatározott villamos mennyiségek
mérése egy meglévő vagy az előzőleg megépített áramkörön. Ilyen lehet
feszültség, áramerősség, ellenállás, szigetelési ellenállás,
folytonosság, hurokimpedancia vagy az áram-védőkapcsoló kioldási ideje.
A mérési jegyzőkönyv kitöltése, a mért értékek értelmezése és a
biztonsági mérési sorrend betartása mind értékelési szempont.
Hibakeresési feladat: előre meghatározott hibával
rendelkező áramkör vagy készülék vizsgálata. A hibát meg kell találni,
az okot meg kell nevezni, és a javítás után működési próbával
ellenőrizni kell. A hiba lehet szakadás, zárlat, szigetelési hiba, rossz
bekötés vagy hibás alkatrész. A vizsgán a cél nem csak a hiba
megtalálása, hanem a szisztematikus hibakeresési módszer
bemutatása.
A vizsgafeladat szinte mindig tartalmaz egy rövid dokumentációs részt
is: a tanulónak be kell jelölnie a bekötött kapcsokat, ki kell töltenie
a mérési jegyzőkönyv vagy a hibajegyzőkönyv vonatkozó rovatait, és
esetenként meg kell neveznie a használt védelmi módot.
44.3.3 A gyakorlati vizsga
felkészülési ellenőrzőlista
A gyakorlati vizsgán a következő ellenőrzőlista segít abban, hogy a
tanuló a feladatot a sorrend és a biztonság szempontjából helyesen
hajtsa végre. Ez a lista egyben a vizsgáztatók által figyelt fő pontok
összefoglalása is.
Recept. Gyakorlati vizsga felkészülési
ellenőrzőlista:
Olvasd el a feladatot kétszer. Húzd alá a kért
funkciót, a rendelkezésre álló feszültségszintet, a védelmi eszközöket
és a dokumentációs kötelezettséget.
Készíts vázlatot. Rajzold le a kapcsolási rajzot
vagy az áramúti rajzot, és jelöld be a kapocsjelöléseket (U1–V1–W1, 1/2,
13/14, A1/A2 stb.). A vázlat ne helyettesítse a hivatalos rajzot, de a
bekötéshez vezérfonal.
Válaszd ki az anyagokat és szerszámokat. Ellenőrizd
a vezetékkeresztmetszetet, a színjelölést, a kapcsolókészülékek névleges
értékeit, a szükséges kéziszerszámokat és a mérőműszert. A mérőműszeren
ellenőrizd a mérési kategóriát (CAT) és a mérőzsinórok állapotát.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre
vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen
önállóan ne végezd.
Feszültségmentesíts. Az öt biztonsági szabály
szerint járj el: lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás,
feszültségmentesség ellenőrzése, földelés és rövidre zárás (ha a feladat
megköveteli), szomszédos feszültség alatti részek lefedése. A vizsgán a
feszültségmentességet a vizsgáztató előtt, megfelelő
feszültségvizsgálóval kell igazolni.
Végezd el a szerelést vagy bekötést. A vezetékeket
a rajz szerint, a színjelölésnek megfelelően, mechanikailag feszesen, de
nem túlfeszítve kösd be. A csavaros kapcsokat a megadott nyomatékkal
húzd meg (ellenőrizendő: gyártói csavarnyomaték).
Végezz önellenőrzést. Feszültségmentes állapotban
ellenőrizd a folytonosságot, a bekötési sorrendet, a kapocsjelöléseket
és a vezetékek rögzítését. Hasonlítsd össze a kapcsolást a rajzzal:
rajz–valóság–mérés hármas.
Kérj engedélyt a feszültség alá helyezésre. Csak a
vizsgáztató engedélye után kapcsolj rá a hálózatra. Előtte győződj meg
arról, hogy a munkaterület rendezett, és senki sem érintheti a
feszültség alatti részeket.
Végezd el a működési próbát. Kapcsold be a
rendszert a vizsgáztató által előírt sorrendben, és figyeld a várt
működést (lámpa felkapcsol, motor forog a kívánt irányban, védelmek nem
oldanak le).
Végezd el a méréseket. A mérési feladatnál a
megfelelő műszert, méréshatárt és mérési módot válaszd ki; a mérési
eredményt rögzítsd a jegyzőkönyvben.
Dokumentálj. Töltsd ki a jegyzőkönyvet, jelöld be a
kapcsokat, és írd alá. A dokumentáció akkor is értékelhető, ha a
szerelés közben apró hibát vétettél, ezért ne hagyd ki.
Rendezd a munkaterületet. A vizsga végén a
szerszámokat tedd a helyükre, a hulladékot gyűjtsd össze, és a
vizsgáztatónak jelentsd a feladat befejezését.
Ez az ellenőrzőlista a vizsgán is használható, de a gyakorlati
időbeosztás miatt érdemes már a felkészülés során begyakorolni, hogy a
lépések automatikusan kövessék egymást.
44.3.4 Szerelési és vezérlési
feladat lépésről lépésre
Példa. Tekintsük a következő gyakori
vizsgafeladatot: építsen meg egy egyfázisú világítási áramkört
egypólusú kapcsolóval és egy dugaszoló aljzattal, majd végezzen
folytonosság- és szigetelési mérést. A feladathoz a
tanműhelyben rendelkezésre áll egy szerelőfal, egy kismegszakító (B10),
egy 30 mA-es áram-védőkapcsoló (RCD, A típusú), egy egypólusú kapcsoló,
egy lámpa foglalat, egy dugaszoló aljzat, valamint megfelelő
keresztmetszetű, színjelölt vezetékek (barna fázis, világoskék nulla,
zöld-sárga védővezető). A feladat az áramkör bekötése, a védővezető
folytonosságának mérése és a szigetelési ellenállás ellenőrzése.
44.3.4.1 A vizsgafeladat
végrehajtása
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre
vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A vizsgán a
feladat feszültségmentes állapotban kezdődik, és a feszültség alá
helyezést csak a vizsgáztató engedélyezi.
Feladatértelmezés. A tanuló elolvassa a feladatot,
és megállapítja, hogy egy egyszerű világítási áramkört kell kiépíteni,
amelyben a fázist a kismegszakítóról az egypólusú kapcsolóhoz, onnan a
lámpához, a nullát közvetlenül a lámpához és a dugaszoló aljzathoz, a
védővezetőt pedig minden érinthető fémrészhez be kell kötni.
Vázlat készítése. A tanuló felrajzolja a kapcsolási
rajzot: L1 fázis – F1 RCD (30 mA, L és N is átmegy rajta) – Q1 B10
kismegszakító – egyrészt S1 egypólusú kapcsoló – H1 lámpa, másrészt az
X1 aljzat fázis kapcsa; N az RCD N kimenetéről – H1 és X1 aljzat; PE –
H1 lámpatest (fém burkolat) védőcsatlakozója, X1 és a szerelődobozok fém
részei. A foglalat menetes része a nullavezetőé; a védővezető sosem a
foglalatra, hanem a lámpatest védőkapcsára csatlakozik. A rajzon
feltünteti a színjelöléseket.
A vázlat helyes változata alább látható: F1 kétpólusú
áram-védőkapcsolón az L és az N is áthalad, a Q1 B10 kismegszakító után
az S1 kapcsoló a fázisban, a H1 lámpa és az X1 aljzat az RCD utáni
N-sínre csatlakozik, a PE-sínről pedig a lámpatest védőkapcsa és az
aljzat védőérintkezője kap védővezetőt. Az M1–M3 jelölés a 6. lépés
folytonossági méréseinek helyét mutatja.
A vizsgafeladat kapcsolási rajza: 30
mA-es RCD, B10 kismegszakító, egypólusú kapcsoló, lámpa és aljzat, a
folytonossági mérési pontokkal - Alapállapot (feszültségmentes, S1
nyitva). F1 kétpólusú, 30 mA-es, A típusú áram-védőkapcsoló: az L és az
N is áthalad rajta (a két pólust a szaggatott vonal köti össze), a PE
nem. Q1 B10 kismegszakító az L-ben; az L-sínről S1 egypólusú kapcsoló a
fázisban → H1 lámpa → N-sín, valamint X1 dugaszoló aljzat L–N. A
PE-sínről a H1 fém lámpatestének védőkapcsa és az X1 védőérintkezője kap
PE-t (a foglalat menetes része az N-é). M1–M3: a 6. lépés folytonossági
mérései. Szemléltető rajz, nem kiviteli terv.
Anyag- és szerszámellenőrzés. A tanuló ellenőrzi,
hogy a vezetékek keresztmetszete legalább 1,5 mm² réz, a színjelölés
barna, világoskék és zöld-sárga, a kismegszakító B10 névleges áramú, az
RCD 30 mA-es, az aljzat és a kapcsoló megfelelő védettségű. Kiválasztja
a szükséges szerszámokat: kombinált fogó, csavarhúzó, kés,
érvéghüvely-fogó, feszültségvizsgáló, multiméter,
szigetelésvizsgáló.
Feszültségmentesítés. A tanuló a vizsgáztató
jelenlétében elvégzi a feszültségmentesítés öt biztonsági szabályát:
lekapcsolja a tápot, biztosítja a visszakapcsolás ellen,
feszültségvizsgálóval (kétpólusú, megfelelő mérési kategóriájú)
ellenőrzi a feszültségmentességet, földel és rövidre zár, ha szükséges,
és lefedi a szomszédos feszültség alatti részeket. A vizsgán általában
elegendő a lekapcsolás, a biztosítás és a feszültségmentesség
ellenőrzése, de a vizsgáztató elvárhatja a teljes eljárás felsorolását.
(ellenőrizendő: a vizsgaszabályzat szerinti biztonsági
eljárás)
Szerelés. A tanuló felszereli a szerelvényeket a
szerelőfalra, a vezetékeket méretre vágja, a végeket meghámozza és
érvéghüvelyezi. A barna fázist az RCD-n és a kismegszakítón át a
kapcsolóhoz és az aljzat fáziskapcsához, a kapcsoló kimenetéről a lámpa
fáziscsatlakozójához köti; a világoskéket az RCD utáni nulla sínről a
lámpa és az aljzat nullacsatlakozójához; a zöld-sárgát a védősínről a
lámpa fém részéhez, az aljzat védőérintkezőjéhez és a dobozok
földelőcsavarjaihoz.
Önellenőrzés feszültségmentes állapotban. A tanuló
kisohmos mérővel (≥ 200 mA mérőáram; a multiméter csipogója erre nem
alkalmas) ellenőrzi a folytonosságot: a PE sín és a lámpa fém része
között a mérés kb. 0 Ω-ot mutat; a nulla sín és az aljzat nulla
csatlakozója között szintén 0 Ω; a fázis sín és a kapcsoló kimenete
(vagy a lámpa fázispontja) között a kapcsoló nyitott állapotában
szakadás (OL), zárt állapotában ≈ 0,3 Ω. A szigetelésmérés előtt
kicsavarja a fényforrást, kihúzza a fogyasztókat, a kapcsolót
BE-kapcsolja; L–N, L–PE, valamint – a kör N-vezetőjét a N-sínről
leválasztva vagy a kétpólusú RCD-t kikapcsolva – N–PE között 500 V
DC-vel mér (utána a műszer kisüti a kört), és a mért érték nagyobb
legyen a vizsgaszabályzatban megadott határértéknél, jellemzően 1 MΩ
felett (ellenőrizendő: aktuális határérték).
Feszültség alá helyezés és működési próba. A
vizsgáztató engedélye után a tanuló felkapcsolja a kismegszakítót, a
kapcsolóval működteti a lámpát, majd az aljzatba egy megfelelő
fogyasztót (pl. jelzőlámpát vagy mérődugót) helyezve igazolja az aljzat
működését. FI-próba: tesztgomb, majd FI-tesztműszerrel
kioldási idő
-nél
(határérték ellenőrizendő: MSZ EN 61008-1). Dugaszolóaljzat-kör 30 mA-es
kiegészítő védelem nélkül nem adható át (ellenőrizendő: MSZ HD
60364-4-41).
Dokumentáció. A tanuló kitölti a mérési
jegyzőkönyvet: rögzíti a folytonosságmérés és a szigetelésmérés
értékeit, a használt műszer típusát, a mérési feszültséget, és aláírja a
jegyzőkönyvet. A rajzon jelöli a bekötött kapcsokat.
44.3.5 Mérés és hibakeresés
vizsgahelyzetben
A mérési feladat a gyakorlati vizsgán nem csupán a mérőműszer
leolvasását jelenti, hanem a biztonságos mérési sorrend betartását, a
megfelelő mérési kategória és mérőzsinór használatát, valamint a mért
értékek értékelését. A vizsgáztató figyeli, hogy a tanuló a
feszültségmentességet mérés előtt ellenőrzi-e, a méréshatárt helyesen
választja-e, és a mérési eredményt a jegyzőkönyvben rögzíti-e.
Hibakeresési eset. Példa egy hibakeresési
vizsgafeladatra: a megépített áramkört a vizsgáztató egy előre
meghatározott hibával látta el, például a lámpa fázisoldali vezetékét (a
kapcsoló kimenetét) a nulla sínre kötötte be, vagy a védővezetőt
elhagyta az aljzatból. A tanuló feladata a hiba megtalálása, az
ok megnevezése és a javítás.
A hibakeresési vizsgafeladat végrehajtása:
Tünet rögzítése és feszültségmentesítés. A tanuló
rögzíti a vizsgáztató által megadott tünetet: a lámpa nem világít, vagy
az aljzat nem működik, vagy a kapcsoló bekapcsolásakor azonnal leold a
kismegszakító / FI-relé. Ezután az öt biztonsági szabály szerint
feszültségmentesít, a feszültségmentességet kétpólusú
feszültségvizsgálóval igazolja, és ezt jelzi a vizsgáztatónak.
Feszültségmentes előzetes ellenőrzés.
Szemrevételezés, majd zárt kapcsolóállásnál (fényforrás kicsavarva) L–N
és L–PE ellenállás-, illetve szigetelésmérés. Közel 0 Ω az L–N között
zárlatot jelez; ilyenkor a kör feszültség alá nem helyezhető. Csak
hibátlan előzetes mérés után, a vizsgáztató engedélyével következhet a
működési próba (7. lépés).
Hipotézis felállítása. A tünet alapján a tanuló
felsorolja a lehetséges okokat: szakadás a fázisvezetőben, a nulla
bekötésének hibája, a védővezető elmaradása, a kapcsoló hibája, a lámpa
foglalat hibája.
Mérés. A tanuló folytonosságméréssel ellenőrzi a
vezetékeket a megfelelő pontokon. Ha a fázisvezető a kapcsoló
bemenetétől a lámpáig folytonos, de a lámpa mégis nem világít, akkor a
nulla bekötést vizsgálja. A szigetelési mérés a fázis és a védővezető
közötti esetleges zárlatot is kimutathatja.
Hiba megtalálása. A mérés alapján a tanuló
azonosítja a hibát, például a lámpa fázisoldali vezetéke (a kapcsoló
kimenete) a nulla sínre van kötve – a kapcsoló kimenete és a N-sín
között folytonosság mérhető. Ezt a rajz és a valóság összevetésével is
alátámasztja.
Javítás. A tanuló feszültségmentes állapotban
átteszi a vezetéket a helyes kapocsba, majd újraellenőrzi a
folytonosságot.
Működési próba. Az engedély után ismét feszültség
alá helyezi az áramkört, és ellenőrzi a lámpa működését.
Dokumentáció. A tanuló rögzíti a hibajegyzőkönyvben
a tünetet, a hibát, a mérési eredményeket, a javítást és az
újraellenőrzés eredményét.
A hibakeresési feladatban a vizsgáztató nem csak a hibát javító
eredményt értékeli, hanem azt is, hogy a tanuló a biztonsági sorrendet
betartotta, a méréseket a megfelelő eszközzel végezte, és a hibakeresés
módszeres volt, nem találgatás.
44.3.6 Értékelési szempontok,
biztonsági pontok, gyakori hibák
A gyakorlati vizsgafeladat értékelése általában a következő
szempontok szerint történik (ellenőrizendő: a konkrét
vizsgaszabályzat vagy a vizsgaszervező által kiadott értékelési
útmutató):
Munkabiztonság: feszültségmentesítés, védőeszközök
használata, a feszültségmentesség ellenőrzése, a munkaterület
rendezettsége. A biztonsági hibák azonnali pontlevonást vagy a
vizsgafeladat megszakítását vonhatják maguk után.
Szerelési minőség: a vezetékek méretre vágása,
érvéghüvelyek, csavarnyomatékok, a színjelölés betartása, a szerelvények
rögzítése, a kapcsok bekötési sorrendje.
Bekötési helyesség: a rajz szerinti kapcsolás, a
kapocsjelölések (U1, V1, W1, 1/2, 13/14, A1/A2) megfelelő használata, a
védővezető folytonossága.
Mérési feladat: a mérőműszer kiválasztása, a
méréshatár, a mérési eljárás, a mért értékek helyessége, a jegyzőkönyv
kitöltése.
Hibakeresés: a tünet rögzítése, a hipotézis, a
mérési módszer, a hiba azonosítása, a javítás, a dokumentáció.
Működési próba: a kész áramkör a várt funkciót
teljesíti-e; a védelmek nem oldanak-e le indokolatlanul; a motor
forgásiránya megfelelő-e.
Dokumentáció: a kapcsolási rajz, a mérési
jegyzőkönyv, a hibajegyzőkönyv feliratai, a kapocsjelölések
bejelölése.
A biztonsági pontok az értékelésben kiemeltek: a feszültségmentesítés
öt szabályának hiánya, a feszültség alatti mérés tiltása, a védővezető
elhagyása vagy a védelmek kiiktatása súlyos szabálytalanságnak számít,
és a vizsgafeladatot érvénytelenítheti.
44.3.7 Tipikus hibák
A gyakorlati vizsgán a leggyakoribb hibák a következők:
Hibás kapocsbekötés. A tanuló a fázist a nulla
sínre, a nullát a védővezető sínre köti, vagy váltókapcsolónál a közös
pont és egy váltókapocs vezetékét felcseréli. (Egypólusú kapcsoló két
kapcsa egyenértékű; ott a hiba az, ha a kapcsoló a nullát szakítja.) A
kapcsoló egypólusú bekötésénél a fázisnak a kapcsoló bemenetére kell
kerülnie; a nulla soha nem kerülhet kapcsolóba.
Helytelen mérési sorrend. A tanuló a
feszültségmentességet nem ellenőrzi, vagy feszültség alatt próbál
ellenállást mérni. Az ellenállásmérést mindig feszültségmentes
állapotban, a feszültségvizsgálóval való ellenőrzés után kell
végezni.
A rajz és a valóság eltérése. A tanuló nem egyezteti
a bekötést a kapcsolási rajzzal, így a kész áramkör nem a feladatban
kért funkciót valósítja meg. A vizsgán a
rajz–valóság–mérés hármas állandó ellenőrzése
elengedhetetlen.
Hiányos dokumentáció. A tanuló a mérési
jegyzőkönyvet nem tölti ki, a mért értékekhez nem ír mértékegységet,
vagy nem jelöli be a kapcsokat a rajzon. A dokumentáció önmagában is
pontszámot ér.
Kapkodás a működési próbánál. A tanuló a feszültség
alá helyezés előtt nem ellenőrzi a munkaterületet, vagy a vizsgáztató
engedélye nélkül kapcsol rá a hálózatra. Ez biztonsági szempontból
súlyos hiba.
44.3.8 Önellenőrzés
Igaz vagy hamis? A gyakorlati vizsgán a feszültségmentességet
elegendő a vizsgáztató bemondása alapján elfogadni, nem kell műszerrel
ellenőrizni.
Sorold fel a gyakorlati vizsgafeladat négy fő típusát.
Mi a teendő, ha a vizsgafeladatban egy motorvezérlésnél a
mágneskapcsoló behúz, de a motor nem forog?
Milyen színű vezetéket kötünk a védőérintkezős dugaszoló aljzat
védőcsatlakozójához?
Miért fontos a mérési jegyzőkönyv kitöltése akkor is, ha a szerelés
nem teljesen hibátlan?
Milyen mérési kategóriájú (CAT) műszert használjunk hálózati
feszültségű méréshez?
44.3.9 Feladatok
1. feladat (A) Nevezd meg a gyakorlati vizsgafeladat
négy fő típusát, és mindegyikhez adj egy-egy konkrét példát a tanműhelyi
gyakorlatból.
2. feladat (A) Rajzold fel egy egypólusú kapcsolóval
vezérelt lámpa áramúti rajzát L1, N és PE jelöléssel, és írd a vezetékek
színjelölését.
3. feladat (B) Egy vizsgafeladatban a tanuló a
következő mérési eredményeket kapta feszültségmentes állapotban: PE sín
– lámpatest védőcsatlakozója között 0,2 Ω; L1 fázissín – kapcsoló
kimenete között nyitott kapcsolónál OL (szakadás), zárt kapcsolónál ≈
0,3 Ω; N sín – aljzat nulla csatlakozó között OL. Melyik mérési eredmény
utal hibára, és mi lehet a hiba?
4. feladat (B) Írd le a feszültségmentesítés öt
biztonsági szabályát, és indokold meg, miért fontos mindegyik a
vizsgafeladat során.
5. feladat (C) Egy motorvezérlő vizsgafeladatban a
direkt indítású aszinkron motor a bekapcsolás után nem forog, de a
mágneskapcsoló behúz, és a kismegszakító nem old le. Sorold fel a
lehetséges hibákat, és írd le, milyen mérésekkel különböztetnéd meg
őket.
6. feladat (D) A vizsgafeladatban egy hibás áramkört
kapsz: a lámpa világít, de a dugaszoló aljzatból hiányzik a
védőérintkező. Milyen méréssel igazolod a védővezető hiányát, és mi a
biztonsági következménye? Hogyan javítod?
44.3.10 Megoldások
Önellenőrzés – válaszok:
Hamis. A feszültségmentességet saját magunknak,
megfelelő feszültségvizsgálóval kell ellenőrizni, mert a biztonság nem
alapulhat mások bemondásán.
Először feszültségmentesíteni kell, majd ellenőrizni a motor
kapocsdobozának bekötését, a motorvédő kapcsoló állapotát, a
mágneskapcsoló főérintkezőit és a motor tekercseinek folytonosságát. A
hibát méréssel kell behatárolni, nem találgatással.
Zöld-sárga védővezetőt.
A dokumentáció önálló vizsgarész, és a hibás szerelés ellenére is
mutatja a tanuló mérési és adminisztrációs készségét; emellett a
javításhoz is alapot ad.
Hálózati feszültségű méréshez legalább CAT III, illetve a mérési
ponthoz illeszkedő kategóriájú műszert és mérőzsinórokat kell használni
(ellenőrizendő: aktuális mérési
kategória-előírások).
Feladatok megoldásai
1. feladat (A)
A négy típus:
- Szerelési feladat: pl. világítási áramkör építése
egypólusú kapcsolóval.
- Vezérlési feladat: pl. direkt indítású motorvezérlés
önfenntartással.
- Mérési feladat: pl. szigetelési ellenállás mérése 500
V DC-vel.
- Hibakeresési feladat: pl. előre meghatározott
szakadás megkeresése és javítása.
2. feladat (A)
A kapcsolási rajz szöveges leírása: L1 fázis – Q1 kismegszakító – S1
egypólusú kapcsoló – H1 lámpa; N nulla – H1 lámpa másik kapcsa (a
foglalat menetes része); PE – H1 lámpatest (fém burkolat)
védőcsatlakozója. A vezetékek színe: L1 barna, N világoskék, PE
zöld-sárga. A kapcsolóba csak a fázis megy be; a nulla közvetlenül a
lámpához csatlakozik.
3. feladat (B)
Az N sín és az aljzat nulla csatlakozója közötti OL mérés szakadást
jelez, tehát a nulla vezeték nincs bekötve vagy megszakadt. Ez hibás,
mert az aljzat nem fog működni. A hiba oka lehet rossz bekötés, laza
kapocs vagy hibás vezeték. Javítás: feszültségmentes állapotban a nulla
vezetéket a megfelelő csatlakozóba kötjük, és újra mérjük a
folytonosságot.
4. feladat (B)
Az öt biztonsági szabály:
1. Lekapcsolás: a hálózat leválasztása a munkavégzés
helyén.
2. Visszakapcsolás elleni biztosítás: a kapcsoló
lezárása, kitáblázása, lakatolása.
3. Feszültségmentesség ellenőrzése: megfelelő
feszültségvizsgálóval minden fázis és nulla ellenőrzése.
4. Földelés és rövidre zárás: ha a feladat megköveteli,
a munkaterület közvetlen közelében.
5. Szomszédos feszültség alatti részek lefedése: az
érintésvédelem és a véletlen érintés megakadályozása.
Mindegyik azért fontos, mert a feszültség alatt végzett munka áramütést
okozhat; a sorrend betartása biztosítja, hogy a munkavégzés közben ne
kerüljön feszültség a berendezésre.
5. feladat (C)
Lehetséges hibák:
- A motor kapocsdobozában a csillagpont bekötése hibás: a csillaghíd
hiányzik (ekkor nincs áram, a motor nem zúg), vagy csak két tekercsvéget
köt össze (ekkor a motor zúg, nem indul, gyorsan melegszik). A
forgásirányt csak a fázissorrend befolyásolja, a csillagpont nem.
- A motorvédő kapcsoló (a főkörben) leoldott, vagy a beállítási érték
nem megfelelő (a 95–96 hőkioldó-érintkező leoldásakor a mágneskapcsoló
sem húzna be, ez a tünettel ellentétes).
- A mágneskapcsoló főérintkezői nem zárnak rendesen (pl. szennyezett
vagy sérült érintkező).
- A motor tekercse szakadt, vagy a tápfeszültség nem jut el a
motorig.
Mérések: feszültségmérés (csak jogosult, CAT III műszerrel, vizsgáztatói
engedéllyel) a mágneskapcsoló kimenetén (a motor felé) a fázisok között;
folytonosságmérés a motor kapcsain (U1–U2, V1–V2, W1–W2)
feszültségmentes állapotban; a motorvédő kapcsoló bemeneti és kimeneti
feszültségének ellenőrzése. A mágneskapcsoló érintkezőinek
folytonosságmérése is szükséges.
6. feladat (D)
A védővezető hiányát folytonosságméréssel igazoljuk: a dugaszoló aljzat
védőcsatlakozója és a PE sín között a mérés OL-t mutat, ha a védővezető
szakadt vagy elmaradt. A biztonsági következmény: az aljzatba
csatlakoztatott I. osztályú készülék testzárlata esetén a hibaáram nem
tud elfolyni, a készülék teste feszültség alá kerülhet, és áramütés
veszélye áll fenn. Javítás: feszültségmentes állapotban a zöld-sárga
vezetéket be kell kötni az aljzat védőcsatlakozójához és a PE sínhez,
majd a folytonosságot újra mérni.
44.3.11 Rövid összefoglaló
A gyakorlati vizsga a szakmai ismeretek alkalmazását méri biztonságos
és dokumentált keretek között. A feladatok négy fő típusa a szerelési,
vezérlési, mérési és hibakeresési feladat. A sikeres vizsgafeladat
alapja a felkészülési ellenőrzőlista: a feladat értelmezése, vázlat,
anyag- és szerszámellenőrzés, feszültségmentesítés az öt biztonsági
szabály szerint, gondos szerelés, önellenőrzés, engedély a feszültség
alá helyezésre, működési próba, mérés és dokumentáció. A hibakeresési
feladatban a szisztematikus módszer a tünet rögzítéséből, hipotézis
felállításából, mérésből, a hiba azonosításából, javításból és
újraellenőrzésből áll. Az értékelés a munkabiztonságot, a szerelési
minőséget, a bekötés helyességét, a mérést, a hibakeresést, a működési
próbát és a dokumentációt egyaránt figyeli. A leggyakoribb hibák: rossz
kapocsbekötés, helytelen mérési sorrend, a rajz és a valóság eltérése,
hiányos dokumentáció és kapkodás a működési próbánál. A biztonsági
szabályok megsértése a legsúlyosabb értékelési hiba, ezért a
feszültségmentesítés és a mérési kategória betartása
megkerülhetetlen.
44.3.12 Források és ellenőrzési
hiányok
A szöveg a magyarországi szakképzési gyakorlatot, a kisfeszültségű
villamos berendezésekre vonatkozó MSZ HD 60364 sorozat ellenőrzési
elveit és a munkavédelmi előírásokat követi. A konkrét
vizsgafeladat-típusok, az értékelési szempontok, a mérési határértékek
és a vizsgaszabályzat szerinti eljárások az aktuális szakképzési és
vizsgaszabályozás szerint változhatnak (ellenőrizendő: aktuális
vizsgaszabályzat, értékelési útmutató, szabványkiadás, gyártói
adatlapok).