44.3 Gyakorlati vizsgafeladatok és hibakeresés, értékelési szempontok

44.3.1 Motiváció

A szakmai vizsga gyakorlati része nem azt méri, hogy a tanuló „majdnem jól” dolgozik-e, hanem azt, hogy a vizsgafeladatot a szakmai szabályok, a biztonsági előírások és a dokumentációs követelmények szerint, önállóan és ellenőrizhetően végre tudja-e hajtani. A vizsgahelyzetben a szerelési idő szűkös, a feladatgyűjtemény változatos, és a vizsgáztató végig figyeli a munkafogásokat, nemcsak a végeredményt. Aki csak a kapcsolást ismeri elméletben, de a vizsgán először szembesül az időnyomással, a hibás méréssel vagy a sorrendi hibákkal, az gyakran pontokat veszít olyan részleteken, amelyek a műhelyben már rutinná válhattak volna. Ez az alfejezet a gyakorlati vizsga feladattípusait, az értékelési szempontokat, a tipikus vizsgahibákat és egy teljes kidolgozott vizsgafeladatot mutat be abból a célból, hogy a tanuló a vizsgán a tanműhelyi gyakorlatot tudja reprodukálni, ne pedig kapkodva improvizáljon.

44.3.2 Gyakorlati vizsgafeladatok típusai

A gyakorlati vizsgafeladat általában a képzés szakirányához igazodik, és a tanműhelyben rendelkezésre álló eszközökön, oktatótáblákon, szerelőfalakon vagy zárt elosztószekrény-dobozban hajtják végre. A feladatok a következő fő csoportokba sorolhatók (ellenőrizendő: az aktuális vizsgaszabályzat szerinti feladattípusok és azok aránya):

A vizsgafeladat szinte mindig tartalmaz egy rövid dokumentációs részt is: a tanulónak be kell jelölnie a bekötött kapcsokat, ki kell töltenie a mérési jegyzőkönyv vagy a hibajegyzőkönyv vonatkozó rovatait, és esetenként meg kell neveznie a használt védelmi módot.

44.3.3 A gyakorlati vizsga felkészülési ellenőrzőlista

A gyakorlati vizsgán a következő ellenőrzőlista segít abban, hogy a tanuló a feladatot a sorrend és a biztonság szempontjából helyesen hajtsa végre. Ez a lista egyben a vizsgáztatók által figyelt fő pontok összefoglalása is.

Recept. Gyakorlati vizsga felkészülési ellenőrzőlista:

  1. Olvasd el a feladatot kétszer. Húzd alá a kért funkciót, a rendelkezésre álló feszültségszintet, a védelmi eszközöket és a dokumentációs kötelezettséget.
  2. Készíts vázlatot. Rajzold le a kapcsolási rajzot vagy az áramúti rajzot, és jelöld be a kapocsjelöléseket (U1–V1–W1, 1/2, 13/14, A1/A2 stb.). A vázlat ne helyettesítse a hivatalos rajzot, de a bekötéshez vezérfonal.
  3. Válaszd ki az anyagokat és szerszámokat. Ellenőrizd a vezetékkeresztmetszetet, a színjelölést, a kapcsolókészülékek névleges értékeit, a szükséges kéziszerszámokat és a mérőműszert. A mérőműszeren ellenőrizd a mérési kategóriát (CAT) és a mérőzsinórok állapotát.
  4. Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.
  5. Feszültségmentesíts. Az öt biztonsági szabály szerint járj el: lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás, feszültségmentesség ellenőrzése, földelés és rövidre zárás (ha a feladat megköveteli), szomszédos feszültség alatti részek lefedése. A vizsgán a feszültségmentességet a vizsgáztató előtt, megfelelő feszültségvizsgálóval kell igazolni.
  6. Végezd el a szerelést vagy bekötést. A vezetékeket a rajz szerint, a színjelölésnek megfelelően, mechanikailag feszesen, de nem túlfeszítve kösd be. A csavaros kapcsokat a megadott nyomatékkal húzd meg (ellenőrizendő: gyártói csavarnyomaték).
  7. Végezz önellenőrzést. Feszültségmentes állapotban ellenőrizd a folytonosságot, a bekötési sorrendet, a kapocsjelöléseket és a vezetékek rögzítését. Hasonlítsd össze a kapcsolást a rajzzal: rajz–valóság–mérés hármas.
  8. Kérj engedélyt a feszültség alá helyezésre. Csak a vizsgáztató engedélye után kapcsolj rá a hálózatra. Előtte győződj meg arról, hogy a munkaterület rendezett, és senki sem érintheti a feszültség alatti részeket.
  9. Végezd el a működési próbát. Kapcsold be a rendszert a vizsgáztató által előírt sorrendben, és figyeld a várt működést (lámpa felkapcsol, motor forog a kívánt irányban, védelmek nem oldanak le).
  10. Végezd el a méréseket. A mérési feladatnál a megfelelő műszert, méréshatárt és mérési módot válaszd ki; a mérési eredményt rögzítsd a jegyzőkönyvben.
  11. Dokumentálj. Töltsd ki a jegyzőkönyvet, jelöld be a kapcsokat, és írd alá. A dokumentáció akkor is értékelhető, ha a szerelés közben apró hibát vétettél, ezért ne hagyd ki.
  12. Rendezd a munkaterületet. A vizsga végén a szerszámokat tedd a helyükre, a hulladékot gyűjtsd össze, és a vizsgáztatónak jelentsd a feladat befejezését.

Ez az ellenőrzőlista a vizsgán is használható, de a gyakorlati időbeosztás miatt érdemes már a felkészülés során begyakorolni, hogy a lépések automatikusan kövessék egymást.

44.3.4 Szerelési és vezérlési feladat lépésről lépésre

Példa. Tekintsük a következő gyakori vizsgafeladatot: építsen meg egy egyfázisú világítási áramkört egypólusú kapcsolóval és egy dugaszoló aljzattal, majd végezzen folytonosság- és szigetelési mérést. A feladathoz a tanműhelyben rendelkezésre áll egy szerelőfal, egy kismegszakító (B10), egy 30 mA-es áram-védőkapcsoló (RCD, A típusú), egy egypólusú kapcsoló, egy lámpa foglalat, egy dugaszoló aljzat, valamint megfelelő keresztmetszetű, színjelölt vezetékek (barna fázis, világoskék nulla, zöld-sárga védővezető). A feladat az áramkör bekötése, a védővezető folytonosságának mérése és a szigetelési ellenállás ellenőrzése.

44.3.4.1 A vizsgafeladat végrehajtása

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A vizsgán a feladat feszültségmentes állapotban kezdődik, és a feszültség alá helyezést csak a vizsgáztató engedélyezi.

  1. Feladatértelmezés. A tanuló elolvassa a feladatot, és megállapítja, hogy egy egyszerű világítási áramkört kell kiépíteni, amelyben a fázist a kismegszakítóról az egypólusú kapcsolóhoz, onnan a lámpához, a nullát közvetlenül a lámpához és a dugaszoló aljzathoz, a védővezetőt pedig minden érinthető fémrészhez be kell kötni.
  2. Vázlat készítése. A tanuló felrajzolja a kapcsolási rajzot: L1 fázis – F1 RCD (30 mA, L és N is átmegy rajta) – Q1 B10 kismegszakító – egyrészt S1 egypólusú kapcsoló – H1 lámpa, másrészt az X1 aljzat fázis kapcsa; N az RCD N kimenetéről – H1 és X1 aljzat; PE – H1 lámpatest (fém burkolat) védőcsatlakozója, X1 és a szerelődobozok fém részei. A foglalat menetes része a nullavezetőé; a védővezető sosem a foglalatra, hanem a lámpatest védőkapcsára csatlakozik. A rajzon feltünteti a színjelöléseket.

A vázlat helyes változata alább látható: F1 kétpólusú áram-védőkapcsolón az L és az N is áthalad, a Q1 B10 kismegszakító után az S1 kapcsoló a fázisban, a H1 lámpa és az X1 aljzat az RCD utáni N-sínre csatlakozik, a PE-sínről pedig a lámpatest védőkapcsa és az aljzat védőérintkezője kap védővezetőt. Az M1–M3 jelölés a 6. lépés folytonossági méréseinek helyét mutatja.

A vizsgafeladat kapcsolási rajza: 30 mA-es RCD, B10 kismegszakító, egypólusú kapcsoló, lámpa és aljzat, a folytonossági mérési pontokkal - Alapállapot (feszültségmentes, S1 nyitva). F1 kétpólusú, 30 mA-es, A típusú áram-védőkapcsoló: az L és az N is áthalad rajta (a két pólust a szaggatott vonal köti össze), a PE nem. Q1 B10 kismegszakító az L-ben; az L-sínről S1 egypólusú kapcsoló a fázisban → H1 lámpa → N-sín, valamint X1 dugaszoló aljzat L–N. A PE-sínről a H1 fém lámpatestének védőkapcsa és az X1 védőérintkezője kap PE-t (a foglalat menetes része az N-é). M1–M3: a 6. lépés folytonossági mérései. Szemléltető rajz, nem kiviteli terv.
  1. Anyag- és szerszámellenőrzés. A tanuló ellenőrzi, hogy a vezetékek keresztmetszete legalább 1,5 mm² réz, a színjelölés barna, világoskék és zöld-sárga, a kismegszakító B10 névleges áramú, az RCD 30 mA-es, az aljzat és a kapcsoló megfelelő védettségű. Kiválasztja a szükséges szerszámokat: kombinált fogó, csavarhúzó, kés, érvéghüvely-fogó, feszültségvizsgáló, multiméter, szigetelésvizsgáló.
  2. Feszültségmentesítés. A tanuló a vizsgáztató jelenlétében elvégzi a feszültségmentesítés öt biztonsági szabályát: lekapcsolja a tápot, biztosítja a visszakapcsolás ellen, feszültségvizsgálóval (kétpólusú, megfelelő mérési kategóriájú) ellenőrzi a feszültségmentességet, földel és rövidre zár, ha szükséges, és lefedi a szomszédos feszültség alatti részeket. A vizsgán általában elegendő a lekapcsolás, a biztosítás és a feszültségmentesség ellenőrzése, de a vizsgáztató elvárhatja a teljes eljárás felsorolását. (ellenőrizendő: a vizsgaszabályzat szerinti biztonsági eljárás)
  3. Szerelés. A tanuló felszereli a szerelvényeket a szerelőfalra, a vezetékeket méretre vágja, a végeket meghámozza és érvéghüvelyezi. A barna fázist az RCD-n és a kismegszakítón át a kapcsolóhoz és az aljzat fáziskapcsához, a kapcsoló kimenetéről a lámpa fáziscsatlakozójához köti; a világoskéket az RCD utáni nulla sínről a lámpa és az aljzat nullacsatlakozójához; a zöld-sárgát a védősínről a lámpa fém részéhez, az aljzat védőérintkezőjéhez és a dobozok földelőcsavarjaihoz.
  4. Önellenőrzés feszültségmentes állapotban. A tanuló kisohmos mérővel (≥ 200 mA mérőáram; a multiméter csipogója erre nem alkalmas) ellenőrzi a folytonosságot: a PE sín és a lámpa fém része között a mérés kb. 0 Ω-ot mutat; a nulla sín és az aljzat nulla csatlakozója között szintén 0 Ω; a fázis sín és a kapcsoló kimenete (vagy a lámpa fázispontja) között a kapcsoló nyitott állapotában szakadás (OL), zárt állapotában ≈ 0,3 Ω. A szigetelésmérés előtt kicsavarja a fényforrást, kihúzza a fogyasztókat, a kapcsolót BE-kapcsolja; L–N, L–PE, valamint – a kör N-vezetőjét a N-sínről leválasztva vagy a kétpólusú RCD-t kikapcsolva – N–PE között 500 V DC-vel mér (utána a műszer kisüti a kört), és a mért érték nagyobb legyen a vizsgaszabályzatban megadott határértéknél, jellemzően 1 MΩ felett (ellenőrizendő: aktuális határérték).
  5. Feszültség alá helyezés és működési próba. A vizsgáztató engedélye után a tanuló felkapcsolja a kismegszakítót, a kapcsolóval működteti a lámpát, majd az aljzatba egy megfelelő fogyasztót (pl. jelzőlámpát vagy mérődugót) helyezve igazolja az aljzat működését. FI-próba: tesztgomb, majd FI-tesztműszerrel kioldási idő IΔnI_{\Delta n}-nél (határérték ellenőrizendő: MSZ EN 61008-1). Dugaszolóaljzat-kör 30 mA-es kiegészítő védelem nélkül nem adható át (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41).
  6. Dokumentáció. A tanuló kitölti a mérési jegyzőkönyvet: rögzíti a folytonosságmérés és a szigetelésmérés értékeit, a használt műszer típusát, a mérési feszültséget, és aláírja a jegyzőkönyvet. A rajzon jelöli a bekötött kapcsokat.

44.3.5 Mérés és hibakeresés vizsgahelyzetben

A mérési feladat a gyakorlati vizsgán nem csupán a mérőműszer leolvasását jelenti, hanem a biztonságos mérési sorrend betartását, a megfelelő mérési kategória és mérőzsinór használatát, valamint a mért értékek értékelését. A vizsgáztató figyeli, hogy a tanuló a feszültségmentességet mérés előtt ellenőrzi-e, a méréshatárt helyesen választja-e, és a mérési eredményt a jegyzőkönyvben rögzíti-e.

Hibakeresési eset. Példa egy hibakeresési vizsgafeladatra: a megépített áramkört a vizsgáztató egy előre meghatározott hibával látta el, például a lámpa fázisoldali vezetékét (a kapcsoló kimenetét) a nulla sínre kötötte be, vagy a védővezetőt elhagyta az aljzatból. A tanuló feladata a hiba megtalálása, az ok megnevezése és a javítás.

A hibakeresési vizsgafeladat végrehajtása:

  1. Tünet rögzítése és feszültségmentesítés. A tanuló rögzíti a vizsgáztató által megadott tünetet: a lámpa nem világít, vagy az aljzat nem működik, vagy a kapcsoló bekapcsolásakor azonnal leold a kismegszakító / FI-relé. Ezután az öt biztonsági szabály szerint feszültségmentesít, a feszültségmentességet kétpólusú feszültségvizsgálóval igazolja, és ezt jelzi a vizsgáztatónak.
  2. Feszültségmentes előzetes ellenőrzés. Szemrevételezés, majd zárt kapcsolóállásnál (fényforrás kicsavarva) L–N és L–PE ellenállás-, illetve szigetelésmérés. Közel 0 Ω az L–N között zárlatot jelez; ilyenkor a kör feszültség alá nem helyezhető. Csak hibátlan előzetes mérés után, a vizsgáztató engedélyével következhet a működési próba (7. lépés).
  3. Hipotézis felállítása. A tünet alapján a tanuló felsorolja a lehetséges okokat: szakadás a fázisvezetőben, a nulla bekötésének hibája, a védővezető elmaradása, a kapcsoló hibája, a lámpa foglalat hibája.
  4. Mérés. A tanuló folytonosságméréssel ellenőrzi a vezetékeket a megfelelő pontokon. Ha a fázisvezető a kapcsoló bemenetétől a lámpáig folytonos, de a lámpa mégis nem világít, akkor a nulla bekötést vizsgálja. A szigetelési mérés a fázis és a védővezető közötti esetleges zárlatot is kimutathatja.
  5. Hiba megtalálása. A mérés alapján a tanuló azonosítja a hibát, például a lámpa fázisoldali vezetéke (a kapcsoló kimenete) a nulla sínre van kötve – a kapcsoló kimenete és a N-sín között folytonosság mérhető. Ezt a rajz és a valóság összevetésével is alátámasztja.
  6. Javítás. A tanuló feszültségmentes állapotban átteszi a vezetéket a helyes kapocsba, majd újraellenőrzi a folytonosságot.
  7. Működési próba. Az engedély után ismét feszültség alá helyezi az áramkört, és ellenőrzi a lámpa működését.
  8. Dokumentáció. A tanuló rögzíti a hibajegyzőkönyvben a tünetet, a hibát, a mérési eredményeket, a javítást és az újraellenőrzés eredményét.

A hibakeresési feladatban a vizsgáztató nem csak a hibát javító eredményt értékeli, hanem azt is, hogy a tanuló a biztonsági sorrendet betartotta, a méréseket a megfelelő eszközzel végezte, és a hibakeresés módszeres volt, nem találgatás.

44.3.6 Értékelési szempontok, biztonsági pontok, gyakori hibák

A gyakorlati vizsgafeladat értékelése általában a következő szempontok szerint történik (ellenőrizendő: a konkrét vizsgaszabályzat vagy a vizsgaszervező által kiadott értékelési útmutató):

A biztonsági pontok az értékelésben kiemeltek: a feszültségmentesítés öt szabályának hiánya, a feszültség alatti mérés tiltása, a védővezető elhagyása vagy a védelmek kiiktatása súlyos szabálytalanságnak számít, és a vizsgafeladatot érvénytelenítheti.

44.3.7 Tipikus hibák

A gyakorlati vizsgán a leggyakoribb hibák a következők:

Hibás kapocsbekötés. A tanuló a fázist a nulla sínre, a nullát a védővezető sínre köti, vagy váltókapcsolónál a közös pont és egy váltókapocs vezetékét felcseréli. (Egypólusú kapcsoló két kapcsa egyenértékű; ott a hiba az, ha a kapcsoló a nullát szakítja.) A kapcsoló egypólusú bekötésénél a fázisnak a kapcsoló bemenetére kell kerülnie; a nulla soha nem kerülhet kapcsolóba.

Helytelen mérési sorrend. A tanuló a feszültségmentességet nem ellenőrzi, vagy feszültség alatt próbál ellenállást mérni. Az ellenállásmérést mindig feszültségmentes állapotban, a feszültségvizsgálóval való ellenőrzés után kell végezni.

A rajz és a valóság eltérése. A tanuló nem egyezteti a bekötést a kapcsolási rajzzal, így a kész áramkör nem a feladatban kért funkciót valósítja meg. A vizsgán a rajz–valóság–mérés hármas állandó ellenőrzése elengedhetetlen.

Hiányos dokumentáció. A tanuló a mérési jegyzőkönyvet nem tölti ki, a mért értékekhez nem ír mértékegységet, vagy nem jelöli be a kapcsokat a rajzon. A dokumentáció önmagában is pontszámot ér.

Kapkodás a működési próbánál. A tanuló a feszültség alá helyezés előtt nem ellenőrzi a munkaterületet, vagy a vizsgáztató engedélye nélkül kapcsol rá a hálózatra. Ez biztonsági szempontból súlyos hiba.

44.3.8 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A gyakorlati vizsgán a feszültségmentességet elegendő a vizsgáztató bemondása alapján elfogadni, nem kell műszerrel ellenőrizni.
  2. Sorold fel a gyakorlati vizsgafeladat négy fő típusát.
  3. Mi a teendő, ha a vizsgafeladatban egy motorvezérlésnél a mágneskapcsoló behúz, de a motor nem forog?
  4. Milyen színű vezetéket kötünk a védőérintkezős dugaszoló aljzat védőcsatlakozójához?
  5. Miért fontos a mérési jegyzőkönyv kitöltése akkor is, ha a szerelés nem teljesen hibátlan?
  6. Milyen mérési kategóriájú (CAT) műszert használjunk hálózati feszültségű méréshez?

44.3.9 Feladatok

1. feladat (A) Nevezd meg a gyakorlati vizsgafeladat négy fő típusát, és mindegyikhez adj egy-egy konkrét példát a tanműhelyi gyakorlatból.

2. feladat (A) Rajzold fel egy egypólusú kapcsolóval vezérelt lámpa áramúti rajzát L1, N és PE jelöléssel, és írd a vezetékek színjelölését.

3. feladat (B) Egy vizsgafeladatban a tanuló a következő mérési eredményeket kapta feszültségmentes állapotban: PE sín – lámpatest védőcsatlakozója között 0,2 Ω; L1 fázissín – kapcsoló kimenete között nyitott kapcsolónál OL (szakadás), zárt kapcsolónál ≈ 0,3 Ω; N sín – aljzat nulla csatlakozó között OL. Melyik mérési eredmény utal hibára, és mi lehet a hiba?

4. feladat (B) Írd le a feszültségmentesítés öt biztonsági szabályát, és indokold meg, miért fontos mindegyik a vizsgafeladat során.

5. feladat (C) Egy motorvezérlő vizsgafeladatban a direkt indítású aszinkron motor a bekapcsolás után nem forog, de a mágneskapcsoló behúz, és a kismegszakító nem old le. Sorold fel a lehetséges hibákat, és írd le, milyen mérésekkel különböztetnéd meg őket.

6. feladat (D) A vizsgafeladatban egy hibás áramkört kapsz: a lámpa világít, de a dugaszoló aljzatból hiányzik a védőérintkező. Milyen méréssel igazolod a védővezető hiányát, és mi a biztonsági következménye? Hogyan javítod?

44.3.10 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok:

  1. Hamis. A feszültségmentességet saját magunknak, megfelelő feszültségvizsgálóval kell ellenőrizni, mert a biztonság nem alapulhat mások bemondásán.
  2. Szerelési feladat, vezérlési feladat, mérési feladat, hibakeresési feladat.
  3. Először feszültségmentesíteni kell, majd ellenőrizni a motor kapocsdobozának bekötését, a motorvédő kapcsoló állapotát, a mágneskapcsoló főérintkezőit és a motor tekercseinek folytonosságát. A hibát méréssel kell behatárolni, nem találgatással.
  4. Zöld-sárga védővezetőt.
  5. A dokumentáció önálló vizsgarész, és a hibás szerelés ellenére is mutatja a tanuló mérési és adminisztrációs készségét; emellett a javításhoz is alapot ad.
  6. Hálózati feszültségű méréshez legalább CAT III, illetve a mérési ponthoz illeszkedő kategóriájú műszert és mérőzsinórokat kell használni (ellenőrizendő: aktuális mérési kategória-előírások).

Feladatok megoldásai

1. feladat (A)
A négy típus:
- Szerelési feladat: pl. világítási áramkör építése egypólusú kapcsolóval.
- Vezérlési feladat: pl. direkt indítású motorvezérlés önfenntartással.
- Mérési feladat: pl. szigetelési ellenállás mérése 500 V DC-vel.
- Hibakeresési feladat: pl. előre meghatározott szakadás megkeresése és javítása.

2. feladat (A)
A kapcsolási rajz szöveges leírása: L1 fázis – Q1 kismegszakító – S1 egypólusú kapcsoló – H1 lámpa; N nulla – H1 lámpa másik kapcsa (a foglalat menetes része); PE – H1 lámpatest (fém burkolat) védőcsatlakozója. A vezetékek színe: L1 barna, N világoskék, PE zöld-sárga. A kapcsolóba csak a fázis megy be; a nulla közvetlenül a lámpához csatlakozik.

3. feladat (B)
Az N sín és az aljzat nulla csatlakozója közötti OL mérés szakadást jelez, tehát a nulla vezeték nincs bekötve vagy megszakadt. Ez hibás, mert az aljzat nem fog működni. A hiba oka lehet rossz bekötés, laza kapocs vagy hibás vezeték. Javítás: feszültségmentes állapotban a nulla vezetéket a megfelelő csatlakozóba kötjük, és újra mérjük a folytonosságot.

4. feladat (B)
Az öt biztonsági szabály:
1. Lekapcsolás: a hálózat leválasztása a munkavégzés helyén.
2. Visszakapcsolás elleni biztosítás: a kapcsoló lezárása, kitáblázása, lakatolása.
3. Feszültségmentesség ellenőrzése: megfelelő feszültségvizsgálóval minden fázis és nulla ellenőrzése.
4. Földelés és rövidre zárás: ha a feladat megköveteli, a munkaterület közvetlen közelében.
5. Szomszédos feszültség alatti részek lefedése: az érintésvédelem és a véletlen érintés megakadályozása.
Mindegyik azért fontos, mert a feszültség alatt végzett munka áramütést okozhat; a sorrend betartása biztosítja, hogy a munkavégzés közben ne kerüljön feszültség a berendezésre.

5. feladat (C)
Lehetséges hibák:
- A motor kapocsdobozában a csillagpont bekötése hibás: a csillaghíd hiányzik (ekkor nincs áram, a motor nem zúg), vagy csak két tekercsvéget köt össze (ekkor a motor zúg, nem indul, gyorsan melegszik). A forgásirányt csak a fázissorrend befolyásolja, a csillagpont nem.
- A motorvédő kapcsoló (a főkörben) leoldott, vagy a beállítási érték nem megfelelő (a 95–96 hőkioldó-érintkező leoldásakor a mágneskapcsoló sem húzna be, ez a tünettel ellentétes).
- A mágneskapcsoló főérintkezői nem zárnak rendesen (pl. szennyezett vagy sérült érintkező).
- A motor tekercse szakadt, vagy a tápfeszültség nem jut el a motorig.
Mérések: feszültségmérés (csak jogosult, CAT III műszerrel, vizsgáztatói engedéllyel) a mágneskapcsoló kimenetén (a motor felé) a fázisok között; folytonosságmérés a motor kapcsain (U1–U2, V1–V2, W1–W2) feszültségmentes állapotban; a motorvédő kapcsoló bemeneti és kimeneti feszültségének ellenőrzése. A mágneskapcsoló érintkezőinek folytonosságmérése is szükséges.

6. feladat (D)
A védővezető hiányát folytonosságméréssel igazoljuk: a dugaszoló aljzat védőcsatlakozója és a PE sín között a mérés OL-t mutat, ha a védővezető szakadt vagy elmaradt. A biztonsági következmény: az aljzatba csatlakoztatott I. osztályú készülék testzárlata esetén a hibaáram nem tud elfolyni, a készülék teste feszültség alá kerülhet, és áramütés veszélye áll fenn. Javítás: feszültségmentes állapotban a zöld-sárga vezetéket be kell kötni az aljzat védőcsatlakozójához és a PE sínhez, majd a folytonosságot újra mérni.

44.3.11 Rövid összefoglaló

A gyakorlati vizsga a szakmai ismeretek alkalmazását méri biztonságos és dokumentált keretek között. A feladatok négy fő típusa a szerelési, vezérlési, mérési és hibakeresési feladat. A sikeres vizsgafeladat alapja a felkészülési ellenőrzőlista: a feladat értelmezése, vázlat, anyag- és szerszámellenőrzés, feszültségmentesítés az öt biztonsági szabály szerint, gondos szerelés, önellenőrzés, engedély a feszültség alá helyezésre, működési próba, mérés és dokumentáció. A hibakeresési feladatban a szisztematikus módszer a tünet rögzítéséből, hipotézis felállításából, mérésből, a hiba azonosításából, javításból és újraellenőrzésből áll. Az értékelés a munkabiztonságot, a szerelési minőséget, a bekötés helyességét, a mérést, a hibakeresést, a működési próbát és a dokumentációt egyaránt figyeli. A leggyakoribb hibák: rossz kapocsbekötés, helytelen mérési sorrend, a rajz és a valóság eltérése, hiányos dokumentáció és kapkodás a működési próbánál. A biztonsági szabályok megsértése a legsúlyosabb értékelési hiba, ezért a feszültségmentesítés és a mérési kategória betartása megkerülhetetlen.

44.3.12 Források és ellenőrzési hiányok

A szöveg a magyarországi szakképzési gyakorlatot, a kisfeszültségű villamos berendezésekre vonatkozó MSZ HD 60364 sorozat ellenőrzési elveit és a munkavédelmi előírásokat követi. A konkrét vizsgafeladat-típusok, az értékelési szempontok, a mérési határértékek és a vizsgaszabályzat szerinti eljárások az aktuális szakképzési és vizsgaszabályozás szerint változhatnak (ellenőrizendő: aktuális vizsgaszabályzat, értékelési útmutató, szabványkiadás, gyártói adatlapok).