34.4 Mérő- és jelzőkészülékek, feliratok és dokumentáció

34.4.1 Az elosztó mérő- és jelzőkészülékei: miért nem „csak dísz” a műszer az ajtón?

Amikor egy ipari kapcsolószekrényt vagy lakáselosztót átadunk, a megrendelő gyakran először nem a kapcsolási rajzot nézi, hanem az ajtót: van-e benne feszültségmérő, ampermérő, világítanak-e a jelzőlámpák. Neki ezek a műszerek jelentik az üzem közbeni visszajelzést. Ha a műszer rosszul van kiválasztva, rosszul van bekötve, vagy a felirata nem egyezik a rajzzal, akkor a karbantartó később téves következtetést vonhat le, rossz áramkört kapcsolhat le, vagy éppen hibát nem vesz észre. Ezért ebben az alfejezetben a mérő- és jelzőkészülékek kiválasztását, feliratozását, valamint a kapcsolószekrény teljes dokumentációjának összeállítását járjuk körül.

Képzeljünk el egy elosztóajtót, ahol a következők vannak elhelyezve:

Feszültségmérő és jelzőlámpa elvi bekötése (TN-S, 230/400 V) - Szemléltető rajz: Q2 a mérő- és jelzőkör kismegszakítója (az L1 fázisról); P1 voltmérő és H1 zöld jelzőlámpa egyaránt a Q2 kimenete és az N-sín közé kötve. A PE-sín a szekrény fémházát és ajtaját köti be, a mérőkör nem csatlakozik rá. Az árammérő bekötését a szöveg áramváltós módon tárgyalja.

A rajz azt mutatja, hogy a feszültségmérőt és a jelzőlámpát egyaránt a Q2 kimenete (fázis) és az N-sín közé kötjük; a PE-sín a szekrény fémházát és ajtaját köti be. A Q2 kismegszakító a mérő- és jelzőkörök védelmét látja el, így a műszerköri hiba nem veszélyezteti a teljes elosztót. A valós elosztóban a feszültségmérő lehet átkapcsolóval ellátott háromfázisú műszer is, amellyel az L1, L2 és L3 feszültségeket egyetlen műszerrel váltogatva ellenőrizzük.

34.4.2 Mérő- és jelzőkészülékek szerepe az elosztóban

Definíció. Az elosztóba beépített mérőműszer olyan készülék, amely a kapcsolóberendezés valamely villamos jellemzőjét – feszültséget, áramot, teljesítményt, energiát, frekvenciát – folyamatosan vagy kiértékelhető módon megjeleníti az üzemeltető vagy a karbantartó számára.

A leggyakoribb elosztóban használt mérő- és jelzőkészülékek:

Jelölés Készülék Mit mutat, mire való
P1 Feszültségmérő (voltmérő) A gyűjtősín vagy leágazás feszültségét mutatja; feszültség alatti állapot és fáziskimaradás jelzésére is használható.
P2 Ampermérő (árammérő) Az egyes leágazások áramfelvételét mutatja; segít felismerni a túlterhelést.
P3 Teljesítménymérő, cosφ-mérő Hatásos teljesítményt vagy teljesítménytényezőt mutat.
P4 Energiamérő (kWh) A fogyasztást méri; a hálózati mérő mellett almérőként használható.
H1, H2, H3 Jelzőlámpák Feszültség jelenlétét, kapcsoló állapotát vagy hibát jeleznek.
H4 Hangjelző Hiba, túlterhelés vagy megengedett időn túli üzem esetén hangjelzést ad.

A voltmérőt mindig párhuzamosan kötjük a mérendő feszültségre, pontosabban a fázis és a nulla vagy két fázis közé. A ampermérőt sorosan kötjük az áramútba; kis áramoknál közvetlenül, nagyobb áramnál áramváltón keresztül. A Teljesítmény- és energiamérés, fogyasztásmérők alfejezetben látott áramváltó-alapelvet tehát az elosztóban is használjuk: a beépített ampermérők szekunder oldala leggyakrabban 5 A vagy 1 A névleges áramú.

Szabály. Az áramváltó szekunder kapcsait üresen, terhelés nélkül tilos hagyni. Ha az ampermérő nincs bekötve, a szekunder kapcsokat rövidre kell zárni; különben a nyitott áramváltón veszélyes túlfeszültség jelenhet meg.

Példa – áramváltó leolvasása. Egy elosztóban 100/5 A áramváltóra 0–5 A skálájú ampermérőt kötöttek. A műszer 4,67 A-t mutat.

Kiszámítjuk a primer áramot:

Iprimer=1005⋅Iszekunder=20⋅4,67=93,4A I_{\text{primer}} = \frac{100}{5}\cdot I_{\text{szekunder}} = 20\cdot 4{,}67 = 93{,}4\ \text{A}

A leágazás terhelése tehát körülbelül 93 A.

Példa – jelzőlámpa árama. A műszerköri kismegszakító kiválasztásához tudni akarjuk, mekkora áramot vesz fel egy 230 V-os, 0,5 W-os LED jelzőlámpa.

I=PU=0,5W230V=0,00217A=2,17mA I = \frac{P}{U} = \frac{0{,}5\ \text{W}}{230\ \text{V}} = 0{,}00217\ \text{A} = 2{,}17\ \text{mA}

A 6 A-es kismegszakító tehát bőségesen védi a műszerkört; itt a méretezés nem a jelzőlámpa fogyasztása, hanem a vezeték- és zárlatvédelem miatt fontos.

34.4.3 A mérő- és jelzőkészülék kiválasztásának lépései

Szabály. A mérőműszer kiválasztásánál a következőket vizsgáljuk:

  1. Milyen mennyiséget akarunk mérni vagy jelezni?
  2. Mekkora a hálózati feszültség és a várható áram?
  3. Milyen a környezet: por, nedvesség, hőmérséklet, rázkódás?
  4. Milyen pontossági osztály elég a feladathoz?
  5. Be kell-e iktatni mérőváltót?
  6. Milyen védettséggel kell az ajtóba szerelhetőnek lennie? Az IP-védettséghez lásd a Védettség (IP, IK), különleges környezet és klimatizálás alfejezetet.

A gyakorlatban egy kapcsolószekrény ajtajába választott műszer akkor jó, ha a beszerelés után is elérhető a csatlakozókapcsa, a skálája jól olvasható, a vezetékei rendezetten, érvéghüvellyel csatlakoznak, és a felirata megegyezik a kapcsolási rajz jelölésével.

A jelzőlámpák színe nem önkényes. Ipari vezérléseknél a leggyakoribb alapjelentés:

Megjegyzés. A kapcsolóberendezések állásjelzőinek színét a projektdokumentáció rögzíti; régi erősáramú berendezéseken a piros a bekapcsolt állást is jelentheti, ezért mindig a dokumentáció és a felirat a mérvadó (ellenőrizendő: MSZ EN 60204-1, MSZ EN 60073).

Szabvány. A gépek villamos berendezéseiben a kezelő- és jelzőszínek követelményeit az MSZ EN 60204-1 szabályozza; az elosztóberendezések megjelölésére és dokumentációjára az MSZ EN 61439 sorozat ad keretet. A rajzjelekre az MSZ EN 60617, az ellenőrzésre és mérésre az MSZ HD 60364-6 alkalmazandó. A konkrét színjelentéseket és a feliratok formáját mindig az aktuális szabványkiadás és a gyártói adatlap szerint kell ellenőrizni. (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadás, színjelentés-táblázat)

34.4.4 Feliratok, színek és áramkör-jelölések

Definíció. A felirat az elosztóban elhelyezett olyan azonosító vagy tájékoztató szöveg, amely a készüléket, az áramkört, a műszert vagy a kezelőszervet egyértelműen összekapcsolja a dokumentációval.

A feliratozás alapelvei:

A főáramköri vezetők színei a magyar és európai gyakorlatban:

Hiba. A zöld-sárga védővezetőt tilos fázis- vagy nullavezetőként használni, és a kék nulla vezetőt sem szabad védővezetőként alkalmazni. A vezeték színe nem önmagában véd, hanem a rajz–valóság–mérés hármas egyik azonosítója.

Az áramköröket az elosztó belsejében célszerű számozni. Egy egyszerű jelölés lehet például:

Ezt a sorszámozást a kábeltáblázatban és az egyvonalas rajzon is feltüntetjük.

34.4.5 Egyvonalas rajz, kapcsolási rajz és kábeltáblázat

A kapcsolószekrény átadásához nem elég egyetlen fénykép a beépített készülékekről. A dokumentációnak tartalmaznia kell legalább az alábbi három műszaki leírást:

  1. Egyvonalas rajz. A gyűjtősínt, a főkapcsolót, a leágazásokat, a védelmeket, a mérőműszereket és a fogyasztókat egyetlen vonallal ábrázolja. Célja, hogy a rendszer felépítését gyorsan lehessen látni. Nem ábrázol minden kapcsot és segédérintkezőt, ezért mellé mindig kell kapcsolási rajz.

  2. Kapcsolási rajz. Az áramkörök teljes, kapocs szintű összekötését mutatja. Itt jelenik meg a tekercs, az érintkező, a jelzőlámpa, a mérőműszer és a segédérintkező is. A szerelő ebből tudja beazonosítani, hogy az adott vezetéknek pontosan hová kell mennie.

  3. Kábeltáblázat. Az elosztóból kiinduló vagy oda érkező kábelek legfontosabb adatait foglalja össze. Egy tipikus részlet:

Kábel jele Típus Keresztmetszet Védelmi szerv Fogyasztó Megjegyzés
W1 NYY-J 5×10 mm² Q3, 50 A Szivattyú TN-S, 400 V
W2 NYM-J 5×2,5 mm² Q4, 16 A Dugaszoló aljzatok 3 fázisú
W3 NYM-J 3×1,5 mm² Q5, 10 A Világítás 230 V

A kábeltáblázatban a védelmi szerv és a keresztmetszet összetartozik. A helyes méretezési alapelv röviden: a vezeték terhelhetősége legyen legalább akkora, mint a védelmi szerv névleges árama, és a védelmi szerv névleges árama legalább akkora, mint a várható üzemi áram. Ennek pontos feltételeit a Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram alfejezet tárgyalja.

34.4.6 Átadás: mérések és ellenőrzések jegyzőkönyve

Az átadási dokumentáció tartalmazza a mérési jegyzőkönyvet is. A jellemzően elvégzendő mérések és ellenőrzések:

Továbbvitt eredmény. Az itt elkészített mérési jegyzőkönyv-minta, kábeltáblázat és feliratozási rend készenléti dokumentációként használható a Munkahely, szerszám, vezetékmegmunkálás, érvéghüvely és kábelsaru, a Világítási áramkörök építése: egypólusú, váltó, kereszt és a Védelmi mérések gyakorlata és a jegyzőkönyv kitöltése alfejezetek gyakorlati feladataiban. A mérési eredményeket csak hiteles, a mérési kategóriának megfelelő műszerrel, feszültségmentesítés után vagy megfelelő jogosultsággal szabad felvenni.

34.4.7 Szabvány

Szabvány. A kapcsolóberendezésre vonatkozó elosztószabvány a komplett kapcsolóberendezés dokumentációját, feliratozását és a gyártói megfelelőségi nyilatkozatot is megköveteli. A kisfeszültségű elosztóberendezések esetében ehhez az MSZ EN 61439 sorozatot (a középfeszültségű kapcsolóberendezéseknél az MSZ EN 62271 sorozatot – ellenőrizendő: aktuális kiadás), a gépvillamos berendezések kezelőszerveinek és jelzőlámpáinak színeire az MSZ EN 60204-1-et, a rajzjelekre az MSZ EN 60617-et, az ellenőrzésre az MSZ HD 60364-6-ot kell alapul venni. A készülékek kiválasztásánál a gyártói adatlapok és az adott hálózati engedélyes előírásai is mérvadók. A szabványban rögzített határértékek és a feliratok pontos formája kiadásonként változhat; a konkrét értékeket mindig a hatályos szabvány és az adott termék dokumentációja szerint kell ellenőrizni. (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadás, vonatkozó pontok)

34.4.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy ipari mosóüzemben a kapcsolószekrénybe 200/5 A áramváltóval ampermérőt szereltek a mosógép-fűtő leágazás elé. Az ajtóban a műszer szépen mutatta a várt áramot, de a zöld jelzőlámpa nem világított, ezért az üzemeltető azt hitte, hogy a fűtés nincs bekapcsolva. Kiderült, hogy a jelzőlámpa izzótálcája rossz csatlakozóba volt nyomva, és a karbantartó nem talált kapcsolási rajzot sem, mert a dokumentáció hiányos volt. A hibakeresés így órákat vett igénybe, pedig a kapcsolási rajz és a felirat alapján percek alatt be lehetett volna azonosítani a hibát. A tanulság: a műszer önmagában nem elegendő, a jelzőfényt és a rajzot együtt kell üzembe helyezni, és az átadáskor a működési próbát dokumentálni kell.

Egy másik gyakori eset az áramváltó nyitott szekunder köre. Ha a beépített ampermérőt egy módosítás során kikötik, és a szekunder oldalt nem rövidre zárva hagyják, az áramváltó kapcsain veszélyes feszültség alakulhat ki. Ezt a szerelőnek nem szabad „pillanatnyi állapotnak” tekintenie, mert a primer kör bekapcsolásakor a túlfeszültség károsíthatja a műszert vagy balesetet okozhat.

34.4.9 Gyakorlati útmutató: mérő- és jelzőkör, feliratozás és átadási dokumentáció

Gyakorlat. Cél: tanműhelyi elosztómodellen feszültségmérő és jelzőlámpa bekötése, a készülékek feliratozása, valamint a kapcsolószekrény átadási dokumentációjának összeállítása.

Eszközök és anyagok: multiméter, kétpólusú feszültségvizsgáló (MSZ EN 61243-3, ellenőrizendő: aktuális kiadás; a fázisceruza, azaz egypólusú feszültségkereső feszültségmentesség megállapítására nem használható), csavarhúzók, nyomatékkulcs, érvéghüvely-fogó, feliratozó gép vagy feliratkészlet, vezetékek, mérőműszerek, jelzőlámpa, kismegszakító, kapcsolási rajz-űrlap, kábeltáblázat-űrlap, mérési jegyzőkönyv-űrlap.

Biztonsági korlát. A hálózati feszültségen végzett munkát csak jogosult, arra képesített személy végezheti. A feladat tanműhelyi, törpefeszültségű környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.

Mindig a feszültségmentesítés öt biztonsági szabályával kezdj:

  1. Lekapcsolás.
  2. Visszakapcsolás elleni biztosítás.
  3. Feszültségmentesség megállapítása kétpólusú feszültségvizsgálóval minden pólus között (fázisok egymás között, fázisok–N, fázisok–PE, N–PE), a vizsgáló előtte és utána történő kipróbálásával.
  4. Földelés és rövidre zárás, ha szükséges és elrendelt.
  5. Szomszédos, feszültség alatt álló részek lefedése.

A bekötés lépései:

  1. Feszültségmentesítsd az elosztót, és ellenőrizd a feszültségmentességet.
  2. Ellenőrizd, hogy a kapcsolási rajz és a feliratok megegyeznek-e a ténylegesen beépített készülékekkel.
  3. A Q2 mérőköri kismegszakító után kösd be a P1 feszültségmérőt fázis és nulla közé. A fázist a kismegszakító védje, a nullát ne tedd megszakítóba.
  4. A H1 jelzőlámpát ugyanígy fázis és N közé kösd, a zöld színű tagot a kívánt üzemállapot-jelzéshez válaszd.
  5. Ha a leágazás áramát áramváltón keresztül méred, először kösd be az ampermérőt az áramváltó szekunder kapcsaira, és csak ezután távolítsd el a gyári rövidzárat (a szekunder kör soha nem maradhat nyitva); ha a műszert később kiveszed, előbb zárd rövidre a szekundert. Ha a rövidzáró híd bent marad, a műszer 0 A-t mutat.
  6. Az összes vezetéket szereld érvéghüvellyel, és a bekötést a rajz szerint végezd.
  7. A folytonosságot és a zárlatmentességet multiméterrel, a szigetelési ellenállást szigetelésvizsgálóval (MSZ EN 61557-2 – ellenőrizendő: aktuális kiadás, egyenfeszültségű mérőfeszültséggel) ellenőrizd, mielőtt a kört feszültség alá helyeznéd.
  8. Törpefeszültségű modellen törpefeszültségű (pl. 24 V-os) jelzőlámpát és megfelelő méréshatárú műszert használj, és végezz működési próbát: a voltmérő mutasson értéket, a jelzőlámpa világítson, az ampermérő a betáplált árammal arányos értéket mutasson. Hálózati (230/400 V) műszerekkel és lámpával a működési próbát csak jogosult oktató felügyeletével, hálózati feszültségen végezheted.
  9. Készítsd el vagy frissítsd az egyvonalas rajzot, a kapcsolási rajzot és a kábeltáblázatot.
  10. Töltsd ki a mérési jegyzőkönyvet a mért értékekkel, dátummal, aláírással és a műszer azonosítójával.

Ellenőrzési pontok: a felirat és a rajz azonos készülékjelet használ; a feszültségmérő a kismegszakító után van; a jelzőlámpa színe megegyezik a tervezett funkcióval; az áramváltó szekunder köre zárt; a mérési jegyzőkönyv minden rovatot tartalmaz.

Tipikus hiba a gyakorlatban: a feliratot a készülék hátoldalára helyezik, ahol szerelés után nem látható, vagy a műszer elé olyan kábelköteget vezetnek, amely eltakarja a skálát.

Dokumentálás: az elvégzett próba és a mért értékek az üzembe helyezési jegyzőkönyvben maradnak. A jegyzőkönyvhöz csatold a gyártói megfelelőségi nyilatkozatokat és a készülékek adatlapjait is.

34.4.10 Tipikus hibák

Hiba 1. – Az ampermérőt nagy áramú körben közvetlenül kötik be. A 0–5 A-es műszer nem 100 A mérésére készült; a túláram tönkreteszi a műszert, és a hozzá vezető vékony mérővezeték is túlterhelődhet. Helyes: a nagy áramot áramváltóval transzformáljuk mérhető 5 A vagy 1 A értékre.

Hiba 2. – Az áramváltó szekunder körét nyitva hagyják. A nyitott szekunder körön veszélyes feszültség jöhet létre, és a váltó mágneses köre is telítődhet. Helyes: a szekunder kapcsokat rövidre zárva tartjuk addig, amíg a mérőműszer be nincs kötve.

Hiba 3. – A jelzőlámpa színét önkényesen választják meg. Ha a piros jelzi a normál üzemet és a zöld a hibát, a kezelő tévesen dönthet veszélyhelyzetben. Helyes: a szabványos színjelentést használjuk, és a felirattal is egyértelműsítjük a funkciót.

Hiba 4. – A rajz elavul a módosítás után. Átépítés után a szerelő elfelejti javítani az egyvonalas rajzot és a kábeltáblázatot. A későbbi karbantartó rossz áramkört kapcsolhat le, mert a rajz nem a valóságot tükrözi. Helyes: minden átalakítás után a dokumentációt még aznap frissítsük, és a változást az átadásnál tüntessük fel.

34.4.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Az áramváltó szekunder kapcsait nyitva lehet hagyni, ha nincs rá mérőműszer kötve. Indokold!
  2. Milyen színű jelzőlámpát választanál hiba jelzésére, és mit jelent a zöld jelzőlámpa?
  3. Mi a különbség az egyvonalas rajz és a kapcsolási rajz között?
  4. Egy 150/5 A áramváltóra kötött ampermérő 4,3 A-t mutat. Mekkora a primer áram?
  5. Sorolj fel legalább három oszlopot, amelynek szerepelnie kell egy elosztói kábeltáblázatban.
  6. Mi a hiba ebben a jelölésben: a nullavezetőt zöld-sárga színnel jelölik?

34.4.12 Feladatok

1. feladat (A). Azonosítsd a készülékjelöléseket egy elosztóban: Q1, F1, K1, H1, P1.

2. feladat (A). Egy 200/5 A áramváltóhoz tartozó ampermérő 2,7 A-t mutat. Számítsd ki a primer áramot.

3. feladat (B). Egy 400 V-os háromfázisú leágazás 55 kW hatásos teljesítményt szállít, a teljesítménytényező 0,85. Számítsd ki a vonali áramot, és válassz áramváltót, valamint beépített ampermérő skálát! Milyen szekunder áramot mutat a műszer teljes terheléskor?

4. feladat (B). Rajzold le vagy írd le szövegesen egy TN-S elosztó mérőkörének kapcsolását: Q2 kismegszakító után P1 voltmérő fázis és N között, H1 zöld jelzőlámpa ugyancsak fázis és N között. Jelöld a PE-t és az N vezetőt is.

5. feladat (C). Az elosztóban az ampermérő 0 A-t mutat, pedig a motor terhelés alatt működik, és a zöld jelzőlámpa világít. Fogalmazz meg legalább három lehetséges okot, és mindegyikhez írd le, milyen méréssel ellenőriznéd.

6. feladat (D). Készítsd el egy kiselosztó átadási jegyzőkönyvének mérési fejezetét. Az áramkört B16 kismegszakító és 30 mA-es, AC/A típusú áram-védőkapcsoló (RCD) védi; a szigetelésmérés 500 V DC mérőfeszültséggel történt; az RCD-idő IΔnI_{\Delta n} mérőárammal mért érték. Tanulási határértékek (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-6, -4-41): szigetelés ≥1MΩ\ge 1\,\text{M}\Omega; RCD kioldási idő IΔnI_{\Delta n}-nél ≤300ms\le 300\,\text{ms}; hurokimpedancia Zs≤230/(5⋅16)=2,88ΩZ_s \le 230/(5\cdot 16) = 2{,}88\,\Omega. Az adott értékek: védővezető-folytonosság 0,1 Ω, szigetelési ellenállás 1,2 MΩ, FI kioldási idő 23 ms, hurokimpedancia 0,45 Ω. Töltsd ki a táblázatot, és jelöld be, hol kell csatolni a műszer adatait.

34.4.13 Megoldások

34.4.13.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Az áramváltó szekunder körét mindig zárni kell; nyitott szekunder körön veszélyes feszültség jelenhet meg.
  2. Hibához piros, normál üzemhez zöld jelzőlámpát választunk.
  3. Az egyvonalas rajz a gyűjtősínt, a védelmeket és a leágazásokat egyetlen vonallal mutatja; a kapcsolási rajz kapocs szinten ábrázolja az összekötéseket és a segédérintkezőket is.
  4. Iprimer=1505⋅4,3=30⋅4,3=129AI_{\text{primer}} = \frac{150}{5}\cdot 4{,}3 = 30\cdot 4{,}3 = 129\ \text{A}.
  5. Például: kábel jele, típusa, keresztmetszete, védelmi szerv, fogyasztó, megjegyzés.
  6. A nulla vezető színe nem zöld-sárga; a nulla világoskék, a zöld-sárga a védővezető, PE.

34.4.13.2 1. feladat

34.4.13.3 2. feladat

Iprimer=2005⋅2,7=40⋅2,7=108A I_{\text{primer}} = \frac{200}{5}\cdot 2{,}7 = 40\cdot 2{,}7 = 108\ \text{A}

A leágazás primer árama 108 A.

34.4.13.4 3. feladat

A háromfázisú hatásos teljesítmény képlete:

P=3UIcos⁡φ P = \sqrt{3} U I \cos\varphi

Ebből az áram:

I=P3Ucos⁡φ=55000W3⋅400V⋅0,85 I = \frac{P}{\sqrt{3} U \cos\varphi} = \frac{55\,000\ \text{W}}{\sqrt{3}\cdot 400\ \text{V}\cdot 0{,}85}

I=550001,732⋅400⋅0,85=55000588,9≈93,4A I = \frac{55\,000}{1{,}732\cdot 400\cdot 0{,}85} = \frac{55\,000}{588{,}9} \approx 93{,}4\ \text{A}

Teljes terheléskor tehát körülbelül 93 A folyik. Válasszunk 100/5 A áramváltót, mert a névleges primer ára 100 A, ami a várható 93 A-t lefedi. A beépített ampermérő skálája 0–5 A, teljes terheléskor a szekunder áram:

Iszekunder=5100⋅93,4=4,67A I_{\text{szekunder}} = \frac{5}{100}\cdot 93{,}4 = 4{,}67\ \text{A}

34.4.13.5 4. feladat

A kapcsolás leírása: az L1, L2, L3 gyűjtősínről leágazunk egy fázist a Q2 kismegszakítóhoz. A Q2 kimenetére kötjük a P1 feszültségmérő egyik kapcsát, a másik kapcsát az N gyűjtősínre. A H1 jelzőlámpa egyik kapcsát ugyancsak a Q2 kimenetére, a másik kapcsát N-re kötjük. A feszültségmérő fázis és nulla közötti feszültséget mér. A PE sínre most nem kötünk a mérőkörből, de a védővezető folytonosságát a fém házig biztosítjuk.

34.4.13.6 5. feladat

Lehetséges okok és mérésmódok:

34.4.13.7 6. feladat

A jegyzőkönyv mérési fejezete például:

Mérés megnevezése Mért érték Mértékegység Elfogadható Értékelés
Védővezető-folytonosság 0,1 Ω alacsony, vezetékfüggő megfelelő
Szigetelési ellenállás 1,2 MΩ ≥ 1 MΩ megfelelő (az 1 MΩ-hoz közeli, alacsony érték, okát érdemes keresni)
RCD kioldási idő (IΔnI_{\Delta n}) 23 ms ≤ 300 ms megfelelő
Hurokimpedancia 0,45 Ω ≤ 2,88 Ω (B16) megfelelő

A műszer adatait a jegyzőkönyvhöz csatolt műszerlistán kell feltüntetni: gyártó, típus, gyártási szám, mérési kategória, kalibrálás vagy hitelesítés érvényessége. (ellenőrizendő: a mérési határértékeket a hatályos szabvány és a védelmi szerv gyártói adatai alapján kell minősíteni)

34.4.14 Rövid összefoglaló

Az elosztó mérő- és jelzőkészülékei az üzemeltető és a karbantartó számára teszik láthatóvá a berendezés állapotát. A feszültségmérőt párhuzamosan, az ampermérőt sorosan, nagyobb áramnál áramváltón keresztül kötjük. Az áramváltó szekunder körét soha nem hagyjuk nyitva. A műszerek kiválasztásánál a mérendő mennyiséget, a hálózat értékeit, a környezeti védettséget és a pontossági osztályt együtt vizsgáljuk. A feliratok a kapcsolási rajz referenciajelöléseivel egyeznek meg; a jelzőlámpák színe nem tetszőleges, hanem a biztonságos kezelés része. Az átadási dokumentációnak tartalmaznia kell az egyvonalas rajzot, a kapcsolási rajzot, a kábeltáblázatot és a mérési jegyzőkönyvet, mert ezek nélkül az elosztó később sem biztonságosan üzemeltethető, sem karbantartható nem lesz. A dokumentációt minden módosítás után frissíteni kell, és a méréseket csak jogosult személy, megfelelő mérési kategóriájú műszerrel végezheti.

34.4.15 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a stabil villamos alapelveket és a magyarországi szabványrendszer elnevezéseit használja, de a konkrét szabványszámok, színjelentés-táblázatok, a mérési határértékek és a gyártói adatlapok adatai a kiadás előtt ellenőrizendők. Különösen ellenőrizendő: