Amikor egy ipari kapcsolószekrényt vagy lakáselosztót átadunk, a megrendelő gyakran először nem a kapcsolási rajzot nézi, hanem az ajtót: van-e benne feszültségmérő, ampermérő, világítanak-e a jelzőlámpák. Neki ezek a műszerek jelentik az üzem közbeni visszajelzést. Ha a műszer rosszul van kiválasztva, rosszul van bekötve, vagy a felirata nem egyezik a rajzzal, akkor a karbantartó később téves következtetést vonhat le, rossz áramkört kapcsolhat le, vagy éppen hibát nem vesz észre. Ezért ebben az alfejezetben a mérő- és jelzőkészülékek kiválasztását, feliratozását, valamint a kapcsolószekrény teljes dokumentációjának összeállítását járjuk körül.
Képzeljünk el egy elosztóajtót, ahol a következők vannak elhelyezve:
A rajz azt mutatja, hogy a feszültségmérőt és a jelzőlámpát egyaránt a Q2 kimenete (fázis) és az N-sín közé kötjük; a PE-sín a szekrény fémházát és ajtaját köti be. A Q2 kismegszakító a mérő- és jelzőkörök védelmét látja el, így a műszerköri hiba nem veszélyezteti a teljes elosztót. A valós elosztóban a feszültségmérő lehet átkapcsolóval ellátott háromfázisú műszer is, amellyel az L1, L2 és L3 feszültségeket egyetlen műszerrel váltogatva ellenőrizzük.
Definíció. Az elosztóba beépített mérőműszer olyan készülék, amely a kapcsolóberendezés valamely villamos jellemzőjét – feszültséget, áramot, teljesítményt, energiát, frekvenciát – folyamatosan vagy kiértékelhető módon megjeleníti az üzemeltető vagy a karbantartó számára.
A leggyakoribb elosztóban használt mérő- és jelzőkészülékek:
| Jelölés | Készülék | Mit mutat, mire való |
|---|---|---|
| P1 | Feszültségmérő (voltmérő) | A gyűjtősín vagy leágazás feszültségét mutatja; feszültség alatti állapot és fáziskimaradás jelzésére is használható. |
| P2 | Ampermérő (árammérő) | Az egyes leágazások áramfelvételét mutatja; segít felismerni a túlterhelést. |
| P3 | Teljesítménymérő, cosφ-mérő | Hatásos teljesítményt vagy teljesítménytényezőt mutat. |
| P4 | Energiamérő (kWh) | A fogyasztást méri; a hálózati mérő mellett almérőként használható. |
| H1, H2, H3 | Jelzőlámpák | Feszültség jelenlétét, kapcsoló állapotát vagy hibát jeleznek. |
| H4 | Hangjelző | Hiba, túlterhelés vagy megengedett időn túli üzem esetén hangjelzést ad. |
A voltmérőt mindig párhuzamosan kötjük a mérendő feszültségre, pontosabban a fázis és a nulla vagy két fázis közé. A ampermérőt sorosan kötjük az áramútba; kis áramoknál közvetlenül, nagyobb áramnál áramváltón keresztül. A Teljesítmény- és energiamérés, fogyasztásmérők alfejezetben látott áramváltó-alapelvet tehát az elosztóban is használjuk: a beépített ampermérők szekunder oldala leggyakrabban 5 A vagy 1 A névleges áramú.
Szabály. Az áramváltó szekunder kapcsait üresen, terhelés nélkül tilos hagyni. Ha az ampermérő nincs bekötve, a szekunder kapcsokat rövidre kell zárni; különben a nyitott áramváltón veszélyes túlfeszültség jelenhet meg.
Példa – áramváltó leolvasása. Egy elosztóban 100/5 A áramváltóra 0–5 A skálájú ampermérőt kötöttek. A műszer 4,67 A-t mutat.
Kiszámítjuk a primer áramot:
A leágazás terhelése tehát körülbelül 93 A.
Példa – jelzőlámpa árama. A műszerköri kismegszakító kiválasztásához tudni akarjuk, mekkora áramot vesz fel egy 230 V-os, 0,5 W-os LED jelzőlámpa.
A 6 A-es kismegszakító tehát bőségesen védi a műszerkört; itt a méretezés nem a jelzőlámpa fogyasztása, hanem a vezeték- és zárlatvédelem miatt fontos.
Szabály. A mérőműszer kiválasztásánál a következőket vizsgáljuk:
A gyakorlatban egy kapcsolószekrény ajtajába választott műszer akkor jó, ha a beszerelés után is elérhető a csatlakozókapcsa, a skálája jól olvasható, a vezetékei rendezetten, érvéghüvellyel csatlakoznak, és a felirata megegyezik a kapcsolási rajz jelölésével.
A jelzőlámpák színe nem önkényes. Ipari vezérléseknél a leggyakoribb alapjelentés:
Megjegyzés. A kapcsolóberendezések állásjelzőinek színét a projektdokumentáció rögzíti; régi erősáramú berendezéseken a piros a bekapcsolt állást is jelentheti, ezért mindig a dokumentáció és a felirat a mérvadó (ellenőrizendő: MSZ EN 60204-1, MSZ EN 60073).
Szabvány. A gépek villamos berendezéseiben a kezelő- és jelzőszínek követelményeit az MSZ EN 60204-1 szabályozza; az elosztóberendezések megjelölésére és dokumentációjára az MSZ EN 61439 sorozat ad keretet. A rajzjelekre az MSZ EN 60617, az ellenőrzésre és mérésre az MSZ HD 60364-6 alkalmazandó. A konkrét színjelentéseket és a feliratok formáját mindig az aktuális szabványkiadás és a gyártói adatlap szerint kell ellenőrizni. (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadás, színjelentés-táblázat)
Definíció. A felirat az elosztóban elhelyezett olyan azonosító vagy tájékoztató szöveg, amely a készüléket, az áramkört, a műszert vagy a kezelőszervet egyértelműen összekapcsolja a dokumentációval.
A feliratozás alapelvei:
A főáramköri vezetők színei a magyar és európai gyakorlatban:
Hiba. A zöld-sárga védővezetőt tilos fázis- vagy nullavezetőként használni, és a kék nulla vezetőt sem szabad védővezetőként alkalmazni. A vezeték színe nem önmagában véd, hanem a rajz–valóság–mérés hármas egyik azonosítója.
Az áramköröket az elosztó belsejében célszerű számozni. Egy egyszerű jelölés lehet például:
Ezt a sorszámozást a kábeltáblázatban és az egyvonalas rajzon is feltüntetjük.
A kapcsolószekrény átadásához nem elég egyetlen fénykép a beépített készülékekről. A dokumentációnak tartalmaznia kell legalább az alábbi három műszaki leírást:
Egyvonalas rajz. A gyűjtősínt, a főkapcsolót, a leágazásokat, a védelmeket, a mérőműszereket és a fogyasztókat egyetlen vonallal ábrázolja. Célja, hogy a rendszer felépítését gyorsan lehessen látni. Nem ábrázol minden kapcsot és segédérintkezőt, ezért mellé mindig kell kapcsolási rajz.
Kapcsolási rajz. Az áramkörök teljes, kapocs szintű összekötését mutatja. Itt jelenik meg a tekercs, az érintkező, a jelzőlámpa, a mérőműszer és a segédérintkező is. A szerelő ebből tudja beazonosítani, hogy az adott vezetéknek pontosan hová kell mennie.
Kábeltáblázat. Az elosztóból kiinduló vagy oda érkező kábelek legfontosabb adatait foglalja össze. Egy tipikus részlet:
| Kábel jele | Típus | Keresztmetszet | Védelmi szerv | Fogyasztó | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| W1 | NYY-J | 5×10 mm² | Q3, 50 A | Szivattyú | TN-S, 400 V |
| W2 | NYM-J | 5×2,5 mm² | Q4, 16 A | Dugaszoló aljzatok | 3 fázisú |
| W3 | NYM-J | 3×1,5 mm² | Q5, 10 A | Világítás | 230 V |
A kábeltáblázatban a védelmi szerv és a keresztmetszet összetartozik. A helyes méretezési alapelv röviden: a vezeték terhelhetősége legyen legalább akkora, mint a védelmi szerv névleges árama, és a védelmi szerv névleges árama legalább akkora, mint a várható üzemi áram. Ennek pontos feltételeit a Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram alfejezet tárgyalja.
Az átadási dokumentáció tartalmazza a mérési jegyzőkönyvet is. A jellemzően elvégzendő mérések és ellenőrzések:
Továbbvitt eredmény. Az itt elkészített mérési jegyzőkönyv-minta, kábeltáblázat és feliratozási rend készenléti dokumentációként használható a Munkahely, szerszám, vezetékmegmunkálás, érvéghüvely és kábelsaru, a Világítási áramkörök építése: egypólusú, váltó, kereszt és a Védelmi mérések gyakorlata és a jegyzőkönyv kitöltése alfejezetek gyakorlati feladataiban. A mérési eredményeket csak hiteles, a mérési kategóriának megfelelő műszerrel, feszültségmentesítés után vagy megfelelő jogosultsággal szabad felvenni.
Szabvány. A kapcsolóberendezésre vonatkozó elosztószabvány a komplett kapcsolóberendezés dokumentációját, feliratozását és a gyártói megfelelőségi nyilatkozatot is megköveteli. A kisfeszültségű elosztóberendezések esetében ehhez az MSZ EN 61439 sorozatot (a középfeszültségű kapcsolóberendezéseknél az MSZ EN 62271 sorozatot – ellenőrizendő: aktuális kiadás), a gépvillamos berendezések kezelőszerveinek és jelzőlámpáinak színeire az MSZ EN 60204-1-et, a rajzjelekre az MSZ EN 60617-et, az ellenőrzésre az MSZ HD 60364-6-ot kell alapul venni. A készülékek kiválasztásánál a gyártói adatlapok és az adott hálózati engedélyes előírásai is mérvadók. A szabványban rögzített határértékek és a feliratok pontos formája kiadásonként változhat; a konkrét értékeket mindig a hatályos szabvány és az adott termék dokumentációja szerint kell ellenőrizni. (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadás, vonatkozó pontok)
Egy ipari mosóüzemben a kapcsolószekrénybe 200/5 A áramváltóval ampermérőt szereltek a mosógép-fűtő leágazás elé. Az ajtóban a műszer szépen mutatta a várt áramot, de a zöld jelzőlámpa nem világított, ezért az üzemeltető azt hitte, hogy a fűtés nincs bekapcsolva. Kiderült, hogy a jelzőlámpa izzótálcája rossz csatlakozóba volt nyomva, és a karbantartó nem talált kapcsolási rajzot sem, mert a dokumentáció hiányos volt. A hibakeresés így órákat vett igénybe, pedig a kapcsolási rajz és a felirat alapján percek alatt be lehetett volna azonosítani a hibát. A tanulság: a műszer önmagában nem elegendő, a jelzőfényt és a rajzot együtt kell üzembe helyezni, és az átadáskor a működési próbát dokumentálni kell.
Egy másik gyakori eset az áramváltó nyitott szekunder köre. Ha a beépített ampermérőt egy módosítás során kikötik, és a szekunder oldalt nem rövidre zárva hagyják, az áramváltó kapcsain veszélyes feszültség alakulhat ki. Ezt a szerelőnek nem szabad „pillanatnyi állapotnak” tekintenie, mert a primer kör bekapcsolásakor a túlfeszültség károsíthatja a műszert vagy balesetet okozhat.
Gyakorlat. Cél: tanműhelyi elosztómodellen feszültségmérő és jelzőlámpa bekötése, a készülékek feliratozása, valamint a kapcsolószekrény átadási dokumentációjának összeállítása.
Eszközök és anyagok: multiméter, kétpólusú feszültségvizsgáló (MSZ EN 61243-3, ellenőrizendő: aktuális kiadás; a fázisceruza, azaz egypólusú feszültségkereső feszültségmentesség megállapítására nem használható), csavarhúzók, nyomatékkulcs, érvéghüvely-fogó, feliratozó gép vagy feliratkészlet, vezetékek, mérőműszerek, jelzőlámpa, kismegszakító, kapcsolási rajz-űrlap, kábeltáblázat-űrlap, mérési jegyzőkönyv-űrlap.
Biztonsági korlát. A hálózati feszültségen végzett munkát csak jogosult, arra képesített személy végezheti. A feladat tanműhelyi, törpefeszültségű környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.
Mindig a feszültségmentesítés öt biztonsági szabályával kezdj:
A bekötés lépései:
Ellenőrzési pontok: a felirat és a rajz azonos készülékjelet használ; a feszültségmérő a kismegszakító után van; a jelzőlámpa színe megegyezik a tervezett funkcióval; az áramváltó szekunder köre zárt; a mérési jegyzőkönyv minden rovatot tartalmaz.
Tipikus hiba a gyakorlatban: a feliratot a készülék hátoldalára helyezik, ahol szerelés után nem látható, vagy a műszer elé olyan kábelköteget vezetnek, amely eltakarja a skálát.
Dokumentálás: az elvégzett próba és a mért értékek az üzembe helyezési jegyzőkönyvben maradnak. A jegyzőkönyvhöz csatold a gyártói megfelelőségi nyilatkozatokat és a készülékek adatlapjait is.
Hiba 1. – Az ampermérőt nagy áramú körben közvetlenül kötik be. A 0–5 A-es műszer nem 100 A mérésére készült; a túláram tönkreteszi a műszert, és a hozzá vezető vékony mérővezeték is túlterhelődhet. Helyes: a nagy áramot áramváltóval transzformáljuk mérhető 5 A vagy 1 A értékre.
Hiba 2. – Az áramváltó szekunder körét nyitva hagyják. A nyitott szekunder körön veszélyes feszültség jöhet létre, és a váltó mágneses köre is telítődhet. Helyes: a szekunder kapcsokat rövidre zárva tartjuk addig, amíg a mérőműszer be nincs kötve.
Hiba 3. – A jelzőlámpa színét önkényesen választják meg. Ha a piros jelzi a normál üzemet és a zöld a hibát, a kezelő tévesen dönthet veszélyhelyzetben. Helyes: a szabványos színjelentést használjuk, és a felirattal is egyértelműsítjük a funkciót.
Hiba 4. – A rajz elavul a módosítás után. Átépítés után a szerelő elfelejti javítani az egyvonalas rajzot és a kábeltáblázatot. A későbbi karbantartó rossz áramkört kapcsolhat le, mert a rajz nem a valóságot tükrözi. Helyes: minden átalakítás után a dokumentációt még aznap frissítsük, és a változást az átadásnál tüntessük fel.
1. feladat (A). Azonosítsd a készülékjelöléseket egy elosztóban: Q1, F1, K1, H1, P1.
2. feladat (A). Egy 200/5 A áramváltóhoz tartozó ampermérő 2,7 A-t mutat. Számítsd ki a primer áramot.
3. feladat (B). Egy 400 V-os háromfázisú leágazás 55 kW hatásos teljesítményt szállít, a teljesítménytényező 0,85. Számítsd ki a vonali áramot, és válassz áramváltót, valamint beépített ampermérő skálát! Milyen szekunder áramot mutat a műszer teljes terheléskor?
4. feladat (B). Rajzold le vagy írd le szövegesen egy TN-S elosztó mérőkörének kapcsolását: Q2 kismegszakító után P1 voltmérő fázis és N között, H1 zöld jelzőlámpa ugyancsak fázis és N között. Jelöld a PE-t és az N vezetőt is.
5. feladat (C). Az elosztóban az ampermérő 0 A-t mutat, pedig a motor terhelés alatt működik, és a zöld jelzőlámpa világít. Fogalmazz meg legalább három lehetséges okot, és mindegyikhez írd le, milyen méréssel ellenőriznéd.
6. feladat (D). Készítsd el egy kiselosztó átadási jegyzőkönyvének mérési fejezetét. Az áramkört B16 kismegszakító és 30 mA-es, AC/A típusú áram-védőkapcsoló (RCD) védi; a szigetelésmérés 500 V DC mérőfeszültséggel történt; az RCD-idő mérőárammal mért érték. Tanulási határértékek (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-6, -4-41): szigetelés ; RCD kioldási idő -nél ; hurokimpedancia . Az adott értékek: védővezető-folytonosság 0,1 Ω, szigetelési ellenállás 1,2 MΩ, FI kioldási idő 23 ms, hurokimpedancia 0,45 Ω. Töltsd ki a táblázatot, és jelöld be, hol kell csatolni a műszer adatait.
A leágazás primer árama 108 A.
A háromfázisú hatásos teljesítmény képlete:
Ebből az áram:
Teljes terheléskor tehát körülbelül 93 A folyik. Válasszunk 100/5 A áramváltót, mert a névleges primer ára 100 A, ami a várható 93 A-t lefedi. A beépített ampermérő skálája 0–5 A, teljes terheléskor a szekunder áram:
A kapcsolás leírása: az L1, L2, L3 gyűjtősínről leágazunk egy fázist a Q2 kismegszakítóhoz. A Q2 kimenetére kötjük a P1 feszültségmérő egyik kapcsát, a másik kapcsát az N gyűjtősínre. A H1 jelzőlámpa egyik kapcsát ugyancsak a Q2 kimenetére, a másik kapcsát N-re kötjük. A feszültségmérő fázis és nulla közötti feszültséget mér. A PE sínre most nem kötünk a mérőkörből, de a védővezető folytonosságát a fém házig biztosítjuk.
Lehetséges okok és mérésmódok:
A jegyzőkönyv mérési fejezete például:
| Mérés megnevezése | Mért érték | Mértékegység | Elfogadható | Értékelés |
|---|---|---|---|---|
| Védővezető-folytonosság | 0,1 | Ω | alacsony, vezetékfüggő | megfelelő |
| Szigetelési ellenállás | 1,2 | MΩ | ≥ 1 MΩ | megfelelő (az 1 MΩ-hoz közeli, alacsony érték, okát érdemes keresni) |
| RCD kioldási idő () | 23 | ms | ≤ 300 ms | megfelelő |
| Hurokimpedancia | 0,45 | Ω | ≤ 2,88 Ω (B16) | megfelelő |
A műszer adatait a jegyzőkönyvhöz csatolt műszerlistán kell feltüntetni: gyártó, típus, gyártási szám, mérési kategória, kalibrálás vagy hitelesítés érvényessége. (ellenőrizendő: a mérési határértékeket a hatályos szabvány és a védelmi szerv gyártói adatai alapján kell minősíteni)
Az elosztó mérő- és jelzőkészülékei az üzemeltető és a karbantartó számára teszik láthatóvá a berendezés állapotát. A feszültségmérőt párhuzamosan, az ampermérőt sorosan, nagyobb áramnál áramváltón keresztül kötjük. Az áramváltó szekunder körét soha nem hagyjuk nyitva. A műszerek kiválasztásánál a mérendő mennyiséget, a hálózat értékeit, a környezeti védettséget és a pontossági osztályt együtt vizsgáljuk. A feliratok a kapcsolási rajz referenciajelöléseivel egyeznek meg; a jelzőlámpák színe nem tetszőleges, hanem a biztonságos kezelés része. Az átadási dokumentációnak tartalmaznia kell az egyvonalas rajzot, a kapcsolási rajzot, a kábeltáblázatot és a mérési jegyzőkönyvet, mert ezek nélkül az elosztó később sem biztonságosan üzemeltethető, sem karbantartható nem lesz. A dokumentációt minden módosítás után frissíteni kell, és a méréseket csak jogosult személy, megfelelő mérési kategóriájú műszerrel végezheti.
A fejezet a stabil villamos alapelveket és a magyarországi szabványrendszer elnevezéseit használja, de a konkrét szabványszámok, színjelentés-táblázatok, a mérési határértékek és a gyártói adatlapok adatai a kiadás előtt ellenőrizendők. Különösen ellenőrizendő: