34.3 Védettség (IP, IK), különleges környezet és klimatizálás

34.3.1 Motiváció

A kapcsolószekrényt nem légüres térbe szereljük. Egy kültéri elosztó naponta ki van téve esőnek, hónak, pornak, a nyári tűző napon belül a hőmérséklet meghaladhatja a készülékek üzemi határát, télen pedig páralecsapódás okozhat zárlatot. Egy poros asztalosműhelyben a finom fűrészpor a hűtőventilátor nyílásán át a szekrénybe jutva lerakódik a meleg készülékeken és a gyűjtősíneken; éghető por, ezért tűzveszélyt jelent, nedvesen pedig kúszóáramot is okozhat. A megfelelő védettség nem kényelmi kérdés: érintésvédelmi, hő- és tűzvédelmi feltétel, és a szerelőnek a helyszíni körülmények alapján kell kiválasztania a szekrényt és a szerelési módot.

34.3.2 Szemléletes kép

Az elosztószekrény védettségét a burkolat jelölése mondja meg. Az IP- és IK-kódok a szerelő számára rövid, szabványos nyelvet adnak, hogy megítélje, hol használható az adott szekrény. A védettségi fokozat azonban csak annyiban igaz, amennyiben a szerelés során megőrizzük: a ki nem használt kábelbevezetők, a rosszul illeszkedő tömszelence és a deformálódott ajtótömítés egyaránt lerontja a gyári IP-fokozatot. Az alábbi ábra azt a folyamatot mutatja, amelyet szerelés után követni kell ahhoz, hogy a védettség ne csak a papíron maradjon meg.

A szekrény védettségének ellenőrzése szerelés után - Az IP/IK védettség csak akkor marad meg, ha a kábelbevezetések, a fedél és a tömítések sértetlenek.

A folyamatban minden lépés arra irányul, hogy a burkolatot a gyári állapotnál ne gyengébbé tegyük. Aki a kábelbevezetést sietősen intézi, később zárlatot, szigetelési hibát vagy érintésveszélyt okoz.

34.3.3 IP-kód: a burkolat védettsége

Definíció. Az IP-kód (International Protection, régebben Ingress Protection) a villamos gyártmányok burkolata által nyújtott védettség szabványos jelölése. Két számjegyből áll: az első számjegy a szilárd idegen testek és a por behatolása elleni védelmet, a második számjegy a víz behatolása elleni védelmet jelzi. A kód kiegészítő betűket is tartalmazhat, amelyek pontosítják a védelmet.

A gyakori első számjegyek:

A második számjegyek közül a legfontosabbak:

Ha egy számjegyet nem kell megadni (nem vizsgálták, vagy a felhasználás szempontjából nem lényeges), a helyére X kerül (pl. IP2X, IPX4; ellenőrizendő: MSZ EN 60529). Ez nem azonos a 0-val: a 0 azt jelenti, hogy az adott hatás ellen nincs védelem (pl. IP20 – víz ellen nem védett, míg az IP2X a vízvédelemről semmit nem állít). A kiegészítő betűk közül a gyakorlatban előfordulnak:

A teljes táblázatot az aktuális szabvány tartalmazza; a fenti felsorolás a villanyszerelői mindennapokban elegendő tájékozódásra.

34.3.4 IK-kód: ütésállóság

Definíció. Az IK-kód a burkolatok mechanikai ütésállóságát jelöli. Két számjegyből áll, és a ráeső, meghatározott energiájú ütések elviselését fejezi ki. Például IK07 azt jelenti, hogy a burkolat kb. 2 J ütési energiát visel el, IK10 pedig kb. 20 J-t (ellenőrizendő: a pontos energia- és tömegadatokat az MSZ EN 62262 tartalmazza).

A magas IK-fokozat olyan helyeken fontos, ahol a szekrényt targoncák, kéziszerszámok, labdák vagy vandalizmus érheti. Ipari csarnokokban, közlekedőutak mellett, iskolákban, kültéri berendezéseknél az IK08–IK10 gyakori követelmény. A törékeny vagy könnyen benyomódó ajtóburkolat hiába teljesíti az IP65-öt, ha egy ütés után a fedél réseket nyit, és a védettség megszűnik.

34.3.5 Szabványi háttér

Szabvány. A védettségi fokozatok vizsgálati eljárásait és jelölését a következő szabványok határozzák meg:

A szabványok nemcsak a kódot, hanem a vizsgálati módszert is rögzítik: például az IP54 szekrényeket porvizsgálatnak és fröccsenővíz-vizsgálatnak vetik alá. Az IP-vízsugaras és porvizsgálat laboratóriumi típusvizsgálat, nem a szerelő helyszíni feladata. A szerelő a burkolaton csak a gyártó által megengedett helyen és módon (előkivágás, gyártói szerszám, a burkolat IP-fokozatának megfelelő tömszelence vagy vakdugó) alakíthat ki nyílást; tömítetlen nyílás, szellőzőfurat vagy a falvastagságot gyengítő kivágás lerontja a védettséget, mert a vizsgálati feltételek már nem teljesülnek.

34.3.6 Különleges környezetek

A szekrényt a beépítési hely külső hatásai szerint kell megválasztani. A leggyakoribb kategóriák:

34.3.6.1 Nedves, párafüggő környezet

Mosóhelyiségben, konyhában, fröccsenő víznek kitett területen legalább IPX4 vízvédelem szükséges. Fürdőszobában az elosztót a 0–2. zónán kívül kell elhelyezni: ezekben a zónákban kapcsoló- és elosztóberendezés, dugaszolóaljzat nem lehet (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-7-701). Ha a szekrény takarítás során vízsugárral érintkezhet, az IPX5 gyakoribb. A páralecsapódás különösen akkor veszélyes, ha a külső hőmérséklet gyorsan változik, és a szekrényben hideg felületen víz kondenzál. Ilyenkor fűtőbetét vagy páramentesítő szellőztetés szükséges, és a kábelbevezetéseket is párazáró tömszelencével kell ellátni.

34.3.6.2 Poros környezet

Famegmunkáló műhely, malom, cementgyár, papírüzem: a finom por bejutása miatt IP5X (por ellen védett) vagy IP6X (portömör) szekrényt kell választani. A vezetőképes por (pl. szénpor, fémpor) különösen veszélyes, mert lerakódva szigetelési hibát, kúszóáramot okozhat. Ilyen környezetben a por elleni védekezés mellett a hűtőnyílásokat is úgy kell kialakítani, hogy szűrővel megtartsák a védettséget, vagy passzív hűtésű, zárt szekrényt kell alkalmazni.

34.3.6.3 Kültéri környezet

Kültéren a csapóeső, hó, jég, UV-sugárzás és a hőmérséklet-ingadozás mind hat. A gyakorlatban legalább IP65, de sokszor IP66 vagy IP67 burkolatot választanak. Az UV-álló anyag (pl. üvegszálas poliészter, vagy speciális műanyag) megakadályozza a burkolat törékennyé válását. A fém szekrényeknél a kültéri kivitel korrózióálló bevonatot vagy rozsdamentes acélt igényel. A ferde tető és az alsó él kialakítása segít a víz levezetésében. Fontos, hogy a kültéri szekrény ajtaja ne nyíljon úgy, hogy a csapóeső közvetlenül belejusson; a szekrény belsejében elhelyezett részegységek is legalább a belső csepegő víz ellen védettek legyenek.

34.3.6.4 Tengerparti, korróziós környezet

A sós, párás levegő gyorsan korrodálja a fém burkolatokat, a csatlakozókat és a sorkapcsokat. Tengerparton, uszodában, vegyi üzemben a rozsdamentes acél (pl. 304 vagy 316), speciális tengerálló bevonat, vagy a nagy vegyi ellenállású poliészter burkolat javasolt. A védőcsavarok, záródások is korrózióálló kivitelűek legyenek. A tömítésekből a klór vagy a sós pár a lágy anyagokat kikezdheti, ezért a gyártó által megadott anyagú, klorid ellen stabil tömítés szükséges. Az elektromos csatlakozásoknál a kontaktpaszták és a bevont érvéghüvelyek a fő védelmet adják.

34.3.6.5 Robbanásveszélyes környezet

Robbanásveszélyes térben (festőműhely, vegyi üzem, porleválasztó) az IP-kód önmagában nem elegendő; a készülékeknek Ex-minősítésűnek kell lenniük, a besorolás az MSZ EN IEC 60079 sorozat szerint történik. Ilyen helyen a szekrény anyaga, a kábelbevezetés típusa, a statikus feltöltődés elleni védelem és a gyújtóforrások elkerülése mind külön követelmény. Ez a témakör meghaladja a jelen alfejezet kereteit; aki robbanásveszélyes környezetbe szekrényt tervez, az Ex-szakképzett tervezővel dolgozzon.

34.3.7 Kábelbevezetés, tömítés és a védettség megtartása

A legnagyobb szerelői hibák a védettség lerontásában itt keletkeznek. A szekrénybe bevezetett kábelek átmérője és a tömítőgyűrű belső mérete pontosan illeszkedjen. Ha a kábel vékonyabb, mint a tömítőnyílás, rés marad; ha vastagabb, a gyűrű roncsolódik. A metrikus (M) vagy PG típusú kábelbevezetők kiválasztásánál a kábel külső átmérőjét kell figyelembe venni, nem a vezető keresztmetszetét. A kimaradt nyílásokat vakdugóval kell zárni, ugyanolyan tömítési minőségben, mint a bevezetett kábeleket.

A szekrény ajtaját és fedelét a gyártó által megadott csavarnyomatékkal kell zárni. A túlhúzott csavar deformálja a tömítést, a laza csavar pedig nyitott rést hagy. A kábelbevezetésnél a hajlítási sugarak betartása is fontos: a feszülő kábel oldalirányú erőt vihet a tömszelencére, és megszüntetheti annak zárását.

Figyelem. A kültéri szekrény felső részének tömítettsége kritikus. Ha a kábel felülről érkezik, a víz a kábel mentén a tömszelencébe folyhat; ezért a bevezetést alulról vagy oldalról érdemes megoldani, a gyártói előírás szerint. A felülről bevezetett kábel esetén csepegtető hurkot kell kialakítani, és a gyártó által kültérre engedett, legalább a szekrény IP-fokozatának megfelelő tömszelencét kell használni, a gyártói nyomatékkal meghúzva.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Két rajz: felülről, hurok nélkül bevezetett kábel mentén víz jut a szekrénybe az elöregedett tömítőgyűrűn át; helyesen a kábel alulról vagy csepegtető hurokkal érkezik, a szabad nyílás vakdugóval zárt. Kinagyítás: a kábel külső átmérője a tömszelence szorítási tartományán belül van.
Kábelbevezetés kültéri szekrénybe: a víz a kábelen fut – alulról vagy csepegtető hurokkal vezessük be

Ábraolvasás. Az A rajzon a kábel felülről, lejtve érkezik a tetőn lévő tömszelencébe: az esővíz a kábel köpenyén lefolyik, és az elöregedett tömítésen át a készülékekre jut. A B rajzon a kábel alulról érkezik, a nem használt nyílás vakdugóval zárt; ha felülről kell bevezetni, az U-alakú csepegtető hurok mélypontján a víz lecsöpög, mielőtt a tömszelencéhez érne. A kinagyítás azt mutatja, hogy a tömítőgyűrű csak akkor zár, ha a kábel külső átmérője a tömszelence szorítási tartományán belül van (például M25-nél 10–17 mm – gyártói adat, ellenőrizendő). A HTML-kiadásban az ábra három lépésben játszható le: hibás állapot, a víz útja, javított állapot.

34.3.8 Klimatizálás: hőmérséklet és pára

A szekrénybe szerelt készülékek veszteségi hőt termelnek. Ha a burkolat teljesen tömített, a hő nem távozik, és a belső hőmérséklet emelkedik. A gyártói adatlapok megadják az üzemi hőmérséklet-tartományt (pl. -25 °C … +40 °C, ellenőrizendő). A hőelvezetés négy alapmódja:

A túl alacsony belső hőmérséklet páralecsapódást okozhat: ha a szekrény hidegebb a környező levegőnél, a nedvesség kicsapódik rajta. Ezért fűtőbetétet építenek be, főleg kültéri vagy hőmérséklet-ingadozó helyeken. A fűtőbetétet úgy kell méretezni, hogy a belső hőmérséklet legalább a környezeti harmatpont felett maradjon. A páralecsapódás ellen gyakran páramentesítő szellőzést is alkalmaznak.

34.3.9 Valós életbeli alkalmazás – hibakeresési eset

Tünet. Kültéri kerti elosztóban a FI-relé (áram-védőkapcsoló) naponta többször leoldott, főleg eső után. A szekrény papírja IP65 volt, de a szerelő sokadszor sem találta a hibát.

Hipotézis. A szekrénybe víz jut, vagy a páratartalom kúszóáramot okoz.

Mérés. A szerelő feszültségmentesítette az elosztót (öt szabály), kinyitotta a szekrényt, és szemrevételezéssel ellenőrizte. A fedél tömítése jó állapotúnak tűnt. A kábelbevezetéseket vizsgálva azt látta, hogy a felülről, a tetőn bevezetett tápkábel tömszelencéjének külső peremén vízcseppek ültek, a belső gumigyűrű pedig elöregedett, repedezett. A kábel lejtése úgy hozta a vizet, hogy az lassan a szekrénybe csorgott. A szigetelési ellenállás mérése a leszerelt készülékek leválasztása után is alacsony értéket mutatott a beázott sorkapocs környékén (ellenőrizendő: a mérési határérték a szabvány szerint).

Ok. A bevezetés felülről, csepegtető hurok nélkül történt, és a tömítőgyűrű elvesztette rugalmasságát. A szekrény IP65 minősítése nem volt érvényes a szerelés után.

Javítás. A kábelt áthelyezték alsó bevezetésre, a régi nyílást vakdugóval zárták. A tömítőgyűrűt új, gyártó által megadott anyagúra cserélték. A vizes sorkapcsot kiszárították, a kötéseket megtisztították, a szigetelési ellenállás helyreállt. A FI-vizsgálat és a hurokimpedancia-mérés rendben volt.

Megelőzés. Kültéri szekrényeknél mindig a gyártói kábelbevezetési útmutatót kell követni: alsó vagy oldalsó bevezetés, csepegtető hurok, megfelelő méretű tömítőgyűrű, a kimaradt nyílások vakdugózása és rendszeres ellenőrzés.

34.3.10 Tipikus hibák

  1. A szekrény IP-fokozatát a szerelés után lerontani. A gyártó által nem engedett helyen lyukat fúrnak a burkolatba, vagy a nyílást nem tömszelencével, hanem csupasz kábelbevezetéssel oldják meg. Így a gyári védettség semmivé válik. Helyes gyakorlat: a kivágott nyíláshoz mindig megfelelő tömített átvezetőt, vakdugót vagy tömszelencét szerelni.

  2. A kábelátmérő és a tömítőgyűrű méretének rossz párosítása. A túl vékony kábel a gyűrűben rést hagy, a vastag kábel kinyomja. Helyes: a kábel külső átmérőjére illeszkedő bevezetőt választani, szükség esetén redukáló gyűrűvel.

  3. A szekrény környezeti besorolásának figyelmen kívül hagyása. Beltéri, IP30-as szekrényt szerelnek be kültérre, mert a katalógusban olcsó volt. A víz és a por bejut, zárlatot vagy érintésveszélyt okoz. Helyes: a helyiség külső hatásai szerint kiválasztani a burkolatot, és az IP/IK mellett a korrózió-, UV- és hőmérsékleti követelményeket is nézni.

34.3.11 Önellenőrzés

  1. Mit jelent az IP54?
    Válasz: 5 = por ellen védett (nem teljesen portömör, de a bejutó por nem okoz hibát), 4 = bármely irányból fröccsenő víz ellen védett.

  2. Milyen IK-fokozat szükséges ott, ahol targonca ütközhet a szekrénynek?
    Válasz: Nagy ütési energiát elviselő, például IK08–IK10 burkolat, a helyszíni kockázatbecsléstől függően.

  3. Miért kell a kimaradt nyílásokat vakdugóval zárni?
    Válasz: Mert a védettséget nemcsak a kábelbevezetők, hanem a burkolat minden nyílása adja; a nyitott furat por- és vízbehatolást, érintésveszélyt okoz.

  4. Igaz vagy hamis? Ha egy szekrény IP67, akkor bármilyen kültéri környezetbe jó, és nem kell tömítésre figyelni.
    Válasz: Hamis. Az IP67 a merülést is elviseli, de ha a szerelés során a tömszelencét elrontjuk, vagy a fedelet deformáljuk, a gyári védettség már nem érvényes. A korrózió és az UV-állóság külön kritérium.

  5. Mi a különbség az IPX5 és az IPX7 között?
    Válasz: Az IPX5 a több irányból érkező vízsugarat bírja, míg az IPX7 az átmeneti vízbe merítést. A kettő nem egymásból következik: egy IPX5-ös szekrény nem feltétlenül IPX7-es, és fordítva. A gyártó adatlapja mondja meg a pontos vizsgálati feltételeket.

34.3.12 Feladatok

1. feladat (A)
Adja meg az IP65 kód mindkét számjegyének jelentését, és nevezzen meg egy olyan környezetet, ahol ez a szekrény jól használható.

2. feladat (A)
Egy beltéri, poros asztalosműhelybe elosztószekrényt kell választani. Írja le, milyen IP-fokozat lenne a minimum, és indokolja meg, miért.

3. feladat (B)
Két szekrényt hasonlít össze: az egyik IP54, a másik IP66. Melyiket választaná kültéri, szabadban álló elhelyezésre, ahol eső és hó éri, és miért? Milyen IK-fokozatot tenne hozzá, ha a szekrényt targonca is megközelítheti?

4. feladat (B)
Egy szekrénybe felülről vezetnek be egy kábelt, csepegtető hurok nélkül. Rajzolja le a hibát, és írja le, hogyan kell helyesen megoldani a bevezetést. (A rajzot szövegesen is megadhatja: hol van a szekrény, hol érkezik a kábel, mit teszünk.)

5. feladat (C)
Kültéri szekrényben a hőmérséklet nyáron eléri a 60 °C-ot, és a kismegszakítók melegedés miatt leoldanak. Milyen éghajlati szabályozást választana, hogy a védettség továbbra is IP65 maradjon? Indokolja, miért nem elegendő pusztán szellőzőnyílásokat vágni a szekrénybe.

6. feladat (D)
Egy ügyfél szekrénye folyamatosan leoldó FI-relé hibával küzd. Feltételezzük, hogy a hiba a szekrényben lévő kábelbevezetésnél van. Sorolja fel az öt biztonsági szabályt, majd írja le, milyen vizsgálatokat végez a szerelő, és mi a helyes javítás.

34.3.13 Megoldások

1. feladat (A)
IP65: 6 = por ellen teljesen tömített, 5 = fúvókával, bármely irányból irányított vízsugár ellen védett. Kültéri, időjárásnak kitett szekrényhez jó, de UV- és korrózióállóság is szükséges.

2. feladat (A)
Minimum IP54: 5 = por ellen védett, 4 = fröccsenő víz ellen véd. Poros műhelyben a bejutó por nem károsíthatja a készülékeket; a vezetőképes por esetén IP6X ajánlott. Az éghető por (például fűrészpor) miatt a műhely tűzveszélyes környezetnek minősülhet: legalább IP5X burkolat, a készülékek felületi hőmérsékletének korlátozása és rendszeres portalanítás szükséges (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-42, -5-51, OTSZ).

3. feladat (B)
Kültérre az IP66 jobb, mert erős vízsugár ellen is véd, és a teljesen portömör kivitel csökkenti a belső szennyeződést. Az IP54 inkább beltéri, fröccsenő vízzel érintett helyszínre való. Targonca esetén IK08–IK10 közötti mechanikai ütésállóságot kell választani, a várható ütési energia függvényében.

4. feladat (B)
Hiba (vö. a kábelbevezetés ábrájának A részével): a kábel felülről, lefelé lejtve érkezik, a víz a kábel mentén a bevezetőhöz folyik. Helyes: alulról vagy oldalról bevezetni, a felülről érkező kábelnél csepegtető hurkot (U-alakot) hagyni, hogy a víz a mélyponton lecsepegjen, majd a kábelt a szekrény IP-fokozatának megfelelő tömszelencével, a gyártói nyomatékkal rögzíteni.

5. feladat (C)
Ha a védettséget IP65-ben kell tartani, szellőzőnyílásokat nem vághatunk, mert azok rontják a por- és vízvédelmet. Megoldás: aktív hűtőgép vagy passzív hőcserélő, amelyek a belső hőt a külső levegővel keveredés nélkül vezetik el. A hűtőgép külső egysége IP65, a hűtőbetét pedig gyárilag a szekrénybe illesztett. Télen páralecsapódás ellen fűtőbetét szükséges. A méretezést a készülékveszteség és a megengedett belső hőmérséklet adja (gyártói adatlapok).

6. feladat (D)
Öt biztonsági szabály: 1) lekapcsolás, 2) visszakapcsolás elleni biztosítás, 3) feszültségmentesség ellenőrzése, 4) földelés és rövidrezárás, 5) szomszédos feszültség alatti részek lefedése. A szerelő ezután feszültségmentes állapotban kinyitja a szekrényt, szemrevételezi a kábelbevezetéseket, megnézi a tömítőgyűrűk állapotát, a csavarok meghúzását. Szigetelési ellenállást mér a gyanús áramkörön (a készülékek leválasztása után), ellenőrzi, hogy a kábel melyik irányból érkezik, van-e csepegtető hurok. Ha a tömítés repedt, cseréli, a kábelt áthelyezi alsó bevezetésre, a nyílásokat vakdugózza, majd a FI-vizsgálatot és hurokimpedanciát mérve ellenőrzi a javítást.

34.3.14 Rövid összefoglaló

A kapcsolószekrény védettsége két kóddal jellemezhető. Az IP-kód (MSZ EN 60529) első számjegye a szilárd testek és a por, második a víz elleni védelmet adja; kiegészítő betűk (A–D a hozzáférés elleni védelem, H, M, S, W további információk) pontosítanak. Az IK-kód (MSZ EN 62262) a mechanikai ütésállóságot jelzi. A szekrényt a beépítési hely külső hatásai szerint kell választani: nedves, poros, kültéri, tengerparti és robbanásveszélyes környezetben más-más követelmény érvényes, a korrózió, UV, hőmérséklet és páratartalom együttes figyelembevételével. A gyári védettséget minden szerelői beavatkozás, főként a kábelbevezetés, a tömítés és a fedelet rögzítő csavarok meghúzása befolyásolja: a kimaradt nyílásokat vakdugóval, a kábeleket méretpontos tömszelencével kell szerelni. A klimatizálás célja a belső hőmérséklet és pára szabályozása úgy, hogy a védettség ne romoljon; szűrőventilátor, hőcserélő vagy hűtőgép használható. Továbbvitt eredmény. Az IP- és IK-kód ismerete szükséges a Mérő- és jelzőkészülékek, feliratok és dokumentáció alfejezethez: a feliratoknak és készülékeknek is megfelelő védettségű burkolatban kell maradniuk, és az adott környezetben olvashatóknak kell lenniük.

34.3.15 Források és ellenőrzési hiányok

Az IP-kód (MSZ EN 60529), az IK-kód (MSZ EN 62262) és a kapcsolóberendezések (MSZ EN 61439, MSZ HD 60364-5-51) hivatkozásainak aktuális kiadását, az AD/AE külső hatás kódokat, az Ex-besorolás részleteit (MSZ EN IEC 60079 sorozat) és a megadott hőmérséklet-tartományokat a kiadás előtt ellenőrizni kell (ellenőrizendő: kiadások, gyártói adatlapok). Az IP-fokozat helyszíni igazolása nem szerelői feladat: a gyártói utasítás és a dokumentáció a mérvadó.