31.2 Mágneskapcsolók és relék

31.2.1 Miért van szükség mágneskapcsolóra?

Egy ipari csarnokban a szivattyúmotort nem közvetlenül a kézi kapcsolóval akarjuk indítani, hanem egy vezérlőpanelről, akár több helyről, akár PLC-ből. Ha a motort egyszerűen egy kézi motorvédő kapcsolóval kapcsolnánk, akkor a kezelőnek mindig a motornál kellene állnia, és a vezérlési feladatot nem tudnánk automatizálni. A mágneskapcsoló (kontaktor) erre a feladatra való: viszonylag kis teljesítményű vezérlőjel hatására, elektromágneses úton, nagy teljesítményű főáramkört zár vagy bont. Ezt a gondolatot a Kapcsolók és mágneskapcsolók rajzjelei, kapocsjelölések alfejezetben már előkészítettük a kapocsjelekkel, itt most a tényleges készüléket, annak bekötését és a relék családját tanuljuk meg. A mágneskapcsoló kiválasztása és előkészítése napi feladat a villamos berendezés- és készülékszerelőnek, ezért a hangsúly a gyakorlati bekötésen és a hibák elkerülésén van.

31.2.2 Mágneskapcsoló felépítése és működése

Definíció. A mágneskapcsoló (elektromágneses kontaktor) olyan kapcsolókészülék, amelyben a kapcsolóérintkezők mozgatását elektromágneses tekercs által létrehozott mágneses erő végzi; a tekercs feszültségmentes állapotában a visszatérítő rugó vagy gravitáció nyitja a főérintkezőket.

A mágneskapcsoló fő részei:

Amikor a tekercsre rákapcsoljuk a névleges vezérlőfeszültséget (például Uc=230V ACU_c = 230\,\text{V AC}, 50Hz50\,\text{Hz}), áram indul, a vasmag mágnessé válik, és a mozgó részt az álló részhez húzza. A mozgó érintkezőhíd hozzászorul az álló érintkezőkhöz, így a főérintkezők zárnak. A segédérintkezők állapota ezzel egyidejűleg megváltozik: a 13–14 zár, a 21–22 bont.

Összefüggés. A mágneskapcsoló vezérlő áramköre és a főáramköre galvanikusan el van választva; a tekercs és az érintkezők között nincs közvetlen fémes kapcsolat. Ezért egy kisfeszültségű, jól szigetelt vezérlőjel (például PLC tranzisztoros kimenete) képes egy nagy motor áramkörét kapcsolni.

31.2.2.1 Tekercsfeszültségek és a vezérlő áramkör

A mágneskapcsoló tekercsét a gyártó meghatározott feszültségre készíti. Gyakori értékek:

Megjegyzés. A tekercsre nem szabad a névlegesnél lényegesen nagyobb feszültséget kapcsolni, de a túl alacsony feszültség is hibás működést okoz: a vasmag nem húz be rendesen, a mágneskapcsoló zümmög, a főérintkezők nem szorulnak össze eléggé, és a túlmelegedés vagy érintkező-összeégés veszélye áll fenn.

31.2.3 Főérintkezők, segédérintkezők és kapocsjelölések

Szabály. A mágneskapcsoló bekötésekor mindig a gyártói adatlap és a készülék kapocstáblája a mérvadó; a kapocsjelöléseket az MSZ EN 60617 és az MSZ EN 60947 szerint kell azonosítani. A gyakorlatban:

Tipikus hiba. A szerelő a NO és NC érintkezőket felcseréli, mert a rajzon a kapcsolási állapot feszültségmentes, kikapcsolt helyzetre vonatkozik. A bekötés előtt ezért meg kell mérni multiméterrel (folytonosságvizsgálat): NO érintkezőnél a tekercs feszültségmentes állapotában szakadás, NC érintkezőnél zárlat mérhető a kapocspár között.

A következő kapcsolási rajz egy gyakori direkt indítást mutat: a Q1 megszakító védi a főáramkört, a K1 mágneskapcsoló kapcsolja a motort, a vezérlőáramkörben az F2 vezérlőköri biztosító, az S0 STOP (NC), S1 START (NO) nyomógomb, az F1 hőkioldó bontó érintkezője (95–96), a K1 tekercs és a K1 13–14 önfenntartó segédérintkező van.

Direkt indítás mágneskapcsolóval és nyomógombos vezérléssel - Főáramkör (bal): L1, L2, L3 külön vezetéken a Q1 háromsarkú kismegszakítón (C20), a K1 főérintkezőin (1-2, 3-4, 5-6) és az F1 hőkioldó főáramköri elemein át az M1 motor U1, V1, W1 kapcsára; a motortest a PE-re csatlakozik. Vezérlőáramkör (jobb, L1–N): F2 vezérlőköri biztosító → F1 95-96 bontó → S0 STOP (NC) → S1 START (NO) ∥ K1 13-14 önfenntartó → K1 tekercs A1-A2 → N. Alapállapot, feszültségmentes rajz.

A rajz bal oldala a főáramkör: a három fázis külön-külön fut a Q1, a K1 főérintkezői és az F1 hőkioldó hőelemein át a motor U1, V1, W1 kapcsáig, a motortest a PE-re csatlakozik. A jobb oldal a vezérlőáramkör (L1–N): F1 95–96 → S0 STOP → S1 START, vele párhuzamosan a K1 13–14 → K1 tekercs. Ügyeljünk arra, hogy a tekercs A1 és A2 kapcsa a rajz szerint a start gomb után, az N vezetőhöz pedig az A2 kapocs csatlakozik. A gyakorlatban az A1-re szoktuk kötni a vezérlő fázist, az A2-re a nullát.

31.2.4 Relék: köztes, időzítő, figyelő és félvezető relé

A mágneskapcsoló mellett a vezérlőáramkörökben gyakran találkozunk kisebb kapcsolási teljesítményű, de speciális feladatú relékkel. A relé általános értelemben olyan készülék, amely egy bemeneti fizikai mennyiség (áram, feszültség, hőmérséklet, idő, fény) hatására egy vagy több kimeneti érintkezőt kapcsol. A mágneskapcsoló is egy relé, de a szakmai nyelvben a relé kifejezést a kisebb teljesítményű, jellemzően segédérintkezős készülékekre, a mágneskapcsoló kifejezést a motorok és nagyobb terhelések kapcsolására szolgáló kontaktorra használjuk.

Definíció. A köztes relé olyan elektromechanikus relé, amelynek tekercsét egy vezérlőjel (például PLC kimenet, érzékelő kimenet) működteti, és a relé érintkezői nagyobb feszültségű vagy több terhelést kapcsolnak; így elektromos leválasztást és jelismétlő (szeparáló) funkciót valósít meg.

Definíció. Az időzítő relé olyan vezérlőkészülék, amely a működtető jel megjelenése után meghatározott késleltetéssel kapcsolja az érintkezőit, vagy a jel megszűnése után még egy ideig fenntartja azokat. A késleltetés lehet bekapcsolási vagy kikapcsolási típusú.

Definíció. A figyelő relé (monitoring relé) valamely villamos jellemző – fázissorrend, fáziskimaradás, túlfeszültség, alulfeszültség, aszimmetria, túlterhelés, szigetelési ellenállás – figyelésére szolgál, és a beállított határ túllépésekor bontó vagy záró érintkezőjével vezérlést ad (például leállítja a motort).

Definíció. A félvezető relé (solid-state relay, SSR) mozgó alkatrész nélküli relé, amelyben a bemeneti oldalt optocsatolóval választják le a kimeneti félvezető kapcsolótól (triac, tirisztor, MOSFET). Előnye a nagy kapcsolási ciklusszám, a hangtalan működés és a gyors kapcsolás; hátránya, hogy kikapcsolt állapotban is folyik a kimeneten kis szivárgóáram, és a félvezető nem képez légrést, ezért az SSR kikapcsolt állapota nem leválasztás: a terhelés kapcsain feszültség mérhető, feszültségmentesítésre (szakaszolásra) nem használható; a vezetési veszteség miatt a melegedésére (hűtőborda) is figyelni kell.

Az alábbi ábra a relék családját foglalja össze.

Mágneskapcsolók és relék típusai - Az elektromechanikus mágneskapcsoló, valamint a köztes, időzítő, figyelő és félvezető relék egyaránt vezérlő vagy kapcsoló szerepűek.

31.2.4.1 Zajok, zümmögés és kikapcsolási túlfeszültség

A váltakozó áramú tekercsű mágneskapcsolók a hálózati frekvencia (50 Hz) kétszeresével, azaz 100 Hz-cel rezegnek; ennek hallható jele a mély zümmögés. Egészséges, helyesen működő készüléknél ez halk; a hangos zümmögés hibára utal.

A túlzott zümmögés okai és kezelése:

A zümmögő mágneskapcsolót nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a rossz záródás miatt a főérintkezők melegek lesznek, és a készülék rövid időn belül tönkremegy.

A másik fontos üzemzavar a kikapcsolási túlfeszültség. A mágneskapcsoló tekercse jelentős induktivitást képvisel. Amikor a vezérlőáramkört bontjuk, az LdidtL \frac{di}{dt} értelmében az áram hirtelen megszakadása nagy, a vezérlő feszültség többszörösét is elérő feszültségcsúcsot hozhat létre. Ez a csúcs:

A védekezés módja:

Figyelem. A dióda vagy RC-tag soha nem helyettesíti a mágneskapcsoló alapvető védelmét, hanem kiegészítő, megbízhatóságot növelő elem. Bekötésekor ellenőrizni kell a polaritást (dióda) és a megengedett feszültséget.

31.2.5 Mágneskapcsoló kiválasztása a motorhoz

Szabály. A motorhoz való mágneskapcsoló kiválasztásánál az alábbi lépéseket követjük:

  1. A motor adattáblájáról leolvassuk a névleges feszültséget (Un)(U_n) és a névleges áramot (In)(I_n) vagy a teljesítményt (Pn)(P_n).
  2. Meghatározzuk a használati kategóriát: háromfázisú aszinkron motorokhoz AC-3 (indítás és leállítás teljes terhelés mellett), ellenállásterhelésekhez AC-1.
  3. Ellenőrizzük, hogy a mágneskapcsoló névleges üzemi árama legalább akkora, mint a motor InI_n árama, és a katalógus szerint az AC-3, 400 V oszlopban a motor teljesítménye is belefér, vagyis a motor teljesítménye nem haladja meg a készülék AC-3 kW-értékét, és Ie≥InI_e \ge I_n. Tartalékot (egy mérettel nagyobb készüléket) gyakori kapcsolásnál, nehéz indításnál és magas környezeti hőmérsékletnél választunk (ellenőrizendő: gyártói katalógus).
  4. Kiválasztjuk a tekercsfeszültséget a rendelkezésre álló vezérlőáramkör szerint (például 230 V AC, 24 V DC).
  5. Megvizsgáljuk, hány segédérintkezőre van szükség a vezérlőáramkörben, és szükség esetén segédérintkező-blokkot adunk hozzá.
  6. Ellenőrizzük a vezérlő áramkör védelmét: a tekercs rövidzárlat ellen kis olvadóbiztosítóval vagy kismegszakítóval védhető.

Példa 1. Egy háromfázisú, 400 V-os, 7,5 kW-os aszinkron motor névleges árama kb. 15 A, teljesítménytényezője cos⁡φ=0,82\cos\varphi = 0{,}82, hatásfoka η=0,87\eta = 0{,}87. Válasszunk mágneskapcsolót AC-3 kategóriában, ha a rendelkezésre álló vezérlőfeszültség 230 V AC.

Megoldás. A motor áramát a háromfázisú teljesítményképletből is ellenőrizhetjük:
P=3UvIvcos⁡φη,P = \sqrt{3}\,U_v\,I_v\,\cos\varphi\,\eta,
átrendezve:
Iv=P3Uvcos⁡φη=7500W3⋅400V⋅0,82⋅0,87≈15,2A.I_v = \frac{P}{\sqrt{3}\,U_v\,\cos\varphi\,\eta} = \frac{7500\,\text{W}}{\sqrt{3} \cdot 400\,\text{V} \cdot 0{,}82 \cdot 0{,}87} \approx 15{,}2\,\text{A}.
A katalógusban a 7,5 kW-os AC-3, 400 V érték jellemzően a 17–18 A-es készüléknél szerepel (ellenőrizendő: gyártói katalógus); ez teljesíti az Ie≥InI_e \ge I_n feltételt (17,5A>15,2A17{,}5\,\text{A} > 15{,}2\,\text{A}), ezért válasszunk ilyen kontaktort, 230 V AC tekercsfeszültséggel, egy NO segédérintkezővel az önfenntartáshoz. A kiválasztást mindig a gyártói adatlap alapján kell véglegesíteni. (ellenőrizendő: konkrét gyártói katalógus értékei)

Példa 2. Határozzuk meg, hogy egy köztes relé, amelynek 230 V AC, 5 A névleges áramú záró érintkezője van, közvetlenül kapcsolhat-e egy 0,75 kW-os, 400 V-os háromfázisú motort.

Megoldás. A motor névleges árama:
In=750W3⋅400V⋅0,7⋅0,8≈1,9A,I_n = \frac{750\,\text{W}}{\sqrt{3} \cdot 400\,\text{V} \cdot 0{,}7 \cdot 0{,}8} \approx 1{,}9\,\text{A},
ahol cos⁡φ=0,7\cos\varphi = 0{,}7 és η=0,8\eta = 0{,}8 becsült érték. Az indítási áramcsúcs jellemzően 5–8-szorosa a névleges áramnak, azaz legalább 1,9⋅5=9,5A1{,}9 \cdot 5 = 9{,}5\,\text{A}, ami már meghaladja az 5 A-es érintkező kapcsolási képességét. Ezért a köztes relé közvetlenül nem kapcsolhatja a motort; a motor indítására mágneskapcsolót kell használni, a relé legfeljebb a mágneskapcsoló tekercsét kapcsolhatja. ∎

31.2.6 Szabványi háttér

Szabvány. A mágneskapcsolókra és motorindítókra az MSZ EN 60947-4-1 (kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek; elektromechanikus mágneskapcsolók és motorindítók), a kapocsjelölésekre az MSZ EN 60617 és az MSZ EN 60947-1 vonatkozik. A relékre az MSZ EN 61810 sorozat ad követelményeket. Az ívkezelésre és a használati kategóriákra a Kapcsolókészülékek működése, ívoltás és használati kategóriák alfejezetben láttuk a szabványos keretet. A pontos értékek, táblázatok és osztályok a mindenkor hatályos szabványkiadásból, illetve a gyártói adatlapból veendők. (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadások, gyártói adatok)

31.2.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy üzemben egy szivattyúmotor mágneskapcsolója hangosan zümmögött, és a motor időnként leállt. A karbantartó először a motort gyanúsította, de a mérések szerint a motor üresjáratban megfelelően működött. A hibakeresés során kiderült, hogy a mágneskapcsoló vasmagjának pólusfelületére fémreszelék és por rakódott, az árnyékoló menet pedig kilazult. A szennyeződés növelte a légrést, a zümmögés erősödött, és az érintkezők sem szorultak össze teljesen, ami túlmelegedést okozott. A vasmag megtisztítása, az árnyékoló menet rögzítése és a csatlakozók utánhúzása után a zümmögés megszűnt, a hőkamerás ellenőrzés is normális hőmérsékletet mutatott. Ebből tanuljuk: a zümmögést soha nem szabad „normálisnak” tekinteni.

Biztonsági korlát. A fenti eset hálózati feszültségű készüléknél történt; az ilyen munkát csak jogosult személy végezheti, a feszültségmentesítés öt szabályának betartásával.

31.2.8 Gyakorlati útmutató: mágneskapcsoló bekötésének előkészítése

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.

Mágneskapcsoló bekötése lépésről lépésre

  1. Feszültségmentesítés: minden munkakezdés előtt hajtsd végre az öt biztonsági szabályt (lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás, feszültségmentesség ellenőrzése, földelés-rövidre zárás, letakarás).
  2. Ellenőrizd a dokumentációt: nézd meg a kapcsolási rajzot, azonosítsd a mágneskapcsoló kapocsjeleit (A1, A2, 1–2, 3–4, 5–6, 13–14, 21–22).
  3. Vizsgáld meg a készüléket: ellenőrizd a tekercsfeszültséget (például 230 V AC), a főérintkezők számát, a segédérintkezők jellegét; sérült, repedt házú készüléket ne használj.
  4. Készítsd elő a vezetékvégeket: húzd le a szigetelést, húzz fel érvéghüvelyt vagy kábelsarut, a keresztmetszetet a terheléshez igazítsd; a kötéseket határozottan, de a megadott csavarnyomatékkal húzd meg. (ellenőrizendő: a gyártó által megadott nyomaték)
  5. Kösd be a főáramkört: a betápláló fázisokat a páratlan sorszámú kapcsokra (1, 3, 5), a motort a páros sorszámúakra (2, 4, 6) csatlakoztasd. Ügyelj a fázissorrendre; a motor forgásirányát bekötés után próbaüzemben ellenőrizd.
  6. Kösd be a vezérlőáramkört: a tekercs A1–A2 kapcsára a rajz szerint csatlakoztass; tartsd be a NO és NC segédérintkezők helyes kiosztását. A vezérlőkört külön, kis terhelhetőségű védőelemmel biztosítsd.
  7. Ellenőrzés bekötés után: multiméterrel mérd meg a főérintkezők és a segédérintkezők állapotát a tekercs feszültségmentes állapotában (NO szakadás, NC zárlat). Ha minden megfelel, a próbaüzemet csak jogosult személy végezheti.

Ellenőrzési pont. A tekercs bekapcsolásakor a mágneskapcsolónak határozottan be kell húznia; a zümmögés halk, a főérintkezők nem melegszenek túl. A kikapcsoláskor az érintkezőknek azonnal, szikrázás nélkül kell nyitniuk.

31.2.9 Tipikus hibák

  1. Téves tekercsfeszültség. A szerelő 230 V AC tekercsű mágneskapcsolót köt 24 V DC vezérlésre. A tekercs nem húz be; ha tartósan rákapcsolják, a tekercs tönkremegy. Helyes gyakorlat: mindig a vezérlőfeszültségnek megfelelő tekercset választunk.
  2. NO és NC érintkezők felcserélése. Az önfenntartó ágba bontó érintkezőt kötnek, így a mágneskapcsoló a start gomb elengedésekor azonnal elenged. Helyes gyakorlat: a 13–14 záró érintkezőt használjuk az önfenntartáshoz, és bekötés előtt mérünk.
  3. Kikapcsolási túlfeszültség elleni védelem elhagyása. PLC tranzisztoros kimenettel közvetlenül DC mágneskapcsoló tekercset kapcsolnak dióda nélkül; a kimenet néhány kapcsolás után meghibásodik. Helyes gyakorlat: mindig beépítjük a diódát vagy RC-tagot.
  4. Zümmögés figyelmen kívül hagyása. A zümmögő kontaktor érintkezői a rossz záródás miatt túlmelegszenek, ami tüzet vagy érintkező-összeégést okozhat. Helyes gyakorlat: a zümmögés okát azonnal kivizsgáljuk.

31.2.10 Önellenőrzés

  1. Milyen kapocsjelölés vonatkozik a mágneskapcsoló tekercsére?
  2. Mi a különbség a záródó (NO) és a bontó (NC) segédérintkező között?
  3. Milyen védekezési módok vannak a mágneskapcsoló tekercsének kikapcsolási túlfeszültsége ellen AC és DC táplálásnál?
  4. Miért nem alkalmas egy 5 A-es köztes relé közvetlen motorindításra?
  5. Mit jelez a mágneskapcsoló hangos zümmögése, és mi a teendő?
  6. Sorold fel a mágneskapcsoló kiválasztásának fő lépéseit!

31.2.11 Feladatok

1. feladat (A) Rajzold le a mágneskapcsoló jelképét a tekercs, egy NO és egy NC segédérintkező, valamint a három főérintkező feltüntetésével! Használd a szabványos kapocsjeleket.

2. feladat (A) Egy mágneskapcsoló tekercse 230 V AC, 50 Hz. A tekercs ellenállása üzemi hőmérsékleten 400 Ω, induktivitása 8 H. Becsüld meg a tekercs váltakozó áramú ellenállását (impedanciáját) és a felvett látszólagos teljesítményt!

3. feladat (B) Egy 5,5 kW-os, 400 V-os, háromfázisú motor névleges árama 12 A, indítási áramcsúcsa 84 A. Válassz mágneskapcsolót AC-3 kategóriából, ha a vezérlőfeszültség 230 V AC, és legalább két NO segédérintkezőre van szükség. Indokold a választást!

4. feladat (B) Egy DC 24 V-os mágneskapcsoló tekercset PLC tranzisztoros kimenete kapcsol. Rajzold be a kapcsolási rajzra a szükséges kikapcsolási túlfeszültség elleni védelmet, és magyarázd el a működését!

5. feladat (C) Egy időzítő relé bekapcsolási késleltetése 5 s. A relé tekercsét 230 V AC feszültségre kapcsolva mennyi idő után zár a NO érintkezője? Mi történik, ha a tápellátást a 3. másodpercben megszakítjuk?

6. feladat (D – hibakeresés) Egy motor indításakor a mágneskapcsoló behúz, de a start gomb elengedésekor azonnal elenged. A stop gomb, a hőkioldó és a vezérlő feszültség rendben van. Mi a hiba oka, és hogyan javítod?

31.2.12 Megoldások

31.2.12.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. A tekercs kapocsjelölése A1–A2.
  2. A NO (záródó, 13–14) a tekercs feszültségmentes állapotában szakadás, a NC (bontó, 21–22) zárlat.
  3. AC tekercsnél RC-tag vagy varisztor, DC tekercsnél szabadonfutó dióda.
  4. Az indítási áramcsúcs többszöröse a névleges áramnak, meghaladja az 5 A-t; a relé érintkezője megsérülne.
  5. A zümmögés hibás vasmagzáródást, szennyeződést, laza rögzítést vagy alacsony tekercsfeszültséget jelez; a készüléket haladéktalanul ki kell vizsgálni.
  6. Motor adatai, használati kategória, névleges üzemi áram, tekercsfeszültség, segédérintkezők, vezérlőkör védelme.

31.2.12.2 Feladatok megoldásai

1. feladat – megoldás. A kapcsolási rajzon a tekercs A1–A2 jelöléssel, a főérintkezők 1–2, 3–4, 5–6, a NO segédérintkező 13–14, a NC 21–22 jelöléssel szerepel. A rajz az MSZ EN 60617 szerinti jelképeket használja: a tekercs téglalap, az érintkezők kapcsolójelek.

2. feladat – megoldás.
Adott: R=400ΩR = 400\,\Omega, L=8HL = 8\,\text{H}, f=50Hzf = 50\,\text{Hz}.
Keresett: ZZ, SS.
Képlet: XL=2πfLX_L = 2\pi f L, Z=R2+XL2Z = \sqrt{R^2 + X_L^2}, S=U2/ZS = U^2 / Z.
Behelyettesítés:
XL=2π⋅50Hz⋅8H≈2513Ω,X_L = 2\pi \cdot 50\,\text{Hz} \cdot 8\,\text{H} \approx 2513\,\Omega,
Z=4002+25132≈2545Ω,Z = \sqrt{400^2 + 2513^2} \approx 2545\,\Omega,
S=(230V)22545Ω≈20,8V A.S = \frac{(230\,\text{V})^2}{2545\,\Omega} \approx 20{,}8\,\text{V A}.
Ellenőrzés: a tekercs induktív jellegű, a látszólagos (tartási) teljesítmény néhány tíz VA nagyságrendű, ami megfelel a gyakorlati mágneskapcsoló tekercsek tartási teljesítményének; a behúzás pillanatában, nyitott légrésnél a tekercs ennél jóval többet vesz fel, ezért a vezérlőtranszformátort a behúzási teljesítményre is méretezni kell. ∎

3. feladat – megoldás. A motor AC-3 kategóriához tartozik. A névleges áram 12 A, az indítási áram 84 A. A mágneskapcsoló főérintkezőinek AC-3 terhelhetősége a katalógus szerint legalább 12 A legyen; a katalógus AC-3, 400 V oszlopa szerint az 5,5 kW-os motorhoz a 12 A-es AC-3 (5,5 kW) készülék a minimum, mert Ie=12A≥In=12AI_e = 12\,\text{A} \ge I_n = 12\,\text{A} és a teljesítménye is belefér; 16 A-es készüléket akkor választunk, ha tartalékot akarunk (gyakori kapcsolás, nehéz indítás, magas környezeti hőmérséklet). A továbbiakban a minimumot, a 12 A-es AC-3 készüléket vesszük alapul. A vezérlőfeszültség 230 V AC, ezért 230 V AC tekercsű készüléket rendelünk. Két NO segédérintkező szükséges; ha a mágneskapcsolón csak egy NO van, akkor egy segédérintkező-blokkot kell felszerelni. A választás tehát: mágneskapcsoló, 3 pólus, AC-3, Ie≥12AI_e \ge 12\,\text{A} (tartalékkal 16 A), 230 V AC tekercs, plusz 1 NO segédérintkező. (ellenőrizendő: gyártói katalógus szerinti pontos típus)

4. feladat – megoldás. A kapcsolási rajzon a PLC kimeneti tranzisztora és a mágneskapcsoló tekercse közé egy diódát kötünk párhuzamosan a tekercssel, fordított polaritással (a katód a tápfeszültség pozitív oldalára, az anód a tekercs másik kapcsára). Így a tranzisztor kikapcsolásakor a tekercsben folyó áram a diódán keresztül záródik, és a feszültségcsúcs nem emelkedik a tápfeszültség + diódanyitófeszültség fölé. Ezzel védjük a tranzisztort és csökkentjük a szikrázást. A diódát a tekercs közvetlen közelébe kell szerelni, és ellenőrizni kell a polaritást.

5. feladat – megoldás. Bekapcsolási késleltetésű időzítő relénél a tápfeszültség megjelenése után az érintkezők 5 s elteltével kapcsolnak. Ha a tápellátást a 3. másodpercben megszakítjuk, a késleltetés megszakad, és a NO érintkező nem zár, mert az időzítő nem fejezte be a ciklust. A gyakorlatban az időzítő relé tápfeszültség-megszakítása újraindítja a késleltetést.

6. feladat – megoldás. A hiba oka: az önfenntartó ág hiányzik vagy rossz érintkezővel van bekötve. A start gomb elengedésekor a tekercs áramköre megszakad, ezért a mágneskapcsoló elenged. A helyes bekötés: a start nyomógombbal párhuzamosan be kell kötni a mágneskapcsoló 13–14 záródó segédérintkezőjét úgy, hogy amikor a tekercs behúz, a 13–14 zár, és a start gomb felengedése után is fenntartja a tekercs áramkörét. Először multiméterrel ellenőrizzük, hogy a 13–14 valóban NO, és a vezérlőáramkörben a starttal párhuzamosan van kötve. Ha szükséges, javítjuk a bekötést, majd újra elvégezzük a próbát.

31.2.13 Rövid összefoglaló

A mágneskapcsoló elektromágneses működtetésű kapcsolókészülék, amelynek tekercsére (A1–A2) kis teljesítményű vezérlőjelet kapcsolva nagyobb teljesítményű főáramkört zár vagy bont. A főérintkezők jelölése 1–2, 3–4, 5–6, a záródó segédérintkezőké 13–14, a bontóké 21–22. A tekercs gyakori feszültségei: 24 V AC/DC, 230 V AC, 400 V AC. A kiválasztásnál a motor használati kategóriáját (AC-3) és névleges áramát, a vezérlőfeszültséget és a szükséges segédérintkezők számát kell figyelembe venni. A relék családjába tartozik a köztes, időzítő, figyelő és félvezető relé. A kikapcsolási túlfeszültség ellen DC tekercsnél diódát, AC tekercsnél RC-tagot vagy varisztort kell beépíteni. A zümmögés mindig hibát jelez. Továbbvitt eredmény. A mágneskapcsoló felépítését, kapocsjelöléseit és kiválasztását a Motorvédő kapcsoló, hőkioldó, megszakító és szakaszoló alfejezetben használjuk tovább a teljes motorvédelmi és kapcsolási lánc kialakításához.

31.2.14 Források és ellenőrzési hiányok