26.5 Fordulatszám-változtatás, Dahlander, frekvenciaváltó és fékezés

26.5.1 Motiváció: miért kell a fordulatszámot szabályozni?

Egy szellőzőventilátornál gyakran nem a teljes levegőmennyiségre van szükség. Ha a motort állandó névleges fordulatszámon járatjuk, és a levegőmennyiséget zsalukkal vagy fojtószerkezettel csökkentjük, a motor továbbra is majdnem teljes áramot vehet fel, a fölösleges nyomás pedig a fojtáson hővé alakul. Ugyanez igaz szivattyúra, szállítószalagra, darura vagy szerszámgépre is: a fordulatszám a folyamat igényéhez igazítása energiát takarít meg, kíméli a mechanikát, és jobb technológiát ad.

A csúszógyűrűs motorokról és az indításról már volt szó az Indítás: közvetlen, csillag–delta, lágyindító, csúszógyűrűs alfejezetben. Most arra válaszolunk, mi történik indítás után: hogyan lehet egy aszinkron motor fordulatszámát tartósan eltéríteni a névleges értéktől, és hogyan lehet a hajtást szabályozottan lefékezni.

26.5.2 A fordulatszám meghatározása

Az aszinkron gép fordulatszáma a szinkron fordulatszám és a szlip ismeretében:

n=(1−s)ns n=(1-s)\,n_\text{s}

ahol

ns=60fp n_\text{s}=\frac{60 f}{p}

Ebből a képletből közvetlenül látszik, hogy a fordulatszám három villamos úton befolyásolható:

  1. változtatjuk a pp póluspárszámot,
  2. változtatjuk az ff frekvenciát,
  3. növeljük a szlipet, például csúszógyűrűs motoron forgórészköri ellenállással vagy feszültségcsökkentéssel.

A szlip növelése általában veszteséges, mert a forgórészkörben a szliparányos teljesítmény hővé alakul, ezért csak korlátozottan, például lágyindításkor, csúszógyűrűs hajtásnál vagy kis fordulatszám-tartományban használják.

26.5.3 Pólusszámváltás és a Dahlander-motor

Ha a folyamatnak két elkülönült, jól meghatározott fordulatszámra van szüksége, a pólusszámváltós motor egyszerű és olcsó megoldás lehet. A legismertebb kialakítás a Dahlander-motor (átkapcsolható tekercselésű, kétsebességű aszinkron motor), amely egyetlen állórésztekercseléssel két pólusszámot tud megvalósítani. A gyakorlatban a két szinkron fordulatszám jellemzően 1:2 arányú, például 2p=4/22p=4/2 esetén 15001500 és 30003000 1/min, vagy 2p=8/42p=8/4 esetén 750750 és 15001500 1/min szinkron értéket ad. A tényleges terhelt fordulatszám a szlip miatt kissé kisebb.

A működési elv a tekercscsoportok soros, illetve párhuzamos kapcsolásán alapul. A lassú fokozatban a tekercsrészek úgy kapcsolódnak, hogy nagyobb pólusszám alakul ki; a gyors fokozatban ugyanazok a részek úgy kapcsolódnak, hogy a pólusszám feleződik. A kapocsdobozban gyakran a delta/kettős csillag (Δ\Delta/YY) átkapcsolást találjuk, de más kapcsolási csoport is előfordul; mindig a kapocstábla és a gyártói dokumentáció a mérvadó.

Figyelem. A Dahlander-motor nem folyamatos fordulatszám-szabályozó, csak két diszkrét fokozatot ad. Ha a folyamat finoman változtatható fordulatot kíván, akkor frekvenciaváltóra lesz szükség.

26.5.3.1 Dahlander-motor főáramköri elve

A gyakorlatban a fokozatokat egymással reteszelt mágneskapcsolók választják ki. A Δ\Delta/YY Dahlander-motornál a lassú fokozatban K1 az 1U–1V–1W kapcsokat táplálja (a 2U–2V–2W kapcsok szabadon maradnak); a gyors fokozatban K2 a 2U–2V–2W kapcsokat táplálja, K3 pedig az 1U–1V–1W kapcsokat köti össze, ez adja a kettős csillag csillagpontját. Az alábbi rajz a főáramkör szemléltető váza (egy motor, hat kivezetés, három kontaktor), nem teljes huzalozási terv.

Dahlander-motor (Δ/YY) átkapcsolás elvi főáramköre - Szemléltető, háromvonalas elvi vázlat: K1 a lassú fokozatban az 1U–1V–1W kapcsokat táplálja (Δ, 2U–2V–2W nyitva); a gyors fokozatban K2 a 2U–2V–2W kapcsokat táplálja, K3 pedig az 1U–1V–1W kapcsokat köti össze (YY csillagpont). K1 és a K2+K3 páros villamosan és mechanikusan reteszelt, mindkét fokozatnak saját hőkioldója van (F2, F3). PE a motortestre. A pontos kapocskiosztást a motor kapocstáblája és a gyártói dokumentáció adja meg (ellenőrizendő).

A két fokozat kiválasztásának villamos reteszelése különösen fontos: ha valaki egyszerre kapcsolná be a lassú és a gyors kontaktort, a motor egyszerre két különböző kapcsolásban látna feszültséget, ami rövidzárlathoz, tekercskárosodáshoz és balesethez vezethet.

26.5.3.2 Hol használják?

A Dahlander-motort tipikusan ott alkalmazzák, ahol két üzemi pont elég, például kétfokozatú ventilátornál, keverőgépnél, régi szerszámgépek főhajtásánál vagy mosógép dobjánál. Előnye, hogy nincs szükség drága elektronikára, hátránya viszont a fix fokozatok, a nagyobb indítási áramlökés, valamint a tekercselés és az átkapcsoló kapcsolás bonyolultsága.

26.5.4 Frekvenciaváltós szabályozás

A mai, energiatakarékos hajtások leggyakoribb eszköze a frekvenciaváltó (VFD, variable frequency drive). A frekvenciaváltó a hálózati 50 Hz-es feszültséget egyenirányítja, egyenfeszültségű közbenső körbe viszi, majd félvezetős inverterrel változtatható frekvenciájú és nagyságú háromfázisú feszültséget állít elő. Az aszinkron motor szinkron fordulatszáma így:

ns=60fp n_\text{s}=\frac{60 f}{p}

szerint folyamatosan változtatható.

26.5.4.1 Miért kell az U/f arány?

Az aszinkron motor állórészfluxusát közelítőleg a feszültség/frekvencia arány határozza meg. Ha csak az ff frekvenciát csökkentenénk, de a feszültséget nem, a motor vasat telítésbe vinné, a gerjesztő áram és a veszteség megnőne. Ha csak a feszültséget csökkentenénk változatlan frekvenciánál, a fluxus lecsökkenne, és a motor nyomatéka összeesne. Ezért a frekvenciaváltó a névleges pont alatt közelítőleg állandó U/fU/f arányt tart:

Uf=állandó \frac{U}{f}=\text{állandó}

Például ha a motor névleges feszültsége 400V400\,\text{V}, a hálózati frekvencia 50Hz50\,\text{Hz}, akkor az arány 400V/50Hz=8V/Hz400\,\text{V} / 50\,\text{Hz}=8\,\text{V/Hz}. Ennél a motornál 25Hz25\,\text{Hz} frekvencián körülbelül U=25⋅8=200VU=25\cdot 8=200\,\text{V} vonali feszültség szükséges ahhoz, hogy a nyomaték közel névleges maradjon. A névleges frekvencia felett a feszültség már nem növelhető tovább biztonságosan, ezért a frekvencia növelésével a fluxus csökken. Ez a mezőgyengítéses tartomány: a nyomaték csökken, a teljesítmény viszont közel állandó lehet.

Interaktív ábra. Az alábbi interaktív ábrán (a nyomtatott kiadásban statikus változat) egy csúszkával lehet állítani a frekvenciát 1010 és 80Hz80\,\text{Hz} között. Az ábra egyszerre mutatja a U/fU/f egyenest és a hozzá tartozó nyomaték-fordulatszám görbét. A görbék a Szlip, nyomaték, jelleggörbe és adattábla alfejezet 5,5 kW-os motorjának Kloss-modelljéből számoltak (Mb=108M_b = 108 N·m, sb=0,19s_b = 0{,}19 50 Hz-en, azaz a billenőpont 285285 1/min-tel a szinkron fordulatszám alatt van). Állandó U/fU/f mellett a görbe alakja nem változik, csak a fordulatszám-tengely mentén tolódik el: 2525 és 50Hz50\,\text{Hz}-en a billenőnyomaték azonos (108108 N·m), 80Hz80\,\text{Hz}-en a mezőgyengítés miatt kb. (50/80)2⋅108≈42(50/80)^2 \cdot 108 \approx 42 N·m-re csökken.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Interaktív ábra: a frekvencia csúszkájával 10–80 Hz között állítható a feszültség-frekvencia és a nyomaték-fordulatszám görbe.
Frekvenciaváltó U/f és nyomaték-fordulatszám görbék

26.5.4.2 Bekötés és kábelezés

A frekvenciaváltó betáplálását általában leválasztó/védő kismegszakítóval látják el, a kimenő motorkábelt pedig árnyékolt kábellel kötik a motorhoz. A védővezetőt a hálózat felől a frekvenciaváltón keresztül a motorig végig folytonosan kell vezetni.

Frekvenciaváltó alap főáramköri váza - Szemléltető vázlat. Q1 leválaszt és véd, a frekvenciaváltó (A1) betáplálása L1-L2-L3, kimenete U-V-W a motor U1-V1-W1 kapcsaira. A PE (zöld-sárga) a hálózattól a frekvenciaváltó PE-kapcsán át a motortestig végig folytonos. Az analóg fordulatjel (AI) árnyékolt vezérlőkábelen érkezik. A pontos kapocsjelölést és az árnyékolás bekötését a gyártói dokumentáció adja meg (ellenőrizendő).

A frekvenciaváltó kimenete nem szinuszos, hanem nagy kapcsolási frekvenciájú, impulzusszerű feszültség. A motor induktivitása kisimítja az áramot, ezért a motoráram már közel szinuszos, de a kábel és a motor mégis nagyobb villamos igénybevételt kaphat.

EMC és szerelési szabályok.

26.5.4.3 Védelmek

A frekvenciaváltó a motorvédő kapcsoló és a lágyindító funkcióit egy készülékben tudja ellátni, de a védelmet paraméterezni kell:

Figyelem. A frekvenciaváltó kondenzátorai kikapcsolás után is életveszélyes feszültséget tárolhatnak. A készülék megbontása előtt a gyártói utasításban megadott kisülési időt mindig ki kell várni, és a feszültségmentességet meg kell mérni. Hálózati feszültségű munkát csak jogosult személy végezhet.

26.5.5 Fékezési módok

Az aszinkron motor leállítása nem mindig lehet természetes kifutás. Ha a terhelést gyorsan, iránytartóan vagy biztonságosan kell megállítani, aktív fék kell. A négy fő módszer:

  1. Mechanikus fék: rugóerővel záró, villamosan oldó, illetve hidraulikus/pneumatikus fék. Előnye, hogy árammentes állapotban is tart, ezért emelőgépen, lejtős szállítópályán biztonsági féknek használják. Hátránya a kopás, karbantartási igény és a fékbetétek késleltetése.
  2. Egyenáramú fékezés (dinamikus fékezés): a motor leválasztása után az állórészre kis egyenfeszültséget kapcsolunk. A motor álló mágneses mezőt hoz létre, a forgórészben indukált áram nyomatéka fékezi a forgó tömeget. Előnye az egyszerűség, hátránya, hogy a nyomaték nulla fordulatszámon nulla, tehát a terhet nem tartja.
  3. Ellenáramú fékezés: a fékezés idejére a motor két fázisát felcseréljük, így a forgó mező iránya megfordul. A motor nyomatéka a forgásiránnyal ellentétes, a forgórész árama és vesztesége nagy. Nulla fordulatszám környékén a táplálást le kell kapcsolni, különben a motor ellenkező irányba indul.
  4. Generátoros fékezés: ha a terhelés hajtja a motort (süllyedő teher, lejtő, gyors lassítás), a motor generátorként viselkedik. A frekvenciaváltós hajtásnál a kimeneti frekvencia csökkentésekor a forgórész a szinkron mező fölé kerül, és energia áramlik vissza a közbenső körbe. Ezt fékellenálláson (fékchopper) hővé kell alakítani, vagy regeneratív egységgel a hálózatba táplálni.

26.5.6 Kidolgozott példák

Példa 1: Dahlander-motor fordulatszámai

Adott egy Dahlander-motor, 2p=4/22p=4/2, f=50Hzf=50\,\text{Hz}. A lassú fokozat szlipje névleges terhelésen 5%5\%, a gyors fokozaté 4%4\%.

Lassú fokozat, p=2p=2:

ns=60⋅502=15001/min n_\text{s}=\frac{60\cdot 50}{2}=1500\,\text{1/min}

n=(1−0,05)⋅1500=14251/min n=(1-0{,}05)\cdot 1500=1425\,\text{1/min}

Gyors fokozat, p=1p=1:

ns=60⋅501=30001/min n_\text{s}=\frac{60\cdot 50}{1}=3000\,\text{1/min}

n=(1−0,04)⋅3000=28801/min n=(1-0{,}04)\cdot 3000=2880\,\text{1/min}

A két üzemi pont tehát körülbelül 14251425 és 28802880 1/min.

Példa 2: feszültség és fordulatszám frekvenciaváltós táplálásnál

Egy 400V400\,\text{V}, 50Hz50\,\text{Hz} névleges feszültségű, 2p=42p=4 pólusú motort frekvenciaváltóval 25Hz25\,\text{Hz}-en járatunk. A motor névleges fordulatszáma 50Hz50\,\text{Hz}-en 14301430 1/min, így a szlip s=1−14301500=0,0467s=1-\frac{1430}{1500}=0{,}0467. A gyakorlatban a szlipsebesség közel állandó, ezért 50Hz50\,\text{Hz}-en a szlipsebesség 1500−1430=701500-1430=70 1/min. 25Hz25\,\text{Hz}-en:

ns=60⋅252=7501/min n_\text{s}=\frac{60\cdot 25}{2}=750\,\text{1/min}

n≈750−70=6801/min n \approx 750-70=680\,\text{1/min}

Az U/fU/f arány tartásához:

U25Hz=400⋅2550=200V U_{25\,\text{Hz}}=400\cdot\frac{25}{50}=200\,\text{V}

Tehát a frekvenciaváltónak körülbelül 200V200\,\text{V} vonali feszültséget kell előállítania.

Példa 3: fékezési energia

A fékellenállás méretezéséhez a mozgási energiából indulunk ki:

Wkin=12Jω2 W_\text{kin}=\frac{1}{2}J\omega^2

Legyen a hajtás tehetetlenségi nyomatéka J=0,5kg⋅m2J=0{,}5\,\text{kg}\cdot\text{m}^2, a fékezés előtti fordulatszám n=14501/minn=1450\,\text{1/min}. A szögsebesség:

ω=2πn60=2π145060=151,8rad/s \omega=2\pi\frac{n}{60}=2\pi\frac{1450}{60}=151{,}8\,\text{rad/s}

Wkin=12⋅0,5⋅151,82≈5,76⋅103J=5,76kJ W_\text{kin}=\frac{1}{2}\cdot 0{,}5\cdot 151{,}8^2 \approx 5{,}76\cdot 10^3\,\text{J}=5{,}76\,\text{kJ}

Ha ezt a frekvenciaváltó 2s2\,\text{s} alatt állítja le, akkor az átlagos fékezési teljesítmény:

P≈5,76kJ2s=2,88kW P\approx\frac{5{,}76\,\text{kJ}}{2\,\text{s}}=2{,}88\,\text{kW}

A fékellenállásnak ezt az átlagot és a rövid idejű csúcsigénybevételt is el kell viselnie; a pontos méretezés a gyártói adatokból történik.

26.5.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy szellőztető rendszerben a motor közvetlen indítással, állandó 50Hz50\,\text{Hz}-en járt, a levegőmennyiséget pedig motoros zsaluval fojtották. Az áramfelvétel alig csökkent, a zaj és a karbantartási igény viszont nagy volt. A kivitelező frekvenciaváltót épített be, a zsalut teljesen nyitva hagyta, és a fordulatot nyomásjel alapján szabályozta. A ventilátor teljesítményfelvétele a fordulatszám harmadik hatványával csökkent, ezért már 80%80\%-os fordulaton is jelentős energia-megtakarítás jelentkezett. A hibakeresés során azonban először túlfeszültség-hibát tapasztaltak lassításkor: a motor generátoros üzembe került, és a közbenső kör feszültsége megnőtt. A megoldás a lassítási idő növelése, majd később fékellenállás beépítése volt.

26.5.8 Tipikus hibák

26.5.9 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a frekvenciaváltóval a szinkron fordulatszám változtatható? Indokold röviden.
  2. Miért kell a névleges frekvencia alatt közel állandó U/fU/f arányt tartani?
  3. Mekkora a Dahlander-motorra jellemző elvi fordulatszám-arány?
  4. Melyik fékezési mód tartja meg a terhet árammentes állapotban?
  5. Miért kell a frekvenciaváltó motorkábelénél általában árnyékolt kábelt használni?
  6. Milyen hibát jelezhet a frekvenciaváltó, ha gyors lassításkor a közbenső kör feszültsége túl magas lesz?

26.5.10 Feladatok

1. feladat (A)
Számítsd ki egy 2p=62p=6 pólusú aszinkron motor szinkron fordulatszámát f=50Hzf=50\,\text{Hz} és f=35Hzf=35\,\text{Hz} esetén.

2. feladat (A)
Sorolj fel három villamos módszert az aszinkron motor fordulatszámának befolyásolására, és nevezd meg az alapképletet.

3. feladat (B)
Egy Dahlander-motor 2p=8/42p=8/4, a hálózati frekvencia 50Hz50\,\text{Hz}. A lassú fokozat szlipje 6%6\%, a gyorsé 4%4\%. Számítsd ki a két szinkron és a két tényleges terhelt fordulatszámot.

4. feladat (B)
Egy 400V400\,\text{V}, 50Hz50\,\text{Hz}, 2p=42p=4 pólusú motort frekvenciaváltóval 30Hz30\,\text{Hz}-en járatunk. A motor 50Hz50\,\text{Hz}-en 14501450 1/min fordulatú. Számítsd ki a 30Hz30\,\text{Hz}-hez tartozó szinkron fordulatszámot, a becsült tényleges fordulatszámot és a szükséges vonali feszültséget, ha az U/f arány állandó.

5. feladat (C)
Egy függőleges emelőt négyféle módon lehetne fékezni: mechanikus fék, egyenáramú fékezés, ellenáramú fékezés, generátoros/fékellenállásos fékezés. Melyiket választanád biztonsági tartóféknek, és melyiket gyors, kényelmes lassításra? Indokold a választásodat.

6. feladat (D)
Egy frekvenciaváltóval hajtott szállítószalag lassításkor gyakran hibaállapotba megy, és a kijelzőn a túlfeszültségre utaló kód látható. Mi lehet az ok, és milyen műszerrel, illetve milyen mérési ponton kezdenéd a hibakeresést? Mi a lehetséges megoldás?

26.5.11 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. Az ns=60f/pn_\text{s}=60f/p képletből látszik, hogy a frekvencia változtatása a szinkron fordulatszámot arányosan változtatja.
  2. Az állandó U/f arány közel állandó fluxust tart. Ha a feszültség nem csökkenne a frekvenciával, a motor vasa telítésbe kerülne; ha túlzottan csökkenne, a nyomaték esne le.
  3. Jellemzően 1:2, mert a pólusszám feleződik.
  4. A mechanikus, rugóerővel záró fék.
  5. A frekvenciaváltó kimeneti jelimpulzusai elektromágneses zavart keltenek; az árnyékolt motorkábel és a jó földelés csökkenti a kisugárzott zavarást.
  6. Túlfeszültség-hibát, mert a motor generátoros üzembe kerül, és a közbenső kör feszültsége megnő.

1. feladat (A)
2p=62p=6, tehát p=3p=3.

ns,50=60⋅503=10001/min n_\text{s,50}=\frac{60\cdot 50}{3}=1000\,\text{1/min}

ns,35=60⋅353=7001/min n_\text{s,35}=\frac{60\cdot 35}{3}=700\,\text{1/min}

2. feladat (A)
Három módszer: pólusszámváltás (pl. Dahlander), frekvenciaváltás, szlipnövelés (pl. csúszógyűrűs motoron forgórészköri ellenállással). Alapképlet:

n=(1−s)60fp n=(1-s)\frac{60f}{p}

3. feladat (B)
2p=82p=8, azaz p=4p=4; 2p=42p=4, azaz p=2p=2.

Lassú fokozat szinkron fordulatszáma:

ns,lassú=60⋅504=7501/min n_\text{s,lassú}=\frac{60\cdot 50}{4}=750\,\text{1/min}

Tényleges lassú:

nlassú=(1−0,06)⋅750=7051/min n_\text{lassú}=(1-0{,}06)\cdot 750=705\,\text{1/min}

Gyors fokozat szinkron fordulatszáma:

ns,gyors=60⋅502=15001/min n_\text{s,gyors}=\frac{60\cdot 50}{2}=1500\,\text{1/min}

Tényleges gyors:

ngyors=(1−0,04)⋅1500=14401/min n_\text{gyors}=(1-0{,}04)\cdot 1500=1440\,\text{1/min}

4. feladat (B)
p=2p=2, f=30Hzf=30\,\text{Hz}.

Szinkron fordulatszám:

ns=60⋅302=9001/min n_\text{s}=\frac{60\cdot 30}{2}=900\,\text{1/min}

A 50Hz50\,\text{Hz}-es szlipsebesség 1500−1450=501500-1450=50 1/min, ezért:

n≈900−50=8501/min n\approx 900-50=850\,\text{1/min}

A feszültség:

U30=400⋅3050=240V U_{30}=400\cdot\frac{30}{50}=240\,\text{V}

5. feladat (C)
Biztonsági tartóféknek a mechanikus, rugóerővel záró fék való, mert áram nélkül is megtartja a terhet. Kényelmes, kopásmentes lassításra generátoros/fékellenállásos fékezés vagy egyenáramú fékezés alkalmas. Az ellenáramú fékezés gyors, de nagy hőtermeléssel és irányváltási veszéllyel jár, ezért emelőn nem önálló biztonsági fék.

6. feladat (D)
A tünet arra utal, hogy lassításkor a motor generátoros üzembe kerül, és a közbenső kör feszültsége a megengedett fölé emelkedik. A hibakeresést a frekvenciaváltó kijelzőjén és hibanaplójában kezdjük: lassításkor kiolvassuk a közbenső köri feszültséget és a hibakódot, ellenőrizzük a lassítási időt és a fékellenállás-paramétereket. Ha a fékellenállást vagy a chopper bekötését kell ellenőrizni, azt csak az öt biztonsági szabály szerinti leválasztás, a gyártói kisütési idő kivárása és a feszültségmentesség (a DC-kör is) mérése után, jogosult személy végezheti; a közbenső kört (kb. 560–800 V DC) üzem közben, megbontott készüléken mérni tilos. Megoldás lehet a lassítási idő növelése, fékchopper és fékellenállás beépítése, regeneratív visszatápláló egység alkalmazása, vagy a mechanikai terhelés csökkentése. A munkát csak jogosult személy végezheti.

26.5.12 Rövid összefoglaló

Az aszinkron motor fordulatszámát az n=(1−s)60fpn=(1-s)\frac{60f}{p} összefüggés szerint elsősorban a pólusszám, a frekvencia vagy a szlip változtatásával lehet befolyásolni. A Dahlander-motor egy átkapcsolható tekercseléssel két, jellemzően 1:2 arányú fokozatot ad, de nem folyamatos szabályozó. A modern, energiatakarékos megoldás a frekvenciaváltó, amely a névleges frekvencia alatt közel állandó U/fU/f arányt tart, a fölött pedig mezőgyengítéssel működik. A frekvenciaváltó beépítésekor a motor túlterhelés-, rövidzárlat- és hővédelmét, az EMC-szerelést és az árnyékolt, jól földelt motorkábelt kiemelten kell kezelni. Fékezésre mechanikus, egyenáramú, ellenáramú vagy generátoros módszer használható; a tartófék mindig mechanikus legyen, ha a teher áram nélkül is elmozdulhatna. Továbbvitt eredmény. A frekvenciaváltó paraméterezését és hibakódjait a Vezérlések hibakeresése és a Motorvédelmek, lágyindítók és frekvenciaváltók az elosztóban alfejezet használja fel; a Dahlander kapcsolás kontaktoros logikáját a Kétsebességű, sorrendi és késleltetett vezérlések alfejezet tárgyalja.

26.5.13 Források és ellenőrzési hiányok