Az ellenőrzés nem a mérőműszer bekapcsolásával kezdődik, hanem azzal, hogy kikapcsolt állapotban, ellenőrző listával végignézed a berendezést. Sok hiba ugyanis műszerrel nem látszik, vagy éppen a mérés közben válik veszélyessé: egy meglazult PE-vezeték, egy hiányzó érvéghüvely, egy rosszul jelölt áramkör vagy egy tönkrement kábelbevezető mind kiderülhet már a szemrevételezés során.
A másik tipikus hiba az, ha a méréseket rossz sorrendben végezzük. A kikapcsolt állapotú (feszültségmentes) mérések előzik meg az üzemi, feszültség alatti méréseket. Ha ezt felcseréled, a szigetelési mérést feszültség alatt végeznéd, vagy fogyasztókat mérnél meg, ami tönkreteheti a műszert és a beépített elektronikát is.
Definíció. A kisfeszültségű villamos berendezés ellenőrzésének három alappillére:
Szabály. A vizsgálati sorrendet úgy kell megtervezni, hogy a szemrevételezés megelőzze a méréseket, és a kikapcsolt állapotú mérések megelőzzék az üzemi méréseket. Ennek oka: ha a szemrevételezés során nyilvánvaló hibát találunk, azt előbb ki kell javítani, vagy a mérési jegyzőkönyvet hibás eredménnyel vennénk fel. Ha pedig a szigetelési mérést fogyasztók alatt vagy feszültség alatt végezzük, a mérés téves lehet, és a hálózati feszültség alatt álló, fogyasztókkal terhelt áramkörök mérése balesetet is okozhat.
A kikapcsolt állapotú mérések közé tartozik elsősorban a folytonosság, a szigetelési ellenállás, a polaritás (az egypólusú kapcsolók és védelmek a fázisvezetőben vannak-e) és a földelési ellenállás mérése. Az üzemi mérések közé tartozik a hurokimpedancia, a zárlati áram és a FI-mérés. A részleteket a következő alfejezetek tárgyalják.
A szemrevételezés nem azt jelenti, hogy „ránézek, hogy szép-e”. Célja annak megállapítása, hogy a berendezés látható állapota megfelel-e a szabványos szerelési és életvédelmi követelményeknek. A következő pontokat ellenőrizzük:
Kötések, csatlakozások:
Védelmek, védő- és nullavezetők:
Jelölések, feliratok:
Szerelési mód, környezet és IP-védettség:
A szemrevételezés során jegyzőkönyvbe kell rögzíteni minden eltérést, és meg kell határozni, hogy az eltérés javítás nélkül is üzemeltethető-e, vagy azonnali javítást igénylő hibáról van szó. Ha a berendezés nyilvánvalóan életveszélyes, például nincs védővezető, feszültség alatti rész hozzáférhető, vagy a hibavédelem nem megfelelő, a berendezést nem szabad feszültség alá helyezni.
Definíció. A működési próba a beépített készülékek funkcionális ellenőrzése. Nem mérés, hanem a felhasználó által is elvégezhető, biztonságos, rendeltetésszerű működtetés.
A gyakorlatban az alábbi próbákat végezzük el:
Kapcsolók, nyomógombok, fényforrások:
Áram-védőkapcsoló (FI) próbagomb:
Forgásirány, fázissorrend:
A méréseket soha nem a mérőműszer kicipelésével kezdjük. A helyes sorrend:
Figyelem. A kikapcsolt állapotú mérések előkészítésekor minden fogyasztót, fáziskontrollert, kapcsolóüzemű tápegységet, tirisztort, LED-drivert és elektronikus előtétet le kell csatlakoztatni. A szigetelési ellenállásmérő egyenfeszültsége ezeket tönkreteheti, és a szivárgóáramuk miatt a mérési eredmény is téves lesz.
Szabvány.
A kisfeszültségű villamos berendezések ellenőrzését az MSZ HD
60364-6 sorozat tárgyalja. A szabvány megkülönbözteti az
első ellenőrzést (új, bővített vagy átalakított
berendezés) és az időszakos felülvizsgálatot. A
szemrevételezésnek és a méréseknek ki kell terjednie a védővezetőkre, a
hibavédelemre, a túláramvédelemre, a szerelvényekre, a kábelekre, a
jelölésekre és a dokumentációra. A pontos kiadás, a vizsgálati tételek
részletes felsorolása, az alkalmazott mérési módszerek és határértékek
az aktuális szabványkiadás és a formanyomtatványok szerint változhatnak.
(ellenőrizendő: aktuális szabványkiadás, jegyzőkönyv-minta
rovatai.)
A mérőműszerekre a védelmi mérésekhez az MSZ EN 61557 szerinti követelmények vonatkoznak. A szerelői gyakorlatban a mérési osztály, a pontosság és a kalibráltság a jegyzőkönyvben is megjelenik.
Ellenőrzési recept: egy áramköri csoport szemrevételezése és méréselőkészítése
Továbbvitt eredmény. Ezt a receptet használjuk a Mérések I.: folytonosság, szigetelési ellenállás, földelés alfejezetben: a folytonossági és szigetelési mérést csak akkor végezzük el, ha a szemrevételezés megtörtént, a fogyasztók le vannak választva, és a feszültségmentesség ellenőrzése sikeres volt.
Tünet. Egy felújított lakás konyhai aljzatkörén a dugaszolóaljzat nem működik. A kismegszakító nem oldott ki, és a lakó szerint „a szerelő azt mondta, minden jól van”.
Hipotézis. Az áramkör nem kap feszültséget, vagy a feszültség megérkezik az aljzatig, de a csatlakozókapcsokban nincs megfelelő folytonosság. Kézenfekvő a sorkapocs-ellenőrzés.
Szemrevételezés és mérés. A felülvizsgáló először a főelosztóban azonosítja az áramkört. Kikapcsolja a csoportot, kikapcsolt állapotban ellenőrzi a feszültségmentességet. A konyhai aljzat burkolatát leemelve azt látja, hogy a fázisvezető csatlakozócsavarja alatt a sodrott rézér kilazult, a szigetelés barnás elszíneződése korábbi melegedést jelez. A sodrott eret érvéghüvely nélkül nyomták be a csavaros kapocsba. A folytonosságmérés megerősíti: a kapocs és az ér között nagy az átmeneti ellenállás.
Ok. A szerelő nem húzta meg megfelelően a csavart, és hajlékony vezetéket érvéghüvely nélkül kötött be. A lazult kötés melegedéshez, majd a csatlakozás megszakadásához vezetett.
Javítás. Feszültségmentes állapotban az eret újra méretre vágják, érvéghüvelyezik, a csavart a gyártói nyomaték-ajánlás szerint meghúzzák, majd a mérési sorrendet megismétlik: folytonosság, szigetelés, üzemi feszültségellenőrzés.
Megelőzés. A szemrevételezés során minden csatlakozó és sorkapocs tételes ellenőrzése, a hajlékony erek érvéghüvelyezése, valamint a kötések felülvizsgálata az első bekapcsolás előtt kiemelt pont.
Gyakorlat: szemrevételezés és működési próbák egy elosztómodellen
Cél. A tanuló önállóan elvégzi a szemrevételezést ellenőrző lista alapján, és kikapcsolt állapotban ellenőrzi a kapcsolók, a PE bekötések és a jelölések meglétét, majd üzemi állapotban a FI próbagomb és a fényforrások működését.
Eszközök és anyagok: tanműhelyi elosztómodell, kétpólusú feszültségvizsgáló, ellenőrző lista, jegyzőkönyv-minta, kézi szerszámok, védőszemüveg, szigetelt csavarhúzó.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A FI próbagomb megnyomását csak zárt elosztóburkolat mellett, a készülék rendeltetésszerű kezelőszervén végezd.
Az öt biztonsági szabály alkalmazása: lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás, feszültségmentesség ellenőrzése, földelés és rövidre zárás (ha a munkamódszer előírja), szomszédos feszültség alatti részek lefedése.
Lépések:
Ellenőrzési pontok:
Tipikus hibák a gyakorlat során: fázisceruzával ellenőrzik a feszültségmentességet; a FI próbagombot kikapcsolt FI-nél vagy levett burkolat mellett próbálják; a fogyasztókat a szigetelési mérés előtt nem választják le; a jelölések hiányát figyelmen kívül hagyják.
Dokumentálás: az ellenőrző lista, a mérési jegyzőkönyv és a működési próba jegyzőkönyvbe vett eredményei. A hibákat és javításokat a jegyzőkönyvben dátummal, aláírással és a hiba leírásával kell rögzíteni.
Hiba 1: a szemrevételezést nem veszik komolyan. A szerelő csak a mérőműszerre bízza az ellenőrzést, és közben laza kötés, rossz színjelölés, hiányzó EPH vagy sérült kábelbevezető marad a berendezésben. Helyes gyakorlat: minden ellenőrzés a szemrevételezéssel kezdődik, és annak eredményét dokumentálják.
Hiba 2: a mérések sorrendjét felcserélik. Az üzemi mérést végzik el előbb, majd a kikapcsolt szigetelési mérést. A szigetelési mérés előkészítésében a fogyasztók károsodhatnak, az áramkör nyilvánvaló hibája pedig üzemi mérés közben balesetet okozhat. Helyes sorrend: szemrevételezés → kikapcsolt mérések → üzemi mérések → működési próbák.
Hiba 3: a FI próbagomb és a FI műszeres mérés összekeverése. A FI próbagomb megnyomása nem bizonyítja, hogy az áram-védőkapcsoló a névleges differencia- vagy kioldási időn belül leold. Ugyanakkor a műszeres mérés nem fedezi fel a beragadt próbagombot vagy a mechanikai hibát. Mindkét ellenőrzést el kell végezni.
Hiba 4: a feszültségmentességet fázisceruzával ellenőrzik. A fázisceruza megbízhatatlan, nem kétpólusú, és téves eredményt adhat. Helyes gyakorlat: kétpólusú feszültségvizsgálóval, lehetőleg mérés előtt ismeretes feszültségű áramkörön ellenőrizve a műszert.
Hiba 5: a jelölések hiányát nem tekintik hibának. A hiányzó vagy téves áramkörcímke, kapcsok felirata, kapcsolási rajz később hibakeresést, téves lekapcsolást, balesetet okoz. A szabványos szereléshez a jelölés ugyanúgy hozzátartozik, mint a vezetékezés.
1. feladat (A). Sorold fel az ellenőrzés három lépcsőjét, és mindegyikhez írj egy-egy jellemző vizsgálatot!
2. feladat (A). Írj le egy olyan esetet, amikor a szemrevételezés olyan hibát tár fel, amit a mérőműszer nem látna!
3. feladat (B). Készíts ellenőrző listát egy új lakáselosztó szemrevételezéséhez! Legalább 10 pont legyen benne: kötések, védelmek, jelölések, szerelési módok.
4. feladat (B). Rendezd helyes sorrendbe a következő vizsgálatokat: FI-próbagomb, szigetelési ellenállás, hurokimpedancia, folytonosság, szemrevételezés, forgásirány. Jelöld meg, melyik kikapcsolt, melyik üzemi vizsgálat!
5. feladat (C). Egy új fürdőszobai FI-védett áramkör ellenőrzése előtt a megrendelő kérdezi, hogy a FI próbagomb önmagában elegendő-e. Fogalmazz meg egy rövid szakmai választ, amelyben elmagyarázod a próbagomb és a műszeres FI-mérés szerepét, és bemutatod a helyes ellenőrzési sorrendet!
6. feladat (D). Az alfejezet „Valós életbeli alkalmazás: hibakeresési eset” szakaszának esetéből készíts hibajegyzőkönyv-vázlatot! A tünet, a hipotézis, a mérés, az ok, a javítás és a megelőzés rovatokat töltsd ki röviden!
Önellenőrzés – válaszok
Feladatok megoldása
1. feladat. A három lépcső: (1) szemrevételezés – pl. a PE-sín bekötésének ellenőrzése; (2) mérés – pl. szigetelési ellenállás, hurokimpedancia, FI-mérés; (3) működési próba – pl. a FI próbagomb leoldásának ellenőrzése, kapcsolók működtetése, forgásirány.
2. feladat. Például: a lakáselosztóban a PE-sínhez nem csatlakozik a fürdőszobai EPH vezeték. A folytonosságmérés csak akkor venné észre, ha kifejezetten azt a pontot mérnénk, de a szemrevételezés azonnal felfedi a hiányzó vezetéket. Szintén ilyen a hiányzó áramkörcímke vagy a rossz színjelölés.
3. feladat. A lista legalább: kötések kidolgozottsága, érvéghüvely, kábelsaru; PE-sín és PE-vezető bekötése; N és PE szétválasztás; túláramvédő készülékek helyes jelölése; FI IΔn értéke, típusa; kapcsolási rajz, áramkörcímkék; kapcsok feliratai; kábelbevezetők tömítése, IP-védettség; szerelvények és szerelési módok a környezethez illőek; nincs hőnyom, repedés, sérülés.
4. feladat. Helyes sorrend: (1) szemrevételezés – kikapcsolt, (2) folytonosság – kikapcsolt, (3) szigetelési ellenállás – kikapcsolt, (4) hurokimpedancia – üzemi, (5) FI-próbagomb – üzemi, (6) forgásirány – üzemi. Megjegyzés: a FI műszeres mérés üzemi, de itt a próbagomb van.
5. feladat. A FI próbagomb csak a mechanizmus és a belső tesztáramkör működését igazolja. Nem bizonyítja, hogy a készülék a névleges differencia-áramnál, a megadott időn belül leold, ezért a szabványos ellenőrzéshez műszeres FI-mérés is szükséges. A fürdőszobai körben a javasolt sorrend: lekapcsolás, biztosítás, feszültségmentesség ellenőrzés, szemrevételezés (EPH, PE, vízgépészeti csatlakozás, IP-védettség), kikapcsolt folytonossági és szigetelési mérés, majd üzemi hurokimpedancia-mérés és műszeres FI-mérés, végül a FI próbagomb megnyomása és a működési próbák.
6. feladat. Példavázlat: Tünet: konyhai aljzat nem működik, kismegszakító nem oldott ki. Hipotézis: laza csatlakozás, átmeneti ellenállás. Mérés: folytonosság és feszültségvizsgálat kikapcsolt állapotban, szemrevételezés. Ok: hajlékony rézvezeték érvéghüvely nélküli bekötése, meglazult csavar. Javítás: érvéghüvelyezés, csavar meghúzása nyomaték szerint. Megelőzés: tételes kötés-ellenőrzés, érvéghüvely alkalmazása, első bekapcsolás előtti szemrevételezés.
A villamos berendezés ellenőrzése három pilléren áll: szemrevételezésen, méréseken és működési próbákon. A helyes sorrend: előbb a feszültségmentesítés és a szemrevételezés, azután a kikapcsolt állapotú mérések, majd az üzemi mérések és a működési próbák. Szemrevételezéskor a kötéseket, védelmeket, jelöléseket, szerelési módokat és a PE-vezetőt tételes listával ellenőrizzük. A FI-próbagomb a készülék mechanikus és tesztáramköri működését vizsgálja, de nem helyettesíti a műszeres FI-mérést; a forgásirányt háromfázisú fogyasztónál külön is igazolni kell. A mérések előtt a fogyasztókat le kell választani, és a feszültségmentességet kétpólusú feszültségvizsgálóval kell ellenőrizni. Továbbvitt eredmény: az ellenőrzés itt felépített sorrendjét – szemrevételezés, fogyasztók lecsatlakoztatása, kikapcsolt mérések, majd üzemi mérések – használja a Mérések I.: folytonosság, szigetelési ellenállás, földelés alfejezetben; a védelmi mérések csak ebben a sorrendben adnak megbízható, biztonságos eredményt.