43.2 Vállalkozási formák, gazdálkodás, árajánlat és számla

A vállalkozói lét nem attól kezdődik, hogy valaki kiváltja a vállalkozói igazolványt, hanem attól, hogy a szerelési munka mellett az árajánlat, a költségszámítás és a számla is szakszerű. Egy villanyszerelő vállalkozás akkor működik jól, ha a szakmai minőség mellett a pénzügyi folyamat is átlátható: az ügyfél tudja, mit és miért fizet, a vállalkozó pedig látja, hogy a kalkulált ár fedezi az anyagot, a munkát, az autót, a könyvelőt, a műszereket és a tartalékot is.

43.2.1 Szemléletes kép: a munkától a számláig

Képzeld el, hogy a megrendelő felhív: a lakáselosztót ki kellene cserélni, és két új áramkört szeretne. Első lépés a felmérés, majd anyaglista és árkalkuláció készül. Az árajánlat elfogadása után szerződés vagy írásos megrendelés következik, utána a munka, a műszaki ellenőrzés, az átadás-átvétel, végül a számla. Az alábbi folyamatábra ezt a láncot mutatja.

Az ajánlattól a számláig - Egyszerűsített vállalkozói folyamat: felmérés, kalkuláció, ajánlat, megrendelés, munkavégzés, átadás, számla.

A folyamat elején a műszaki tartalom, a végén a pénzügyi elszámolás áll. Ha bármelyik lépés hiányzik vagy pontatlan, akkor a legszebb szerelés is vitához, késedelmes fizetéshez vagy veszteséghez vezethet.

43.2.2 Vállalkozási formák: mit válasszon egy villanyszerelő?

Definíció. A vállalkozási forma azt a jogi keretet jelenti, amelyben a villanyszerelő a tevékenységét végzi, szerződést köt, adózik és felelősséget visel. A három leggyakoribb forma Magyarországon az egyéni vállalkozó, a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és ritkábban a betéti társaság (bt.).

A gyakorlati szempontok alapján a következő fő különbségek láthatók:

Szempont Egyéni vállalkozó Kft. Bt.
Alapítás, adminisztráció egyszerűbb, gyorsabb alapító okirat, cégbíróság, több adminisztráció cégbíróság, társasági szerződés
Felelősség a vállalkozó teljes magánvagyonával felel a társaság a saját vagyonával felel; a tag főszabály szerint csak a vállalt vagyoni hozzájárulás (törzsbetét) szolgáltatásáig kötelezett, a társaság tartozásaiért nem felel (ellenőrizendő: Ptk. 3:159. §) beltag teljes vagyonával, kültag általában tőkehozzájárulásáig
Adózási lehetőség szja vagy átalányadó, tételes adó lehet feltételekkel társasági adó, osztalék, esetleg kiva társasági adó
Hitelképesség, pályázat gyengébb, banki megítélés változó gyakran erősebb, pályázatoknál, nagyobb projekteknél előny korlátozott
Kinek ajánlott? önálló szakember, kisebb volumen, lakossági munka nagyobb vállalkozás, közbeszerzés, alvállalkozói lánc, több ember ritkán indokolt

A legtöbb kezdő, önállóan dolgozó villanyszerelő egyéni vállalkozóként indul, mert az alapítás egyszerűbb, és a könyvelés is kisebb feladat. Ha a munka már több embert, nagyobb projekteket, raktárt, hitelt vagy pályázatot igényel, akkor a kft. létrehozása gyakran a járható út. A bt. villanyszerelői tevékenységre ritkábban éri meg, mert a beltag felelőssége éppúgy teljes, mint az egyéni vállalkozóé, viszont a cégadminisztráció megmarad.

Megjegyzés. A vállalkozási forma megválasztása mellett a tevékenység feltételeit is tisztázni kell: a villanyszerelői munkához szükséges szakképesítést, nyilvántartásba vételt, kamarai tagságot, felelősségbiztosítást, valamint az adott tevékenységre vonatkozó engedélyeket mindig az adott időpontban hatályos szabályok szerint kell ellenőrizni. A konkrét feltételek a tevékenységi kör szerint eltérhetnek, ezért a célzott jogszabályi és kamarai tájékoztatók az irányadók (ellenőrizendő: tevékenység-engedélyezési és képesítési feltételek).

43.2.3 Adózás alapjai és az áfa

Szabály. A vállalkozási formára, az adózásra, az áfára, a számlázásra és a jótállásra vonatkozó mindenkor hatályos magyar jogszabályok, a NAV tájékoztatói és az ágazati előírások az irányadók. Az itt bemutatott kulcsok és összeghatárok csak tanulási példák, nem helyettesítik az adott adóévre vagy ügyletre érvényes szabály ismeretét. A példák a számítási módszert mutatják, nem adótanácsot adnak.

Az adózás alapfogalmai:

A vállalkozó dönthet úgy, hogy alanyi adómentes lesz, ha az éves bevétele a mindenkori értékhatár alatt marad (ellenőrizendő: aktuális értékhatár). Az alanyi mentes vállalkozó nem számít fel áfát az ügyfélnek, ugyanakkor a beszerzéseiben felszámított áfát sem vonhatja le. Ez a lakossági munkánál egyszerűbb kommunikációt tesz lehetővé, de nagyobb anyagbeszerzésnél vagy áfás megrendelőnél hátrányos lehet.

Példa. Ha egy számla nettó összege N=80000FtN = 80\,000\ \text{Ft}, az áfakulcs 27%27\%, akkor

áfa=N⋅27100=80000⋅0,27=21600Ft \text{áfa} = N \cdot \frac{27}{100} = 80\,000 \cdot 0{,}27 = 21\,600\ \text{Ft}

bruttó=N+áfa=80000+21600=101600Ft \text{bruttó} = N + \text{áfa} = 80\,000 + 21\,600 = 101\,600\ \text{Ft}

Figyelem. Az áfakulcs mértéke és az adófizetési szabályok időben változhatnak; a példában szereplő 27%27\% a számítási logika bemutatására szolgál, az éles számlázás előtt mindig az aktuális előírást kell ellenőrizni.

43.2.4 Árkalkuláció: anyag, munkadíj, rezsi, nyereség

Az árkalkuláció célja, hogy a vállalkozó ne csak a közvetlen anyag és a munkaórák költségét lássa, hanem minden olyan tételt, amely a vállalkozás működéséhez szükséges. A korábban megismert Anyag- és eszközkiválasztás, árajánlat alfejezetben az anyagkigyűjtés és a munkadíj szerepe már előkerült; itt ezt bővítjük teljes vállalkozói kalkulációvá.

Összefüggés. A költségalapú ár képlete:

Cközvetlen=Canyag+Csegéd+Cmunka C_{\text{közvetlen}} = C_{\text{anyag}} + C_{\text{segéd}} + C_{\text{munka}}

Ahol:

A munkadíj számítása:

Cmunka=t⋅d C_{\text{munka}} = t \cdot d

ahol tt a tervezett óraszám, dd pedig a vállalkozói óradíj.

A vállalkozói óradíj nem egyenlő az alkalmazotti órabérrel. Tartalmaznia kell:

A közvetlen költségekre rá kell számolni a rezsiköltséget:

R=r⋅Cközvetlen R = r \cdot C_{\text{közvetlen}}

A rezsi százalékértékét minden vállalkozás a saját éves költségeiből, tapasztalataiból képzi. Jellemző tételei az iroda, telefon, internet, könyvelő, bankköltség, autó, tárolóhely, munkaruha, biztosítás.

A nyereség a vállalkozás fejlődését, tartalékát és a tulajdonosi hozamot fedezi:

P=p⋅(Cközvetlen+R) P = p \cdot (C_{\text{közvetlen}} + R)

A nettó ajánlati árat ezután így számolhatjuk:

Anettó=Cközvetlen+R+P A_{\text{nettó}} = C_{\text{közvetlen}} + R + P

A bruttó ajánlati árhoz pedig hozzáadjuk az áfát:

Abruttó=Anettó⋅(1+áfakulcs100) A_{\text{bruttó}} = A_{\text{nettó}} \cdot \left(1 + \frac{\text{áfakulcs}}{100}\right)

A százalékok csak példák; minden vállalkozásnak a saját helyzetére kell hangolnia őket. A fontos, hogy a kalkuláció minden lényeges tételt számszerűsítsen.

43.2.4.1 Kidolgozott példa: lakáselosztó-csere árkalkulációja

Számítás. Egy vállalkozó lakáselosztó-cserére készít ajánlatot. A tételes anyaglista nettó összege 120000Ft120\,000\ \text{Ft}, a segédanyagot 10%10\%-kal számolja, a tervezett munkaidő 1616 óra, a vállalkozói óradíj 6000Ft/h6\,000\ \text{Ft/h}, a rezsi 12%12\%, a nyereség 8%8\%.

  1. Anyagköltség:

Canyag=120000Ft C_{\text{anyag}} = 120\,000\ \text{Ft}

  1. Segédanyag:

Csegéd=0,10⋅120000=12000Ft C_{\text{segéd}} = 0{,}10 \cdot 120\,000 = 12\,000\ \text{Ft}

  1. Munkadíj:

Cmunka=16h⋅6000Ft/h=96000Ft C_{\text{munka}} = 16\ \text{h} \cdot 6\,000\ \text{Ft/h} = 96\,000\ \text{Ft}

  1. Közvetlen költség:

Cközvetlen=120000+12000+96000=228000Ft C_{\text{közvetlen}} = 120\,000 + 12\,000 + 96\,000 = 228\,000\ \text{Ft}

  1. Rezsi:

R=0,12⋅228000=27360Ft R = 0{,}12 \cdot 228\,000 = 27\,360\ \text{Ft}

  1. Nyereség:

Az alap a közvetlen költség és a rezsi összege:

Cközvetlen+R=228000+27360=255360Ft C_{\text{közvetlen}} + R = 228\,000 + 27\,360 = 255\,360\ \text{Ft}

P=0,08⋅255360=20429Ft P = 0{,}08 \cdot 255\,360 = 20\,429\ \text{Ft}

  1. Nettó ajánlati ár:

Anettó=228000+27360+20429=275789Ft A_{\text{nettó}} = 228\,000 + 27\,360 + 20\,429 = 275\,789\ \text{Ft}

A kalkulált összeget a vállalkozó célszerűen felfelé kerekíti, például 276000Ft276\,000\ \text{Ft} nettó ajánlati árra. Ha áfás számlát ad, akkor 27%27\% áfakulccsal számolva:

áfa=276000⋅0,27=74520Ft \text{áfa} = 276\,000 \cdot 0{,}27 = 74\,520\ \text{Ft}

Abruttó=276000+74520=350520Ft A_{\text{bruttó}} = 276\,000 + 74\,520 = 350\,520\ \text{Ft}

Ellenőrzés. Visszafelé számolva a bruttóból a nettó 350520/1,27≈276000Ft350\,520 / 1{,}27 \approx 276\,000\ \text{Ft}, tehát az áfa és a nettó összeg együtt helyes. A munkadíj 16⋅6000=96000Ft16 \cdot 6\,000 = 96\,000\ \text{Ft} külön is látszik; a végső ár nagyságrendje a feladathoz képest reális tanulási példa.

43.2.5 Árajánlat, szerződés és a vállalkozói feltételek

Definíció. Az árajánlat olyan írásos, tételes ajánlat, amely a leendő megrendelő számára rögzíti a munka műszaki tartalmát, az anyag- és munkadíjat, a fizetési feltételeket, a határidőt és az érvényességi időt. Az ajánlat nem számla, és nem feltétlenül szerződés; a megrendelő elfogadó nyilatkozata, illetve az aláírt vállalkozási szerződés hozza létre a kölcsönös kötelezettségeket.

Szabály. Az árajánlatnak és a szerződésnek olyan nyelvezetet kell használnia, amely az ügyfél számára is érthetően lehatárolja a teljesítendő feladatot. A konkrét jogi követelményeket – így a vállalkozási szerződés szabályait, a fogyasztóvédelmi előírásokat, az elállási és szavatossági jogokat – a mindenkor hatályos magyar jogszabályok tartalmazzák (ellenőrizendő: Ptk. és fogyasztóvédelmi előírások).

A jó árajánlat minimális tartalma:

A villanyszerelői munkánál az is előfordul, hogy a felmérés után a fal, a régi vezeték vagy az elosztó állapota eltér a tervtől. Ilyenkor a szerződésben érdemes rögzíteni, hogy a pótmunka milyen módon kerül elszámolásra, például a feltárt többletmunkát írásos jóváhagyás után óradíjas alapon végzik el.

43.2.6 Számla

Definíció. A számla olyan számviteli bizonylat, amely egy értékesítés vagy szolgáltatás ellenértékét igazolja. A számla jogilag meghatározott adattartalommal bír, és a kiállítása után a vállalkozó adóbevallási, adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezhet.

Szabály. A számla kötelező tartalma jellemzően a következők (a pontos formátumot a mindenkor hatályos áfa- és számviteli előírások határozzák meg; ellenőrizendő: NAV számla-adatszolgáltatási és adattartalmi előírások):

Megjegyzés. Alvállalkozóként végzett építési-szerelési munkánál meghatározott feltételekkel fordított adózás alkalmazandó: a számlán nincs áfa, a „fordított adózás” szöveg szerepel (ellenőrizendő: Áfa tv., NAV tájékoztató).

A villanyszerelői gyakorlatban a számlán a beépített anyagot és a munkadíjat külön soron vagy tételesen érdemes feltüntetni. Ez fontos az ügyfélnek, a könyvelőnek és az esetleges későbbi reklamáció kezelésénél is.

Példa: tételes műszaki számla szerkezete.

A vállalkozó egy kisebb aljzatbővítést végzett el:

N=46000+22500=68500Ft N = 46\,000 + 22\,500 = 68\,500\ \text{Ft}

áfa=68500⋅0,27=18495Ft \text{áfa} = 68\,500 \cdot 0{,}27 = 18\,495\ \text{Ft}

68500+18495=86995Ft 68\,500 + 18\,495 = 86\,995\ \text{Ft}

Megjegyzés. Az áfatartalom és a tételes bontás a gyakorlatban a számlázóprogramban automatikusan is készülhet. A cél az, hogy a vállalkozó szemmel tudja ellenőrizni a program által számított értékeket, mert a tizedesvessző, az áfakulcs vagy a mennyiség elütése azonnal látszik az ilyen egyszerű visszaszámolásban.

43.2.7 Jótállás, garancia és felelősség

Fogalom. A kellékszavatosság azt jelenti, hogy a vállalkozó a munka hibás teljesítéséért a jogszabályban meghatározott módon felel. A jótállás ezen túlmenő, jellemzően időtartamban meghatározott kötelezettség, amelyet jogszabály vagy szerződés írhat elő. A hétköznapi nyelvben a kettő gyakran összefolyik, ezért a vállalkozói ajánlatban érdemes pontosan megírni, milyen időtartamra és milyen hibákra vállal felelősséget a szerelő.

A villanyszerelői munkánál a szerelő a saját kivitelezéséért felel. A beépített készülékekre, például kismegszakítóra, áram-védőkapcsolóra, lámpára, frekvenciaváltóra elsősorban a gyártó adhat termékgaranciát. A jótállási viták akkor kerülhetők el, ha már az ajánlatban rögzítik:

43.2.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy egyéni vállalkozó egy régi lakáselosztó cseréjére adott fix áras ajánlatot. A felméréskor a lakás csillárkapcsolásai rendezettnek tűntek, de a bontás után kiderült, hogy az alumínium vezetékek szigetelése több helyen törékeny, és a falon belüli csatlakozókat is javítani kell. A szerelő a szerződésben rögzítette, hogy a feltárt többletmunkát óradíjas elszámolással, írásos jóváhagyás után végzi el. Az ügyfél elfogadta az óradíjat, a szerelő pedig a többletmunkáról külön munkalapot készített, fényképekkel dokumentálta a feltárt hibát, és csak ezután folytatta a szerelést. A számlán a vállalt alapmunka és a jóváhagyott pótmunka külön soron szerepelt. Így a fizetés is rendezett volt, és nem a kész átadáskor derült ki a vita a többletköltségről.

Tanulság. A pontos szerződés és a pótmunka írásos jóváhagyása nem udvariatlanság, hanem a szakmai munka része. Ez a dokumentáció később az Ügyfélkapcsolat, PR, szakmai etika és garancia alfejezetben is visszaköszön: az átlátható ajánlat és a jóváhagyott pótmunka az ügyfélbizalom alapja.

43.2.9 Gyakorlati útmutató: árajánlat-készítési ellenőrzőlista

Recept. A következő lépéssor az árajánlat és a számla előkészítését segíti. A vállalkozási döntéseknél a tényleges adó- és jogszabályi feltételeket külön ellenőrizni kell.

  1. Felmérés pontosítása. Mérés, fényképezés, a meglévő hálózat, védőcső, anyagok, csatlakozási feltételek rögzítése.
  2. Anyag- és eszközkigyűjtés. Tételes anyaglista készítése, a mennyiséghez hozzáadva a ráhagyást és a segédanyagokat.
  3. Idő- és munkadíj-számítás. A műveletek óraigényének becslése, a vállalkozói óradíj meghatározása.
  4. Rezsi és nyereség kalkulálása. A vállalkozás éves költségeiből képzett százalékok alkalmazása.
  5. Kockázati tétel beépítése. Rejtett hibák, anyagáremelkedés, időjárás, pótmunka kockázatának figyelembevétele.
  6. Ajánlat megírása. Tételes, számszerű, kizárásokat és feltételeket tartalmazó ajánlat készítése.
  7. Megrendelés vagy szerződés rögzítése. A munka tartalmának és a pótmunka elszámolásának írásos lezárása.
  8. Munkavégzés és dokumentálás. Fényképek, mérési jegyzőkönyv, beépített anyagok kimutatása.
  9. Átadás-átvétel. Ügyfél tájékoztatása, esetleges hiányok lezárása.
  10. Számla kiállítása. A teljesítés adatainak és a tételes ellenértéknek a rögzítése.

Ellenőrzési pont. Mielőtt a számlát kiállítod, nézd át: stimmel-e a teljesítési idő, a mennyiség, az egységár, a nettó adóalap, az áfakulcs és a bruttó összeg? Ha a vevő nem áfás magánszemély, a számlán akkor is a vállalkozó adózási státuszának megfelelően kell az áfát feltüntetni vagy éppen nem feltüntetni.

43.2.10 Tipikus hibák

  1. Az óradíjat az alkalmazotti órabérrel azonosítja. A vállalkozói óradíjnak fedeznie kell a járulékokat, szabadságot, autót, könyvelőt, szerszámkopást és a bizonytalan időszakokat is. Ellenkező esetben a vállalkozás forgalma nő, de a tulajdonos mégis folyamatosan lemarad.
  2. Nem rögzíti a pótmunkát. A szóbeli „majd megbeszéljük” a műszaki munka során könnyen vitához vezet. A helyes gyakorlat az írásos jóváhagyás, munkalap és fényképes dokumentálás.
  3. Az árajánlatból kimarad az érvényességi idő és a kizárások. Ezáltal a megrendelő hónapokkal később is hivatkozhat a régi árra, vagy olyan munkát is beleért, amelyet a szerelő nem vállalt.
  4. Az áfát tévesen kezeli. Az alanyi mentes vállalkozó áfás számlát ad, vagy áfás vállalkozó nem tünteti fel az áfát. Ez nemcsak az ügyféllel szemben hibás, hanem adóhiányt is okozhat.
  5. A számla hiányos. A teljesítési idő, a tételes megnevezés vagy a mennyiség hiányában a számla nem töltheti be bizonylati szerepét, és garanciális vitában sem támasztja alá a munkát.
  6. A jótállást csak szóban ígéri. A „mindenre garancia van” kijelentés helyett rögzíteni kell, mire, mennyi ideig, milyen feltételekkel vonatkozik.

43.2.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Az egyéni vállalkozó a vállalkozási tevékenységéért soha nem felel a magánvagyonával, mert a felelősség mindig a társaságra korlátozódik.
  2. Igaz vagy hamis? Az alanyi adómentes villanyszerelő a műszaki szerelési munka után is köteles áfát felszámítani a számlában.
  3. Egy munkánál az anyagköltség nettó 150000Ft150\,000\ \text{Ft}, a segédanyag 10%10\%, a munkadíj 1212 óra ⋅5500Ft/h\cdot 5\,500\ \text{Ft/h}, a rezsi 10%10\%, a nyereség 8%8\%. Mennyi a nettó közvetlen költség, és mennyi a kalkulált nettó ajánlati ár a rezsi és nyereség után?
  4. Egy áfás számla nettó összege 92000Ft92\,000\ \text{Ft}, az áfakulcs 27%27\%. Mennyi az áfa és a bruttó?
  5. Mi a hiba abban a számlában, amelyben a munkadíj soron csak annyi szerepel: „szerelési munka: 120000Ft120\,000\ \text{Ft}”, és sem a teljesítés napja, sem az anyag- és munkadíj bontása nincs feltüntetve?
  6. Miért fontos az árajánlatban rögzíteni a pótmunka elszámolásának módját?

43.2.12 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel az árajánlat minimálisan elvárt adattartalmából legalább öt elemet.

2. feladat (A). Egy vállalkozó nettó 75000Ft75\,000\ \text{Ft} értékű anyagot és 9000Ft9\,000\ \text{Ft} segédanyagot használ fel, a munkadíj 88 óra ⋅6200Ft/h\cdot 6\,200\ \text{Ft/h}. Számold ki a közvetlen költséget.

3. feladat (B). Az előző feladat adataiból kiindulva a rezsi 15%15\%, a nyereség 7%7\%. Add meg a kalkulált nettó ajánlati árat, majd 27%27\% áfakulccsal a bruttó árat.

4. feladat (B). Egy áfás számlán a vevő nettó anyagdíjat 58000Ft58\,000\ \text{Ft}, nettó munkadíjat 31000Ft31\,000\ \text{Ft}, áfát 24030Ft24\,030\ \text{Ft}, bruttót 113030Ft113\,030\ \text{Ft} talál. Ellenőrizd, helyes-e az áfaösszeg 27%27\%-os kulccsal. Ha hibás, mennyi lenne a helyes áfa és bruttó?

5. feladat (C). Egy vállalkozó éves rezsiköltsége 1800000Ft1\,800\,000\ \text{Ft}, az éves tervezett számlázható munkaórák száma 10001\,000 óra. A tulajdonos havi nettó bérszerű jövedelemigénye 350000Ft350\,000\ \text{Ft}; ezen felül az adó- és járulékterheit óvatos becsléssel 30%30\%-kal kell számolni. Határozd meg, hogy mekkora óradíjjal induljon a vállalkozó ahhoz, hogy ezt a két tételt fedezze, ha a jövedelemigényt 1212 hónapra kell fedeznie (a szabadság és betegállás is az óradíjból térül meg).

6. feladat (D). Készíts írásos árkalkulációt és fiktív számlatervet egy kétszobás lakás villanyszerelési felújítására. A műszaki tartalom: 55 db új aljzatkör, 33 db világítási kapcsolás, 11 db elosztócsere 66 kismegszakítóval és 22 áram-védőkapcsolóval. Az anyagköltségeket becsüld meg példaárakon, a munkadíjat 1818 óra és 6500Ft/h6\,500\ \text{Ft/h} fajlagos óradíj alapján számold. Jelöld a rezsit 12%12\%-kal, a nyereséget 8%8\%-kal, majd add meg a nettó ajánlati árat és a bruttó árat 27%27\% áfával.

43.2.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis: az egyéni vállalkozó teljes magánvagyonával felel.
  2. Hamis: az alanyi adómentes vállalkozó nem számít fel áfát.
  3. Közvetlen költség: 150000+15000+12⋅5500=231000Ft150\,000 + 15\,000 + 12 \cdot 5\,500 = 231\,000\ \text{Ft}; rezsi 10%: 23100Ft23\,100\ \text{Ft}; nyereség: 0,08⋅254100=20328Ft0{,}08 \cdot 254\,100 = 20\,328\ \text{Ft}; nettó ajánlati ár 274428Ft274\,428\ \text{Ft} (≈ 274 500 Ft).
  4. Áfa: 92000⋅0,27=24840Ft92\,000 \cdot 0{,}27 = 24\,840\ \text{Ft}; bruttó: 116840Ft116\,840\ \text{Ft}.
  5. Hiányzik a teljesítés időpontja és az anyag-/munkadíj tételes bontása, így a számla nem tölti be bizonylati szerepét, és reklamációnál nem támasztja alá a munkát.
  6. A pótmunka elszámolási módjának rögzítése megelőzi a vitát arról, mi tartozik az eredeti ajánlathoz és mi számít külön díjazandó többletmunkának.

Feladatok megoldásai

1. feladat. A felsorolandó elemek közé tartozik: a vállalkozó és a megrendelő adatai, a munkavégzés helyszíne, a munka műszaki tartalma, a tételes anyaglista, a munkadíj, az áfa, a fizetési ütemezés, a határidő és az érvényességi idő.

2. feladat.

Canyag=75000Ft C_{\text{anyag}} = 75\,000\ \text{Ft}

Csegéd=9000Ft C_{\text{segéd}} = 9\,000\ \text{Ft}

Cmunka=8h⋅6200Ft/h=49600Ft C_{\text{munka}} = 8\ \text{h} \cdot 6\,200\ \text{Ft/h} = 49\,600\ \text{Ft}

Cközvetlen=75000+9000+49600=133600Ft C_{\text{közvetlen}} = 75\,000 + 9\,000 + 49\,600 = 133\,600\ \text{Ft}

3. feladat.

R=0,15⋅133600=20040Ft R = 0{,}15 \cdot 133\,600 = 20\,040\ \text{Ft}

Cközvetlen+R=133600+20040=153640Ft C_{\text{közvetlen}} + R = 133\,600 + 20\,040 = 153\,640\ \text{Ft}

P=0,07⋅153640=10755Ft P = 0{,}07 \cdot 153\,640 = 10\,755\ \text{Ft}

Anettó=133600+20040+10755=164395Ft A_{\text{nettó}} = 133\,600 + 20\,040 + 10\,755 = 164\,395\ \text{Ft}

Kerekítve 164400Ft164\,400\ \text{Ft}. Áfa:

164400⋅0,27=44388Ft 164\,400 \cdot 0{,}27 = 44\,388\ \text{Ft}

Abruttó=164400+44388=208788Ft A_{\text{bruttó}} = 164\,400 + 44\,388 = 208\,788\ \text{Ft}

4. feladat. A nettó összeg:

58000+31000=89000Ft 58\,000 + 31\,000 = 89\,000\ \text{Ft}

A helyes áfa:

89000⋅0,27=24030Ft 89\,000 \cdot 0{,}27 = 24\,030\ \text{Ft}

A megadott áfa helyes. A bruttó:

89000+24030=113030Ft 89\,000 + 24\,030 = 113\,030\ \text{Ft}

Tehát a számla adatai 27%27\% áfakulccsal rendben vannak.

5. feladat. A tulajdonosnak 12 hónapig kell megélnie, a szabadság és a betegállás idejére is; ezt az időt nem lehet kiszámlázni, ezért szerepel a feladatban csak 1000 számlázható óra. A havi jövedelemigény éves szinten:

350000⋅12=4200000Ft 350\,000 \cdot 12 = 4\,200\,000\ \text{Ft}

Az adó- és járulékteher (tanulási feltevés, 30%; a valós közteher ennél nagyobb lehet – ellenőrizendő: aktuális szja/járulék/szocho):

0,30⋅4200000=1260000Ft 0{,}30 \cdot 4\,200\,000 = 1\,260\,000\ \text{Ft}

A rezsi: 1800000Ft1\,800\,000\ \text{Ft}. A fedezendő összeg:

4200000+1260000+1800000=7260000Ft 4\,200\,000 + 1\,260\,000 + 1\,800\,000 = 7\,260\,000\ \text{Ft}

A minimális fedezeti óradíj:

72600001000=7260Ft/h \frac{7\,260\,000}{1\,000} = 7\,260\ \text{Ft/h}

Ezért a vállalkozónak legalább ennyit kellene érvényesítenie az óradíjban; a gyakorlatban még tartalékot, nyereséget, anyagbeszerzési kockázatot és kihasználatlanságot is hozzá kell gondolnia.

6. feladat. A feladat megoldásához saját árkalkuláció készítése szükséges. Egy lehetséges becslés:

Tétel Nettó összeg
Aljzatkörök anyaga, védőcső, vezeték, szerelvény 90000Ft90\,000\ \text{Ft}
Világítási kapcsolások anyaga 45000Ft45\,000\ \text{Ft}
Elosztó, kismegszakítók, áram-védőkapcsolók 105000Ft105\,000\ \text{Ft}
Segédanyag 24000Ft24\,000\ \text{Ft}
Munkadíj: 18h⋅6500Ft/h18\ \text{h} \cdot 6\,500\ \text{Ft/h} 117000Ft117\,000\ \text{Ft}

Közvetlen költség:

90000+45000+105000+24000+117000=381000Ft 90\,000 + 45\,000 + 105\,000 + 24\,000 + 117\,000 = 381\,000\ \text{Ft}

Rezsi:

0,12⋅381000=45720Ft 0{,}12 \cdot 381\,000 = 45\,720\ \text{Ft}

Nyereség:

0,08⋅(381000+45720)=0,08⋅426720=34138Ft 0{,}08 \cdot (381\,000 + 45\,720) = 0{,}08 \cdot 426\,720 = 34\,138\ \text{Ft}

Nettó ajánlati ár:

381000+45720+34138=460858Ft 381\,000 + 45\,720 + 34\,138 = 460\,858\ \text{Ft}

Kerekítve 461000Ft461\,000\ \text{Ft}. Áfa 27%27\%:

461000⋅0,27=124470Ft 461\,000 \cdot 0{,}27 = 124\,470\ \text{Ft}

Bruttó:

461000+124470=585470Ft 461\,000 + 124\,470 = 585\,470\ \text{Ft}

Megjegyzés. Az anyag- és munkadíjak tanulási példák; éles ajánlatnál a tényleges beszerzési árakat, a gyártói adatlapokat és az adott település szerinti fajlagos munkadíjakat kell használni.

43.2.14 Rövid összefoglaló

A vállalkozási forma megválasztása a felelősség, az adminisztráció, az adózás és a pályázati lehetőségek együttes mérlegelését jelenti. A kezdő villanyszerelő leggyakrabban egyéni vállalkozóként indul, míg a nagyobb szervezetet, több embert és nagyobb projekteket igénylő munka esetén a kft. a jellemző forma. Az árkalkuláció a közvetlen anyag, segédanyag és munkadíj összegéből indul; ehhez járul a rezsi, majd a nyereség. A nettó ajánlati árhoz az áfa hozzáadásával kapjuk a bruttó árat. Az árajánlat akkor használható, ha tételes, tartalmazza a műszaki tartalmat, a feltételeket, a kizárásokat, a fizetési ütemezést, a határidőt és az érvényességi időt. A számla a teljesítés ellenértékét igazoló szigorú bizonylat, amelynek sorszámot, keltezést, teljesítési időt, felek adatait, tételes megnevezést, adóalapot, áfát és bruttó összeget kell tartalmaznia. Továbbvitt eredmény. Az itt megismert forma-választási szempontokat, árkalkulációt, ajánlat- és számlaszerkezetet az Ügyfélkapcsolat, PR, szakmai etika és garancia alfejezetben használjuk fel: a tételes, érthető ajánlat és a pontos számla a bizalmi kapcsolat és a reklamációkezelés alapja.

43.2.15 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet jogi és adózási keretét a magyar jogszabályok, a NAV tájékoztatói és a vállalkozás alapítására vonatkozó cégjogi előírások adják. A források kiindulópontjai: a net.jogtar.hu és a nav.gov.hu (ellenőrizendő: hatályos jogszabályok, adómértékek, számla-adattartalom, jótállási és szavatossági szabályok). A példabeli anyagárak, munkadíjak, áfakulcs, rezsi- és nyereségszázalékok tanulási értékek, nem kivitelezői vagy adótanácsadói előírások; az éles vállalkozói döntés előtt az aktuális adatokat mindig ellenőrizni kell.