Képzeld el, hogy egy lakásfelújításon kapsz egy tervet, amelyen csak vonalak és apró, furcsa ábrák vannak. A megrendelő azt mondja: „A villanyt a terv szerint kell megcsinálni.” Ha ezt a „titkosírást” nem tudod elolvasni, nem fogod tudni, hová kell vezetéket húzni, hány kört kell kiépíteni, vagy mi kerül az elosztószekrénybe. A rajz a szakma közös nyelve. A villanyszerelő, a tervező, a kivitelező és a felülvizsgáló ugyanazokat a jeleket használja. Ha egy jelet félreolvasol, az nem gyenge osztályzatot jelent, hanem rosszul bekötött motort, lekapcsoló kismegszakítót vagy akár veszélyes hibát. Ebben az alfejezetben felépítjük ezt a közös nyelvet: megtanulod felismerni, lerajzolni és megfelelő betűjelekkel azonosítani a legfontosabb erősáramú készülékeket.
Nézd meg ezt az egyszerű kapcsolást! Itt látsz egy motort (M1), amelyet egy kismegszakítón (Q1) és egy mágneskapcsoló főérintkezőjén (K1) keresztül táplálunk. A mágneskapcsoló tekercsét (K1) két nyomógombbal (S0 Stop, S1 Start) és egy jelzőlámpával (H1) vezéreljük.
Ábraolvasás. A bal oldali három függőleges ág a főáramkör: az L1, L2, L3 fázis a Q1 háromfázisú kismegszakítón (a motort és vezetékét védi), a K1 mágneskapcsoló három főérintkezőjén (1-2, 3-4, 5-6) és az F2 hőkioldón át jut a motor U1, V1, W1 kapcsára; a motor fém teste a PE védővezetőre csatlakozik. A jobb oldali függőleges áramút a vezérlőáramkör az L1 és az N között: az F1 4 A-es biztosító csak a vezérlőkört védi, utána sorosan az F2 hőkioldó 95-96 bontó érintkezője és az S0 Stop (bontó) nyomógomb következik. Ha megnyomod az S1 Start (záró) nyomógombot, a K1 tekercs (A1-A2) feszültséget kap, a mágneskapcsoló behúz, a főérintkezők zárnak, és a motor elindul; az S1-gyel párhuzamos K1 13-14 öntartó érintkező a gomb elengedése után is zárva tartja a kört. Az S0 megnyomása vagy a hőkioldó működése megszakítja a tekercs áramát, és a motor leáll. A H1 jelzőlámpa a tekercssel párhuzamosan, saját ágon kapcsolódik, ezért akkor világít, amikor a tekercs feszültség alatt van. Ez a „rajz–valóság–mérés” hármas első lépése: a rajz pontosan megmutatja, mi hová van kötve.
Definíció. A rajzjel (graphical symbol) egy készülék vagy alkatrész működését, feladatát tömör, szabványos ábrával jelöli. A rajzjel nem a szerkezetet, hanem a villamos funkciót ábrázolja: nem az a lényeg, hogy a kismegszakítónak milyen a hűtőbordája, hanem az, hogy megszakítja az áramot túlterhelés vagy zárlat esetén.
Definíció. A betűjel (reference designator, készülékjel) az adott rajzon szereplő konkrét készülék típusát és sorszámát adja meg, például Q1, K3, M2. A betű a készülék funkcióját, a szám a rajzon belüli példányát azonosítja.
Szabály. Egy rajzon ugyanaz a betűjel mindig ugyanazt a fizikai készüléket jelenti. Ha K1 tekercsét látod az egyik sorban, és K1 főérintkezőjét egy másik sorban, akkor ezek ugyanahhoz a mágneskapcsolóhoz tartoznak, fizikailag egy készülékben vannak.
A következő jeleket szinte minden épületvillamossági és gépi rajzon látni fogod. A jel formája mellett mindig a feladatot jegyezd meg, mert a szabvány a jelek családját a működés alapján rendezi el.

A jeltábla a fenti felsorolás jeleit a könyv kapcsolási rajzainak jelképeivel mutatja, soronként a megnevezéssel, a betűjellel és a tipikus kapocsjelöléssel; az utolsó oszlop azt jelzi, miben térhet el ugyanaz a jel egy régi terven (ellenőrizendő: a terv jelmagyarázata). A HTML-változat kvíz-módjában a név és a betűjel elrejthető, így a jelek felismerése gyakorolható.
Továbbvitt eredmény. Ezeket a rajzjeleket közvetlenül használjuk az Áramúti, kapcsolási és huzalozási rajz; világítási áramkörök alfejezetben, ahol a teljes lakásáramköröket fogjuk megrajzolni és olvasni.
A betűjel a rajz legfontosabb szöveges kódja. A betűjel a terv jelmagyarázatában rögzített rendszert követi. A könyv egybetűs kódokat használ (Q kapcsoló/megszakító, F védelem, K relé/mágneskapcsoló stb.), amelyek a funkció szerinti betűosztályokat követik. Az IEC 81346-2 kétbetűs kódjai (pl. QA, KF, FC – ellenőrizendő: IEC 81346-2 táblázata) és a régi IEC 60750 szerinti kódok (KM, KA, QF) is előfordulnak. A leggyakoribb erősáramú betűjelek:
Megjegyzés. Egyes tervek a funkció pontosítására két betűt használnak. A régi IEC 60750 szerinti kódok: KM = mágneskapcsoló, KA = segédrelé, KT = időrelé, QF = megszakító, SQ = végálláskapcsoló; az IEC 81346-2 más második betűket használ (pl. QA, KF, FC – ellenőrizendő). Régi magyar terveken gyakran találkozol más betűjelekkel is (pl. a relé K vagy R, a mágneskapcsoló C vagy K), ezért a rajzon mindig keresd meg a jelmagyarázatot.
Az MSZ EN 60617 / IEC 60617 jelrendszer az 1990-es évek óta fokozatosan kiszorította a régi, tisztán nemzeti magyar (MSZ) jeleket. A legtöbb alapvető erősáramú jel nagyon hasonlít, mert a magyar szabvány is a klasszikus európai iskolát követte, de van néhány fontos különbség, amelyet a régi tervek olvasásakor észre kell venni:
Szabály. Régi terven soha ne feltételezz semmit: ha bizonytalan vagy, keresd meg a terv jelmagyarázatát (legend) vagy a régi MSZ szabványgyűjteményt (jellemzően MSZ 1700 sorozat, ellenőrizendő: pontos szám). Az áramütéses balesetek jelentős része a rajz félreolvasásából fakad, ezért a bizonytalanságot mindig tisztázni kell.
Egy készüléket a rajzon három adat azonosít pontosan:
Példa. A fenti ábrán Q1 értéke 16 A, kapocsjelölése 1 (felső) és 2 (alsó). K1 tekercsének kapcsai A1 és A2: A1 a felső (ahol a feszültséget kapjuk), A2 az alsó (a nulla felé). A főérintkező kapcsai 1/2, 3/4, 5/6. A segédérintkező 13/14 (záró) vagy 21/22 (bontó). A motor kapcsai U1, V1, W1; így a bekötés egyértelmű.
Szabály. A kapocsjelölés a fizikai bekötés térképe. Mindig kösd a vezetéket arra a kapocsra, amit a rajz mutat. Ha a motort U1-re, V1-re, W1-re kötöd, a forgásirány megfelel a rajznak; ha felcseréled két fázist, a motor megfordul.
Szabvány.
A rajzjelek elsődleges forrása az MSZ EN 60617 (IEC 60617) szabványcsalád. Ez a nemzetközi szabvány egységesíti a kapcsolási rajzokon használt jeleket, hogy egy magyar, német vagy francia terv ugyanúgy legyen olvasható. Az európai és magyar villamos dokumentációk ezt a jelkészletet használják. A szabvány jelek és azok kombinációinak gyűjteménye; a konkrét készülékek (pl. mágneskapcsolók) rajzjelei az MSZ EN 60947 (készülékek) és az MSZ EN 60617 (kapcsolási jelek) összhangjából adódnak. A betűjelek (referenciajelölés) az IEC 81346 (korábban IEC 61346 / MSZ EN 61346) alapelveit követik – ellenőrizendő: aktuális jelölés. A méretezett vagy gyártói adatlapos kiválasztáshoz a kapocsjelölés a gyártó adatlapján szerepel.
Egy kolléga egy régi társasházban cserélte a lakáselosztót. A régi tervet nézte, hogy hová kell kötni a villanytűzhely külön körét. A terven egy olyan kismegszakítót látott, amelynek a jele nagyon hasonlított egy kapcsolóhoz, de mellette ez állt: „C16”. A kapcsoló jele mögött kis szaggatott vonal volt, ami a túlterhelésvédelmi kioldót jelölte. A szerelő ezt először sima kapcsolónak nézte volna, de a C16 felirat és a jel kiegészítő eleme egyértelművé tette, hogy kismegszakítót kell felszerelnie. Ez a kis különbség a rajzjel felismerésén múlt: a túláramvédelem nélküli kapcsoló nem védi meg a tűzhely vezetékét, és melegedéshez, lakástűzhöz vezethetett volna. A jelmagyarázat és a szabványos jel ismerete tette pontossá a munkát.
Cél: Ismerd fel, rajzold le és azonosítsd be a leggyakoribb erősáramú rajzjeleket.
Eszközök és anyagok: Papír, ceruza, radír, vonalzó vagy egy egyszerű rajzolóprogram.
Biztonsági korlát. Ez a feladat rajzolás, tehát gyengeáramú/tanműhelyi környezetre vonatkozik. Hálózati feszültségű munkát csak jogosult, arra képesített személy végezhet. A rajzoló feladathoz nem kell tápfeszültség; ha a kapcsolást ki is próbálod, csak törpefeszültséggel, oktatói felügyelettel.
Gyakorlati recept – A rajzjel megrajzolásának lépései:
Ellenőrzési pont. A kész rajzon nem lehet olyan vonal, amely ne csatlakozna egy készülékhez vagy egy kapocshoz. Ha egy vezeték keresztez egy másikat, de nincs rajtuk kötéspont (dot), akkor az nem érintkezik. Ha T-elágazás van, mindig rajzolj kötéspontot (dot).
Hiba 1: következetlen betűjelölés egy terven belül. A kismegszakítót egyes terveken Q, másokon F jelöli („az is védelem”); mindkettő előfordul, a betűjelet a projekt jelmagyarázata és az alkalmazott szabványkiadás dönti el. Hiba, ha egyazon terven belül ugyanazt a készüléktípust egyszer Q-val, egyszer F-fel jelölöd: a másik szerelő azt hiheti, hogy az egy sima olvadóbiztosító, és nem tudja, hogy azt a kapcsolót ki is lehet kapcsolni. Helyes gyakorlat: A választott rendszert (ebben a könyvben: kismegszakító Q) a jelmagyarázatban rögzítsd, és a teljes tervben tartsd.
Hiba 2: Záró és bontó érintkező felcserélése. Egy nyomógombot vagy segédérintkezőt alaphelyzetben (tehát működtetés nélkül) rajzolunk. A záró (NO) érintkező alaphelyzetben nyitva van, a bontó (NC) alaphelyzetben zárva van. Ha a rajzon felcseréled, a vezérlés pontosan az ellenkezőjét fogja csinálni: a vészleállító gomb nem állítja le a motort, hanem elindítja. Helyes gyakorlat: A rajzot mindig úgy készítsd, hogy a készülék feszültségmentes, alaphelyzetben van.
Hiba 3: Hiányzó kötéspont (dot) a T-elágazásnál. Ha két vezeték keresztezi egymást, de nincs rajtuk pont, az azt jelenti, hogy nincs elektromos összeköttetés. Ha egy vezeték elágazik, azt a pontot mindig rajzold meg. Helyes gyakorlat: A könyv kapcsolási rajzain minden elágazást kötéspont jelöl; a saját rajzodon is ellenőrizd, hogy minden T-elágazásnál van-e pont.
(A válaszok a Megoldások alfejezet elején, „Önellenőrzés – válaszok” alcím alatt találhatók.)
1. feladat (A). Sorold fel a Q, F, K, S, H, M, T betűjelek jelentését, és mindegyikhez írj egy-egy konkrét készüléket.
2. feladat (A). Rajzold le papírra a következő jeleket: olvadóbiztosító, lámpa, motor, záró nyomógomb, bontó nyomógomb, transzformátor.
3. feladat (B). Írd le egy kismegszakító (MCB) jelölése és egy olvadóbiztosító (fuse) jelölése közötti legfontosabb vizuális különbséget.
4. feladat (B). A 12.1.2 alszakasz kapcsolási rajzán hol van a vezérlőáramkör? Sorold fel a vezérlőáramkör készülékeit, és indokold, miért nem a főáramkörhöz tartoznak.
5. feladat (C). Egy régi terven egy kapcsoló jelet látsz, mellette „K1” felirattal. A készülék alatt van egy téglalap is, benne „K1” felirattal. A terv szerint a téglalap kapcsai A1 és A2. Mi ez a készülék, és miért van kétszer lerajzolva?
6. feladat (D). Rajzold meg a 12.1.2 alszakasz kapcsolási rajza alapján ugyanazt a kapcsolást, de cseréld ki a Q1 kismegszakítót egy sima szakaszoló kapcsolóra, és az F1 olvadóbiztosítót egy 4 A-es (például B4 vagy C4) kismegszakítóra. Írd át a betűjeleket is, és mondd meg, mi hiányzik a csere után a főáramkör védelméből! (A feladatot rajzold le vagy írd le a jelek szöveges elrendezését.)
1. feladat (A). - Q: erősáramú kapcsoló (kismegszakító Q1, szakaszoló QS). - F: védelem (olvadóbiztosító F1, hőkioldó F2). - K: relé, mágneskapcsoló (K1, K2). - S: nyomógomb, kapcsoló (S0, S1). - H: jelzőlámpa, hangjelző (H1). - M: motor (M1). - T: transzformátor (T1, TA).
2. feladat (A). A jelek leírásai a szövegben találhatók, pl. az olvadóbiztosító egy téglalap, hosszában, a vezeték irányában egy vonallal; a lámpa egy kör, benne X; a motor egy kör, benne M; a záró nyomógomb egy ferde vonallal és szaggatott vonallal kapcsolt működtetővel, a bontó ennek a ferde vonalnak a másik irányú állásával; a transzformátor két egymás melletti tekercsjel.
3. feladat (B). A kismegszakító (MCB) jele egy kapcsoló jele és egy kis túlterhelés/hőkioldó jele kombinációjaként jelenik meg: a záró érintkező mozgó végén × (megszakító), mellette a hő- és elektromágneses kioldó jele. Az olvadóbiztosító jele egyetlen téglalap, benne az olvadó betétet jelző vonallal, nincs külön kapcsolóérintkezője.
4. feladat (B). A vezérlőáramkör a 12.1.2 alszakasz rajzának jobb oldali, L1 és N közötti függőleges áramútja: F1 (4 A-es vezérlőbiztosító), F2 95-96 (a hőkioldó bontó érintkezője), S0 (bontó nyomógomb, Stop), S1 (záró nyomógomb, Start) és vele párhuzamosan K1 13-14 (öntartó segédérintkező), K1 A1-A2 (mágneskapcsoló tekercs), valamint a tekercssel párhuzamos H1 (jelzőlámpa). Ezek a készülékek nem a motort táplálják közvetlenül, hanem a mágneskapcsoló tekercsét vezérlik, hogy a főérintkező zárjon. A motor nagy áramát a főérintkező kapcsolja, míg a vezérlőáramkörben csak a tekercs kis árama folyik.
5. feladat (C). Ez egy mágneskapcsoló. Azért van kétszer lerajzolva, mert az egyik jel (a kapcsoló) a főérintkezőjét, a másik jel (a téglalap A1/A2-vel) a tekercsét ábrázolja. A rajzon ugyanaz a K1 betűjel kapcsolja össze a kettőt, jelezve, hogy ugyanannak a fizikai készüléknek a két, különböző helyen működő része.
6. feladat (D). A főáramkör három ágában a Q1 kismegszakító jele helyére a szakaszoló kapcsoló jele kerül (jele: Q1 vagy QS, a kapcsoló jele a × kioldójel nélkül). A vezérlőáramkör tetején az F1 olvadóbiztosító jele helyére a kismegszakító jele kerül (× jellel), 4 A-es felirattal (például C4); betűjele a választott jelölési rendszer szerint Q2 vagy F1. A vezérlőkör védelmének névleges árama nem nőhet: a 4 A-es biztosító helyére 4 A-es kismegszakító kerül, mert a vékony vezérlővezetéket és a segédérintkezőket 16 A-es védelem nem védené (ellenőrizendő: a vezérlővezeték keresztmetszete, a segédérintkezők adatai és a gyártó kínálata). A betűjelek tehát: Q1/QS (szakaszoló), Q2 (4 A-es kismegszakító), K1 (mágneskapcsoló), F2 (hőkioldó), S0, S1, H1, M1 (motor). A többi elem és a vezetékezés változatlan. Figyelem. A szakaszolónak nincs zárlatvédelmi kioldója: ebben a formában a motorág zárlat ellen védtelen, így nem üzemeltethető. Ha a Q1 szakaszoló marad, elé (vagy vele egybeépítve) zárlatvédelmet kell tenni, például F3 3×gG olvadóbiztosítót vagy szakaszoló-biztosítót, illetve motorvédő kapcsolót kell alkalmazni (lásd Motorvédő kapcsoló, hőkioldó, megszakító és szakaszoló).
A villamos rajz a szakma közös nyelve. Ebben az alfejezetben megtanultad a legfontosabb erősáramú rajzjeleket (forrás, ellenállás, kapcsoló, biztosító, kismegszakító, lámpa, motor, transzformátor), és a készülékeket azonosító betűjeleket (Q kapcsoló, F védelem, K relé/mágneskapcsoló, S nyomógomb, H jelzőlámpa, M motor, T transzformátor). A rajz–valóság–mérés hármas elve itt azt jelenti, hogy minden rajzolt jelhez tartozik egy fizikai készülék és egy mérési pont. A kapocsjelölések (1/2, 3/4, 13/14, A1/A2, U1/V1/W1) megmutatják, hová kell a vezetéket kötni. A régi MSZ és a mai IEC-alapú jelek nagyrészt hasonlóak, de eltérések előfordulnak, ezért a bizonytalan jelet mindig tisztázni kell. Továbbvitt eredmény. Ezeket a jeleket és betűjelöléseket használjuk az Áramúti, kapcsolási és huzalozási rajz; világítási áramkörök alfejezetben, ahol a teljes lakás- és épületvillamossági kapcsolásokat fogjuk rajzolni és olvasni; szabványos alapjuk az MSZ EN 60617 (IEC 60617).