12.2 Áramúti, kapcsolási és huzalozási rajz; világítási áramkörök

Amikor egy lakás felújításakor a régi szerelést bővíted, gyakran nem elég annyit tudni, hogy „a sárga-zöld a föld”. A kivitelezőnek látnia kell, hogy melyik vezeték hová megy, melyik kapocsra csatlakozik, és miért nem ég a lámpa akkor, amikor az egyik kapcsolót átváltod. Ehhez háromféle rajzot kell tudni olvasni: a kapcsolási rajzot, a huzalozási rajzot és a szerelési rajzot. Ezek ugyanarról az áramkörről beszélnek, csak más-más kérdésre válaszolnak.

A kapcsolási rajz a működést mutatja, a huzalozási rajz a vezetékek útját, a szerelési rajz pedig a falon elfoglalt helyet. A hibakeresés során mindháromra szükség lehet: a kapcsolási rajzból megérted, hogyan kellene működnie; a huzalozási rajzból megtalálod, hogy hol kell mérned; a szerelési rajzból pedig azt, hogy fizikailag hol van a szerelvény vagy a kötődoboz.

12.2.1 A három rajzfajta különbsége

A villamos dokumentációkban többféle rajzot használnak, és ezeket gyakran egymás mellett, de eltérő céllal készítik.

Definíció. Az áramúti rajz – a gyakorlatban gyakran kapcsolási rajznak is nevezzük – a készülékek és vezetékek villamos kapcsolatát mutatja, a fizikai elrendezéstől függetlenül. Arra ad választ, hogyan halad az áram az áramkörben. Lehet egyvonalas, amikor több vezetőt egyetlen vonal jelöl, és többvonalas, amikor minden áramköri vezetőt külön-külön rajzolnak meg.

Definíció. A huzalozási rajz – más néven bekötési rajz – a tényleges vezeték-összekötéseket, kábelszámokat, kapocsszámokat, színeket és kötődobozos elosztásokat mutatja. Ez a dokumentum a hibakeresés és a bekötés során a leggyakorlatibb munkatérkép.

Definíció. A szerelési rajz – vagy telepítési terv – az épület alaprajzán vagy szerkezeti rajzán ábrázolja, hogy a kapcsolók, lámpák, kötődobozok, kábelnyomvonalak hol helyezkednek el. A szerelési rajz a kivitelezéshez kell: hova fúrjuk a dobozt, hova vésünk vagy vezetünk kábelcsatornát.

Szabvány. Az ábrázolási módokra a rajzjeleket az MSZ EN 60617 sorozat, a dokumentációk szerkezetét pedig az MSZ EN 61082 sorozat írja le (ellenőrizendő: az aktuális kiadás). A feszültségmentesítés és a szerelés biztonsági követelményei a villamos berendezések szabványában, például az MSZ HD 60364 sorozatban találhatók.

Az alábbi rétegábra azt mutatja, hogy egy világítási áramkör dokumentálásánál milyen rétegek épülnek egymásra:

Egy világítási áramkör rajzrétegei - A kapcsolási rajz a működést, a huzalozási rajz a vezetékek útját, a szerelési rajz a szerelvények helyét mutatja.

Az ábrán jól látható, hogy egyetlen lámpakapcsolást három különböző szinten is meg kell tudni rajzolni. A kapcsolási rajz nélkül a működést érted, a huzalozási rajz nélkül nem tudod bekötni, a szerelési rajz nélkül pedig nem tudod, mit hová szerelj.

12.2.2 Az egypólusú világítási kapcsolás rajza

A legegyszerűbb világítási áramkör az egypólusú kapcsolás: egy kapcsolóval működtetünk egy lámpát vagy egy lámpacsoportot. Villamos szempontból a kapcsoló a fázisvezetőt szakítja meg, a nullavezető közvetlenül a lámpához megy.

Szabály. Világítási áramköröknél a kapcsolót a fázisvezetőbe kell kötni, a nullavezetőt nem kapcsoljuk. Ha a nullát szakítanánk meg, a lámpa ugyan kialudna, de a foglalat fázisoldali csatlakozója feszültség alatt maradhat, ami áramütésveszélyes.

A kapcsolási rajz így néz ki:

Egypólusú világítási kapcsolás - A fázist (L1) a Q1 kapcsoló szakítja meg, a nulla (N) közvetlenül a lámpára megy.

A rajzról leolvasható áramút: L1 → Q1 → H1 → N. A kapcsoló nyitott állásában nincs zárt áramkör, a lámpa nem ég. Zárt állásában a fázis eljut a lámpához, az áram a nullán visszafolyik, a lámpa világít.

A huzalozási rajz ebből úgy lesz, hogy a kábelek tényleges útját, az erek színét és a kapcsokat is bejelöljük. Tegyük fel, hogy a lakáselosztóból a kötődobozba érkezik egy NYM-J 3×1,5 kábel, a kapcsolóhoz megy egy NYM-J 3×1,5 kábel, a lámpához pedig ugyancsak NYM-J 3×1,5 kábel.

Kidolgozott példa (egypólusú kapcsolás kötődobozos huzalozása). Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy egy központi kötődobozos szerelésnél melyik ér milyen funkciót kap.

Kábel Érszín Jelölés Kötődobozban csatlakozik
Elosztó felől barna L1 (fázis) sorkapocs: fázis-gyűjtő
Elosztó felől kék N (nulla) sorkapocs: nulla-gyűjtő
Elosztó felől zöld-sárga PE PE-gyűjtő
Kapcsolóhoz barna fázis le fázis-gyűjtővel összekötve
Kapcsolóhoz kék, a végein barna jelöléssel kapcsolt fázis vissza lámpa felé menő fázis
Kapcsolóhoz zöld-sárga PE PE-gyűjtő
Lámpához barna kapcsolt fázis kapcsoló visszatérője
Lámpához kék N nulla-gyűjtő
Lámpához zöld-sárga PE PE-gyűjtő

A bekötés során tehát a kapcsolóhoz lemenő barna ér viszi a fázist, a kék ér hozza vissza a kapcsolt fázist, a lámpa felé pedig a barna ér adja a kapcsolt fázist, a kék pedig a nullát.

Megjegyzés. A háromerű (3G, -J) kábelben nincs fekete ér: a kapcsolóhoz menő kábel kék erét fázisként használjuk, ezért mindkét végén tartósan meg kell jelölni (barna jelölőgyűrű, szigetelőcső; ellenőrizendő: MSZ EN 60445, MSZ HD 60364-5-51); a zöld-sárga eret más célra használni tilos. Ha fekete ér kell, négy- vagy ötérű kábelt használunk (4G: barna, fekete, szürke, zöld-sárga; 5G: barna, fekete, szürke, kék, zöld-sárga – ellenőrizendő: MSZ EN 60445 és a kábel-termékszabvány). A kötődobozban minden csoport külön sorkapocsba kerül, így a bekötés áttekinthető és mérhető.

12.2.3 Kétpólusú kapcsoló, váltó kapcsolás

A soros (csillár)kapcsoló egy közös bemenettel (fázis) és két kimenettel két lámpacsoportot kapcsol, a két billentyűvel külön-külön. A kétpólusú kapcsoló ettől eltérő: egy karral a fázist és a nullát is megszakítja.

A soros kapcsolás áramútja szövegesen: L1 → Q1 (közös bemenet) → az egyik billentyű kimenete → H1 lámpacsoport → N, a másik billentyű kimenete → H2 lámpacsoport → N; a két lámpacsoport nullája közös. A kapcsolást a Világítási áramkörök: egypólusú, soros, váltó és kereszt alfejezet tárgyalja részletesen.

Megjegyzés. A kétpólusú kapcsoló érintkezői a fázis- és a nullavezetékben is megszakítanak; nem keverendő össze a soros (csillár)kapcsolóval. Nedves vagy kültéri környezetben, illetve bizonyos fogyasztóknál követelmény lehet, hogy a kapcsoló mindkét pólust leválassza. A rajzon két kapcsolóérintkezőt rajzolnak, amelyeket egy szaggatott vonal köt össze, jelezve, hogy egyetlen mechanikus kar működteti őket.

A váltó kapcsolás két kapcsolóval vezérel egy lámpát, például egy lépcső alsó és felső végén. A váltó kapcsoló egy közös érintkezővel és két váltóérintkezővel rendelkezik. A két kapcsoló váltóérintkezőit keresztben összekötjük, és a lámpa akkor ég, ha a két közös érintkező ugyanarra a keresztágra kapcsolódik.

A kapcsolási rajz a következő:

Váltó kapcsolás két kapcsolóval - A Q1 és Q2 váltó kapcsoló egy-egy váltóérintkező: a közös kapocs (1) a kapcsoló külső oldalán van, a 2-es (záró) kapocs a felső, a 3-as (bontó) kapocs az alsó keresztágra csatlakozik. Az L1 a Q1 közös kapcsára, a H1 lámpa a Q2 közös kapcsára kapcsolódik, a lámpa másik vége az N. Alaphelyzetben mindkét közös kapocs az alsó ágon van (a lámpa ég). A lámpatest PE-bekötését a huzalozási rajz mutatja.

A rajzon a váltó kapcsolókat itt egy közös pontból induló váltóérintkezőkkel ábrázoltuk. A valódi szerelvényeken a kapocsjelölés gyártófüggő; gyakran a közös kapocs L, a két váltóér 1 és 2, vagy COM, NO, NC jelölést kap. A bekötés előtt mindig a szerelvény kapocstábláját kell ellenőrizni.

A kapcsolás logikája egyszerű:

Q1 közös kapcsolás Q2 közös kapcsolás Lámpa
Felső ág Felső ág ég
Felső ág Alsó ág nem ég
Alsó ág Felső ág nem ég
Alsó ág Alsó ág ég

Kidolgozott példa (hibakeresés váltó kapcsolásnál). Egy panasz szerint a lámpa csak az egyik kapcsolóról kapcsolható ki. A huzalozási rajz alapján először a kapcsolók kapcsait kell lemérni. Feszültségmentesítés után multiméterrel ellenőrizzük a két kapcsoló közötti két keresztág folytonosságát. A keresztágak egymás közötti felcserélése nem hiba: a váltókapcsolás működését nem rontja el, csak az „ég/nem ég” állás-párosítást fordítja meg. Ha az egyik kapcsolóról nem kapcsolható a lámpa, a tipikus ok, hogy valamelyik kapcsolón a közös kapocsra keresztág, a váltókapocsra pedig a fázis vagy a lámpa felé menő vezeték került, vagy az egyik keresztág szakadt. Mérés (feszültségmentesen, az öt szabály után): 1) a két keresztág folytonossága kapcsolótól kapcsolóig; 2) az elosztó felőli fázisér azonosítása a Q1 közös kapcsán; 3) a lámpa felé menő ér azonosítása a Q2 közös kapcsán. A javítás: feszültségmentes állapotban a vezetékeket a kapocstábla szerint visszakötni, majd működéspróbát végezni.

12.2.4 Keresztváltó és lépcsőházi világítás rajza

Kettőnél több kapcsolási hely esetén a két váltó kapcsoló közé keresztváltó kapcsolókat építünk. A keresztváltó négy csatlakozóponttal rendelkezik, és a két bejövő vezeték párosítását cseréli fel. A rajzon a keresztváltót is szaggatott vonallal összekötött érintkezőkkel ábrázolják. Bekötésénél mindig a kapocstáblán jelölt párokat kell követni; a hibás párosítás miatt a váltókapcsoló logika felborul.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Keresztváltós világítási kapcsolás: az L1 a Q1 váltó közös kapcsára jut, a két keresztág (a, b) a Q2 keresztváltóba fut, amely alapállásban egyenesen (a–c, b–d), átváltva keresztezve (a–d, b–c) köti tovább őket a Q3 váltóhoz; a Q3 közös kapcsáról a H1 lámpán át az N-re zárul a kör
Keresztváltós kapcsolás három kapcsolási helyről: Q1 váltó, Q2 keresztváltó, Q3 váltó

Az ábrán a Q2 keresztváltó négy kapcsa közül a bal oldali kettőre az a és b, a jobb oldali kettőre a c és d keresztág csatlakozik. Alapállásban a keresztváltó egyenesen köt (a–c, b–d, folytonos vonal), átváltva keresztben (a–d, b–c, szaggatott vonal). Így bármelyik kapcsoló átváltása megfordítja a lámpa állapotát; a HTML-változatban a kapcsolókra kattintva ez ki is próbálható, és a keresztváltó kikapcsolásával a fenti váltókapcsolás táblázata is ellenőrizhető.

A lépcsőházi világítás rajza több szempontból is eltér. A cél az, hogy a folyosón vagy lépcsőházban elhelyezett több nyomógomb ugyanazt a lámpakört vezérelje. Ezt ma általában impulzusrelével vagy lépcsőházi időrelével oldják meg.

Az impulzusrelé tekercsére párhuzamosan kötött nyomógombok adják a vezérlőjelet. Minden lenyomás egy impulzust ad, a relé érintkezője átbillen, a lámpa be- vagy kikapcsol. A rajzon a nyomógombok jele nyitott érintkező, a relé tekercse K1, a munkaérintkezője pedig K1 jelölést kap. A lépcsőházi időrelé hasonló, de a bekapcsolás után egy beállított idő leteltével önműködően kikapcsol. Ez energiamegtakarítást és biztonságot ad a közlekedőterületeken.

Az alábbi kapcsolási rajz a vezérlő- és a főáramkört egymás mellett mutatja:

Lépcsőházi világítás impulzusrelével - Bal oldal, vezérlőáramkör: L1 – F1 – az S1, S2, S3 záró nyomógomb párhuzamosan – K1 impulzusrelé tekercse (A1-A2) – N. Jobb oldal, főáramkör: L1 – F2 kismegszakító – K1 záró érintkező – a párhuzamos H1, H2, H3 lámpák – N. Minden gombnyomás átbillenti a K1 érintkezőjét. Kapocsjelölés gyártófüggő (ellenőrizendő).

A rajzról leolvasható: bármelyik nyomógomb megnyomása ugyanazt a K1 tekercset kapcsolja feszültségre, ezért a lámpák mindhárom helyről be- és kikapcsolhatók; a lámpák árama nem a nyomógombokon, hanem a K1 érintkezőjén folyik.

Figyelem. A lépcsőházi automata nyomógombjai többnyire 230 V-os hálózati feszültségen működnek, ugyanúgy, mint a lámpakör; törpefeszültségű (pl. 12/24 V) nyomógombkör csak akkor van, ha a terv így írja elő, és ezt a terven egyértelműen jelölni kell. A rajzolásnál külön választjuk a főáramkört (lámpa, megszakító, reléérintkező) és a vezérlőáramkört (nyomógombok, relétekercs).

12.2.5 Rajz és valóság: vezetékszám, kötődoboz, kapocsazonosítás

A huzalozási rajz akkor jó, ha a rajzból egyértelműen azonosítható minden vezeték és kapocs. A gyakorlatban ehhez három adatot kell megadnunk:

  1. Kábelszám – például W1, W2, amely a kábelnyomvonallal együtt megmondja, melyik kábelről beszélünk.
  2. Érszám vagy érszín – például W2/1, vagy a rajzjel mellett a szín: barna, kék, zöld-sárga.
  3. Kapocsazonosító – például -Q1:1, -H1:PE, amely megmondja, hogy a vezeték a készülék melyik kapcsára kerül.

Példa. Ha egy huzalozási rajzon a W2 kábel barna erét a -Q1:L kapocshoz, kék (barnával jelölt) erét a -Q1:1 kapocshoz rendeljük, akkor a szerelés során a kapcsolóhoz menő kábel barna erét a Q1 kapcsoló L, a jelölt kék erét az 1-es kapcsára kell csatlakoztatni (lásd az alábbi huzalozási rajzot). Ha a későbbi mérésnél a -X1:4 és a lámpafoglalat fázispontja között szakadást mérünk, azonnal tudjuk, hol keressük a hibát.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Huzalozási rajz: az elosztóból érkező W1 kábel barna, kék és zöld-sárga ere az X1:1 (L), X1:2 (N) és X1:3 (PE) sorkapocsra fut; a kapcsolóhoz menő W2 kábel barna ere viszi le a fázist, kék ere, mindkét végén barna jelöléssel, hozza vissza a kapcsolt fázist az X1:4 kapocsra; a lámpához menő W3 kábel barna ere a kapcsolt fázis, kék ere az N, zöld-sárga ere a PE
Egypólusú kapcsolás huzalozási rajza központi kötődobozzal: W1, W2, W3 kábel, -X1 sorkapcsok

Az ábra az egypólusú kapcsolás huzalozási rajza egy központi kötődobozzal. Minden érnél leolvasható a kábelszám (W1, W2, W3), az érszín (betűkóddal is: BN barna, BU kék, GNYE zöld-sárga) és a sorkapocs (-X1:1…-X1:4). A háromerű kábelben nincs fekete ér, ezért a kapcsolóhoz menő W2 kábel kék ere viszi vissza a kapcsolt fázist; ezt az eret mindkét végén tartósan fázisként (barna jelöléssel) meg kell jelölni (ellenőrizendő: MSZ EN 60445). A HTML-változatban egy érre kattintva a kapcsolási rajz megfelelő szakasza kiemelődik.

A rajzok olvasásánál mindig a rajz–valóság–mérés hármast használjuk. Először a rajz alapján megállapítjuk, minek hová kellene kötve lennie. Ezután a valós szerelésben megnézzük, hogy a színek, kapocsszámok és kábelek tényleg ott vannak-e. Végül a feszültségmentesen végzett folytonosság- vagy szigetelési méréssel igazoljuk, hogy a vezetékek a rajz szerint összeköttetésben vannak.

12.2.6 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy társasházi lakásban a felújítás során a villanyszerelő a régi kötődobozokban nem talált kapocsfeliratokat. A lakástulajdonos kérte, hogy a lépcsőfeljáró fölötti lámpát két helyről lehessen kapcsolni. A szerelő először a kapcsolási rajzot készítette el, majd a huzalozási rajzon berajzolta a meglévő kábelnyomvonalakat. Feszültségmentesítés után minden vezetéket multiméterrel beazonosított, és a kötődobozban feliratozta a kapcsokat. A beszerelés után a váltó kapcsolás mindkét kapcsolóról jól működött. A tanulság: ha a szerelés közben dokumentáljuk a kapcsokat, a jövőbeni hibakeresés percek alatt elvégezhető.

12.2.7 Gyakorlati útmutató

12.2.7.1 Kapcsolási rajzból huzalozási rajz készítése váltó kapcsoláshoz

Biztonsági korlát. Az alábbi feladat dokumentáció-készítésre vonatkozik. Ha a kapcsolást tanműhelyi környezetben meg is építed, azt legfeljebb törpefeszültségen, jogosult oktató felügyeletével végezd. Hálózati feszültségen önállóan ne dolgozz!

Ha mégis feszültségmentes, valós szerelést készítesz, mindig a feszültségmentesítés öt biztonsági szabálya szerint járj el:

  1. lekapcsolás,
  2. visszakapcsolás elleni biztosítás,
  3. feszültségmentesség ellenőrzése,
  4. földelés és rövidre zárás,
  5. szomszédos, feszültség alatt álló részek lefedése.

Eszközök, anyagok: ceruza, radír, vonalzó, villamos rajzsablon, színes ceruzák vagy szoftver, kábelcímkék, sorkapocsterv-táblázat.

Lépések:

  1. Rajzold fel az elvi kapcsolási rajzot a váltó kapcsolók, lámpa, L1, N és PE jelölésével.
  2. Válaszd ki a szerelési módot, például központi kötődobozos kialakítást.
  3. Rajzold meg a szerelési rajzot az alaprajzon: hova kerül a két kapcsoló, a lámpa, a kötődoboz, és milyen kábelnyomvonal vezet köztük.
  4. Rajzold be a huzalozási rajzot: az elosztó felől érkező kábel, a lámpához menő kábel, és mindkét kapcsolóhoz menő kábel.
  5. Adj minden kábelnek sorszámot, például W1, W2, W3, W4.
  6. Jelöld minden érnél a színt és a kapocs-azonosítót, például W2 / kék (barnával jelölve, kapcsolt fázis) / -Q2:1.
  7. Készíts sorkapocstáblázatot a kötődobozhoz: melyik kábelér melyik sorkapocsra kerül.
  8. Ellenőrizd a kapcsolási logikát: a közös kapcsok és a keresztágak bekötése a rajz szerint működőképes-e.
  9. Ha a kapcsolást tanműhelyben megépíted, feszültségmentes állapotban multiméterrel végezz folytonosságmérést a rajz és a tényleges szerelés összevetésére.
  10. Dokumentáld az eltéréseket: ami a rajzhoz képest a helyszínen másképp került bekötésre, azt javítsd a rajzon.

Ellenőrzési pont. A huzalozási rajz akkor megfelelő, ha minden vezetéknek van azonosítója, minden kapocs meg van nevezve, és a kapcsolási rajzról egyértelműen leolvasható a kapcsolólogika.

12.2.8 Tipikus hibák

  1. A nullát kapcsolják a fázis helyett. A lámpa kikapcsol, de a foglalat fázisoldala továbbra is feszültség alatt maradhat. Helyes: a kapcsoló mindig a fázisvezetőt szakítja meg.
  2. Váltó kapcsolónál felcserélik a közös és a váltóér szerepét. A lámpa csak bizonyos kapcsolóállás-párosításokban kapcsolható, az egyik kapcsolóról esetleg egyáltalán nem. (Rövidzárlat itt nem keletkezik, mert a kapcsolókhoz nulla nem jut; ha a kismegszakító old, a kapcsolódobozban N vagy PE is rossz helyre került.) Helyes: a bekötés előtt ellenőrizni a kapocstáblát.
  3. Keresztváltó kapcsolónál rossz párosításba kötik a két váltóágat. A kapcsolás nem a várt logika szerint működik. Helyes: a kapcsoló kapocstábláján jelölt párokat követni.
  4. A huzalozási rajzon csak a színeket tüntetik fel, kapocsazonosítók nélkül. Későbbi hibakeresésnél nem lehet egyértelműen beazonosítani a vezetéket. Helyes: kábelszám, érszám és kapocsazonosító együtt szerepeljen.
  5. A kötődobozban a sorkapcsok nincsenek feliratozva. A kivitelezés idején kényelmes, később zavart okoz. Helyes: a dobozban is jelölni kell a csoportokat.

12.2.9 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A kapcsolási rajz a szerelvények fizikai helyét mutatja az épület alaprajzán.
  2. Egy egypólusú kapcsolásnál a kapcsolót a nullavezetőbe kötjük. Igaz vagy hamis?
  3. Rajzolj le egy egyszerű váltó kapcsolást, és jelöld be a közös kapcsokat, a keresztágakat és a lámpa fázisoldalát.
  4. Mi a különbség a huzalozási rajz és a szerelési rajz között?
  5. Egy lépcsőházi világításnál miért használunk impulzusrelét vagy időrelét több nyomógombbal?
  6. Sorold fel, milyen három adat kell egy huzalozási rajzon a vezeték egyértelmű azonosításához!

12.2.10 Feladatok

1. feladat (A) Rajzold fel az egypólusú világítási kapcsolás kapcsolási rajzát: jelölj L1, N, Q1 és H1 elemeket, és írd le az áramutat bekapcsolt állapotban.

2. feladat (A) Melyik rajzfajtát használod ahhoz, hogy megtudd, hol kell a falon a kapcsoló, és melyiket ahhoz, hogy megtudd, hány ér megy a kapcsolóhoz?

3. feladat (B) Egy váltó kapcsolásnál a fázis az első kapcsoló közösére érkezik, a második kapcsoló közöse pedig a lámpa fáziscsatlakozójára megy. Rajzold le a huzalozási kapcsolatot, és jelöld be a kapcsok egy lehetséges azonosítását!

4. feladat (B) Egy huzalozási rajzon az látható, hogy a lámpához W3 kábel megy, a barna ér az -X1:4 sorkapocsra, a kék ér az -H1:N, a zöld-sárga ér az -H1:PE kapocsra csatlakozik. Milyen funkciójú mérést végeznél feszültségmentesen annak ellenőrzésére, hogy a barna ér valóban a lámpa fázispontjára megy?

5. feladat (C) Egy lépcsőházi világítási kapcsolásban három nyomógomb működtet egy impulzusrelét. Rajzold le a vezérlőáramkör elvi rajzát, és jelöld a párhuzamos kapcsolatot a nyomógomboknál. Mi történik, ha az egyik nyomógomb beragad?

6. feladat (D) Egy váltó kapcsolás hibás: a lámpa az egyik kapcsolóról bekapcsolható, a másikról nem. Milyen huzalozási hibára utalhat? Írd le a hibakeresési lépéseket feszültségmentes mérésekkel.

12.2.11 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A szerelvények fizikai helyét a szerelési rajz mutatja; a kapcsolási rajz a villamos kapcsolatokat ábrázolja.
  2. Hamis. A kapcsolót a fázisvezetőbe kötjük, a nullát nem kapcsoljuk.
  3. A váltó kapcsolásban a fázis az egyik kapcsoló közös kapcsára megy, a másik kapcsoló közös kapcsa a lámpához, a két váltóér páronként össze van kötve.
  4. A huzalozási rajz a vezetékek tényleges útját, kábelszámait, színeit és kapcsait mutatja; a szerelési rajz az alaprajzon a szerelvények és kábelnyomvonalak helyét.
  5. Az impulzusrelé vagy időrelé teszi lehetővé, hogy több nyomógomb párhuzamosan kapcsoljon egyetlen világítási áramkört; az időrelé megtakarítás miatt magától lekapcsol.
  6. Kábelszám, érszám vagy érszín, kapocsazonosító.

Feladatok megoldása

1. megoldás. A kapcsolási rajzon L1 a fázis, Q1 a kapcsoló, H1 a lámpa, N a nulla. Bekapcsolt állapotban az áramút: L1 → Q1 → H1 → N.

2. megoldás. A szerelvények fizikai helyét a szerelési rajz, a kapcsolóhoz menő erek számát és bekötését a huzalozási rajz mutatja.

3. megoldás. Egy lehetséges ábrázolás: az első kapcsoló Q1:1 közös kapcsára kötjük az L1 fázist, a Q1:2 és Q1:3 váltóérintkezőket összekötjük a második kapcsoló Q2:2 és Q2:3 váltóérintkezőivel, majd a második kapcsoló Q2:1 közös kapcsát a lámpa fáziscsatlakozójához vezetjük. A lámpa másik csatlakozója az N; a fém lámpatest a PE-re csatlakozik.

4. megoldás. Feszültségmentes állapotban a multiméterrel folytonosságmérést végeznék: az -X1:4 sorkapocs és a lámpafoglalat fázispontja között kis ellenállást kell kapni, miközben a nulla és a PE ága más kapcsokra azonosítható.

5. megoldás. A három nyomógomb egymással párhuzamosan van kötve, mindegyik az impulzusrelé tekercsére ad jelet. Ha egy nyomógomb beragad, a K1 impulzusrelé tekercse tartósan feszültséget kap: a relé az utolsó állapotában marad, a többi gomb hatástalan, és a nem tartós üzemre méretezett tekercs túlmelegedhet (ellenőrizendő: gyártói adatlap). Tünet: egyik gombbal sem kapcsolható a világítás, a relé melegszik vagy zümmög. Javítás: feszültségmentesítés (öt szabály) után a hibás gomb cseréje; az időrelés változatoknál gyakori a beragadt-gomb-figyelés funkció.

6. megoldás. Ha a lámpa csak az egyik kapcsolóról kapcsolható, akkor valószínűleg az egyik váltó kapcsolón a közös kapocs és egy keresztág fel van cserélve, vagy az egyik keresztág szakadt (a keresztágak egymás közötti felcserélése nem hiba). Feszültségmentesítés után ellenőrizni kell a kapcsolók kapocstábláját, majd folytonosságméréssel azonosítani a Q1 és Q2 közötti keresztágakat. Ezután vissza kell kötni a kapocstábla szerint, és működéspróbát végezni.

12.2.12 Rövid összefoglaló

A villamos rajzok olvasása a villanyszerelő napi munkája. A kapcsolási rajz a villamos működést, az áramutat és a kapcsolólogikát mutatja; a huzalozási rajz a vezetékek tényleges útját, kábelszámait, érszámait, színeit és kapocsazonosítóit; a szerelési rajz a szerelvények és nyomvonalak fizikai helyét. A világítási alapkapcsolások: egypólusú, soros (csillár), váltó, keresztváltó és lépcsőházi; a kétpólusú kapcsoló (fázist és nullát is megszakít) ettől külön fogalom. A kapcsoló mindig a fázist szakítja meg, a nullát nem kapcsoljuk. A huzalozási rajz minden vezetéknél legalább három adatot tartalmazzon: kábelszám, érszám vagy érszín, és kapocsazonosító. A rajz–valóság–mérés hármas a hibakeresés alapja: először a rajz, majd a valódi bekötés, végül a feszültségmentes mérés. A bemutatott kapcsolási rajzokat a későbbi alfejezetek használják a tervrajzokon és a gyakorlati bekötéseknél, különösen az Alaprajzok, fővezetéki terv és egyvonalas rajz és a Világítási áramkörök: egypólusú, soros, váltó és kereszt fejezetekben.

12.2.13 Források és ellenőrzési hiányok

Az alfejezet a magyarországi és európai gyakorlat szerint készült. A rajzjelek az MSZ EN 60617, a dokumentációk szerkezete az MSZ EN 61082 sorozat alapján hivatkozott; a pontos szakasz- és táblázatszámokat, valamint a gyártóspecifikus kapocsjelöléseket a kiadás előtt ellenőrizni kell. A feszültségmentesítés és a szerelési szabályok a MSZ HD 60364 sorozat szerint érvényesek, de konkrét határértékeket ez az alfejezet nem ad meg.