Képzeld el, hogy egy villanymotor javítását kell elvégezned: a fedél csapágyfészkéből ki kell szerelned a kopott gördülőcsapágyat, a tengelyről le kell húznod a retesszel rögzített ventilátort, majd a motor fedelét csavarokkal vissza kell szerelned. A műhelyben kézbe kapod a gépkönyv szerelési rajzát. A rajz nem fénykép, hanem szabványos jelképekből álló műszaki ábra: ha nem ismered a csavar, a retesz, a csapágy és a hegesztés rajzi jelölését, nem tudod eldönteni, mi oldható, mi nem, milyen sorrendben kell bontani, és mit kell cserélni. Ez az alfejezet azt tanítja meg, hogyan azonosítsd a leggyakoribb gépelemeket és kötéseket a műszaki rajzokon, és hogyan kerüld el a félreértésekből adódó szerelési hibákat.

Az ábrán egyszerre látod a gépelemek jellegzetes vonalait. (1) Az M10 × 30 csavar külső menetén a névleges átmérő vastag, a magátmérő vékony vonal, a menethatár vastag, a menetkifutás vékony ferde vonal; a metszetben rajzolt menetes furatnál fordítva: a magátmérő vastag, a névleges átmérő vékony, a véglátszatban a névleges átmérő ¾-es vékony körív. (2) A 6204-es golyóscsapágy egyszerűsített metszetén a gyűrűk vonalkázottak, a golyók nem; a tengelyt hosszmetszetben nem metsszük. (3) A tengely–agy keresztmetszetben a tengely, az agy és a retesz egymástól eltérő irányú vagy sűrűségű vonalkázást kap. (4) A sarokvarrat jele nyílvonalból, vízszintes vonatkozási vonalból és szaggatott azonosító vonalból áll; az alapjel (háromszög) a folytonos vonalon a nyíloldali varratot jelzi, előtte a varrat gyökmérete (a4), utána a hossza (100); körbefutó varratnál a törésponton kis kör állna, és ilyenkor külön hosszat nem adunk meg (ellenőrizendő: MSZ EN ISO 2553). A HTML-változatban az elemek nevére mutatva a rajzon kiemelődik a helyük, és a varrat oldala átváltható.
Definíció. Gépelem alatt a gépészetben olyan szabványosított vagy szabványosítható alkatrészt értünk, amely többféle berendezésben azonos vagy hasonló feladatot lát el: csavar, anya, retesz, ék, csapszeg, csapágy, fogaskerék, tengelykapcsoló, tömítés, hegesztési varrat stb.
Definíció. Oldható kötés olyan kapcsolat, amely az alkatrészek roncsolása nélkül oldható és újra létrehozható (pl. csavarkötés, reteszkötés, ékkötés, bordáskötés, csapszeges kötés). Nem oldható kötés olyan kapcsolat, amely csak az egyik alkatrész vagy a kötőelem roncsolásával bontható (pl. hegesztés, forrasztás, ragasztás, szegecskötés).
Szabály. A műszaki rajzon a gépelemeket nem fényképszerűen, hanem egyszerűsített, szabványos jelképekkel ábrázoljuk. A jelkép célja az egyértelmű azonosítás és a szerelési/gyártási információ átadása, nem pedig a valósághű megjelenés. A rajzolvasó feladata a jelkép mögötti valós alkatrész felismerése.
A csavarkötés a leggyakoribb oldható kötés. A rajzon két dolgot kell megkülönböztetnünk: magát a csavart (külső menet) és az anyát vagy a menetes furatot (belső menet).
Szabály. Külső menet (csavar, csavarorsó) ábrázolásakor a menet külső (névleges) átmérőjét vastag folytonos vonallal, a magátmérőt pedig vékony folytonos vonallal rajzoljuk. A menet végét – ha a menet nem fut ki a csavar teljes hosszán – a magátmérő vékony vonalának végétől a külső átmérőig ferde vékony vonallal jelöljük.
Szabály. Belső menet (anya, menetes furat) ábrázolásakor a menet belső (mag) átmérőjét vastag folytonos vonallal, a külső átmérőt vékony folytonos vonallal rajzoljuk. A vékony vonal az anyag felőli oldalon van.
Szabály. A csavarfejet egyszerűsítve ábrázoljuk: hatszögfejű csavar esetén a fej kontúrja hatszög, belső kulcsnyílású (imbusz) csavarnál a fej hengeres, a belső kulcsnyílást egy hatágú csillaggal vagy egyszerűen jelöljük; laposfejű süllyesztett csavarnál a fej a felülettel egy síkba simul, a rajzon a felületbe süllyedve látszik. A csavar méretét a menetnévleges átmérővel és a hasznos hosszal adjuk meg, pl. M10 × 30: menetátmérő 10 mm, csavarhossz 30 mm.
Szabály. A csavarbiztosításokat a rajzon ábrázolni kell, mert a szerelésnél fontos a vibráció elleni védelem. Gyakori biztosítások: rugós alátét (tört gyűrű, a rajzon ferde vágással), fogazott alátét (külső vagy belső fogak), ellenanya (két anya egymás mellett), csavarrögzítő folyadék (a rajzon szöveges megjegyzésként). A rugós alátétet gyakran egy körívvel és egy ferde vágással jelölik a csavarfej alatt.
Példa. Egy szerelési rajzon az látszik, hogy a motor fedelét négy M8 × 20 csavar rögzíti, mindegyik alatt rugós alátét. A rajz alapján egyértelmű: a fedél oldható, a csavarokat el kell távolítani a bontáshoz, a rugós alátéteket pedig a visszaszereléskor ki kell cserélni, ha ellapultak.
Ezek az elemek tengely és agy közötti erőátvitelt vagy helyzetrögzítést szolgálnak.
Definíció. Retesz (párhuzamos oldalú retesz) egy téglalap keresztmetszetű, hosszúkás acél elem, amelyet a tengelybe mart reteszhoronyba és az agyba készített reteszhoronyba helyeznek. A párhuzamos retesz nem önzáró, csak nyomatékátvitelt biztosít; a ferde felületű, beütött elem az ék (lásd alább). A rajzon a reteszt általában oldalnézetben téglalapként, metszetben pedig a horonyban ülő téglalapként ábrázoljuk; a retesz hosszát és méretét (pl. szélesség × magasság × hossz) megadjuk.
Definíció. Ék olyan ferde felületű elem, amelyet a tengely és az agy közé erősen beütnek, így önzáróan rögzíti az agyat a tengelyen. A rajzon az ék agy felőli (felső) lapja lejt (pl. 1:100), a tengely felőli lapja párhuzamos a tengellyel.
Definíció. Bordáskötés esetén a tengelyen több, körben elhelyezkedő fog (borda) van, az agyban pedig ezeknek megfelelő hornyok. A rajzon a bordákat a tengely kerületén egyenletesen eloszló fogakként ábrázoljuk, metszetben a tengely fogait és az agy hornyait mutatjuk. A bordáskötés nagyobb nyomaték átvitelére alkalmas, mint a retesz.
Definíció. Csapszeg hengeres vagy kúpos csap, amelyet két alkatrész furatába helyeznek a helyzet rögzítésére vagy csuklós kapcsolat létrehozására. A rajzon a csapszeget tengelyirányú metszetben, keresztmetszetben pedig körként ábrázoljuk. A csapszeget sasszeggel (hasított, rugós biztosítóelem, amelynek szárait a furaton átdugás után szétnyitják) biztosíthatjuk.
Megjegyzés. A retesz, ék, bordáskötés és csapszeg mind oldható kötés, mert az alkatrészek károsodása nélkül szét- és összeszerelhetők.
A csapágyak a tengelyek megtámasztására és a forgás lehetővé tételére szolgálnak. Két fő típus: csúszócsapágy és gördülőcsapágy.
Szabály. Csúszócsapágy (persely) rajzán a csapágyat egyszerű gyűrűként vagy hüvelyként ábrázoljuk, metszetben a persely falát vonalkázzuk; a kenőhornyot vékony vonallal jelölhetjük. A csúszócsapágy általában bronz, sárgaréz vagy műanyag persely.
Szabály. Gördülőcsapágy (golyós, görgős, tűgörgős, kúpgörgős) egyszerűsített ábrázolása: a külső és belső gyűrűt vastag folytonos vonallal rajzoljuk, a gördülőelemeket pedig kis körökkel vagy sematikus jelekkel jelöljük. Metszetben a gördülőcsapágy gyűrűit vonalkázzuk, a gördülőelemeket nem metszve ábrázoljuk. A csapágy típusát a rajz melletti tételszám vagy a csapágytípus-jelölés (pl. 6204 – szabványos méretsorozat-jelölés) azonosítja. A villamos gépekben szinte mindig gördülőcsapágy van.
Példa. Egy motor tengelyének rajzán a csapágy rajza: két koncentrikus kör (külső és belső gyűrű), közöttük egy sor kis kör (golyók). Ez egy egysoros golyóscsapágy. A tengelyre illesztett belső gyűrű, a házba illesztett külső gyűrű látható. A szerelésnél a csapágyat a jelölés szerint kell beépíteni.
A fogaskerekek, fogaslécek és csigahajtások a nyomaték és fordulatszám átvitelére, módosítására szolgálnak.
Szabály. Fogaskerék ábrázolásakor a fogazatot nem rajzoljuk ki foganként. Ehelyett: - az osztókört vékony pontvonallal, - a fejkört vastag folytonos vonallal, - a lábkört gyakran elhagyjuk vagy vékony folytonos vonallal jelöljük. Metszetben a fogaskerék testét vonalkázzuk, de a fogakat nem metszve ábrázoljuk. Az osztókör a fogaskerék elméleti gördülőköre, a fejkör a fogak csúcsain átmenő kör, a lábkör a fogtövek alján átmenő kör.
Szabály. Kúpkerekek és csigahajtások esetén az ábrázolás hasonló elvű: a fogazatot egyszerűsítve, az osztóvonalat pontvonallal, a fejvonalat folytonossal rajzoljuk. A fogasléc fogazata egyenes fogak sorozata, melyet a fogasléc hossza mentén ábrázolunk.
Megjegyzés. A fogaskerekek jelképi ábrázolása lehetővé teszi a hajtáslánc gyors áttekintését: a fogaskerék-párok kapcsolódását a két osztókör érintkezésével jelöljük.
A tengelykapcsoló két tengely összekapcsolására szolgál, lehet merev vagy rugalmas, illetve üzem közben kapcsolható (például súrlódó tengelykapcsoló) vagy nem kapcsolható. (Az „oldható kötés” fogalma itt nem keverendő: az a roncsolásmentes szétszerelhetőséget jelenti.)
Szabály. Merev tengelykapcsoló (pl. tárcsás kapcsoló) rajzán két tárcsa látható, amelyeket csavarok fognak össze; a tengelyvégek a tárcsák agyában ülnek. Rugalmas tengelykapcsoló (pl. gumibetétes) rajzán a két fél közé rugalmas elemet (gumi vagy műanyag betét) rajzolnak, ezt vékony vonallal vagy szöveges jelöléssel azonosítják. Kapcsolható tengelykapcsoló (pl. körmös vagy súrlódó tengelykapcsoló) üzem közben is lehetővé teszi a tengelyek szétválasztását. A tengelykapcsolók ábrázolásánál fontos a központosítás és a nyomatékátvitel módjának felismerése.
Példa. Egy szivattyú hajtásánál a motor tengelye és a szivattyú tengelye közé rugalmas tengelykapcsoló van. A rajzon a két tengelyvég között egy hengeres gumibetét látható, a kapcsolófeleket csavarok rögzítik. A szerelő a rajz alapján tudja, hogy a kapcsoló szét- és összeszerelhető, és a gumibetét kopás esetén cserélhető.
A nem oldható kötések közül a hegesztés a legfontosabb. A hegesztési varratokat a rajzon szabványos jelekkel kell megadni, mert a varrat alakja, mérete és helyzete a gyártás és az ellenőrzés alapja.
Szabály. A hegesztési varrat jelölése nyílvonalból, vízszintes vonatkozási vonalból (a szaggatott azonosító vonallal együtt) és alapjelből (szimbólumból) áll; a nyílvonal a varratra mutat, az alapjel a vonatkozási vonalon ül. Ha az alapjel a vonatkozási vonal folytonos oldalán van, a varrat a nyíl oldalán, ha a szaggatott oldalán, a túloldalon van. Az alapjelek:
Szabály. A varrat keresztmetszeti méretét az alapjel bal oldalára, a hosszát a jobb oldalára írjuk (sarokvarratnál az „a” előtag a gyökméretet, a „z” a befogóméretet jelöli, pl. a5 ◺ 100). A vonatkozási vonal és a nyílvonal találkozásánál elhelyezett kör kerületi (körbe futó) varratot, a zászló helyszíni (nem műhelyi) varratot jelöl (ellenőrizendő: MSZ EN ISO 2553 aktuális kiadása). Hogy az alapjel a vonatkozási vonal melyik oldalán van, a varrat oldalát (nyíloldal/túloldal) jelzi, nem a méret helyét.
Szabály. Forrasztást és ragasztást a rajzon szöveges utalással vagy speciális jelöléssel adjuk meg, de a hegesztéshez hasonlóan egyértelműnek kell lennie. Szegecskötésnél a szegecset keresztmetszetben és tengelyirányban ábrázoljuk, a fej formáját (félgömbfejű, süllyesztett) jelöljük.
Példa. Egy kapcsolószekrény acél keretének rajzán a sarokvarrat jele: a nyílvonal a sarokba mutat, a háromszög alapjel a vonatkozási vonal folytonos oldalán van, tőle balra „a4” (4 mm gyökméret), a nyílvonal és a vonatkozási vonal találkozásánál kör (kerületi varrat). Ez azt jelenti: a két lemez sarkát 4 mm gyökméretű sarokvarrattal, a teljes kerület mentén, műhelyben kell hegeszteni.
Szabvány. A gépelemek és kötések ábrázolására a magyar gyakorlatban az európai és nemzetközi szabványokat kell alkalmazni. A menetek ábrázolására az MSZ EN ISO 6410, a központfuratokra az MSZ EN ISO 6411, a hegesztési varratok jelölésére az MSZ EN ISO 2553 (az MSZ EN 22553 régi jelölés, lecserélték), az általános tűrésekre az MSZ EN ISO 2768, a felületi érdességre az MSZ EN ISO 1302, újabb kiadásban az ISO 21920-1 vonatkozik (ellenőrizendő: hatályos hazai átvétel). (ellenőrizendő: az aktuális szabványkiadások és a magyar jelölési gyakorlat.) A rajzokat mindig e szabványok szerint kell készíteni és olvasni; a szabadkézi, egyéni jelölések félreértéshez és hibás gyártáshoz vezetnek.
Egy villanymotor csapágycseréjénél a szerelő a gépkönyv szerelési rajza alapján azonosítja a csapágy típusát és beépítési irányát. A rajzon a csapágy jele egysoros golyóscsapágyat mutat, a tengelyen retesz rögzíti a ventilátort, a fedél csavarokkal van felszerelve. A szerelő a rajzot félreolvassa: a csapágy jele melletti „6204” jelölést figyelmen kívül hagyja, és rossz csapágyat rendel. A hiba a beszerelésnél derül ki, amikor a csapágy nem illeszkedik. Ha a szerelő ismerte volna a rajzi jelöléseket, a csapágy azonosítója alapján pontosan a megfelelő alkatrészt rendeli meg. (Ez a példa tipikus, nem konkrét eset.)
Menetábrázolás felcserélése. Külső menetnél a vékony és vastag vonalak felcserélése: a magátmérőt vastaggal, a külsőt vékonyan rajzolják. Ez a rajzot olvashatatlanná teszi, mert a menet típusa félreérthető. Helyes: külső menetnél a külső átmérő vastag, a magátmérő vékony; belső menetnél fordítva.
Retesz és ék összekeverése. A párhuzamos reteszt ferdének rajzolják, vagy az éket párhuzamosnak. A két elem más funkciójú: a retesz nem önzáró, az ék igen. A rajzon a retesz mindkét oldala párhuzamos a tengellyel, az ék egyik oldala ferde.
Hegesztési varrat jelölésének rossz elhelyezése. Az alapjelet a vonatkozási vonal rossz oldalára vagy a méretet és a hosszt felcserélve (a hosszt balra, a méretet jobbra) írják, miközben a varrat a másik oldalon van. A varrat méretét (az alapjeltől balra) és a hosszát (jobbra) mindig a szabványos pozícióba kell írni, különben a hegesztő a tükörképet készíti el.
Csapágy túlrészletezése. A gördülőcsapágyat gördülőelemenként, méretarányosan rajzolják, ami felesleges és lassítja a rajzolvasást. A szabványos egyszerűsített jel (két kör, kis körök) elegendő, a típust a tételszám vagy a jelölés adja meg.
1. feladat (A) Mit jelent az M10 × 30 csavarjelölés? Milyen rajzi vonalakkal ábrázolnád a csavar menetes részét?
2. feladat (A) Sorold fel, hogy a felsoroltak közül melyik oldható és melyik nem oldható kötés: csavarkötés, hegesztés, reteszkötés, forrasztás, bordáskötés, csapszeges kötés, szegecskötés, ékkötés.
3. feladat (B) Egy tengely-agy kapcsolat rajzán a tengelyben egy hosszú, téglalap alakú hornyot, az agyban ugyanilyen hosszú hornyot látsz, és egy téglalap keresztmetszetű elemet a kettő között. Mi ez az elem, és mi a funkciója? Rajzold le a metszetet szövegesen: milyen vonalakat használnál?
4. feladat (B) Egy hegesztési varrat jelölése: a vonatkozási vonal folytonos oldalán derékszögű háromszög alapjel van, tőle balra „a5”, jobbra „100” (a5 ◺ 100). Mit jelent ez a jelölés?
5. feladat (C) Egy villanymotor tengelyének rajzán a csapágy jele: két koncentrikus kör, közöttük egy sor kis kör. A csapágy mellett a tételszám „6204”. Milyen típusú csapágy ez? Milyen alkatrészeket jelölnek a körök? Miért fontos a beépítési irány?
6. feladat (D) Egy kapcsolószekrény keretén hegesztési varratokat kell ellenőrizni. A tervrajzon a varrat jele: háromszög alapjel, tőle balra „a4”, a nyílvonal és a vonatkozási vonal találkozásánál kör (kerületi varrat). Magyarázd el, mit kell mérni és ellenőrizni a helyszínen a rajz alapján.
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat megoldása. Az M10 × 30 csavarjelölés: metrikus menet, névleges átmérő 10 mm, hasznos csavarhossz 30 mm. A menetes rész ábrázolása: a külső átmérőt vastag folytonos vonallal, a magátmérőt vékony folytonos vonallal rajzoljuk, a menet végét ferde vékony vonallal zárjuk le, ha a menet nem fut ki.
2. feladat megoldása. Oldható: csavarkötés, reteszkötés, bordáskötés, csapszeges kötés, ékkötés. Nem oldható: hegesztés, forrasztás, szegecskötés. (A forrasztás és ragasztás is nem oldható, de a forrasztás speciális esetben oldható lehet; a gyakorlatban nem oldhatóként kezeljük.)
3. feladat megoldása. Ez reteszkötés: a tengelybe mart reteszhoronyba és az agyba készített reteszhoronyba egy párhuzamos reteszt helyeznek, amely nyomatékot visz át. A metszet ábrázolása: a tengelyt és az agyat vonalkázzuk, a reteszt metszetben téglalapként rajzoljuk, a hornyok falát és a retesz körvonalát vastag folytonos vonallal. Keresztmetszetben (tengely–agy metszet) a tengely, az agy és a retesz is vonalkázott, egymástól eltérő irányú vagy sűrűségű sraffozással; hosszmetszetben a reteszt nem metsszük (ellenőrizendő: MSZ EN ISO 128 metszeti szabályai).
4. feladat megoldása. A háromszög sarokvarratot jelent; az alapjel bal oldalán az „a5” a gyökméretet (5 mm), jobb oldalán a „100” a varrat hosszát (100 mm) adja; mivel az alapjel a vonatkozási vonal folytonos oldalán van, a varrat a nyíl oldalán fut. Tehát a varrat egy 5 mm gyökméretű sarokvarrat, 100 mm hosszban, a nyíl oldalán (ellenőrizendő: MSZ EN ISO 2553).
5. feladat megoldása. Ez egy egysoros golyóscsapágy. A külső kör a külső gyűrű, a belső kör a belső gyűrű, a kis körök a golyók. A „6204” a csapágy típusjelölése. A beépítési irány azért fontos, mert a csapágy egyes típusai (például a ferde hatásvonalú golyóscsapágy) nem szimmetrikusak, és a helytelen beépítés tönkremenetelhez vezet; egysoros golyóscsapágynál az irány általában mindegy, de a szerelésnél a gyűrűk illesztését kell betartani.
6. feladat megoldása. A rajz szerint a varrat 4 mm gyökméretű („a4”) sarokvarrat, a teljes kerület mentén (a kör körbefutó varratot jelent, ezért külön hossz nincs megadva). A helyszínen ellenőrizni kell: a varrat ténylegesen a teljes kerület mentén, a sarokban van-e és folytonos-e; a gyökméretet (a varratba írható legnagyobb egyenlő szárú háromszög magassága) varratméret-sablonnal vagy -mérővel meg kell mérni, és 4 mm-nek kell lennie. A varrat felületén repedés, széli beégés (bemetszés), gyökoldali kötéshiány vagy be nem olvadás nem megengedett.
A gépelemek rajzi ábrázolása szabványos jelképrendszerre épül. A csavaroknál a külső menetnél a külső átmérő vastag, a magátmérő vékony folytonos vonal; belső menetnél fordítva. A csavarbiztosításokat (rugós alátét, ellenanya, fogazott alátét) a rajzon jelölni kell. A retesz, ék, bordáskötés és csapszeg oldható kötések, a tengely és agy közötti nyomatékátvitelt vagy helyzetrögzítést szolgálják. A csapágyakat egyszerűsítve: gördülőcsapágyat két kör és kis körök jelképezik, csúszócsapágyat egyszerű gyűrű. A fogaskerekeknél az osztókört vékony pontvonallal, a fejkört vastag folytonos vonallal rajzoljuk. A tengelykapcsolók merev vagy rugalmas kivitelűek. A hegesztési varratokat nyílvonallal és alapjelekkel (sarokvarrat: háromszög; tompavarratok: I-varrat – két párhuzamos vonal –, V- és U-varrat) ábrázoljuk, a méretet, hosszt és kerületi/helyszíni jelleget kiegészítő jelekkel adjuk meg. A szabványok (MSZ EN ISO 6410, MSZ EN ISO 2553 stb.) biztosítják az egyértelműséget. Továbbvitt eredmény. A gépelemek felismerése és a szerelési rajzok olvasása elengedhetetlen a hajtástechnikai fejezethez Hajtástechnika: gépelemek, tengelykapcsoló, csapágy, szíj, ahol a tengelyek, csapágyak, reteszek és tengelykapcsolók gyakorlati kiválasztásával és szerelésével foglalkozunk.
A fejezetben hivatkozott szabványok: MSZ EN ISO 6410 (menetek ábrázolása), MSZ EN ISO 6411 (központfuratok), MSZ EN ISO 2553 (hegesztési varratok jelölése; a régi MSZ EN 22553 lecserélve), MSZ EN ISO 2768 (általános tűrések), MSZ EN ISO 1302 (felületi érdesség). (ellenőrizendő: az aktuális szabványkiadások pontos számai és hatálya.) A rajzi jelölések leírása a klasszikus műszaki rajzi gyakorlaton alapul, de a szabványos jelképek pontos formáját mindig az aktuális szabvány szerint kell ellenőrizni.