37.1 Félvezető anyagok, dióda, LED és Zener-dióda

37.1.1 Miért kell a diódát ismerned?

A dióda a villamosipar legkisebb, mégis az egyik legfontosabb „szelepe”. Ha LED-es jelzőlámpát szerelsz be, ha relé tekercsét vezérled, ha hálózati tápegységet javítasz, vagy ha egy motor vezérlésében szabadonfutó diódát keresel, mindig ugyanazzal a kérdéssel találkozol: merre engedi az áramot a dióda, és mekkora feszültségesést okoz közben. A rosszul bekötött vagy alulméretezett dióda egy kapcsolásban túlmelegedést, tönkremenő félvezetőt vagy akár a vezérlő tranzisztor károsodását is okozhatja. Ebben az alfejezetben a félvezető anyagok és a PN-átmenet viselkedéséből indulunk ki, majd eljutunk a dióda karakterisztikájáig és a gyakorlatban előforduló speciális diódafajtákig.

37.1.2 Szemléletes kép: LED és előtét-ellenállás

Vegyünk egy gyakori szerelői helyzetet: egy 12 V-os egyenáramú tápegységről szeretnél egy piros LED-et üzemeltetni. A LED is dióda, ezért csak egy irányban világít, és nyitóirányban a feszültségesése jellemzően 2 V körül van. Ha közvetlenül a 12 V-ra kötnéd, a maradék feszültség miatt akkora áram folyna át rajta, hogy a LED azonnal tönkremenne. Ezért kell vele sorba kötni egy előtét-ellenállást, amely az áramot a biztonságos értékre korlátozza.

LED kapcsolása előtét-ellenállással - Egyszerű egyenáramú áramkör: 12 V-os tápegység, kapcsoló, előtét-ellenállás és LED soros kapcsolása.

Az ábra egy teljesen hétköznapi kapcsolást mutat: a tápegység pozitív sarkától a kapcsolón, az előtét-ellenálláson és a LED-en keresztül jutunk vissza a negatív sarokhoz. A LED mellett a rajzjelben a háromszög az áram irányát jelzi. A dióda tehát nem passzív alkatrész, hanem egyirányú vezetőként viselkedik, és ezt a viselkedést a félvezető anyagok tulajdonságai határozzák meg.

37.1.3 Félvezető anyagok és szennyezés

A félvezető anyagok – a gyakorlatban szinte mindig szilícium, régebben germánium – a vezetők és a szigetelők közötti átmenetet képviselik. Tiszta, úgynevezett intrinsic szilíciumban minden atom négy vegyértékelektronnal kapcsolódik a szomszédjaihoz, így szobahőmérsékleten alig vannak szabad töltéshordozók. A hőmozgás hatására azonban kis számú elektron kiszakadhat a kötésből, és maga után egy pozitív töltésű „lyukat” hagy. Ez a lyuk úgy viselkedik, mint egy pozitív töltéshordozó, mert a szomszédos elektronok átugorhatnak bele, így a lyuk maga is vándorol.

Definíció. A félvezető anyag olyan kristályos anyag, amelynek vezetőképessége a vezetők és a szigetelők közé esik, és amelynek töltéshordozó-száma szándékos szennyezéssel nagyságrendekkel megnövelhető.

A szennyezés (adagolás, dópolás) két alapvető félvezető típust hoz létre:

Önmagában az N vagy P típusú anyag még nem dióda; ahhoz a két réteget egymással érintkezésbe kell hozni.

37.1.4 A PN-átmenet

Ha egy P és egy N típusú félvezető réteget egymás mellé helyezünk, akkor a határfelületen a többségi töltéshordozók diffúziója indul meg: a lyukak az N oldalra, az elektronok a P oldalra vándorolnak. A határ közelében azonban a donor- és akceptor-ionok visszamaradnak, és egy töltésszegény, úgynevezett kiürített réteg alakul ki. Ebben a rétegben beépített elektromos tér jön létre, amely a további diffúziót megakadályozza. A beépített feszültség szilíciumnál körülbelül 0,7 V, germániumnál körülbelül 0,3 V.

Definíció. A PN-átmenet a P és N típusú félvezető réteg közötti határfelület, amelyet kiürített réteg és beépített potenciálgát jellemez. Ez az átmenet adja a dióda egyirányú vezetési tulajdonságát.

A PN-átmenet viselkedése a rákapcsolt feszültség polaritásától függ:

37.1.5 A dióda karakterisztikája

A dióda áram-feszültség karakterisztikáját a Shockley-egyenlet írja le:

I=IS(eUnUT−1), I = I_S \left( e^{\frac{U}{n U_T}} - 1 \right),

ahol ISI_S a telítési áram (jellemzően 10−1510^{-15}–10−12A10^{-12}\,\text{A} szilícium diódánál), nn az ideálissági tényező (jellemzően 1–2), és UT=kTq≈26mVU_T = \frac{kT}{q} \approx 26\,\text{mV} szobahőmérsékleten a termikus feszültség. A képletből látszik, hogy a nyitóirányú áram exponenciálisan nő a feszültséggel, míg záróirányban az áram gyakorlatilag −IS-I_S értékhez tart.

A gyakorlati számításokban azonban nem az exponenciális egyenletet használjuk, hanem egy egyszerűsített modellt:

Szabály. Egyszerűsített diódamodell: nyitóirányban a szilícium dióda feszültségesése körülbelül 0,7V0{,}7\,\text{V}, záróirányban a dióda szakadásként viselkedik (ideális esetben I=0I = 0). Ez a modell elegendő a legtöbb szerelői méretezéshez.

A közelítés azonban csak akkor érvényes, ha a dióda a specifikált tartományban működik. Az alábbi ábra a valós nyitóirányú karakterisztikát mutatja.

Szilícium dióda nyitóirányú karakterisztikája - Szemléltető, Shockley-egyenletből számolt görbe: I_S = 10⁻¹⁴ A, n = 1, U_T = 26 mV (az áram mA-ben). A záróirányú áram (a modellben −I_S, a valóságban kisjelű diódánál nA-es nagyságrendű) ezen a skálán nem látható.

Az ábra azt mutatja, hogy 0,6 V alatt alig folyik áram (0,65 V-nál is csak kb. 0,7 mA), majd kb. 0,7 V fölött az áram meredeken emelkedik: 0,75 V-nál már kb. 34 mA. A záróirányú áram olyan kicsi, hogy ezen a lineáris skálán nem látszik; a valóságban nA–µA nagyságrendű (a Shockley-modell −IS-I_S értéke ennél is kisebb).

Interaktív ábra. Az alábbi interaktív diódamodell-kalkulátorban csúszkával állítható a hőmérséklet, a telítési áram ISI_S és a munkaponti áram; a kiírt ΔU/ΔT\Delta U/\Delta T így a munkaponti áram függvényében is leolvasható. A görbe azonnal frissül, így látható, hogyan tolódik a nyitófeszültség a hőmérséklet növelésekor körülbelül −1,5…−2,5mV/K-1{,}5\ldots-2{,}5\,\text{mV/K} meredekséggel (ökölszabály: kb. −2mV/K-2\,\text{mV/K}). A hőfoktényező a munkaponti áramtól is függ: nagyobb áramnál kisebb abszolút értékű – a modellben 0,1 mA-nél kb. −2,0-2{,}0, 10 mA-nél kb. −1,6mV/K-1{,}6\,\text{mV/K}. A pontos értéket az adatlap adja. A statikus tartalék ábra három hőmérsékleti görbét mutat ugyanazon a koordináta-rendszerben.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Dióda karakterisztika hőmérsékletfüggése: 0, 25 és 50 °C-on
Dióda nyitóirányú karakterisztikája három hőmérsékleten

A hőmérsékletfüggés azért fontos, mert melegedő kapcsolószekrényben a dióda nyitófeszültsége csökken, és ugyanahhoz az áramhoz kisebb feszültség elegendő. A LED-eknél ez a hatás a színérzetet is befolyásolhatja, a Zener-diódánál pedig a referenciafeszültség stabilitását.

37.1.6 Katalógusadatok és határok

A dióda kiválasztásakor a következő katalógusadatokat kell ellenőrizni:

Ezek az értékek mindig a konkrét gyártói adatlapról olvasandók le; a fenti számok csak jellemző példák.

37.1.7 Zener-dióda

A Zener-dióda olyan szilícium dióda, amelyet arra terveztek, hogy záróirányú letörésben üzemeljen. A letörési feszültség, azaz a Zener-feszültség UZU_Z, jól meghatározott és a gyártás során beállítható. Ha a Zener-diódán a záróirányú feszültség eléri UZU_Z-t, akkor a feszültség a továbbiakban alig nő, miközben az áram széles tartományban változik. Így a Zener-dióda egyszerű feszültségstabilizátorként használható.

Szabály. A Zener-dióda feszültségstabilizátorként záróirányban üzemel. A terheléssel párhuzamosan kötjük, és egy soros előtét-ellenállással korlátozzuk az áramot. A bemeneti feszültségnek mindig nagyobbnak kell lennie UZU_Z-nél.

A Zener-stabilizátor méretezésénél figyelembe kell venni a minimális Zener-áramot, amely a stabilizáláshoz szükséges, és a maximális áramot, amelyet a terhelés lekapcsolásakor kap.

37.1.8 LED

A LED (light-emitting diode, fénykibocsátó dióda) olyan PN-átmenet, amely nyitóirányú áram hatására fényt bocsát ki. Az elektronok és lyukak rekombinációja során felszabaduló energia fotonok formájában távozik. A kibocsátott fény színét a félvezető anyag sávszerkezete határozza meg; ez egyben a nyitófeszültséget is befolyásolja:

A LED áramát mindig korlátozni kell, mert a nyitófeszültség felett az áram exponenciálisan nő. A megengedett áram általában 2–20 mA jelző LED-eknél, de nagy teljesítményű LED-eknél ennél sokkal nagyobb is lehet. Az áramkorlátozásra soros előtét-ellenállást vagy áramgenerátoros meghajtót használunk.

37.1.9 Fotodióda

A fotodióda olyan PN-átmenet, amelyet úgy alakítottak ki, hogy a rá eső fény hatására töltéshordozók keletkezzenek, és így fotóáram folyjon. A fotodióda jellemzően záróirányban üzemel, mert így a fény hatására a záróirányú áram arányos a megvilágítással. Felhasználják fényérzékelésre, optikai kommunikációra, fénykapukban és távirányító vevőkben.

37.1.10 Kidolgozott példák: LED-előtét és Zener-stabilizátor

1. példa (LED-előtét). Adott: Ube=12VU_{be} = 12\,\text{V}, UF=2,0VU_F = 2{,}0\,\text{V}, R=560ΩR = 560\,\Omega. Keresett: a LED árama és az ellenállás teljesítménye. Képlet: I=(Ube−UF)/RI = (U_{be} - U_F)/R, PR=(Ube−UF)⋅IP_R = (U_{be} - U_F)\cdot I. Behelyettesítés:

I=12V−2,0V560Ω≈17,9mA,PR=10V⋅17,9mA≈0,18W.I = \frac{12\,\text{V} - 2{,}0\,\text{V}}{560\,\Omega} \approx 17{,}9\,\text{mA},\quad P_R = 10\,\text{V} \cdot 17{,}9\,\text{mA} \approx 0{,}18\,\text{W}.

Ellenőrzés: az áram a kisjelű LED-ek szokásos 10–20 mA-es tartományában van (ellenőrizendő: LED adatlap); az ellenállás legalább 0,25 W-os legyen, célszerűen tartalékkal (0,5 W).

2. példa (Zener-stabilizátor). Adott: Ube=12VU_{be} = 12\,\text{V}, UZ=5,1VU_Z = 5{,}1\,\text{V}, terhelőáram IL=20mAI_L = 20\,\text{mA}, minimális Zener-áram IZ,min=5mAI_{Z,\min} = 5\,\text{mA}. Keresett: az előtét-ellenállás és a teljesítmények. Képletek: R=(Ube−UZ)/(IL+IZ,min)R = (U_{be} - U_Z)/(I_L + I_{Z,\min}), PZ,max=UZ⋅IRP_{Z,\max} = U_Z \cdot I_{R} (a terhelés lekapcsolásakor a teljes ellenállásáram a Zeneren folyik), PR=(Ube−UZ)2/RP_R = (U_{be} - U_Z)^2/R. Behelyettesítés:

R=12V−5,1V20mA+5mA=276Ω→270Ω(szabványos sorozatérték),R = \frac{12\,\text{V} - 5{,}1\,\text{V}}{20\,\text{mA} + 5\,\text{mA}} = 276\,\Omega \to 270\,\Omega\ \text{(szabványos sorozatérték)},

IR=6,9V270Ω≈25,6mA,PZ,max=5,1V⋅25,6mA≈0,13W,PR=6,92270≈0,18W.I_R = \frac{6{,}9\,\text{V}}{270\,\Omega} \approx 25{,}6\,\text{mA},\quad P_{Z,\max} = 5{,}1\,\text{V} \cdot 25{,}6\,\text{mA} \approx 0{,}13\,\text{W},\quad P_R = \frac{6{,}9^2}{270} \approx 0{,}18\,\text{W}.

Ellenőrzés: terheléssel a Zener árama 25,6−20=5,6mA≥IZ,min25{,}6 - 20 = 5{,}6\,\text{mA} \ge I_{Z,\min}; a Zeneren és az ellenálláson is tartalékot adó (pl. 0,5 W-os) alkatrész kell.

37.1.11 Szabadonfutó dióda

A szabadonfutó dióda (freewheeling diode, közismert nevén védődióda) olyan dióda, amelyet induktív terheléssel – relé tekercsével, mágneskapcsolóval, motor tekercsével – párhuzamosan, záróirányban kötünk be. Egyenáramú kapcsolásban a tekercs áramának hirtelen megszakításakor nagy önindukciós feszültségcsúcs keletkezik, amely a kapcsolótranzisztort tönkreteheti. A szabadonfutó dióda biztosítja, hogy a tekercs árama a diódán keresztül lassan lecsenghessen: a kapcsolótranzisztoron a feszültség a tápfeszültség plusz kb. 0,7 V-ra korlátozódik, a tekercsen pedig kb. 0,7 V fordított feszültség áll.

Megjegyzés. A szabadonfutó dióda lassítja a tekercs áramának lecsengését, így a mágneskapcsoló később enged el. Ahol ez gond (a főérintkezők ívelése, gyors leválasztás), dióda + Zener-dióda, varisztor vagy RC-tag, illetve a gyártó által ajánlott védőmodul használatos (ellenőrizendő: gyártói adatlap).

Szabály. A szabadonfutó diódát úgy kell bekötni, hogy normál üzemben záróirányú legyen: katódja a tápfeszültség pozitív oldalára, anódja a negatív oldalára kerül. A dióda zárófeszültségének nagyobbnak kell lennie a tápfeszültségnél.

37.1.12 Valós életbeli alkalmazás

Egy 24 V DC mágneskapcsoló tekercsét PLC tranzisztoros kimenete vezérelte. A kapcsolás jól működött, amikor a tekercset meghúztuk, de a kikapcsolás pillanatában a PLC kimeneti tranzisztora idővel rendszeresen tönkrement. A szerelő megmérte a kapcsoló tekercsén a kikapcsolási feszültségcsúcsot: a 24 V-os tápfeszültség helyett több száz voltos negatív tüskét látott. A hiba oka az volt, hogy nem volt szabadonfutó dióda a tekercs kapcsaival párhuzamosan. A javítás során egy 1 A-es, 100 V zárófeszültségű diódát kötöttek a tekercsre, katódját a pozitív kapocsra. Ezután a feszültségcsúcs megszűnt, és a tranzisztor sem ment tönkre. A tanulság: egyenáramú induktív terhelés kapcsolásánál a szabadonfutó dióda nem kényelmi kiegészítő, hanem alapvető védelem.

37.1.13 Tipikus hibák

  1. LED bekötése előtét-ellenállás nélkül. Ilyenkor a LED-en átfolyó áramot csak a forrás belső ellenállása és a LED dinamikus ellenállása korlátozza, ami rendszerint sokszorosa a megengedett 20 mA-nek. A LED túlmelegszik, fénye kialszik, a tokozás megfeketedhet. Helyes gyakorlat: mindig méretezni kell a soros ellenállást.

  2. Zener-dióda nyitóirányú használata feszültségstabilizálásra. A Zener-dióda stabilizáló hatása a záróirányú letörésben van; nyitóirányban csak 0,7 V-ot ejt, mint egy közönséges dióda. Ha valaki 10 V stabilizálására köti be nyitóirányban, a kimeneten csak 0,7 V-ot kap. Helyes: a katalógus szerinti UZU_Z-nek megfelelő Zener-diódát záróirányban, a terheléssel párhuzamosan és soros előtét-ellenállással kell kötni.

  3. Szabadonfutó dióda fordított bekötése. Ha a diódát a relé tekercsével párhuzamosan nyitóirányban kötjük be, akkor a dióda normál üzemben rövidre zárja a tekercset, a relé nem húz meg, és a dióda vagy a tápegység tönkre mehet. A dióda katódját mindig a pozitív tápfeszültségű csomópontra kell kötni.

  4. Az előtét-ellenállás teljesítményének alulméretezése. A LED áramkörben az ellenálláson disszipált teljesítmény P=I2RP = I^2 R vagy P=(Ut−UF)2/RP = (U_{t}-U_F)^2/R. Ha a számított 0,25 W helyett 0,125 W-os ellenállást építünk be, az ellenállás túlmelegszik, elszenesedhet, és a kapcsolás meghibásodik. Mindig a számított teljesítménynél nagyobb terhelhetőségű alkatrészt válasszunk.

37.1.14 Önellenőrzés

  1. A szilícium dióda nyitóirányú feszültségesése jellemzően 0,7 V. Igaz vagy hamis? Indokold!
  2. Miért kell egy LED-nek soros előtét-ellenállás?
  3. Milyen polaritással kell bekötni a szabadonfutó diódát egy relé tekercsével párhuzamosan? Rajzold le a kapcsolást.
  4. Számítsd ki az áramot, ha 9 V tápfeszültségről, 3,2 V nyitófeszültségű kék LED-et 330 Ω-os ellenálláson keresztül üzemeltetsz.
  5. Mi a Zener-dióda szerepe, és milyen irányban kell üzemeltetni?
  6. Melyik diódafajta használható fényérzékelésre?

37.1.15 Feladatok

1. feladat (A)
Fogalmazd meg röviden, mi a PN-átmenet és mi a kiürített réteg szerepe a dióda működésében!

2. feladat (A)
Számítsd ki az előtét-ellenállás értékét, ha egy 5 V-os egyenáramú tápegységről piros LED-et üzemeltetünk, amelynek nyitófeszültsége 1,9 V, megengedett árama 20 mA. Add meg a szabványos E12 sor szerinti legközelebbi ellenállásértéket is!

3. feladat (B)
Rajzold le (szövegesen írd le) egy 24 V DC relé tekercsének tranzisztoros vezérlését szabadonfutó diódával. Jelöld a dióda anódját és katódját, és indokold, miért így kell bekötni!

4. feladat (B)
Egy Zener-stabilizátor bemeneti feszültsége 15 V, a Zener-feszültség 9 V, a terhelőáram 30 mA. A Zener-dióda minimális árama 10 mA. Határozd meg a soros előtét-ellenállás értékét, és számold ki a Zener-diódán fellépő maximális teljesítményt, ha a terhelés lekapcsolásakor a teljes áram a Zener-diódán folyik!

5. feladat (C)
Egy jelzőlámpában három fehér LED-et kötünk sorba 24 V egyenáramú tápfeszültségre. Mindegyik LED nyitófeszültsége 3,0 V, a megengedett áram 10 mA. Számítsd ki az előtét-ellenállás értékét és teljesítményét! Ellenőrizd, hogy a választott ellenállás nem haladja-e meg a 0,25 W-os terhelhetőséget!

6. feladat (D)
Egy DC mágneskapcsoló vezérlése tranzisztorral többször is meghibásodott: a tranzisztor kikapcsoláskor tönkrement. A kapcsolásban nincs szabadonfutó dióda. Magyarázd el, mi okozza a tranzisztor tönkremenetelét, és hogyan javítanád a hibát! Milyen paraméterekkel választanál diódát?

Megjegyzés a továbbvitt eredményhez. A 3. és 6. feladat a szabadonfutó dióda és a tranzisztoros kapcsolás összefüggését gyakorolja, ami közvetlenül előkészíti a Tranzisztorok és kapcsoló üzem alfejezetet.

37.1.16 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A szilícium dióda nyitóirányú feszültségesése a gyakorlatban 0,6–0,7 V körüli. Germániumnál ez 0,3 V.
  2. A LED árama a nyitófeszültség felett exponenciálisan nő, ezért az áramot külső ellenállással kell korlátozni a megengedett értékre.
  3. A szabadonfutó diódát záróirányban kell a tekercs kapcsaira kötni: anód a tekercs negatív, katód a pozitív kapcsára. Normál üzemben a dióda nem vezet; kikapcsoláskor a tekercsben folyó áram a diódán keresztül zárul, a tekercsen a fordított feszültség kb. 0,7 V-ra, a kapcsolótranzisztoron a feszültség a tápfeszültség + 0,7 V-ra korlátozódik. (A dióda lassítja az elengedést; mágneskapcsolónál emiatt dióda + Zener, varisztor vagy RC-tag is használatos.)
  4. I=Ut−UFR=9V−3,2V330Ω=5,8V330Ω=0,0176A=17,6mAI = \frac{U_t - U_F}{R} = \frac{9\,\text{V} - 3{,}2\,\text{V}}{330\,\Omega} = \frac{5{,}8\,\text{V}}{330\,\Omega} = 0{,}0176\,\text{A} = 17{,}6\,\text{mA}.
  5. A Zener-dióda feszültségstabilizálásra való, záróirányú letörésben kell üzemeltetni.
  6. A fotodióda alkalmas fényérzékelésre, mert a megvilágítás hatására záróirányú árama arányosan megnő.

1. feladat megoldása
A PN-átmenet a P és N típusú félvezető réteg közötti határfelület. A határon a többségi töltéshordozók diffúziója révén kiürített réteg alakul ki, amelyben beépített elektromos tér hoz létre potenciálgátat. Ez a gát akadályozza meg a töltéshordozók szabad áramlását, és ez adja a dióda egyirányú vezetését.

2. feladat megoldása
Adott: Ut=5VU_t = 5\,\text{V}, UF=1,9VU_F = 1{,}9\,\text{V}, IF=20mA=0,020AI_F = 20\,\text{mA} = 0{,}020\,\text{A}.
Keresett: RR.
Képlet: R=Ut−UFIFR = \frac{U_t - U_F}{I_F}.
Behelyettesítés: R=5V−1,9V0,020A=3,1V0,020A=155ΩR = \frac{5\,\text{V} - 1{,}9\,\text{V}}{0{,}020\,\text{A}} = \frac{3{,}1\,\text{V}}{0{,}020\,\text{A}} = 155\,\Omega.
Az E12 sorban a legközelebbi nagyobb érték 180 Ω (a kisebb 150 Ω adna 20,7 mA-t, ami kissé túllépné a megengedettet). Ellenőrzés 180 Ω-mal: I=3,1V180Ω=0,0172A=17,2mAI = \frac{3{,}1\,\text{V}}{180\,\Omega} = 0{,}0172\,\text{A} = 17{,}2\,\text{mA}, ami biztonságos.

3. feladat megoldása
A kapcsolás: a 24 V pozitív sarkáról a relé tekercsének egyik kapcsára, a másik kapcsáról a tranzisztor kollektorára, a tranzisztor emitteréről a negatív sarkra. A szabadonfutó diódát a tekercs kapcsaival párhuzamosan úgy kell kötni, hogy katódja a pozitív oldali kapocshoz, anódja a negatív oldali kapocshoz kerüljön. Normál üzemben a dióda záróirányú, ezért nem vezet. Kikapcsoláskor a tekercs önindukciós feszültsége olyan polaritású, hogy a dióda nyitóirányúvá válik, és a tekercs árama a diódán keresztül lecsenghet, így a feszültségcsúcs nem károsítja a tranzisztort.

4. feladat megoldása
Adott: Ube=15VU_{be} = 15\,\text{V}, UZ=9VU_Z = 9\,\text{V}, IL=30mAI_L = 30\,\text{mA}, IZ,min=10mAI_{Z,\min} = 10\,\text{mA}.
Keresett: RR és PZ,maxP_{Z,\max}.
Összáram: Iössz=IL+IZ,min=30mA+10mA=40mA=0,040AI_{\text{össz}} = I_L + I_{Z,\min} = 30\,\text{mA} + 10\,\text{mA} = 40\,\text{mA} = 0{,}040\,\text{A}.
Előtét-ellenállás: R=Ube−UZIössz=15V−9V0,040A=6V0,040A=150ΩR = \frac{U_{be} - U_Z}{I_{\text{össz}}} = \frac{15\,\text{V} - 9\,\text{V}}{0{,}040\,\text{A}} = \frac{6\,\text{V}}{0{,}040\,\text{A}} = 150\,\Omega.
Maximális Zener-áram terhelés lekapcsolásakor éppen IZ,max=40mAI_{Z,\max} = 40\,\text{mA}.
Maximális teljesítmény: PZ,max=UZ⋅IZ,max=9V⋅0,040A=0,36WP_{Z,\max} = U_Z \cdot I_{Z,\max} = 9\,\text{V} \cdot 0{,}040\,\text{A} = 0{,}36\,\text{W}. Válasszunk legalább 0,5 W-os Zener-diódát.

5. feladat megoldása
Adott: Ut=24VU_t = 24\,\text{V}, három LED sorba kötve, mindegyik UF=3,0VU_F = 3{,}0\,\text{V}, IF=10mA=0,010AI_F = 10\,\text{mA} = 0{,}010\,\text{A}.
Összes nyitófeszültség: UF,összes=3×3,0V=9,0VU_{F,\text{összes}} = 3 \times 3{,}0\,\text{V} = 9{,}0\,\text{V}.
Ellenálláson eső feszültség: UR=24V−9,0V=15VU_R = 24\,\text{V} - 9{,}0\,\text{V} = 15\,\text{V}.
Előtét-ellenállás: R=URIF=15V0,010A=1500Ω=1,5kΩR = \frac{U_R}{I_F} = \frac{15\,\text{V}}{0{,}010\,\text{A}} = 1500\,\Omega = 1{,}5\,\text{k}\Omega.
Teljesítmény az ellenálláson: PR=UR⋅IF=15V⋅0,010A=0,15WP_R = U_R \cdot I_F = 15\,\text{V} \cdot 0{,}010\,\text{A} = 0{,}15\,\text{W}.
Ez kisebb, mint 0,25 W, így egy 0,25 W-os 1,5 kΩ-os ellenállás megfelel. (A gyakorlatban 1,5 kΩ vagy 1,6 kΩ választható; 1,5 kΩ-nál az áram pontosan 10 mA.)

6. feladat megoldása
A hiba oka: a mágneskapcsoló tekercse induktivitás, ezért áramának hirtelen megszakításakor az önindukció miatt nagy feszültségcsúcs keletkezik, amely a kapcsoló tranzisztor kollektor–emitter feszültségét meghaladja, és a tranzisztort tönkreteszi. Javítás: a tekercs kapcsaival párhuzamosan szabadonfutó diódát kell kötni, katódjával a tápfeszültség pozitív oldalára. A dióda záróirányú feszültségének nagyobbnak kell lennie a tápfeszültségnél (pl. 24 V-os rendszernél legalább 50–100 V), nyitóáramának pedig el kell bírnia legalább a tekercs üzemi áramát. Ekkor kikapcsoláskor a tekercs árama a diódán keresztül lassan cseng le, és a tranzisztor védve marad. Ez a feladat a tranzisztor kapcsoló üzemmódjának megértését készíti elő.

37.1.17 Rövid összefoglaló

A félvezető anyagokban szennyezéssel N típusú (elektron-többségi) és P típusú (lyuk-többségi) rétegek hozhatók létre. A P és N réteg határán kialakuló PN-átmenet a dióda alapja: nyitóirányban 0,6–0,7 V szilícium feszültségeséssel áramot vezet, záróirányban gyakorlatilag szakadásként viselkedik. A dióda karakterisztikáját a Shockley-egyenlet I=IS(eU/(nUT)−1)I = I_S(e^{U/(nU_T)} - 1) írja le, de a gyakorlati méretezéshez az egyszerűsített modellt használjuk. A Zener-dióda záróirányú letörésben stabilizál feszültséget, a LED nyitóirányú áram hatására fényt bocsát ki, a fotodióda fény hatására áramot ad, a szabadonfutó dióda pedig az induktív terhelések kikapcsolási feszültségcsúcsait vezeti le. LED előtét-ellenállása R=(Ut−UF)/IFR = (U_t - U_F)/I_F alapján számítható, és mindig ellenőrizni kell az ellenállás teljesítményét. Továbbvitt eredmény. A dióda egyirányú vezetése, a PN-átmenet és a szabadonfutó dióda alkalmazása közvetlenül megalapozza a Tranzisztorok és kapcsoló üzem alfejezetet, ahol a PN-átmenetek kombinációjával felépülő bipoláris tranzisztor működését vizsgáljuk.

37.1.18 Források és ellenőrzési hiányok

Az alfejezetben leírt félvezető-fizikai alapok, a Shockley-egyenlet, az egyszerűsített diódamodell és a LED-előtét számítása az elektrotechnika klasszikus, stabil ismeretei. A Zener- és LED-jellemzők (nyitófeszültség, teljesítmény) gyártófüggők; az itt megadott értékek jellemző példák, pontos adatokat a gyártói adatlapról kell leolvasni. A szabványos E12 sor ellenállásértékeit az IEC 60063 szerint célszerű ellenőrizni. A szabadonfutó dióda zárófeszültség-megválasztása a kapcsolás feszültségszintjétől függ, ezért a konkrét kiválasztást mindig a gyártói adatlap és a kapcsolási feszültség alapján kell elvégezni.