4.3 Vegyes kapcsolások és eredő ellenállás

4.3.1 Motiváció

Villanyszerelőként gyakran találkozol olyan kapcsolással, amelyben nemcsak soros vagy párhuzamos elemek szerepelnek, hanem a kettő egyszerre. Gondolj például egy kapcsolószekrény jelzőáramkörére, ahol több visszajelző lámpa párhuzamosan van kötve, de eléjük egy közös előtét-ellenállás kerül sorosan; vagy egy ipari fűtőpanelre, ahol két fűtőbetét párhuzamosan, egy harmadik pedig velük sorosan dolgozik. A feladat ilyenkor az, hogy meghatározd az eredő ellenállást, a teljes áramfelvételt, és az egyes elemeken eső feszültségeket és áramokat. E nélkül nem tudod megmondani, hogy mekkora teljesítmény jut egy-egy fogyasztóra, és nem tudod ellenőrizni, hogy a kapcsolás megfelel-e a tervezett üzemállapotnak.

4.3.2 Szemléletes kép

Az alábbi kapcsolásban egy 24V24\,\text{V} tápegység táplál három ellenállást: R1R_1 sorosan, míg R2R_2 és R3R_3 párhuzamosan van kötve. Az ilyen hálózatot nevezzük vegyes kapcsolásnak.

Vegyes kapcsolás: R1 soros, R2 és R3 párhuzamos - 24 V tápegység, R1=10 Ω, R2=20 Ω, R3=30 Ω. A pontok a csomópontokat jelölik.

A rajzon jól látható, hogy az R2R_2 és R3R_3 két közös csomóponttal rendelkezik: a felső kapcsuk közös, az alsó kapcsuk szintén közös. Ezért ezek párhuzamosak. Az R1R_1 pedig sorosan kapcsolódik ehhez a párhuzamos csoporthoz, mert a párhuzamos részre jutó teljes áram keresztülfolyik rajta.

4.3.3 Definíciók és egyszerűsítési stratégia

Definíció. Vegyes kapcsolásnak nevezzük az olyan ellenállás-hálózatot, amely legalább egy soros és legalább egy párhuzamos csoportot tartalmaz.

Definíció. Csomópont a hálózatban az a pont, ahol legalább három vezeték vagy alkatrész-kivezetés találkozik. A csomópontok felismerése segít eldönteni, hogy két elem soros vagy párhuzamos kapcsolatban van-e.

Szabály. A vegyes hálózat egyszerűsítésének lépései:

  1. Rajzold le vagy jelöld be a feszültségforrás kivezetéseit, és keresd meg a táplált hálózat két kapcsát.
  2. Jelöld be a csomópontokat. Ez segít felismerni az azonos feszültségű pontokat.
  3. Keress tisztán soros csoportokat: olyan ellenállásokat, amelyeken azonos áram folyik, és köztük nincs csomópont.
  4. Keress tisztán párhuzamos csoportokat: olyan ellenállásokat, amelyeknek mindkét kivezetése ugyanahhoz a két csomóponthoz kapcsolódik.
  5. Helyettesítsd a talált csoportot egyetlen eredő ellenállással a korábban tanult képletek szerint:
  6. Ismételd az eljárást, amíg a hálózat egyetlen ellenállássá nem egyszerűsödik. Ez az eredő ellenállás.
  7. Az eredőből számítsd ki a teljes áramot, majd lépésenként, visszafelé haladva bontsd ki a részáramokat és részfeszültségeket.

Rajzátrendezés. Sok kapcsolási rajzon a hálózat bonyolultabbnak látszik, mint amilyen valójában. A csomópontok áthelyezhetők, a vezetékek nyújthatók vagy rövidíthetők, ha közben a kapcsolatok nem változnak. Két pont akkor van azonos csomóponton, ha ellenállás (alkatrész) nélküli vezeték köti össze őket – akár elágazással is. Rajzold át a hálózatot úgy, hogy a csomópontok világosak legyenek.

4.3.4 Kidolgozott példák

4.3.4.1 1. példa: soros és párhuzamos csoport egyszerűsítése

A fenti kapcsolás adatai: U=24VU = 24\,\text{V}, R1=10ΩR_1 = 10\,\Omega, R2=20ΩR_2 = 20\,\Omega, R3=30ΩR_3 = 30\,\Omega.

Megoldás:

  1. Felismerjük, hogy R2R_2 és R3R_3 párhuzamos:

R23=R2R3R2+R3=20Ω⋅30Ω20Ω+30Ω=60050Ω=12Ω.R_{23} = \frac{R_2 R_3}{R_2 + R_3} = \frac{20\,\Omega \cdot 30\,\Omega}{20\,\Omega + 30\,\Omega} = \frac{600}{50}\,\Omega = 12\,\Omega.

  1. Az eredő ellenállás:

Reredő=R1+R23=10Ω+12Ω=22Ω.R_{\text{eredő}} = R_1 + R_{23} = 10\,\Omega + 12\,\Omega = 22\,\Omega.

  1. A teljes áram:

I=UReredő=24V22Ω=1,09A.I = \frac{U}{R_{\text{eredő}}} = \frac{24\,\text{V}}{22\,\Omega} = 1{,}09\,\text{A}.

  1. Az R1R_1 feszültsége:

U1=I⋅R1=1,09A⋅10Ω=10,9V.U_1 = I \cdot R_1 = 1{,}09\,\text{A} \cdot 10\,\Omega = 10{,}9\,\text{V}.

  1. A párhuzamos csoport feszültsége:

U23=U−U1=24V−10,9V=13,1V.U_{23} = U - U_1 = 24\,\text{V} - 10{,}9\,\text{V} = 13{,}1\,\text{V}.

Ugyanezt kapjuk a csoport eredőjéből is: U23=I⋅R23=1,09A⋅12Ω=13,1VU_{23} = I \cdot R_{23} = 1{,}09\,\text{A} \cdot 12\,\Omega = 13{,}1\,\text{V}.

  1. Az egyes ágak áramai:

I2=U23R2=13,1V20Ω=0,655A,I_2 = \frac{U_{23}}{R_2} = \frac{13{,}1\,\text{V}}{20\,\Omega} = 0{,}655\,\text{A},

I3=U23R3=13,1V30Ω=0,436A.I_3 = \frac{U_{23}}{R_3} = \frac{13{,}1\,\text{V}}{30\,\Omega} = 0{,}436\,\text{A}.

Ellenőrzés: a párhuzamos csomópontban a befolyó és elfolyó áramok összege egyenlő:

I2+I3=0,655A+0,436A=1,091A≈I.I_2 + I_3 = 0{,}655\,\text{A} + 0{,}436\,\text{A} = 1{,}091\,\text{A} \approx I.

A kerekítésből adódó eltérés elfogadható. ∎

4.3.4.2 2. példa: kiegyenlített hídkapcsolás

A hídkapcsolás négy ellenállásból és egy hídágból áll: az R1R_1–R2R_2 az egyik, az R3R_3–R4R_4 a másik soros ág, a két ág közös tápfeszültségen van, és az R5R_5 hídág a két ág középpontját (A és B) köti össze. Sokszor a rajz szimmetrikusnak tűnik, de a hídágat csak akkor hagyhatjuk el, ha a híd kiegyenlített.

Hídkapcsolás (2. példa) - Bal ág: R1 felül, R2 alul, középpontja A; jobb ág: R3 felül, R4 alul, középpontja B; az R5 hídág az A és B pont között. U = 12 V.

A híd akkor kiegyenlített, ha az A és a B pont potenciálja egyenlő, mert ekkor az R5R_5 két végén nincs feszültség, így áram sem folyik rajta. Az R2R_2 és az R4R_4 feszültsége a két ág feszültségosztójából:

UR2=UR2R1+R2,UR4=UR4R3+R4.U_{R2} = U\,\frac{R_2}{R_1+R_2}, \qquad U_{R4} = U\,\frac{R_4}{R_3+R_4}.

Az UR2=UR4U_{R2} = U_{R4} egyenlőségből R2(R3+R4)=R4(R1+R2)R_2(R_3+R_4) = R_4(R_1+R_2), azaz R2R3=R1R4R_2R_3 = R_1R_4, amiből a kiegyenlítettség feltétele:

R1R2=R3R4.\frac{R_1}{R_2} = \frac{R_3}{R_4}.

Ekkor a hídágban (R5R_5) nem folyik áram, ezért elhagyható, és a kapcsolás két párhuzamos ággá rendeződik.

Adott: U=12VU = 12\,\text{V}, R1=10ΩR_1 = 10\,\Omega, R2=20ΩR_2 = 20\,\Omega, R3=30ΩR_3 = 30\,\Omega, R4=60ΩR_4 = 60\,\Omega, R5=50ΩR_5 = 50\,\Omega.

Ellenőrzés:

10Ω20Ω=0,5és30Ω60Ω=0,5,\frac{10\,\Omega}{20\,\Omega} = 0{,}5 \quad \text{és} \quad \frac{30\,\Omega}{60\,\Omega} = 0{,}5,

tehát a híd kiegyenlített.

A két ág eredője:

Rág1=R1+R2=10Ω+20Ω=30Ω,R_{\text{ág1}} = R_1 + R_2 = 10\,\Omega + 20\,\Omega = 30\,\Omega,

Rág2=R3+R4=30Ω+60Ω=90Ω.R_{\text{ág2}} = R_3 + R_4 = 30\,\Omega + 60\,\Omega = 90\,\Omega.

A teljes eredő:

Reredő=30Ω⋅90Ω30Ω+90Ω=2700120Ω=22,5Ω.R_{\text{eredő}} = \frac{30\,\Omega \cdot 90\,\Omega}{30\,\Omega + 90\,\Omega} = \frac{2700}{120}\,\Omega = 22{,}5\,\Omega.

A teljes áram:

I=12V22,5Ω=0,533A.I = \frac{12\,\text{V}}{22{,}5\,\Omega} = 0{,}533\,\text{A}.

Az ágáramok:

Iág1=12V30Ω=0,400A,I_{\text{ág1}} = \frac{12\,\text{V}}{30\,\Omega} = 0{,}400\,\text{A},

Iág2=12V90Ω=0,133A,I_{\text{ág2}} = \frac{12\,\text{V}}{90\,\Omega} = 0{,}133\,\text{A},

és a hídág árama I5=0I_5 = 0. ∎

Ha a híd nem kiegyenlített, a hídágat nem szabad elhagyni. Ilyenkor a hálózat már nem egyszerűsíthető tisztán soros-párhuzamos csoportokká; a megoldáshoz a Kirchhoff-törvények és hálózatszámítás alfejezetben bemutatott általános módszert használjuk.

4.3.5 Teljesítmény-mérleg mint ellenőrzés

Minden vegyes hálózat számításánál erős ellenőrzés a teljesítmény-mérleg. A forrás által leadott hatásos teljesítménynek egyenlőnek kell lennie az ellenállásokon disszipált teljesítmények összegével:

Pforrás=U⋅I,P_{\text{forrás}} = U \cdot I,

∑Pellenállások=I12R1+I22R2+I32R3+…\sum P_{\text{ellenállások}} = I_1^2 R_1 + I_2^2 R_2 + I_3^2 R_3 + \dots

Ha a kettő nem egyezik, akkor számolási hibát követtünk el.

Az 1. példa adataival, a pontosabb I=1,0909AI = 1{,}0909\,\text{A} értéket használva:

Pforrás=24V⋅1,0909A=26,18W.P_{\text{forrás}} = 24\,\text{V} \cdot 1{,}0909\,\text{A} = 26{,}18\,\text{W}.

A fogyasztói oldal:

P1=I2R1=(1,0909A)2⋅10Ω=11,90W,P_1 = I^2 R_1 = (1{,}0909\,\text{A})^2 \cdot 10\,\Omega = 11{,}90\,\text{W},

P2=I22R2=(0,655A)2⋅20Ω=8,58W,P_2 = I_2^2 R_2 = (0{,}655\,\text{A})^2 \cdot 20\,\Omega = 8{,}58\,\text{W},

P3=I32R3=(0,436A)2⋅30Ω=5,70W.P_3 = I_3^2 R_3 = (0{,}436\,\text{A})^2 \cdot 30\,\Omega = 5{,}70\,\text{W}.

Összegük:

11,90W+8,58W+5,70W=26,18W.11{,}90\,\text{W} + 8{,}58\,\text{W} + 5{,}70\,\text{W} = 26{,}18\,\text{W}.

A teljesítmény-mérleg tehát zár. ∎

4.3.6 Interaktív kalkulátor

Az alábbi interaktív ábrán az 1. példa egyszerűsítését lépésenként követheted: a lépés-csúszkával előbb az összevonás (1. csomópontok, 2. R2R_2 és R3R_3 párhuzamos eredője: R23R_{23}, 3. R1+R23→ReredőR_1 + R_{23} \to R_{\text{eredő}}), majd a visszabontás (4. teljes áram, 5. részfeszültségek, 6. ágáramok, 7. teljesítmény-mérleg) játszható le. Az UU, R1R_1, R2R_2, R3R_3 értéke is állítható; a számok minden lépésben frissülnek.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Vegyes kapcsolás lépésenkénti egyszerűsítése: R2 és R3 párhuzamos eredője 12 Ω, ezzel sorosan R1, eredő 22 Ω, majd visszabontás az ágáramokig
Vegyes kapcsolás lépésenkénti egyszerűsítése: eredeti kapcsolás → R23R_{23} → ReredőR_{\text{eredő}}, alatta a visszabontás eredményei

A statikus tartalék ábra a három egyszerűsítési lépést és az eredménytáblát mutatja: U=24VU = 24\,\text{V}, R1=10ΩR_1 = 10\,\Omega, R2=20ΩR_2 = 20\,\Omega, R3=30ΩR_3 = 30\,\Omega; a kalkulátor kimenete Reredő=22ΩR_{\text{eredő}} = 22\,\Omega, I=1,09AI = 1{,}09\,\text{A}, U23=13,1VU_{23} = 13{,}1\,\text{V}, I2=0,655AI_2 = 0{,}655\,\text{A}, I3=0,436AI_3 = 0{,}436\,\text{A}.

4.3.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy üzemben a karbantartó azt tapasztalja, hogy egy három fűtőbetétből álló berendezés nem fűt rendesen. A terv szerint a betétek mindegyike 100Ω100\,\Omega névleges ellenállású, és 230V230\,\text{V} kapocsfeszültségre tervezték (mindegyik tervezett teljesítménye 2302/100=529W230^2/100 = 529\,\text{W}, a háromé 1587W1587\,\text{W}). A beszerelés során azonban két betétet párhuzamosan, a harmadikat pedig eléjük sorosan kötötték. A szerelő kiszámolja a viszonyokat.

A két párhuzamos betét eredője:

Rp=100Ω⋅100Ω100Ω+100Ω=50Ω.R_p = \frac{100\,\Omega \cdot 100\,\Omega}{100\,\Omega + 100\,\Omega} = 50\,\Omega.

A teljes kör ellenállása:

Reredő=100Ω+50Ω=150Ω.R_{\text{eredő}} = 100\,\Omega + 50\,\Omega = 150\,\Omega.

A teljes áram:

I=230V150Ω≈1,53A.I = \frac{230\,\text{V}}{150\,\Omega} \approx 1{,}53\,\text{A}.

A párhuzamos csoport feszültsége:

Up=I⋅Rp=1,53A⋅50Ω≈76,7V,U_p = I \cdot R_p = 1{,}53\,\text{A} \cdot 50\,\Omega \approx 76{,}7\,\text{V},

tehát a két párhuzamos betét csak 76,7V76{,}7\,\text{V}-ot kap, a soros betét pedig 153,3V153{,}3\,\text{V}-ot. A párhuzamos betétek mindegyikének teljesítménye így nem a tervezett 529W529\,\text{W}, hanem:

Pbetét,p=Up2R=(76,7V)2100Ω≈58,8W,P_{\text{betét,p}} = \frac{U_p^2}{R} = \frac{(76{,}7\,\text{V})^2}{100\,\Omega} \approx 58{,}8\,\text{W},

a soros betété (153,3V)2/100Ω≈235W(153{,}3\,\text{V})^2/100\,\Omega \approx 235\,\text{W}, a berendezésé összesen 2302/150≈353W230^2/150 \approx 353\,\text{W} a tervezett 1587W1587\,\text{W} helyett.

A hiba oka a hibás bekötés; a javítás a három betét párhuzamos kötése, így mindegyik megkapja a teljes 230V230\,\text{V} feszültséget.

Továbbvitt eredmény. A vegyes hálózatok lépésenkénti egyszerűsítése, a csomóponti áramok összegzése és a teljesítmény-mérleg alkalmazása közvetlenül előkészíti a Kirchhoff-törvények és hálózatszámítás alfejezetet: ott ugyanezeket a megmaradási elveket mondjuk ki általánosan, és olyan hálózatokat is meg tudunk oldani, amelyek nem egyszerűsíthetők soros-párhuzamos csoportokra. Az eredő ellenállás fogalmát használjuk a Valódi feszültségforrás: üresjárás, rövidzárás és illesztés alfejezetben is.

4.3.8 Tipikus hibák

  1. Soros és párhuzamos csoport téves felismerése. Ha két ellenállásnak csak az egyik kivezetése közös, az nem feltétlenül soros; a párhuzamos kapcsolathoz az kell, hogy mindkét kivezetésük ugyanahhoz a két csomóponthoz kapcsolódjon. Soros kapcsolatnál az áramuk közös, és köztük nincs elágazás.

  2. A párhuzamos eredő reciprokának hibás képzése. Gyakori hiba az Rp=R2+R32R_p = \frac{R_2 + R_3}{2} átlagolás, vagy a szorzat/végösszeg felcserélése. A helyes képlet kettőnél több ellenállásra:

1Rp=1R2+1R3+…\frac{1}{R_p} = \frac{1}{R_2} + \frac{1}{R_3} + \dots

  1. A feszültségosztás hibás alkalmazása. Ha a párhuzamos csoportot egyetlen helyettesítő ellenállásnak tekintjük, a feszültségosztást erre a helyettesítő ellenállásra kell alkalmazni. A hibás U1=UR1R1+R2+R3U_1 = U \, \frac{R_1}{R_1 + R_2 + R_3} képlet figyelmen kívül hagyja, hogy R2R_2 és R3R_3 párhuzamosak, ezért az eredmény téves.

  2. Kiegyenlítetlen hídnál a hídág elhanyagolása. A hídág elhagyása csak akkor megengedett, ha teljesül a R1R2=R3R4\frac{R_1}{R_2} = \frac{R_3}{R_4} feltétel. Ellenkező esetben a hídágban áram folyik, és a hálózatot másként kell megoldani.

  3. Mértékegység-tévesztés. A kΩ\text{k}\Omega és Ω\Omega felcserélése, vagy a mA\text{mA} és A\text{A} összekeverése nagyságrendi hibát okoz. Mindig írd ki a mértékegységeket minden lépésben.

4.3.9 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Két ellenállás akkor párhuzamos, ha a kapcsolási rajzon egymás mellett láthatók.

  2. Számítsd ki két 10Ω10\,\Omega-os ellenállás párhuzamos eredőjét!

  3. Az 1. példában (U=24VU = 24\,\text{V}, R1=10ΩR_1 = 10\,\Omega, R2=20ΩR_2 = 20\,\Omega, R3=30ΩR_3 = 30\,\Omega) mekkora az R2R_2-n eső feszültség?

  4. Milyen feltétel esetén hagyható el a hídkapcsolás hídága?

  5. Miért használunk teljesítmény-mérleget az ellenőrzéshez?

4.3.10 Feladatok

1. feladat (A). Adott U=12VU = 12\,\text{V}, R1=4ΩR_1 = 4\,\Omega, R2=12ΩR_2 = 12\,\Omega, R3=6ΩR_3 = 6\,\Omega, ahol R2R_2 és R3R_3 párhuzamos, R1R_1 pedig velük soros. Határozd meg az eredő ellenállást, a teljes áramot és a két párhuzamos ág áramát!

2. feladat (A). Adott U=24VU = 24\,\text{V}, R1=6ΩR_1 = 6\,\Omega, R2=3ΩR_2 = 3\,\Omega párhuzamos, és R3=2ΩR_3 = 2\,\Omega soros a párhuzamos csoporttal. Számítsd ki az eredő ellenállást, a párhuzamos csoport feszültségét, valamint az R1R_1 és R2R_2 áramát!

3. feladat (B). Három párhuzamos ágat tartalmazó hálózat: az első ágban R1=10ΩR_1 = 10\,\Omega; a második ágban R2=20ΩR_2 = 20\,\Omega soros kapcsolásban R3=30ΩR_3 = 30\,\Omega-mal; a harmadik ágban R4=40ΩR_4 = 40\,\Omega. A tápfeszültség U=48VU = 48\,\text{V}. Határozd meg az egyes ágak áramát, és ellenőrizd a teljesítmény-mérleget!

4. feladat (B). Adott egy hídkapcsolás: R1=100ΩR_1 = 100\,\Omega, R2=200ΩR_2 = 200\,\Omega, R3=300ΩR_3 = 300\,\Omega, R4=600ΩR_4 = 600\,\Omega, R5=150ΩR_5 = 150\,\Omega, U=24VU = 24\,\text{V}. Igazold, hogy a híd kiegyenlített, határozd meg az eredő ellenállást és a hídág áramát!

5. feladat (C). Egy tanuló az alábbi módon számította ki az eredőt egy vegyes kapcsolásra: R1=5ΩR_1 = 5\,\Omega, R2=10ΩR_2 = 10\,\Omega párhuzamos, majd R3=5ΩR_3 = 5\,\Omega soros, végül R4=20ΩR_4 = 20\,\Omega párhuzamos az egész soros résszel. Azt írta: R12=(5+10)/2=7,5ΩR_{12} = (5+10)/2 = 7{,}5\,\Omega, R123=7,5+5=12,5ΩR_{123} = 7{,}5 + 5 = 12{,}5\,\Omega, végül 12,5 Ω és 20 Ω párhuzamos eredőjére 7,69Ω7{,}69\,\Omega-ot kapott. Hol a hiba? Mennyi a helyes érték?

6. feladat (D). Egy karbantartó megméri egy fűtőpanel eredő ellenállását a sorkapcsokon: 34,8Ω34{,}8\,\Omega. A panel három azonos, egyenként 100Ω100\,\Omega névleges ellenállású fűtőbetétet tartalmaz. Hogyan vannak bekötve a betétek? Indokold a mérés alapján!

4.3.11 Megoldások

4.3.11.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A párhuzamos kapcsolat feltétele a két közös csomópont: mindkét ellenállás mindkét kivezetése ugyanahhoz a két csomóponthoz kapcsolódik.

  2. Rp=10Ω⋅10Ω10Ω+10Ω=10020Ω=5ΩR_p = \frac{10\,\Omega \cdot 10\,\Omega}{10\,\Omega + 10\,\Omega} = \frac{100}{20}\,\Omega = 5\,\Omega.

  3. Az R2R_2 feszültsége megegyezik a párhuzamos csoport feszültségével, tehát U23=13,1VU_{23} = 13{,}1\,\text{V}.

  4. A hídág akkor hagyható el, ha a híd kiegyenlített: R1R2=R3R4\frac{R_1}{R_2} = \frac{R_3}{R_4}.

  5. A teljesítmény-mérleg azt ellenőrzi, hogy a forrás által leadott hatásos teljesítmény megegyezik az ellenállásokon disszipált teljesítmények összegével. Ha eltérés van, akkor valahol számolási hibát követtünk el.

4.3.11.2 1. feladat megoldása

Párhuzamos eredő:

R23=12Ω⋅6Ω12Ω+6Ω=7218Ω=4Ω.R_{23} = \frac{12\,\Omega \cdot 6\,\Omega}{12\,\Omega + 6\,\Omega} = \frac{72}{18}\,\Omega = 4\,\Omega.

Teljes eredő:

Reredő=R1+R23=4Ω+4Ω=8Ω.R_{\text{eredő}} = R_1 + R_{23} = 4\,\Omega + 4\,\Omega = 8\,\Omega.

Teljes áram:

I=12V8Ω=1,5A.I = \frac{12\,\text{V}}{8\,\Omega} = 1{,}5\,\text{A}.

A párhuzamos csoport feszültsége:

U23=I⋅R23=1,5A⋅4Ω=6V.U_{23} = I \cdot R_{23} = 1{,}5\,\text{A} \cdot 4\,\Omega = 6\,\text{V}.

Ágáramok:

I2=6V12Ω=0,5A,I_2 = \frac{6\,\text{V}}{12\,\Omega} = 0{,}5\,\text{A},

I3=6V6Ω=1,0A.I_3 = \frac{6\,\text{V}}{6\,\Omega} = 1{,}0\,\text{A}.

Ellenőrzés: I2+I3=0,5A+1,0A=1,5A=II_2 + I_3 = 0{,}5\,\text{A} + 1{,}0\,\text{A} = 1{,}5\,\text{A} = I.

4.3.11.3 2. feladat megoldása

Párhuzamos eredő:

R12=6Ω⋅3Ω6Ω+3Ω=189Ω=2Ω.R_{12} = \frac{6\,\Omega \cdot 3\,\Omega}{6\,\Omega + 3\,\Omega} = \frac{18}{9}\,\Omega = 2\,\Omega.

Teljes eredő:

Reredő=R12+R3=2Ω+2Ω=4Ω.R_{\text{eredő}} = R_{12} + R_3 = 2\,\Omega + 2\,\Omega = 4\,\Omega.

Teljes áram:

I=24V4Ω=6A.I = \frac{24\,\text{V}}{4\,\Omega} = 6\,\text{A}.

A párhuzamos csoport feszültsége:

U12=I⋅R12=6A⋅2Ω=12V.U_{12} = I \cdot R_{12} = 6\,\text{A} \cdot 2\,\Omega = 12\,\text{V}.

Ágáramok:

I1=12V6Ω=2A,I_1 = \frac{12\,\text{V}}{6\,\Omega} = 2\,\text{A},

I2=12V3Ω=4A.I_2 = \frac{12\,\text{V}}{3\,\Omega} = 4\,\text{A}.

Ellenőrzés: I1+I2=2A+4A=6A=II_1 + I_2 = 2\,\text{A} + 4\,\text{A} = 6\,\text{A} = I.

4.3.11.4 3. feladat megoldása

Az ágak eredői:

RI=10Ω,R_{\text{I}} = 10\,\Omega,

RII=R2+R3=20Ω+30Ω=50Ω,R_{\text{II}} = R_2 + R_3 = 20\,\Omega + 30\,\Omega = 50\,\Omega,

RIII=40Ω.R_{\text{III}} = 40\,\Omega.

A három párhuzamos ág eredője:

1Reredő=110Ω+150Ω+140Ω=0,1+0,02+0,025=0,1451Ω,\frac{1}{R_{\text{eredő}}} = \frac{1}{10\,\Omega} + \frac{1}{50\,\Omega} + \frac{1}{40\,\Omega} = 0{,}1 + 0{,}02 + 0{,}025 = 0{,}145\,\frac{1}{\Omega},

Reredő=10,145Ω=6,90Ω.R_{\text{eredő}} = \frac{1}{0{,}145}\,\Omega = 6{,}90\,\Omega.

Teljes áram:

I=48V6,90Ω=6,96A.I = \frac{48\,\text{V}}{6{,}90\,\Omega} = 6{,}96\,\text{A}.

Ágáramok:

II=48V10Ω=4,8A,I_{\text{I}} = \frac{48\,\text{V}}{10\,\Omega} = 4{,}8\,\text{A},

III=48V50Ω=0,96A,I_{\text{II}} = \frac{48\,\text{V}}{50\,\Omega} = 0{,}96\,\text{A},

IIII=48V40Ω=1,2A.I_{\text{III}} = \frac{48\,\text{V}}{40\,\Omega} = 1{,}2\,\text{A}.

Ellenőrzés: 4,8+0,96+1,2=6,96A≈I4{,}8 + 0{,}96 + 1{,}2 = 6{,}96\,\text{A} \approx I.

Teljesítmény-mérleg:

A forrás: Pf=48V⋅6,96A=334,1WP_f = 48\,\text{V} \cdot 6{,}96\,\text{A} = 334{,}1\,\text{W}.

Fogyasztók:

P1=(4,8A)2⋅10Ω=230,4W,P_1 = (4{,}8\,\text{A})^2 \cdot 10\,\Omega = 230{,}4\,\text{W},

P2=(0,96A)2⋅20Ω=18,4W,P_2 = (0{,}96\,\text{A})^2 \cdot 20\,\Omega = 18{,}4\,\text{W},

P3=(0,96A)2⋅30Ω=27,6W,P_3 = (0{,}96\,\text{A})^2 \cdot 30\,\Omega = 27{,}6\,\text{W},

P4=(1,2A)2⋅40Ω=57,6W.P_4 = (1{,}2\,\text{A})^2 \cdot 40\,\Omega = 57{,}6\,\text{W}.

Összeg: 230,4+18,4+27,6+57,6=334,0W230{,}4 + 18{,}4 + 27{,}6 + 57{,}6 = 334{,}0\,\text{W}. A kerekítési eltérés elfogadható.

4.3.11.5 4. feladat megoldása

Ellenőrizzük a kiegyenlítettséget:

R1R2=100Ω200Ω=0,5,\frac{R_1}{R_2} = \frac{100\,\Omega}{200\,\Omega} = 0{,}5,

R3R4=300Ω600Ω=0,5,\frac{R_3}{R_4} = \frac{300\,\Omega}{600\,\Omega} = 0{,}5,

tehát a híd kiegyenlített.

Az ágak:

Rág1=100Ω+200Ω=300Ω,R_{\text{ág1}} = 100\,\Omega + 200\,\Omega = 300\,\Omega,

Rág2=300Ω+600Ω=900Ω.R_{\text{ág2}} = 300\,\Omega + 600\,\Omega = 900\,\Omega.

Eredő:

Reredő=300Ω⋅900Ω300Ω+900Ω=2700001200Ω=225Ω.R_{\text{eredő}} = \frac{300\,\Omega \cdot 900\,\Omega}{300\,\Omega + 900\,\Omega} = \frac{270000}{1200}\,\Omega = 225\,\Omega.

Teljes áram:

I=24V225Ω=0,1067A.I = \frac{24\,\text{V}}{225\,\Omega} = 0{,}1067\,\text{A}.

Ágáramok:

Iág1=24V300Ω=0,08A,I_{\text{ág1}} = \frac{24\,\text{V}}{300\,\Omega} = 0{,}08\,\text{A},

Iág2=24V900Ω=0,0267A.I_{\text{ág2}} = \frac{24\,\text{V}}{900\,\Omega} = 0{,}0267\,\text{A}.

A hídág árama: I5=0I_5 = 0.

4.3.11.6 5. feladat megoldása

A hiba a párhuzamos eredő kiszámításában van: a tanuló átlagot számolt 5+102\frac{5+10}{2} módon, pedig a helyes párhuzamos eredő:

R12=5Ω⋅10Ω5Ω+10Ω=5015Ω=3,33Ω.R_{12} = \frac{5\,\Omega \cdot 10\,\Omega}{5\,\Omega + 10\,\Omega} = \frac{50}{15}\,\Omega = 3{,}33\,\Omega.

Ezután a soros rész:

Rs=R12+R3=3,33Ω+5Ω=8,33Ω.R_s = R_{12} + R_3 = 3{,}33\,\Omega + 5\,\Omega = 8{,}33\,\Omega.

Végül R4=20ΩR_4 = 20\,\Omega párhuzamosan kapcsolódik ehhez:

Reredő=8,33Ω⋅20Ω8,33Ω+20Ω=166,628,33Ω=5,88Ω.R_{\text{eredő}} = \frac{8{,}33\,\Omega \cdot 20\,\Omega}{8{,}33\,\Omega + 20\,\Omega} = \frac{166{,}6}{28{,}33}\,\Omega = 5{,}88\,\Omega.

A tanuló által kapott 7,69Ω7{,}69\,\Omega tehát hibás.

4.3.11.7 6. feladat megoldása

Három azonos 100Ω100\,\Omega-os ellenállás lehetséges kapcsolásai:

A mért 34,8Ω34{,}8\,\Omega érték a mindhárom párhuzamos kapcsolásnak felel meg leginkább; a kismértékű eltérés a névleges ellenállás tűréséből, a mérővezeték ellenállásából és a hőmérsékletből adódhat.

4.3.12 Rövid összefoglaló

A vegyes kapcsolások olyan hálózatok, amelyekben soros és párhuzamos csoportok egyaránt előfordulnak. Az egyszerűsítés során először fel kell ismerni a csomópontokat, majd a tisztán soros vagy párhuzamos csoportokat lépésenként egyetlen eredő ellenállássá kell összevonni. A soros eredő az ellenállások összege, a párhuzamos eredő reciproka az egyes reciprokok összege. Az eredőből a teljes áram, majd visszafelé haladva a részfeszültségek és részáramok meghatározhatók. A hídkapcsolásnál a hídágat csak kiegyenlített híd esetén szabad elhagyni, ha R1R2=R3R4\frac{R_1}{R_2} = \frac{R_3}{R_4}. A számítás ellenőrzésére mindig használjunk teljesítmény-mérleget: a forrás által leadott hatásos teljesítménynek egyenlőnek kell lennie az ellenállásokon disszipált teljesítmények összegével. Továbbvitt eredmény: a vegyes hálózatok lépésenkénti egyszerűsítése, a csomóponti áramok összegzése és a teljesítmény-mérleg alkalmazása közvetlenül előkészíti a Kirchhoff-törvények és hálózatszámítás alfejezetet, ahol ezeket az elveket általánosan, tetszőleges hálózatokra is kiterjesztjük.

4.3.13 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet klasszikus elektrotechnikai alapokra épül; a számítások Ohm törvényén és a soros/párhuzamos kapcsolások szabályain alapulnak. A hídkapcsolás kiegyenlítettségi feltétele általánosan érvényes. A konkrét példákban használt ellenállásértékek és feszültségek tanulási célúak; nem szabványos tervezési értékek. A használt rajzjelek a korábbi rajzjelekkel foglalkozó alfejezetekben bemutatott MSZ EN 60617 szerinti gyakorlatot követik.