17.6 Veszteség- és tömegnövekedés-számítás

17.6.1 A veszteség fogalma és fajtái

Képzeld el, hogy a cukrászüzemben reggel átveszel 8,00 kg friss meggyet. A mosást, száreltávolítást és magozást követően már csak 6,80 kg megy a gyümölcskrémbe. A különbözet 1,20 kg. Ez a „hiány” nem lopás, hanem technológiai veszteség. Ha ezt nem számolod, akkor a receptúrából kevesebb késztermék lesz, a leltárban pedig indokolatlan hiányt mutat a nyilvántartás.

A cukrászati termelésben a nyersanyagok tömege szinte soha nem marad változatlan. A hámozás, magozás, csontozás, a sütés, a főzés, a darabolás mind tömegcsökkenést okoz. Ezzel szemben az áztatás, a zselatin duzzasztása, vagy a száraz hüvelyesek vízfelvétele tömegnövekedést eredményez. A veszteségek pontos számítása az anyaghányad, a kalkuláció és az elszámoltatás alapja.

Definíció. A bruttó tömeg (mbruttóm_{\text{bruttó}}) a nyersanyag tisztítás, hámozás, magozás, darabolás, sütés vagy más művelet előtt mért tömege. A nettó tömeg (mnettóm_{\text{nettó}}) a művelet után a további felhasználásra ténylegesen rendelkezésre álló tömeg. A veszteség (mveszteségm_{\text{veszteség}}) a kettő különbsége.

Összefüggés. A veszteség tömegét és a veszteségszázalékot így számoljuk:

mveszteség=mbruttó−mnettóm_{\text{veszteség}} = m_{\text{bruttó}} - m_{\text{nettó}}

v=mveszteségmbruttó⋅100%v = \frac{m_{\text{veszteség}}}{m_{\text{bruttó}}} \cdot 100\%

Ahol vv a veszteségszázalék (%). A veszteségszázalékot mindig a bruttó tömegre vonatkoztatjuk, mert a gyakorlati kérdés az: a megvásárolt vagy bemért nyersanyagból hány százalékot veszítünk el.

A nettó tömeget a bruttóból a következő képlettel kapjuk:

mnettó=mbruttó⋅(1−v100)m_{\text{nettó}} = m_{\text{bruttó}} \cdot \left(1 - \frac{v}{100}\right)

A bruttó tömeget a nettóból, vagyis a szükséges kész vagy tisztított mennyiségből:

mbruttó=mnettó1−v100m_{\text{bruttó}} = \frac{m_{\text{nettó}}}{1 - \frac{v}{100}}

A százalékot gyakran tizedestört alakban használjuk. Ha például v=15%v = 15\%, akkor 1−v/100=0,851 - v/100 = 0,85. A képletek így rövidebbek lesznek.

Példa. 10,00 kg banánt hámozunk, a pép tömege 6,80 kg. A veszteség:

mveszteség=10,00−6,80=3,20kgm_{\text{veszteség}} = 10{,}00 - 6{,}80 = 3{,}20\,\text{kg}

v=3,2010,00⋅100%=32%v = \frac{3{,}20}{10{,}00} \cdot 100\% = 32\%

A 10,00 kg bruttóból 68% nettó hasznosul.

A veszteségeket a keletkezés oka szerint csoportosíthatjuk. A leggyakoribb fajták a következők:

Veszteségtípus Példa Jellemző oka
Tisztítási veszteség gyümölcs hámozása, magozása, tojás héja héj, mag, kocsány, romlott rész eltávolítása
Sütési veszteség piskóta, linzer, kelt tészta sütése vízpárolgás, tömegcsökkenés
Főzési veszteség krém besűrítése, gyümölcspép főzése víz elpárolgása
Vágási, darabolási veszteség tortalap széle, sütemény szeletelése pontos méretre vágás, morzsalék
Nemes hulladék leeső piskótaszél, kimaradék krém részben újra felhasználható

Megjegyzés. A nemes hulladék nem feltétlenül teljes veszteség. Ha például a torta méretre vágásakor levágott piskótaszélet ledaráljuk, és morzsaként bevonásra vagy golyós desszertbe használjuk, akkor a hulladék egy része hasznosul. Ezt a kalkulációnál figyelembe kell venni.

A veszteség általában az adott üzemre, berendezésre és nyersanyag-minőségre jellemző. A szakirodalom és a szakmai testületek ajánlásai tájékoztató értékeket adnak, de ezeket helyi méréssel kell igazolni. Az alábbi táblázat csak szemléltető, irányértékként kezelendő, és mindenütt forrás jelölése szükséges.

Nyersanyag / művelet Tájékoztató veszteség (%) Megjegyzés
Tojás héja (közepes tojás) 10–12 héj és hártya; méretosztálytól függ (ellenőrizendő)
Alma hámozása, magozása 15–25 fajtától, mérettől függ (ellenőrizendő)
Cseresznye magozása 8–15 mag aránya (ellenőrizendő)
Piskóta sütése 10–15 nyers tészta → sült piskóta (ellenőrizendő)
Vajas tészta sütése 15–25 nedvességtartalomtól, hajtogatástól függ (ellenőrizendő)
Krém főzése, besűrítése 8–15 a keverék víztartalmától függ (ellenőrizendő)

17.6.2 Tömegnövekedés: a másik irány

Nem minden művelet csökkenti a tömeget. Áztatáskor, duzzasztáskor, főzéskor (ha a nyersanyag vizet vesz fel) a tömeg nő. A tömegnövekedés mértékét a kiindulási tömeghez viszonyítva, százalékban adjuk meg.

Definíció. A tömegnövekedés (qq) azt mutatja meg, hogy a feldolgozott termék tömege hány százalékkal nagyobb a kiindulási nyersanyag tömegénél.

Összefüggés. A tömegnövekedés számítása:

mfeldolgozott=mkiindulási⋅(1+q100)m_{\text{feldolgozott}} = m_{\text{kiindulási}} \cdot \left(1 + \frac{q}{100}\right)

Ha például 250 g száraz vörösbabot áztatunk, és a tömegnövekedés 120%, akkor:

máztatott=250g⋅(1+120100)=250g⋅2,20=550gm_{\text{áztatott}} = 250\,\text{g} \cdot \left(1 + \frac{120}{100}\right) = 250\,\text{g} \cdot 2{,}20 = 550\,\text{g}

Figyelem. A habosítás nem tömegnövekedés, hanem térfogatnövekedés. Ha 100 g tojásfehérjét habbá verünk, a térfogat a kiinduló térfogat többszöröse (tájékoztatóan 5–8-szoros; ellenőrizendő: szakirodalom), de a tömeg alig változik. Ezért a számításokban a habverést nem szabad tömegnövekedésként kezelni. Ugyanígy a tészta kelesztése során a térfogat nő, de a tömeg gyakorlatilag változatlan marad (kis párolgási veszteség lehet).

A gyakorlatban a tömegnövekedés tipikus esetei: száraz hüvelyesek áztatása, aszalt gyümölcsök áztatása, zselatin vízben duzzasztása, rizs, köles vagy más gabonafélék főzése, száraz tészták főzése. A tömegnövekedést mindig a kiindulási, úgynevezett „száraz” tömegre vonatkoztatjuk.

17.6.3 Láncolt veszteségek: több művelet egymás után

Egy cukrászati félkész termék gyakran több műveleten megy keresztül. Például a friss gyümölcsöt először tisztítjuk (hámozás, magozás), majd főzzük, végül átpasszírozzuk. Az egyes lépések veszteségei egymásra épülnek, ezért nem adhatók egyszerűen össze.

A helyes elv: minden művelet után a megmaradt tömeg a következő művelet bruttó tömege. A lépések „túlélési hányadosait” szorozzuk össze. A túlélési hányados azt mutatja meg, hogy a bruttó tömeg hányad része marad meg az adott lépés után:

h1=1−v1100,h2=1−v2100,…h_1 = 1 - \frac{v_1}{100}, \quad h_2 = 1 - \frac{v_2}{100}, \quad \dots

A teljes túlélési hányados:

hössz=h1⋅h2⋅…⋅hnh_{\text{össz}} = h_1 \cdot h_2 \cdot \ldots \cdot h_n

A teljes veszteség:

vössz=(1−hössz)⋅100%v_{\text{össz}} = \left(1 - h_{\text{össz}}\right) \cdot 100\%

Ha a végső nettó tömeg ismert, és a nyersanyag bruttó tömegét keressük, akkor:

mbruttó=mvégső nettóh1⋅h2⋅…⋅hnm_{\text{bruttó}} = \frac{m_{\text{végső nettó}}}{h_1 \cdot h_2 \cdot \ldots \cdot h_n}

Példa. Két lépés van: előkészítési veszteség 20%, főzési veszteség 25%. A túlélési hányadosok h1=0,80h_1 = 0{,}80 és h2=0,75h_2 = 0{,}75. A teljes túlélési hányados hössz=0,80⋅0,75=0,60h_{\text{össz}} = 0{,}80 \cdot 0{,}75 = 0{,}60, vagyis a teljes veszteség vössz=(1−0,60)⋅100%=40%v_{\text{össz}} = (1 - 0{,}60) \cdot 100\% = 40\%. Ha a két százalékot egyszerűen összeadnánk, 45%-ot kapnánk, ami téves. Az ábra a következő szakasz kidolgozott példáján mutatja meg, miért: a második lépés már csak a megmaradt 1066,7 g-ból veszít 25%-ot, nem az eredeti 1333,3 g-ból.

Statikus változat (mint a PDF-ben)1333 g friss gyümölcsből előkészítés után 1067 g, főzés után 800 g marad; a lépésenkénti veszteség pontozott; mellette szaggatott, vonalkázott oszlop: az összeadott 45%-os számítás 1454,5 g-ot, 121 g többletet adna.
Láncolt veszteség lépcsős oszlopsorként: 1333,3 g bruttóból előkészítés után 1066,7 g, főzés után 800 g; a téves összeadás 1454,5 g-ot adna

Az interaktív változatban megadhatod a végső nettó tömeget és 1–4 lépés veszteségszázalékát; a kalkulátor kiírja a teljes túlélési hányadost, a bruttó tömeget, a lépésenkénti tömeget és a téves összeadás eltérését (a 4. feladat adataival 2,885 kg-ot ad).

17.6.4 A veszteségmérés lépései

A pontos számításhoz először mérni kell a tényleges veszteséget. A mérés menete a cukrászüzemben:

  1. Mérjük le a bruttó tömeget. Kalibrált mérleget használjunk, a tára gomb lenyomása után. Például 5,00 kg meggy.
  2. Végezzük el a technológiai műveletet. Tisztítás, hámozás, magozás, sütés, főzés, darabolás.
  3. Mérjük le a nettó tömeget. Például 4,20 kg magozott meggy.
  4. Számoljuk ki a veszteséget. mveszteség=5,00−4,20=0,80kgm_{\text{veszteség}} = 5{,}00 - 4{,}20 = 0{,}80\,\text{kg}; v=0,80/5,00⋅100%=16%v = 0{,}80 / 5{,}00 \cdot 100\% = 16\%.
  5. Rögzítsük a technológiai naplóban vagy a mérési lapon. Írjuk fel a dátumot, a nyersanyagot, a bruttó és nettó tömeget, a műveletet és a számított veszteséget.
  6. Hasonlítsuk össze a normaértékkel. Ha a mért veszteség jelentősen eltér a várt értéktől, keressük az okot: éretlen vagy túlérett gyümölcs, gépi hámozó beállítása, túl hosszú sütési idő, hibás mérés.

A mérési gyakorlat az alapja annak, hogy a későbbiekben a receptúrákat megbízhatóan tudjuk nagyítani, kicsinyíteni és árazni.

17.6.5 Számítás: bruttó és nettó tömeg meghatározása

Az alábbi kidolgozott példák a leggyakoribb számítási helyzeteket mutatják be.

1. Számítás – nettó tömeg meghatározása.
Adott: 6,00 kg héjas cseresznye (bruttó). A magozási veszteség 14%.
Keresett: a magozott cseresznye nettó tömege.
Képlet: mnettó=mbruttó⋅(1−v/100)m_{\text{nettó}} = m_{\text{bruttó}} \cdot (1 - v/100).
Behelyettesítés: v=14%v = 14\%, ezért 1−14/100=0,861 - 14/100 = 0{,}86.
mnettó=6,00kg⋅0,86=5,16kgm_{\text{nettó}} = 6{,}00\,\text{kg} \cdot 0{,}86 = 5{,}16\,\text{kg}.
Ellenőrzés: 5,16+6,00⋅0,14=5,16+0,84=6,00kg5{,}16 + 6{,}00 \cdot 0{,}14 = 5{,}16 + 0{,}84 = 6{,}00\,\text{kg}.
Eredmény: 5,16 kg magozott cseresznye marad.

2. Számítás – bruttó tömeg meghatározása.
Adott: 1,20 kg tisztított sárgabarackpüré kell. A hámozási-magozási veszteség 18%.
Keresett: a szükséges friss sárgabarack bruttó tömege.
Képlet: mbruttó=mnettó/(1−v/100)m_{\text{bruttó}} = m_{\text{nettó}} / (1 - v/100).
Behelyettesítés: 1−18/100=0,821 - 18/100 = 0{,}82.
mbruttó=1,20kg0,82=1,46341…kg≈1,463kgm_{\text{bruttó}} = \frac{1{,}20\,\text{kg}}{0{,}82} = 1{,}46341\ldots\,\text{kg} \approx 1{,}463\,\text{kg}.
Ellenőrzés: 1,463kg⋅0,82=1,19966≈1,20kg1{,}463\,\text{kg} \cdot 0{,}82 = 1{,}19966 \approx 1{,}20\,\text{kg}.
Eredmény: körülbelül 1,463 kg friss sárgabarackot kell vásárolni.

17.6.6 Kidolgozott példa: láncolt veszteség a gyümölcsvelő készítésénél

Egy 24 cm-es gyümölcstorta töltelékéhez 800 g sűrű erdei gyümölcsvelőt kell készíteni. A friss gyümölcs előkészítési vesztesége (mosás, száreltávolítás, válogatás) 20%, a gyümölcspép főzésekor 25% víz párolog el. Hány gramm friss gyümölcsre van szükség?

Számítás.
Adott: végső nettó tömeg mvégső=800gm_{\text{végső}} = 800\,\text{g};
veszteség1 v1=20%v_1 = 20\%, veszteség2 v2=25%v_2 = 25\%.
Keresett: mbruttóm_{\text{bruttó}}.
Képlet: mbruttó=mvégső(1−v1/100)(1−v2/100)m_{\text{bruttó}} = \frac{m_{\text{végső}}}{(1-v_1/100)(1-v_2/100)}.
Behelyettesítés:
1−20/100=0,80;1−25/100=0,751 - 20/100 = 0{,}80;\quad 1 - 25/100 = 0{,}75.
mbruttó=800g0,80⋅0,75=800g0,60=1333,33…gm_{\text{bruttó}} = \frac{800\,\text{g}}{0{,}80 \cdot 0{,}75} = \frac{800\,\text{g}}{0{,}60} = 1333{,}33\ldots\,\text{g}.
Gyakorlati kerekítés: 1333g1333\,\text{g} (vagy 1,333 kg).
Ellenőrzés visszaszámolással:
Friss gyümölcs bruttó: 1333g1333\,\text{g}.
Előkészítés után: 1333⋅0,80=1066,4g1333 \cdot 0{,}80 = 1066{,}4\,\text{g}.
Főzés után: 1066,4⋅0,75=799,8≈800g1066{,}4 \cdot 0{,}75 = 799{,}8 \approx 800\,\text{g}.
Eredmény: körülbelül 1,333 kg friss gyümölcset kell kimérni ahhoz, hogy 800 g sűrű gyümölcsvelőt kapjunk.

Megjegyzés. A százalékok egyszerű összeadása itt 45%-ot adna, és a számítás 800/(1−0,45)=1454,5g800 / (1 - 0{,}45) = 1454{,}5\,\text{g} bruttót eredményezne, ami téves. A láncolt veszteségeknél mindig a túlélési hányadosok szorzatával dolgozzunk.

17.6.7 A normaveszteség és forrásai

A cukrászüzemekben a tervezéshez és az elszámoltatáshoz normaveszteséget használnak. A normaveszteség nem jogszabályi előírás, hanem a vállalati technológiai utasításban rögzített, mért vagy szakmai ajánlásból átvett irányérték. A normaveszteség forrása lehet:

Jogszabály. A veszteségnormák nem általános érvényű hatósági előírások, ezért a receptúrában szereplő anyaghányadot a tényleges mért veszteséggel kell ellenőrizni. A nyersanyag-átvétel, a technológiai napló és az elszámoltatás dokumentálása az élelmiszer-vállalkozó felelőssége, a HACCP-alapú eljárások és a nyomon követhetőség keretében (852/2004/EK rendelet; 178/2002/EK rendelet – általános élelmiszerjog) (ellenőrizendő: kötelezettség pontos helye).

17.6.8 Minőségellenőrzés: a veszteségmérés pontossága

A veszteségszámítás akkor megbízható, ha a mérések pontosak és a normaértékek naprakészek. Az ellenőrzés szempontjai:

Ellenőrzési pont Módszer Elfogadható eltérés (tájékoztató)
Mérleg kalibrálása hiteles mérleg, naponta ellenőrzött ±0,5% a mérési tartományon (ellenőrizendő)
Bruttó és nettó tömeg rögzítése azonnali feljegyzés a technológiai lapon nincs kihagyott mérés
Számítás helyessége kézi ellenőrzés vagy táblázatkezelő képletben nincs felcserélt nevező
Norma és tényleges veszteség összevetése termékcsoportonként havonta ±3 százalékponton belül (ellenőrizendő)
Hulladék hasznosítása nemes hulladék gyűjtése, mérése a hulladék ne kerüljön a normán felül veszteségbe

A túl nagy eltérés (például a piskóta sütési vesztesége a szokásos 12% helyett 20%) technológiai hibára, rosszul beállított sütőre, vagy hibás mérésre utal. Ilyenkor a tételt és a folyamatot is ellenőrizni kell.

17.6.9 Tipikus hibák és okaik

Hiba. A veszteségszázalékot a nettó tömegre számolják.
Tünet: egy 10 kg bruttó almánál 1,5 kg veszteséget 15% helyett 17,6%-nak tüntetnek fel (1,5 / 8,5 = 17,6%).
Ok: a nevezőben nem a bruttó, hanem a nettó tömeget használják.
Megelőzés/javítás: mindig a képletet nézzük: v=mveszteség/mbruttó⋅100%v = m_{\text{veszteség}} / m_{\text{bruttó}} \cdot 100\%.

Hiba. A láncolt veszteségeket összeadják.
Tünet: 20% + 25% = 45% veszteséget számolnak, és túl sok nyersanyagot vásárolnak.
Ok: az egyes lépések százalékai nem azonos bruttó tömegre vonatkoznak.
Megelőzés/javítás: használjuk a túlélési hányadosok szorzatát: hössz=0,80⋅0,75=0,60h_{\text{össz}} = 0{,}80 \cdot 0{,}75 = 0{,}60.

Hiba. A sütési veszteséget nem mérik, hanem állandó értéknek tekintik.
Tünet: a receptúra szerint 600 g nyers piskótatésztából 510 g sült piskóta lesz, de a tényleges sütésnél csak 480 g, mert a sütő túl magas hőmérsékleten vagy túl sokáig üzemel.
Ok: a berendezés, a hőfok és az idő eltér a normaértéktől.
Megelőzés/javítás: a normát rendszeresen ellenőrizzük próbasütéssel, és a receptúrában az üzemre jellemző értéket használjuk.

Hiba. A habosítást tömegnövekedésként kezelik.
Tünet: egy krémkalkulációban 100 g tojásfehérjéből 300 g habot feltételeznek, ezért a nyersanyagköltséget alulbecslik.
Ok: a térfogat és a tömeg összekeverése.
Megelőzés/javítás: a kalkulációt a bemért nyersanyagok tömegével végezzük; a hab térfogata csak a formák és az adagolás tervezéséhez kell, a tömegét nem szorozzuk fel.

17.6.10 Valós életbeli alkalmazás

Egy cukrászda háromemeletes esküvői tortához 8,00 kg sűrű gyümölcsvelőt készít. Az előkészítési veszteség 18%, a főzési veszteség 22%. A beszerző a két százalékot összeadta (40%), és 8/0,60=13,33kg8 / 0{,}60 = 13{,}33\,\text{kg} gyümölcsöt rendelt. A helyes láncolt számítás: hössz=0,82⋅0,78=0,6396h_{\text{össz}} = 0{,}82 \cdot 0{,}78 = 0{,}6396, tehát a szükséges bruttó 8/0,6396≈12,51kg8 / 0{,}6396 \approx 12{,}51\,\text{kg}. A téves módszer így kb. 0,82 kg felesleges, romlandó gyümölcsöt hozott, amely nem volt felhasználható, és rontotta a kalkulációt. Tanulság: a láncolt veszteségeket mindig a túlélési hányadosok szorzatával számold, és a számítást kétszer ellenőrizd; a százalékok összeadása – a veszteségek nagyságától függően – többletet vagy hiányt is okozhat.

17.6.11 Önellenőrzés

  1. 6,00 kg héjas alma tisztítva 4,80 kg. Mennyi a tisztítási veszteség százalékban?
  2. 20,00 kg bruttó gyümölcsnél 15% a veszteség. Mennyi a nettó tömeg?
  3. Mennyi bruttó nyersanyag kell 5,00 kg nettóhoz, ha a veszteség 12%?
  4. A habverés tömegnövekedést okoz? Indokold.
  5. Mi a hiba: egy tanuló 10% hámozási és 20% főzési veszteséget 30%-ként ad össze. Mennyi a helyes teljes veszteség?

17.6.12 Feladatok

1. feladat (A)
Sorold be a következő folyamatokat: tömegcsökkenés, tömegnövekedés vagy térfogatnövekedés!
a) zselatin duzzasztása hideg vízben;
b) piskóta sütése;
c) tojáshab verése;
d) aszalt szilva áztatása;
e) gyümölcsvelő besűrítése.

2. feladat (A)
Egy tálca cseresznye bruttó tömege 4,50 kg. Magozás után a nettó tömeg 3,90 kg. Számold ki a veszteséget kg-ban és százalékban!

3. feladat (B)
Egy krémfőzéshez 2,50 kg kész krémet kell előállítani. A főzési veszteség 12%. Mennyi nyers keveréket kell bemérni?

4. feladat (B)
Kandírozott narancshéj készítéséhez 1,50 kg késztermék kell. A friss héj előkészítési vesztesége 35%, a kandírozás során további 20% tömegcsökkenés lép fel. Hány kg friss narancshéjat kell előkészíteni?

5. feladat (C)
Egy tanuló 2,00 kg kész piskóta előállításához így számol: 20% tojás-tisztítási veszteség + 25% sütési veszteség = 45%, ezért 2,00 kg · 1,45 = 2,90 kg nyersanyag szükséges. Mi a hibás gondolatmenet? Mennyi a helyes bruttó (bemérendő) tömeg, ha a tojás előkészítési vesztesége (héj) 20%, a sütési veszteség 25% a nyers tészta tömegére vonatkozik, és a nyers tészta 50%-a héj nélküli tojás?

6. feladat (D)
Végezz otthoni mérést: válassz egy gyümölcsöt (pl. alma, banán, narancs). Mérd meg a bruttó tömegét, tisztítsd meg, mérd meg a nettó tömegét. Számold ki a veszteséget grammban és százalékban. Tölts ki egy egyszerű mérési lapot (dátum, nyersanyag, bruttó, nettó, veszteség, művelet, megjegyzés).

17.6.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. mveszteség=6,00−4,80=1,20kgm_{\text{veszteség}} = 6{,}00 - 4{,}80 = 1{,}20\,\text{kg}; v=1,20/6,00⋅100=20%v = 1{,}20 / 6{,}00 \cdot 100 = 20\%.
  2. mnettó=20,00⋅(1−0,15)=17,00kgm_{\text{nettó}} = 20{,}00 \cdot (1 - 0{,}15) = 17{,}00\,\text{kg}.
  3. mbruttó=5,00/(1−0,12)=5,68kgm_{\text{bruttó}} = 5{,}00 / (1 - 0{,}12) = 5{,}68\,\text{kg}.
  4. Nem, a habverés térfogatnövekedést okoz, a tömeg gyakorlatilag változatlan.
  5. A helyes teljes veszteség: 1−(0,90⋅0,80)=1−0,72=0,281 - (0{,}90 \cdot 0{,}80) = 1 - 0{,}72 = 0{,}28, azaz 28%, nem pedig 30%.

Feladatok megoldása

1. feladat (A)
a) tömegnövekedés
b) tömegcsökkenés (veszteség)
c) térfogatnövekedés
d) tömegnövekedés
e) tömegcsökkenés (veszteség)

2. feladat (A)
Adott: mbruttó=4,50kgm_{\text{bruttó}} = 4{,}50\,\text{kg}, mnettó=3,90kgm_{\text{nettó}} = 3{,}90\,\text{kg}.
Keresett: mveszteségm_{\text{veszteség}} és vv.
Megoldás:
mveszteség=4,50−3,90=0,60kgm_{\text{veszteség}} = 4{,}50 - 3{,}90 = 0{,}60\,\text{kg}.
v=0,604,50⋅100%=13,33…%≈13,3%v = \frac{0{,}60}{4{,}50} \cdot 100\% = 13{,}33\ldots\% \approx 13{,}3\%.
Ellenőrzés: 3,90+4,50⋅0,1333=3,90+0,60=4,50kg3{,}90 + 4{,}50 \cdot 0{,}1333 = 3{,}90 + 0{,}60 = 4{,}50\,\text{kg}.
Válasz: 0,60 kg, azaz 13,3%.

3. feladat (B)
Adott: mnettó=2,50kgm_{\text{nettó}} = 2{,}50\,\text{kg}, v=12%v = 12\%.
Keresett: mbruttóm_{\text{bruttó}}.
Megoldás: mbruttó=2,501−0,12=2,500,88=2,8409…≈2,84kgm_{\text{bruttó}} = \frac{2{,}50}{1 - 0{,}12} = \frac{2{,}50}{0{,}88} = 2{,}8409\ldots \approx 2{,}84\,\text{kg}.
Ellenőrzés: 2,84⋅0,88=2,4992≈2,50kg2{,}84 \cdot 0{,}88 = 2{,}4992 \approx 2{,}50\,\text{kg}.
Válasz: körülbelül 2,84 kg nyers keverék szükséges.

4. feladat (B)
Adott: végső tömeg mvégső=1,50kgm_{\text{végső}} = 1{,}50\,\text{kg}, v1=35%v_1 = 35\%, v2=20%v_2 = 20\%.
Keresett: friss narancshéj bruttó tömege.
Megoldás:
h1=1−0,35=0,65;h2=1−0,20=0,80h_1 = 1 - 0{,}35 = 0{,}65;\quad h_2 = 1 - 0{,}20 = 0{,}80.
hössz=0,65⋅0,80=0,52h_{\text{össz}} = 0{,}65 \cdot 0{,}80 = 0{,}52.
mbruttó=1,500,52=2,8846…≈2,885kgm_{\text{bruttó}} = \frac{1{,}50}{0{,}52} = 2{,}8846\ldots \approx 2{,}885\,\text{kg}.
Ellenőrzés:
Friss héj: 2,885kg2{,}885\,\text{kg}; előkészítés után: 2,885⋅0,65=1,875kg2{,}885 \cdot 0{,}65 = 1{,}875\,\text{kg}; kandírozás után: 1,875⋅0,80=1,500kg1{,}875 \cdot 0{,}80 = 1{,}500\,\text{kg}.
Válasz: körülbelül 2,885 kg friss narancshéjat kell előkészíteni.

5. feladat (C)
Hiba: a tanuló összeadta a százalékokat, pedig azok különböző alapokra (bruttóra) vonatkoznak. A helyes módszer a túlélési hányadosok szorzása.
Helyes számítás: a sütési veszteség 25% a nyers tészta tömegére vonatkozik (h2=0,75h_2 = 0{,}75): nyers tészta =2,00/0,75≈2,667kg= 2{,}00 / 0{,}75 \approx 2{,}667\,\text{kg}. Ennek 50%-a héj nélküli tojás: 1,333kg1{,}333\,\text{kg}; a tojás előkészítési vesztesége 20% (h1=0,80h_1 = 0{,}80), így a héjas tojás =1,333/0,80≈1,667kg= 1{,}333 / 0{,}80 \approx 1{,}667\,\text{kg}. Az egyéb nyersanyag 2,667−1,333=1,333kg2{,}667 - 1{,}333 = 1{,}333\,\text{kg}. Az összes bemérendő bruttó tömeg: 1,667+1,333=3,00kg1{,}667 + 1{,}333 = 3{,}00\,\text{kg}.
A tanuló két hibát vétett: (1) különböző alapra vonatkozó százalékokat adott össze; (2) a bruttót (1+v)(1+v)-vel szorozta, nem (1−v)(1-v)-vel osztotta (még ha a 45% helyes lenne, 2,00/0,55≈3,64kg2{,}00 / 0{,}55 \approx 3{,}64\,\text{kg} lenne, nem 2,90kg2{,}90\,\text{kg}). A láncolt veszteségeket lépésenként kezeljük, és a százalékokat nem adjuk össze.

6. feladat (D)
Gyakorlati mérés – elvárt lépések:
- Válassz gyümölcsöt, írd le a fajtáját.
- Hiteles háztartási mérleggel mérd meg a bruttó tömeget grammban.
- Tisztítsd meg (hámozás, magozás, száreltávolítás).
- Mérd meg a nettó tömegét.
- Számold ki a veszteséget: mveszteség=mbruttó−mnettóm_{\text{veszteség}} = m_{\text{bruttó}} - m_{\text{nettó}}; v=mveszteség/mbruttó⋅100%v = m_{\text{veszteség}} / m_{\text{bruttó}} \cdot 100\%.
- Töltsd ki a mérési lapot.
Értékelési szempontok: a mérés pontossága (±2 g), a képlet helyes alkalmazása, a mérési lap hiánytalan kitöltése, a százalék kerekítése legfeljebb egy tizedesre.

17.6.14 Rövid összefoglaló

A veszteségszámítás a cukrászati anyaghányad és kalkuláció alapja. A bruttó tömeg a művelet előtti, a nettó tömeg a művelet utáni tömeg. A veszteség a kettő különbsége, és a veszteségszázalékot mindig a bruttó tömeghez viszonyítjuk. A legfontosabb képletek:

mveszteség=mbruttó−mnettó,v=mveszteségmbruttó⋅100%m_{\text{veszteség}} = m_{\text{bruttó}} - m_{\text{nettó}}, \quad v = \frac{m_{\text{veszteség}}}{m_{\text{bruttó}}} \cdot 100\%

A nettó tömeg a bruttóból: mnettó=mbruttó⋅(1−v/100)m_{\text{nettó}} = m_{\text{bruttó}} \cdot (1 - v/100). A bruttó tömeg a nettóból: mbruttó=mnettó/(1−v/100)m_{\text{bruttó}} = m_{\text{nettó}} / (1 - v/100). Láncolt veszteségeknél a túlélési hányadosokat szorozzuk: hössz=(1−v1/100)⋅(1−v2/100)⋯h_{\text{össz}} = (1 - v_1/100) \cdot (1 - v_2/100) \cdots, és a bruttó igény: mbruttó=mvégső/hösszm_{\text{bruttó}} = m_{\text{végső}} / h_{\text{össz}}. A habosítás térfogatnövekedés, nem tömegnövekedés; az áztatás és duzzasztás tömegnövekedést okoz. A normaveszteség forrása üzemi mérés, szakmai ajánlás vagy technológiai utasítás, jogszabályi helyét ellenőrizni kell. A számításokat a későbbi alfejezetekben a tápérték, a töltelékek, a tészták anyaghányad-számítása és az elszámoltatás során alkalmazzuk.

Továbbvitt eredmény. A fenti képleteket használjuk a Tápérték- és energiaszámítás receptúrából, allergénmátrix, a Töltelékek anyaghányad-számítása és élelmiszerbiztonsága, a Tészták és kisült termékeik anyaghányad-számítása, a tésztakészítés higiéniája és a Leltározás és elszámoltatás alfejezetben. A bruttó-nettó átszámítás és a láncolt veszteség a termékkalkulációban is alapvető.

17.6.15 Források és ellenőrzési hiányok

A szövegben hivatkozott jogszabálytípusok: 852/2004/EK rendelet (élelmiszer-higiénia), 178/2002/EK rendelet (általános élelmiszerjog), Magyar Élelmiszerkönyv, NÉBIH útmutatók, Cukrász Ipartestület szakmai ajánlásai. Ellenőrizendő pontok:

Minden számszerű higiéniai, technológiai és gépbiztonsági értéket a gyártói adatlap, a hatályos jogszabály vagy a NÉBIH-útmutató szerint kell ellenőrizni.