26.4 Tészták és kisült termékeik anyaghányad-számítása, a tésztakészítés higiéniája

26.4.1 Motiváció: Miért kell a tésztamennyiséget előre kiszámolni?

Egy cukrászműhely reggeli műszakjában a rendelés 3 db 24 cm-es piskótalap, 100 db linzerkarika és 1 tepsi leveles krémlap. Ha a tésztát „szemre” gyúrjuk, a végeredmény bizonytalan: a piskóta masszából kevesebb lesz, mint amennyit a tortaforma igényel, a linzerből megmarad fél adag, a leveles tésztából pedig nem jön ki a rendelt szeletszám. A cukrász nemcsak receptet követ, hanem a kihozatalt is tervezi: előre tudja, hogy 1 kg nyers tésztából mennyi sült termék várható. Ebben az alfejezetben a tészták anyaghányad-számítását, a sütési veszteséget és a tésztakészítés higiéniai ellenőrzőpontjait gyakoroljuk a leggyakoribb tésztatípusokon: piskóta, linzer és leveles tészta.

26.4.2 Szemléletes kép: két mérleg között

Képzelj el egy munkapadot, rajta két mérleggel. Az elsőre ráhelyezel 1 kg nyers linzertésztát. Kinyújtod, kiszúrod, a korongokat a másik mérlegre teszed: a nyers darabok össztömege 980 g, mert a kiszúrás porozásnál, lehulló aprónál hagyott 20 g-ot. A korongokat beteszed a sütőbe, majd kiveszed: a mérleg most 860 g-ot mutat. A különbség a sütési veszteség. Ugyanezt elvégzed piskótánál: a 630 g nyers masszából sütés után 517 g tortalap lesz. A veszteség nem hiba, hanem a tészta érésének része, de a kalkulációban mindig számolnod kell vele.

Tésztakészítés anyaghányad- és higiéniai folyamata - A számítás és a higiéniai ellenőrzés egymásra épülő lépései; a kihozatalt a kihűlt tömeggel számoljuk.

26.4.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. A tészta nyers tömege (mnyersm_{\text{nyers}}, régi szóhasználattal bruttó tömeg) a kimért nyersanyagokból összeállított, formázásra kész tészta tömege. A kisült tömeg (mkisültm_{\text{kisült}}, nettó tömeg) a sütés utáni tömeg.

Definíció. A sütési veszteség (vv) az a tömegkülönbség, amely a sütés során a víz elpárolgásából, a felület pirulásából és a zsiradék kiolvadásából adódik. Százalékban mindig a nyers tömeghez viszonyítjuk.

Összefüggés. A sütési veszteség és a kihozatal alapképletei – amelyeket a Veszteség- és tömegnövekedés-számítás alfejezetben már levezettünk – a következők:

v=mnyers−mkisültmnyers⋅100%v = \frac{m_{\text{nyers}} - m_{\text{kisült}}}{m_{\text{nyers}}} \cdot 100\%

mkisült=mnyers⋅(1−v100)m_{\text{kisült}} = m_{\text{nyers}} \cdot \left(1 - \frac{v}{100}\right)

mnyers=mkisült1−v/100m_{\text{nyers}} = \frac{m_{\text{kisült}}}{1 - v/100}

Definíció. A kihozatali tényező (kkihozatalk_{\text{kihozatal}}) azt mutatja meg, hogy 1 g nyers tésztából hány g kisült termék lesz:

kkihozatal=1−v100k_{\text{kihozatal}} = 1 - \frac{v}{100}

Ha például a sütési veszteség 15%, akkor a kihozatali tényező 0,85: 1000 g nyers tésztából 850 g sült termék várható.

Szabály. A tésztamennyiséget mindig a kisülési cél felől számoljuk. Először meghatározzuk, hány darab, mekkora tömegű sült termék kell, abból a sütési veszteséggel visszaszámoljuk a nyers tészta tömegét, majd a receptúra szorzószámával a nyersanyagok mennyiségét.

Megjegyzés. A sütési veszteség tésztafajtánként és berendezésenként eltér. Az alábbi táblázat tájékoztató, üzemi mérésekből származó értékeket tartalmaz, amelyeket a saját sütőddel mindig ellenőrizned kell.

Tésztafajta Szokásos sütési veszteség tartomány Megjegyzés
Felvert tészták (piskóta) 18–25% magas tojás- és víztartalom
Omlós tészták (linzer) 10–15% vajtartalom miatt kisebb
Vajas/leveles tészták 30–40% sok víz és zsiradék párolog, kiolvad
Forrázott tészta 35–45% magas víztartalom

(ellenőrizendő: üzemi mérések és gyártói adatlapok szerinti pontos értékek)

26.4.4 Tészták anyaghányada adott lapszámra, formára

A gyakorlatban nemcsak tömeggel, hanem formával és darabszámmal számolunk.

Szabály. A tésztalap tömegét a felület és a vastagság szorzatából becsülheted:

mtészta≈A⋅h⋅ρtésztam_{\text{tészta}} \approx A \cdot h \cdot \rho_{\text{tészta}}

ahol AA a forma területe, hh a kívánt tésztavastagság, ρtészta\rho_{\text{tészta}} a nyers tészta sűrűsége. A legtöbb nyers tésztát 1,0–1,1g/cm31{,}0–1{,}1\,\text{g/cm}^3 közé becsüljük. A pontos értéket mindig méréssel igazold.

Példa. Egy 30 × 40 cm-es tepsin 0,5 cm vastag linzerlapot szeretnél. A tészta becsült sűrűsége 1,05 g/cm³. A szükséges nyers tészta tömeg:

A=30cm⋅40cm=1200cm2,V=1200⋅0,5=600cm3,mnyers≈600⋅1,05=630g.A = 30\,\text{cm} \cdot 40\,\text{cm} = 1200\,\text{cm}^2, \quad V = 1200 \cdot 0{,}5 = 600\,\text{cm}^3, \quad m_{\text{nyers}} \approx 600 \cdot 1{,}05 = 630\,\text{g}.

Ezután a sütési veszteséggel kiszámolod a várható kisült lap tömeget.

A képlet tényezőit az alábbi ábra szemlélteti: a forma alapterülete (AA; körnél πd2/4\pi d^2/4, téglalapnál a⋅ba \cdot b) és a tésztaréteg vastagsága (hh) adja a térfogatot, ezt szorozzuk a sűrűséggel. A HTML-kiadás kalkulátorában a forma, a méret, a vastagság és a sűrűség változtatható; az alapértékek a fenti példáé (630 g).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kör tortaforma és téglalap tepsi axonometriában, rajtuk a h vastagságú tésztaréteg és a tömegképlet m ≈ A · h · ρ; 30 × 40 cm, 0,5 cm, 1,05 g/cm³ esetén kb. 630 g.
A tésztatömeg-képlet geometriai értelmezése: kerek tortaforma és tepsi a h vastagságú tésztaréteggel

26.4.5 Sütési veszteség és kihozatal a számításokban

A sütési veszteséget mindig a nyers tömeghez viszonyítjuk, mert a sütőbe bevitt tömeg a kiindulási alap. A kihozatali tényezőt a későbbi kalkulációkhoz, például az eladási ár számításához is használjuk: ha tudod, hogy 1 adag tésztához mennyi nyers anyag kell, a veszteséggel pontosíthatod az anyagköltséget.

Kidolgozott példa. Egy adag linzertésztából 100 db, egyenként 12 g-os nyers korongot szúrunk ki. A sütési veszteség mérése szerint 13%.
Adott: mnyers, korong=12gm_{\text{nyers, korong}} = 12\,\text{g}, v=13%v = 13\%, darabszám n=100n = 100.
Keresett: a sült korong tömege mkisültm_{\text{kisült}} és a 100 db összes sült tömege.
Képlet és behelyettesítés:

mkisült=12⋅(1−13100)=12⋅0,87=10,44g.m_{\text{kisült}} = 12 \cdot \left(1 - \frac{13}{100}\right) = 12 \cdot 0{,}87 = 10{,}44\,\text{g}.

Összes sült tömeg: 100⋅10,44=1044g100 \cdot 10{,}44 = 1044\,\text{g}.
Ellenőrzés: a korongok összes nyers tömege 100⋅12=1200g100 \cdot 12 = 1200\,\text{g}, a veszteség: 1200−1044=156g1200 - 1044 = 156\,\text{g}, ami a nyers tömegre vetítve 156/1200⋅100=13%156/1200 \cdot 100 = 13\%. ∎

26.4.6 Nemes hulladék és hasznosítása

Definíció. A nemes hulladék a tiszta, nyers tésztadarabokból származó levágás, nyesedék, kiszúrási maradék, amely fizikailag és higiéniailag alkalmas arra, hogy visszagyúrjuk és újra felhasználjuk. Nem tartozik ide a padlóra esett, szennyezett, lejárt vagy idegen anyaggal érintkezett tészta.

Szabály. A nemes hulladékot mindig elkülönítve, hűtve tárold, és minél hamarabb dolgozd vissza, mert a nyers tészta tojással, tejjel vagy vajjal mikrobiálisan érzékeny. A hűtőből kivett maradékot legfeljebb a műszakon belül használd fel, ha a hűtési lánc megszakítatlan volt (ellenőrizendő: hatályos higiéniai útmutató).

Szabály. A nemes hulladékot tésztafajtánként eltérően kezeld:

Tilos. A padlóra esett, láthatóan szennyezett, vérrel, nyers húslével érintkezett, valamint a lejárt vagy kellemetlen szagú tésztát visszadolgozni. Az ilyen anyagot selejtezni kell.

26.4.7 Tésztakészítés higiéniai, élelmiszerbiztonsági követelményei

A tésztakészítés minden művelete a higiéniai munkakezdéssel indul. A részletes személyi higiéniát a Személyi higiénia és egészségügyi alkalmasság, az üzem kialakításának higiéniai feltételeit az A vendéglátó üzlet és a cukrászüzem kialakításának higiéniai feltételei, a nyersanyagátvétel szabályait pedig a Nyersanyagok beszerzése, átvétele, tárolása és előkészítése alfejezet tartalmazza. Itt a tésztára fókuszálunk.

Higiénia. A tésztakészítés megkezdésekor:

  1. Vedd fel a tiszta munkaruhát, kötényt, hajhálót; az ékszert, karórát távolítsd el.
  2. Moss kezet a kijelölt kézmosón, meleg vízzel és szappannal, majd fertőtlenítsd.
  3. Ellenőrizd a munkafelület és az eszközök tisztaságát; ha szükséges, fertőtlenítsd.
  4. Ellenőrizd a nyersanyagok minőségét, hőmérsékletét, lejáratát és csomagolását.
  5. Az allergén nyersanyagokat (liszt, tojás, tej, diófélék) külön, feliratozva tárold, és kerüld a keresztszennyeződést.

Jogszabály. A tésztakészítésre az általános élelmiszer-higiéniai szabályok (852/2004/EK rendelet) vonatkoznak; a tojásos, tejes és vajas tésztákat hűtve kell tartani, és a késztermékek hűtési láncát biztosítani kell (ellenőrizendő: hatályos jogszabályi hőfokok). Az allergének jelölését a fogyasztók tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet szerint kell elvégezni; a tésztákban leggyakrabban a glutén, tojás, tej, diófélék, földimogyoró és szezám fordul elő. Az akrilamid csökkentésére a 2017/2158/EU rendelet előírja a sütési hőmérséklet és idő szabályozását, különösen a keményítőben gazdag tésztáknál (ellenőrizendő: aktuális hatósági útmutató).

Biztonsági korlát. A dagasztógépet, habverőt, tésztanyújtót csak oktatás után, felügyelet mellett kezeld; működés közben tilos benyúlni, és a védőburkolatot tilos kiiktatni. Tisztítás előtt áramtalanítsd a gépet, és várd meg, amíg a forgórész leáll. A forró tepsi, sütőajtó és gőz súlyos égési sérülést okozhat.

Kritikus pont. A tojásos, tejes, vajas tészták a készítés és a sütés között gyorsan romolhatnak. A tésztát a munkapadon csak annyi ideig tartsd szobahőmérsékleten, amennyi a művelethez szükséges; a maradékot azonnal tedd hűtőbe. A sütés hőkezelés, ezért a kész tésztatermék mikrobiológiai kockázata kisebb, de a sütőből kikerült terméket tiszta, elkülönített területen kell hűteni, és a hűtési időt dokumentálni (ellenőrizendő: hatályos HACCP-útmutató).

26.4.8 Ellenőrzőlista: tésztakészítés higiéniája és hozamtervezése

A következő ellenőrzőlista a tésztakészítés higiéniai és számítási lépéseit foglalja össze, és a gyakorlati munkához is használható. A lista a terméktől független, minden tésztára alkalmazható.

Technológiai lap. Tésztakészítés ellenőrzőlistája

  1. Határozd meg a késztermék mennyiségét: darabszám, tömeg, forma mérete.
  2. Vedd elő az alapreceptet, és ellenőrizd, hogy a mennyiségek a kívánt adagra vonatkoznak.
  3. Számold ki a szükséges kisült tömeget: mkisült=n⋅mkisült, dbm_{\text{kisült}} = n \cdot m_{\text{kisült, db}}.
  4. Számold ki a szükséges nyers tésztamennyiséget a sütési veszteséggel: mnyers=mkisült/(1−v/100)m_{\text{nyers}} = m_{\text{kisült}} / (1 - v/100).
  5. Határozd meg a szorzószámot: k=mnyers, cél/mnyers, alapk = m_{\text{nyers, cél}} / m_{\text{nyers, alap}}, ahol az alap a recept összes nyers tömege.
  6. Számold ki minden nyersanyag kimérendő mennyiségét: manyag=manyag, alap⋅km_{\text{anyag}} = m_{\text{anyag, alap}} \cdot k.
  7. Végezd el a higiéniai munkakezdést (lásd fent).
  8. Készítsd el a tésztát a technológiai lépések szerint; a kritikus pontokat (hőmérséklet, idő) dokumentáld.
  9. Formázd, majd süsd; mérd meg a sütés előtti és utáni tömeget, és számold ki a tényleges veszteséget.
  10. Hűtsd a terméket, csomagold, tárold; a mérési adatokat rögzítsd a tésztakészítési naplóban.

26.4.9 Számítások: piskóta, linzer, leveles tészta

26.4.9.1 Kidolgozott példa: piskóta 24 cm-es tortalap

Tanulási recept (nem eredeti receptúra): 1 db 24 cm-es tortalaphoz.

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Tojás (egész) 300 kb. 6 db közepes (ellenőrizendő: tömegosztály)
Kristálycukor 150
Búzaliszt (finom, ~9–10% sikér) 180
Összes nyers massza 630

A piskóta sütési vesztesége a gyakorlatban 18–25% (ellenőrizendő: üzemi mérések). Számoljunk 20%-kal.

Adott: mnyers=630gm_{\text{nyers}} = 630\,\text{g}, v=20%v = 20\%.
Keresett: a kisült tortalap tömege, és egy szelet átlagos tömege, ha 8 szeletre vágjuk.
Képlet és behelyettesítés:

mkisült=630⋅(1−20100)=630⋅0,80=504g.m_{\text{kisült}} = 630 \cdot \left(1 - \frac{20}{100}\right) = 630 \cdot 0{,}80 = 504\,\text{g}.

Egy szelet tömege: 504/8=63g504 / 8 = 63\,\text{g}.
Ellenőrzés: a veszteség 630−504=126g630 - 504 = 126\,\text{g}, ami a nyers tömegre vetítve 126/630⋅100=20%126/630 \cdot 100 = 20\% pontosan. ∎

26.4.9.2 Kidolgozott példa: linzer karika 100 db-hoz

Tanulási recept (nem eredeti receptúra): sárga linzer, 1 kg liszthez.

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Búzaliszt (finom, ~9% sikér) 1000 hideg
Vaj (zsírtart. 80%) 500 hideg
Porcukor 250
Tojássárgája 40 kb. 2 db
Só 2
Citromhéj 1 reszelt
Összes nyers tészta 1793

A linzer sütési vesztesége jellemzően 10–15% (ellenőrizendő: üzemi mérések). Legyen 12%.

Első számítás: Az 1 kg lisztes receptből hány db 12 g-os nyers linzerkorong szúrható ki, és mennyi lesz a sült tömege?

Nyers tészta: 1793g1793\,\text{g}. Nyers korong tömeg: 12g12\,\text{g}. Kiszúrható darab:

n=179312=149,4≈149db.n = \frac{1793}{12} = 149{,}4 \approx 149\,\text{db}.

A 0,4 db-nyi maradékot nemes hulladékként hasznosíthatod. Sütési veszteség 12%, egy db sült tömege:

mkisült, db=12⋅(1−12100)=12⋅0,88=10,56≈10,6g.m_{\text{kisült, db}} = 12 \cdot \left(1 - \frac{12}{100}\right) = 12 \cdot 0{,}88 = 10{,}56 \approx 10{,}6\,\text{g}.

Összes sült tömeg: 149⋅10,6=1579,4≈1579g149 \cdot 10{,}6 = 1579{,}4 \approx 1579\,\text{g}.
Ellenőrzés: nyers össztömeg 149⋅12=1788g149 \cdot 12 = 1788\,\text{g}, veszteség 1788−1579=209g1788 - 1579 = 209\,\text{g}, ami 209/1788⋅100≈11,7%209/1788 \cdot 100 \approx 11{,}7\%, kerekítésből adódó eltéréssel. ∎

Második számítás: Hány g nyers tésztát kell kimérni, ha 40 db 12 g-os nyers korongot szeretnél?

Első lépés: a 40 db nyers korong tömege 40⋅12=480g40 \cdot 12 = 480\,\text{g}. Mivel a kiszúrási hulladékot visszagyúrhatod, a kimért tésztamennyiség 480 g, de a gyakorlatban számolj 2–3% ráhagyást a porozás, apró veszteség miatt: 480⋅1,03≈494g480 \cdot 1{,}03 \approx 494\,\text{g}. A sült termék tömegét a 480 g nyers korongból számoljuk: 480⋅0,88=422,4≈422g480 \cdot 0{,}88 = 422{,}4 \approx 422\,\text{g}. A kerekítés miatt az egyes daraboknál 10–11 g között ingadozhat.

26.4.9.3 Kidolgozott példa: leveles tészta (krémlaphoz)

Tanulási recept (nem eredeti receptúra): vajas/leveles tészta 1 kg liszthez.

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Búzaliszt (magas sikértart.) 1000 hideg
Víz 550 hideg, kb. 4 °C
Só 20
Vaj a tésztába 100 hideg
Vaj a hajtogatáshoz 500 hideg, formázott lap
Összes nyers tészta 2170

A leveles tészta sütési vesztesége 30–40% (ellenőrizendő: üzemi mérések). Számoljunk 35%-kal.

Számítás: A recept szerinti 2170 g nyers tésztából mennyi sült leveles lap lesz?

mkisült=2170⋅(1−35100)=2170⋅0,65=1410,5≈1410g.m_{\text{kisült}} = 2170 \cdot \left(1 - \frac{35}{100}\right) = 2170 \cdot 0{,}65 = 1410{,}5 \approx 1410\,\text{g}.

Ha ebből a kész lapból 60 g-os adagokat vágsz, a darabszám:

n=141060=23,5≈23db.n = \frac{1410}{60} = 23{,}5 \approx 23\,\text{db}.

Ellenőrzés: 23 db × 60 g = 1380 g sült termék, a maradék 30 g a szeletelési hulladék. A sütési veszteség a nyers tömegre vetítve (2170−1410)/2170⋅100=35,0%(2170 - 1410)/2170 \cdot 100 = 35{,}0\%. ∎

Fordított irányú számítás: Ha 12 db 60 g-os leveles pogácsát szeretnél, mennyi liszt szükséges?

Keresett kisült tömeg: 12⋅60=720g12 \cdot 60 = 720\,\text{g}.
Szükséges nyers tészta: mnyers=720/(1−0,35)=720/0,65=1107,7≈1108gm_{\text{nyers}} = 720 / (1 - 0{,}35) = 720 / 0{,}65 = 1107{,}7 \approx 1108\,\text{g}.
A recept 2170 g nyers tésztát ad 1000 g lisztből. A szorzószám: k=1108/2170=0,5106k = 1108 / 2170 = 0{,}5106.
Liszt: 1000⋅0,5106=510,6≈511g1000 \cdot 0{,}5106 = 510{,}6 \approx 511\,\text{g}.
Többi anyag ugyanezzel a kk-val számolható: vaj a tésztába 100⋅0,5106=51g100 \cdot 0{,}5106 = 51\,\text{g}, hajtogató vaj 500⋅0,5106=255g500 \cdot 0{,}5106 = 255\,\text{g}, víz 550⋅0,5106=281g550 \cdot 0{,}5106 = 281\,\text{g}, só 20⋅0,5106=10g20 \cdot 0{,}5106 = 10\,\text{g}. ∎

26.4.10 Minőségellenőrzés

A tésztatermékek minőségét sütés után, lehűlés előtt és részben lehűlt állapotban is ellenőrizni kell.

26.4.11 Tipikus hibák és okaik

  1. Tünet: a piskóta sülve lényegesen kisebb tömegű a tervezettnél, a tortalap vékony.
    Ok: a sütési veszteséget alábecsülték, vagy a masszát túl magas hőfokon sütötték, és a felület idő előtt megkötött.
    Megelőzés: ellenőrzött veszteség-százalékot használj, a sütő hőfokát rendszeresen kalibráld.

  2. Tünet: a linzerkorongok kemények, összemenők, a szélük túl sötét.
    Ok: a nemes hulladékot többször visszagyúrták, a sikér megerősödött, a vaj megolvadt; a sütő hőfoka túl magas.
    Megelőzés: a nyesedéket hidegen tartva, minimális mozdulattal gyúrd vissza; sütés előtt pihentesd; használj 160–170 °C közötti sütőhőt (ellenőrizendő: berendezésfüggő).

  3. Tünet: a leveles tészta lapos, zsiradék folyik ki a tepsibe.
    Ok: a tésztát melegen nyújtották, a hajtogatás közben nem pihentették, vagy a sütő hőfoka túl alacsony.
    Megelőzés: a tészta és a hajtogatózsiradék hőmérséklete kb. 12–16 °C legyen, egymáshoz közel, a zsiradék ne olvadjon meg (ellenőrizendő: zsiradék gyártói adatlapja); a sütőt 200–220 °C-ra melegítsd elő (ellenőrizendő: üzemi gyakorlat).

  4. Tünet: a kész tésztatermék a második napon savanykás szagú, a felülete nedves.
    Ok: a sütés után a terméket melegen, zárt dobozba tették, vagy a hűtés nem volt elég gyors.
    Megelőzés: a tésztát rácson, jól szellőző helyen hűtsd le, majd tiszta, elkülönített helyen tárold; a nedves tésztaterméket hűtve tartsd.

26.4.12 Valós életbeli alkalmazás

Eset. Egy cukrászda vasárnap reggel 40 db linzerkarikát és 1 db 24 cm-es piskótalapot süt. A rendelés délelőtt 10 órára szól. A cukrász a 40 db 12 g-os korongra a kisülési célból számol vissza: 40⋅12g⋅1,03≈494g40\cdot 12\,\text{g}\cdot 1{,}03 \approx 494\,\text{g} nyers tésztát tervez (3% ráhagyással), így a szorzószám k=494/1793≈0,276k=494/1793\approx 0{,}276, tehát kb. 276 g lisztből (138 g vaj, 69 g porcukor, 11 g tojássárgája) gyúrja be a linzert. A piskótához 6 tojást, 150 g cukrot és 180 g lisztet használ. A tésztakészítés előtt a higiéniai ellenőrzőlistát végigfuttatja: kezet mos, a gépet ellenőrzi, a hűtőből kiveszi a vajat és a tojást. Sütés közben megméri a piskóta tömegét: a 630 g-os masszából 505 g sült lap lesz, a veszteség 19,8%, a tervezett 20%-hoz közel. A linzer 40 db sült korongja összesen kb. 418 g (40⋅10,44g40\cdot 10{,}44\,\text{g} 13%-os veszteséggel), ami a tervhez jól illeszkedik. A megmaradt kevés linzer-nyesedéket hűtőbe teszi, és másnap felhasználja. (Ha 1 kg lisztből gyúrt volna, kb. 1,3 kg tészta maradna felesleges nyesedékként; éppen ezt a tervezési hibát kerüli el a visszaszámolás.) A naplóba beírja a sütési hőfokot, a tömegadatokat és a hűtési időt. A rendelés időben elkészül, a tömegellenőrzés megfelelő, a maradék tészta nem romlik meg.

26.4.13 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A sütési veszteséget a kisült tömeghez viszonyítjuk.
  2. Igaz vagy hamis? A nemes hulladékot mindig korlátlanul visszagyúrhatjuk az omlós tésztába.
  3. Gyors számolás: 500 g nyers leveles tészta, 35% sütési veszteség. Mennyi a sült tömeg?
  4. Mi a hiba? A tésztakészítés közben a pályamunkás a nyersanyagokat kimérte, de a sütőből kikerült lapot közvetlenül a nyers tészta melletti pultra tette hűlni.
  5. Állítsd sorba a tésztakészítés lépéseit: kimérés, munkakezdés, tésztakészítés, sütés, hűtés, formázás, tömegmérés, dokumentálás.

26.4.14 Feladatok

1. feladat (A). Az 1 kg lisztből készült linzertészta nyers tömege 1793 g. A sütési veszteség 12%. Mennyi lesz a kisült tészta tömege?

2. feladat (A). Mi a kihozatali tényező, ha a sütési veszteség 20%? Mennyi sült piskóta lesz 800 g nyers masszából?

3. feladat (B). A 24 cm-es piskóta receptje: 300 g tojás, 150 g cukor, 180 g liszt. A sütési veszteség 20%. Mekkora lesz a sült tortalap tömege, és hány 60 g-os szeletet vághatsz belőle?

4. feladat (B). 30 db 15 g-os nyers leveles pogácsát szeretnél. A sütési veszteség 35%. A leveles tészta receptje 1 kg lisztre: 1000 g liszt, 550 g víz, 20 g só, 100 g vaj a tésztába, 500 g vaj a hajtogatáshoz. Mennyi lisztre van szükséged, és mennyi lesz a sült pogácsák össztömege?

5. feladat (C). A linzerkorongok sütés után kemények és összemenők lettek. A tésztát egyszer gyúrták, de a nyesedéket négyszer visszagyúrták, és a sütő hőfoka 220 °C volt. Elemezd a hibát, és javasolj megelőzést.

6. feladat (D). Készíts el 1 adag sárga linzert a fenti tanulási recept alapján. Mérd meg a nyers tészta, a kiszúrt korongok, a sütés utáni korongok tömegét. Számold ki a tényleges sütési veszteséget, és töltsd ki a tésztakészítési naplót (dátum, anyagok, hőmérséklet, tömegek, veszteség).

26.4.15 Megoldások

26.4.15.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A sütési veszteséget a nyers tömeghez viszonyítjuk.
  2. Hamis. A nemes hulladékot hűtve, kevés mozdulattal, korlátozott alkalommal gyúrhatjuk vissza; a túlzott visszagyúrás kemény tésztát okoz.
  3. 500⋅(1−0,35)=325g500 \cdot (1 - 0{,}35) = 325\,\text{g}.
  4. Hiba: a kész termék és a nyers tészta kereszt-szennyeződhet; a kész terméket elkülönített, tiszta hűtőterületen kell hűteni.
  5. Sorrend: munkakezdés → kimérés → tésztakészítés → formázás → sütés → tömegmérés → hűtés → dokumentálás.

26.4.15.2 Feladatok megoldása

1. feladat (A).
Adott: mnyers=1793gm_{\text{nyers}}=1793\,\text{g}, v=12%v=12\%.
Kiszámítjuk: mkisült=1793⋅(1−0,12)=1793⋅0,88=1577,84≈1578gm_{\text{kisült}}=1793 \cdot (1 - 0{,}12) = 1793 \cdot 0{,}88 = 1577{,}84 \approx 1578\,\text{g}.
Válasz: 1578 g sült linzer.

2. feladat (A).
Kihozatali tényező: k=1−0,20=0,80k=1-0{,}20=0{,}80.
Sült piskóta 800 g nyersből: 800⋅0,80=640g800 \cdot 0{,}80=640\,\text{g}.
Válasz: 0,80 kihozatali tényező; 640 g sült piskóta.

3. feladat (B).
Adott: nyers tömeg 300+150+180=630g300+150+180=630\,\text{g}, veszteség 20%.
Sült tömeg: 630⋅0,80=504g630 \cdot 0{,}80=504\,\text{g}.
Szeletszám 60 g-os adagokkal: 504/60=8,4≈8504 / 60 = 8{,}4 \approx 8 db 60 g-os szelet.
Válasz: 504 g sült lap, 8 db 60 g-os szelet.

4. feladat (B).
Adott: 30 db × 15 g = 450 g nyers pogácsa; sütési veszteség 35%, tehát sült tömeg: 450⋅0,65=292,5≈293g450 \cdot 0{,}65 = 292{,}5 \approx 293\,\text{g}.
A recept szerint a teljes nyers tészta 2170 g 1000 g lisztből. Szükséges nyers tészta (450 g): a liszt aránya a tésztán belül: 1000/2170=0,46081000/2170=0{,}4608.
Szükséges liszt: 450⋅0,4608=207,4≈207g450 \cdot 0{,}4608=207{,}4 \approx 207\,\text{g}.
Válasz: körülbelül 207 g liszt, 293 g sült pogácsa.

5. feladat (C).
A hiba oka a többszöri visszagyúrás: a sikérháló túl erőssé vált, a vaj megolvadt, a tészta veszített zsiradéktartalmából. A 220 °C túl magas, a felület gyorsan pirul, a belseje nem tud lazulni.
Megelőzés: a nyesedéket egyszer gyúrd vissza, hűtőben pihentesd, és a linzert 160–170 °C-on süsd (ellenőrizendő: berendezésfüggő). Ha a tészta már többször visszagyúrt, használd morzsalapnak, ne készíts belőle kényes formájú süteményt.

6. feladat (D).
A gyakorlati feladat értékelése: a mérési jegyzőkönyv pontos, a tényleges veszteség 10–15% közé esik, a higiéniai ellenőrzőlista kitöltött, a napló tartalmazza a hőmérsékletet és az időt. Várt eredmény: a mért veszteség 12% körül mozog; ha eltér, indokold (pl. sütő hőfoka, visszagyúrás mértéke).

26.4.16 Rövid összefoglaló

A tésztakészítés anyaghányad-számításának magja a sütési veszteség és a kihozatali tényező. A sütési veszteség a nyers és a kisült tömeg különbsége a nyers tömeg százalékában. A kihozatali tényező k=1−v/100k=1-v/100; ezzel számolunk a késztermék tömegéből a szükséges nyers tésztára: mnyers=mkisült/km_{\text{nyers}}=m_{\text{kisült}}/k. A tésztamennyiséget adott formára a felület, vastagság és a tészta sűrűségének becsléséből is meghatározhatjuk. A nemes hulladékot tiszta, hűtött állapotban, tésztafajtánként eltérően hasznosítjuk: az omlós tésztát óvatosan újragyúrjuk, a leveles tésztát nem hajtogatjuk újra, a piskótamorzsa krémes töltelékhez való. A tésztakészítés higiéniája magában foglalja a munkakezdést, a nyersanyag-ellenőrzést, az allergének elkülönítését, a kritikus hőmérsékletek betartását és a gépek biztonságos használatát. Továbbvitt eredmény. Ezt a kihozatalszámítást használjuk az Uzsonnasütemények anyaghányad-számítása és technológiai lapja alfejezetben, ahol egész tálca uzsonnasüteményeket kalkulálunk.

26.4.17 Források és ellenőrzési hiányok

Az alfejezet a cukrásztechnológiai alapfolyamatokra épül: sütési veszteség, kihozatal, nemes hulladék, higiéniai előírások. Hivatkozott jogszabályok: 852/2004/EK rendelet (élelmiszer-higiénia), 1169/2011/EU (fogyasztók tájékoztatása, allergének), 2017/2158/EU (akrilamid-csökkentés), 1993. évi XCIII. törvény (munkavédelem). Ellenőrizendő: a sütési veszteség pontos százalékai tésztafajtánként, a sütési hőfok- és időtáblázat, a hűtési paraméterek, a tojás tömegosztálya, a nemes hulladék hűtési idejének hatályos útmutatója, a gépek biztonságára vonatkozó pontos előírások és a NÉBIH jó higiéniai gyakorlat útmutatói. A tanulási receptek nem eredeti hagyományőrző receptek, hanem a szakmában elterjedt, szemléltető arányok.