20.7 Töltelékek anyaghányad-számítása és élelmiszerbiztonsága

Az előző alfejezetekben megismerted a Veszteség- és tömegnövekedés-számítás, a Tejszínkrémek, bavarois, mousse és ganache-krémek, a Vajkrémek: főzött, tojássárgás, habcsókos vajkrém és a Sós töltelékek és a töltelékkészítés balesetvédelme alfejezetek tartalmát. Ebben az összefoglaló számítási alfejezetben a töltelékek anyaghányad-számítását és a krémek élelmiszerbiztonsági rendszerét kapcsoljuk össze.

20.7.1 Motiváció: mennyi krém kell a tortába, és miért nem mindegy?

Esküvői tortát készítesz. A rendelés szerint 24 cm átmérőjű, három piskótalapból álló torta készül, két rétegben sárgakrémmel, kívül vajkrémmel. A műhelyben a sárgakrémből 1,2 kg van, a vajkrémből 800 g. Elég lesz-e? Ha túl keveset készítesz, a torta üreges lesz; ha túl sokat, a maradék krém hűtve tárolható ugyan, de a felesleg költség, és a tárolás közben is minőségi és élelmiszerbiztonsági kockázatot hordoz. A pontos anyaghányad-számítás tehát nemcsak gazdaságossági kérdés, hanem a vendég elégedettségének és a biztonságos termék előállításának alapfeltétele is.

A metszeten látszik, melyik réteghez melyik méret tartozik: a belső krémréteg a torta felületével és a réteg vastagságával számolható „alacsony henger”, a bevonathoz a tető és a palást felülete kell.

Torta metszete méretvonalakkal: három piskótalap között két 0,8 cm-es krémréteg, kívül vajkrém a tetején és oldalán; jelölve a 24 cm-es átmérő és a krémréteg hengerként.
A torta szerkezete metszetben: három piskótalap, két 0,8 cm-es krémréteg, kívül bevonat

20.7.2 Szemléletes kép: a töltelék mint alacsony henger

Képzeld el, hogy a torta töltelékrétege egy olyan henger, amelynek alapterülete a torta felülete, magassága pedig a krémréteg vastagsága. Egy 24 cm átmérőjű torta sugara 12 cm, így a felülete:

A=π⋅122≈452,4cm2.A = \pi \cdot 12^2 \approx 452{,}4 \,\text{cm}^2.

Ha 0,8 cm vastag sárgakrémet kenünk rá, akkor a réteg térfogata:

V=452,4cm2⋅0,8cm≈361,9cm3,V = 452{,}4 \,\text{cm}^2 \cdot 0{,}8 \,\text{cm} \approx 361{,}9 \,\text{cm}^3,

ami milliliterben is ennyi: 361,9ml361{,}9 \,\text{ml}. Ha a sárgakrém sűrűsége 0,95 g/cm³, akkor a szükséges krém tömege:

m=361,9cm3⋅0,95g/cm3≈343,8g.m = 361{,}9 \,\text{cm}^3 \cdot 0{,}95 \,\text{g/cm}^3 \approx 343{,}8 \,\text{g}.

Ez a szám lesz a további számítások kiindulópontja.

20.7.3 Definíciók és alapösszefüggések

Definíció. A töltelékigény az a kész krémmennyiség, amelyet a sütemény vagy torta rétegei közé, illetve a felület díszítésére tervezünk. Mértékegysége tömeg (g vagy kg). A töltelékigényt a felület, a rétegvastagság és a krém sűrűségének szorzataként számítjuk.

Összefüggés. A töltelék tömege:

mtöltelék=Aréteg⋅hréteg⋅ρkrém,m_{\text{töltelék}} = A_{\text{réteg}} \cdot h_{\text{réteg}} \cdot \rho_{\text{krém}},

ahol:

A felület számítása a forma alakjától függ:

Megjegyzés. A krémek sűrűsége függ a típusuktól és a habosítottságtól. A sárgakrém sűrűsége körülbelül 0,90–1,05 g/cm³, a vajkrémé 0,80–0,95 g/cm³, a tejszínhabos krémé 0,45–0,65 g/cm³. Ezek szemléltető értékek; a pontos sűrűséget mindig az adott receptúrán és üzemi mérésen kell meghatározni (ellenőrizendő: saját mérés, gyártói adatlap).

A HTML-kiadás kalkulátorában a forma (kör vagy téglalap), a méretek, a belső rétegek száma és vastagsága, a bevonat, a krémtípus és a veszteség állítható; a számítás lépései behelyettesítve jelennek meg, így a lenti példák (343,8 g; 2533 g; 863 g) és a feladatok ellenőrizhetők. A nyomtatott ábra a 2. példa kitöltött számítását mutatja.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Tortametszet krémrétegekkel és a töltelékigény számításának lépései.
Töltelékigény-számítás: metszet és a 2. példa kitöltött számítása

20.7.4 Főzési (bepárlási) veszteség a főzött krémeknél

A főzött krémek – például a sárgakrém – készítésekor a víz egy része elpárolog, ezért a kész krém tömege kisebb, mint a betett nyersanyagok összes tömege. Ezt a Veszteség- és tömegnövekedés-számítás alfejezet szabályai szerint főzési vagy bepárlási veszteségnek nevezzük, és a bruttó (főzés előtti) tömegre vonatkoztatjuk.

Szabály. A főzési veszteséggel csökkentett nettó tömeg:

mnettó=mbruttó⋅(1−v100),m_{\text{nettó}} = m_{\text{bruttó}} \cdot \left(1 - \frac{v}{100}\right),

a szükséges bruttó (nyersanyag) tömeg pedig:

mbruttó=mnettó1−v100.m_{\text{bruttó}} = \frac{m_{\text{nettó}}}{1 - \frac{v}{100}}.

A vv a főzési veszteség százalékban. A veszteség értéke receptúrától, főzési időtől és hőfoktól függ; sárgakrémnél a gyakorlatban 8–15% közötti bepárlási veszteséggel számolhatunk (ellenőrizendő: üzemi technológiai utasítás, receptúra).

Példa. 2,0 kg (2000 g) kész sárgakrémre van szükség, és a receptúra szerint a főzési veszteség 10%. A főzés előtti bruttó tömeg:

mbruttó=2000g1−0,10=20000,90≈2222,2g.m_{\text{bruttó}} = \frac{2000\,\text{g}}{1 - 0{,}10} = \frac{2000}{0{,}90} \approx 2222{,}2 \,\text{g}.

Tehát körülbelül 2,222 kg nyersanyagot kell bemérni ahhoz, hogy 2,0 kg kész krémet kapjunk.

20.7.5 A habosítás térfogatnövekedése (overrun)

A tejszínkrémeknél és a habosított vajkrémeknél a krémbe levegőt dolgozunk, ezért a térfogata nő, de a tömege gyakorlatilag nem változik. A térfogatnövekedést overrun-nak nevezzük.

Összefüggés. A hab térfogata a folyadék térfogatához képest:

Vhab=Vfolyadék⋅(1+OR100),V_{\text{hab}} = V_{\text{folyadék}} \cdot \left(1 + \frac{OR}{100}\right),

ahol OROR az overrun százalékban. A hab sűrűsége:

ρhab=mfolyadékVhab.\rho_{\text{hab}} = \frac{m_{\text{folyadék}}}{V_{\text{hab}}}.

A tömeg nem nő, tehát mhab≈mfolyadékm_{\text{hab}} \approx m_{\text{folyadék}} (a hozzáadott cukor és ízesítők kis tömegnövekedést adnak, amit a receptúrában figyelembe veszünk).

Példa. 500 g, 35% zsírtartalmú habtejszínt verünk fel. A tejszín sűrűsége folyadék állapotban körülbelül 0,95 g/cm³ (ellenőrizendő: gyártói adat). A folyadék térfogata:

Vfolyadék=500g0,95g/cm3≈526,3ml.V_{\text{folyadék}} = \frac{500\,\text{g}}{0{,}95\,\text{g/cm}^3} \approx 526{,}3 \,\text{ml}.

Ha az overrun 80%, akkor a hab térfogata:

Vhab=526,3⋅(1+80100)=526,3⋅1,8≈947,4ml.V_{\text{hab}} = 526{,}3 \cdot \left(1 + \frac{80}{100}\right) = 526{,}3 \cdot 1{,}8 \approx 947{,}4 \,\text{ml}.

A hab sűrűsége:

ρhab=500g947,4cm3≈0,528g/cm3.\rho_{\text{hab}} = \frac{500\,\text{g}}{947{,}4\,\text{cm}^3} \approx 0{,}528 \,\text{g/cm}^3.

Ha egy tortába 360 cm³ tejszínhabos krémet kell tölteni, akkor annak tömege:

m=360⋅0,528≈190,1g.m = 360 \cdot 0{,}528 \approx 190{,}1 \,\text{g}.

Tehát ehhez a réteghez körülbelül 190 g kész hab kell, amihez 500 g tejszínből kiindulva arányosan kevesebb alapanyag szükséges, mert a habosítás a térfogatot növeli, nem a tömeget.

20.7.6 Kidolgozott példák: sárgakrém, vajkrém, tejszínkrém

20.7.6.1 1. példa (A): sárgakrém töltelékigény

Adott: egy 60 × 40 cm-es tepsi, amelybe két piskótalap közé 1,0 cm vastag sárgakrémet töltünk. A krém sűrűsége 0,95 g/cm³. A főzési veszteség 10%.

Számítás. A tepsi felülete:

A=60⋅40=2400cm2.A = 60 \cdot 40 = 2400 \,\text{cm}^2.

A töltelék térfogata:

V=2400⋅1,0=2400cm3.V = 2400 \cdot 1{,}0 = 2400 \,\text{cm}^3.

A szükséges kész krém tömege:

mnettó=2400⋅0,95=2280g=2,28kg.m_{\text{nettó}} = 2400 \cdot 0{,}95 = 2280 \,\text{g} = 2{,}28 \,\text{kg}.

A főzés előtti bruttó tömeg:

mbruttó=22801−0,10=22800,90≈2533,3g.m_{\text{bruttó}} = \frac{2280}{1 - 0{,}10} = \frac{2280}{0{,}90} \approx 2533{,}3 \,\text{g}.

Tehát a tepsi megtöltéséhez körülbelül 2,53 kg sárgakrém nyersanyagot kell főzni.

20.7.6.2 2. példa (B): vajkrém töltelékigény 24 cm-es tortához

Adott: 24 cm átmérőjű torta, két rétegben 0,8 cm vastag vajkrémet töltünk, és a torta külsejét is bevonjuk 0,3 cm vastagon. A vajkrém sűrűsége 0,85 g/cm³, a készítési veszteség (keverőtálban, eszközön maradó) 2%.

Számítás. A torta felülete:

A=π⋅122≈452,4cm2.A = \pi \cdot 12^2 \approx 452{,}4 \,\text{cm}^2.

A két belső réteg térfogata összesen:

Vbelső=2⋅452,4⋅0,8=723,8cm3.V_{\text{belső}} = 2 \cdot 452{,}4 \cdot 0{,}8 = 723{,}8 \,\text{cm}^3.

A külső bevonathoz a torta oldalát és tetejét közelítőleg hengerpalástként számítjuk. A torta magassága legyen például 6 cm, az oldalfelület:

Aoldal=2πrh=2⋅π⋅12⋅6≈452,4cm2,A_{\text{oldal}} = 2 \pi r h = 2 \cdot \pi \cdot 12 \cdot 6 \approx 452{,}4 \,\text{cm}^2,

a teteje pedig 452,4 cm². A külső bevonat térfogata:

Vkülső=(452,4+452,4)⋅0,3≈271,4cm3.V_{\text{külső}} = (452{,}4 + 452{,}4) \cdot 0{,}3 \approx 271{,}4 \,\text{cm}^3.

A teljes vajkrémigény térfogata:

Vösszes=723,8+271,4=995,2cm3.V_{\text{összes}} = 723{,}8 + 271{,}4 = 995{,}2 \,\text{cm}^3.

A kész krém tömege:

mnettó=995,2⋅0,85≈845,9g.m_{\text{nettó}} = 995{,}2 \cdot 0{,}85 \approx 845{,}9 \,\text{g}.

A 2% veszteséggel a bruttó szükséglet:

mbruttó=845,91−0,02≈863,2g.m_{\text{bruttó}} = \frac{845{,}9}{1 - 0{,}02} \approx 863{,}2 \,\text{g}.

Tehát körülbelül 863 g vajkrém-nyersanyagot kell összeállítani.

A motiváció kérdésére a válasz: a bevezető tortájához két réteg sárgakrém kb. 2⋅343,8≈690g2 \cdot 343{,}8 \approx 690\,\text{g}, a vajkrém kb. 860 g kell. Az 1,2 kg sárgakrém tehát bőven elég, a 800 g vajkrém viszont nem.

20.7.6.3 3. példa (C): tejszínkrém habosítással

Adott: 30 cm × 20 cm-es csokoládétorta tetejére 1,5 cm vastag tejszínhabos krémet készítünk. A hab overrunja 80%, a tejszín folyadék sűrűsége 0,95 g/cm³ (a porcukrot a folyadék részeként, ezzel a sűrűséggel közelítjük); a krémhez a tejszín tömegének 5%-a porcukor.

Számítás. A felület 30⋅20=600cm230 \cdot 20 = 600 \,\text{cm}^2, a térfogat 600⋅1,5=900cm3600 \cdot 1{,}5 = 900 \,\text{cm}^3. A hab sűrűsége az overrunból:

ρhab=0,951,8≈0,528g/cm3.\rho_{\text{hab}} = \frac{0{,}95}{1{,}8} \approx 0{,}528 \,\text{g/cm}^3.

A kész hab tömege (a porcukorral együtt):

mhab=900⋅0,528≈475g.m_{\text{hab}} = 900 \cdot 0{,}528 \approx 475 \,\text{g}.

A porcukor a tejszín tömegének 5%-a, tehát mtejszín⋅1,05=475m_{\text{tejszín}} \cdot 1{,}05 = 475:

mtejszín=4751,05≈452g,mcukor=452⋅0,05≈23g.m_{\text{tejszín}} = \frac{475}{1{,}05} \approx 452 \,\text{g}, \qquad m_{\text{cukor}} = 452 \cdot 0{,}05 \approx 23 \,\text{g}.

Ellenőrzés: 452+23=475g452 + 23 = 475\,\text{g}; a hab térfogata 475/0,528≈900cm3475 / 0{,}528 \approx 900\,\text{cm}^3.

Tehát a tetejére körülbelül 452 g tejszínt és 23 g porcukrot kell felverni.

20.7.7 Krémek HACCP-táblázata

A krémek – különösen a tojásos, tejes és tejszínes krémek – súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot rejtenek, mert kiváló táptalajt adnak a kórokozó baktériumoknak. A HACCP-rendszerben ezért a krémkészítés minden lépését elemeznünk kell. Az alábbiakban a krémek jellemző kritikus szabályozási pontjait (CCP) foglaljuk táblázatba. Az értékek tanulási példák, nem hatósági előírások.

Jogszabály. Az élelmiszer-higiéniai követelményeket a 852/2004/EK rendelet és a magyar élelmiszerlánc-törvény, valamint a NÉBIH útmutatói határozzák meg. A hőmérsékleti határértékek és időtartamok egy részét a gyártói adatlapok és a technológiai utasítások pontosítják. Minden számszerű értéket ellenőrizni kell (ellenőrizendő: hatályos előírások, NÉBIH-útmutató, gyártói adatlap).

HACCP-táblázat. A krémkészítés jellemző lépései:

Lépés Veszély Megelőzés Kritikus határ (tanulási) Monitorozás Helyesbítő tevékenység Dokumentum
Tej, tojás átvétele mikrobás szennyeződés, törött tojás beszállító értékelés, hőmérséklet-ellenőrzés, tojás szemrevételezése tej ≤ 5 °C, tojás friss, sértetlen (ellenőrizendő) átvételkor hőmérő, szemrevételezés visszautasítás, eltérő tétel elkülönítése átvételi napló
Sárgakrém hőkezelése Salmonella, Bacillus cereus spóra túlélése folyamatos keverés, megfelelő maghőmérséklet és idő forrás (≥ 95 °C maghőmérséklet), forrástól 2–5 perc lassú forralás (tanulási példa, ellenőrizendő; lásd Tojáskrémek I: főzött sárgakrém és vaníliakrém) digitális maghőmérő, konyhai időzítő tovább főzés, szükség szerint újramelegítés hőkezelési napló
Gyors hűtés spórák csírázása, baktériumok szaporodása krém gyors lehűtése jégfürdőn, sekély rétegben, keveréssel 60 °C-ról 20 °C-ra legfeljebb 2 óra, majd 5 °C alá további legfeljebb 4 óra (tanulási példa, ellenőrizendő) hőmérő, óra, keverés közbeni mérés jégfürdő megerősítése, sokkoló használata, újra hűtés hűtési napló
Hűtött tárolás Listeria monocytogenes, romlás hűtő 5 °C alatt, jelölt felhasználhatósági idő, zárható edény ≤ 5 °C, sárgakrém 24–48 h, tejszínhabos krém 24 h (tanulási példa, ellenőrizendő) hűtőhőmérő, napi ellenőrzés, címke hőmérséklet javítása, lejárt krém selejtezése hűtőnapló
Habosítás, vajkrém készítés keresztszennyeződés, allergén áthordás allergén elkülönítés, tiszta eszköz, kesztyű, hajháló nincs idegen nyersanyag, allergén nyomok nem kimutathatók (ellenőrizendő) szemrevételezés, eszköz ellenőrzése eszközcsere, tisztítás, tétel újraértékelése termelési lap
Töltés, expedíció hűtési lánc megszakadása, hőmérséklet-emelkedés hűtött szállítás, előhűtött doboz, gyors kiadás szállítás ≤ 5 °C, kiadás 30 percen belül (ellenőrizendő) hőmérő, időmérés áru visszatartás, hűtőbe helyezés, leselejtezés szállítási jegyzőkönyv

Kritikus pont. A sárgakrém hőkezelése, a gyors hűtés és a hűtött tárolás jellemzően CCP; a habosítás és töltés inkább a jó higiéniai gyakorlat (GHP) keretébe tartozik, de allergénkezelés szempontjából ugyanúgy ellenőrizni kell.

20.7.8 Gyakorlati útmutató (számítási és dokumentálási munkához)

Ebben az alfejezetben nem készítünk konkrét krémet, de a fenti számításokat a termelés során mindig el kell végezni. A következő lépéssort kövesd:

  1. Higiéniai munkakezdés: munkaruha felvétele, hajháló, kézmosás, a munkafelület és az eszközök fertőtlenítése, a nyersanyagok (tej, tojás, tejszín, vaj) hőmérsékletének és lejárati idejének ellenőrzése.
  2. Mise en place: a receptúra és a kalkuláció előkészítése, a mérleg kalibrálása, a formák és tepsik méreteinek lemérése.
  3. Töltelékigény kiszámítása: a rétegfelület, vastagság és sűrűség alapján a kész krém tömege.
  4. Bruttó nyersanyagigény: a főzési veszteség és egyéb veszteségek figyelembevételével.
  5. HACCP-dokumentálás: a hőkezelési, hűtési és tárolási adatok beírása a megfelelő naplókba.
  6. Takarítás: a krémmaradékok és edények kezelése, a munkafelület fertőtlenítése.

Biztonsági korlát. A krémkészítéshez használt gépek (habverő, krémfőző, sokkoló) működés közben benyúlva nem üzemeltethetők; tisztítás előtt mindig áramtalaníts. A forró sárgakrém kézre, arcra fröccsenhet – védőkesztyű és hosszú nyelű eszköz szükséges.

20.7.9 Minőségellenőrzés

A töltelékek mennyiségét és minőségét a következő jellemzők alapján ellenőrizzük:

20.7.10 Tipikus hibák és okaik

  1. Túlfőtt, besűrűsödött sárgakrém, leégés
  2. Túlállt tejszínhab, vajkiválás
  3. A krém mennyisége kevés a torta töltéséhez
  4. A krém nem hűlt le időben, hűtőben tovább állt

20.7.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy cukrászüzembe esküvői torta rendelése érkezik: 3 emeletes, alul 28 cm-es, sárgakrémes, kívül vajkrémes torta. A műszakvezető kiszámolja, hogy a 28 cm-es tortához 1,5 kg sárgakrém kell a két rétegbe, és 0,9 kg vajkrém a bevonáshoz. A sárgakrém receptúrája 1,0 kg kész krémre ad meg 1,1 kg bruttó anyagot (kb. 9% főzési veszteség). A vezető 1,5 kg nettóhoz 1,5 × 1,1 = 1,65 kg nyersanyagot mér be. A főzést és a gyors hűtést a HACCP szerint dokumentálja. A kész krémből a mérés szerint 1,48 kg lesz, ami a tervezett 1,5 kg-hoz képest elfogadható. A hűtőben 4 °C-on tárolja. Az átadáskor a hőmérő 5 °C alatti értéket mutat. A vendég elégedett, a hatósági ellenőrzés a naplókat rendben találja. A tanulság: a pontos anyaghányad-számítás és a fegyelmezett hűtési gyakorlat együtt védi a vendéget és a vállalkozást.

20.7.12 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A habosítás növeli a tejszínhab tömegét.
  2. Egy 20 cm átmérőjű torta töltelékrétegéhez 0,6 cm vastag krém kell. A krém sűrűsége 0,90 g/cm³. Mennyi a szükséges krém tömege?
  3. Mi a teendő, ha a sárgakrém hőkezelése közben a hőmérő csak 78 °C-ot mutat, és a krém még nem forr?
  4. Miért kritikus pont a gyors hűtés a főzött krémeknél?

20.7.13 Feladatok

1. feladat (A). Számítsd ki a 26 cm átmérőjű torta 0,7 cm vastag sárgakrém-rétegének tömegét, ha a krém sűrűsége 0,92 g/cm³.

2. feladat (A). Számítsd ki a 60 × 40 cm-es tepsi töltelékigényét, ha a vajkrém vastagsága 1,2 cm, sűrűsége 0,85 g/cm³.

3. feladat (B). 1,8 kg kész sárgakrémet kell készíteni. A főzési veszteség 12%. Mennyi a bruttó nyersanyagigény? A receptúra 1,0 kg bruttó tömegre: tej 700 g, tojássárgája 150 g, cukor 100 g, keményítő 30 g, vaníliás cukor 20 g (összesen 1 000 g). Számítsd ki az egyes alapanyagok mennyiségét.

4. feladat (B). 24 cm-es torta külsejét 0,4 cm vastagon vajkrémmel vonjuk be. A torta magassága 5 cm. A vajkrém sűrűsége 0,88 g/cm³, a készítési veszteség 3%. Mennyi vajkrémet kell készíteni?

5. feladat (C). Egy tejszínhabos krém receptje: 500 g habtejszín (35%), 30 g porcukor. A tejszín folyadék sűrűsége 0,95 g/cm³, az overrun 70%. Mekkora a kész hab térfogata és sűrűsége? Hány cm³ habbal lehet megtölteni egy 300 cm³-es formát? (A porcukor tömege elhanyagolható a hab tömegénél.)

6. feladat (D). Készítsd el a saját tanulókonyhádban (vagy rajzold le) a krémkészítés HACCP-táblázatát, és egészítsd ki a hiányzó kritikus határokat, monitorozási módszereket és helyesbítő tevékenységeket. Értékelési szempontok: legalább 3 CCP, minden sorban kitöltött dokumentum, a határértékek mellett ellenőrzési jelzés.

20.7.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok:

  1. Hamis. A habosítás térfogatnövekedést okoz, a tömeg gyakorlatilag változatlan.
  2. A felület A=π⋅102≈314,2cm2A = \pi \cdot 10^2 \approx 314{,}2 \,\text{cm}^2; V=314,2⋅0,6=188,5cm3V = 314{,}2 \cdot 0{,}6 = 188{,}5 \,\text{cm}^3; m=188,5⋅0,90=169,7g≈170gm = 188{,}5 \cdot 0{,}90 = 169{,}7 \,\text{g} \approx 170 \,\text{g}.
  3. Tovább kell főzni, amíg a krém fel nem forr (maghőmérséklet ≥ 95 °C), és be kell tartani az előírt 2–5 perc lassú forralást (tanulási példa). A hőkezelési naplóba a javítást fel kell jegyezni.
  4. A gyors hűtés azért CCP, mert a főzött krémben a hőkezelés után túlélő spórák az 5–60 °C közötti hőmérsékleten gyorsan csírázhatnak, és a krém megromolhat vagy ételmérgezést okozhat.

1. feladat (A). A=π⋅132≈530,9cm2A = \pi \cdot 13^2 \approx 530{,}9 \,\text{cm}^2; V=530,9⋅0,7=371,6cm3V = 530{,}9 \cdot 0{,}7 = 371{,}6 \,\text{cm}^3; m=371,6⋅0,92=341,9g≈342gm = 371{,}6 \cdot 0{,}92 = 341{,}9 \,\text{g} \approx 342 \,\text{g}.

2. feladat (A). A=60⋅40=2400cm2A = 60 \cdot 40 = 2400 \,\text{cm}^2; V=2400⋅1,2=2880cm3V = 2400 \cdot 1{,}2 = 2880 \,\text{cm}^3; m=2880⋅0,85=2448g=2,448kgm = 2880 \cdot 0{,}85 = 2448 \,\text{g} = 2{,}448 \,\text{kg}.

3. feladat (B). A bruttó igény: mbruttó=1800/(1−0,12)=1800/0,88≈2045,5gm_{\text{bruttó}} = 1800 / (1 - 0{,}12) = 1800 / 0{,}88 \approx 2045{,}5 \,\text{g}. A szorzószám az 1,0 kg-os recepthez képest: k=2045,5/1000=2,0455k = 2045{,}5 / 1000 = 2{,}0455. Alapanyagok: - tej: 700⋅2,0455=1431,8g700 \cdot 2{,}0455 = 1431{,}8 \,\text{g} - tojássárgája: 150⋅2,0455=306,8g150 \cdot 2{,}0455 = 306{,}8 \,\text{g} - cukor: 100⋅2,0455=204,6g100 \cdot 2{,}0455 = 204{,}6 \,\text{g} - keményítő: 30⋅2,0455=61,4g30 \cdot 2{,}0455 = 61{,}4 \,\text{g} - vaníliás cukor: 20⋅2,0455=40,9g20 \cdot 2{,}0455 = 40{,}9 \,\text{g}

Ellenőrzés: 1431,8+306,8+204,6+61,4+40,9=2045,5g1431{,}8 + 306{,}8 + 204{,}6 + 61{,}4 + 40{,}9 = 2045{,}5 \,\text{g}, ami egyezik a szükséges bruttó mennyiséggel.

4. feladat (B). A felület Aoldal=2π⋅12⋅5≈377,0cm2A_{\text{oldal}} = 2 \pi \cdot 12 \cdot 5 \approx 377{,}0 \,\text{cm}^2; a teteje Atető=π⋅122=452,4cm2A_{\text{tető}} = \pi \cdot 12^2 = 452{,}4 \,\text{cm}^2; a bevonat teljes felülete 377+452,4=829,4cm2377 + 452{,}4 = 829{,}4 \,\text{cm}^2. A térfogat V=829,4⋅0,4=331,8cm3V = 829{,}4 \cdot 0{,}4 = 331{,}8 \,\text{cm}^3; a kész krém tömege mnettó=331,8⋅0,88=292,0gm_{\text{nettó}} = 331{,}8 \cdot 0{,}88 = 292{,}0 \,\text{g}; a bruttó mbruttó=292,0/(1−0,03)=292,0/0,97≈301,0gm_{\text{bruttó}} = 292{,}0 / (1 - 0{,}03) = 292{,}0 / 0{,}97 \approx 301{,}0 \,\text{g}.

5. feladat (C). A folyadék térfogata Vfolyadék=500/0,95=526,3mlV_{\text{folyadék}} = 500 / 0{,}95 = 526{,}3 \,\text{ml}; a hab térfogata Vhab=526,3⋅(1+70/100)=526,3⋅1,7=894,7mlV_{\text{hab}} = 526{,}3 \cdot (1 + 70/100) = 526{,}3 \cdot 1{,}7 = 894{,}7 \,\text{ml}. A hab tömege kb. 500 g (a porcukorral 530 g, de elhanyagoljuk); sűrűsége ρhab=500/894,7≈0,559g/cm3\rho_{\text{hab}} = 500 / 894{,}7 \approx 0{,}559 \,\text{g/cm}^3. A 300 cm³-es forma megtöltéséhez 300⋅0,559=167,7g300 \cdot 0{,}559 = 167{,}7 \,\text{g} hab kell; ez a teljes mennyiségnek (500 g) kb. 167,7/500=33,5%167{,}7 / 500 = 33{,}5\%-a, tehát a recept harmadából is elkészülne.

6. feladat (D). A megoldást a fenti HACCP-táblázat mintájára kell elkészíteni, legalább a hőkezelés, gyors hűtés, hűtött tárolás sorokkal. A dokumentumok oszlopban feltüntethető: hőkezelési napló, hűtési napló, hűtőnapló, termelési lap. A kritikus határoknál jelölni kell: „ellenőrizendő: hatályos útmutató”.

20.7.15 Rövid összefoglaló

A töltelékek anyaghányad-számítása a töltelékigényből indul: a réteg felülete × vastagsága × sűrűsége adja a kész krém tömegét. A főzött krémeknél a bepárlási veszteséggel a kész tömegből bruttó nyersanyagigényt számítunk az mbruttó=mnettó/(1−v/100)m_{\text{bruttó}} = m_{\text{nettó}} / (1 - v/100) képlettel. A habosítás térfogatnövekedést okoz overrun szerint, de a tömeg nem nő. A kidolgozott példák sárgakrémre, vajkrémre és tejszínhabos krémre mutatják a számítást. Az élelmiszerbiztonság szempontjából a krémeknél a hőkezelés, a gyors hűtés és a hűtött tárolás a kritikus szabályozási pontok; a hőmérsékletek (például forrás és 2–5 perc lassú forralás a sárgakrémnél, 5 °C alatti tárolás, 60 °C-ról 20 °C-ra 2 órán belüli hűtés) tanulási értékek, és ellenőrizendők; ugyanezeket a Tojáskrémek I: főzött sárgakrém és vaníliakrém alfejezet is használja. A számítást a torták és a krémes sütemények kalkulációjához használjuk fel.

Továbbvitt eredmény. A töltelékigény és a bruttó-nettó átszámítás a Kikészített sütemények és torták: jellemzők és tortakészítési műveletek és a Krémes és tejszínes sütemények anyaghányad-számítása és higiéniája alfejezetekben szükséges a teljes termékkalkulációhoz.

20.7.16 Források és ellenőrzési hiányok

A szöveg a következő forrástípusokra támaszkodik: cukrászati szakkönyvek (Magyarországon használt tankönyvek, cukrászipari technológiai jegyzetek), a 852/2004/EK rendelet és a magyar élelmiszerlánc-törvény előírásai, NÉBIH-útmutatók, gyártói adatlapok. A hőmérsékleti határértékek, a veszteségszázalékok és a sűrűségértékek tájékoztató jellegűek; ezeket az üzemi technológiai utasítás, a NÉBIH aktuális útmutatója és a gyártói dokumentáció szerint kell ellenőrizni. Különösen ellenőrizendő: a sárgakrém hőkezelési hőmérséklete és ideje, a gyors hűtés időkorlátja, a hűtött tárolás hőmérséklete és a termékek maximális eltarthatósági ideje.