17.5 Receptúra és anyaghányad: nagyítás, kicsinyítés, szorzószám

17.5.1 Motiváció

Képzeld el, hogy egy vendég 24 cm-es diós tortát rendel esküvőre, de a műhely receptgyűjteménye csak 18 cm-es formára írta le az anyaghányadot. A piskóta lehet, hogy vékony vagy száraz lesz, ha „szemre” növeled az adagot, a krém pedig elfogy, ha túl sokat készítesz. Ugyanez a helyzet, amikor a cukrászüzemben 40 db-os minyon-receptből 120 db-ot kell gyártani egy napra. Ilyenkor nem találgatsz, hanem a receptúra (normaanyaghányad) adatait szorzószámmal arányosan átszámolod, majd ellenőrzöd az összesített tömeget. Ebben az alfejezetben ezt a mindennapos műhelyszámítást tanulod meg.

17.5.2 Szemléletes kép

A receptúra-átszámítás gondolati lánca egyszerű:

receptúra alapmennyisége → kívánt mennyiség (tömeg, adagszám vagy felület) → szorzószám → minden nyersanyag beszorzása → gyakorlati kerekítés → összesítő ellenőrzés

Ha a lánc bármelyik elemét kihagyod, vagy a szorzószámot rosszul számolod, a végtermék arányai eltolódnak. Ezért nem „érzésre” dolgozunk, hanem számoljuk és ellenőrizzük.

17.5.3 Definíciók és szabályok

Definíció. Receptúra (normaanyaghányad). Egy adott cukrászati termék előállításához szükséges nyersanyagok listája, mennyiségük tömegben vagy darabban, meghatározott alapmennyiségre vonatkoztatva (például „1 kg linzertészta”, „1 db 18 cm-es torta”, „40 db minyon”). A receptúrához mindig tartozik technológiai utasítás: a műveletek sorrendje, a hőfokok, idők, minőségi és higiéniai követelmények.

Definíció. Szorzószám. Az a mértékegység nélküli viszonyszám (kk), amellyel a receptúra minden nyersanyagának mennyiségét meg kell szorozni, hogy a kívánt mennyiségű terméket kapjuk.

Szabály. A szorzószám alapképlete:

k=kívánt mennyiségalapmennyiség k = \frac{\text{kívánt mennyiség}}{\text{alapmennyiség}}

A képletben a számláló és a nevező mértékegységének azonosnak kell lennie, mert kk mértékegység nélküli szám. Például grammot grammal, darabot darabbal, cm²-t cm²-rel osztunk.

Szabály. Tömeg vagy adagszám alapján. Ha az új mennyiséget tömegben vagy darabban adják meg, a szorzószám közvetlenül számolható:

k=mkívántmalapvagyk=nkívántnalap k = \frac{m_{\text{kívánt}}}{m_{\text{alap}}} \quad \text{vagy} \quad k = \frac{n_{\text{kívánt}}}{n_{\text{alap}}}

Szabály. Formaméret szerinti átszámítás. Torták, felvágottak és keretes sütemények esetén a tészta mennyisége a felülettel arányos, nem az átmérővel vagy az oldalhosszal. Ezért a szorzószámot a felületek arányából számoljuk. Kerek formánál a kör területe A=πr2A = \pi r^2, ahol rr a sugár (az átmérő fele). Mivel a π\pi egyszerűsödik, elegendő a sugarak négyzetének arányát venni:

k=AújAalap=πrúj2πralap2=(rújralap)2 k = \frac{A_{\text{új}}}{A_{\text{alap}}} = \frac{\pi r_{\text{új}}^2}{\pi r_{\text{alap}}^2} = \left(\frac{r_{\text{új}}}{r_{\text{alap}}}\right)^2

Szögletes keretnél vagy tepsiben a téglalap területe A=a⋅bA = a \cdot b, így a szorzószám:

k=AújAalap=aúj⋅bújaalap⋅balap k = \frac{A_{\text{új}}}{A_{\text{alap}}} = \frac{a_{\text{új}} \cdot b_{\text{új}}}{a_{\text{alap}} \cdot b_{\text{alap}}}

17.5.4 A receptúra-átszámítás lépései

  1. Olvasd ki a receptúrából az alapmennyiséget. Például „1 kg omlós tészta” vagy „1 db 18 cm-es piskótalap”.
  2. Határozd meg a kívánt mennyiséget. Ez lehet tömeg, darab, adagszám vagy formaméret.
  3. Számold ki a szorzószámot a fenti képletek egyikével.
  4. Szorozd meg minden nyersanyag mennyiségét a szorzószámmal. Ne hagyj ki egyetlen összetevőt sem, a sót és a fűszereket is szorozni kell.
  5. Kerekíts gyakorlati egységre. A tojást darabra, az élesztőt 1 g-ra, a sót, fűszereket 0,5 g-ra, a nagyobb tömegeket 1 g vagy 5 g pontossággal. Kerekítésnél a Bruttó kontroll fontos.
  6. Ellenőrizd az összesítést. Add össze az átszámított és kerekített mennyiségeket. Az összesített tömegnek közelítőleg egyenlőnek kell lennie az alap összes tömeg szorzószámos értékével. A kerekítés miatt lehet néhány gramm eltérés.

17.5.5 Számítási példák

Példa 1. Szorzószám tömeg alapján – linzertészta nagyítása

Egy műhely 1 kg linzertésztára írt receptúrája:

Nyersanyag Mennyiség (g)
Liszt 500
Vaj 250
Porcukor 200
Tojássárgája 50
Só 5
Összesen 1005

Mennyi nyersanyag kell 2,5 kg linzertésztához?

Számítás.

Adott: malap=1005gm_{\text{alap}} = 1005\,\text{g} (az összes tömeg, nem a kerek 1000 g, mert a receptúra így adja meg), mkívánt=2500gm_{\text{kívánt}} = 2500\,\text{g}.

Keresett: kk.

Képlet: k=mkívántmalap=2500g1005g≈2,4876k = \frac{m_{\text{kívánt}}}{m_{\text{alap}}} = \frac{2500\,\text{g}}{1005\,\text{g}} \approx 2{,}4876.

Gyakorlati kerekítéssel k≈2,49k \approx 2{,}49 (két tizedesjegyre) használunk.

Átszámítás:

Nyersanyag Alap (g) Szorzó Átszámított (g) Gyakorlati érték
Liszt 500 2,49 1245 1245 g
Vaj 250 2,49 622,5 623 g
Porcukor 200 2,49 498 498 g
Tojássárgája 50 2,49 124,5 125 g
Só 5 2,49 12,45 12,5 g
Összesen 1005 2502,45 2503,5 g

Az átszámított összes tömeg 2503,5 g, a kívánt 2500 g-hoz képest 3,5 g eltérés a kerekítésből adódik. Ez elfogadható. ∎

Példa 2. Szorzószám adagszámra – minyon 40 és 120 darabra

Egy üzem minyonreceptje 40 darabra szól:

Nyersanyag Mennyiség (g)
Felvert piskóta 800
Csokoládékrém 600
Fondán 400
Kakaópor 20
Összesen 1820

Hány gramm nyersanyag kell 120 darabhoz?

Számítás.

Adott: nalap=40dbn_{\text{alap}} = 40\ \text{db}, nkívánt=120dbn_{\text{kívánt}} = 120\ \text{db}.

Képlet: k=nkívántnalap=12040=3k = \frac{n_{\text{kívánt}}}{n_{\text{alap}}} = \frac{120}{40} = 3.

Átszámítás: minden mennyiséget 3-mal szorozzuk:

Nyersanyag Alap (g) Szorzó Átszámított (g)
Felvert piskóta 800 3 2400
Csokoládékrém 600 3 1800
Fondán 400 3 1200
Kakaópor 20 3 60
Összesen 1820 5460

120 db minyonhoz tehát összesen 5460 g anyag kell; az egy darabra jutó átlagos tömeg 5460g/120db≈45,5g/db5460\,\text{g} / 120\,\text{db} \approx 45{,}5\,\text{g/db}. Ha a tömegellenőrzésnél nem stimmel, a darabtömegre számolj vissza. ∎

Példa 3. Kerek torta átmérőjének átszámítása felülettel

Egy piskótalap receptje 18 cm-es tortaformára szól:

Nyersanyag Mennyiség (g)
Tojás 200
Cukor 120
Liszt 120
Vaj (olvasztott) 20
Összesen 460

Mennyi anyag kell 24 cm-es formához?

Figyelem! A naiv gondolat az lenne, hogy 24/18≈1,3324 / 18 \approx 1{,}33, de ez hibás, mert a tészta vastagsága azonos marad, és a mennyiség a felülettel arányos.

Számítás.

A 18 cm-es forma sugara: ralap=9cmr_{\text{alap}} = 9\,\text{cm}. A 24 cm-es forma sugara: rúj=12cmr_{\text{új}} = 12\,\text{cm}.

Képlet: k=(rújralap)2=(12cm9cm)2=(43)2=169≈1,778k = \left( \frac{r_{\text{új}}}{r_{\text{alap}}} \right)^2 = \left( \frac{12\,\text{cm}}{9\,\text{cm}} \right)^2 = \left( \frac{4}{3} \right)^2 = \frac{16}{9} \approx 1{,}778.

Tehát k≈1,78k \approx 1{,}78.

Átszámítás:

Nyersanyag Alap (g) Szorzó Átszámított (g) Gyakorlati érték
Tojás 200 1,78 356 356 g (kb. 7 db közepes tojás)
Cukor 120 1,78 213,6 214 g
Liszt 120 1,78 213,6 214 g
Vaj 20 1,78 35,6 36 g
Összesen 460 818,8 820 g

24 cm-es formához tehát 820 g piskótatésztát keverj. ∎

Példa 4. Szögletes keret átszámítása

Egy sütemény alapja 20 cm × 30 cm-es keretre szól; a recept összes tömege 1200 g. Ugyanezt a süteményt 30 cm × 40 cm-es keretben akarjuk elkészíteni. Mennyi anyag kell?

Számítás.

Alapfelület: Aalap=20cm⋅30cm=600cm2A_{\text{alap}} = 20\,\text{cm} \cdot 30\,\text{cm} = 600\,\text{cm}^2. Új felület: Aúj=30cm⋅40cm=1200cm2A_{\text{új}} = 30\,\text{cm} \cdot 40\,\text{cm} = 1200\,\text{cm}^2.

Szorzószám: k=AújAalap=1200cm2600cm2=2k = \frac{A_{\text{új}}}{A_{\text{alap}}} = \frac{1200\,\text{cm}^2}{600\,\text{cm}^2} = 2.

Az új összes mennyiség: múj=1200g⋅2=2400gm_{\text{új}} = 1200\,\text{g} \cdot 2 = 2400\,\text{g}.

Ha a receptúrában például liszt 400 g, vaj 300 g, cukor 200 g, tojás 200 g van, mindegyiket 2-vel szorozva kapjuk a 30×40 cm-es kerethez. ∎

17.5.6 Kerekítés gyakorlati egységre

A számított értékeket nem mindig lehet pontosan kimérni. Alapszabályok:

A kerekítés után az összesített tömeg kissé eltérhet a pontos szorzatösszegtől. Ezt mindig ellenőrizd, és ha az eltérés nagyobb, mint az összes tömeg kb. 1–2%-a, keresd meg, hol hagytál ki egy összetevőt vagy rontottad el a szorzást.

17.5.7 Ellenőrző összesítés

Szabály. Összesítés ellenőrzése. Az átszámított és kerekített nyersanyagmennyiségek összegének közelítőleg meg kell egyeznie a receptúra alap-összes tömegének szorzószámos értékével:

∑múj, gyakorlati≈k⋅∑malap \sum m_{\text{új, gyakorlati}} \approx k \cdot \sum m_{\text{alap}}

Ha az eltérés nagy, a hibát az egész sor átvizsgálásával keresd, ne „javítsd ki” önkényesen egyetlen összetevőnél.

17.5.8 Továbbvitt eredmény

A szorzószámos átszámítást és a felület alapján történő formaméret-számítást használod a Veszteség- és tömegnövekedés-számítás alfejezetben, ahol a bruttó/nettó tömeget és a sütési veszteséget is hozzávesszük. Ugyanezt a logikát viszi tovább a Fagylaltkeverék-számítás: szárazanyag, cukor, zsír, édesség és fagyáspont (ahol 100 kg keverékre vonatkoztatott anyaghányadokból számolunk), valamint az Árképzés: anyagköltség, árrés, haszonkulcs, ÁFA anyagköltség-kalkulációja. A formaméret-átszámítás minden tortatechnológiai lap és szelet alapja.

17.5.9 Interaktív ábra: receptúra-átszámító kalkulátor

Az interaktív kalkulátor (a HTML-kiadásban) lehetővé teszi, hogy átírd a receptúra alapmennyiségeit (legfeljebb öt nyersanyag; alapból az 1. példa 1005 g-os linzerreceptúrája), majd megadd a kívánt tömeget, a darabszámot, a régi és új kerek formaátmérőt vagy a keretméreteket. Az eszköz kiszámolja a szorzószámot (kérésre két tizedesre kerekítve), az átszámított és a gyakorlati egységre kerekített mennyiségeket (20 g alatt 0,5 g-ra, fölötte 1 g-ra), az ellenőrző összesítés eltérését, és sávdiagramon mutatja az alap és az új mennyiségeket. Alapbeállításban az 1. példát adja vissza (k ≈ 2,49; összesen 2503,5 g); a többi mód alapértékei a 2–4. példáé. A statikus tartalék ábra az 1. példa alap- és átszámított mennyiségeit oszlopdiagramon hasonlítja össze.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Receptúra-átszámító kalkulátor: alapanyagok mennyisége grammban az alap és az új adagra, szorzószám 2,49
Receptúra-átszámító és formaméret-kalkulátor

Megjegyzés. A kalkulátor tanulási eszköz, nem helyettesíti a munkahelyi receptúra-nyilvántartást. Minden tényleges termelésnél a munkautasításban rögzített receptúrával és a beszállítói adatlapokkal dolgozz.

17.5.10 Jogszabályok és a receptúra-nyilvántartás

Jogszabály. A 852/2004/EK rendelet szerinti HACCP-alapú eljárás és az 1169/2011/EU rendelet szerinti összetevő- és allergéntájékoztatás a gyakorlatban csak dokumentált receptúrával és technológiai utasítással teljesíthető, amelyből a nyersanyagok és a jelölendő allergének nyomon követhetők; a rendeletek a „dokumentált receptúra” kötelezettségét szó szerint nem mondják ki, ez a HACCP-tervből és a tájékoztatási kötelezettségből következik (ellenőrizendő: NÉBIH-útmutató, az üzem HACCP-terve). A konkrét nyilvántartási formát és a megőrzési időt a HACCP-alapú eljárás és a belső utasítás határozza meg (ellenőrizendő: a hatályos NÉBIH útmutató és az üzem saját GHP/HACCP terve). A „normaanyaghányad” kifejezés a szakmai gyakorlatban elterjedt; a receptúra-nyilvántartás tartalmát a fentiek (HACCP-terv, tájékoztatási kötelezettség) szabják meg.

17.5.11 Minőségellenőrzés

A receptúra-átszámítás minőségét így ellenőrizd:

17.5.12 Tipikus hibák és okaik

Hiba 1. Átmérőarányos átszámítás felületarány helyett.

Hiba 2. Egy összetevő kihagyása a szorzásból.

Hiba 3. Kerekítés után elvesző arányok.

17.5.13 Valós életbeli alkalmazás: hibás minyon-elszámolás

Egy cukrászüzemben a tanuló 40 db-os minyon helyett 120 db-ot kapott feladatul. Gyorsan „megsaccolta”: a piskótát 2,5-szeresre, a krémet 3-szorosra növelte, a fondánt változatlanul hagyta. A gyártás közben kiderült, hogy a piskóta csak kb. 100 darabhoz volt elég (2000 g / 20 g), a krém megmaradt, a fondán pedig csak a darabok harmadát fedte. A műszak végén a tömegellenőrzésnél a minyonok tömege nem érte el a norma szerinti 45 g/darab értéket, és az átadási naplóban is eltérés volt. A vezető megnézte a számítást: a tanuló nem számolt szorzószámmal, hanem fejben „arányosított”. A tételt selejtezték, mert a tömeghiány és a fondánhiány miatt a termék nem felelt meg a belső minőségi előírásnak. A tanulság: minden átszámítás lépéseit írásban, táblázatban kell elvégezni, és az összesítést ellenőrizni.

17.5.14 Önellenőrzés

  1. A 24/18 arány jó szorzószám-e 18 cm-es torta 24 cm-esre növeléséhez? Indokold.
  2. Egy receptúra összes alapmennyisége 800 g. A kívánt mennyiség 1250 g. Számold ki a szorzószámot 2 tizedes pontossággal.
  3. Mi a szorzószám, ha 40 db-ról 100 db-ra növelünk?
  4. Melyik a helyes gondolatmenet szögletes formánál: oldalhosszak arányát vagy felületek arányát használjuk?
  5. Miért fontos az összesítő ellenőrzés a kerekítés után?

A válaszokat a feladatok megoldásainál (a fejezet végén, lejjebb) találod.

17.5.15 Feladatok

1. feladat (A). Fogalmazd meg a szorzószám definícióját, és add meg az alapképletét.

2. feladat (A). Egy főzött sárgakrém receptje (alapmennyiség: a nyersanyagok összesen 812 g) a következő:

Nyersanyag Mennyiség (g)
Tej 500
Tojássárgája 120
Cukor 150
Étkezési keményítő 40
Vaníliapor 2
Összesen 812

Mennyi nyersanyag kell, ha 1,8 kg nyersanyag-összeget akarunk bemérni? (A főzési veszteséggel a következő alfejezet foglalkozik; a mennyiségek a bemért nyersanyagokra vonatkoznak.) Végezd el az átszámítást táblázatban, és ellenőrizd az összesítést.

3. feladat (B). Egy piskótalap receptje 20 cm-es tortaformára szól. Mennyi lisztet és tojást kell 28 cm-es formához? A recept:

Nyersanyag Mennyiség (g)
Tojás 250
Cukor 150
Liszt 150
Összesen 550

Számold ki a szorzószámot a felület alapján, és átszámítva add meg a mennyiségeket.

4. feladat (B). Egy süteményt 25 cm × 35 cm-es keretben állítanak össze. Egy másik műszakban ugyanezt 30 cm × 45 cm-es keretben kell előállítani. Az eredeti recept összes tömege 1800 g, és a tojáshabkrémből 540 g-t tartalmaz. Mennyi tojáshabkrémet kell az új kerethez?

5. feladat (C). Egy tanuló a 3. példa 18 cm-es tortareceptjét (120 g liszt) 24 cm-esre úgy számítja át, hogy az átmérők arányát (24/18≈1,3324/18 \approx 1{,}33) használja. Mennyi lenne a liszt az eredeti 120 g-ból, és mennyi a helyes érték? Mekkora a százalékos eltérés? Milyen hibát okozna ez a gyakorlatban?

6. feladat (D). Válassz ki egy általad ismert cukrászati terméket (például linzertészta, piskóta, vaníliakrém). Írd le a receptúráját, majd számítsd át 2,5-szeres adagra táblázatban. A táblázatban tüntesd fel az alapmennyiségeket, a szorzószámot, az átszámított mennyiségeket és a gyakorlati kerekítést. Ellenőrizd az összesítést. A feladatot tedd el, mert a Veszteség- és tömegnövekedés-számítás alfejezetben tovább fogod számolni ezt a táblázatot.

17.5.16 Megoldások

17.5.16.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Nem, a 24/18≈1,3324/18 \approx 1{,}33 az átmérők aránya, nem a felületeké. A helyes szorzószám a sugarak négyzetének aránya, azaz $ (12/9)^2 = 1{,}78$, mert a tészta mennyisége a felülettel arányos.
  2. k=1250g800g=1,5625≈1,56k = \frac{1250\,\text{g}}{800\,\text{g}} = 1{,}5625 \approx 1{,}56.
  3. k=10040=2,5k = \frac{100}{40} = 2{,}5.
  4. Szögletes formánál a felületek arányát használjuk, nem az oldalhosszakét, mert mindkét oldal nőhet.
  5. Az összesítő ellenőrzés megmutatja, hogy minden összetevőt beszoroztunk-e, és hogy a kerekítés nem okozott-e nagy eltérést. Ha az összeg nagyon eltér, hiba van a szorzásban.

17.5.16.2 1. feladat megoldása

A szorzószám az a mértékegység nélküli viszonyszám, amellyel a receptúra minden nyersanyagát meg kell szorozni a kívánt mennyiség eléréséhez. Képlete: k=kívánt mennyiségalapmennyiségk = \frac{\text{kívánt mennyiség}}{\text{alapmennyiség}}.

17.5.16.3 2. feladat megoldása

Adott: malap=812gm_{\text{alap}} = 812\,\text{g}, mkívánt=1800gm_{\text{kívánt}} = 1800\,\text{g}.

Képlet: k=1800g812g≈2,2167≈2,22k = \frac{1800\,\text{g}}{812\,\text{g}} \approx 2{,}2167 \approx 2{,}22.

Táblázat:

Nyersanyag Alap (g) Szorzó Átszámított (g) Gyakorlati érték
Tej 500 2,22 1110 1110 g
Tojássárgája 120 2,22 266,4 266 g
Cukor 150 2,22 333 333 g
Étkezési keményítő 40 2,22 88,8 89 g
Vaníliapor 2 2,22 4,44 4,4 g
Összesen 812 1802,64 1802,4 g

Az átszámított és kerekített összes tömeg 1802,4 g, ami közel van az 1800 g-hoz; az eltérés abból adódik, hogy a kk értéket 2,22-re kerekítettük (a pontos k≈2,2167k \approx 2{,}2167 esetén az összeg 1800 g). ∎

17.5.16.4 3. feladat megoldása

Alapforma: 20 cm → sugár 10 cm. Új forma: 28 cm → sugár 14 cm.

Szorzószám: k=(1410)2=1,96k = \left( \frac{14}{10} \right)^2 = 1{,}96.

Nyersanyag Alap (g) Szorzó Átszámított (g) Gyakorlati érték
Tojás 250 1,96 490 490 g
Cukor 150 1,96 294 294 g
Liszt 150 1,96 294 294 g
Összesen 550 1078 1078 g

28 cm-es formához tehát 294 g liszt és 490 g tojás kell; a tojás 490 g tömegű, ami kb. 9-10 db közepes tojásnak felel meg (a helyi tömegosztálytól függően). ∎

17.5.16.5 4. feladat megoldása

Alapfelület: 25×35=875cm225 \times 35 = 875\,\text{cm}^2. Új felület: 30×45=1350cm230 \times 45 = 1350\,\text{cm}^2.

Szorzószám: k=1350875≈1,5429≈1,54k = \frac{1350}{875} \approx 1{,}5429 \approx 1{,}54.

Tojáshabkrém mennyisége az új kerethez: 540g⋅1,54≈831,6g≈832g540\,\text{g} \cdot 1{,}54 \approx 831{,}6\,\text{g} \approx 832\,\text{g}. ∎

17.5.16.6 5. feladat megoldása

A tanuló hibás szorzója: 24/18≈1,33324/18 \approx 1{,}333.

Ezzel a lisztszámítás: 120g⋅1,333=160g120\,\text{g} \cdot 1{,}333 = 160\,\text{g}.

A helyes szorzó: k=(129)2=(43)2=169≈1,778k = \left( \frac{12}{9} \right)^2 = \left( \frac{4}{3} \right)^2 = \frac{16}{9} \approx 1{,}778.

Helyes lisztmennyiség: 120g⋅1,778≈213,3g≈213g120\,\text{g} \cdot 1{,}778 \approx 213{,}3\,\text{g} \approx 213\,\text{g}.

A százalékos eltérés a helyes értékhez képest: 213−160213⋅100%≈25%\frac{213 - 160}{213} \cdot 100\% \approx 25\% hiány. A gyakorlatban a piskóta vékonyabb és szárazabb lesz, mert a tészta tömege a felülethez képest kevés, ezért a sütés során hamarabb kiszárad, és a forma nincs megfelelően kitöltve. ∎

17.5.16.7 6. feladat megoldása (példa)

A tanulói megoldás egyéni; a fontos, hogy a táblázat szerkezete megfelelő legyen, és az összesítés stimmeljen. Például a linzertészta 1 kg-os receptjét 2,5-szeresre:

Nyersanyag Alap (g) Szorzó Átszámított (g) Gyakorlati érték
Liszt 500 2,5 1250 1250 g
Vaj 250 2,5 625 625 g
Porcukor 200 2,5 500 500 g
Tojássárgája 50 2,5 125 125 g
Só 5 2,5 12,5 12,5 g
Összesen 1005 2512,5 2512,5 g

Az összesített tömeg 2512,5 g, a kívánt 2,5 kg-nál 12,5 g-mal több, ami nem kerekítési hiba: a recept összege 1005 g, nem 1000 g, ezért a 2,5-szeres szorzó 2,5⋅1005=2512,5g2{,}5 \cdot 1005 = 2512{,}5\,\text{g} összeget ad. Ha pontosan 2,5 kg tészta kell, a szorzó k=2500/1005≈2,49k = 2500/1005 \approx 2{,}49 (lásd az 1. példát). A későbbi veszteség-számításnál a nettó tömeg lesz releváns. ∎

17.5.17 Rövid összefoglaló

A receptúra (normaanyaghányad) egy termék nyersanyagainak listája, meghatározott alapmennyiségre vonatkoztatva, technológiai utasítással együtt. A nagyításhoz vagy kicsinyítéshez szorzószámot kell számolni: k=kívánt mennyiségalapmennyiségk = \frac{\text{kívánt mennyiség}}{\text{alapmennyiség}}. A kívánt mennyiség lehet tömeg (g, kg), adagszám (db) vagy felület (cm²). Formaméret-átszámításnál kerek formánál k=(rúj/ralap)2k = \left( r_{\text{új}} / r_{\text{alap}} \right)^2, szögletesnél k=Aúj/Aalapk = A_{\text{új}} / A_{\text{alap}}. Minden nyersanyagot ugyanazzal a szorzóval kell beszorozni, majd a gyakorlati kerekítést elvégezni (tojás darabra, élesztő 1 g-ra, fűszerek 0,5 g-ra). Az ellenőrző összesítés szerint az átszámított összes tömegnek közelítőleg meg kell egyeznie k⋅∑malapk \cdot \sum m_{\text{alap}} értékkel. A hibák között leggyakoribb az átmérőarányos számolás felületarány helyett, egyes összetevők kihagyása és a kerekítés utáni arányeltolódás. Ezt a módszert használjuk a veszteség-, fagylaltkeverék- és árképzési számításokban is.

17.5.18 Források és ellenőrzési hiányok