Képzeld el, hogy egy vendég 24 cm-es diós tortát rendel esküvőre, de a műhely receptgyűjteménye csak 18 cm-es formára írta le az anyaghányadot. A piskóta lehet, hogy vékony vagy száraz lesz, ha „szemre” növeled az adagot, a krém pedig elfogy, ha túl sokat készítesz. Ugyanez a helyzet, amikor a cukrászüzemben 40 db-os minyon-receptből 120 db-ot kell gyártani egy napra. Ilyenkor nem találgatsz, hanem a receptúra (normaanyaghányad) adatait szorzószámmal arányosan átszámolod, majd ellenőrzöd az összesített tömeget. Ebben az alfejezetben ezt a mindennapos műhelyszámítást tanulod meg.
A receptúra-átszámítás gondolati lánca egyszerű:
receptúra alapmennyisége → kívánt mennyiség (tömeg, adagszám vagy felület) → szorzószám → minden nyersanyag beszorzása → gyakorlati kerekítés → összesítő ellenőrzés
Ha a lánc bármelyik elemét kihagyod, vagy a szorzószámot rosszul számolod, a végtermék arányai eltolódnak. Ezért nem „érzésre” dolgozunk, hanem számoljuk és ellenőrizzük.
Definíció. Receptúra (normaanyaghányad). Egy adott cukrászati termék előállításához szükséges nyersanyagok listája, mennyiségük tömegben vagy darabban, meghatározott alapmennyiségre vonatkoztatva (például „1 kg linzertészta”, „1 db 18 cm-es torta”, „40 db minyon”). A receptúrához mindig tartozik technológiai utasítás: a műveletek sorrendje, a hőfokok, idők, minőségi és higiéniai követelmények.
Definíció. Szorzószám. Az a mértékegység nélküli viszonyszám (), amellyel a receptúra minden nyersanyagának mennyiségét meg kell szorozni, hogy a kívánt mennyiségű terméket kapjuk.
Szabály. A szorzószám alapképlete:
A képletben a számláló és a nevező mértékegységének azonosnak kell lennie, mert mértékegység nélküli szám. Például grammot grammal, darabot darabbal, cm²-t cm²-rel osztunk.
Szabály. Tömeg vagy adagszám alapján. Ha az új mennyiséget tömegben vagy darabban adják meg, a szorzószám közvetlenül számolható:
Szabály. Formaméret szerinti átszámítás. Torták, felvágottak és keretes sütemények esetén a tészta mennyisége a felülettel arányos, nem az átmérővel vagy az oldalhosszal. Ezért a szorzószámot a felületek arányából számoljuk. Kerek formánál a kör területe , ahol a sugár (az átmérő fele). Mivel a egyszerűsödik, elegendő a sugarak négyzetének arányát venni:
Szögletes keretnél vagy tepsiben a téglalap területe , így a szorzószám:
Példa 1. Szorzószám tömeg alapján – linzertészta nagyítása
Egy műhely 1 kg linzertésztára írt receptúrája:
| Nyersanyag | Mennyiség (g) |
|---|---|
| Liszt | 500 |
| Vaj | 250 |
| Porcukor | 200 |
| Tojássárgája | 50 |
| Só | 5 |
| Összesen | 1005 |
Mennyi nyersanyag kell 2,5 kg linzertésztához?
Számítás.
Adott: (az összes tömeg, nem a kerek 1000 g, mert a receptúra így adja meg), .
Keresett: .
Képlet: .
Gyakorlati kerekítéssel (két tizedesjegyre) használunk.
Átszámítás:
| Nyersanyag | Alap (g) | Szorzó | Átszámított (g) | Gyakorlati érték |
|---|---|---|---|---|
| Liszt | 500 | 2,49 | 1245 | 1245 g |
| Vaj | 250 | 2,49 | 622,5 | 623 g |
| Porcukor | 200 | 2,49 | 498 | 498 g |
| Tojássárgája | 50 | 2,49 | 124,5 | 125 g |
| Só | 5 | 2,49 | 12,45 | 12,5 g |
| Összesen | 1005 | 2502,45 | 2503,5 g |
Az átszámított összes tömeg 2503,5 g, a kívánt 2500 g-hoz képest 3,5 g eltérés a kerekítésből adódik. Ez elfogadható. ∎
Példa 2. Szorzószám adagszámra – minyon 40 és 120 darabra
Egy üzem minyonreceptje 40 darabra szól:
| Nyersanyag | Mennyiség (g) |
|---|---|
| Felvert piskóta | 800 |
| Csokoládékrém | 600 |
| Fondán | 400 |
| Kakaópor | 20 |
| Összesen | 1820 |
Hány gramm nyersanyag kell 120 darabhoz?
Számítás.
Adott: , .
Képlet: .
Átszámítás: minden mennyiséget 3-mal szorozzuk:
| Nyersanyag | Alap (g) | Szorzó | Átszámított (g) |
|---|---|---|---|
| Felvert piskóta | 800 | 3 | 2400 |
| Csokoládékrém | 600 | 3 | 1800 |
| Fondán | 400 | 3 | 1200 |
| Kakaópor | 20 | 3 | 60 |
| Összesen | 1820 | 5460 |
120 db minyonhoz tehát összesen 5460 g anyag kell; az egy darabra jutó átlagos tömeg . Ha a tömegellenőrzésnél nem stimmel, a darabtömegre számolj vissza. ∎
Példa 3. Kerek torta átmérőjének átszámítása felülettel
Egy piskótalap receptje 18 cm-es tortaformára szól:
| Nyersanyag | Mennyiség (g) |
|---|---|
| Tojás | 200 |
| Cukor | 120 |
| Liszt | 120 |
| Vaj (olvasztott) | 20 |
| Összesen | 460 |
Mennyi anyag kell 24 cm-es formához?
Figyelem! A naiv gondolat az lenne, hogy , de ez hibás, mert a tészta vastagsága azonos marad, és a mennyiség a felülettel arányos.
Számítás.
A 18 cm-es forma sugara: . A 24 cm-es forma sugara: .
Képlet: .
Tehát .
Átszámítás:
| Nyersanyag | Alap (g) | Szorzó | Átszámított (g) | Gyakorlati érték |
|---|---|---|---|---|
| Tojás | 200 | 1,78 | 356 | 356 g (kb. 7 db közepes tojás) |
| Cukor | 120 | 1,78 | 213,6 | 214 g |
| Liszt | 120 | 1,78 | 213,6 | 214 g |
| Vaj | 20 | 1,78 | 35,6 | 36 g |
| Összesen | 460 | 818,8 | 820 g |
24 cm-es formához tehát 820 g piskótatésztát keverj. ∎
Példa 4. Szögletes keret átszámítása
Egy sütemény alapja 20 cm × 30 cm-es keretre szól; a recept összes tömege 1200 g. Ugyanezt a süteményt 30 cm × 40 cm-es keretben akarjuk elkészíteni. Mennyi anyag kell?
Számítás.
Alapfelület: . Új felület: .
Szorzószám: .
Az új összes mennyiség: .
Ha a receptúrában például liszt 400 g, vaj 300 g, cukor 200 g, tojás 200 g van, mindegyiket 2-vel szorozva kapjuk a 30×40 cm-es kerethez. ∎
A számított értékeket nem mindig lehet pontosan kimérni. Alapszabályok:
A kerekítés után az összesített tömeg kissé eltérhet a pontos szorzatösszegtől. Ezt mindig ellenőrizd, és ha az eltérés nagyobb, mint az összes tömeg kb. 1–2%-a, keresd meg, hol hagytál ki egy összetevőt vagy rontottad el a szorzást.
Szabály. Összesítés ellenőrzése. Az átszámított és kerekített nyersanyagmennyiségek összegének közelítőleg meg kell egyeznie a receptúra alap-összes tömegének szorzószámos értékével:
Ha az eltérés nagy, a hibát az egész sor átvizsgálásával keresd, ne „javítsd ki” önkényesen egyetlen összetevőnél.
A szorzószámos átszámítást és a felület alapján történő formaméret-számítást használod a Veszteség- és tömegnövekedés-számítás alfejezetben, ahol a bruttó/nettó tömeget és a sütési veszteséget is hozzávesszük. Ugyanezt a logikát viszi tovább a Fagylaltkeverék-számítás: szárazanyag, cukor, zsír, édesség és fagyáspont (ahol 100 kg keverékre vonatkoztatott anyaghányadokból számolunk), valamint az Árképzés: anyagköltség, árrés, haszonkulcs, ÁFA anyagköltség-kalkulációja. A formaméret-átszámítás minden tortatechnológiai lap és szelet alapja.
Az interaktív kalkulátor (a HTML-kiadásban) lehetővé teszi, hogy átírd a receptúra alapmennyiségeit (legfeljebb öt nyersanyag; alapból az 1. példa 1005 g-os linzerreceptúrája), majd megadd a kívánt tömeget, a darabszámot, a régi és új kerek formaátmérőt vagy a keretméreteket. Az eszköz kiszámolja a szorzószámot (kérésre két tizedesre kerekítve), az átszámított és a gyakorlati egységre kerekített mennyiségeket (20 g alatt 0,5 g-ra, fölötte 1 g-ra), az ellenőrző összesítés eltérését, és sávdiagramon mutatja az alap és az új mennyiségeket. Alapbeállításban az 1. példát adja vissza (k ≈ 2,49; összesen 2503,5 g); a többi mód alapértékei a 2–4. példáé. A statikus tartalék ábra az 1. példa alap- és átszámított mennyiségeit oszlopdiagramon hasonlítja össze.

Megjegyzés. A kalkulátor tanulási eszköz, nem helyettesíti a munkahelyi receptúra-nyilvántartást. Minden tényleges termelésnél a munkautasításban rögzített receptúrával és a beszállítói adatlapokkal dolgozz.
Jogszabály. A 852/2004/EK rendelet szerinti HACCP-alapú eljárás és az 1169/2011/EU rendelet szerinti összetevő- és allergéntájékoztatás a gyakorlatban csak dokumentált receptúrával és technológiai utasítással teljesíthető, amelyből a nyersanyagok és a jelölendő allergének nyomon követhetők; a rendeletek a „dokumentált receptúra” kötelezettségét szó szerint nem mondják ki, ez a HACCP-tervből és a tájékoztatási kötelezettségből következik (ellenőrizendő: NÉBIH-útmutató, az üzem HACCP-terve). A konkrét nyilvántartási formát és a megőrzési időt a HACCP-alapú eljárás és a belső utasítás határozza meg (ellenőrizendő: a hatályos NÉBIH útmutató és az üzem saját GHP/HACCP terve). A „normaanyaghányad” kifejezés a szakmai gyakorlatban elterjedt; a receptúra-nyilvántartás tartalmát a fentiek (HACCP-terv, tájékoztatási kötelezettség) szabják meg.
A receptúra-átszámítás minőségét így ellenőrizd:
Hiba 1. Átmérőarányos átszámítás felületarány helyett.
Hiba 2. Egy összetevő kihagyása a szorzásból.
Hiba 3. Kerekítés után elvesző arányok.
Egy cukrászüzemben a tanuló 40 db-os minyon helyett 120 db-ot kapott feladatul. Gyorsan „megsaccolta”: a piskótát 2,5-szeresre, a krémet 3-szorosra növelte, a fondánt változatlanul hagyta. A gyártás közben kiderült, hogy a piskóta csak kb. 100 darabhoz volt elég (2000 g / 20 g), a krém megmaradt, a fondán pedig csak a darabok harmadát fedte. A műszak végén a tömegellenőrzésnél a minyonok tömege nem érte el a norma szerinti 45 g/darab értéket, és az átadási naplóban is eltérés volt. A vezető megnézte a számítást: a tanuló nem számolt szorzószámmal, hanem fejben „arányosított”. A tételt selejtezték, mert a tömeghiány és a fondánhiány miatt a termék nem felelt meg a belső minőségi előírásnak. A tanulság: minden átszámítás lépéseit írásban, táblázatban kell elvégezni, és az összesítést ellenőrizni.
A válaszokat a feladatok megoldásainál (a fejezet végén, lejjebb) találod.
1. feladat (A). Fogalmazd meg a szorzószám definícióját, és add meg az alapképletét.
2. feladat (A). Egy főzött sárgakrém receptje (alapmennyiség: a nyersanyagok összesen 812 g) a következő:
| Nyersanyag | Mennyiség (g) |
|---|---|
| Tej | 500 |
| Tojássárgája | 120 |
| Cukor | 150 |
| Étkezési keményítő | 40 |
| Vaníliapor | 2 |
| Összesen | 812 |
Mennyi nyersanyag kell, ha 1,8 kg nyersanyag-összeget akarunk bemérni? (A főzési veszteséggel a következő alfejezet foglalkozik; a mennyiségek a bemért nyersanyagokra vonatkoznak.) Végezd el az átszámítást táblázatban, és ellenőrizd az összesítést.
3. feladat (B). Egy piskótalap receptje 20 cm-es tortaformára szól. Mennyi lisztet és tojást kell 28 cm-es formához? A recept:
| Nyersanyag | Mennyiség (g) |
|---|---|
| Tojás | 250 |
| Cukor | 150 |
| Liszt | 150 |
| Összesen | 550 |
Számold ki a szorzószámot a felület alapján, és átszámítva add meg a mennyiségeket.
4. feladat (B). Egy süteményt 25 cm × 35 cm-es keretben állítanak össze. Egy másik műszakban ugyanezt 30 cm × 45 cm-es keretben kell előállítani. Az eredeti recept összes tömege 1800 g, és a tojáshabkrémből 540 g-t tartalmaz. Mennyi tojáshabkrémet kell az új kerethez?
5. feladat (C). Egy tanuló a 3. példa 18 cm-es tortareceptjét (120 g liszt) 24 cm-esre úgy számítja át, hogy az átmérők arányát () használja. Mennyi lenne a liszt az eredeti 120 g-ból, és mennyi a helyes érték? Mekkora a százalékos eltérés? Milyen hibát okozna ez a gyakorlatban?
6. feladat (D). Válassz ki egy általad ismert cukrászati terméket (például linzertészta, piskóta, vaníliakrém). Írd le a receptúráját, majd számítsd át 2,5-szeres adagra táblázatban. A táblázatban tüntesd fel az alapmennyiségeket, a szorzószámot, az átszámított mennyiségeket és a gyakorlati kerekítést. Ellenőrizd az összesítést. A feladatot tedd el, mert a Veszteség- és tömegnövekedés-számítás alfejezetben tovább fogod számolni ezt a táblázatot.
A szorzószám az a mértékegység nélküli viszonyszám, amellyel a receptúra minden nyersanyagát meg kell szorozni a kívánt mennyiség eléréséhez. Képlete: .
Adott: , .
Képlet: .
Táblázat:
| Nyersanyag | Alap (g) | Szorzó | Átszámított (g) | Gyakorlati érték |
|---|---|---|---|---|
| Tej | 500 | 2,22 | 1110 | 1110 g |
| Tojássárgája | 120 | 2,22 | 266,4 | 266 g |
| Cukor | 150 | 2,22 | 333 | 333 g |
| Étkezési keményítő | 40 | 2,22 | 88,8 | 89 g |
| Vaníliapor | 2 | 2,22 | 4,44 | 4,4 g |
| Összesen | 812 | 1802,64 | 1802,4 g |
Az átszámított és kerekített összes tömeg 1802,4 g, ami közel van az 1800 g-hoz; az eltérés abból adódik, hogy a értéket 2,22-re kerekítettük (a pontos esetén az összeg 1800 g). ∎
Alapforma: 20 cm → sugár 10 cm. Új forma: 28 cm → sugár 14 cm.
Szorzószám: .
| Nyersanyag | Alap (g) | Szorzó | Átszámított (g) | Gyakorlati érték |
|---|---|---|---|---|
| Tojás | 250 | 1,96 | 490 | 490 g |
| Cukor | 150 | 1,96 | 294 | 294 g |
| Liszt | 150 | 1,96 | 294 | 294 g |
| Összesen | 550 | 1078 | 1078 g |
28 cm-es formához tehát 294 g liszt és 490 g tojás kell; a tojás 490 g tömegű, ami kb. 9-10 db közepes tojásnak felel meg (a helyi tömegosztálytól függően). ∎
Alapfelület: . Új felület: .
Szorzószám: .
Tojáshabkrém mennyisége az új kerethez: . ∎
A tanuló hibás szorzója: .
Ezzel a lisztszámítás: .
A helyes szorzó: .
Helyes lisztmennyiség: .
A százalékos eltérés a helyes értékhez képest: hiány. A gyakorlatban a piskóta vékonyabb és szárazabb lesz, mert a tészta tömege a felülethez képest kevés, ezért a sütés során hamarabb kiszárad, és a forma nincs megfelelően kitöltve. ∎
A tanulói megoldás egyéni; a fontos, hogy a táblázat szerkezete megfelelő legyen, és az összesítés stimmeljen. Például a linzertészta 1 kg-os receptjét 2,5-szeresre:
| Nyersanyag | Alap (g) | Szorzó | Átszámított (g) | Gyakorlati érték |
|---|---|---|---|---|
| Liszt | 500 | 2,5 | 1250 | 1250 g |
| Vaj | 250 | 2,5 | 625 | 625 g |
| Porcukor | 200 | 2,5 | 500 | 500 g |
| Tojássárgája | 50 | 2,5 | 125 | 125 g |
| Só | 5 | 2,5 | 12,5 | 12,5 g |
| Összesen | 1005 | 2512,5 | 2512,5 g |
Az összesített tömeg 2512,5 g, a kívánt 2,5 kg-nál 12,5 g-mal több, ami nem kerekítési hiba: a recept összege 1005 g, nem 1000 g, ezért a 2,5-szeres szorzó összeget ad. Ha pontosan 2,5 kg tészta kell, a szorzó (lásd az 1. példát). A későbbi veszteség-számításnál a nettó tömeg lesz releváns. ∎
A receptúra (normaanyaghányad) egy termék nyersanyagainak listája, meghatározott alapmennyiségre vonatkoztatva, technológiai utasítással együtt. A nagyításhoz vagy kicsinyítéshez szorzószámot kell számolni: . A kívánt mennyiség lehet tömeg (g, kg), adagszám (db) vagy felület (cm²). Formaméret-átszámításnál kerek formánál , szögletesnél . Minden nyersanyagot ugyanazzal a szorzóval kell beszorozni, majd a gyakorlati kerekítést elvégezni (tojás darabra, élesztő 1 g-ra, fűszerek 0,5 g-ra). Az ellenőrző összesítés szerint az átszámított összes tömegnek közelítőleg meg kell egyeznie értékkel. A hibák között leggyakoribb az átmérőarányos számolás felületarány helyett, egyes összetevők kihagyása és a kerekítés utáni arányeltolódás. Ezt a módszert használjuk a veszteség-, fagylaltkeverék- és árképzési számításokban is.