43.5 Leltározás és elszámoltatás

43.5.1 Motiváció

Egy cukrászüzemben a vezető havonta nem csak a forgalmat nézi, hanem azt is, hogy a raktárból kivett vaj, liszt, cukor és csokoládé valóban a termékekben, a vitrinben vagy a fagyasztóban van-e. Ha a nyilvántartás szerint 90 kg lisztnek kellene lennie, de csak 85 kg van, az 5 kg valahol „eltűnt”. Lehet mérési hiba, káló, nem rögzített selejt, de lehet gondatlan felhasználás vagy szándékos eltulajdonítás is. A leltározás és az elszámoltatás éppen arra való, hogy ezt az eltérést kimutassa, okát felderítse, és a felelősséget személyhez vagy eljárási hibához kösse. A tanulónak nem elég megsütnie a terméket; tudnia kell, hogy a készletgazdálkodás hibája pénzveszteséget, a nem dokumentált selejt pedig élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelenthet.

43.5.2 Szemléletes kép

Képzeld el, hogy egy hónap végén a cukrászda raktárában a csokoládépolcon a nyilvántartás szerint 25 kg étcsokoládénak kellene lennie. A mérlegen csak 23,6 kg van. A hiány 1,4 kg. A leltáros nem azonnal „tolvajt kiált”, hanem sorra ellenőrzi: a mérleg nullázva volt-e? A temperálógépben maradt-e csokoládé? A bonbonkészítés közben keletkezett-e cukrászati selejt, amit nem rögzítettek? A leltár tehát nemcsak számolás, hanem nyomozás is. Az alábbiakban ezt a gondolkodást tanítjuk meg.

43.5.3 Alapfogalmak

Definíció. A leltár olyan tételes kimutatás, amely egy adott időpontban rögzíti a vállalkozás készleteit – nyersanyagokat, félkész termékeket, késztermékeket, csomagolóanyagokat – mennyiségben és értékben. A leltározás a leltár felvételének eljárása. Az elszámoltatás annak vizsgálata, hogy a felelős személy a rábízott készlettel el tud-e számolni, vagyis a tényleges készlet megfelel-e a nyilvántartásnak.

A cukrászüzemben a készletek köre széles:

Definíció. A leltárhiány az az eset, amikor a tényleges készlet kisebb, mint a nyilvántartás szerinti készlet. A leltártöbblet az, amikor a tényleges készlet nagyobb, mint a nyilvántartás szerinti. Mindkettő leltáreltérésnek minősül.

Δ=Ktényleges−Knyilvántartás \Delta = K_{\text{tényleges}} - K_{\text{nyilvántartás}}

Ha Δ<0\Delta < 0, hiány van; ha Δ>0\Delta > 0, többlet van. A hiány és a többlet is hibát vagy dokumentálatlan mozgást jelezhet, ezért mindkettőt vizsgálni kell.

43.5.4 A leltározás módjai

A gyakorlatban négy leltározási módot szoktak megkülönböztetni.

Mód Lényege, időzítése Jellemző helyzet
Elszámoltató leltár A készletért felelős személy folyamatosan nyilvántart, majd a zárásnál ténylegesen is felveszik a készletet. Havi vagy negyedéves raktárzárás, raktáros elszámoltatása.
Lecsapó leltár Váratlan, rövid idő alatt, gyakran csak egy termékcsoportra elvégzett ellenőrző leltár. Fagyasztó, kávépult, alkoholos díszítő anyagok, drága csokoládé.
Átadó-átvevő leltár Váltáskor két személy közösen felveszi a készletet. Műszakváltás, raktárosváltás, cukrászda értékesítésének átadása.
Vagyonmegállapító leltár Teljes körű, mérlegfordulónaphoz kötött leltár. A beszámoló alátámasztása, adó- és számviteli zárás.

Megjegyzés. A vagyonmegállapító leltár cél szerinti kategória; megvalósítható elszámoltató, lecsapó vagy átadó-átvevő szervezésben is. A pontos módot a vállalkozás belső leltározási szabályzata határozza meg.

43.5.5 A leltározás folyamata

A leltár akkor megbízható, ha nem csak „lemérünk mindent”, hanem a mozgásokat is lezárjuk.

A leltározás fő lépései - Szemléltető folyamat, az üzleti leltározási szabályzat szerint bővítendő.

A lépések részletesebben:

  1. Leltárutasítás. Rögzíteni kell a leltár időpontját, körét, a résztvevőket és a mérési előírásokat.
  2. Bizonylatlezárás. A leltár pillanatáig minden bevételezést, kiadást, termelésbe vételt és értékesítést rögzíteni kell.
  3. Fizikai felvétel. Tételesen mérünk, darabszámolunk. A mérleget nullázni kell, a göngyöleg tömegét le kell vonni.
  4. Minőségi ellenőrzés. A lejárt, sérült, penészes, kiolvadt vagy érzékszervileg hibás terméket külön kell választani, és selejtjegyzőkönyvet kell felvenni.
  5. Értékelés. A mennyiségi adatokat fajlagos árral szorozzuk. A cukrászatban a nyersanyagokat beszerzési áron, a saját készítésű félkész és készterméket belső önköltségen szokták értékelni.
  6. Egyeztetés. A leltáradatokat összevetjük a nyilvántartással.
  7. Jegyzőkönyv. Az eltéréseket, a kálót, a selejtet és a normalizált hiányt írásban rögzíteni kell.
  8. Döntés és zárás. A vétkes hiányért felelősségi eljárást indíthatnak, a többletet és a hibát helyesbítik.

Higiénia. A leltározás közben nyersanyagokhoz tiszta kézzel, tiszta munkaruhában nyúlj. A lejárt, sérült csomagolású vagy érzékszervileg hibás tételt soha ne rakd vissza a „jó” készlet közé, hanem jelöld meg, és dokumentáld selejtként. A nem ehető, szennyezett anyag nem számolható el nyersanyagként.

Figyelem. A fizikai leltározás munka közben is balesetveszélyes lehet: hűtőben csúszós padló, magas polc, nehéz zsákok, törékeny üvegedények. Polcra, létrára történő felnyúlásnál csak biztonságos fellépőt használj, nehéz terhet emelőmozdulattal emelj, és hideg térben tarts szünetet.

43.5.6 Leltárhiány, leltártöbblet, normalizált hiány és készentartási veszteség

A nyilvántartás szerinti készletet a raktárban így számolhatjuk:

Knyilvántartás=Knyitó+B−Kkiadás K_{\text{nyilvántartás}} = K_{\text{nyitó}} + B - K_{\text{kiadás}}

ahol BB a bevételezett mennyiség, KkiadásK_{\text{kiadás}} a bizonylatolt kiadás.

Szabály. A leltáreltérést mindig a tényleges és a nyilvántartás szerinti mennyiség különbsége adja:

Δ=Ktény−Knyilvántartás. \Delta = K_{\text{tény}} - K_{\text{nyilvántartás}}.

Ha Δ<0\Delta < 0, hiány mutatkozik. A hiány értéke:

H=−Δ⋅a H = -\Delta \cdot a

ahol aa a készlet egységára, például Ft/kg vagy Ft/db. A képletben azért szerepel negatív előjel, hogy a hiány értéke pozitív szám legyen.

Nem minden hiány azonos súlyú. Két fontos fogalom:

Definíció. A készentartási veszteség vagy káló az a tárolás, hűtés, darabolás, párásodás vagy levegőn tartás következtében fellépő, gondos munkavégzés mellett is elkerülhetetlen mennyiségi csökkenés. Például tisztulás, beszáradás, morzsolódás. Mértékét a cukrászatban elsősorban mérésből, technológiai utasításból vagy belső normatáblázatból kell meghatározni.

Definíció. A normalizált hiány az a belső szabályzatban vagy mérési tapasztalatban elfogadott mennyiség, amelyet a termelés, a raktározás vagy az értékesítés során gondos munka mellett is szükségszerű veszteségnek fogadnak el. A normalizált hiány nem automatikus „adalék”, hanem bizonyított, vezető által jóváhagyott érték.

Jogszabály. A vállalkozásnak a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) szerint kell elkészítenie a beszámolót alátámasztó leltárt. A leltározási szabályzat, a kálók és a selejtelszámolás feltételei a belső szabályzat részét képezik. A munkavállaló a leltárhiányért csak akkor felel külön, ha vele írásban leltárfelelősségi megállapodást kötöttek, a készletet ténylegesen átvette és kizárólagosan (vagy csoportosan) kezelte, és a leltárt a leltározási szabályzat szerint vették fel; egyébként az általános kártérítési szabályok szerint, a munkáltató bizonyítási kötelezettségével vizsgálható a felelősség. A pontos mértéket és eljárást a hatályos szabályozás és a munkaszerződés szerint kell megállapítani (ellenőrizendő: számviteli törvény és a Munka Törvénykönyve kártérítési, leltárhiányra vonatkozó szabályai).

A normalizált hiány figyelembevételével az elszámoltatható hiány közelítő képlete:

Δelszámoltatható=max⁡(0;|Δhiány|−Δkáló−Δnorm) \Delta_{\text{elszámoltatható}} = \max(0;\, |\Delta_{\text{hiány}}| - \Delta_{\text{káló}} - \Delta_{\text{norm}})

Ha a tényleges hiány kisebb vagy egyenlő, mint az igazolt káló és a jóváhagyott normalizált veszteség, akkor az elszámoltatható hiány nulla. Ha nagyobb, akkor a fennmaradó részt további vizsgálattal kell tisztázni.

43.5.7 Raktár elszámoltatása kidolgozott példával

A raktár elszámoltatása azt jelenti, hogy a raktár felelőse a nyitó készletből, a bevételezésekből és a bizonylatolt kiadásokból levezetett záró készlettel szemben ténylegesen elszámol.

Példa (kidolgozott). Egy cukrászüzemi lisztraktárban a leltár napján a következő adatokat rögzítik:

A nyilvántartás szerinti záró készlet:

Knyilvántartás=80,0+200,0−190,0=90,0kg. K_{\text{nyilvántartás}} = 80{,}0 + 200{,}0 - 190{,}0 = 90{,}0\,\text{kg}.

A tényleges mérés:

Ktény=87,2kg. K_{\text{tény}} = 87{,}2\,\text{kg}.

A leltáreltérés:

Δ=87,2−90,0=−2,8kg. \Delta = 87{,}2 - 90{,}0 = -2{,}8\,\text{kg}.

Tehát 2,8 kg leltárhiány mutatkozik.

A mérési tapasztalat szerint a liszt tárolási kálója 0,5% (ellenőrizendő: az üzlet saját mérése). A kezelt mennyiség:

Kkezelt=80,0+200,0=280,0kg. K_{\text{kezelt}} = 80{,}0 + 200{,}0 = 280{,}0\,\text{kg}.

Az igazolt káló:

Δkáló=280,0⋅0,005=1,4kg. \Delta_{\text{káló}} = 280{,}0 \cdot 0{,}005 = 1{,}4\,\text{kg}.

Ha a hiányból 1,4 kg készentartási veszteségként írható le, akkor az elszámoltatható hiány:

Δelszámoltatható=2,8−1,4=1,4kg. \Delta_{\text{elszámoltatható}} = 2{,}8 - 1{,}4 = 1{,}4\,\text{kg}.

Ha a liszt beszerzési ára 280 Ft/kg, akkor a megmaradó hiány értéke:

H=1,4⋅280=392Ft. H = 1{,}4 \cdot 280 = 392\,\text{Ft}.

Ez egy tanulási példa; a káló mértékét a tényleges üzemi méréshez és belső szabályzathoz kell igazítani.

43.5.8 Termelés elszámoltatása receptúra alapján

A termelés elszámoltatásakor a kérdés az, hogy a legyártott termékmennyiséghez a receptúra szerint szükséges anyagmennyiséget használták-e fel. A módszer lépései:

  1. A receptúrából meghatározzuk az egy termékre vagy egy kilogramm tésztára előírt anyagmennyiséget.
  2. A termelési naplóból vesszük a ténylegesen legyártott mennyiséget.
  3. Kiszámoljuk a norma szerinti felhasználást.
  4. A raktári kiadásokból vagy a munkahelyi készletváltozásból vesszük a tényleges felhasználást.
  5. Képezzük az eltérést anyagonként és összesítve.

A norma szerinti felhasználás:

Fnorma=n⋅q F_{\text{norma}} = n \cdot q

ahol nn a gyártott darabszám vagy tömeg, qq az egy termékre előírt anyagmennyiség. Az eltérés:

ΔF=Ftényleges−Fnorma. \Delta_F = F_{\text{tényleges}} - F_{\text{norma}}.

Példa (kidolgozott). Egy cukrászat 20 kg omlós linzertésztát gyárt. A belső normarecept szerint 1 kg tésztához az alábbi anyagok szükségesek.

Nyersanyag Norma 1 kg tésztához (g) Norma 20 kg termeléshez (kg) Ténylegesen felhasznált (kg) Eltérés (kg)
Liszt 520 10,40 10,85 +0,45
Vaj 250 5,00 5,12 +0,12
Porcukor 130 2,60 2,48 −0,12
Tojás 100 2,00 1,95 −0,05
Összesen 1 000 20,00 20,40 +0,40

A teljes tésztafelhasználás 20,40 kg lett, szemben a 20,00 kg normával. A százalékos eltérés:

p=0,4020,00⋅100=2,0%. p = \frac{0{,}40}{20{,}00} \cdot 100 = 2{,}0\%.

Ha a belső gyártási veszteségnorma 3%, akkor az összesített eltérés önmagában elfogadhatónak tűnik. Anyagonként azonban a liszt eltérése:

pliszt=0,4510,40⋅100≈4,3%. p_{\text{liszt}} = \frac{0{,}45}{10{,}40} \cdot 100 \approx 4{,}3\%.

A porcukor eltérése:

pporcukor=−0,122,60⋅100≈−4,6%. p_{\text{porcukor}} = \frac{-0{,}12}{2{,}60} \cdot 100 \approx -4{,}6\%.

A két anyag ellentétes irányú eltérése mérési vagy adagolási pontatlanságra hívja fel a figyelmet. Lehet, hogy a mérleg nem volt nullázva, vagy a lisztet és a porcukrot hasonló göngyölegben összekeverték. Az összesített 2,0% tehát nem helyettesíti az anyagonkénti elemzést.

43.5.9 Értékesítés elszámoltatása

Az értékesítés elszámoltatása a cukrászdában nem csupán a pénztárgépszalag és a kassza egyeztetése. Azt is vizsgálni kell, hogy a késztermék-fogyás összhangban van-e az eladott mennyiséggel. A kiinduló egyenlet:

Eelméleti=Knyitó+Ptermelésből+Aátvétel−Kzáró−Sselejt−Eegyéb E_{\text{elméleti}} = K_{\text{nyitó}} + P_{\text{termelésből}} + A_{\text{átvétel}} - K_{\text{záró}} - S_{\text{selejt}} - E_{\text{egyéb}}

ahol:

A pénztárgéppel mért tényleges értékesítést ezzel az elméleti értékkel hasonlítjuk össze. Az eltérést mindig meg kell magyarázni.

Számítás. Egy műszakban a pultban 16 szelet Sacher-torta volt nyitó készlet, a műhelyből betároltak 40 szeletet. A záráskor 10 szelet maradt. A dokumentált selejt 1 szelet, reprezentációra átadtak 2 szeletet, catering megrendelésre 4 szeletet. A várható értékesítés:

Eelméleti=16+40−10−1−2−4=39szelet. E_{\text{elméleti}} = 16 + 40 - 10 - 1 - 2 - 4 = 39\,\text{szelet}.

Ha a pénztárgép szerint 36 szeletet adtak el, akkor 3 szeletnek hiányzik a nyomon követése. Ilyenkor ellenőrizni kell a súlyos selejtezést, a nem rögzített kóstoltatást, a hibás vitrinzárást vagy az elmaradt bizonylatot, mielőtt bárkit felelősségre vonnának.

43.5.10 Valós életbeli alkalmazás

Helyzet. Egy kávézóval egybeépített cukrászdában hétfő reggel átadó-átvevő leltárt tartanak a száraz, hűvös raktárpolcon tárolt készletre (tárolási hőmérséklet: ellenőrizendő: gyártói adatlap). Az esti műszak szerint 24,0 kg temperált étcsokoládé van a bonbonkészítéshez. A reggeli átvevő csak 23,1 kg-ot mér, ezért 0,9 kg hiányt jegyez fel.

Mi történik? Az átadó nem ír alá, és azt mondja, hogy előző nap este pontosan mért. A vezető utasítására újra elvégzik a mérést. Kiderül, hogy az esti mérésnél a digitális mérleget nem nullázták le a 0,3 kg-os tálca előtt, így az átadói érték helyesen 24,0−0,3=23,724{,}0 - 0{,}3 = 23{,}7 kg. Emellett a temperálókádban 0,4 kg dermedt csokoládé maradt, amelyet nem mértek be a tárolt készletbe. A helyesbített tényleges készlet így 23,1+0,4=23,523{,}1 + 0{,}4 = 23{,}5 kg, a nyilvántartás szerinti készlet 23,7 kg, a megmaradó hiány 23,7−23,5=0,223{,}7 - 23{,}5 = 0{,}2 kg, nem 0,9 kg. A 0,2 kg-ra vonatkozóan jegyzőkönyvet vesznek fel, és ellenőrzik a selejtnyomtatványt.

Tanulság. Az átadó-átvevő leltárnál a mérleget nullázni kell, minden edényt és berendezést egyértelmű jelöléssel kell ellenőrizni, és az eltérést a helyes mérés után, jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A hiányt nem a másik munkatárs „bevallása” alapján állapítják meg, hanem mérési és bizonylati bizonyítékok alapján.

43.5.11 Minőségellenőrzés

A leltár minőségi értékelése három szintre terjed ki: a készlet, a mérés és a bizonylat minőségére.

A jó leltár dokumentált, ismételhető, és a felelősök aláírásával lezárt. A rossz leltár nem lehet alapja sem elszámoltatásnak, sem kártérítési döntésnek.

43.5.12 Tipikus hibák és okaik

  1. A hiányt azonnal lopásnak minősítik. Tünet: a vezető a leltáreltérést automatikusan a dolgozóra terheli. Ok: nincs különbség a mérési hiba, a káló, a selejt és a szándékos kár között. Megelőzés: minden eltéréshez keressük a bizonylati és mérési magyarázatot.

  2. A bizonylatokat nem zárják le a leltárpillanatban. Tünet: a leltár közben is szállítanak be, kivesznek a raktárból, ezért a záró készlet nem reprodukálható. Megelőzés: leltárutasításban rögzíteni kell, hogy a felvétel idejére a mozgásokat lezárják.

  3. A normalizált hiányt automatikusan levonják. Tünet: a hiány 3%, a szabályzatban 3% normalizált hiány van, ezért a vezető lezárja az ügyet. Ok: a normalizált veszteség igazolás hiányában nem feltétlenül érvényes. Megelőzés: az elfogadott kálót termékenként, mértékegységgel és mérési adattal alá kell támasztani.

  4. A lejárt terméket a leltárban „jó” készletként mutatják ki. Tünet: a készletérték magas, de az eladhatatlan termék kikerül a képből. Megelőzés: leltározáskor külön kell választani a lejárt, sérült, fagyott–olvadt tételeket, és selejtezési dokumentumot kell készíteni.

Tilos. A leltáreltérést utólag fiktív bevételezéssel, fiktív kiadási bizonylattal vagy le nem mért „maradékkal” eltüntetni. Tilos lejárt vagy romlott élelmiszert a készletben hagyni, hogy a hiány matematikailag kisebb legyen.

43.5.13 Önellenőrzés

  1. Melyik képlet adja meg a leltáreltérést?
  2. Igaz vagy hamis? A leltártöbblet mindig kedvező, mert több a készlet. Indokold.
  3. Egy raktárban a nyitó készlet 60 kg, a bevételezés 40 kg, a kiadás 70 kg. A tényleges záró 29 kg. Mennyi az eltérés, és ez hiány vagy többlet?
  4. Egy termékből 100 darabot gyártanak. A receptúra szerint darabonként 0,250 kg liszt kell. A tényleges lisztfelhasználás 26,5 kg. Mennyi a norma szerinti felhasználás, és mekkora az eltérés?
  5. Milyen bizonylat szükséges ahhoz, hogy a lejárt tejszínt ne kelljen elszámoltatható hiányként kezelni?

43.5.14 Feladatok

1. feladat (A)
Határozd meg röviden: leltár, leltárhiány, leltártöbblet, készentartási veszteség.

2. feladat (A)
Sorold fel a leltározás négy, a fejezetben tárgyalt módját, és mindegyikhez írj egy-egy cukrászati példát.

3. feladat (B)
Egy csokoládéraktárban a nyitó készlet 45 kg, a bevételezés 125 kg, a kiadás 110 kg. A tényleges záró készlet 58,8 kg. Az igazolt káló 0,8 kg.
a) Mennyi a nyilvántartás szerinti záró készlet?
b) Mekkora a leltáreltérés?
c) Mekkora az elszámoltatható hiány a káló figyelembevételével?

4. feladat (B)
Egy termelési műszakban 40 db gyümölcstorta készül. A norma szerint egy tortához 0,150 kg porcukor szükséges. A tényleges porcukorfelhasználás 6,5 kg. Számítsd ki a norma szerinti felhasználást, az eltérést kilogrammban és százalékban.

5. feladat (C)
Egy leltárvizsgálat során a tojásból 25 db hiányzik. A hűtőnapló szerint a hűtő két órán át a megengedettnél melegebb volt. A dolgozók elmondják, hogy a feltört tojásokból reggeli omlett készült a személyzetnek. Hogyan kell ezt helyesen elszámolni? Mi a hiba a jelenlegi helyzetben? Melyik bizonylat hiányzik?

6. feladat (C)
A vezető azt mondja: „Nálunk minden 3% alatti leltárhiány normalizált hiány, tehát nem vizsgáljuk.” Miért veszélyes ez a gyakorlat? Milyen feltételekkel lehetne a 3%-ot elfogadni?

7. feladat (D)
Válassz a tanműhelyben vagy otthon öt nyersanyagot, amelyből ismert a vásárolt, a felhasznált és a maradék mennyiség. Készíts egyszerű leltárívet: nyitó készlet, bevételezés, kiadás, nyilvántartás szerinti záró, tényleges záró, eltérés, megjegyzés. Értékeld az eltérést, és javasolj javítást.

43.5.15 Megoldások

43.5.15.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. A leltáreltérés: Δ=Ktényleges−Knyilvántartás\Delta = K_{\text{tényleges}} - K_{\text{nyilvántartás}}.
  2. Hamis. A többlet jelenthet rögzítetlen bevételezést, hibás mérést vagy összekevert terméket, ezért ugyanúgy vizsgálni kell.
  3. Nyilvántartás szerinti záró: 60+40−70=30kg60 + 40 - 70 = 30\,\text{kg}. Eltérés: 29−30=−1kg29 - 30 = -1\,\text{kg}. Ez 1 kg hiány.
  4. Norma: 100⋅0,250=25,0kg100 \cdot 0{,}250 = 25{,}0\,\text{kg}. Eltérés: 26,5−25,0=+1,5kg26{,}5 - 25{,}0 = +1{,}5\,\text{kg}.
  5. Selejtezési vagy romlási jegyzőkönyv szükséges, amely tartalmazza a mennyiséget, az okot, az időpontot, a megsemmisítés módját és a felelős aláírását.

43.5.15.2 Feladatok – megoldások

1. feladat (A)
- Leltár: tételes készletkimutatás adott időpontban.
- Leltárhiány: a tényleges készlet kisebb a nyilvántartásnál.
- Leltártöbblet: a tényleges készlet nagyobb a nyilvántartásnál.
- Készentartási veszteség: a tárolás, hűtés, tisztulás következtében fellépő, gondos munkavégzés mellett is elkerülhetetlen mennyiségi csökkenés, például káló.

2. feladat (A)
- Elszámoltató: havi raktárzárás a lisztraktárban.
- Lecsapó: váratlan ellenőrzés a drága étcsokoládéra.
- Átadó-átvevő: műszakváltás a fagylaltpultban.
- Vagyonmegállapító: év végi teljes körű leltár a beszámolóhoz.

3. feladat (B)

Knyilvántartás=45+125−110=60,0kg. K_{\text{nyilvántartás}} = 45 + 125 - 110 = 60{,}0\,\text{kg}.

Δ=58,8−60,0=−1,2kg. \Delta = 58{,}8 - 60{,}0 = -1{,}2\,\text{kg}.

Ez 1,2 kg hiány.

Δelszámoltatható=1,2−0,8=0,4kg. \Delta_{\text{elszámoltatható}} = 1{,}2 - 0{,}8 = 0{,}4\,\text{kg}.

4. feladat (B)

Norma szerinti felhasználás:

Fnorma=40⋅0,150=6,0kg. F_{\text{norma}} = 40 \cdot 0{,}150 = 6{,}0\,\text{kg}.

Eltérés:

ΔF=6,5−6,0=+0,5kg. \Delta_F = 6{,}5 - 6{,}0 = +0{,}5\,\text{kg}.

Százalékban:

p=0,56,0⋅100≈8,3%. p = \frac{0{,}5}{6{,}0} \cdot 100 \approx 8{,}3\%.

A porcukorfelhasználás 8,3%-kal haladja meg a normát.

5. feladat (C)
A hibás gyakorlat az, hogy a tojást a hiány csökkentése érdekében nem rögzítették. Helyesen: (1) a hűtőhibát a hőmérsékletnaplóban és helyesbítő intézkedésként rögzíteni kell, a hűtő tartalmát a HACCP-terv szerint kell megítélni (ellenőrizendő: üzemi HACCP-terv, NÉBIH-útmutató); (2) a repedt, feltört tojás élelmiszer-biztonsági okból nem használható fel (a hűtőhibás nyersanyagot nem szabad a személyzet étkeztetésével „eltüntetni”), ezért selejtjegyzőkönyvvel kell kivezetni; ha a vezető dokumentáltan felhasználhatónak minősítette, akkor személyzeti étkezési kiadási bizonylat kell, nem selejt – egy tételt csak egy jogcímen szabad könyvelni; (3) hiányzik a hűtőhiba helyesbítő tevékenységének dokumentálása és a kiadási vagy selejtbizonylat. A dolgozó nem hibáztatható automatikusan, de az eljárás így nem átlátható.

6. feladat (C)
Veszélyes, mert a 3% nem jogszabályi automatikus kedvezmény, és így a valódi kálót, a mérési hibát, a selejtet és a nem dokumentált felhasználást összemossák. A 3%-ot csak akkor lehet elfogadni, ha termékkörönként, mértékegységgel, mérési jegyzőkönyvvel és vezetői jóváhagyással alá van támasztva, és csak a gondos munkavégzés mellett keletkező, bizonyított veszteségre vonatkozik.

7. feladat (D)
A tanuló értékelésénél azt kell nézni, hogy a leltárív minden sora helyesen tartalmazza a mértékegységet, a nyitó–bevételezés–kiadás–záró logikát, és az eltérés magyarázatában megkülönbözteti a kálót, mérési hibát és dokumentálatlan felhasználást. Például: ha 5 kg liszt nyitó, 2 kg beszerzés, 4 kg felhasználás, akkor a nyilvántartás szerinti záró 3 kg. Ha a tényleges 2,9 kg, a hiány 0,1 kg, ami lehet mérési vagy kis morzsolódási veszteség.

43.5.16 Rövid összefoglaló

A leltározás a cukrászati készletgazdálkodás záró ellenőrzése. A leltár tételesen, adott időpontban rögzíti a készleteket mennyiségben és értékben. A leltározás fő módjai: elszámoltató, lecsapó, átadó-átvevő és vagyonmegállapító. A leltáreltérést a tényleges és a nyilvántartás szerinti készlet különbsége adja; a negatív eltérés hiány, a pozitív többlet. A raktár elszámoltatása a nyitó + bevételezés − kiadás képletre épül. A termelés elszámoltatása a receptúra szerinti norma és a tényleges felhasználás összevetését jelenti. A normalizált hiány csak mért, jóváhagyott, termékkörhöz kötött veszteség lehet, nem automatikus százalék. A készentartási veszteség a tárolás alatti káló, amelyet bizonylattal kell alátámasztani. A leltáreredményeket, a selejtet és a kártérítési döntéseket mindig jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Továbbvitt eredmény. Az itt tanult leltárlogikát és az eltérések elemzését a Komplex gyakorló vizsgafeladatok megoldással alfejezet alkalmazza, ahol a tanulónak adott bizonylatokból kell leltáreredményt és felelősségi helyzetet megállapítania.

43.5.17 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezetben használt 0,5% lisztkáló, 3% gyártási veszteség és 280 Ft/kg lisztár kifejezetten tanulási példa, nem általános hatósági vagy szakmai előírás.