34.2 Fagylaltkeverék-számítás: szárazanyag, cukor, zsír, édesség és fagyáspont

34.2.1 Motiváció: miért kell a keveréket mérnökien összerakni?

Nyári termelési nap van. A cukrászműhelyben egyszerre készül a vaníliafagylalt, a csokoládéfagylalt és a málnasorbet. Az egyik tanuló azt mondja: „Csak összekeverem a hozzávalókat, aztán a gép úgyis megfagyasztja.” A régebbi munkatárs megállítja: ha a cukor mennyiségét hasraütésre növeljük, a keverék nem fagy meg rendesen, túl lágy lesz; ha túl kevés a szárazanyag, a fagylalt jeges, vizes érzetet ad. Ha pedig a zsír és a zsírmentes tej-szárazanyag aránya rossz, a kész fagylalt nem habosodik, zsíros csomók válnak ki, vagy éppen lapos, íztelen massza lesz belőle.

A fagylaltkeverék tehát nem véletlenül van „balanszírozva”. A balanszírozás (kiegyenlítés) azt jelenti, hogy a keverékben a víz, cukor, zsír, tej-szárazanyag és levegő arányát úgy állítjuk be, hogy a gépben jól fagyjon, a pultban jól adagolható legyen, a szájban pedig kellemesen olvadjon. Ehhez nem elég egy recept; tudni kell, melyik összetevő hány gramm vizet, cukrot, zsírt, fehérjét, ásványi anyagot visz a keverékbe.

34.2.2 Szemléletes kép: a fagylaltkeverék mint „mérleg”

Képzeljünk el egy kétkarú mérleget. Az egyik serpenyőben a víz van, a másikban a szárazanyag: cukor, zsír, fehérje, laktóz, ásványi sók, rost, gyümölcssavak, stabilizátor, emulgeálószer. Ha a víz túl sok, a keverék hígan folyik, és fagyáskor nagy jégkristályok képződnek. Ha a víz túl kevés, a keverék sűrű, ragadós, és a kész fagylalt nehéz, zsíros tapintású lesz.

A második mérleg az édesség és a fagyáspont között áll. A cukor és a kismolekulájú oldott anyagok édesítik is a keveréket, és közben csökkentik a fagyáspontot. A nagyobb molekulájú anyagok, például a zsír, alig édesek, és a fagyáspontot alig csökkentik, viszont krémességet adnak. Ezért a fagylaltreceptúra olyan, mint egy többváltozós mérleg: a szájban kellemes édességet, a fagyasztásnál megfelelő keménységet, a tárolásnál pedig megfelelő stabilitást kell egyszerre elérni.

34.2.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. A fagylaltkeverék (fagylaltmassza) a fagylalt fagyasztás előtti, folyékony vagy félig folyékony keveréke, amely az összes receptúrán szereplő nyersanyagot tartalmazza. A kész fagylalt ettől abban különbözik, hogy a fagyasztás során vizet kristályosítunk ki belőle, és levegőt keverünk hozzá (túlfújás, overrun).

Definíció. A szárazanyag-tartalom wszárazw_{\text{száraz}} a keverék tömegéből a víz elpárologtatása után visszamaradó anyagok tömege, tömegszázalékban kifejezve:

wszáraz=mszárazmkeverék⋅100%w_{\text{száraz}} = \frac{m_{\text{száraz}}}{m_{\text{keverék}}} \cdot 100\,\%

A fagylaltnál a szárazanyag-tartalom a gyakorlatban megközelítőleg a keverék sűrűségéből vagy refrakciójából is becsülhető, de receptúrából számolva pontosabb. A cukrászüzemben a legfontosabb a víztartalom és a szárazanyag-tartalom ellenőrzése.

Szabály. A fagylaltkeverék szárazanyag-, zsír- és cukortartalmát mindig tömegre számoljuk, nem térfogatra. A százalékok tömegszázalékok. Az 1 liter tej nem 1000 g, hanem a zsírtartalomtól függően kb. 1030 g, a tejszín sűrűsége pedig kb. 0,99–1,01 g/ml; ezért a receptben a tejet, tejszínt mindig grammban mérjük.

Összefüggés. Ha egy nyersanyagban ismerjük a víztartalmat és a szárazanyag-tartalmat, akkor a teljes keverék víztartalma:

mvíz=∑(mi⋅wvíz,i100)m_{\text{víz}} = \sum \left( m_i \cdot \frac{w_{\text{víz},i}}{100} \right)

ahol mim_i az ii-edik nyersanyag tömege, wvíz,iw_{\text{víz},i} annak víztartalma tömegszázalékban. A szárazanyag-tartalom:

mszáraz=∑(mi⋅wszáraz,i100)m_{\text{száraz}} = \sum \left( m_i \cdot \frac{w_{\text{száraz},i}}{100} \right)

és wszáraz,i=100−wvíz,iw_{\text{száraz},i} = 100 - w_{\text{víz},i}.

34.2.4 A fagylaltkeverék fő összetevői és jellemző értékeik

A fagylaltkeverékben a következő csoportokat különböztetjük meg:

Ezeket az értékeket mindig a receptúra célértékeivel kell összevetni. A célérték fagylalttípusonként eltér; a könyvben tanulási példaként használjuk az alábbi tartományokat, amelyeket a gyártói ajánlás és a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai felülírhatnak (ellenőrizendő: hatályos MÉ előírás fagylaltra).

Fagylalttípus Zsír (tömeg%) Zsírmentes tej-szárazanyag (tömeg%) Összes szárazanyag (tömeg%)
Tejfagylalt 8–12 9–11 32–38
Tejszínfagylalt 12–18 7–9 36–42
Sovány / joghurtfagylalt 4–6 10–12 28–34
Gyümölcsfagylalt (sorbet) 0–2 0–1 26–32

A táblázat célértékei szemléltető, tájékoztató értékek; az üzemi receptúrában a gyártó utasítása és a hatósági előírás az irányadó (ellenőrizendő: gyártói adatlap, MÉ fagylaltelőírások).

34.2.5 Számítási alapelv: összetevőtáblázat

A fagylaltkeverék számításánál az egyes nyersanyagokat a következő táblázatban foglaljuk össze:

Nyersanyag Mennyiség (g) Víz (%) Zsír (%) Zsírmentes tej-szárazanyag (%) Hozzáadott cukor (%) Egyéb szárazanyag (%) Sorösszeg (%)
Tej 3,6 % zsírtartalmú 1000 88,0 3,6 8,4 0,0 0,0 100,0
Tejszín 35 % zsírtartalmú 200 59,5 35,0 5,5 0,0 0,0 100,0
Cukor 150 0,0 0,0 0,0 100,0 0,0 100,0
Glükózszirup 80 % szárazanyag 100 20,0 0,0 0,0 80,0 0,0 100,0
Sovány tejpor 50 3,0 1,0 96,0 0,0 0,0 100,0
Tojássárgája 40 50,0 31,0 0,0 0,5 18,5 100,0
Stabilizátor 5 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 100,0
Összesen 1545 — — — — — —

A „Hozzáadott cukor” oszlop a hozzáadott, nem tejeredetű mono- és diszacharidokat (szacharóz, a glükózszirup szárazanyaga) jelenti. A laktóz (tejcukor) csak a zsírmentes tej-szárazanyag (ZST) oszlopában szerepel, mert a ZST a fehérje, a laktóz és az ásványi sók összessége; ha a laktózt a cukor oszlopban is megadnánk, kétszer számolnánk. A „szárazanyag” mindig a víztartalom 100 %-hoz képest vett maradék. Szabály. Minden nyersanyagsor összege 100 %: víz + zsír + ZST + hozzáadott cukor + egyéb szárazanyag = 100 %. A tej- és tejszínsorok értékei kerekített, tájékoztató táblázati adatok (ellenőrizendő: forrástáblázat vagy gyártói adatlap).

34.2.6 Kidolgozott számítási példa: vaníliafagylalt-keverék

Példa. Készítsünk 1,5 kg vaníliafagylalt-keveréket az alábbi receptúrával:

Nyersanyag Mennyiség (g)
Tej (3,6 % zsír) 900
Tejszín (35 % zsír) 250
Cukor 130
Glükózszirup (80 % szárazanyag, DE 40) 80
Sovány tejpor 55
Tojássárgája 60
Stabilizátor 5
Vanília 2
Összesen 1482

A tömeg most 1482 g; a kívánt 1500 g-ot a tej vagy tejszín kis korrekciójával állíthatjuk be, de a példa kedvéért ezzel a mennyiséggel számolunk.

Az összetevőkre jellemző, gyakorlati tápanyagtáblázati értékek (kerekített, minden sor összege 100 %, ellenőrizendő: forrástáblázat vagy gyártói adatlap):

Nyersanyag Víz (%) Zsír (%) Zsírmentes tej-szárazanyag (%) Hozzáadott cukor (%) Egyéb szárazanyag (%)
Tej 3,6 % zsírtartalmú 88,0 3,6 8,4 0,0 0,0
Tejszín 35 % zsírtartalmú 59,5 35,0 5,5 0,0 0,0
Cukor 0,0 0,0 0,0 100,0 0,0
Glükózszirup 80 % 20,0 0,0 0,0 80,0 0,0
Sovány tejpor 3,0 1,0 96,0 0,0 0,0
Tojássárgája 50,0 31,0 0,0 0,5 18,5
Stabilizátor 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0
Vanília 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0

Számítás. Először minden nyersanyag tömegéből kiszámítjuk a komponenstömegeket grammban (nyersanyag tömege · komponens aránya).

Nyersanyag Tömeg (g) Víz (g) Zsír (g) ZST (g) Hozzáadott cukor (g) Egyéb (g) Összeg (g)
Tej 900 792,00 32,40 75,60 0,00 0,00 900,00
Tejszín 250 148,75 87,50 13,75 0,00 0,00 250,00
Cukor 130 0,00 0,00 0,00 130,00 0,00 130,00
Glükózszirup 80 16,00 0,00 0,00 64,00 0,00 80,00
Sovány tejpor 55 1,65 0,55 52,80 0,00 0,00 55,00
Tojássárgája 60 30,00 18,60 0,00 0,30 11,10 60,00
Stabilizátor 5 0,00 0,00 0,00 0,00 5,00 5,00
Vanília 2 0,00 0,00 0,00 0,00 2,00 2,00
Összesen 1482 988,40 139,05 142,15 194,30 18,10 1482,00

Minden sor összege egyezik a nyersanyag tömegével, az utolsó sor összege a keverék tömegével. A szárazanyagot a víz levonásával kapjuk:

mszáraz=1482−988,4=493,6g.m_{\text{száraz}} = 1482 - 988{,}4 = 493{,}6 \,\text{g}.

A keverék tömegszázalékos összetétele (összes tömeg 1482 g):

Ellenőrzés. A komponensek összege: 988,4+139,05+142,15+194,3+18,1=1482,0g988{,}4 + 139{,}05 + 142{,}15 + 194{,}3 + 18{,}1 = 1482{,}0\,\text{g}, vagyis pontosan a keverék tömege; a szárazanyag és a víz összege 100 %. Ha az összeg nem egyezik a keverék tömegével, valamelyik nyersanyagsor összege nem 100 %, vagy egy anyag két oszlopban is szerepel (például a laktóz a cukor és a ZST oszlopban is). A kerekítésből származó eltérés legfeljebb tized gramm lehet. ∎

A 33,3 % szárazanyag a tejfagylalt tájékoztató sávjának (32–38 %) alsó részén van; a keverék a lentebbi keverékkorrekció szakaszban korrigálható.

34.2.7 Relatív édesség (POD) és fagyáspont-csökkentő képesség (PAC)

Definíció. A relatív édesség (POD, Relative Sweetness) azt mutatja, hogy az adott édesítőanyag a szacharóznál hányszor édesebb vagy kevésbé édes. A szacharóz POD-értéke 1,01{,}0.

Tájékoztató, kerekített POD-értékek gyakorlati használatra:

Édesítőanyag POD
Szacharóz (répacukor) 1,0
Glükózszirup DE 40 (szárazanyagra) 0,4
Fruktóz 1,2
Dextróz (glükóz) 0,7
Invertcukor 1,2–1,3 (a számításban 1,3)
Laktóz 0,2
Szorbit 0,6
Maltit 0,8
Xilit 1,0
Eritrit 0,7

Ezek az értékek szemléltető, irodalmi adatok; az érzékszervi édesség függ a koncentrációtól, a hőmérséklettől és a keverék zsírtartalmától. A glükózszirup POD-értéke a DE-értéktől és a gyártótól függ (ellenőrizendő: gyártói adatlap). Az A fagylalt összetevői és csoportjai alfejezet példái ugyanezeket az értékeket használják.

Definíció. A fagyáspont-csökkentő képesség (PAC, Freezing Point Depression Factor) azt fejezi ki, hogy az adott oldott anyag hányszor jobban csökkenti a víz fagyáspontját, mint ugyanakkora tömegű szacharóz. A fagyáspontcsökkenés az oldott anyag mólszámától függ, nem a tömegétől, ezért a PAC közelítőleg a szacharóz moláris tömegének (342 g/mol) és az anyag (átlagos) moláris tömegének hányadosa: PAC≈342/MPAC \approx 342 / M. A dextróz (M=180M = 180 g/mol) PAC-ja így kb. 1,9, a laktózé (M=342M = 342 g/mol) kb. 1,0, az etanolé (M=46M = 46 g/mol) kb. 7,4, egy DE 40 glükózszirupé (átlagos M≈180/0,40=450M \approx 180/0{,}40 = 450 g/mol) kb. 0,8. Minél alacsonyabb a DE, annál nagyobb az átlagos moláris tömeg, és annál kisebb a PAC.

Tájékoztató, kerekített PAC-értékek (a szárazanyagra, tiszta alkoholnál az alkoholtömegre vetítve):

Anyag PAC
Szacharóz 1,0
Dextróz (glükóz) 1,9
Fruktóz 1,9
Invertcukor 1,9
Glükózszirup DE 40 (szárazanyagra) 0,8–0,9 (a számításban 0,8)
Laktóz (külön számolva) 1,0
Zsírmentes tej-szárazanyag (ZST, összevont érték) 0,55
Zsír 0,0
Etanol (tiszta alkohol) kb. 7,4

A ZST-nél a laktózt külön nem számoljuk: a ZST kb. 54–55 %-a laktóz, így az összevont 0,5–0,6-os érték már tartalmazza. Az értékek szemléltető, közelítő szakirodalmi adatok; a gyakorlati fagylaltreceptúrában a gyártó által megadott PAC-értékeket kell használni (ellenőrizendő: szakirodalmi PAC-táblázat, gyártói adatlap).

Összefüggés. A keverék POD- és PAC-értékét egységesen 100 g keverékre vetítjük (a nevezőben a teljes keverék tömege áll):

POD=∑(mi⋅PODi)mkeverék⋅100,PAC=∑(mi⋅PACi)mkeverék⋅100.POD = \frac{\sum \left( m_i \cdot POD_i \right)}{m_{\text{keverék}}} \cdot 100, \qquad PAC = \frac{\sum \left( m_i \cdot PAC_i \right)}{m_{\text{keverék}}} \cdot 100.

Itt mim_i az ii-edik édesítő vagy oldott komponens tömege grammban (szacharóz, a glükózszirup szárazanyaga, a ZST, illetve a ZST-ben lévő laktóz), a zsír és az egyéb szárazanyag hozzájárulását 0-nak vesszük. A A fagylalt összetevői és csoportjai alfejezetben szereplő REkeverékRE_{\text{keverék}} ezzel szemben az édesítők átlaga (∑miREi/∑mi\sum m_i RE_i / \sum m_i), ezért értéke 1 körüli, és nem hasonlítható a 100 g keverékre vetített POD-hoz.

Miért fontos a PAC? Ha a keverék PAC-értéke túl magas, a fagylalt fagyáspontja nagyon alacsony, ezért a fagyasztógépben nehezen dermed, a pultban hamar megolvad, és a tárolóban is lágy marad. Ha a PAC túl alacsony, a fagylalt túl gyorsan, túl keményre fagy, a jégkristályok durvák lesznek, és a kész termék jeges, szikár érzetű lesz. A gyakorlati célérték fagylalttípusonként eltér; 100 g keverékre vetítve tejfagylaltnál jellemzően 22–26, gyümölcsfagylaltnál 26–30 között keresünk PAC-értéket, az édességre (POD) pedig 14–18 körüli sávot (tájékoztató értékek, ellenőrizendő: üzemi receptúra, gyártói ajánlás).

34.2.8 Számítási példa: POD és PAC a vaníliafagylalt-keverékre

A fenti vaníliafagylalt-keverék (1482 g) összetevői a komponenstáblázatból:

POD-számláló:

∑mi⋅PODi=130,3⋅1,0+64⋅0,4+77,5⋅0,2=130,3+25,6+15,5=171,4g\sum m_i \cdot POD_i = 130{,}3 \cdot 1{,}0 + 64 \cdot 0{,}4 + 77{,}5 \cdot 0{,}2 = 130{,}3 + 25{,}6 + 15{,}5 = 171{,}4 \,\text{g}

POD=171,41482⋅100≈11,6POD = \frac{171{,}4}{1482} \cdot 100 \approx 11{,}6

PAC-számláló:

∑mi⋅PACi=130,3⋅1,0+64⋅0,8+142,15⋅0,55=130,3+51,2+78,2=259,7g\sum m_i \cdot PAC_i = 130{,}3 \cdot 1{,}0 + 64 \cdot 0{,}8 + 142{,}15 \cdot 0{,}55 = 130{,}3 + 51{,}2 + 78{,}2 = 259{,}7 \,\text{g}

PAC=259,71482⋅100≈17,5PAC = \frac{259{,}7}{1482} \cdot 100 \approx 17{,}5

Értékelés. A POD (11,6) a 14–18-as tájékoztató sáv alatt van: a keverék kevéssé édes. A PAC (17,5) a tejfagylalt 22–26-os sávja alatt van: a kész fagylalt a tervezettnél keményebb, jegesebb lenne. Mindkettő a hozzáadott cukor növelésével (és a cukor egy részének dextrózra cserélésével) javítható; a számítás célja az eljárás bemutatása, nem hatósági határérték meghatározása (ellenőrizendő: gyártói kalkulátor, üzemi dokumentáció).

34.2.9 Keverékkorrekció: ha a célértékek nem stimmelnek

A gyakorlatban a receptúra alapján kiszámolt keverék ritkán talál pontosan a célértékre. A leggyakoribb korrekciók:

  1. Cukorhiány – ha a számított cukortartalom alacsony, édesítőt kell hozzáadni. Ha a szárazanyag is alacsony, válasszunk száraz édesítőt (cukor, dextróz, szorbit). Ha a szárazanyag már magas, válasszunk szirupot vagy alacsonyabb DE-értékű szirupot, hogy a víztartalom növekedjen, de a fagyáspont ne emelkedjen túl.
  2. Cukorfelesleg – ha a keverék túl édes, csökkentsük a cukrot vagy a szirupot, és pótoljuk vízzel, vagy alacsony POD-ú töltőanyaggal (zsírmentes tej-szárazanyag, polidextróz, inulin).
  3. Zsírhiány – ha a keverék zsírtartalma alacsony, növeljük a tejszínt vagy adjunk hozzá zsíros tejterméket. Ha a zsírtartalom túl magas, cseréljünk tejszínt tejre, vagy öntsünk hozzá sovány tejport és vizet.
  4. Zsírmentes tej-szárazanyag-hiány – ha a keverékben kevés a tejfehérje, növeljük a sovány tejport. Ha túl magas, csökkentsük a tejport és növeljük a vizet vagy a tejet.
  5. Szárazanyag-túllépés – ha a keverék túl sűrű, adjunk hozzá vizet, tejet vagy alacsony szárazanyag-tartalmú folyadékot. Ha a szárazanyag túl alacsony, adjunk hozzá száraz anyagot: cukrot, sovány tejport, zsírt.

A korrekciót lépésenként, nem egyenletrendszerrel végezzük. Először a leginkább eltérő komponenst állítjuk be, majd újra ellenőrizzük az összes többi értéket. Ez a módszer gyors, és a tanuló számára áttekinthető.

Kidolgozott példa. A fenti vaníliafagylalt-keveréken (1482 g) szeretnénk 1500 g keveréket kapni a következő tanulási célértékekkel: 10 % zsír, 10 % zsírmentes tej-szárazanyag (ZST), 15 % hozzáadott cukor. A jelenlegi értékek: zsír 139,05 g (9,4 %), ZST 142,15 g (9,6 %), hozzáadott cukor 194,3 g (13,1 %). Az 1500 g-os keverékben a célok: zsír 150g150 \,\text{g}, ZST 150g150 \,\text{g}, hozzáadott cukor 225g225 \,\text{g}.

  1. Zsír. A hiány 150−139,05=10,95g150 - 139{,}05 = 10{,}95 \,\text{g}. Ha 1 g tej helyett 1 g tejszínt adunk, a zsír 0,35−0,036=0,314g0{,}35 - 0{,}036 = 0{,}314 \,\text{g}-mal nő (a tej zsírját is figyelembe kell venni). Szükséges csere: 10,950,314≈34,9≈35g\frac{10{,}95}{0{,}314} \approx 34{,}9 \approx 35 \,\text{g}, tehát 35 g tejszínt adunk a keverékhez, és 35 g tejet elveszünk. Új zsírtömeg: 139,05+35⋅0,314≈150,0g139{,}05 + 35 \cdot 0{,}314 \approx 150{,}0 \,\text{g}. A ZST közben 35⋅(0,084−0,055)≈1,0g35 \cdot (0{,}084 - 0{,}055) \approx 1{,}0 \,\text{g}-mal csökken: 141,1g141{,}1 \,\text{g}.
  2. Hozzáadott cukor. A hiány 225−194,3=30,7g225 - 194{,}3 = 30{,}7 \,\text{g}, ezért 31 g cukrot adunk hozzá (a tömeg 31 g-mal nő).
  3. ZST. A hiány 150−141,1=8,9g150 - 141{,}1 = 8{,}9 \,\text{g}. Ha 1 g tej helyett 1 g sovány tejport adunk, a ZST 0,96−0,084=0,876g0{,}96 - 0{,}084 = 0{,}876 \,\text{g}-mal nő: 8,90,876≈10g\frac{8{,}9}{0{,}876} \approx 10 \,\text{g} tejport adunk, és 10 g tejet elveszünk. A laktóz is a ZST része, ezért itt nem kell külön cukrot korrigálni.
  4. Tömeg. A változtatások után a tömeg 1482+31=1513g1482 + 31 = 1513 \,\text{g}, ami 13 g-mal több az 1500 g-nál, ezért további 13 g tejet elveszünk.

Az új receptúra:

Nyersanyag Mennyiség (g) Változás (g)
Tej (3,6 % zsír) 842 −58
Tejszín (35 % zsír) 285 +35
Cukor 161 +31
Glükózszirup (80 % szárazanyag, DE 40) 80 0
Sovány tejpor 65 +10
Tojássárgája 60 0
Stabilizátor 5 0
Vanília 2 0
Összesen 1500

Ellenőrzés a komponenstáblázattal (a 2. táblázat sorai szerint): víz 958,5 g, zsír 149,3 g, ZST 148,8 g, hozzáadott cukor 225,3 g, egyéb 18,1 g; összeg 1500,0 g. Tömegszázalékban: zsír 9,95 %, ZST 9,92 %, hozzáadott cukor 15,0 %, szárazanyag 1500−958,51500⋅100≈36,1%\frac{1500 - 958{,}5}{1500} \cdot 100 \approx 36{,}1\,\%. A 100 g-ra vetített mutatók: POD ≈13,5\approx 13{,}5, PAC ≈19,6\approx 19{,}6. A zsír, a ZST és a cukor a célnak kerekítési hibán belül megfelel; a PAC a 22–26-os tájékoztató sáv alatt maradt, ezért ha lágyabb állagot szeretnénk, a szacharóz egy részét dextrózra cseréljük, és újraszámolunk.

A korrekciós példa tanulsága: a fagylaltkeverék számítása nem egyetlen képlet, hanem lépésenkénti eljárás. A cukrász ismeri a célértékeket, a nyersanyagok táblázatát használja, és minden változtatás után újra kiszámítja a fő komponenseket; a végén mindig teljes receptúra-táblázat és ellenőrző számítás áll. Ezt tanítja a Fagylaltkészítés műveletei és hibái alfejezet is, ahol a keverék beállítását a gépi fagyasztás előtt ellenőrzik.

34.2.10 Jogszabályi és higiéniai keret

Jogszabály. A fagylaltkeverék összetételére, a zsírmentes tej-szárazanyagra, a tejfehérjére és a növényi zsírok használatára a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó előírásai és a 1169/2011/EU rendelet (fogyasztók tájékoztatása) vonatkoznak. A pontos elnevezést (tejfagylalt, tejszínfagylalt, gyümölcsfagylalt, sorbet) a hatályos MÉ fagylaltra vonatkozó része szabályozza (ellenőrizendő: aktuális Magyar Élelmiszerkönyv-előírás). A hozzáadott összetevőket, köztük az allergéneket, a jelölésben fel kell tüntetni.

Higiénia. A keverékszámításnál használt táblázatokat, receptúrákat és számításokat a HACCP-dokumentációban is meg kell őrizni. Az átszámított keverék hőfokát, az érlelést és a hűtést a fagylaltkészítés higiéniájánál kell ellenőrizni. Minden számszerű célérték tanulási példa, nem hatósági határérték (ellenőrizendő: NÉBIH-útmutató, MÉ előírás).

34.2.11 Gyakorlati útmutató: fagylaltkeverék számítás és korrekció

Ez a gyakorlati útmutató a keverékszámítás folyamatát lépésről lépésre mutatja be, a felhasznált nyersanyagok táblázatával.

Technológiai lap.

  1. Termék neve, termékcsoport, alapmennyiség: vaníliafagylalt-keverék, tejfagylalt, 1,5 kg folyékony keverék (fagyasztás előtt).
  2. Anyaghányad táblázat:
Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Tej (3,6 % zsír) 900 hideg, 4 °C alatt
Tejszín (35 % zsír) 250 hideg
Cukor 130 szacharóz
Glükózszirup DE 40, 80 % szárazanyag 80 gyártói adatlap szerint
Sovány tejpor 55 jól oldható
Tojássárgája 60 pasztőrözött
Stabilizátor 5 szentjánoskenyérmag-liszt vagy guargumi
Vanília 2 paszta vagy kivonat
Összesen 1482
  1. Eszközök és gépek: digitális mérleg (0,1 g pontosság), rozsdamentes edény, habverő, botmixer, hőmérő, számítógép vagy táblázatkezelő a receptúraszámításhoz.
  2. Műveleti sorrend:
    1. Higiéniai munkakezdés, mérleg kalibrálása, nyersanyagok előkészítése.
    2. A tejhez keverjük a sovány tejport, a cukrot, a glükózszirupot, a stabilizátort és a tojássárgáját.
    3. Melegítjük 40–45 °C-ra, amíg a száraz anyagok feloldódnak (tájékoztató, ellenőrizendő: gyártói utasítás).
    4. Hozzáadjuk a tejszínt és a vaníliát, botmixerrel simára keverjük.
    5. A keveréket hűtőre tesszük, és 4 °C alá hűtjük 2 órán belül (ellenőrizendő: HACCP-előírás).
    6. Fagyasztás előtt még egyszer megkeverjük, és ellenőrizzük a szárazanyag-, zsír- és cukortartalmat.
  3. Kritikus pontok: a tojássárgája pasztőrözött legyen; a keveréket gyorsan le kell hűteni; a hűtőben 4 °C alatt kell tartani; a kész fagylaltot nem szabad visszafagyasztani.
  4. Allergének: tej, tojás. A stabilizátor és a glükózszirup származhat allergén forrásból, ezért a gyártói címkét ellenőrizni kell. Glutén, diófélék, földimogyoró, szója, szezám, kén-dioxid nem jellemző, de a keresztszennyeződést ellenőrizni kell.
  5. Minőségi jellemzők: a folyékony keverék sima, csomómentes, halvány vanília színű, illata tiszta, édeskés. A szárazanyag-tartalom a tejfagylalt-sávban (32–38 %; a példában 33,3 %, a korrigált receptúrával 36,1 %), a zsír 9–10 %, a hozzáadott cukor 13–15 % (tájékoztató).
  6. Tárolás: a keveréket 4 °C alatt, fedett edényben, legfeljebb 24 óráig tároljuk; a fagyasztás előtt alaposan átkeverjük. Az eltarthatóságot a HACCP-terv és a gyártói előírás rögzíti (ellenőrizendő).
Statikus változat (mint a PDF-ben)A vaníliafagylalt-keverék összetétele: 66,7 % víz, 9,4 % zsír, 9,6 % zsírmentes tejszárazanyag, 13,1 % hozzáadott cukor, 1,2 % egyéb, a célsávokkal.
Fagylaltkeverék-balanszírozó: a vaníliakeverék (1482 g) összetétele – víz 66,7 %, zsír 9,4 %, zsírmentes tejszárazanyag 9,6 %, hozzáadott cukor 13,1 %, egyéb 1,2 % – és mutatói a tejfagylalt tájékoztató célsávjaihoz képest (javított összetevő-táblázattal, POD és PAC 100 g keverékre). Tanulási példa, ellenőrizendő.

Interaktív ábra. A HTML-kiadás fagylalt-balanszírozó kalkulátorában a tej, a tejszín, a sovány tejpor, a cukor, a dextróz, a glükózszirup, a tojássárgája és a stabilizátor tömege csúszkával állítható (alapértelmezés: a fenti vaníliarecept). A kalkulátor kiszámolja az össztömeget, a víz-, zsír-, zsírmentes tejszárazanyag-, hozzáadott cukor- és összes szárazanyag-tartalmat, a 100 g keverékre vetített POD- és PAC-értéket, és jelzi, melyik mutató esik a tejfagylalt célsávján kívül; a „sorösszeg = 100 %” ellenőrzés is látszik. A kalkulátor a laktózt csak a zsírmentes tejszárazanyagban számolja, így minden összetevősor összege 100 %. A statikus ábra a vaníliakeverék összetételi oszlopát és a mutatókat mutatja a célsávokkal.

34.2.12 Minőségellenőrzés

A kész folyékony keveréknél a következőket mérjük:

A fagyasztás után a kész fagylalt minőségét a Fagylaltkészítés műveletei és hibái alfejezetben vizsgáljuk.

34.2.13 Tipikus hibák és okaik

Hiba. A keverék szárazanyag-tartalma túl alacsony, a kész fagylalt vizes, jeges.

Ok. A tej vagy víz aránya túl magas; a sovány tejpor vagy cukor mennyisége alacsony.

Megelőzés/javítás. Számoljuk ki a szárazanyagot; ha alacsony, adjunk hozzá sovány tejport és cukrot. Ellenőrizzük a mérleg kalibrációját.

Hiba. A keverék túl édes, de a fagyáspont nem csökken arányosan.

Ok. Túl sok szacharózt vagy alacsony DE-értékű glükózszirupot használtunk; ezek PAC-ja kicsi, így a keverék édes, de kemény marad.

Megelőzés/javítás. A szacharóz egy részét cseréljük dextrózra vagy invertcukorra (alacsonyabb POD, magasabb PAC). Végezzük újra a POD–PAC számítást.

Hiba. A fagylalt kásás, homokos, a tejfehérje kicsapódik.

Ok. A zsírmentes tej-szárazanyag túl magas, vagy a keveréket túl gyorsan melegítettük, és a fehérje kicsapódott.

Megelőzés/javítás. Tartsuk be a 9–11 % zsírmentes tej-szárazanyag célt. A keveréket 45 °C fölé csak kíméletes keverés mellett melegítsük; a stabilizátort jól oldjuk.

Hiba. A fagylalt nem fagy meg rendesen a pultban.

Ok. Túl magas PAC (sok dextróz, invertcukor, fruktóz vagy alkohol) vagy túl kevés szárazanyag, esetleg túl magas levegőtartalom.

Megelőzés/javítás. A fagyáspontot csökkentő cukrok egy részét cseréljük szacharózra vagy alacsony DE-értékű glükózszirupra, csökkentsük az alkoholt, és ellenőrizzük a szárazanyagot és a fagyasztó hőmérsékletét.

34.2.14 Valós életbeli alkalmazás

Egy olasz fagylaltozóban a tulajdonos azt tapasztalja, hogy a pisztáciafagylalt mindig túl kemény, a málnafagylalt pedig túl lágy. A problémát a PAC-különbség okozza: a pisztáciafagylalt keverékében a zsír és a fehérje nem csökkenti a fagyáspontot, a PAC alacsony, ezért kemény; a málnafagylalt sok gyümölcscukrot (fruktózt, PAC kb. 1,9) tartalmaz, a PAC magas, ezért lágy. A cukrász a pisztáciához a szacharóz egy részét dextrózra vagy invertcukorra cseréli (a PAC nő), a málnánál a dextróz/fruktóz egy részét szacharózra vagy alacsony DE-értékű glükózszirupra (a PAC csökken), majd mindkét keveréket újraszámolja. Az eredmény: mindkét fagylalt a megfelelő konzisztenciával fagy meg, és a pultban is megőrzi formáját. Ez az eset azt mutatja, hogy a keverékszámítás nem öncélú matematika, hanem a vendég által érzékelt minőség alapja.

34.2.15 Önellenőrzés

  1. Miből áll a fagylaltkeverék szárazanyag-tartalma?
  2. Miért fontos a zsírmentes tej-szárazanyag a fagylaltban?
  3. Hogyan számítod ki a keverék zsírtartalmát tömegszázalékban?
  4. Mi a különbség a POD és a PAC között?
  5. Miért nem fagy meg a túl sok cukrot tartalmazó fagylalt?
  6. Mi a teendő, ha a keverék zsírtartalma alacsony?

A válaszokat a ### Megoldások rész elején, az „Önellenőrzés – válaszok” alatt találod.

34.2.16 Feladatok

1. feladat (A). Határozd meg egy keverék szárazanyag-tartalmát tömegszázalékban, ha a keverék 1000 g, benne 350 g szárazanyag van. Írd ki a képletet és a behelyettesítést.

2. feladat (A). Egy fagylaltkeverékben a zsír tömege 80 g, a teljes keverék tömege 1000 g. Add meg a zsírtartalmat tömegszázalékban, és ellenőrizd a normál tartományt.

3. feladat (B). Számítsd ki az alábbi keverék hozzáadott cukor- és zsírtartalmát grammban és tömegszázalékban:

A tejcukor (laktóz) a zsírmentes tej-szárazanyag része, ezért cukorként csak a hozzáadott szacharózt és a glükózszirup szárazanyagát számold.

4. feladat (B). A fenti keverékhez számítsd ki az összes szárazanyag-tartalmat tömegszázalékban, és hasonlítsd össze a tejfagylaltra a fejezet táblázatában megadott tájékoztató sávval (32–38 %).

5. feladat (C). A keverék zsírtartalma 8,0 %, de a cél 10,0 %. A keverék tömege 1200 g. Hány gramm 35 % zsírtartalmú tejszínt kell hozzáadni, és mennyi tejjel kompenzáljuk, hogy az összes tömeg ne nőjön? Add meg a számítást lépésenként, és ellenőrizd az eredményt visszaszámolással.

6. feladat (D). Gyakorlati feladat: otthoni körülmények között készíts 500 g egyszerű vaníliafagylalt-keveréket a fenti táblázat 1/3-ára kicsinyítve. Számítsd ki a keverék zsír-, cukor- és szárazanyag-tartalmát, és töltsd ki a technológiai lapot. Melyik komponens okozza a legnagyobb bizonytalanságot a számításban?

34.2.17 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok:

  1. A szárazanyag a zsír, a cukor, a zsírmentes tej-szárazanyag (fehérje, laktóz, ásványi anyagok) és az egyéb szárazanyagok (gyümölcshús, stabilizátor, emulgeálószer, tojássárgája) összessége.
  2. Emulziót és habot stabilizál, kerekíti az ízt, gátolja a jégkristály-növekedést; hiánya lapos, jeges fagylaltot okoz.
  3. A zsírtömeg osztva a keverék teljes tömegével, szorozva 100-zal.
  4. A POD az édességet, a PAC a fagyáspont-csökkentő képességet fejezi ki a szacharózhoz viszonyítva.
  5. A cukor oldott állapotban csökkenti a víz fagyáspontját; túl sok cukor esetén a fagyáspont nagyon alacsony, ezért a fagyasztógép hőmérsékletén nem dermed meg.
  6. Tejszínt vagy más zsírforrást adunk hozzá, miközben a folyadékbevitelt csökkentjük, és újra ellenőrizzük a szárazanyagot.

1. feladat megoldása.

wszáraz=3501000⋅100%=35%.w_{\text{száraz}} = \frac{350}{1000} \cdot 100\,\% = 35\,\%.

2. feladat megoldása.

wzsír=801000⋅100%=8%.w_{\text{zsír}} = \frac{80}{1000} \cdot 100\,\% = 8\,\%.

A normál tejfagylalt-tartomány 8–12 %, így az érték megfelelő.

3. feladat megoldása. Először minden nyersanyagból kiszámítjuk a komponenseket (a laktóz a zsírmentes tej-szárazanyagban szerepel, külön nem számoljuk).

Nyersanyag Tömeg (g) Víz (g) Zsír (g) ZST (g) Hozzáadott cukor (g)
Tej 800 704,0 28,8 67,2 0
Tejszín 300 178,5 105,0 16,5 0
Cukor 120 0 0 0 120,0
Glükózszirup 60 12,0 0 0 48,0
Sovány tejpor 50 1,5 0,5 48,0 0
Összesen 1330 896,0 134,3 131,7 168,0

Ellenőrzés: 896,0+134,3+131,7+168,0=1330,0g896{,}0 + 134{,}3 + 131{,}7 + 168{,}0 = 1330{,}0 \,\text{g}, az összeg egyezik a keverék tömegével.

Tömegszázalékok:

4. feladat megoldása.

A szárazanyagot a víz levonásával számoljuk:

mszáraz=1330−896,0=434,0g.m_{\text{száraz}} = 1330 - 896{,}0 = 434{,}0 \,\text{g}.

wszáraz=434,01330⋅100≈32,6%.w_{\text{száraz}} = \frac{434{,}0}{1330} \cdot 100 \approx 32{,}6\,\%.

Ellenőrzés összeadással: 134,3+131,7+168,0=434,0g134{,}3 + 131{,}7 + 168{,}0 = 434{,}0 \,\text{g}. A tejfagylalt tájékoztató sávja 32–38 %, így az érték a sáv alján, éppen megfelelő; a szárazanyag sovány tejporral vagy cukorral növelhető.

5. feladat megoldása.

Az aktuális zsírtömeg 0,08⋅1200=96g0{,}08 \cdot 1200 = 96 \,\text{g}, a cél 0,10⋅1200=120g0{,}10 \cdot 1200 = 120 \,\text{g}, a hiány 120−96=24g120 - 96 = 24 \,\text{g}.

Ha xx gramm tej helyett xx gramm tejszínt adunk, a tej zsírja is távozik, ezért a nettó zsírnövekedés x⋅(0,35−0,036)=0,314xx \cdot (0{,}35 - 0{,}036) = 0{,}314\,x:

0,314⋅x=24⇒x=240,314≈76,4g.0{,}314 \cdot x = 24 \quad \Rightarrow \quad x = \frac{24}{0{,}314} \approx 76{,}4 \,\text{g}.

Kerekítve 76 g tejszínt adunk hozzá, és 76 g tejet elveszünk, így a keverék tömege 1200 g marad.

Ellenőrzés: 96+76⋅0,314≈119,9g96 + 76 \cdot 0{,}314 \approx 119{,}9 \,\text{g}, ami 119,91200⋅100≈10,0%\frac{119{,}9}{1200} \cdot 100 \approx 10{,}0\,\%.

6. feladat gyakorlati megoldás és értékelési szempontok. A recept 1/3-ára csökkentve: tej 300 g, tejszín 83 g, cukor 43 g, glükózszirup 27 g, sovány tejpor 18 g, tojássárgája 20 g, stabilizátor 2 g, vanília 1 g. Az összes tömeg 494 g. A tanulónak ki kell számolnia a zsír-, cukor- és szárazanyag-tartalmat, és a technológiai lapot ki kell töltenie. Értékelési szempontok: a recept átszámítása helyes, a komponensmátrix oszlopai összegezhetők, a százalékszámítás mértékegységekkel ellenőrizhető, a korrekciós lépések indoklása világos. A legnagyobb bizonytalanságot általában a glükózszirup szárazanyag- és cukortartalma okozza, mert a gyártói DE-érték és a tényleges szárazanyag eltérhet.

34.2.18 Rövid összefoglaló

A fagylaltkeverék számításának célja, hogy a fagyasztás előtt pontosan ismerjük a keverék víz-, zsír-, cukor-, zsírmentes tej-szárazanyag- és egyéb szárazanyag-tartalmát. A komponensmátrixban minden nyersanyag tömegét megszorozzuk az adott komponens százalékával; minden nyersanyagsor összege 100 %, a laktózt csak a zsírmentes tej-szárazanyagban számoljuk. A kapott tömegek összegének a keverék tömegével kell egyeznie. A szárazanyag-tartalmat a keverék tömegéből a víz levonásával (vagy a zsír, hozzáadott cukor, tej-szárazanyag és egyéb szárazanyag összegeként) kapjuk, és a keverék teljes tömegére vetítjük. A céltartományok fagylalttípusonként eltérnek; tejfagylaltnál 8–12 % zsír, 9–11 % zsírmentes tej-szárazanyag, 32–38 % szárazanyag jellemző (tanulási érték, ellenőrizendő). Az édességet a POD, a fagyáspont-csökkentést a PAC mutatja, mindkettőt 100 g keverékre vetítjük; a PAC a kismolekulájú cukrok (dextróz, fruktóz, invertcukor) és az alkohol esetén magas, az alacsony DE-értékű glükózszirupnál kisebb a szacharózénál, a zsírnál 0. Magas PAC lágy, alacsony PAC kemény fagylaltot ad. A keverék korrekciója lépésenként történik: először a zsírt, majd a cukrot és a tej-szárazanyagot állítjuk be, és minden lépés után újraszámolunk. Ezt a módszert használjuk a Fagylaltkészítés műveletei és hibái alfejezetben, a parféknál, a kalkulációnál és a vizsgafeladatokban. Minden számításnál kötelező a mértékegységekkel való ellenőrzés, a keverék tömegének pontos mérése, és a higiéniai szabályok betartása.

34.2.19 Források és ellenőrzési hiányok