43.2 Árképzés: anyagköltség, árrés, haszonkulcs, ÁFA

43.2.1 Motiváció

Egy cukrászda esküvői tortarendelést kap. A tulajdonos kiszámolja a nyersanyagköltséget, hozzáadja a munkadíjat, a rezsit és a nyereséget, majd beírja az árlistába az eladási árat. Ha rosszul állapítja meg az árrés, az árrésszint vagy az ÁFA összegét, a vállalkozás lehet, hogy papíron nyereséges, közben mégis veszteséges. A cukrász szakmában éppen ezért az árképzés nem csupán „mennyiért adjuk el”, hanem gazdálkodási alapszabály: a beszerzési árból kiindulva rétegről rétegre fel kell építeni a bruttó eladási árat, és minden lépésnél tudni, hogy az adott összeg milyen célt fedez. Ebben az alfejezetben ezt a felépítést tanulod meg: anyagköltség, árrés, haszonkulcs, árrésszint, nettó ár, ÁFA és bruttó ár, valamint az árengedmények és felárak kezelése.

43.2.2 Szemléletes kép

Egy egyszerű tortaszelet árát építjük fel. A nyersanyagköltség szeletenként legyen 320Ft320\,\text{Ft} nettó. A cukrász árrést szeretne elérni, hogy fedezze a bért, az energiát, az eszközöket, a csomagolást és a nyereséget. Ha ehhez 280Ft280\,\text{Ft} árrést rendel, akkor a nettó eladási ár 600Ft600\,\text{Ft} lesz. Erre kerül az ÁFA (a példában 27%27\,\%), így a bruttó eladási ár 762Ft762\,\text{Ft}. A két viszonyszám itt: haszonkulcs 87,5%87{,}5\,\% (az árrés az anyagköltséghez képest), árrésszint 46,7%46{,}7\,\% (az árrés a nettó eladási árhoz képest). Ugyanaz a 280Ft280\,\text{Ft} árrés tehát kétféle százalékkal is megadható – a cukrásznak mindkettőt pontosan kell értenie.

43.2.3 Definíciók és szabályok

Definíció. Beszerzési ár (anyagköltség). A termékhez közvetlenül felhasznált nyersanyagok ÁFA nélküli (nettó) beszerzési árának összege, az adott mennyiségre (szeletre, tortára, 1 kg termékre) számolva. Ha a számlán bruttó ár szerepel, előbb ÁFA-mentesíteni kell.

Definíció. Árrés. A nettó eladási ár és a nettó anyagköltség különbsége. Az árrés fedezi az összes egyéb költséget (munka, rezsi, értékcsökkenés, csomagolás, marketing) és a vállalkozói nyereséget.

Árrés=Nettó eladási ár−Anyagköltség \text{Árrés} = \text{Nettó eladási ár} - \text{Anyagköltség}

Definíció. Nettó eladási ár. Az az ár, amelyet a vevőnek az ÁFA nélkül kell fizetnie. A nettó eladási ár az anyagköltségből és az árrésből áll.

Definíció. Bruttó eladási ár. A fogyasztó által ténylegesen fizetett ár, amely a nettó eladási árat és a felszámított ÁFA-t tartalmazza.

Bruttó eladási ár=Nettó eladási ár+ÁFA \text{Bruttó eladási ár} = \text{Nettó eladási ár} + \text{ÁFA}

Definíció. Haszonkulcs (hh). Az árrés és a nettó anyagköltség százalékos aránya:

h=ÁrrésAnyagköltség⋅100% h = \frac{\text{Árrés}}{\text{Anyagköltség}} \cdot 100\,\%

Definíció. Árrésszint (aa). Az árrés és a nettó eladási ár százalékos aránya:

a=ÁrrésNettó eladási ár⋅100% a = \frac{\text{Árrés}}{\text{Nettó eladási ár}} \cdot 100\,\%

A kettő közötti különbség a nevezőben van: a haszonkulcs az anyagköltséghez, az árrésszint a nettó eladási árhoz viszonyít. Ezért ugyanakkora árrés esetén a haszonkulcs mindig nagyobb szám, mint az árrésszint.

Szabály. Átszámítás haszonkulcs és árrésszint között. Ha ismert a haszonkulcs (hh, %), az árrésszint:

a=h100+h⋅100% a = \frac{h}{100 + h} \cdot 100\,\%

Ha ismert az árrésszint (aa, %), a haszonkulcs:

h=a100−a⋅100% h = \frac{a}{100 - a} \cdot 100\,\%

Például h=80%h = 80\,\% esetén a=80180⋅100=44,4%a = \frac{80}{180} \cdot 100 = 44{,}4\,\%; a=40%a = 40\,\% esetén h=4060⋅100=66,7%h = \frac{40}{60} \cdot 100 = 66{,}7\,\%.

Definíció. Anyagfelhasználási szint. A nettó anyagköltség és a nettó eladási ár százalékos aránya:

Anyagfelhasználási szint=AnyagköltségNettó eladási ár⋅100% \text{Anyagfelhasználási szint} = \frac{\text{Anyagköltség}}{\text{Nettó eladási ár}} \cdot 100\,\%

Az anyagfelhasználási szint és az árrésszint együtt mindig 100%100\,\%-ot ad, mert a nettó eladási ár éppen a két részből áll:

Anyagfelhasználási szint+a=100% \text{Anyagfelhasználási szint} + a = 100\,\%

43.2.4 Árképzés lépésenként

A cukrászati termék eladási árának felépítése a következő sorrendben történik; ezt kell követni a mindennapi árlisták és az egyedi rendelések árazásakor is.

  1. Határozd meg a termék nettó anyagköltségét. Vegyél egy adagot (pl. 1 szelet, 1 db, 1 kg), és a receptúra alapján add össze a nyersanyagok nettó beszerzési árait. Ha a beszerzési ár bruttó, előbb áfamentesítsd (lásd lejjebb).
  2. Döntsd el a kívánt árrést vagy haszonkulcsot. Ezt befolyásolja a piaci ár, a versenytársak, a termék jellege, a vendégkör, a munkaigény, a kockázat (például romlandóság, szezonalitás) és a kívánt nyereség.
  3. Számold ki a nettó eladási árat. Ha haszonkulccsal dolgozol:

Nettó eladási ár=Anyagköltség⋅(1+h100) \text{Nettó eladási ár} = \text{Anyagköltség} \cdot \left( 1 + \frac{h}{100} \right)

Ha árrésszintből indulsz ki:

Nettó eladási ár=Anyagköltség1−a100 \text{Nettó eladási ár} = \frac{\text{Anyagköltség}}{1 - \frac{a}{100}}

  1. Számold ki az ÁFA összegét és a bruttó eladási árat. Az ÁFA összege:

ÁFA=Nettó eladási ár⋅ÁFA-kulcs100 \text{ÁFA} = \text{Nettó eladási ár} \cdot \frac{\text{ÁFA-kulcs}}{100}

A bruttó ár:

Bruttó eladási ár=Nettó eladási ár+ÁFA=Nettó eladási ár⋅(1+ÁFA-kulcs100) \text{Bruttó eladási ár} = \text{Nettó eladási ár} + \text{ÁFA} = \text{Nettó eladási ár} \cdot \left( 1 + \frac{\text{ÁFA-kulcs}}{100} \right)

  1. Kerekítsd a végső árat. A gyakorlatban a bruttó árat gyakran kerekítik (például 1010 vagy 100100 Ft-ra), hogy a fizetés és a visszajáró egyszerűbb legyen. A kerekítést a bruttó áron végezd, és utána számold vissza a nettó árat és az ÁFA-t, hogy a bizonylat pontos legyen.
  2. Alkalmazd az árengedményt vagy felárat, ha szükséges. Az engedményt a nettó árra vetítve könnyebb kezelni, mert az ÁFA-t utána kell számolni.

43.2.5 Árengedmény és felár

Cukrászüzemben gyakori a mennyiségi kedvezmény, a törzsvendég engedmény, az alkalmi leértékelés, de előfordul felár is (például extra betét, ünnepi heti rendelés, csomagolás, kiszállítás). Az engedmény és a felár minden esetben az alap nettó árra vagy bruttó árra vonatkozhat, de a számításnál meg kell különböztetni, hogy az ÁFA-t is módosítja-e.

Szabály. Nettó árengedmény. Ha az engedmény a nettó eladási árra vonatkozik:

Nettó kedvezményes ár=Nettó eladási ár⋅(1−engedmény%100) \text{Nettó kedvezményes ár} = \text{Nettó eladási ár} \cdot \left( 1 - \frac{\text{engedmény}\%}{100} \right)

A bruttó kedvezményes árat ebből kell ÁFA-val számítani.

Szabály. Nettó felár. Ha a felár a nettó eladási árra vonatkozik:

Nettó feláras ár=Nettó eladási ár⋅(1+felár%100) \text{Nettó feláras ár} = \text{Nettó eladási ár} \cdot \left( 1 + \frac{\text{felár}\%}{100} \right)

Szabály. Bruttó árengedmény/felár. Ha a kedvezményt vagy felárat a bruttó árra adják, a bruttó árat kell módosítani, és utána a nettó árat vagy az ÁFA-t visszaszámolni. A bruttó engedményes ár:

Bruttó kedvezményes ár=Bruttó eladási ár⋅(1−engedmény%100) \text{Bruttó kedvezményes ár} = \text{Bruttó eladási ár} \cdot \left( 1 - \frac{\text{engedmény}\%}{100} \right)

A nettó ár ekkor:

Nettó kedvezményes ár=Bruttó kedvezményes ár1+ÁFA-kulcs100 \text{Nettó kedvezményes ár} = \frac{\text{Bruttó kedvezményes ár}}{1 + \frac{\text{ÁFA-kulcs}}{100}}

Figyelem. Árengedménynél és felárnál mindig tüntesd fel a bizonylaton az eredeti árat, az engedmény/felár mértékét és a végleges árat, valamint az ÁFA alapját és összegét. A jogszabályi adattartalmat a bizonylatkiállításnál pontosan be kell tartani (ellenőrizendő: ÁFA-törvény és a fogyasztóvédelmi tájékoztatási előírások).

43.2.6 ÁFA-számítás előre és visszafelé

Az ÁFA (általános forgalmi adó) az ár utolsó rétege. Egy cukrászati termék ÁFA-kulcsa attól függ, hogy helyben fogyasztásra (vendéglátás) vagy elvitelre értékesítik-e, és milyen termékbesorolásba esik; a példákban a számítás menetét 27%27\,\%-kal mutatjuk be (tanulási példa).

Jogszabály. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény határozza meg az adóalany, az adóalap, a felszámítás és a levonás szabályait. Az általános kulcs 27%27\,\%, a kedvezményes kulcsok 18%18\,\% és 5%5\,\%; a mentes ügylet után nincs adó (nem kulcs) (ellenőrizendő: hatályos ÁFA-törvény, a kedvezményes kulcsok tételes köre, valamint a helyben fogyasztásra és az elvitelre vonatkozó szabály). Példáinkban a 27%27\,\%-ot tanulási példaként használjuk, a kalkulációs táblázatban a kulcs átírható; a konkrét termék kulcsát mindig az aktuális ÁFA-törvény alapján kell meghatározni.

Szabály. ÁFA előre. A nettó árból az ÁFA és a bruttó ár:

ÁFA=Nettó ár⋅27100 \text{ÁFA} = \text{Nettó ár} \cdot \frac{27}{100}

Bruttó ár=Nettó ár⋅1,27 \text{Bruttó ár} = \text{Nettó ár} \cdot 1{,}27

Szabály. ÁFA visszafelé. A bruttó árból a nettó ár:

Nettó ár=Bruttó ár1,27 \text{Nettó ár} = \frac{\text{Bruttó ár}}{1{,}27}

Az ÁFA összege:

ÁFA=Bruttó ár−Nettó ár \text{ÁFA} = \text{Bruttó ár} - \text{Nettó ár}

Például bruttó 2540Ft2\,540\,\text{Ft} esetén a nettó ár 25401,27=2000Ft\frac{2\,540}{1{,}27} = 2\,000\,\text{Ft}, az ÁFA 540Ft540\,\text{Ft}. Az ÁFA-visszaszámításnál nem szabad a bruttó árat 27%27\,\%-kal csökkenteni, mert a 27%27\,\% a nettó árra vetített adó, nem a bruttó árra.

43.2.7 Számítási példák

Számítás. 1. példa – Nettó ár haszonkulccsal, majd bruttó ár.
Adott: egy szelet Dobos torta nyersanyagköltsége 340Ft340\,\text{Ft} (nettó). A cukrászda 90%90\,\% haszonkulcsot szeretne. ÁFA-kulcs 27%27\,\%.
Keresett: nettó eladási ár, árrés, bruttó eladási ár.

Megoldás: - Árrés: 90100⋅340=306Ft\frac{90}{100} \cdot 340 = 306\,\text{Ft} - Nettó eladási ár: 340+306=646Ft340 + 306 = 646\,\text{Ft} - ÁFA: 646⋅0,27=174,4Ft646 \cdot 0{,}27 = 174{,}4\,\text{Ft} - Bruttó ár: 646+174=820Ft646 + 174 = 820\,\text{Ft} (kerekítve 820820 Ft-ra) - Ellenőrzés: az árrésszint a=306646⋅100=47,4%a = \frac{306}{646} \cdot 100 = 47{,}4\,\%, az anyagfelhasználási szint 52,6%52{,}6\,\%, összegük 100%100\,\%. ∎

Számítás. 2. példa – Árrésszintből kiindulva, engedménnyel és felárral.
Adott: egy mini francia krémes sütemény nettó anyagköltsége 180Ft180\,\text{Ft}. A cél árrésszint 45%45\,\%. A törzsvendég 10%10\,\% engedményt kap a nettó árra; a kiszállításért 500Ft500\,\text{Ft} bruttó felárat számolunk fel. ÁFA 27%27\,\%.
Keresett: az engedményes nettó ár, a bruttó ár, a kiszállítási felárral fizetendő bruttó összeg.

Megoldás: - Nettó eladási ár 45%45\,\% árrésszinttel: 1801−0,45=1800,55=327,3Ft\frac{180}{1 - 0{,}45} = \frac{180}{0{,}55} = 327{,}3\,\text{Ft} - Árrés: 327,3−180=147,3Ft327{,}3 - 180 = 147{,}3\,\text{Ft} (ellenőrzés: 147,3/327,3⋅100≈45%147{,}3 / 327{,}3 \cdot 100 \approx 45\,\%) - Engedményes nettó ár: 327,3⋅0,90=294,6Ft327{,}3 \cdot 0{,}90 = 294{,}6\,\text{Ft} - Bruttó engedményes ár: 294,6⋅1,27≈374,1Ft294{,}6 \cdot 1{,}27 \approx 374{,}1\,\text{Ft}, kerekítve 375375 Ft-ra (itt 5 Ft-ra kerekítünk) - Kiszállítás bruttó felára: 500Ft500\,\text{Ft} (már bruttó, mert ezt így adjuk meg) - Fizetendő bruttó összeg: 375+500=875Ft375 + 500 = 875\,\text{Ft} - Ha a kiszállítás nettó felár lenne 500Ft500\,\text{Ft}, akkor bruttója 500⋅1,27=635Ft500 \cdot 1{,}27 = 635\,\text{Ft}, és a fizetendő összeg 375+635=1010Ft375 + 635 = 1\,010\,\text{Ft}. ∎

43.2.8 Interaktív kalkulátor

Az árképzési láncot érdemes interaktív kalkulátorral gyakorolni. Az alábbi ábra egy árképző panelt mutat: csúszkákkal adható meg a nettó anyagköltség, a haszonkulcs vagy az árrésszint, az ÁFA-kulcs, az engedmény és a felár mértéke. A kijelzések azonnal mutatják az árrést, a nettó eladási árat, az ÁFA-t, a bruttó eladási árat és az anyagfelhasználási szintet.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Árképzési kalkulátor: csúszkákkal állítható anyagköltség, haszonkulcs, árrésszint, ÁFA-kulcs, engedmény és felár; a kijelzés mutatja a nettó, bruttó árat és az árrést
Árképzési kalkulátor

A statikus képen balra az 1. példa árképzési lánca látható (340Ft340\,\text{Ft} anyagköltség → 646Ft646\,\text{Ft} nettó → 820Ft820\,\text{Ft} bruttó ár, árrésszint 47,4%47{,}4\,\%), jobbra a haszonkulcs–árrésszint átváltási görbe (a=h/(100+h)⋅100a = h/(100 + h)\cdot 100). A görbe azt mutatja, hogy a haszonkulcs növelésével az árrésszint emelkedik, de egyre lassabban; például h=50%h = 50\,\% esetén a=33,3%a = 33{,}3\,\%, h=100%h = 100\,\% esetén a=50%a = 50\,\%, h=200%h = 200\,\% esetén a=66,7%a = 66{,}7\,\%. Az interaktív változatban a csúszkák mozgatásával a felhasználó látja, hogyan változik a két mutató és az ár.

43.2.9 Ár- és bevételelemzés

Az ár megállapítása után a cukrásznak elemeznie kell, hogy az árrésszint és az anyagfelhasználási szint megfelelő-e. Két egyszerű mutatót érdemes követni:

Ha az anyagfelhasználási szint túl magas, két út van: csökkenteni az anyagköltséget (például olcsóbb, de megfelelő alapanyaggal, veszteségcsökkentéssel) vagy növelni az eladási árat. Az áremelés azonban csökkentheti a keresletet; ezt a fedezeti pont és az árrugalmasság elemzésével kell mérlegelni. Ennek részleteit a Jövedelmezőség: költségek, eredmény, fedezeti pont alfejezet dolgozza fel.

43.2.10 Tipikus hibák és okaik

Az árképzésben a leggyakoribb hibák abból adódnak, hogy a haszonkulcsot és az árrésszintet összekeverik, vagy az ÁFA-t rosszul számolják.

Hiba. Haszonkulcsot árrésszintként kezelik.
Tünet: 80%80\,\% „árrésszint” megadása mellett a kalkulált ár túl alacsony, és a fedezet nem jön ki. Ok: a 80%80\,\%-os árrésszintet haszonkulcsként, az anyagköltségre vetítették (100Ft→180Ft100\,\text{Ft} \to 180\,\text{Ft}), pedig 80%80\,\% árrésszinthez 100/(1−0,80)=500Ft100/(1-0{,}80) = 500\,\text{Ft} nettó ár tartozik. Megelőzés: mindig nézd meg a képlet nevezőjét; árrésszintből a haszonkulcs: h=a/(100−a)⋅100=400%h = a / (100 - a) \cdot 100 = 400\,\%, haszonkulcsból az árrésszint: a=h/(100+h)⋅100a = h / (100 + h) \cdot 100.

Hiba. ÁFA-visszaszámítás a bruttó árból egyszerű százaléklevonással.
Tünet: bruttó 1270Ft1\,270\,\text{Ft} árra „27%27\,\% ÁFA” levonásakor 1270⋅0,73=927Ft1\,270 \cdot 0{,}73 = 927\,\text{Ft} nettót írnak, holott a helyes nettó 1000Ft1\,000\,\text{Ft}. Ok: a 27%27\,\% a nettó árra vetített adó, nem a bruttó árra. Megelőzés: visszafelé osztással számolj: nettó = bruttó / 1,271{,}27.

Hiba. Engedményt adnak a bruttó árra, de az ÁFA-t nem csökkentik arányosan.
Tünet: a számla szerinti ÁFA és a tényleges engedményes ár nincs összhangban, a bizonylat hibás. Ok: az engedmény utáni nettó alapot nem módosították. Megelőzés: minden engedménynél és felárnál tüntesd fel az új nettó ár alapján számolt ÁFA-t; erős bizonylatkezelést használj.

43.2.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy kis cukrászda hétvégi süteményeit a tulajdonos addig „érzésből” árazta. Az ellenőrzéskor kiderült, hogy az egyik népszerű csokoládétortánál a nettó anyagköltség szeletenként 420Ft420\,\text{Ft}, a kalkulált nettó eladási ár 690Ft690\,\text{Ft}, ami 270Ft270\,\text{Ft} árrést, tehát 39,1%39{,}1\,\%-os árrésszintet jelent. Az anyagfelhasználási szint 60,9%60{,}9\,\%, ami túl magas. A tulajdonos a korábbi haszonkulcs-számítást elrontotta: 270/420=64%270 / 420 = 64\,\% haszonkulcsot értékesnek gondolta, de a költségei mellett ez nem elég. Kiszámította, hogy legalább 50%50\,\%-os árrésszintre lenne szüksége. A cél nettó ár: 420/(1−0,50)=840Ft420 / (1 - 0{,}50) = 840\,\text{Ft}; bruttó ára 840⋅1,27=1066,8Ft840 \cdot 1{,}27 = 1\,066{,}8\,\text{Ft}, kerekítve 1070Ft1\,070\,\text{Ft}. A piac azonban ezt már nem fogadta el. Ezért két irányban döntött: levitte a csokoládé mennyiségét és olcsóbb, de látványos belső betétet használt, így az anyagköltség 380Ft380\,\text{Ft}-ra csökkent; az új nettó ár 760Ft760\,\text{Ft}, az árrésszint 50%50\,\%, a bruttó ár 965Ft965\,\text{Ft}, kerekítve 970Ft970\,\text{Ft}. A termék versenyképes maradt, és a fedezet is nőtt. A tanulság: az árképzésben a pontos viszonyszámok és a költségcsökkentés együtt vezetnek eredményre.

43.2.12 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy 100 Ft anyagköltség és 60 Ft árrés esetén a haszonkulcs 60%? Indokold.
  2. Hány százalékos az árrésszint, ha a haszonkulcs 60%?
  3. Egy bruttó ár 1 270 Ft, az ÁFA 27%. Mennyi a nettó ár?
  4. Melyik a magasabb szám ugyanakkora árrésnél: a haszonkulcs vagy az árrésszint?
  5. Mit jelent az 55%-os anyagfelhasználási szint? Mennyi az árrésszint?
  6. Mi a hiba: 500 Ft nettó árú termékre 10% engedményt adnak a bruttó árból (635 Ft → 571,5 Ft), a pénztáros pedig az ÁFA-t így számolja: 571,5 · 0,27 = 154,3 Ft?

43.2.13 Feladatok

1. feladat (A). Egy krémes nettó anyagköltsége 260 Ft. A haszonkulcs 75%. Mennyi az árrés, a nettó eladási ár, az ÁFA (27%) és a bruttó ár?

2. feladat (A). Egy bonbon nettó anyagköltsége 90 Ft. A cél árrésszint 40%. Mennyi a haszonkulcs és a nettó eladási ár?

3. feladat (B). Egy torta nettó anyagköltsége 2 400 Ft. A cukrászda 55%-os árrésszintet szeretne. A törzsvendég 15% engedményt kap a nettó árra. Mennyi lesz az engedményes nettó ár és a bruttó fizetendő ár, ha az ÁFA-kulcs 27%?

4. feladat (B). Egy fagylaltkehely nettó eladási ára 800 Ft. A nyersanyagköltség 280 Ft. Mennyi az árrés, a haszonkulcs, az árrésszint és az anyagfelhasználási szint? A nettó eladási árhoz adjunk 5% felárat a csomagolásért; mennyi lesz a bruttó fizetendő ár?

5. feladat (C). Egy cukrászda a tortája árát bruttó 3 200 Ft-ról 2 600 Ft-ra csökkenti. Az anyagköltség nettó 1 100 Ft marad, az ÁFA 27%. Elemezd: változik-e az árrésszint és az anyagfelhasználási szint, és jó irányba? Mi kockázata lehet az árcsökkentésnek?

6. feladat (D). Tervezz meg egy árképzési táblázatot három saját süteményre. Mindegyike számold ki: anyagköltség, választott haszonkulcs vagy árrésszint, árrés, nettó eladási ár, ÁFA, bruttó ár. Az egyikhez adj 12% nettó engedményt, és a kedvezményes bruttó árat is írd ki. A feladatot táblázatkezelővel is elvégezheted; ellenőrizd a képleteket.

43.2.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz, mert a haszonkulcs az árrés az anyagköltségre: 60/100=60%60/100 = 60\%.
  2. a=60100+60⋅100=37,5%a = \frac{60}{100+60} \cdot 100 = 37{,}5\%.
  3. Nettó ár =12701,27=1000= \frac{1\,270}{1{,}27} = 1\,000 Ft.
  4. A haszonkulcs, mert nevezője az anyagköltség (kisebb), az árrésszinté a nettó eladási ár (nagyobb).
  5. Az anyagköltség a nettó eladási ár 55%-a, tehát az árrésszint 45%45\%.
  6. Az ÁFA-t a bruttó árra számolta. Helyesen: a csökkentett bruttó árból kell visszaszámolni a nettót: 571,5/1,27=450571{,}5/1{,}27 = 450 Ft, az ÁFA 571,5−450=121,5571{,}5 - 450 = 121{,}5 Ft. A bruttó engedmény önmagában megengedett, csak az ÁFA-alapot nem szabad a bruttó összegből képezni.

1. feladat (A). Árrés =260⋅0,75=195= 260 \cdot 0{,}75 = 195 Ft.
Nettó ár =260+195=455= 260 + 195 = 455 Ft.
ÁFA =455⋅0,27=122,85= 455 \cdot 0{,}27 = 122{,}85 Ft.
Bruttó ár =455+122,85=577,85= 455 + 122{,}85 = 577{,}85 Ft, kerekítve 578578 Ft.

2. feladat (A). Ha a=40%a = 40\%, akkor h=4060⋅100=66,7%h = \frac{40}{60} \cdot 100 = 66{,}7\%.
Nettó ár =900,60=150= \frac{90}{0{,}60} = 150 Ft.
Árrés =150−90=60= 150 - 90 = 60 Ft.

3. feladat (B). Nettó ár =24000,45=5333,3= \frac{2\,400}{0{,}45} = 5\,333{,}3 Ft (ha a=55%a = 55\%).
Engedményes nettó ár =5333,3⋅0,85=4533,3= 5\,333{,}3 \cdot 0{,}85 = 4\,533{,}3 Ft.
Bruttó ár =4533,3⋅1,27=5757,3= 4\,533{,}3 \cdot 1{,}27 = 5\,757{,}3 Ft, kerekítve 57585\,758 Ft.

4. feladat (B). Árrés =800−280=520= 800 - 280 = 520 Ft.
Haszonkulcs h=520280⋅100=185,7%h = \frac{520}{280} \cdot 100 = 185{,}7\%.
Árrésszint a=520800⋅100=65%a = \frac{520}{800} \cdot 100 = 65\%.
Anyagfelhasználási szint =280800⋅100=35%= \frac{280}{800} \cdot 100 = 35\%.
Nettó felár 5%5\%: nettó ár 800⋅1,05=840800 \cdot 1{,}05 = 840 Ft.
ÁFA 27%27\%: bruttó 840⋅1,27=1066,8840 \cdot 1{,}27 = 1\,066{,}8 Ft, kerekítve 10671\,067 Ft.

5. feladat (C). Régi nettó ár: 32001,27≈2519,7\frac{3\,200}{1{,}27} \approx 2\,519{,}7 Ft; árrésszint =2519,7−11002519,7⋅100≈56,3%= \frac{2\,519{,}7 - 1\,100}{2\,519{,}7} \cdot 100 \approx 56{,}3\%.
Új nettó ár: 26001,27≈2047,2\frac{2\,600}{1{,}27} \approx 2\,047{,}2 Ft; árrésszint =2047,2−11002047,2⋅100≈46,3%= \frac{2\,047{,}2 - 1\,100}{2\,047{,}2} \cdot 100 \approx 46{,}3\%.
Az árrésszint csökken, az anyagfelhasználási szint nő (43,7%43{,}7\%-ról 53,7%53{,}7\%-ra). A rövid távon növekvő vendégszám nem biztos, hogy ellensúlyozza a fedezetvesztést, és a márkaérték is sérülhet. A döntést fedezeti pont és jövedelmezőségi elemzéssel kell alátámasztani.

6. feladat (D). A gyakorlati megoldásnál az ellenőrzési szempontok: minden terméknél a nettó anyagköltség + árrés = nettó eladási ár; a bruttó ár = nettó ár · 1,27; a kedvezményes nettó ár = nettó ár · (1 − 0,12); a kedvezményes bruttó ár = kedvezményes nettó ár · 1,27. A táblázat oszlopai: Nyersanyagköltség (Ft) | Haszonkulcs (%) | Árrés (Ft) | Nettó ár (Ft) | ÁFA (Ft) | Bruttó ár (Ft) | Kedvezményes nettó (Ft) | Kedvezményes bruttó (Ft). A kapott értékeket mindig kerekítsd a fizetésnél használt címletre, de a bizonylaton az ÁFA-t pontosan tüntesd fel.

43.2.15 Rövid összefoglaló

Az árképzés a cukrászatban a nettó anyagköltségből indul, amelyre árrés kerül, így kapjuk a nettó eladási árat; erre számoljuk az ÁFA-t, így kapjuk a bruttó eladási árat. Az árrés fedezi a béreket, a rezsit, az eszközöket és a nyereséget. Két kulcsfontosságú viszonyszám van: a haszonkulcs az árrés és az anyagköltség aránya (h=á/anyagköltség⋅100h = \text{á} / \text{anyagköltség} \cdot 100), az árrésszint az árrés és a nettó eladási ár aránya (a=á/nettó ár⋅100a = \text{á} / \text{nettó ár} \cdot 100). Közöttük az átváltás: a=h/(100+h)⋅100a = h / (100 + h) \cdot 100 és h=a/(100−a)⋅100h = a / (100 - a) \cdot 100. Az anyagfelhasználási szint az anyagköltség és a nettó eladási ár aránya, és az árrésszinttel 100%100\,\%-ot ad. Az ÁFA-számításnál előre szorzással, visszafelé osztással dolgozunk: például a bruttó árból a nettó ár bruttó/1,27\text{bruttó} / 1{,}27 (ha az ÁFA-kulcs 27%27\,\%). Az árengedményt és felárat a nettó árra vetítve pontosan kell vezetni, és az ÁFA-alapot frissíteni.

Továbbvitt eredmény. Az itt tanult anyagköltség–árrés–nettó ár–bruttó ár képleteket használjuk fel a Jövedelmezőség: költségek, eredmény, fedezeti pont alfejezetben a fedezeti elemzéshez, és a Termékkalkuláció a cukrászatban: önköltség és eladási ár alfejezetben a teljes önköltségszámításhoz. A haszonkulcs/árrésszint átváltást a készletgazdálkodási és elszámoltatási számításoknál is elő kell hívni.

43.2.16 Források és ellenőrzési hiányok