Képzeld el a reggeli termelést: a kolléga bediktálja, hogy „2 deka sót tegyél a tésztába”, te pedig 2 grammot mérsz, mert a mérleg grammban ír. A vajas tészta sója íztelen marad. A következő tételnél a recept 0,5 liter tejet ír, de te 0,5 kg-ot mérsz. A tej sűrűsége nagyobb, mint a vízé, ezért a tészta kissé keményebb, a súlya sem pontos. Ez a fejezet azért fontos, mert a cukrászüzemben szinte minden munka mérlegeléssel, kiméréssel és receptúra-átszámítással kezdődik. Aki a mértékegységeket és a százalékot eltéveszti, az elveszíthet egy tételt, vendéget vagy hatósági ellenőrzést. Ebben az alfejezetben átismételjük a tömeg, térfogat és darab közötti váltásokat, a sűrűség gyakorlati szerepét, a tojás tömeg szerinti mérését, a százalékszámítást és a kerekítést.
A cukrászati mérésekben háromféle mennyiséggel dolgozunk leggyakrabban:
A tömeg és a térfogat nem cserélhető fel automatikusan. Egy liter étolaj könnyebb, mint egy liter méz. A kapcsolatot a sűrűség adja meg. Az alábbi ábra a gyakori cukrászati folyadékok tájékoztató sűrűségét mutatja:
Az ábra sávonként mutatja, hogy például 100 ml méz tömege körülbelül 140 g, míg 100 ml étolaj tömege körülbelül 92 g. Ezért, ha egy folyékony nyersanyagot térfogatról tömegre akarunk váltani, mindig tudnunk kell a sűrűségét.
Definíció. Tömeg. A tömeg az anyagmennyiség mérlegen mért jellemzője. Mértékegysége a cukrászatban leggyakrabban a gramm (g), a dekagramm (dkg) és a kilogramm (kg). A váltószámok:
Definíció. Térfogat. A térfogat az anyag által elfoglalt tér nagysága. Mértékegysége a cukrászatban a liter (l), a deciliter (dl) és a milliliter (ml). A váltószámok:
Definíció. Sűrűség. A sűrűség a tömeg és a térfogat hányadosa. A gyakorlati mértékegysége a gramm / milliliter (g/ml). Az összefüggés:
ahol a sűrűség, a tömeg, a térfogat. Ebből a tömeg és a térfogat is kifejezhető:
Szabály. A sűrűség használata. Tömegről térfogatra vagy fordítva csak akkor váltunk, ha ismerjük az anyag sűrűségét. A víz sűrűsége 20 °C környékén körülbelül 1,00 g/ml. A tej és a tejszín sűrűsége közel van ehhez, az étolaj kisebb, a méz és a glükózszirup nagyobb sűrűségű. A pontos érték a gyártói adatlapon vagy szakirodalmi táblázatban található, és hőmérsékletfüggő (ellenőrizendő: gyártói adatlap/szakirodalom).
Megjegyzés. A kanál, csésze, bögre nem mértékegység. A „1 evőkanál liszt”, „1 csésze cukor”, „1 bögre tej” kifejezések nem pontos mértékegységek. Ha egy receptben ilyen szerepel, mindig ellenőrizzük, hogy az adott eszköz mekkora tömeget vagy térfogatot jelent. Tájékoztató gyakorlati értékek: egy púpozott evőkanál cukor körülbelül 20 g, egy púpozott evőkanál liszt körülbelül 20 g, egy evőkanál víz körülbelül 15 ml (ellenőrizendő: háztartási mértékegység-táblázat). A cukrászüzemben azonban a receptúrához mérleget és mérőhengert használjunk.
Megjegyzés. A tojás tömege. A tojás darabszám szerint nem mérhető pontosan, mert a tömege az osztályától függ. Egy közepes, M osztályú tojás bruttó tömege körülbelül 58 g (ellenőrizendő: aktuális tömegosztály-határok). A sárgája és a fehérje aránya változó; tanulási értékként egy M osztályú tojásnál a héj körülbelül 6 g, a sárgája körülbelül 18 g, a fehérje körülbelül 34 g (ellenőrizendő: tojásipari táblázat). Ezért a finom felverteknél, krémeknél és haboknál a tojást is grammra mérjük, a receptekben a darabszám csak tájékoztató.
A cukrászati gyakorlatban az átváltás öt lépésben végezhető el:
Minden képletbe helyettesítéskor a mértékegységekkel is számolj. Például sűrűségből tömeg számításakor:
Ha a végeredmény mértékegysége nem az, amit várunk, akkor a képletet vagy a váltószámot elrontottuk.
Az alábbi példákban minden számítást a tanulási szerkezet szerint mutatok be.
Adott: liszt; tej.
Keresett: a liszt tömege grammban és dekagrammban; a tej térfogata literben és deciliterben.
Számítás:
A liszt:
A tej:
Eredmény: ; . ∎
Ellenőrzés: Visszafelé számolva , ez pedig , tehát helyes.
Adott: ; ; ; .
Keresett: a méz tömege; a tej térfogata.
Számítás:
A méz tömege:
A tej térfogata:
Eredmény: méz tömege körülbelül ; tej térfogata körülbelül . ∎
Ellenőrzés: A méznél , ami visszaadja a sűrűséget. A tejnél , tehát a számítás kerek. A sűrűségek tájékoztató értékek.
Adott: piskótamassza; tojás a masszában.
Keresett: , a tojás tömege.
Képlet:
Behelyettesítés:
Eredmény: A piskótamasszához tojás szükséges. ∎
Ellenőrzés: .
Adott: tojássárgája; a krémben.
Keresett: , a krém teljes tömege.
Képlet:
Behelyettesítés:
Eredmény: A krém teljes tömege . ∎
Ellenőrzés: .
Második részfeladat. Egy vajas krémben só krémben van. Hány százalék a só?
Számítás:
A sótartalom . Ez már jelentős sómennyiség; a gyakorlatban a só sok receptben alatti. ∎
Szabály. Kerekítés tizedesjegyre. A kerekítésnél a következő döntő jegyet nézzük. Ha az 0, 1, 2, 3 vagy 4, lefelé kerekítünk. Ha 5, 6, 7, 8 vagy 9, felfelé kerekítünk. Például egészre kerekítve , egészre kerekítve viszont . Tizedre kerekítésnél a századok döntenek: tizedre kerekítve , egészre kerekítve .
Megjegyzés. A mérés pontossága határozza meg a tizedeseket. Ha a mérleg osztása 1 g, akkor nem írunk eredményt, mert a mérleg ezt nem tudja ilyen pontosan megmutatni. Gyakorlati szabály: a számított értéket a mérhető pontosságra kerekítjük. A receptekben a gramm érték általában egész, nagyobb tömegnél esetleg 5 vagy 10 grammra kerekített (ellenőrizendő: üzemi mérési utasítás).
Példa kerekítésre. A piskótamassza tömege .
A kerekítésnél mindig tüntessük fel, hány tizedesre kerekítettünk.
Jogszabály. A fogyasztók tájékoztatása érdekében az előre csomagolt cukrászati termékeken fel kell tüntetni a nettó tömeget (g vagy kg) vagy térfogatot (ml vagy l). A jelölés alapját az uniós fogyasztói tájékoztatási rendelet (1169/2011/EU) és a magyar élelmiszerjog hatályos előírásai adják (ellenőrizendő: hatályos jelölési előírások). A mértékegységeket a gyakorlatban a metrikus rendszer szerint használjuk; a receptúrában és a termékdokumentációban is ezt kövessük.
A mértékegységek és százalékszámítás ellenőrzése mindig két szinten történik:
Számítási ellenőrzés. A kapott értéket visszaszámoljuk. Például ha masszába sót tettünk, akkor a sótartalom . Visszafelé . Ha nem egyezik, hibás a képlet vagy a behelyettesítés.
Mérési ellenőrzés. A kimért anyagot a mérleg másodszor is mutatja. A folyadékot mérőhengerben, a szilárd anyagot mérlegen ellenőrizzük. A tojásnál a feltört fehérje és sárgája tömegét külön edényben mérjük, mert a héj tömege nem kerül a termékbe.
A dokumentációban a mértékegységnek mindig szerepelnie kell. A „25% cukor” önmagában nem elég; azt is tudni kell, hogy mire vonatkozik: a teljes masszára, a lisztre vagy a töltelékre. A jó technológiai lapon ezért az arányok mellett az alap is meg van adva.
Tünet: A recept szerint sütőport kell tenni, de a termék nem lazul. Ok: A tanuló -ot mért, mert a -ot -nak olvasta. Megelőzés: Mindig írjuk át a mennyiséget grammra: .
Tünet: A tészta vagy a krém a vártnál sűrűbb, a kész tömeg kisebb a számítottnál. Ok: A folyadékot literről kilogrammra váltották sűrűség nélkül. Például tejet -nak mértek, pedig tej körülbelül , így literenként kb. tej hiányzik. Megelőzés: A receptben tüntessük fel, hogy a folyadékot térfogatban vagy tömegben mérjük, és a konyhai táblázatban tartsuk a sűrűségeket.
Tünet: A krém túl édes, a cukortartalom nem stimmel. Ok: A százalékot rossz alapra számolták. Ha a „10% cukor” a lisztre vonatkozik, nem a teljes tésztamasszára, akkor egészen más mennyiség jön ki. Megelőzés: A százaléknál mindig nevezzük meg az alapot. Például „a liszt tömegére vetítve 10%” vagy „a teljes krém tömegére vetítve 18%”.
Tünet: A kimért nagyság nagyon valószerűtlen, például liszt egy kis tételhez. Ok: Tizedesjegy-félreírás vagy mértékegység-tévesztés, például helyett . Megelőzés: Minden számítás után kérdezzük meg: reális-e az eredmény az adott tételmérethez? Használjunk nagyságrendi becslést.
Egy cukrászüzem esküvői tortát gyárt. A vaníliás krémhez a törzsrecept tej, cukor és keményítő. A hétvégi rendelés miatt ötszörös tételt készítenek, tehát tej kell. A tanuló a tejet a nagy üzemi mérlegen akarja kimérni, hogy ne kelljen a mérőhengert többször tölteni. Elfelejti azonban, hogy a tej sűrűsége , ezért -ot mér ki. A helyes tömeg lett volna. A krémből így , azaz kb. tej hiányzik. A művezető a mérési lapon veszi észre, hogy literben előírt tejet kilogrammban mértek ki: a kimért tej tömege , a térfogata csak . A hiányzó () tejet a főzés megkezdése előtt pótolják, ezért a krém még menthető. Tanulság: a váltást mindig a sűrűség figyelembevételével kell elvégezni, és a folyadékok tömegét is fel kell tüntetni a technológiai lapon.
1. feladat (A) – Váltsd át a mennyiségeket: liszt grammra és dekagrammra; tejet milliliterre és deciliterre; vajat kilogrammra és dekagrammra.
2. feladat (A) – Egy recept tojásfehérjét ír. Tegyük fel, hogy egy M osztályú tojásból átlagosan fehérje nyerhető (ellenőrizendő: tojástáblázat). Hány tojás fehérjéjét kell legalább szétválasztani? Miért jobb a gyakorlatban grammra mérni?
3. feladat (B) – Egy piskótamassza . A massza -a cukor. Mennyi cukrot kell kimérned? Számítsd ki, mennyi a maradék tömeg.
4. feladat (B) – Egy mézes krémhez mézet ír elő a recept. A méz sűrűsége . Mennyi a méz tömege kilogrammban? méz hány deciliter?
5. feladat (C) – Egy omlós tészta receptje lisztet, vajat és porcukrot tartalmaz. Hány százalék a vaj a liszt tömegére vetítve? Ha liszttel készíted a tésztát, mennyi vajra és porcukorra van szükséged? Milyen hibát követsz el, ha a vajat a teljes tésztatömeg százalékában számolod, pedig a recept a lisztre vonatkoztatja?
6. feladat (D) – Gyakorlati mérés: egy tanulókonyhában mérj ki vizet, majd étolajat. Tárázd a mérőedényt, olvasd le a tömegét, és számítsd ki mindkét anyag sűrűségét. Hasonlítsd össze a táblázat adataival. Dokumentáld: mérési sor, tömeg, számított sűrűség, esetleges eltérés.
Az elméleti tojásszám , ezért legalább 9 tojást kell feltörni. A gyakorlatban azért mérjük grammra a fehérjét, mert az M osztályon belül is változik a fehérje tömege, és a pontatlan darabszám a hab stabilitását rontja. ∎
A maradék: . Ellenőrzés: . ∎
. A méz tömege . A méz térfogata . ∎
A vaj aránya a lisztre vetítve: . Ha lisztet használunk, a vaj , a porcukor pedig , mert a porcukor aránya . Ha valaki a vajat a teljes tésztatömeg százalékában számolná, akkor más alapot használna; a teljes tésztatömeg itt , ebben a vaj , nem . Ezért a százaléknál mindig az alapot kell tisztázni. ∎
A tanulónak használnia kell a mérleg tárázását. A víz tömege körülbelül , a számított sűrűség . A étolaj tömege körülbelül , a számított sűrűség . Az eltérés a hőmérséklettől és a mérés pontosságától függhet. A dokumentációban szerepeljen a használt mérőeszköz, a tömeg, a számítás és az összehasonlítás. ∎
A cukrászati mérés alapja a tömeg, amelyet grammban, dekagrammban és kilogrammban mérünk; , . A térfogat mértékegysége a liter, deciliter, milliliter; . A tömeg és a térfogat között a sűrűség teremt kapcsolatot: . A víz, tej, tejszín, olaj, méz sűrűsége eltérő; a pontos érték a gyártói adatlapon található. A tojást mindig grammra mérjük, mert a darabszám pontatlan; egy M osztályú tojás átlagos tömege körülbelül (ellenőrizendő: tömegosztály). A százalékszámítás három képlete: , , . A százalékot mindig az alap megnevezésével használjuk. A kerekítésnél a következő jegy dönt; a mérés pontossága határozza meg a tizedesjegyek számát. Továbbvitt eredmény. Ezt az átváltási, sűrűség- és százalékszámítási tudást használjuk a Receptúra és anyaghányad: nagyítás, kicsinyítés, szorzószám alfejezetben, az élesztős tésztavezetés anyaghányadainál Tésztavezetés: közvetlen, közvetett és hideg tésztavezetés és a gazdasági mutatóknál Viszonyszámok.
A fejezet a méréstechnika és a cukrászati gyakorlat általános szabályaira épül. Ellenőrizendő elemek: a sűrűségtáblázat pontos értékei (tej, tejszín, olaj, méz, glükózszirup), a tojás tömegosztályai és a sárgája-fehérje arány, a kanál-csésze háztartási mértékegységek, az 1169/2011/EU rendelet hatályos jelölési előírásai, valamint az üzemi mérési utasítás tizedesjegy-képzési előírása. A méz sűrűsége hőmérséklettől és származástól függően körül változik; a lényeg az, hogy minden komolyabb átszámításhoz gyártói adatlapot vagy szakirodalmi táblázatot vegyünk elő.