17.4 Mennyiségi egységek, átváltások, százalékszámítás és kerekítés

17.4.1 Motiváció

Képzeld el a reggeli termelést: a kolléga bediktálja, hogy „2 deka sót tegyél a tésztába”, te pedig 2 grammot mérsz, mert a mérleg grammban ír. A vajas tészta sója íztelen marad. A következő tételnél a recept 0,5 liter tejet ír, de te 0,5 kg-ot mérsz. A tej sűrűsége nagyobb, mint a vízé, ezért a tészta kissé keményebb, a súlya sem pontos. Ez a fejezet azért fontos, mert a cukrászüzemben szinte minden munka mérlegeléssel, kiméréssel és receptúra-átszámítással kezdődik. Aki a mértékegységeket és a százalékot eltéveszti, az elveszíthet egy tételt, vendéget vagy hatósági ellenőrzést. Ebben az alfejezetben átismételjük a tömeg, térfogat és darab közötti váltásokat, a sűrűség gyakorlati szerepét, a tojás tömeg szerinti mérését, a százalékszámítást és a kerekítést.

17.4.2 Szemléletes kép: három mennyiségfajta és a sűrűség

A cukrászati mérésekben háromféle mennyiséggel dolgozunk leggyakrabban:

A tömeg és a térfogat nem cserélhető fel automatikusan. Egy liter étolaj könnyebb, mint egy liter méz. A kapcsolatot a sűrűség adja meg. Az alábbi ábra a gyakori cukrászati folyadékok tájékoztató sűrűségét mutatja:

Konyhai anyagok jellemző sűrűsége - Tájékoztató, kerekített értékek; a sűrűség hőmérsékletfüggő (ellenőrizendő: gyártói adatlap/szakirodalom).

Az ábra sávonként mutatja, hogy például 100 ml méz tömege körülbelül 140 g, míg 100 ml étolaj tömege körülbelül 92 g. Ezért, ha egy folyékony nyersanyagot térfogatról tömegre akarunk váltani, mindig tudnunk kell a sűrűségét.

17.4.3 Definíciók és szabályok

Definíció. Tömeg. A tömeg az anyagmennyiség mérlegen mért jellemzője. Mértékegysége a cukrászatban leggyakrabban a gramm (g), a dekagramm (dkg) és a kilogramm (kg). A váltószámok:

1kg=100dkg=1000g;1dkg=10g.1\,\text{kg} = 100\,\text{dkg} = 1000\,\text{g};\quad 1\,\text{dkg} = 10\,\text{g}.

Definíció. Térfogat. A térfogat az anyag által elfoglalt tér nagysága. Mértékegysége a cukrászatban a liter (l), a deciliter (dl) és a milliliter (ml). A váltószámok:

1l=10dl=1000ml;1dl=100ml.1\,\text{l} = 10\,\text{dl} = 1000\,\text{ml};\quad 1\,\text{dl} = 100\,\text{ml}.

Definíció. Sűrűség. A sűrűség a tömeg és a térfogat hányadosa. A gyakorlati mértékegysége a gramm / milliliter (g/ml). Az összefüggés:

ρ=mV,\rho = \frac{m}{V},

ahol ρ\rho a sűrűség, mm a tömeg, VV a térfogat. Ebből a tömeg és a térfogat is kifejezhető:

m=ρ⋅V,m = \rho \cdot V,

V=mρ.V = \frac{m}{\rho}.

Szabály. A sűrűség használata. Tömegről térfogatra vagy fordítva csak akkor váltunk, ha ismerjük az anyag sűrűségét. A víz sűrűsége 20 °C környékén körülbelül 1,00 g/ml. A tej és a tejszín sűrűsége közel van ehhez, az étolaj kisebb, a méz és a glükózszirup nagyobb sűrűségű. A pontos érték a gyártói adatlapon vagy szakirodalmi táblázatban található, és hőmérsékletfüggő (ellenőrizendő: gyártói adatlap/szakirodalom).

Megjegyzés. A kanál, csésze, bögre nem mértékegység. A „1 evőkanál liszt”, „1 csésze cukor”, „1 bögre tej” kifejezések nem pontos mértékegységek. Ha egy receptben ilyen szerepel, mindig ellenőrizzük, hogy az adott eszköz mekkora tömeget vagy térfogatot jelent. Tájékoztató gyakorlati értékek: egy púpozott evőkanál cukor körülbelül 20 g, egy púpozott evőkanál liszt körülbelül 20 g, egy evőkanál víz körülbelül 15 ml (ellenőrizendő: háztartási mértékegység-táblázat). A cukrászüzemben azonban a receptúrához mérleget és mérőhengert használjunk.

Megjegyzés. A tojás tömege. A tojás darabszám szerint nem mérhető pontosan, mert a tömege az osztályától függ. Egy közepes, M osztályú tojás bruttó tömege körülbelül 58 g (ellenőrizendő: aktuális tömegosztály-határok). A sárgája és a fehérje aránya változó; tanulási értékként egy M osztályú tojásnál a héj körülbelül 6 g, a sárgája körülbelül 18 g, a fehérje körülbelül 34 g (ellenőrizendő: tojásipari táblázat). Ezért a finom felverteknél, krémeknél és haboknál a tojást is grammra mérjük, a receptekben a darabszám csak tájékoztató.

17.4.4 Technológiai eljárás lépésenként: átváltás és mértékegység-ellenőrzés

A cukrászati gyakorlatban az átváltás öt lépésben végezhető el:

  1. Olvasd le a recept mértékegységét. Például 0,75 kg, 3 dl, 500 g, 4 db.
  2. Határozd meg, hová váltasz. Például a mérleg grammban mér, ezért a kilogrammot grammra váltod.
  3. Válaszd ki a váltószámot. Például 1kg=1000g1\,\text{kg} = 1000\,\text{g}, 1dl=100ml1\,\text{dl} = 100\,\text{ml}.
  4. Szorozz vagy ossz. Nagyobb egységről kisebbre szorzunk, kisebbről nagyobbra osztunk.
  5. Ellenőrizd a mértékegységet. Írd ki a várt egységet, és hasonlítsd össze a kapott értéket. Kérdezd meg: reális ez a mennyiség?

Minden képletbe helyettesítéskor a mértékegységekkel is számolj. Például sűrűségből tömeg számításakor:

gml⋅ml=g.\frac{\text{g}}{\text{ml}} \cdot \text{ml} = \text{g}.

Ha a végeredmény mértékegysége nem az, amit várunk, akkor a képletet vagy a váltószámot elrontottuk.

17.4.5 Számítási példák

Az alábbi példákban minden számítást a tanulási szerkezet szerint mutatok be.

17.4.5.1 1. példa: tömeg- és térfogatátváltás

Adott: m=1,8kgm = 1{,}8\,\text{kg} liszt; V=750mlV = 750\,\text{ml} tej.

Keresett: a liszt tömege grammban és dekagrammban; a tej térfogata literben és deciliterben.

Számítás:

A liszt:

1,8kg=1,8⋅1000g=1800g,1{,}8\,\text{kg} = 1{,}8 \cdot 1000\,\text{g} = 1800\,\text{g},

1,8kg=1,8⋅100dkg=180dkg.1{,}8\,\text{kg} = 1{,}8 \cdot 100\,\text{dkg} = 180\,\text{dkg}.

A tej:

750ml=750/1000l=0,75l,750\,\text{ml} = 750 / 1000\,\text{l} = 0{,}75\,\text{l},

750ml=750/100dl=7,5dl.750\,\text{ml} = 750 / 100\,\text{dl} = 7{,}5\,\text{dl}.

Eredmény: 1,8kg=180dkg=1800g1{,}8\,\text{kg} = 180\,\text{dkg} = 1800\,\text{g}; 750ml=7,5dl=0,75l750\,\text{ml} = 7{,}5\,\text{dl} = 0{,}75\,\text{l}. ∎

Ellenőrzés: Visszafelé számolva 1800g=1800/10dkg=180dkg1800\,\text{g} = 1800/10\,\text{dkg} = 180\,\text{dkg}, ez pedig 180/100kg=1,8kg180/100\,\text{kg} = 1{,}8\,\text{kg}, tehát helyes.

17.4.5.2 2. példa: sűrűségből tömeg és térfogat

Adott: Vméz=2dl=200mlV_{\text{méz}} = 2\,\text{dl} = 200\,\text{ml}; ρméz=1,40g/ml\rho_{\text{méz}} = 1{,}40\,\text{g/ml}; mtej=515gm_{\text{tej}} = 515\,\text{g}; ρtej=1,03g/ml\rho_{\text{tej}} = 1{,}03\,\text{g/ml}.

Keresett: a méz tömege; a tej térfogata.

Számítás:

A méz tömege:

mméz=ρméz⋅Vméz=1,40g/ml⋅200ml=280g.m_{\text{méz}} = \rho_{\text{méz}} \cdot V_{\text{méz}} = 1{,}40\,\text{g/ml} \cdot 200\,\text{ml} = 280\,\text{g}.

A tej térfogata:

Vtej=mtejρtej=515g1,03g/ml=500ml=5dl.V_{\text{tej}} = \frac{m_{\text{tej}}}{\rho_{\text{tej}}} = \frac{515\,\text{g}}{1{,}03\,\text{g/ml}} = 500\,\text{ml} = 5\,\text{dl}.

Eredmény: 200ml200\,\text{ml} méz tömege körülbelül 280g280\,\text{g}; 515g515\,\text{g} tej térfogata körülbelül 500ml500\,\text{ml}. ∎

Ellenőrzés: A méznél 280/200=1,4280 / 200 = 1{,}4, ami visszaadja a sűrűséget. A tejnél 1,03⋅500=5151{,}03 \cdot 500 = 515, tehát a számítás kerek. A sűrűségek tájékoztató értékek.

17.4.5.3 3. példa: százalékérték kiszámítása

Adott: a=6000ga = 6000\,\text{g} piskótamassza; p=25%p = 25\,\% tojás a masszában.

Keresett: ee, a tojás tömege.

Képlet:

e=a⋅p100.e = \frac{a \cdot p}{100}.

Behelyettesítés:

e=6000g⋅25100=6000⋅0,25=1500g.e = \frac{6000\,\text{g} \cdot 25}{100} = 6000 \cdot 0{,}25 = 1500\,\text{g}.

Eredmény: A piskótamasszához 1500g1500\,\text{g} tojás szükséges. ∎

Ellenőrzés: 1500/6000=0,25=25%1500 / 6000 = 0{,}25 = 25\%.

17.4.5.4 4. példa: százalékláb és százalékalap kiszámítása

Adott: e=540ge = 540\,\text{g} tojássárgája; p=18%p = 18\,\% a krémben.

Keresett: aa, a krém teljes tömege.

Képlet:

a=e⋅100p.a = \frac{e \cdot 100}{p}.

Behelyettesítés:

a=540g⋅10018=3000g=3,0kg.a = \frac{540\,\text{g} \cdot 100}{18} = 3000\,\text{g} = 3{,}0\,\text{kg}.

Eredmény: A krém teljes tömege 3000g3000\,\text{g}. ∎

Ellenőrzés: 3000⋅0,18=540g3000 \cdot 0{,}18 = 540\,\text{g}.

Második részfeladat. Egy vajas krémben 48g48\,\text{g} só 2400g2400\,\text{g} krémben van. Hány százalék a só?

Számítás:

p=e⋅100a=48⋅1002400=2%.p = \frac{e \cdot 100}{a} = \frac{48 \cdot 100}{2400} = 2\,\%.

A sótartalom 2%2\%. Ez már jelentős sómennyiség; a gyakorlatban a só sok receptben 1%1\% alatti. ∎

17.4.6 Kerekítés a cukrászati számításokban

Szabály. Kerekítés tizedesjegyre. A kerekítésnél a következő döntő jegyet nézzük. Ha az 0, 1, 2, 3 vagy 4, lefelé kerekítünk. Ha 5, 6, 7, 8 vagy 9, felfelé kerekítünk. Például 2,34g2{,}34\,\text{g} egészre kerekítve 2g2\,\text{g}, 2,5g2{,}5\,\text{g} egészre kerekítve viszont 3g3\,\text{g}. Tizedre kerekítésnél a századok döntenek: 2,35g2{,}35\,\text{g} tizedre kerekítve 2,4g2{,}4\,\text{g}, egészre kerekítve 2g2\,\text{g}.

Megjegyzés. A mérés pontossága határozza meg a tizedeseket. Ha a mérleg osztása 1 g, akkor nem írunk 12,34g12{,}34\,\text{g} eredményt, mert a mérleg ezt nem tudja ilyen pontosan megmutatni. Gyakorlati szabály: a számított értéket a mérhető pontosságra kerekítjük. A receptekben a gramm érték általában egész, nagyobb tömegnél esetleg 5 vagy 10 grammra kerekített (ellenőrizendő: üzemi mérési utasítás).

Példa kerekítésre. A piskótamassza tömege 1234,567g1234{,}567\,\text{g}.

A kerekítésnél mindig tüntessük fel, hány tizedesre kerekítettünk.

17.4.7 Jogszabályi háttér

Jogszabály. A fogyasztók tájékoztatása érdekében az előre csomagolt cukrászati termékeken fel kell tüntetni a nettó tömeget (g vagy kg) vagy térfogatot (ml vagy l). A jelölés alapját az uniós fogyasztói tájékoztatási rendelet (1169/2011/EU) és a magyar élelmiszerjog hatályos előírásai adják (ellenőrizendő: hatályos jelölési előírások). A mértékegységeket a gyakorlatban a metrikus rendszer szerint használjuk; a receptúrában és a termékdokumentációban is ezt kövessük.

17.4.8 Minőségellenőrzés

A mértékegységek és százalékszámítás ellenőrzése mindig két szinten történik:

  1. Számítási ellenőrzés. A kapott értéket visszaszámoljuk. Például ha 2000g2000\,\text{g} masszába 40g40\,\text{g} sót tettünk, akkor a sótartalom 2%2\%. Visszafelé 2000⋅0,02=40g2000 \cdot 0{,}02 = 40\,\text{g}. Ha nem egyezik, hibás a képlet vagy a behelyettesítés.

  2. Mérési ellenőrzés. A kimért anyagot a mérleg másodszor is mutatja. A folyadékot mérőhengerben, a szilárd anyagot mérlegen ellenőrizzük. A tojásnál a feltört fehérje és sárgája tömegét külön edényben mérjük, mert a héj tömege nem kerül a termékbe.

A dokumentációban a mértékegységnek mindig szerepelnie kell. A „25% cukor” önmagában nem elég; azt is tudni kell, hogy mire vonatkozik: a teljes masszára, a lisztre vagy a töltelékre. A jó technológiai lapon ezért az arányok mellett az alap is meg van adva.

17.4.9 Tipikus hibák és okaik

  1. Tünet: A recept szerint 2dkg2\,\text{dkg} sütőport kell tenni, de a termék nem lazul. Ok: A tanuló 2g2\,\text{g}-ot mért, mert a 2dkg2\,\text{dkg}-ot 2g2\,\text{g}-nak olvasta. Megelőzés: Mindig írjuk át a mennyiséget grammra: 2dkg=20g2\,\text{dkg} = 20\,\text{g}.

  2. Tünet: A tészta vagy a krém a vártnál sűrűbb, a kész tömeg kisebb a számítottnál. Ok: A folyadékot literről kilogrammra váltották sűrűség nélkül. Például 1l1\,\text{l} tejet 1kg1\,\text{kg}-nak mértek, pedig 1l1\,\text{l} tej körülbelül 1,03kg1{,}03\,\text{kg}, így literenként kb. 30g30\,\text{g} tej hiányzik. Megelőzés: A receptben tüntessük fel, hogy a folyadékot térfogatban vagy tömegben mérjük, és a konyhai táblázatban tartsuk a sűrűségeket.

  3. Tünet: A krém túl édes, a cukortartalom nem stimmel. Ok: A százalékot rossz alapra számolták. Ha a „10% cukor” a lisztre vonatkozik, nem a teljes tésztamasszára, akkor egészen más mennyiség jön ki. Megelőzés: A százaléknál mindig nevezzük meg az alapot. Például „a liszt tömegére vetítve 10%” vagy „a teljes krém tömegére vetítve 18%”.

  4. Tünet: A kimért nagyság nagyon valószerűtlen, például 12000g12 000\,\text{g} liszt egy kis tételhez. Ok: Tizedesjegy-félreírás vagy mértékegység-tévesztés, például 1,2kg1{,}2\,\text{kg} helyett 12kg12\,\text{kg}. Megelőzés: Minden számítás után kérdezzük meg: reális-e az eredmény az adott tételmérethez? Használjunk nagyságrendi becslést.

17.4.10 Valós életbeli alkalmazás

Egy cukrászüzem esküvői tortát gyárt. A vaníliás krémhez a törzsrecept 3l3\,\text{l} tej, 720g720\,\text{g} cukor és 240g240\,\text{g} keményítő. A hétvégi rendelés miatt ötszörös tételt készítenek, tehát 15l15\,\text{l} tej kell. A tanuló a tejet a nagy üzemi mérlegen akarja kimérni, hogy ne kelljen a mérőhengert többször tölteni. Elfelejti azonban, hogy a tej sűrűsége 1,03g/ml1{,}03\,\text{g/ml}, ezért 15kg15\,\text{kg}-ot mér ki. A helyes tömeg 15l⋅1,03kg/l=15,45kg15\,\text{l} \cdot 1{,}03\,\text{kg/l} = 15{,}45\,\text{kg} lett volna. A krémből így 0,45kg0{,}45\,\text{kg}, azaz kb. 0,44l0{,}44\,\text{l} tej hiányzik. A művezető a mérési lapon veszi észre, hogy literben előírt tejet kilogrammban mértek ki: a kimért tej tömege 15,00kg15{,}00\,\text{kg}, a térfogata csak 14,56l14{,}56\,\text{l}. A hiányzó 0,45kg0{,}45\,\text{kg} (≈0,44l\approx 0{,}44\,\text{l}) tejet a főzés megkezdése előtt pótolják, ezért a krém még menthető. Tanulság: a váltást mindig a sűrűség figyelembevételével kell elvégezni, és a folyadékok tömegét is fel kell tüntetni a technológiai lapon.

17.4.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? 1dkg=100g1\,\text{dkg} = 100\,\text{g}.
  2. Mennyi a tömege 750ml750\,\text{ml} tejnek, ha a tej sűrűsége 1,03g/ml1{,}03\,\text{g/ml}?
  3. Ha 30g30\,\text{g} só a keverék 1,5%1{,}5\%-a, mennyi a keverék teljes tömege?
  4. Kerekítsd 2,35g2{,}35\,\text{g}-ot egészre, majd tizedre.
  5. Mi a hiba? „2 liter étolaj tömege 2 kilogramm.”
  6. Melyik nem mértékegység: gramm, deciliter, darab, csésze?

17.4.12 Feladatok

1. feladat (A) – Váltsd át a mennyiségeket: 0,75kg0{,}75\,\text{kg} liszt grammra és dekagrammra; 1,2l1{,}2\,\text{l} tejet milliliterre és deciliterre; 350g350\,\text{g} vajat kilogrammra és dekagrammra.

2. feladat (A) – Egy recept 300g300\,\text{g} tojásfehérjét ír. Tegyük fel, hogy egy M osztályú tojásból átlagosan 34g34\,\text{g} fehérje nyerhető (ellenőrizendő: tojástáblázat). Hány tojás fehérjéjét kell legalább szétválasztani? Miért jobb a gyakorlatban grammra mérni?

3. feladat (B) – Egy piskótamassza 4500g4500\,\text{g}. A massza 20%20\%-a cukor. Mennyi cukrot kell kimérned? Számítsd ki, mennyi a maradék tömeg.

4. feladat (B) – Egy mézes krémhez 5dl5\,\text{dl} mézet ír elő a recept. A méz sűrűsége 1,40g/ml1{,}40\,\text{g/ml}. Mennyi a méz tömege kilogrammban? 600g600\,\text{g} méz hány deciliter?

5. feladat (C) – Egy omlós tészta receptje 60dkg60\,\text{dkg} lisztet, 24dkg24\,\text{dkg} vajat és 18dkg18\,\text{dkg} porcukrot tartalmaz. Hány százalék a vaj a liszt tömegére vetítve? Ha 2,4kg2{,}4\,\text{kg} liszttel készíted a tésztát, mennyi vajra és porcukorra van szükséged? Milyen hibát követsz el, ha a vajat a teljes tésztatömeg százalékában számolod, pedig a recept a lisztre vonatkoztatja?

6. feladat (D) – Gyakorlati mérés: egy tanulókonyhában mérj ki 200ml200\,\text{ml} vizet, majd 200ml200\,\text{ml} étolajat. Tárázd a mérőedényt, olvasd le a tömegét, és számítsd ki mindkét anyag sűrűségét. Hasonlítsd össze a táblázat adataival. Dokumentáld: mérési sor, tömeg, számított sűrűség, esetleges eltérés.

17.4.13 Megoldások

17.4.13.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. 1dkg=10g1\,\text{dkg} = 10\,\text{g}.
  2. m=ρ⋅V=1,03⋅750=772,5gm = \rho \cdot V = 1{,}03 \cdot 750 = 772{,}5\,\text{g}, kerekítve 773g773\,\text{g}.
  3. a=30⋅1001,5=2000ga = \frac{30 \cdot 100}{1{,}5} = 2000\,\text{g}.
  4. 2,35g2{,}35\,\text{g} egészre kerekítve 2g2\,\text{g}; tizedre 2,4g2{,}4\,\text{g} (a tizedre kerekítésnél a századjegy dönt).
  5. Az olaj sűrűsége 0,92g/ml0{,}92\,\text{g/ml}, ezért 2l2\,\text{l} olaj tömege 2⋅1000⋅0,92=1840g=1,84kg2 \cdot 1000 \cdot 0{,}92 = 1840\,\text{g} = 1{,}84\,\text{kg}, nem 2kg2\,\text{kg}.
  6. A csésze nem mértékegység; a gramm, deciliter, darab annak számít, bár a darabot tömeg szerint pontosítjuk.

17.4.13.2 1. feladat megoldása

17.4.13.3 2. feladat megoldása

Az elméleti tojásszám 300/34≈8,82300 / 34 \approx 8{,}82, ezért legalább 9 tojást kell feltörni. A gyakorlatban azért mérjük grammra a fehérjét, mert az M osztályon belül is változik a fehérje tömege, és a pontatlan darabszám a hab stabilitását rontja. ∎

17.4.13.4 3. feladat megoldása

e=4500⋅20100=900g.e = \frac{4500 \cdot 20}{100} = 900\,\text{g}.

A maradék: 4500−900=3600g4500 - 900 = 3600\,\text{g}. Ellenőrzés: 900/4500=0,20=20%900 / 4500 = 0{,}20 = 20\%. ∎

17.4.13.5 4. feladat megoldása

5dl=500ml5\,\text{dl} = 500\,\text{ml}. A méz tömege m=1,40⋅500=700g=0,7kgm = 1{,}40 \cdot 500 = 700\,\text{g} = 0{,}7\,\text{kg}. A 600g600\,\text{g} méz térfogata V=600/1,40=428,6ml≈4,3dlV = 600 / 1{,}40 = 428{,}6\,\text{ml} \approx 4{,}3\,\text{dl}. ∎

17.4.13.6 5. feladat megoldása

A vaj aránya a lisztre vetítve: p=24⋅10060=40%p = \frac{24 \cdot 100}{60} = 40\%. Ha 2,4kg=2400g2{,}4\,\text{kg} = 2400\,\text{g} lisztet használunk, a vaj 2400⋅0,40=960g=96dkg2400 \cdot 0{,}40 = 960\,\text{g} = 96\,\text{dkg}, a porcukor pedig 2400⋅0,30=720g=72dkg2400 \cdot 0{,}30 = 720\,\text{g} = 72\,\text{dkg}, mert a porcukor aránya 18/60=30%18/60 = 30\%. Ha valaki a vajat a teljes tésztatömeg százalékában számolná, akkor más alapot használna; a teljes tésztatömeg itt 60+24+18=102dkg60+24+18=102\,\text{dkg}, ebben a vaj 23,5%23{,}5\%, nem 40%40\%. Ezért a százaléknál mindig az alapot kell tisztázni. ∎

17.4.13.7 6. feladat megoldása – értékelési szempontok

A tanulónak használnia kell a mérleg tárázását. A 200ml200\,\text{ml} víz tömege körülbelül 200g200\,\text{g}, a számított sűrűség 1,00g/ml1{,}00\,\text{g/ml}. A 200ml200\,\text{ml} étolaj tömege körülbelül 184g184\,\text{g}, a számított sűrűség 0,92g/ml0{,}92\,\text{g/ml}. Az eltérés a hőmérséklettől és a mérés pontosságától függhet. A dokumentációban szerepeljen a használt mérőeszköz, a tömeg, a számítás és az összehasonlítás. ∎

17.4.14 Rövid összefoglaló

A cukrászati mérés alapja a tömeg, amelyet grammban, dekagrammban és kilogrammban mérünk; 1kg=100dkg=1000g1\,\text{kg} = 100\,\text{dkg} = 1000\,\text{g}, 1dkg=10g1\,\text{dkg} = 10\,\text{g}. A térfogat mértékegysége a liter, deciliter, milliliter; 1l=10dl=1000ml1\,\text{l} = 10\,\text{dl} = 1000\,\text{ml}. A tömeg és a térfogat között a sűrűség teremt kapcsolatot: ρ=m/V\rho = m/V. A víz, tej, tejszín, olaj, méz sűrűsége eltérő; a pontos érték a gyártói adatlapon található. A tojást mindig grammra mérjük, mert a darabszám pontatlan; egy M osztályú tojás átlagos tömege körülbelül 58g58\,\text{g} (ellenőrizendő: tömegosztály). A százalékszámítás három képlete: e=a⋅p100e = \frac{a \cdot p}{100}, a=e⋅100pa = \frac{e \cdot 100}{p}, p=e⋅100ap = \frac{e \cdot 100}{a}. A százalékot mindig az alap megnevezésével használjuk. A kerekítésnél a következő jegy dönt; a mérés pontossága határozza meg a tizedesjegyek számát. Továbbvitt eredmény. Ezt az átváltási, sűrűség- és százalékszámítási tudást használjuk a Receptúra és anyaghányad: nagyítás, kicsinyítés, szorzószám alfejezetben, az élesztős tésztavezetés anyaghányadainál Tésztavezetés: közvetlen, közvetett és hideg tésztavezetés és a gazdasági mutatóknál Viszonyszámok.

17.4.15 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a méréstechnika és a cukrászati gyakorlat általános szabályaira épül. Ellenőrizendő elemek: a sűrűségtáblázat pontos értékei (tej, tejszín, olaj, méz, glükózszirup), a tojás tömegosztályai és a sárgája-fehérje arány, a kanál-csésze háztartási mértékegységek, az 1169/2011/EU rendelet hatályos jelölési előírásai, valamint az üzemi mérési utasítás tizedesjegy-képzési előírása. A méz sűrűsége hőmérséklettől és származástól függően 1,40g/ml1{,}40\,\text{g/ml} körül változik; a lényeg az, hogy minden komolyabb átszámításhoz gyártói adatlapot vagy szakirodalmi táblázatot vegyünk elő.