22.2 Tésztavezetés: közvetlen, közvetett és hideg tésztavezetés

A cukrászüzemben ritkán áll rendelkezésünkre korlátlan idő. A tészta érése, a sütő, a munkaidő és a kiszolgálás ideje mind egymáshoz kapcsolódik. Ha egy élesztős tésztát rosszul időzítünk, a vendég nem kap friss kakaós csigát reggel, vagy a túlérlelt tészta lapos, savanyú lesz. A tésztavezetés azt jelenti: tudatosan irányítjuk az élesztő működését, a tészta hőmérsékletét és a feldolgozás időpontját, hogy a termék pontosan akkor legyen kész, amikor a legjobb minőségben tálalható vagy süthető.

22.2.1 Motiváció: miért kell tudnom a tésztavezetést?

Képzeld el, hogy egy esküvői rendeléshez hajnali friss vajas brióst kell készítened. Ha a tésztát este bekevered és szobahőmérsékleten hagyod, reggelre túlérik, összeesik. Ha hajnalban gyorsan bekevered, a vaj miatt túl meleg lehet, az élesztő lelassul, és a vendégek tömör, morzsolós süteményt kapnak. Ezt a helyzetet a hideg tésztavezetés oldja meg. Ha viszont egy egyszerű, hétköznapi fánkot kell sütnöd, a gyors közvetlen tésztavezetés a célravezető, mert nincs szükség hosszú érésre. A tésztavezetés tehát idő- és minőségmenedzsment: azt határozza meg, mikor, mennyi ideig és milyen hőmérsékleten hagyjuk dolgozni az élesztőt.

22.2.2 Szemléletes kép: a három út

A tésztavezetés három alapvető módja úgy képzelhető el, mint három különböző tempójú utazási mód. A közvetlen tésztavezetés a gyors autós út: minden alapanyagot egyszerre rakunk össze, és rövid erjesztés után sütünk. A közvetett tésztavezetés egy szakaszonkénti utazás: először egy kisebb „előtésztát” (kovászt) engedünk útra, majd ezt a készülő tésztához adjuk. A hideg tésztavezetés pedig az éjszakai, lassú vonatozás: a bekevert tésztát hidegre tesszük, és ott hagyjuk lassan érlelődni. Az alábbi táblázat mutatja a különbségeket.

Jellemző Közvetlen Közvetett (kovászos) Hideg
Érési idő rövid (1–3 óra) közepes (kovász 1–4 óra; hosszú, hideg előtésztánál akár 12 óra; plusz a főtészta érése) hosszú (12–24 óra)
Élesztő munka gyors, egyszeri szakaszos lelassított, egyenletes
Íz, illat egyszerű, friss gazdag, komplex, enyhén savanykás kifinomult, édeskés, vajas
Tészta állaga rugalmas, tömör nagyon jól nyújtható hidegen vágható, jól formázható
Tipikus felhasználás fánk, házi kalács briós, croissant, hagyományos kalács vajas briós, omlós élesztős pogácsa, croissant

22.2.3 Közvetlen tésztavezetés

Definíció. A közvetlen tésztavezetés során az összes alapanyagot (liszt, folyadék, élesztő, cukor, só, zsiradék) egyszerre, egy lépésben dagasztjuk be, majd rövid pihentetés, osztás, formázás és kelesztés után sütünk.

A módszer lényege, hogy az élesztő a dagasztás során eloszlik a tésztában, és a folyadék hőmérsékletével, a környezet melegével azonnal ideális körülményeket kap. A tésztát általában két szakaszban pihentetjük, de ezek a szakaszok rövidek: az első az úgynevezett előkelés (vagy pihentetés 10–20 perc), a második a formázás utáni kelesztés (30–90 perc). A közvetlen tésztavezetés előnye a gyorsaság és az egyszerűség; hátránya, hogy a kész termék íze, aromája kevésbé összetett, a tészta kevésbé elasztikus, a termék gyorsabban szárad.

Szabály. Közvetlen tésztavezetéskor az élesztőt ne érintkeztessük közvetlenül a sóval és a hideg zsiradékkal, mert a só vízelvonó hatása és a hideg vaj lassíthatja az élesztő szaporodását. Ha szükséges, az élesztőt futtasd fel langyos (25–30 °C) folyadékban, cukorral. A tészta dagasztás utáni ideális hőmérséklete általában 24–28 °C (ellenőrizendő: terméktáblázat és üzemi gyakorlat).

22.2.4 Közvetett tésztavezetés (kovász/előtészta)

Definíció. A közvetett tésztavezetés során a tésztát nem egy lépésben állítjuk össze, hanem először egy előtésztát vagy kovászt készítünk a liszt, a víz és az élesztő egy részéből. Ezt az előtésztát hagyjuk erjedni, majd a főtésztához adjuk, dagasztjuk és feldolgozzuk.

Az előtészta szakszóval kovásznak is nevezhető, bár a kenyérsütésben a vadélesztős, spontán erjedésű tésztát értik alatta. A cukrászatban általában élesztős, irányított előtészta. Két alaptípusa van:

A közvetett tésztavezetés előnyei:

22.2.5 Hideg tésztavezetés

Definíció. A hideg tésztavezetés során a tésztát hideg, jellemzően 4–10 °C-os alapanyagokkal dagasztjuk be, majd a bekevert, de még nem formázott tésztát hűtött körülmények között (például hűtőszekrényben vagy kelesztő-lassítógépben) 12–24 órán át érleljük. Ezután a hideg tésztát osztjuk, formázzuk, keljük és sütjük.

Ez a módszer különösen alkalmas vaj-, tojás- és cukortartalmú, omlós élesztős tésztáknál. Miért?

Higiénia. A hideg tésztavezetésnél a hűtő hőmérsékletét folyamatosan ellenőrizni kell. A tészta maghőmérséklete ne haladja meg a 8–10 °C-ot, hogy a nem kívánatos csírák szaporodása gátolt legyen (ellenőrizendő: HACCP-útmutató). A tésztát takard le, hogy ne száradjon ki, és ne keveredjen allergénekkel.

22.2.6 Tésztahőmérséklet beállítása

Az időbeosztás és a termék minősége szempontjából a legfontosabb, hogy a bekevert tészta hőmérséklete a kívánt tartományban legyen. Ha túl hideg (pl. 20 °C alatt), az élesztő lelassul, a kelesztés ideje hosszú. Ha túl meleg (pl. 32 °C felett), az élesztő túl gyorsan dolgozik, a tészta savanyú lehet, és a vaj megolvad.

Szabály. A dagasztófolyadék hőmérsékletét közelítő számítással állítjuk be a kívánt tésztahőmérséklethez. A leggyakrabban használt egyszerűsített közelítő összefüggés:

tvíz≈3⋅ttészta−(tliszt+thelyiség+tsúrlódás) t_{\text{víz}} \approx 3 \cdot t_{\text{tészta}} - \left( t_{\text{liszt}} + t_{\text{helyiség}} + t_{\text{súrlódás}} \right)

ahol:

Megjegyzés. Ez a képlet közelítés. A gépi dagasztás minden típusnál más és más súrlódási hőt termel. A gép kézikönyvében vagy az üzemi gyakorlatban rögzített értéket használj, tipikusan 5–15 °C-ot. A pontosabb szabály ennél több tényezőt is figyelembe vesz (például az előtészta hőmérsékletét, a keverés idejét) (ellenőrizendő: üzemi képlet).

22.2.7 Számítás: dagasztóvíz hőmérséklete

Végezzünk el egy teljes számítást!

Példa. Egy díszes fonott kalácshoz a tészta kívánt hőmérséklete 26∘C26\,{}^{\circ}\text{C}. A liszt hőmérséklete 20∘C20\,{}^{\circ}\text{C}, a műhelyben 22∘C22\,{}^{\circ}\text{C} van. A dagasztógép használata közben a gyakorlat szerint 10∘C10\,{}^{\circ}\text{C} súrlódási meleg keletkezik. Mennyi legyen a víz hőmérséklete?

Megoldás.

tvíz≈3⋅26−(20+22+10)=78−52=26∘C t_{\text{víz}} \approx 3 \cdot 26 - (20 + 22 + 10) = 78 - 52 = 26\,{}^{\circ}\text{C}

Tehát a víznek körülbelül 26∘C26\,{}^{\circ}\text{C}-osnak kell lennie.

Miért közelítés? A képlet a liszt, a levegő, a víz és a súrlódás hatását azonos súlyúnak veszi. A valóságban a víz fajhője kb. háromszorosa a lisztének, a tojás, a vaj és a kovász hőmérséklete is számít, ezért a súrlódási tagot az üzemben próbadagasztással kalibráljuk. Ez a gyakorlatban jól használható, de ha például több a liszt, mint a víz, vagy a tésztában sok vaj és tojás van, a hőmérsékletbeállítás az anyaghányadtól függően eltérhet. Ezt a mindenkori üzemi receptúrádnál hangoljuk be.

22.2.8 Számítás: hideg víz vagy jég keveréke

Példa. Ugyanebbe a tésztába hideg tésztavezetést szeretnél, így a kívánt tésztahőmérséklet 18∘C18\,{}^{\circ}\text{C}. A liszt 22∘C22\,{}^{\circ}\text{C}, a helyiség 25∘C25\,{}^{\circ}\text{C}, a súrlódás 12∘C12\,{}^{\circ}\text{C}. Mennyi legyen a víz hőmérséklete?

Megoldás.

tvíz≈3⋅18−(22+25+12)=54−59=−5∘C t_{\text{víz}} \approx 3 \cdot 18 - (22 + 25 + 12) = 54 - 59 = -5\,{}^{\circ}\text{C}

A víz nem lehet −5∘C-5\,{}^{\circ}\text{C}, mert a tiszta víz 0∘C0\,{}^{\circ}\text{C}-on fagy meg. Ilyenkor jeget keverünk a vízhez, vagy előhűtjük a lisztet, esetleg a dagasztóedényt. A szabály ilyenkor is ugyanaz: a kívánt tésztahőmérsékletet kell tartani, ehhez az összetevők hőmérsékletét kell módosítani. A jég olvadáshője kb. 334 kJ/kg, a víz fajhője kb. 4,19 kJ/(kg·°C): 1 g 0 °C-os jég megolvadása kb. 80 g víz 1 °C-os lehűtésének felel meg. Ha például a dagasztófolyadék 300 g, és olyan hatást akarunk, mintha hmBc5,{}^{\circ}\text{C}hmBcos lenne, akkor a szükséges hőelvonás 00 \cdot 4{,}19 \cdot 5 \approx 6285,\text{J},ezkb.285/334≈19g, ez kb. 285 / 334 \approx 19\,\text{g} jég megolvadásával érhető el (tanulási példa; a gyakorlatban a folyadék 20–30%-át cseréljük jégre, és a tészta hőmérsékletét dagasztás után mérjük). Hideg tésztavezetéshez gyakran jeges vizet használunk.

A két számpéldát az alábbi ábra veti össze: az első példában 26 °C-os víz adódik, a másodikban −5 °C, ami tiszta vízzel nem érhető el. A HTML-kiadás kalkulátorában a kívánt tésztahőt, a liszt és a helyiség hőmérsékletét, a súrlódási hőt és a folyadék tömegét csúszkával állíthatod; negatív eredménynél a kalkulátor a szükséges jég tömegét is megbecsli (olvadáshő 334 kJ/kg, a víz fajhője 4,19 kJ/(kg·°C), közelítés). Például 500 g folyadéknál −5 °C helyett kb. 31 g jég és 469 g jeges víz kell.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Két számpélda: 26 °C-os tésztához 26 °C-os víz, 18 °C-os tésztához −5 °C adódik, ezért jeget kell használni.
A dagasztóvíz hőmérséklete a 3×-szabály szerint (közelítés)

22.2.9 Érési fokok, kelesztés, lekenés

Az élesztős tészta formázása előtt és után is pihen. A pihentetés ideje alatt a tészta erjed, azaz érik.

Definíció. Az érési fok azt mutatja meg, hogy az élesztő milyen aktívan működik, és a tészta mennyi szén-dioxidot termelt már.

A gyakorlatban négy fokot különböztetünk meg:

  1. Búgó (éppen beindult) tészta: a tészta alig emelkedett, tapintásra még hideg, feszes. Ez a szakasz közvetlenül dagasztás után van.
  2. Fiatal (éretlen) tészta (az ábrán „félkész”): a tészta térfogata 20−40%20-40\%-kal nőtt, az ujjnyom gyorsan, teljesen visszaugrik. Ilyenkor a tészta még nem formázható, további pihentetést igényel (ellenőrizendő: hazai szakkönyv terminológiája; a „búgó” és „félkész” elnevezés az ábra jelölése).
  3. Érett tészta: a tészta térfogata körülbelül megduplázódott, rugalmas, az ujjunk benyomva lassan visszatelik. Formázáshoz, osztáshoz ideális. Az érett tészta még nem savanyú.
  4. Túlérett tészta: a tészta térfogata csökken, a felülete nedves, hólyagos, az illata savanyú. Az ilyen tésztát sütni tilos: a kész termék lapos, savanyú, nehéz.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Négy rajz: a kelő tészta térfogata nő, az ujjbenyomás a búgó tésztában visszaugrik, a félkészben megmarad, az érettben lassan visszatelik, a túlérettben beesik.
Az érési fokok ujjpróbával: a tészta térfogata az edényben és az ujjnyom viselkedése

Kelesztés. A kelesztés a formázott darabok utolsó, szobahőmérsékletű vagy meleg környezetben, pára mellett végzett érlelése. A cél, hogy a tészta visszanyerje rugalmasságát, és a darabok 60−80%60-80\%-kal nőjenek sütés előtt. A kelesztő berendezésben (kelesztőszekrény) a hőmérséklet gazdag, vajas tésztáknál kb. 28–32 °C, sovány tésztáknál legfeljebb kb. 35 °C (a Biológiai lazítás: az élesztő működése és az erjedés szerint 40 °C fölött az élesztő károsodik, vajas tésztánál a vaj is kiolvad), a relatív páratartalom 75–85%. Ezek az értékek tájékoztatóak, a berendezés és a termék szerint változnak (ellenőrizendő: kelesztőgép gyártói adatlap).

Lekenés. Kelesztés után, sütés előtt a tészta felületét gyakran lekenjük, hogy szép színt, fényt és rugalmas héjat kapjunk.

Higiénia. A tojással lekenéshez használt folyadékot mindig frissen készítsd, kis mennyiségben. A visszamaradt tojásos kenőfolyadékot soha ne tedd vissza a felbontott étkezési tojás közé, és ne álljon órákig szobahőmérsékleten: kórokozók szaporodhatnak el benne. A kenéshez használt ecsetet meleg mosogatószeres vízben kell mosni, és fertőtleníteni.

22.2.10 Gyakorlati útmutató

Technológiai lap. Közvetett tésztavezetésű, tejes kovászos fonott kalács.

22.2.10.1 1. Termék neve, termékcsoport, alapmennyiség

Tejes kovászos fonott kalács (édes, élesztős, közvetett tésztavezetésű). Alapmennyiség: 2 db, egyenként kb. 630 g nyers tésztából (kb. 560 g sült kalács, kb. 11% sütési veszteséggel – tájékoztató).

22.2.10.2 2. Anyaghányad

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Búzafinomliszt BL 55 700 összesen
Tej (zsíros) 250 langyos, 25–30 °C
Élesztő (friss) 30 összesen
Cukor 80 kristály
Tojás (egész, M) 2 db (kb. 116 g) szobahőmérsékletű
Vaj 80 puha, de hideg
Só 10 finom
Összes tészta 1266 nyers tészta, sütés előtt

Előtészta (kovász) aránya:

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Búzafinomliszt BL 55 250 a főtészta lisztjéből
Tej (zsíros) 250 langyos, 25–30 °C
Élesztő (friss) 30 az összes élesztő
Cukor 20 a főtészta cukorjából

A főtésztához adandó maradék:

Nyersanyag Mennyiség (g) Megjegyzés
Búzafinomliszt BL 55 450 fennmaradó
Tej 0 a folyadékot a kovász tartalmazza
Cukor 60 fennmaradó
Tojás (egész, M) 2 db (kb. 116 g) szobahőmérsékletű
Vaj 80 puha, de hideg
Só 10 finom

22.2.10.3 3. Eszközök és gépek

Dagasztógép (vagy kézi dagasztómedence), mérleg, konyhai hőmérő, olajos kefélő, letakaró fólia, kelesztőtál, éles tészta vágó, sütőlemez, sütő.

22.2.10.4 4. Műveleti sorrend

Biztonsági korlát. A dagasztógépet csak oktatás után, felügyelet mellett használd. A gép működése közben tilos kézzel a tálba nyúlni, és a védőrácsot kiiktatni tilos. Tisztítás előtt mindig áramtalaníts.

  1. Higiéniai munkakezdés. Tiszta munkaruha, hajháló, ékszer le, kézmosás. Az eszközök tiszták és fertőtlenítettek.
  2. Mise en place. Mérd ki az összes alapanyagot a táblázat szerint.
  3. Kovász készítése. Keverd el az élesztőt a langyos tejjel és 20 g cukorral, majd add hozzá a 250 g lisztet. Keverd csomómentesre. Takard le, és hagyd szobahőmérsékleten (24–26 °C) kb. 1–1,5 órát, amíg a térfogata duplájára nő, a felülete hólyagos, habos lesz.
  4. Főtészta dagasztása. A dagasztógépbe mérd a megérett kovászt, a maradék lisztet, cukrot, tojást és sót. Dagasztás közben, apránként add hozzá a puha vajat. Dagaszd géppel kb. 8–10 percig, amíg a tészta sima, rugalmas, és elválik a tál falától. A tészta hőmérséklete a célzott 26–27 °C legyen (ellenőrizendő: üzemi céltartomány).
  5. Előkelés (pihentetés). Letakarva pihentesd 30 percig szobahőmérsékleten, hogy a gluténszálak lazuljanak.
  6. Osztás és formázás. Oszd a tésztát két egyenlő részre, majd mindegyikből 3-3 egyenlő szálat sodorj. A szálakat fonjad össze, a végeit csipkedd össze.
  7. Kelesztés. Tedd a kalácsokat sütőlemezre, takard le. Keleszd kb. 30–32 °C-on, 75–85% páratartalom mellett 45–60 percig, amíg a tészta jól megnő, de az ujjad benyomva még lassan visszaenged (ellenőrizendő: kelesztési paraméterek).
  8. Lekenés. A megkelt kalácsokat kend le óvatosan, vékonyan tojásos tejes keverékkel.
  9. Sütés. Süsd előmelegített sütőben 180–190 °C-on, 25–30 percig, amíg a héja aranysárga, a kalács aljának kopogtatásra tompa hangja van. A sütési idő tájékoztató; a sütőtípus és a termék mérete változtatja (ellenőrizendő: sütő beállítás).
  10. Hűtés. A kész kalácsot rostélyon hűtsd ki.

22.2.10.5 5. Kritikus pontok (élelmiszerbiztonság)

Lépés Veszély Megelőzés Kritikus határ (tájékoztató) Monitorozás Helyesbítő tevékenység
Tojásos lekenés Szalmonella-szaporodás frissen készített, azonnali felhasználás max. 30 perc szobahőmérsékleten (ellenőrizendő: HACCP) idő mérése (HACCP-lap) maradék azonnali selejtezése, nem visszaönteni
Sütés túlélő kórokozók megfelelő maghőmérséklet kb. 92–96 °C maghő (ellenőrizendő: terméktáblázat, üzemi HACCP-terv) maghőmérő (sütési napló) sütés meghosszabbítása, selejt
Hűtés keresztszennyeződés tiszta rostély, tiszta felület nincs látható szennyeződés szemrevételezés (takarítási lista) érintett darab kiselejtezése

22.2.10.6 6. Allergének

A termék glutént (búzaliszt), tojást, tejet (tej, vaj) tartalmaz. Az üzemben a liszttel való keresztszennyeződésre is figyelj, ha gluténmentes terméket is készítenek.

22.2.10.7 7. Minőségi jellemzők

A kész kalács forma szerint szabályos, a fonatok egyenletesek, a héja aranysárga, fényes. A belső metszete finom pórusú, egyenletesen elosztott, a fonatélek rugalmasak, az illat édeskés, vajas, kellemes.

22.2.10.8 8. Tárolás, eltarthatóság

A kész kalácsot szobahőmérsékleten, tiszta helyen, letakarva tárold. Frissen a legjobb, 1–2 napig puhaságmegőrző csomagolásban tartható. Hosszabb tárolásra nem ajánlott, mert a kovászos kenyérhez hasonlóan kiszárad.

22.2.11 Minőségellenőrzés

Az élesztős tészta minőségét a gyártás során és a készterméken is ellenőrizzük.

22.2.12 Tipikus hibák és okaik

  1. Hiba: A tészta nem kel, kemény, nehéz. Ok: Túl hideg volt a folyadék, a tészta hőmérséklete 20 °C alatt maradt, vagy a helyiség hideg. Megelőzés/Javítás: Mérd a tészta hőmérsékletét. Ha túl hideg, tedd melegebb helyre (de ne 35 °C fölé), vagy dagaszd át enyhén meleg vizes kézzel.

  2. Hiba: A tészta túl gyorsan megkelt, majd összeesett, a termék savanyú, szeszes illatú. Ok: Túl meleg volt a folyadék, a tészta hőmérséklete 30 °C feletti, vagy túl hosszú ideig kelt. Megelőzés/Javítás: A tésztát mindig a célhoz igazítsuk, és ha túl meleg, hűtsük le dagasztás után. Enyhe túlérésnél átgyúrás és rövid újrakelesztés segíthet; az erősen savanyú, szeszes tésztát selejtezni kell, mert a késztermék rossz lesz.

  3. Hiba: A kalács héja megreped, a fonat szétnyílik. Ok: A tészta túl feszes volt, a formázás során a szálakat túl erősen sodortuk, vagy a kelesztés előtt nem pihentettük le a tésztát. Megelőzés/Javítás: Pihentesd a tésztát 15–20 percet formázás előtt, és a fonásnál ne húzd túl.

22.2.13 Valós életbeli alkalmazás

Egy kis cukrászda vasárnap reggelire friss, vajas brióst szeretne kínálni. A tulajdonos korábban hajnali 4-kor kelt, hogy a tésztát bekeverje, megkelje és megsüsse. A minőség ingadozó volt, mert a konyha nyáron 32 °C-os volt, télen 15 °C-os, és a tészta érése állandóan más volt. A tésztavezetés tudatos alkalmazásával áttért a hideg tésztavezetésre: a tésztát esténként bekeverte, azonnal 4 °C-os hűtőbe tette, ahol 12 órán át lassan érlelődött. Reggel csak formáznia és kelnie kellett, majd sütni. A nyári kánikulában is állandó volt a tésztahőmérséklet, a briós héja aranysárga, a belseje vajas és könnyű lett. A tésztavezetés révén nemcsak a minőség lett egyenletes, hanem a munkaidő is kiszámítható.

22.2.14 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A közvetett tésztavezetés mindig tovább tart, ezért soha nem érdemes használni.
  2. Mi a veszélye annak, ha a hideg tésztát 25 °C-os konyhában hagyjuk kelni?
  3. Számold ki: a kívánt tésztahőmérséklet 24 °C. A liszt 18 °C, a helyiség 19 °C, a súrlódás 9 °C. Mennyi legyen a víz hőmérséklete?
  4. Milyen lekenést használsz, ha matt, puha héjat szeretnél? És mi a helyzet a tojással, ha szalmonella-fertőzést akarunk megelőzni?
  5. Melyik érési foknál jellemző, hogy a tészta térfogata csökken, a felülete nedves, savanyú illata van?

22.2.15 Feladatok

1. feladat (A)

Sorold fel a tésztavezetés három alaptípusát, és mindegyiknél írj egy-egy tipikus terméket, amelyre a legjobban illik.

2. feladat (A)

Rendezd sorrendbe a helyes technológiai lépéseket a közvetlen tésztavezetésű fánknál: sütés, dagasztás, kelesztés, mérés, pihentetés, formázás.

3. feladat (B)

Egy receptúrában 1000 g liszt van, és a közvetlen tésztavezetést szeretnéd közvetettre váltani. A kovászban a liszt 50%-át, a víz 60%-át és az élesztő 100%-át használod fel. Írd le a kovász és a főtészta arányait! (A víz 600 g, az élesztő 30 g.)

4. feladat (B)

Hideg tésztavezetésű brióst tervezel. A tészta kívánt hőmérséklete 18 °C. A liszt 21 °C, a helyiség 24 °C, a súrlódás 11 °C. Számold ki a folyadék szükséges hőmérsékletét! Lehetséges-e ez tiszta vízzel? Mit javasolsz?

5. feladat (C)

Egy kolléga azt állítja, hogy a közvetett tésztavezetés felesleges, mert a kovász csak időt vesz el. Milyen szenzoros és fizikai tulajdonságokkal érvelnél a kovász mellett? Adj legalább három érvet.

6. feladat (D)

Készítsd el a fenti technológiai lap alapján a tejes kovászos kalácsot otthon vagy a tanműhelyben. Töltsd ki a technológiai lapot a ténylegesen mért hőmérsékletekkel. Értékeld a kész kalácsot a minőségi jellemzők szerint.

22.2.16 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A közvetett módszer tovább tart, de jobb ízű, jobb térfogatú, nyújthatóbb tésztát ad; ahol erre szükség van, érdemes használni.
  2. A hideg tészta 25 °C-on felmelegszik, az élesztő hirtelen gyorsan dolgozni kezd, amit a hideg érésre tervezett tészta nem tud tartani; a tészta túlérik, savanyú lesz, mielőtt formázni tudnánk.
  3. tvíz≈3⋅24−(18+19+9)=72−46=26∘Ct_{\text{víz}} \approx 3 \cdot 24 - (18 + 19 + 9) = 72 - 46 = 26\,{}^{\circ}\text{C}.
  4. Matt, puha héjhoz tejes kenést használunk. A szalmonella megelőzéséhez a tojásos kenőfolyadékot frissen, kis mennyiségben készítjük, az ecsetet tisztán tartjuk, a maradékot kiselejtezzük, és soha nem hagyjuk órákig melegben állni.
  5. A túlérett tészta jellemzője a csökkenő térfogat, a nedves, hólyagos felület és a savanyú illat.

1. feladat (A)

2. feladat (A)

A helyes sorrend: mérés, dagasztás, pihentetés, formázás, kelesztés, sütés.

3. feladat (B)

A kovászban lévő liszt: 1000⋅0,5=500g1000 \cdot 0{,}5 = 500\,\text{g}. Víz: 600⋅0,6=360g600 \cdot 0{,}6 = 360\,\text{g}. Élesztő: 30g30\,\text{g}. A főtésztában marad: liszt 1000−500=500g1000 - 500 = 500\,\text{g}; víz 600−360=240g600 - 360 = 240\,\text{g}; élesztő 0g0\,\text{g}.

4. feladat (B)

tvíz≈3⋅18−(21+24+11)=54−56=−2∘C. t_{\text{víz}} \approx 3 \cdot 18 - (21 + 24 + 11) = 54 - 56 = -2\,{}^{\circ}\text{C}. A tiszta víz 0 °C-on fagy, ezért -2 °C-os vizet nem tudunk készíteni. Jeges víz keveréket, előhűtött lisztet vagy hideg edényt kell használnunk. A cél az, hogy a tészta hőmérséklete 18 °C legyen.

5. feladat (C)

A kovász mellett a következő érvek szólnak:

6. feladat (D)

A gyakorlati feladatnál a tanuló mérje a liszt, a folyadék és a helyiség hőmérsékletét. A tészta hőmérsékletét dagasztás után azonnal ellenőrizze. A kelesztés idejét a darabok térfogatának növekedése alapján rögzítse. A kész kalácsot mérje le, és írja le a metszetét. Értékeléskor a forma szabályossága, a fonatok egyenletessége, a héj színe, a belső pórusok és az illat alapján pontozzunk.

22.2.17 Rövid összefoglaló

A tésztavezetés az élesztős tészta érésének irányított időzítése. A közvetlen módszernél minden alapanyagot egyszerre keverünk, rövid pihentetés és kelesztés után sütünk; gyors, de egyszerűbb ízű terméket ad. A közvetett módszernél először kovászt (előtésztát) készítünk a liszt és a folyadék egy részéből, majd ezt a főtésztához dagasztjuk; az erjedés alatt jobb íz, finomabb pórus és jobb állag alakul ki. A hideg tésztavezetésnél a tésztát hideg alapanyagokból keverjük, és 4–10 °C-on, hosszan (12–24 óra) érleljük; ez különösen alkalmas vajas, omlós élesztős tésztákhoz. A tésztahőmérsékletet a folyadék hőmérsékletével szabályozzuk: tvíz≈3⋅ttészta−(tliszt+thelyiség+tsúrlódás)t_{\text{víz}} \approx 3 \cdot t_{\text{tészta}} - \left( t_{\text{liszt}} + t_{\text{helyiség}} + t_{\text{súrlódás}} \right). Ez egyszerűsített közelítés, a gépi súrlódás miatt az üzemi gyakorlatban kalibrálni kell. Az érés során a tészta búgó, félkész, érett, túlérett fokozatokon megy át; az érett tészta a legsütőképesebb. A kelesztés a formázott darabok utolsó pihentetése, amelyet magas páratartalmú melegben végzünk. A sütés előtti lekenéshez használt tojásos folyadékot frissen kell készíteni, és soha nem hagyjuk szobahőmérsékleten állni. Továbbvitt eredmény. A tésztavezetés ismerete nélkülözhetetlen a Gyúrt és kevert élesztős tészták: briós, kalács, kuglóf, fánk alfejezethez, ahol a konkrét termékek technológiájában alkalmazzuk ezt a tudást.

22.2.18 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a cukrászati és sütőipari tésztavezetés általános szakmai gyakorlatára épül. A geometriai, hőtani és élesztő-működési alapelvek stabilak. Ellenőrizendő elemek: a kelesztőberendezés pontos hőmérséklet- és páratartalom-ajánlása (vajas tésztánál kb. 28–32 °C, sovány tésztánál legfeljebb kb. 35 °C, 75–85% relatív páratartalom), a súrlódási hő üzemi értéke (5–15 °C), a tészta pontos kívánt hőmérséklete üzemi receptúra szerint, a sütési hőmérséklet és idő (180–190 °C, 25–30 perc), valamint a tojásos lekenés HACCP-besorolása. Ezen értékeket a helyi HACCP-tervben, a gyártóberendezés kézikönyvében és az aktuális NÉBIH-útmutatóban rögzíteni kell.