17.3 A sütés: hőátadás, változások a tésztában, sütési veszteség és sütés utáni műveletek

17.3.1 Motiváció

Péntek reggel van a cukrászüzemben. A tanuló egy 24 cm-es piskótalapot tesz be a sütőbe, majd 220 °C-ra állítja a hőfokot, mert „így hamarabb elkészül”. Húsz perc múlva a tészta teteje sötétbarna, a belseje azonban nyers, ragacsos. A művezető megkéri: ellenőrizze tűpróbával, mérjen maghőmérsékletet, és magyarázza el, miért nem lehet a sütést csak a felület barnulásából megítélni. Ebben az alfejezetben a sütés hőtanát, a tésztában lejátszódó változásokat, a hőfok- és időválasztást, a sütési veszteséget és a sütés utáni teendőket tanuljuk meg.

17.3.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy sütőben sülő piskótát. A hő nem egyszerre éri a tészta minden pontját. A fűtőtest hősugárzása a felső rétegre hat, a sütő forró levegője áramlással szállítja a hőt, a tepsi és a forma pedig hővezetéssel adja át a hőt az aljának. A tészta közepe ezért melegszik fel legkésőbb. Közben a tészta belsejében felszabaduló gázok – elsősorban vízgőz, szén-dioxid, élesztős tésztában erjedési szén-dioxid – tágulnak, és emelik a szerkezetet. A barna héj csak a folyamat utolsó harmadában alakul ki, amikor a felületi hőmérséklet eléri a reakciókhoz szükséges tartományt.

17.3.3 Definíciók és szabályok

Definíció. A sütés olyan hőközlési művelet, amelyben a tésztát forró levegő, sugárzó fűtőfelület és a tepsi, illetve a forma hővezetése együttesen hőkezeli. Célja a tészta átsütése, a szerkezet megszilárdítása, a jellegzetes aroma, szín és héj kialakítása, valamint a felesleges víz részleges elpárologtatása.

Szabály. A sütőben három hőátadási mód egyszerre érvényesül:

A pontos hőmérséklet- és időértékek mindig tájékoztató jellegűek; a berendezés típusa, a tészta tömege, vastagsága és a receptúra szerint eltérhetnek (ellenőrizendő: gyártói adatlap, műhelyi próbasütés).

17.3.4 A tészta változásai sütés közben

A sütés alatt a tészta hőmérséklete fokozatosan nő, ezért a fizikai és kémiai folyamatok meghatározott sorrendben játszódnak le.

  1. 40–50 °C körül: a zsiradékok megolvadnak, a tészta lágyabbá, nyúlósabbá válik. Az élesztőgázok és a sütőporból felszabaduló gázok buborékjai még növekednek. A tészta térfogata tovább emelkedik.
  2. 60–70 °C körül: a tojásfehérjék, a tejfehérjék és a sikérfehérjék kicsapódnak, denaturálódnak, és rugalmas, de már szilárd vázat adnak. Ezzel párhuzamosan a keményítőszemcsék vízfelvétellel megduzzadnak és csirízesednek: a keményítő kocsonyásodása adja a bélzet tartását.
  3. 70–100 °C között: a tésztában lévő víz gőzzé alakul. A gőz térfogat-növekedése tovább lazítja a tésztát, ugyanakkor a fehérjeváz és a csirízesedett keményítő rögzíti a kialakult szerkezetet.
  4. 100–140 °C-tól felfelé, elsősorban a felületen: a héj szárad, barnul, aromák képződnek. A belső hőmérséklet a legtöbb cukrászati terméknél nem éri el a 100 °C fölé tartósan emelkedő értéket; a felület viszont jóval forróbb lehet.

A sütés elején tehát a gázok emelnek, a sütés közepén a fehérjék és a keményítő rögzítenek, a sütés végén a héj kialakul. Ha a hőfok túl magas, a szerkezet rögzülése előtt túl erős gőzképződés indulhat, és a tészta szétfolyhat vagy megrepedhet. Ha túl alacsony, a tészta kiszárad, mielőtt a belső rétegek megszilárdulnának.

A térbeli kép: a kész termék metszetében kívül a barna kéreg (a felület 140 °C fölé melegszik), alatta a kéreg alatti, száradó réteg (kb. 100 °C), belül a pórusos bél, amely 100 °C alatt marad; a vízgőz a bél felől a kérgen át távozik.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Sült kalács keresztmetszete: kívül barna kéreg, alatta átmeneti réteg, belül pórusos bél; feliratok jelzik a zónák hőmérsékletét és a bennük zajló változásokat, nyilak a vízgőz útját kifelé.
Sült kalács keresztmetszete: kéreg, kéreg alatti réteg, pórusos bél és a vízgőz útja (sematikus)

Definíció. A Maillard-reakció olyan barnulási folyamat, amelyben redukáló cukrok és aminosavak reagálnak egymással, jellemzően 140 °C feletti felületi hőmérsékleten. Részt vesz a kenyér- és süteményhéj színének, illatának és ízének kialakításában.

Definíció. A karamellizáció a cukor hőbomlása. A szacharóz 160–180 °C körül olvad, bomlik, barna karamellt képez. Süteményekben elsősorban a felületen szórt cukor vagy a felszínre került cukortartalmú massza karamellizálódhat.

A Maillard-reakció és a karamellizáció nem azonos: az első aminosavakat is igényel, a második elsősorban cukrok hőbomlása. Mindkettő barna színt és aromát ad, de túlzott mértékben keserű, égett ízt okozhat.

Figyelem. A Maillard-reakció során akrilamid is képződhet. Az akrilamid rákkeltő hatású vegyület lehet; a szakmai szabály szerint kerülni kell a túlsütött, sötétbarnára sült felületet. Az aranysárga héj elérése és a sütési idő korlátozása csökkenti az akrilamid képződését (ellenőrizendő: 2017/2158/EU rendelet cukrászati termékekre vonatkozó alkalmazása, ágazati útmutató).

17.3.5 Sütési hőfok és idő

A sütési hőfokot a tészta szerkezete, vastagsága, zsír-, cukor- és nedvességtartalma, valamint a termék célja határozza meg. A vékony, szárazra sülő omlós tésztához kisebb tömeg és rövidebb idő kell, mint egy vastag piskótalaphoz. A vajas/leveles tésztát magas hőmérsékleten kell kezdeni, hogy a vízgőz hirtelen emelje a rétegeket.

Az alábbi táblázat tájékoztató jellegű; a pontos hőfok és idő a receptúra, a berendezés és a termékméret szerint változik (ellenőrizendő: gyártói adatlap, műhelyi próbasütés).

Tésztacsoport Tipikus termék Sütőhőmérséklet (°C) Irányadó idő (min) Átsülés, készre sülés jele Megjegyzés
Felvert (piskóta) Dobos lap, torta alap 170–190 20–35 száraz tűpróba, rugalmas visszapattanás a forma befolyásolja
Omlós (gyúrt) Linzer, teasütemény 180–200 10–15 halvány szél, aranysárga héj hűtött tészta, forró sütő
Vajas/leveles Krémes lap, croissant 200–220 15–25 megemelkedett, leveles szerkezet előmelegített sütő, esetleg gőz
Forrázott Képviselőfánk, éclair 200–220, majd 180 25–35 üreges bél, száraz héj sütés közben ne nyitogassuk
Élesztős (gyúrt/kevert) Briós, kalács, kuglóf 180–200 25–50 aranybarna héj, maghő 92–96 °C gőz javíthatja a héjat
Mézes Mézeskalács, puszedli 180–200 10–20 barnuló felület, enyhe repedés sütés után gyorsan keményedik

A táblázatban megadott maghőmérséklet a belső hőmérséklet mérésére utal. Húsos, krémmel töltött vagy vastag termékeknél a belső hőmérséklet ellenőrzése élelmiszerbiztonsági szempontból is fontos lehet, de a hagyományos cukrászati süteményeknél az átsülés elsődlegesen szöveti és minőségi kérdés (ellenőrizendő: HACCP-útmutató a hőkezelés ellenőrzésére).

Továbbvitt eredmény. Ezt a tájékoztató sütési táblázatot használjuk a Cukrászati termékcsoportok, megnevezések és a technológiai lap, a Gyúrt omlós tészták: sárga, barna, kakaós, angol, fehér és sós linzer, a Vajas és leveles tészta feldolgozása és sütése, a Forrázott tészta és tésztahüvelyek, a Hideg úton készült könnyű és nehéz felvertek és a Mézes tészták: kémiai lazítás, hagyományos és gyors érlelés alfejezetekben. A sütés utáni műveleteket is ezekben alkalmazzuk.

17.3.6 Átsülés-ellenőrzés

A sütés végét négyféle vizsgálattal ellenőrizhetjük:

  1. Tűpróba: fa- vagy fémtűt szúrunk a termék legvastagabb részébe. Ha a tű szárazon, tésztamaradék nélkül jön ki, a termék valószínűleg átsült. Nedves, ragacsos tű esetén még sütni kell.
  2. Maghőmérséklet: maghőmérőt szúrunk a termék közepébe. Piskótánál és élesztős kalácsnál jellemzően 92–96 °C körüli belső hőmérséklet jelzi az átsülést (ellenőrizendő: terméktípus szerinti irányérték).
  3. Visszapattanás: az ujjunkkal enyhén megnyomjuk a felületet. A kész piskóta rugalmasan visszanyeri alakját; a nyers tészta benyomódik.
  4. Felületi jelleg: a héj egyenletesen színes, száraz, a termék elválik a forma falától.

A tűpróba egyszerű, de a maghőmérséklet mérése pontosabb, különösen nagyobb, vastagabb termékeknél.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Három panel két sorban: tűpróba száraz és ragadós tűvel, ujjpróba visszapattanó és benyomva maradó felülettel, valamint maghőmérő a sütemény legvastagabb pontjában 94 °C-kal, illetve a szélén mért 78 °C-kal.
Átsülés-ellenőrzés: tűpróba, ujjpróba és maghőmérséklet – átsült (felső sor) és nem átsült termék (alsó sor)
Statikus változat (mint a PDF-ben)A bél hőmérséklete 35 perc alatt 20-ról 96 °C-ra nő, a felületé gyorsan 150 °C fölé; sávok jelölik a zsírolvadás, alvadás, gőzképződés és barnulás tartományát, szaggatott függőleges vonal a 92 °C elérését.
A bél és a felület hőmérséklete sütés közben, a szerkezeti változások hőmérsékleti sávjaival (szemléltető)

Az ábra a tészta belsejében mért hőmérséklet jellemző emelkedését mutatja. 60–70 °C között zajlik a fehérjealvadás és a keményítő csirízesedése; 90–96 °C körül a belső szerkezet átsültnek tekinthető. A tényleges görbe a termék vastagságától és a sütő hőátadási viszonyaitól függ. A bél görbéje a fejezet kerekített adatsora (175 °C, kb. 3 cm vastag piskóta: 0 → 20, 10 → 48, 20 → 75, 30 → 92, 35 → 96 °C); a felületi görbe szemléltető modell. Az interaktív változatban a sütőhőfok (160–230 °C) és a tésztavastagság (2–5 cm) állítható: kipróbálhatod, hogy 220 °C-on a felület hamarabb éri el az erős barnulás határát, mint ahogy a bél a 92 °C-ot – ez a motivációban leírt „kívül barna, belül nyers” piskóta.

17.3.7 Sütés utáni műveletek

A sütőből kivett termék még nem kész a további feldolgozásra. A sütés utáni lépések sorrendje:

  1. Kiborítás: a piskótát, kalácsot, kuglófot rövid, 5–10 perces formában hűlés után borítsuk ki rácsra. Így a gőz részben távozik, és a tészta nem szakad, nem szívódik vissza. A leveles terméket rácson hűtsük, hogy az alja ne párásodjon.
  2. Hűtés: a sütött félkész terméket szobahőmérsékleten, rácsra helyezve hűtsük. Ha a terméket gőzösen fóliával letakarjuk, a héj megpuhul, és a bélzet szalonnás, tömör lehet.
  3. Pihentetés: a felvert tésztáknál, piskótáknál – különösen tortalapoknál – 6–8 órás vagy egy éjszakás pihentetés javítja a szeletelhetőséget és a morzsaszilárdságot (ellenőrizendő: terméktípus szerinti gyakorlati ajánlás). Az omlós teasüteményeknél a hosszú pihentetés elhagyható, de a teljes kihűlést meg kell várni: a forró omlós tészta törékeny, ezért kihűlés előtt nem emeljük le, nem töltjük és nem díszítjük.
  4. Vágás: a piskótát éles, fűrészes vagy sima pengéjű, hűtött, esetleg pihentetett állapotban vágjuk. A meleg piskóta morzsálódik, a forró leveles tészta törhet. A vágás iránya – például piskóta vízszintes lapolása – csak a sütés utáni hűtést követően biztonságos.
  5. Tárolás: a töltetlen sütött tésztát száraz, szellős, fedett helyen tároljuk. A krémmel töltött készítményt már a kikészítés után hűtve kell tárolni (ellenőrizendő: hatályos élelmiszer-higiéniai útmutató).

A sütés utáni műveletek azért fontosak, mert a termék belső gőztartalma még a sütőből kivétel után is változik. A gyorsan lezárt, meleg termékben lecsapódott víz tömör, ragacsos bélzetet okozhat.

17.3.8 Sütési veszteség – számítás

A sütés során a tészta tömege csökken, elsősorban a víz elpárolgása miatt. A sütési veszteséget a nyers tészta tömegéhez viszonyítjuk.

Definíció. A sütési veszteség a nyers tészta és a sütött termék tömegkülönbsége a nyers tészta tömegszázalékában:

vsütés=mnyers−msütöttmnyers⋅100%.v_{\text{sütés}} = \frac{m_{\text{nyers}} - m_{\text{sütött}}}{m_{\text{nyers}}} \cdot 100\%.

Számítás. Egy 1200 g nyers omlós tésztalap sütés után 995 g lett. Mennyi a sütési veszteség?

Adott: mnyers=1200gm_{\text{nyers}} = 1200\,\text{g}, msütött=995gm_{\text{sütött}} = 995\,\text{g}. Keresett: vsütésv_{\text{sütés}}.

Képlet: vsütés=mnyers−msütöttmnyers⋅100%v_{\text{sütés}} = \frac{m_{\text{nyers}} - m_{\text{sütött}}}{m_{\text{nyers}}} \cdot 100\%.

Behelyettesítés:

vsütés=1200−9951200⋅100%=2051200⋅100%=17,08%≈17,1%.v_{\text{sütés}} = \frac{1200 - 995}{1200} \cdot 100\% = \frac{205}{1200} \cdot 100\% = 17{,}08\% \approx 17{,}1\%.

Ellenőrzés: 1200⋅0,171=205,21200 \cdot 0{,}171 = 205{,}2, tehát a sütés közbeni tömegcsökkenés kb. 205 g, ami összhangban van a mért különbséggel.

Számítás. Tizenhat szelet piskótához 720 g sütött piskótalap szükséges. A piskóta sütési vesztesége 12%. Mennyi nyers tésztát kell bekeverni legalább?

Adott: msütött=720gm_{\text{sütött}} = 720\,\text{g}, vsütés=12%=0,12v_{\text{sütés}} = 12\% = 0{,}12. Keresett: mnyersm_{\text{nyers}}.

A sütési veszteség képletéből:

msütött=mnyers⋅(1−vsütés100),m_{\text{sütött}} = m_{\text{nyers}} \cdot \left(1 - \frac{v_{\text{sütés}}}{100}\right),

ezért

mnyers=msütött1−vsütés100.m_{\text{nyers}} = \frac{m_{\text{sütött}}}{1 - \frac{v_{\text{sütés}}}{100}}.

Behelyettesítés:

mnyers=7201−0,12=7200,88=818,18≈820g.m_{\text{nyers}} = \frac{720}{1 - 0{,}12} = \frac{720}{0{,}88} = 818{,}18 \approx 820\,\text{g}.

Ellenőrzés: 820⋅0,88=721,6g820 \cdot 0{,}88 = 721{,}6\,\text{g}, ami gyakorlatilag fedezi a 720 g sütött tésztát. A receptúrából tehát 820 g nyers piskótatésztát kell készíteni.

A sütési veszteség nem egyezik meg a receptúrában megadott teljes veszteséggel, mert utóbbi a keverési, kiszúrási, formázási és egyéb veszteségeket is tartalmazza. A sütési veszteség csak a sütőben bekövetkező tömegcsökkenés.

17.3.9 Jogszabály

Jogszabály. A sütést hőkezelési szakasznak tekinthetjük. A 852/2004/EK rendelet az élelmiszer-higiéniáról HACCP-elveken alapuló eljárást ír elő; ha a HACCP-terv a sütést kritikus szabályozási pontnak minősíti, a hőmérsékletet és az időt rögzíteni és ellenőrizni kell (ellenőrizendő: a rendelet 5. cikke és II. melléklete, NÉBIH-útmutató; a rendelet nem tartalmaz külön, cukrászati sütésre szóló hőmérséklet-előírást). A 2017/2158/EU rendelet az akrilamid-kibocsátás csökkentését szolgálja: a sütést nem szabad túlsütni, a felület legyen aranysárga, ne sötétbarna (ellenőrizendő: cukrászati termékekre vonatkozó alkalmazás, hatósági útmutató). A sütési hőmérséklet és idő a HACCP-rendszerben kritikus pont lehet, ha a termék biztonsága a hőkezelési lépésen múlik. Ilyenkor a mért hőmérsékletet vagy időt rögzíteni kell, és eltérés esetén helyesbítő tevékenységet kell végrehajtani.

17.3.10 Minőségellenőrzés

A sütött félkész termék minőségi jellemzői:

Az érzékszervi ellenőrzés során a terméket először szemrevételezzük, majd tapintjuk, végül ízleljük; a tömegellenőrzéshez sütött és nyers tömegeket is rögzítünk.

17.3.11 Tipikus hibák és okaik

Hiba. A piskóta teteje sötétbarna, a belseje nyers, ragacsos.
Oka: túl magas sütőhőmérséklet, túl rövid sütési idő vagy túl vastag tésztaréteg.
Megelőzés: mérsékelt hőfok, tűpróba és maghőmérséklet-ellenőrzés, a receptúrának megfelelő formaméret.

Hiba. A linzer szétterült, zsíros, lapos lett.
Oka: túl alacsony sütőhőmérséklet, túl sok zsiradék, nem eléggé hűtött tészta.
Megelőzés: előmelegített 180–200 °C-os sütő, pontos zsiradékarány, sütés előtti hűtés.

Hiba. A leveles tészta nem emelkedett, tömör, rétegesedés hiányzik.
Oka: a sütő nem volt elég forró, a hajtogatás során a zsiradék összeolvadt, vagy a tésztát túl vastagra nyújtottuk.
Megelőzés: 200–220 °C-os előmelegítés, hideg tészta és zsiradék, egyenletes nyújtás.

Hiba. Az élesztős tészta száraz, kemény, a héja vastag.
Oka: túl magas hőfok, túl hosszú sütési idő, kevés gőz a sütőtérben.
Megelőzés: a tésztacsoportra ajánlott hőfok és idő, gőzölés vagy vízpermet a héj kialakítása előtt.

17.3.12 Valós életbeli alkalmazás

Egy tanuló esküvői torta piskótalapjait készítette. A nagy átmérőjű formába 5 cm vastag piskótatésztát töltött, és 230 °C-ra állította a sütőt, hogy a termelés gyorsabb legyen. A megadott 30 perc leteltével a tészta teteje már csaknem feketére sült, de a közepén a tűpróba nedves maradt, a maghőmérő pedig csak 72 °C-ot mutatott. A tétel láthatóan használhatatlan volt: a külső égett, a belső nyers. A javítás érdekében a tésztát lehűtötték, selejtezték, majd új keveréket készítettek. Az új piskótát 175 °C-on, 35 percig sütötték, félidőben ellenőrző tűpróbával, a végén maghőmérővel. Az új lap maghőmérséklete 94 °C volt, a felülete aranysárga, a tűpróba száraz. A tanulság: a sütő hőfoka nem gyorsasági eszköz, és a sütés ellenőrzése a belső hőmérséklettel, nemcsak a felület barnulásával történik.

17.3.13 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a keményítő csirízesedése vízjelenlétben, jellemzően 60–70 °C körül következik be?
  2. Igaz-e, hogy a Maillard-reakcióhoz tisztán cukor kell, aminosavra nincs szükség?
  3. Számítsd ki a sütési veszteséget, ha 900 g nyers felvert tésztából 780 g sült piskóta marad.
  4. Miért nem vágjuk fel azonnal a forró piskótát?
  5. Melyik sütőhőmérséklet-tartomány javasolt vajas/leveles tésztához a tájékoztató táblázat szerint?

17.3.14 Feladatok

1. feladat (A). Nevezd meg a sütőben érvényesülő három hőátadási módot, és írd fel a sütési veszteség összefüggését.

2. feladat (A). Számítsd ki a sütési veszteséget, ha 1000 g nyers tésztából 860 g sült termék lesz.

3. feladat (B). Tizenkét darab, egyenként 50 g-os sült piskótalapra van szükség. A piskóta sütési vesztesége 10%. Mennyi nyers piskótatésztát kell legalább bekeverni?

4. feladat (B). Rendezd sorba a következő sütés közbeni folyamatokat: Maillard-reakció, keményítő-csirízesedés, zsiradékolvadás, fehérjealvadás, hirtelen gőzképződés. Indokold a sorrendet.

5. feladat (C). Egy tanuló képviselőfánkot süt. A tésztahüvely nem emelkedik meg, tömör, alacsony marad. Milyen hibákat vizsgálsz a sütési hőfokkal, az ajtónyitással és a tészta forrázásával kapcsolatban? Milyen ellenőrzéssel döntöd el, hogy technológiai vagy sütési hiba történt?

6. feladat (D). Készíts el egy 24 cm-es piskótalapot kedvenc receptúrád szerint. Mérj meg a nyers tészta tömegét, sütés után a kihűlt lap tömegét. Számítsd ki a sütési veszteséget, végezz tűpróbát, és rögzítsd a maghőmérsékletet. Értékeld a felületet, a belső szerkezetet és a formát. Készíts rövid gyártási feljegyzést.

17.3.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok:

  1. Igaz, a búzakeményítő csirízesedése víz jelenlétében, kb. 60–70 °C-on következik be.
  2. Hamis. A Maillard-reakcióhoz redukáló cukor és aminosav is kell, jellemzően magas felületi hőmérséklet mellett.
  3. v=900−780900⋅100%=120900⋅100%=13,3%v = \frac{900 - 780}{900} \cdot 100\% = \frac{120}{900} \cdot 100\% = 13{,}3\%.
  4. A forró piskóta morzsálódik, a gőzös bél még nem szilárd; hűlés és pihentetés után vágható.
  5. 200–220 °C tájékoztató érték, ellenőrizendő.

1. feladat megoldása. A három hőátadási mód: hővezetés, hőáramlás (konvekció), hősugárzás. A sütési veszteség:

vsütés=mnyers−msütöttmnyers⋅100%.v_{\text{sütés}} = \frac{m_{\text{nyers}} - m_{\text{sütött}}}{m_{\text{nyers}}} \cdot 100\%.

2. feladat megoldása.
mnyers=1000gm_{\text{nyers}} = 1000\,\text{g}, msütött=860gm_{\text{sütött}} = 860\,\text{g}.

v=1000−8601000⋅100%=1401000⋅100%=14%.v = \frac{1000 - 860}{1000} \cdot 100\% = \frac{140}{1000} \cdot 100\% = 14\%.

3. feladat megoldása.
A szükséges sütött tömeg: 12⋅50=600g12 \cdot 50 = 600\,\text{g}.
A veszteség 10%, tehát:

mnyers=6001−0,10=6000,90=666,67≈670g.m_{\text{nyers}} = \frac{600}{1 - 0{,}10} = \frac{600}{0{,}90} = 666{,}67 \approx 670\,\text{g}.

Legalább 670 g nyers piskótatésztát kell bekeverni.

4. feladat megoldása.
A jellemző sorrend:
1. zsiradékolvadás (kb. 40–50 °C),
2. fehérjealvadás és keményítő-csirízesedés (kb. 60–70 °C),
3. hirtelen gőzképződés és térfogatnövekedés (70–100 °C),
4. Maillard-reakció és héjbarnulás (jellemzően 140 °C feletti felületi hőmérséklet).

Azért ez a sorrend, mert a hőmérséklet növekedésével először a zsírok olvadnak, majd a fehérjék és a keményítő rögzítik a szerkezetet, a gőz aztán már a szilárduló vázban tágul, végül a felületi barnulás zajlik.

5. feladat megoldása.
Vizsgálandó hibák:
- a sütő hőfoka nem érte el a 200–220 °C-ot;
- a tanuló többször kinyitotta a sütőajtót, ezért a gőz és a hő kiszökött;
- a forrázott tésztát nem dolgozták be elég keményre, vagy túl hideg tojást adtak hozzá;
- a tészta túl sűrű volt, mert kevés tojást vagy kevés gőzképző vizet tartalmazott.

Ellenőrzés: kérdezz rá a sütő beállított hőfokára, nézd meg a sütő hőmérőjét, és végezz próbasütést egy másik adagból. Ha a tészta nyers maradna magas hőfokon is, akkor a forrázási vagy keverési hiba valószínűbb.

6. feladat megoldása.
A gyakorlati feladat értékelésekor azt vizsgáljuk, hogy a tanuló:
- pontosan mérte a nyers és sütött tömeget;
- a sütési veszteséget az előírt képlettel számította, és mértékegységgel adta meg;
- tűpróbát végzett, és a maghőmérsékletet rögzítette;
- a termék felületét, belső szerkezetét, formáját érzékszervileg értékelte;
- a gyártási feljegyzésben feltüntette a hőfokot, időt, az ellenőrzést és az eredményt.
Elvárt eredmény: a piskóta átsült, maghőmérséklete kb. 92–96 °C, a sütési veszteség 10–15% körüli (ellenőrizendő: receptúra szerint).

17.3.16 Rövid összefoglaló

A sütés hőkezelési művelet, amelyben hővezetés, hőáramlás és hősugárzás együttesen hat. A tésztában 40–50 °C-on a zsírok olvadnak, 60–70 °C-on a fehérjék alvadnak és a keményítő csirízesedik, 70–100 °C között a vízgőz emeli a szerkezetet, majd a felületen Maillard-reakció és karamellizáció alakítja ki a héjat. A túlzott barnulás akrilamidot képezhet, ezért a túlsütés kerülendő. A sütési hőfokot és időt a tésztacsoport és a termék vastagsága határozza meg; a felvert piskótánál kb. 170–190 °C, vajas/levelesnél 200–220 °C, forrázottnál 200–220 °C-ról indítva a tájékoztató érték. Az átsülést tűpróbával, maghőmérséklettel, visszapattanással ellenőrizzük. A sütés utáni műveletek: kiborítás, hűtés, pihentetés, vágás, tárolás. A sütési veszteség v=(mnyers−msütött)/mnyers⋅100%v = (m_{\text{nyers}} - m_{\text{sütött}}) / m_{\text{nyers}} \cdot 100\%. Továbbvitt eredmény: a sütési táblázatot és a sütés utáni műveleteket a későbbi tésztafejezetek használják, például a Cukrászati termékcsoportok, megnevezések és a technológiai lap, Gyúrt omlós tészták: sárga, barna, kakaós, angol, fehér és sós linzer, Vajas és leveles tészta feldolgozása és sütése, Forrázott tészta és tésztahüvelyek, Hideg úton készült könnyű és nehéz felvertek és Mézes tészták: kémiai lazítás, hagyományos és gyors érlelés alfejezetekben.

17.3.17 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a cukrásztechnológia fizikai-kémiai alapjaira épül. A megadott hőfok-, idő- és maghőmérséklet-értékek tájékoztató jellegűek, és a berendezés, a receptúra, a termékméret szerint eltérhetnek. Ellenőrizendő: a konkrét sütési hőmérséklet- és időtáblázat iparági ajánlása, a 852/2004/EK rendelet hőkezelés-ellenőrzési követelménye, a 2017/2158/EU akrilamid-csökkentési iránymutatás cukrászati termékekre, valamint a piskóta pihentetési idejére vonatkozó gyakorlati ajánlás. A táblázat nem helyettesíti a műhelyi próbasütést és a gyártói adatlapot.