43.1 Viszonyszámok

A viszonyszámok a cukrászüzemben is akkor válnak fontossá, amikor a puszta forintösszegekből szeretnénk megtudni, mi változott, mennyivel és mihez képest. Egy hónap árbevétele önmagában még nem mondja meg, hogy az eredmény jó vagy rossz. Ha a múlt havi, a tavalyi azonos havi vagy a tervhez képest nézzük, akkor kapunk döntésre alkalmas képet.

43.1.1 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy kisebb cukrászdát. A havi nettó árbevétel (ezer forintban) így alakult:

Hónap Árbevétel (ezer Ft)
Január 1 200
Február 1 080
Március 1 350
Április 1 260
Május 1 500
Június 1 680

A tulajdonos azt kérdezi: a júniusi forgalom mennyivel haladta meg a januárit, és mennyivel az előző havit? Az első kérdésre a bázisviszonyszám, a másodikra a láncviszonyszám ad választ. A termékválaszték vizsgálatakor pedig azt kérdezzük: a havi bevétel hány százalékát adták a torták, a fagylaltok vagy a kávé? Erre a megoszlási viszonyszám szolgál.

43.1.2 Definíciók és szabályok

Definíció. A viszonyszám két, egymással tartalmilag összehasonlítható adat hányadosa. Az eredményt gyakran százalékos formában adjuk meg. A viszonyszám mindig megmutatja a viszonyítás irányát: mihez képest számolunk.

Definíció. A bázisviszonyszám egy rögzített bázisidőszakhoz viszonyítja az egyes időszakok adatát. A bázisidőszak értékét tekintjük 100%100\%-nak. A bázisviszonyszám megmutatja, hogy az adott időszak értéke hány százaléka a bázisidőszak értékének.

Definíció. A láncviszonyszám mindig az előző időszakhoz viszonyít. Az előző időszak értékét tekintjük 100%100\%-nak. A láncviszonyszám ezért a két egymást követő időszak közötti változást fejezi ki.

Összefüggés. A bázisviszonyszám képlete:

Vbázis,i=yiy0⋅100, V_{\text{bázis}, i} = \frac{y_i}{y_0} \cdot 100,

ahol yiy_i a vizsgált időszak értéke, y0y_0 a bázisidőszak értéke, és Vbázis,iV_{\text{bázis}, i} az ii-edik időszak bázisviszonyszáma. A láncviszonyszám képlete:

Vlánc,i=yiyi−1⋅100, V_{\text{lánc}, i} = \frac{y_i}{y_{i-1}} \cdot 100,

ahol yi−1y_{i-1} az előző időszak értéke 100%100\%.

Szabály. A viszonyszámításnál mindig közölni kell a viszonyítás alapját. Helytelen például azt mondani, hogy „a forgalom 120%”, mert nem tudjuk, mihez képest 120. Helyes megfogalmazás: „a forgalom a tavalyi azonos hónaphoz képest 120%, az előző hónaphoz képest 105%”.

Szabály. A bázisviszonyszámok átszámíthatók láncviszonyszámmá, ha képezzük a szomszédos bázisviszonyszámok hányadosát:

Vlánc,i=Vbázis,iVbázis,i−1⋅100. V_{\text{lánc}, i} = \frac{V_{\text{bázis}, i}}{V_{\text{bázis}, i-1}} \cdot 100.

Fordítva, a láncviszonyszámokból bázisviszonyszámot kapunk, ha összeszorozzuk a láncviszonyszámokat a kezdő időszaktól a vizsgált időszakig. A láncviszonyszámokat először tizedestörtté alakítjuk (100-zal osztjuk), majd a szorzatot újra 100-zal szorozzuk:

Vbázis,i=(Vlánc,1100⋅Vlánc,2100⋯Vlánc,i100)⋅100. V_{\text{bázis}, i} = \left( \frac{V_{\text{lánc}, 1}}{100} \cdot \frac{V_{\text{lánc}, 2}}{100} \cdots \frac{V_{\text{lánc}, i}}{100} \right) \cdot 100.

Definíció. A megoszlási viszonyszám azt mutatja meg, hogy egy részadat hány százalékát teszi ki a teljes adathalmaznak. Képlete:

Vmegoszlás=részadatösszes adat⋅100. V_{\text{megoszlás}} = \frac{\text{részadat}}{\text{összes adat}} \cdot 100.

A megoszlási viszonyszámok összege – ha minden részt figyelembe vettünk – 100%100\%.

43.1.3 Százalékszámítás és kerekítés

A viszonyszámok százalékszámítással készülnek, ezért az Mennyiségi egységek, átváltások, százalékszámítás és kerekítés alfejezetben tanult képleteket használjuk. A viszonyszámítás sajátossága, hogy mindig a viszonyítási alap a nevező. A bázisviszonyszámnál a bázisidőszak, a láncviszonyszámnál az előző időszak, a megoszlási viszonyszámnál az összes adat.

A százalékos viszonyszámokat általában egy vagy legfeljebb két tizedesjegyre kerekítjük. Ha a megoszlási viszonyszámokat kerekítjük, a kerekítések miatt az összeg nem mindig pontosan 100%100\%, hanem lehet például 99,9%99{,}9\% vagy 100,1%100{,}1\%. Ezt a táblázat alatt megjegyzésben jelezzük. Fontos, hogy a kerekítést csak a számolás végén végezzük el, ne a közbülső lépésekben.

Példa. Egy termékcsoport a havi 1 500 ezer Ft árbevételből 580 ezer Ft-ot ad. A megoszlási viszonyszám:

5801500⋅100=38,666…%≈38,67%. \frac{580}{1500} \cdot 100 = 38{,}666\ldots \% \approx 38{,}67\%.

Ha a többi csoportot is kerekítjük, az összeget ellenőrizni kell.

43.1.4 Bázis- és láncviszonyszám számítása kidolgozott példán

Számítás. A szemléletes képben megadott forgalmi adatokat használjuk, a bázisidőszak a január.

Adott: a hat havi árbevétel. Keresett: a bázis- és a láncviszonyszámok minden hónapra, valamint a júniusi értelmezés.

A bázisviszonyszámot a Vbázis,i=yiy0⋅100V_{\text{bázis}, i} = \frac{y_i}{y_0} \cdot 100 képlettel számoljuk, ahol y0=1200ezer Fty_0 = 1\,200\,\text{ezer Ft}.

Hónap Árbevétel (ezer Ft) Bázisviszonyszám (%) Láncviszonyszám (%)
Január 1 200 (1200/1200)⋅100=100,00(1200/1200)\cdot 100 = 100{,}00 –
Február 1 080 (1080/1200)⋅100=90,00(1080/1200)\cdot 100 = 90{,}00 (1080/1200)⋅100=90,00(1080/1200)\cdot 100 = 90{,}00
Március 1 350 (1350/1200)⋅100=112,50(1350/1200)\cdot 100 = 112{,}50 (1350/1080)⋅100=125,00(1350/1080)\cdot 100 = 125{,}00
Április 1 260 (1260/1200)⋅100=105,00(1260/1200)\cdot 100 = 105{,}00 (1260/1350)⋅100=93,33(1260/1350)\cdot 100 = 93{,}33
Május 1 500 (1500/1200)⋅100=125,00(1500/1200)\cdot 100 = 125{,}00 (1500/1260)⋅100=119,05(1500/1260)\cdot 100 = 119{,}05
Június 1 680 (1680/1200)⋅100=140,00(1680/1200)\cdot 100 = 140{,}00 (1680/1500)⋅100=112,00(1680/1500)\cdot 100 = 112{,}00

A táblázatból leolvasható, hogy júniusban a forgalom a januári bázishoz képest 140%, azaz a forgalom 40%-kal nőtt. Az előző hónaphoz, a májushoz képest 112%, tehát 12%-kal nőtt. A két állítás egyszerre igaz, de más viszonyítási alapot használ.

Átszámítási példa. Ellenőrizzük a júniusi láncviszonyszámot a bázisviszonyszámokból:

Vlánc, június=Vbázis, júniusVbázis, május⋅100=140,00125,00⋅100=112,00%. V_{\text{lánc, június}} = \frac{V_{\text{bázis, június}}}{V_{\text{bázis, május}}} \cdot 100 = \frac{140{,}00}{125{,}00} \cdot 100 = 112{,}00\%.

Fordítva, a júniusi bázisviszonyszámot megkapjuk a láncviszonyszámokból. A februártól júniusig tartó láncviszonyszámok: 90; 125; 93,33; 119,05; 112. Tizedestörtekkel:

Vbázis, június=(0,90⋅1,25⋅0,9333⋅1,1905⋅1,12)⋅100≈1,40⋅100=140%. V_{\text{bázis, június}} = \left( 0{,}90 \cdot 1{,}25 \cdot 0{,}9333 \cdot 1{,}1905 \cdot 1{,}12 \right) \cdot 100 \approx 1{,}40 \cdot 100 = 140\%.

A láncviszonyszámok szorzata tehát visszaadja a bázisviszonyszámot. Ezt az összefüggést használhatjuk akkor, ha csak az egymást követő változásokat ismerjük, és a teljes időszak változására vagyunk kíváncsiak.

43.1.5 Megoszlási viszonyszám számítása kidolgozott példán

Számítás. A cukrászda májusi árbevételének szerkezetét vizsgáljuk (a májusi árbevétel 1 500 ezer Ft). Adott: a termékcsoportok bevételei. Keresett: az egyes csoportok megoszlási viszonyszáma és a bevétel szerkezete.

Termékcsoport Árbevétel (ezer Ft) Megoszlási viszonyszám (%)
Torták 580 (580/1500)⋅100=38,67(580/1500)\cdot 100 = 38{,}67
Szeletek 420 (420/1500)⋅100=28,00(420/1500)\cdot 100 = 28{,}00
Fagylalt 260 (260/1500)⋅100=17,33(260/1500)\cdot 100 = 17{,}33
Kávé 180 (180/1500)⋅100=12,00(180/1500)\cdot 100 = 12{,}00
Egyéb 60 (60/1500)⋅100=4,00(60/1500)\cdot 100 = 4{,}00
Összesen 1 500 100,00100{,}00

A megoszlási viszonyszámok összege pontosan 100%, mert minden csoportot bevettünk. A torták közel 39%-ot adnak a bevételből, a fagylalt és a kávé együtt pedig mintegy 29%-ot. Ez az információ fontos a termékválaszték értékeléséhez és az árképzéshez.

43.1.6 Grafikus ábrázolás

A viszonyszámok ábrázolására a vonaldiagram és az oszlopdiagram a leggyakoribb. A bázis- és láncviszonyszámokat közös koordinátarendszerben ábrázolhatjuk, hogy láthatóvá váljon a viszonyítási alap különbsége.

Havi árbevétel bázis- és láncviszonyszámai - A szövegben ismertetett fiktív forgalmi adatokból számolt, szemléltető értékek.

Az ábrán látható, hogy a bázisviszonyszám a januári 100%-hoz képest ingadozva, de összességében 140%-ra nő (februárban és áprilisban visszaesik); a láncviszonyszám a hónapról hónapra történő változást mutatja, ezért jobban „ugrál”: a februári visszaesést a márciusi növekedés követi.

A megoszlási viszonyszámok oszlopdiagramon való ábrázolása a választék súlyát teszi szemléletessé.

Májusi árbevétel megoszlása termékcsoportonként - A szövegben ismertetett fiktív bevételi adatokból számolt, szemléltető értékek.

Az oszlopdiagramon a torták oszlopa a legmagasabb, az egyéb termékcsoporté a legalacsonyabb. Ez a kép gyorsan megmutatja, hogy a bevétel melyik termékcsoportra támaszkodik.

43.1.7 Minőségellenőrzés

A viszonyszámítások ellenőrzése mindig a viszonyítási alap azonosításával kezdődik. A bázisviszonyszámnál a bázisidőszak értékének 100%-nak kell lennie. A láncviszonyszámnál minden értéket az előző időszakhoz kell viszonyítani, ezért a képletben a nevező mindig az előző sor értéke. A megoszlási viszonyszámok összegének – kerekítés nélkül – pontosan 100%-ot kell adnia. Érdemes utólag visszaszorozni: ha egy viszonyszámot megszorzunk a viszonyítási alappal és elosztunk 100-zal, akkor a kiindulási értéket kapjuk vissza.

43.1.8 Tipikus hibák és okaik

Hiba. A tanuló a láncviszonyszámot is a bázisidőszakhoz számolja, ezért minden hónapra ugyanazt az alapot használja, mint a bázisviszonyszámnál. Tünet: a láncviszonyszám oszlopa megegyezik a bázisviszonyszámmal. Ok: a viszonyítási alap fogalmának felcserélése. Megelőzés: a képletben a nevező mindig a közvetlenül előző időszak, és ezt a táblázatban jelölni kell.

Hiba. A megoszlási viszonyszámok kerekítése után az összeg nem pontosan 100%, például 99,9% vagy 100,1%. Tünet: a tulajdonos „elveszett” 0,1%-ot keres. Ok: a kerekítés. Megelőzés: a pontos értékekkel számoljunk, és a kerekítést csak a végső táblázatban végezzük; a kerekítésből adódó eltérést megjegyzésben jelezzük.

Hiba. A százalék és a százalékpont összekeverése. Tünet: hibás megfogalmazás, például „a forgalom 140%-kal nőtt” (helyesen: a forgalom a januári 140%-a, vagyis 40%-kal nőtt). Ok: nem különböztetjük meg a százalékos értéket a változás százalékpontjától. Megelőzés: ha a júniusi bázisviszonyszám 140%, akkor a forgalom a januári 140%-a, vagyis 40%-kal nőtt. Százalékpontot csak két százalékos érték különbségére használunk: ha a fagylalt részaránya 17,3%-ról 20%-ra nő, az 2,7 százalékpontos növekedés. Mindig mondjuk ki, mihez képest számolunk.

43.1.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy cukrászdában a nyári hónapokban a fagylalt forgalma erősen megnő. A tulajdonos negyedéves értékelést készít. A bázisviszonyszám szerint a júniusi összes forgalom a januári 140%-a. A láncviszonyszám szerint azonban a júniusi növekedés csak 12% a májusihoz képest, míg a márciusi növekedés 25% volt a februárhoz képest. A tulajdonos ezért nem a júniusi abszolút forgalommal lesz elégedett, hanem azt vizsgálja, hogy a fagylalt megoszlási viszonyszáma elérte-e a tervezett 20%-ot. Ha a fagylalt csak 17%-ot ad, akkor további marketing vagy választékbővítés szükséges. A viszonyszámok tehát nemcsak visszatekintő elemzést tesznek lehetővé, hanem a következő hónap tervezését is segítik.

43.1.10 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a bázisviszonyszám mindig az előző időszakhoz viszonyít? Válaszolj indoklással.
  2. Egy üzlet februári forgalma 900 ezer Ft, a januári 1 000 ezer Ft. Hány százalék a februári láncviszonyszám?
  3. Egy termékcsoport három elemének megoszlási viszonyszáma: 60%, 25%, 20%. Mi a hiba?
  4. Ha a márciusi bázisviszonyszám 112,5% és a februári bázisviszonyszám 90%, akkor mennyi a márciusi láncviszonyszám?
  5. Igaz-e, hogy a láncviszonyszámok szorzatából bázisviszonyszámot kaphatunk? Indokold!
  6. Egy cukrászda havi árbevétele 2 400 ezer Ft, ebből a torták 960 ezer Ft-ot adnak. Mennyi a torták megoszlási viszonyszáma?

A válaszok a ### Megoldások elején találhatók.

43.1.11 Feladatok

1. feladat (A). Magyarázd el, mi a különbség a bázis- és a láncviszonyszám között. Adj egy-egy példamondatot cukrászati forgalmi adattal.

2. feladat (A). Egy cukrászda negyedéves árbevétele (ezer Ft): első negyedév 3 200, második 3 600, harmadik 4 320, negyedik 3 960. Számítsd ki a bázisviszonyszámokat az első negyedévhez, és a láncviszonyszámokat minden negyedévre.

3. feladat (B). Egy üzlet havi bevétele 4 500 ezer Ft. A termékcsoportok: torták 1 800, szeletek 1 350, fagylalt 720, kávé 450, egyéb 180 ezer Ft. Számítsd ki a megoszlási viszonyszámokat, és ellenőrizd, hogy az összeg 100%! Ábrázold oszlopdiagramon!

4. feladat (B). Adott a havi láncviszonyszámok sorozata: január–február 95%, február–március 105%, március–április 110%, április–május 98%. Számítsd ki a májusi bázisviszonyszámot a januári bázishoz képest!

5. feladat (C). Egy kalkulációban a havi forgalom bázisviszonyszámai: június 140%, július 145%, augusztus 138%. Kiszámoltad a július–augusztus láncviszonyszámot: 105,2%. Helyes-e ez az érték? Ellenőrizd, és ha hibás, javítsd!

6. feladat (D). Válassz ki egy hónapot egy valós vagy elképzelt cukrászda forgalmi adataival. Készítsd el a termékcsoportonkénti megoszlási viszonyszám-táblázatot, számold ki a viszonyszámokat, és készíts hozzá oszlopdiagramot. Írd le, milyen döntést hoznál a diagram alapján a következő hónapra!

A megoldások a ### Megoldások alatt.

43.1.12 Megoldások

43.1.12.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A bázisviszonyszám egy rögzített bázisidőszakhoz viszonyít, a láncviszonyszám az előző időszakhoz.
  2. (900/1000)⋅100=90%(900/1000)\cdot 100 = 90\%.
  3. Az összeg 105%, tehát a megoszlási viszonyszámok nem lehetnek helyesek, mert nem fedik le az egészet, vagy átfednek.
  4. (112,5/90)⋅100=125%(112,5/90)\cdot 100 = 125\%.
  5. Igaz. Ha a láncviszonyszámokat tizedestörtekké alakítjuk, összeszorozzuk és 100-zal szorozzuk, bázisviszonyszámot kapunk.
  6. (960/2400)⋅100=40%(960/2400)\cdot 100 = 40\%.

43.1.12.2 Feladatok megoldása

1. feladat. A bázisviszonyszám egy rögzített kezdő időszakhoz viszonyít: például „júniusban a forgalom a januári 140%-a volt”. A láncviszonyszám az előző időszakhoz viszonyít: „júniusban a forgalom a májusi 112%-a volt”. A bázisviszonyszám hosszabb távú, a láncviszonyszám hónapról hónapra mutatja a változást.

2. feladat. Bázisidőszak az első negyedév, y0=3200ezer Fty_0 = 3\,200\,\text{ezer Ft}. A bázisviszonyszám: Vbázis=(yi/3200)⋅100V_{\text{bázis}} = (y_i/3200)\cdot 100.

Negyedév Árbevétel (ezer Ft) Bázisviszonyszám (%) Láncviszonyszám (%)
I. 3 200 100,00 –
II. 3 600 112,50 (3600/3200)⋅100=112,50(3600/3200)\cdot 100 = 112{,}50
III. 4 320 135,00 (4320/3600)⋅100=120,00(4320/3600)\cdot 100 = 120{,}00
IV. 3 960 123,75 (3960/4320)⋅100=91,67(3960/4320)\cdot 100 = 91{,}67

3. feladat. Az összes bevétel 4 500 ezer Ft.

Termékcsoport Árbevétel (ezer Ft) Megoszlás (%)
Torták 1 800 (1800/4500)⋅100=40,00(1800/4500)\cdot 100 = 40{,}00
Szeletek 1 350 (1350/4500)⋅100=30,00(1350/4500)\cdot 100 = 30{,}00
Fagylalt 720 (720/4500)⋅100=16,00(720/4500)\cdot 100 = 16{,}00
Kávé 450 (450/4500)⋅100=10,00(450/4500)\cdot 100 = 10{,}00
Egyéb 180 (180/4500)⋅100=4,00(180/4500)\cdot 100 = 4{,}00
Összesen 4 500 100,00

A diagram elkészítéséhez az oszlop magasságok a megoszlási viszonyszámok: torták 40, szeletek 30, fagylalt 16, kávé 10, egyéb 4.

4. feladat. A láncviszonyszámok: 95%, 105%, 110%, 98%. Tizedestörtekkel: 0,950{,}95, 1,051{,}05, 1,101{,}10, 0,980{,}98. A májusi bázisviszonyszám:

Vbázis, május=(0,95⋅1,05⋅1,10⋅0,98)⋅100=1,075⋅100=107,5%. V_{\text{bázis, május}} = (0{,}95 \cdot 1{,}05 \cdot 1{,}10 \cdot 0{,}98) \cdot 100 = 1{,}075 \cdot 100 = 107{,}5\%.

Tehát a májusi forgalom a januári 107,5%-a.

5. feladat. A bázisviszonyszámokból a láncviszonyszám:

Vlánc, augusztus=Vbázis, augusztusVbázis, július⋅100=138145⋅100=95,17%. V_{\text{lánc, augusztus}} = \frac{V_{\text{bázis, augusztus}}}{V_{\text{bázis, július}}} \cdot 100 = \frac{138}{145} \cdot 100 = 95{,}17\%.

A kiszámolt 105,2% hibás, mert augusztusban a forgalom csökkent júliushoz képest.

6. feladat. A gyakorlati feladat megoldása során a tanuló saját adatokat használ. A táblázat szerkezete megegyezik a 3. feladatéval, a döntés pedig a legnagyobb megoszlási viszonyszámú csoport támogatására vagy a gyengébb csoport fejlesztésére irányulhat.

43.1.13 Rövid összefoglaló

A viszonyszám két összetartozó adat hányadosa százalékos formában. A bázisviszonyszám egy rögzített bázisidőszakhoz viszonyít: Vbázis=(yi/y0)⋅100V_{\text{bázis}} = (y_i/y_0)\cdot 100. A láncviszonyszám az előző időszakhoz viszonyít: Vlánc=(yi/yi−1)⋅100V_{\text{lánc}} = (y_i/y_{i-1})\cdot 100. Két szomszédos bázisviszonyszám hányadosa láncviszonyszámot ad, a láncviszonyszámok szorzata pedig bázisviszonyszámot. A megoszlási viszonyszám egy rész arányát mutatja az egészhez: Vmegoszlás=(rész/összes)⋅100V_{\text{megoszlás}} = (\text{rész}/\text{összes})\cdot 100; a pontos összeg 100%. A kerekítést csak a végső táblázatban végezzük. A viszonyszámok folyamatábrája a következő: adatgyűjtés, sorba rendezés, viszonyítási alap kijelölése, képlet alkalmazása, ellenőrzés, grafikon, döntés. Továbbvitt eredmény. Ezeket a mutatókat használjuk az árelemzésben és a jövedelmezőségi számításokban az Árképzés: anyagköltség, árrés, haszonkulcs, ÁFA és a Készletgazdálkodás: átlagkészlet, áruforgalmi mérlegsor, forgási sebesség alfejezetekben, ahol a forintadatokból százalékos mutatókat képzünk.

43.1.14 Források és ellenőrzési hiányok

A viszonyszámítás az általános statisztikai módszertan része, amelyet a gazdálkodási és ügyviteli gyakorlat tankönyvei ismertetnek. A példák adatai fiktívek, és nem hivatkoznak konkrét üzletre. Jogszabályi ellenőrzési pont nem merült fel, mert az alfejezet a számítási módszert tanítja. A későbbi fejezetekben használandó gazdasági fogalmak (ÁFA, árrés, haszonkulcs) értékeit a megfelelő alfejezetben, az aktuális jogszabályok szerint kell ellenőrizni, például az ÁFA-kulcsot (ellenőrizendő: aktuális ÁFA-törvény).