Képzeld el azt a tanműhelyi helyzetet, amikor egy nehéz, szabálytalan alakú alkatrészt – például egy leszerelt motort vagy sebességváltót – kell megemelni és áthelyezni a szerelőpadra. A kézi emelés ilyenkor tilos és életveszélyes. Ha nem megfelelő kötözőeszközt választasz, rossz szögben kötöd a terhet, vagy nem ellenőrzöd az emelőgépet műszakkezdés előtt, a teher leeshet, irányíthatatlanná válhat, és súlyos sérülést okozhat. Emelőgépkezelőként – vagy akár autószerelőként, aki műhelyi emelőt használ – a te felelősséged, hogy az emelés minden résztvevő számára biztonságos legyen. Ez az alfejezet azt tanítja meg, hogyan válassz és ellenőrizz kötözőeszközt, hogyan köss terhet helyesen, hogyan irányítsd az emelést kézjelekkel, és hogyan végezd el az emelőgép napi ellenőrzését.
Képzelj el egy tanműhelyi futódarut. A daru hídja két magasan futó sínen mozog, rajta egy futómacska, amelyen az emelőmű függ. Az emelőmű drótkötélen vagy láncon engedi le a horogblokkot. A horgon egy kétágú kötélfüggeszték lóg, végein biztonságos horoggal. A talajon egy raklapra helyezett, körülbelül 250 kg tömegű motor áll, rajta erre kialakított emelőszemekkel. A kötöző éppen úgy állítja be a két függőleges kötélág szögét, hogy az ne haladja meg a gyártó által megengedett értéket, mert minél laposabban állnak a kötélágak, annál nagyobb erő ébred bennük. A darukezelő a távirányítóval a kezében várja a kötöző kézjeleit, mielőtt egyáltalán megmozdítaná a terhet.
Definíció. Emelőgép. Emelőgépnek nevezzük azokat a gépeket, amelyek terhet függőlegesen (és általában vízszintesen is) mozgatnak, és a terhet a mozgatás közben teherfelvevő eszköz tartja. Ilyen például a futódaru, az oszlopos forgódaru, a bakdaru, a láncos emelő, a motoremelő és a műhelyi emelő.
Definíció. Teherbírás (névleges teherbírás). A teherbírás az a legnagyobb tömeg, amelyet az emelőgép vagy a teherfelvevő eszköz a gyártó által meghatározott, biztonságos körülmények között megemelhet. Jele a műszaki dokumentációban gyakran , mértékegysége kg vagy t. A teherbírást soha nem szabad túllépni.
Definíció. Biztonsági tényező. Az emelőeszközök szakítószilárdsága és a megengedett teherbírása közötti viszonyszám. A teherfelvevő és kötözőeszközöknél a biztonsági tényező jellemzően nagy (a gyártói szabvány szerint, ellenőrizendő), hogy a dinamikus erők, anyagfáradás és helytelen használat miatt bekövetkező túlterhelés ne okozzon azonnali szakadást.
Összefüggés. Kötélágban ébredő erő kötözési szögnél. Ha egy terhet két (vagy több) kötélág tart, és a kötélágak a függőlegestől szimmetrikusan szöget zárnak be (vagy a két kötélág közötti nyílásszög ), akkor az egy-egy kötélágban ébredő erő:
ahol a teher tömege (kg), a nehézségi gyorsulás, pedig a kötélág függőlegestől mért eltérése. Ha (két függőleges kötélág), akkor , tehát mindkét kötélág a teher súlyának felét viseli. Ha a kötélágak közötti nyílásszög nő, a koszinusz csökken, így a kötélágban ébredő erő rohamosan nő. Ezért a kötözési szöget korlátozni kell.
Szabály. Kötözési szög határértéke. A kötözési szög (a kötélág függőlegestől mért szöge vagy a két ág közötti nyílásszög) maximális értékét a kötözőeszköz gyártója adja meg. Általános gyakorlati szabály, hogy a két kötélág közötti nyílásszög lehetőleg ne haladja meg a -ot, és semmiképpen ne haladja meg a -ot, mert -os nyílásszögnél már mindkét kötélágban a teher teljes súlyának megfelelő erő ébred (ellenőrizendő: a konkrét eszköz gyártói adata).

A grafikon szerint egy ágban függőleges ágaknál a teher súlyának fele (), -os nyílásszögnél kb. , -nál már a teljes súly ébred; a – közötti sáv kerülendő (sraffozott), a fölötti tilos (sötét). Az interaktív kalkulátorban a tömeg, a szög és egy ág teherbírása állítható; kiírja az ágerőt, és egyszerűsített gyártói táblázat-logikával (ellenőrizendő) jelzi, hogy a függeszték megfelel-e a teljes teherhez.

Az ábra (a) része a futódaru darupályáját, hídját, futómacskáját, emelőművét és horogblokkját mutatja, a (b) része a hidraulikus műhelydaru (motordaru) alvázát, oszlopát, kihúzható gémjét, hengerét a kézi pumpával és a leeresztőszeleppel. Szaggatott keretben a műszakkezdéskor vizsgálandó biztonsági elemek: horog biztosító retesszel, végálláskapcsolók, vészleállító, teherbírás-tábla és a gém teherbírás-jelölése (szemléltető értékek). Az interaktív változatban a rámutatott elem neve és napi vizsgálati szempontja jelenik meg.
Az emelőgépeket működési elvük és felépítésük szerint több csoportba osztjuk.
Futódaruk (híddaruk). A csarnok vagy műhely hosszirányában futó darupályán mozgó hídból, a hídon futó futómacskából és az azon elhelyezett emelőműből állnak. A futódaru képes a terhet függőlegesen (emelés/süllyesztés), a darupálya mentén (hosszirány) és a hídra merőlegesen (futómacska) is mozgatni. A tanműhelyi futódaru jellemzően kis teherbírású (például 1–5 t), és kézben tartott távirányítóval vagy függő nyomógombbal vezérelhető.
Bakdaruk és portáldaruk. A bakdaru két lábon álló, sínen futó szerkezet, amely alatt a teher áthaladhat. Szabadtéri rakodásra, konténeremelésre gyakori. A portáldaru hasonló, de nagyobb méretű, és gyakran kikötői konténerforgalomban használják.
Oszlopos és konzolos forgódaruk. A műhelyben egy oszlopra szerelt, elfordítható gémű daru, amelynek végén futómacska vagy emelőmű található. Kis teherbírású, korlátozott munkatérben használatos.
Motoremelő és műhelyi emelő. Az autószerelő műhelyben elterjedt, mobil, kézi hajtású vagy elektromechanikus emelő. A motoremelő egy állítható gémű, hidraulikus palackemelővel mozgatott szerkezet, amelynek horgára kifejezetten motorok kiemelésére kifejlesztett függesztőelemeket lehet szerelni. A keréken guruló műhelyi emelő a motort a motortérből való kiemelés után kiguríthatja.
Szerkezeti felépítés. Egy emelőgép fő részei: - Teherfelvevő szerkezet: horog, mágnes, vákuumos emelő, kanalas markoló vagy egyéb. - Emelőmű: a dob vagy lánckerék, a hajtómű, a fék és a hajtás (elektromos, hidraulikus, kézi). - Szerkezeti váz: híd, gém, oszlop, bak. - Futóművek: a gép vízszintes mozgatását biztosítják (darupálya, sínek). - Biztonsági berendezések: végálláskapcsolók, túlterhelésgátló, vészkapcsoló, fékek, horogbiztosító.

Az ábra (a) része az emelőheveder címkéjének adatait, a lánc osztályjelölését és függesztőfejét, a drótkötél-függesztéket és a biztosított horgot mutatja; a (b) rész a selejtezési jeleket (vágott vagy égett heveder, olvashatatlan címke, megnyúlt láncszem, szétnyílt horog); a (c) rész az egyenes, a hurkolt (fojtó) és a kosárkötést, valamint a kétágú függesztést, amelynek ágereje a nyílásszöggel nő (lásd a kötözési szög ábráját); a (d) rész az éles élen futó hevedert élvédővel (helyes) és anélkül (hibás). A címkeadatok és a színkód szemléltetők (ellenőrizendő: MSZ EN 1492-1, MSZ EN 818-4).
A teherfelvevő eszközök a teher megfogására szolgálnak, a kötözőeszközök a teher és a teherfelvevő eszköz közötti kapcsolatot teremtik meg, a függesztőeszközök pedig a terhet a horgon tartják.
Gyakorlatban használt eszközök: - Horog: a legelterjedtebb teherfelvevő elem. A horgon mindig legyen biztonsági retesz, amely megakadályozza a kötél vagy lánc lecsúszását. A horog kopását, repedéseit, kihajlását rendszeresen ellenőrizni kell. - Sodronykötél-függeszték: acélsodronyból készült, egy- vagy többágú kötél. Előnye a rugalmasság és a nagy szakítószilárdság, hátránya, hogy éles peremen könnyen sérül. Használatakor éles élekhez kötélvédőt kell helyezni. - Láncfüggeszték: acélláncból készült, rendkívül tartós, jól ellenáll az éles peremeknek. Hátránya a nagyobb önsúly. A láncszemek megnyúlását, kopását, repedéseit vizsgálni kell. - Kötél-, szalag- és hevederfüggeszték: vegyi szálból (poliészter, poliamid) készült hevederek, amelyek nem sértik fel a terhet, és könnyűek. Hátrányuk, hogy hőre, UV-sugárzásra és vegyszerekre érzékenyek. Szakadt, vágott, kiégésnyomokat mutató hevedert azonnal selejtezni kell. - Emelőmágnes, vákuumos emelő: speciális teherfelvevők, amelyeket főként lemezanyagok, csövek emelésére használnak. - Emelőszem, fűzőlyuk, csavaros kötözőkapocs: a teher rögzítésére szolgáló kiegészítő elemek.
Teherbírás és jelölés. Minden kötöző- és függesztőeszközön jól látható, maradandó jelölést kell elhelyezni, amely tartalmazza a gyártót, a teherbírást, a gyártási számot és a gyártási évet. A jelölés nélküli, olvashatatlan vagy sérült eszközt ki kell vonni a forgalomból. A teherbírás a kötözési módtól függ: ugyanaz a kétágú függeszték függőlegesen használva nagyobb terhet emelhet, mint -os nyílásszögű kötözésben. Mindig a gyártó táblázata szerint kell meghatározni a megengedett terhet.
1. példa (alapfeladat). Egy tömegű motort kétágú függesztékkel emelünk. A kötélágak függőlegesek (). Mekkora erő ébred egy kötélágban?
2. példa (közepes). Ugyanazt a tömegű motort ugyanazzal a kétágú függesztékkel emeljük, de a kötélágak közötti nyílásszög most (tehát ). Mekkora erő ébred egy kötélágban, és hány százalékkal nőtt az erő a függőleges helyzethez képest?
3. példa (ellenpélda). Egy gyakorlatlan dolgozó azt gondolja, hogy ha két kötélágat -os nyílásszögben (vízszintesen) köt, akkor a két ág együttesen még mindig csak a teher súlyát viseli, tehát biztonságos. Ez téves. Ha , akkor , a képlet szerint a kötélágakban elméletileg végtelen nagy erő ébredne, a valóságban a kötélágak azonnal megfeszülnek, a teher nem emelhető, és a függeszték elszakadhat. Ezt a helyzetet soha nem szabad létrehozni.
Kötöző feladatai. A kötöző készíti elő a terhet az emelésre: kiválasztja a megfelelő teherbírású és típusú kötözőeszközt, ellenőrzi annak állapotát, a terhet biztonságosan rögzíti, majd az emelés során figyelemmel kíséri a teher mozgását, és szükség esetén kézjelekkel irányítja a gépkezelőt.
Irányítói feladatok. Az irányító (aki általában megegyezik a kötözővel) az egyetlen személy, aki az emelés alatt a gépkezelőnek utasításokat adhat. A gépkezelő csak az irányítótól fogadhat el jeleket, kivéve a vészleállítás jelét, amelyet bárki adhat. A gépkezelőnek minden jelre úgy kell végrehajtania a mozgatást, hogy a teher ne lendüljön ki, és ne ütközzön semmilyen akadálynak.
Egyezményes kézjelek. Az emelőgépkezelő irányításához szabványosított kézjeleket használnak (ellenőrizendő: 92/58/EGK irányelv IX. melléklete, hazai átültetése a 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet, valamint az Emelőgép Biztonsági Szabályzat; a hatályos szöveg szerint). A leggyakoribb jelek:

Az ábra nyolc jelet mutat szemből nézve (a jelző jobb karja a rajz bal oldalán van): Kezdés – mindkét kar vízszintesen oldalra, tenyér előre; Állj – a jobb kar felfelé, tenyér előre; Vége – összekulcsolt kéz mellmagasságban; Emelés – jobb kar fel, lassú körzés; Süllyesztés – jobb kar le, tenyér befelé, lassú körzés; Előre/hátra (pl. hídmozgás) – behajlított karral intés; Jobbra/balra (pl. macskamozgás) – vízszintes kar, kis mozdulatok a mozgás irányába; Veszély – mindkét kar felfelé, tenyér előre. A felsorolás és a rajz a jogszabályi melléklet jeleit követi; eltérés esetén a hatályos mellékletet kell alkalmazni. Az interaktív változat kvízként mutatja a jeleket: előbb a figura, kattintásra a jel neve és leírása.
Emelési gyakorlat szabályai:
Előírás. Az emelőgépekre és teherfelvevő eszközeikre a munkavédelmi előírások szerint időszakos és üzemeltetés előtti vizsgálatot kell végezni. A pontos vizsgálati gyakoriságot, a vizsgálat tartalmát és a dokumentálási kötelezettséget a hatályos magyar jogszabályok és a gyártó üzemeltetési utasítása tartalmazzák (ellenőrizendő: Emelőgép Biztonsági Szabályzat – 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet; a kezelő és a kötöző képesítési követelményei; az időszakos vizsgálatok típusai: üzem előtti, fő-, szerkezeti vizsgálat; a munkavédelmi törvény és a kapcsolódó rendeletek).
Üzemeltetés előtti karbantartó-műszaki vizsgálat. Minden műszakkezdéskor, használat előtt el kell végezni az alábbi ellenőrzéseket:
Emelőgép-napló. Az üzemeltetés előtti vizsgálat eredményét, a talált hibákat és a javítási intézkedéseket az emelőgép-naplóba kell bejegyezni. A naplóban szerepelnie kell az emelőgép azonosító adatainak, a vizsgálat időpontjának, a vizsgáló nevét és képesítését, a vizsgálat eredményét, valamint a hibaelhárításra tett intézkedéseknek. Ha a vizsgálat során olyan hibát találnak, amely a biztonságos üzemeltetést veszélyezteti, az emelőgépet azonnal le kell állítani, és meg kell tiltani a használatát a hiba elhárításáig.
Működési és kezelőszerv-ellenőrzés. Az üzemeltetés előtti vizsgálat része a működési próba is, amelyet terheletlenül kell elvégezni. Ennek során ellenőrizni kell, hogy minden mozgásirány (emelés, süllyesztés, híd- és futómacska-mozgás) a megfelelő irányba, egyenletesen, rendellenes zaj és remegés nélkül működik-e. A kezelőszerveken és a távirányítón lévő feliratoknak olvashatónak és egyértelműnek kell lenniük.
Az emelőgép és a kötözőeszközök ellenőrzésekor az alábbi szempontokra kell figyelni:
Munkalap: Emelőgép üzemeltetés előtti vizsgálata teherrel történő próba nélkül
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási/üzemeltetési utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. Emelőgép üzemeltetés előtti vizsgálatát csak arra feljogosított, kiképzett személy végezheti. Terhet emelni csak a vizsgálat sikeres elvégzése után szabad.
Munkavédelmi lépések: a munkaterületet körül kell határolni; az emelőgép alatt és közelében senki nem tartózkodhat; a vizsgálat közben viseljünk védősisakot; a terhet soha nem emeljük emberek felett.
Számozott munkalépések:
Ellenőrzési pontok: a horog retesz zár; a kötél/lánc ép; a fék tart; a végálláskapcsoló leállít; a vészkapcsoló működik; a távirányító összes iránya pontos; a napló kitöltve.
Tipikus hibák: a vizsgálat elhagyása; a napló hiányos kitöltése; a kötél/lánc ellenőrzésének kihagyása; a vészkapcsoló kihagyása; a hiba jelöletlenül hagyása.
Dokumentálás: emelőgép-napló, munkalap, szükség esetén hibabejelentő.
Helytelen kötözési szög alkalmazása. Gyakori hiba, hogy a dolgozó -nál nagyobb nyílásszögű kötözést alkalmaz, mert úgy gondolja, hogy a kötélágak így jobban tartják a terhet. Valójában a kötélágakban ekkor a teher súlyánál nagyobb erő ébred, ami túlterhelheti a kötözőeszközt. Helyes gyakorlat: mindig a gyártó által megadott kötözési szögön belül dolgozzunk, és ha lehet, minél függőlegesebb legyen a kötélág.
A kötözőeszköz teherbírásának túllépése. A dolgozó a kétágú függesztéket -os nyílásszögnél érvényes teherbírással használja, de közben -os vagy nagyobb szögű kötözést alkalmaz. Helyes gyakorlat: a teherbírást mindig a tényleges kötözési szög figyelembevételével kell meghatározni a gyártó táblázata szerint.
A horog biztonsági retesz hiánya vagy hibás működése. Ha a horogretesz elhagyja a helyét, a kötél vagy lánc lecsúszhat a horogról. Helyes gyakorlat: soha ne használjunk olyan horgot, amelyről hiányzik a retesz, vagy az nem zár megbízhatóan.
Az üzemeltetés előtti vizsgálat elhagyása. Sok baleset azért történik, mert a gépkezelő nem ellenőrzi a fékeket vagy a végálláskapcsolókat, és a hiba csak terhelés alatt derül ki. Helyes gyakorlat: a vizsgálatot minden műszak elején, akkor is, ha „csak egy gyors emelés” következik.
Egy tanműhelyben a tanulók egy leszerelt, tömegű motort akarnak a szerelőpadra emelni egy kézi hidraulikus motoremelővel. A kötöző kiválaszt egy kétágú, poliészter hevederfüggesztéket, amelynek címkéjén az áll: „WLL (teherbírás) 1000 kg függőleges használatnál, 800 kg -nál, 500 kg -nál”. A kötöző a motort a gyári emelőszemeknél köti meg, a két hevederág közötti nyílásszög körülbelül . A gépkezelő ellenőrzi, hogy a teher tömege 180 kg, ami kisebb, mint az eszköz -os nyílásszögnél érvényes teherbírása (interpolálva kb. 700 kg, ellenőrizendő), tehát az eszköz megfelelő. Ezután a kötöző a meghatározott kézjelekkel irányítja a gépkezelőt: „emelés”, „állj”, „süllyesztés”. Az emelés során a teher stabil marad, a hevederek nem csúsznak, a horogretesz zár. Végül a gépet leállítják, és az emelőgép-naplóba bejegyzik a vizsgálatot és a műveletet. Tanulság: a teherbírás táblázatának és a kötözési szögnek a gondos összevetése, valamint az egyezményes kézjelek használata tette biztonságossá az emelést.
1. feladat (A) Sorolj fel legalább négy különböző emelőgépet, és jellemezd röviden a felhasználási területüket!
2. feladat (A) Mit jelent a teherfelvevő eszközön található „teherbírás” jelölés, és miért fontos a kötözési szög ismerete?
3. feladat (B) Egy tömegű sebességváltót kétágú láncfüggesztékkel emelünk. A kötélágak függőlegestől mért szöge . Számold ki az egy kötélágban ébredő erőt! Az adott láncfüggeszték egy ágának teherbírása függőleges használatnál (az érték egy ágra vonatkozik). Megfelel-e ez a függeszték ehhez az emeléshez? Indokold!
4. feladat (B) Írd le az emelőgép üzemeltetés előtti vizsgálatának lépéseit a horogtól a távirányító ellenőrzéséig! Melyik lépés a legfontosabb a balesetek megelőzése szempontjából, és miért?
5. feladat (C) Tervezz kötözést egy hosszú, széles, magas, tömegű, két emelőszemmel ellátott acél gépalapzathoz (kontrollkérdés: mekkora lenne a tömeg tömör acélból, ? Kb. , tehát a test üreges/hegesztett). Milyen kötözőeszközt választanál, és hová helyeznéd a kötélágakat, hogy a teher stabil legyen, és a kötözési szög ne haladja meg a -ot? Rajzold le szövegesen a kötözési módot, és számold ki az egy kötélágban ébredő erőt -os nyílásszögnél!
6. feladat (D) Egy emelőgép üzemeltetés előtti vizsgálatakor a gépkezelő azt tapasztalja, hogy a horog biztonsági retesze nem záródik, és a fék próbája során a horog terheletlenül is megcsúszik. Mi a teendő? Írd le a helyes eljárást a hiba észlelésétől a dokumentálásig!
Önellenőrzés – válaszok
Feladatok megoldásai
1. feladat (A) Futódaru (csarnokban, hossz- és keresztirányú mozgatásra), bakdaru (sínen futó lábakon álló, rakodásra), oszlopos forgódaru (műhelyi, korlátozott munkatérben), motoremelő (autójavító műhelyben motorok kiemelésére).
2. feladat (A) A teherbírás a legnagyobb tömeg, amelyet az eszköz biztonságosan megemelhet. A kötözési szög azért fontos, mert a kötélágban ébredő erő a nyílásszög növekedésével nő, így ugyanaz az eszköz laposabb szögnél kisebb terhet emelhet biztonságosan.
3. feladat (B) - Adott: , , egy ág teherbírása függőlegesen. - Keresett: , és megfelel-e. - Képlet: . - Behelyettesítés: . - Eredmény: . Az egy ág függőleges teherbírása , ami . A -os szögnél keletkező ágerő , ami kb. -nak felel meg (). Ez azonos mennyiségek (egy ág erő–egy ág teherbírás) összevetésében jóval kisebb, tehát megfelel. A gyakorlatban a teljes -os terhet a gyártói táblázat adott szögtartományra érvényes WLL-jével is össze kell vetni (ellenőrizendő). ∎
4. feladat (B) A lépések: (1) szemrevételezés, (2) horog és retesz, (3) kötél/lánc, (4) fék, (5) végálláskapcsoló, (6) vészkapcsoló, (7) távirányító, (8) jelzők. A balesetek megelőzése szempontjából a fékpróba és a vészkapcsoló ellenőrzése a legfontosabb, mert ezek akadályozzák meg a teher leesését és a gép irányíthatatlanná válását.
5. feladat (C) Válasszunk kétágú, acéllánc függesztéket, mert a gépalapzat élei élesek lehetnek, és a lánc jobban ellenáll. A kötélágakat a súlyponttól szimmetrikusan, a két gyári emelőszemhez rögzítjük. A nyílásszög , azaz . Az egy ágban ébredő erő: . Ez -nak felel meg. Olyan láncfüggesztéket kell választani, amelynek teherbírása -os nyílásszögnél legalább .
6. feladat (D) A gépkezelőnek azonnal le kell állítani a gépet, a hibát rögzíteni kell az emelőgép-naplóban, a gépet „Használaton kívül” táblával meg kell jelölni, és értesíteni kell az oktatót vagy a karbantartóért felelős személyt. A horgot és a féket addig tilos használni, amíg a hibát meg nem javították, és a javítás után újabb vizsgálatot nem végeztek.
Az emelőgépkezelés biztonsága a helyes kötözőeszköz-kiválasztáson, a kötözési szög ellenőrzésén, az egyezményes kézjelek szabályos használatán és a gép üzemeltetés előtti vizsgálatán múlik. Minden emelőgépnek és kötözőeszköznek jól látható teherbírás-jelöléssel kell rendelkeznie, és a teherbírást a tényleges kötözési módhoz kell igazítani. A két kötélágban ébredő erő a képlettel számítható; minél laposabb a kötélág, annál nagyobb az erő. Az emelési gyakorlatban tilos a terhet személyek felett mozgatni, és a gépkezelő csak az irányítótól fogadhat el jeleket, kivéve a bárki által adható vészleállítást. Az üzemeltetés előtti vizsgálatnak ki kell terjednie a vázszerkezet, a horog, a kötél vagy lánc, a fékek, a végálláskapcsolók, a vészkapcsoló, a távirányító és a jelzőberendezések ellenőrzésére, és az eredményt az emelőgép-naplóban dokumentálni kell. A hiba észlelésekor a gépet le kell állítani, és csak a javítás után szabad ismét használatba venni. Továbbvitt eredmény: ezeket az emelési és kötözési szabályokat kell alkalmazni a vizsgafelkészülés során a gyakorlati emelési feladatoknál és a munkavédelmi eljárások értékelésénél.
A számszerű teherbírási és kötözési szögértékek, valamint a jogszabályi hivatkozások tanulási példák; a mindenkori hatályos előírásokat és a gyártói üzemeltetési utasítást kell alkalmazni.