44.2 Emelőgépkezelés: szerkezettan, teherfelvevő eszközök, kötözés, irányítás és üzemeltetés előtti vizsgálat

44.2.1 Motiváció

Képzeld el azt a tanműhelyi helyzetet, amikor egy nehéz, szabálytalan alakú alkatrészt – például egy leszerelt motort vagy sebességváltót – kell megemelni és áthelyezni a szerelőpadra. A kézi emelés ilyenkor tilos és életveszélyes. Ha nem megfelelő kötözőeszközt választasz, rossz szögben kötöd a terhet, vagy nem ellenőrzöd az emelőgépet műszakkezdés előtt, a teher leeshet, irányíthatatlanná válhat, és súlyos sérülést okozhat. Emelőgépkezelőként – vagy akár autószerelőként, aki műhelyi emelőt használ – a te felelősséged, hogy az emelés minden résztvevő számára biztonságos legyen. Ez az alfejezet azt tanítja meg, hogyan válassz és ellenőrizz kötözőeszközt, hogyan köss terhet helyesen, hogyan irányítsd az emelést kézjelekkel, és hogyan végezd el az emelőgép napi ellenőrzését.

44.2.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy tanműhelyi futódarut. A daru hídja két magasan futó sínen mozog, rajta egy futómacska, amelyen az emelőmű függ. Az emelőmű drótkötélen vagy láncon engedi le a horogblokkot. A horgon egy kétágú kötélfüggeszték lóg, végein biztonságos horoggal. A talajon egy raklapra helyezett, körülbelül 250 kg tömegű motor áll, rajta erre kialakított emelőszemekkel. A kötöző éppen úgy állítja be a két függőleges kötélág szögét, hogy az ne haladja meg a gyártó által megengedett értéket, mert minél laposabban állnak a kötélágak, annál nagyobb erő ébred bennük. A darukezelő a távirányítóval a kezében várja a kötöző kézjeleit, mielőtt egyáltalán megmozdítaná a terhet.

44.2.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. Emelőgép. Emelőgépnek nevezzük azokat a gépeket, amelyek terhet függőlegesen (és általában vízszintesen is) mozgatnak, és a terhet a mozgatás közben teherfelvevő eszköz tartja. Ilyen például a futódaru, az oszlopos forgódaru, a bakdaru, a láncos emelő, a motoremelő és a műhelyi emelő.

Definíció. Teherbírás (névleges teherbírás). A teherbírás az a legnagyobb tömeg, amelyet az emelőgép vagy a teherfelvevő eszköz a gyártó által meghatározott, biztonságos körülmények között megemelhet. Jele a műszaki dokumentációban gyakran mmaxm_{\text{max}}, mértékegysége kg vagy t. A teherbírást soha nem szabad túllépni.

Definíció. Biztonsági tényező. Az emelőeszközök szakítószilárdsága és a megengedett teherbírása közötti viszonyszám. A teherfelvevő és kötözőeszközöknél a biztonsági tényező jellemzően nagy (a gyártói szabvány szerint, ellenőrizendő), hogy a dinamikus erők, anyagfáradás és helytelen használat miatt bekövetkező túlterhelés ne okozzon azonnali szakadást.

Összefüggés. Kötélágban ébredő erő kötözési szögnél. Ha egy terhet két (vagy több) kötélág tart, és a kötélágak a függőlegestől szimmetrikusan α\alpha szöget zárnak be (vagy a két kötélág közötti nyílásszög β=2α\beta = 2\alpha), akkor az egy-egy kötélágban ébredő FkötélF_{\text{kötél}} erő:

Fkötél=m⋅g2⋅cos⁡αF_{\text{kötél}} = \frac{m \cdot g}{2 \cdot \cos \alpha}

ahol mm a teher tömege (kg), g=9,81m/s2g = 9{,}81 \,\text{m/s}^2 a nehézségi gyorsulás, α\alpha pedig a kötélág függőlegestől mért eltérése. Ha α=0∘\alpha = 0^{\circ} (két függőleges kötélág), akkor cos⁡0∘=1\cos 0^{\circ} = 1, tehát mindkét kötélág a teher súlyának felét viseli. Ha a kötélágak közötti nyílásszög nő, a koszinusz csökken, így a kötélágban ébredő erő rohamosan nő. Ezért a kötözési szöget korlátozni kell.

Szabály. Kötözési szög határértéke. A kötözési szög (a kötélág függőlegestől mért szöge vagy a két ág közötti nyílásszög) maximális értékét a kötözőeszköz gyártója adja meg. Általános gyakorlati szabály, hogy a két kötélág közötti nyílásszög lehetőleg ne haladja meg a 90∘90^{\circ}-ot, és semmiképpen ne haladja meg a 120∘120^{\circ}-ot, mert 120∘120^{\circ}-os nyílásszögnél már mindkét kötélágban a teher teljes súlyának megfelelő erő ébred (ellenőrizendő: a konkrét eszköz gyártói adata).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kétágú függeszték ágereje a nyílásszög függvényében.
Kétágú függeszték ágereje a nyílásszög függvényében: kötözési vázlat 0°, 90° és 120° nyílásszögnél és az F/(m⋅g)F/(m \cdot g)–β\beta grafikon

A grafikon szerint egy ágban függőleges ágaknál a teher súlyának fele (0,5⋅m⋅g0{,}5 \cdot m \cdot g), 90∘90^\circ-os nyílásszögnél kb. 0,71⋅m⋅g0{,}71 \cdot m \cdot g, 120∘120^\circ-nál már a teljes súly ébred; a 9090–120∘120^\circ közötti sáv kerülendő (sraffozott), a 120∘120^\circ fölötti tilos (sötét). Az interaktív kalkulátorban a tömeg, a szög és egy ág teherbírása állítható; kiírja az ágerőt, és egyszerűsített gyártói táblázat-logikával (ellenőrizendő) jelzi, hogy a függeszték megfelel-e a teljes teherhez.

44.2.4 Emelőgépek fajtái és szerkezettana

Statikus változat (mint a PDF-ben)Futódaru hídja, futómacskája, emelőműve és horogblokkja a végálláskapcsolókkal; hidraulikus műhelydaru gémmel, teherbírás-jelöléssel és biztosított horoggal.
Futódaru és hidraulikus műhelydaru szerkezete a napi vizsgálat biztonsági elemeivel (szaggatott keret; sematikus vonalrajz)

Az ábra (a) része a futódaru darupályáját, hídját, futómacskáját, emelőművét és horogblokkját mutatja, a (b) része a hidraulikus műhelydaru (motordaru) alvázát, oszlopát, kihúzható gémjét, hengerét a kézi pumpával és a leeresztőszeleppel. Szaggatott keretben a műszakkezdéskor vizsgálandó biztonsági elemek: horog biztosító retesszel, végálláskapcsolók, vészleállító, teherbírás-tábla és a gém teherbírás-jelölése (szemléltető értékek). Az interaktív változatban a rámutatott elem neve és napi vizsgálati szempontja jelenik meg.

Az emelőgépeket működési elvük és felépítésük szerint több csoportba osztjuk.

  1. Futódaruk (híddaruk). A csarnok vagy műhely hosszirányában futó darupályán mozgó hídból, a hídon futó futómacskából és az azon elhelyezett emelőműből állnak. A futódaru képes a terhet függőlegesen (emelés/süllyesztés), a darupálya mentén (hosszirány) és a hídra merőlegesen (futómacska) is mozgatni. A tanműhelyi futódaru jellemzően kis teherbírású (például 1–5 t), és kézben tartott távirányítóval vagy függő nyomógombbal vezérelhető.

  2. Bakdaruk és portáldaruk. A bakdaru két lábon álló, sínen futó szerkezet, amely alatt a teher áthaladhat. Szabadtéri rakodásra, konténeremelésre gyakori. A portáldaru hasonló, de nagyobb méretű, és gyakran kikötői konténerforgalomban használják.

  3. Oszlopos és konzolos forgódaruk. A műhelyben egy oszlopra szerelt, elfordítható gémű daru, amelynek végén futómacska vagy emelőmű található. Kis teherbírású, korlátozott munkatérben használatos.

  4. Motoremelő és műhelyi emelő. Az autószerelő műhelyben elterjedt, mobil, kézi hajtású vagy elektromechanikus emelő. A motoremelő egy állítható gémű, hidraulikus palackemelővel mozgatott szerkezet, amelynek horgára kifejezetten motorok kiemelésére kifejlesztett függesztőelemeket lehet szerelni. A keréken guruló műhelyi emelő a motort a motortérből való kiemelés után kiguríthatja.

Szerkezeti felépítés. Egy emelőgép fő részei: - Teherfelvevő szerkezet: horog, mágnes, vákuumos emelő, kanalas markoló vagy egyéb. - Emelőmű: a dob vagy lánckerék, a hajtómű, a fék és a hajtás (elektromos, hidraulikus, kézi). - Szerkezeti váz: híd, gém, oszlop, bak. - Futóművek: a gép vízszintes mozgatását biztosítják (darupálya, sínek). - Biztonsági berendezések: végálláskapcsolók, túlterhelésgátló, vészkapcsoló, fékek, horogbiztosító.

44.2.5 Teherfelvevő, kötöző és függesztő eszközök

Statikus változat (mint a PDF-ben)Emelőheveder, lánc és drótkötél jelölése és selejtezési jelei; egyenes, hurkolt és kosárkötés; a kötélágakban ébredő erő a kötözési szöggel nő, éles élen élvédő kell.
Teherfelvevő eszközök jelölése és selejtezési jelei, kötözési módok, éles él élvédővel és anélkül (sematikus vonalrajz)

Az ábra (a) része az emelőheveder címkéjének adatait, a lánc osztályjelölését és függesztőfejét, a drótkötél-függesztéket és a biztosított horgot mutatja; a (b) rész a selejtezési jeleket (vágott vagy égett heveder, olvashatatlan címke, megnyúlt láncszem, szétnyílt horog); a (c) rész az egyenes, a hurkolt (fojtó) és a kosárkötést, valamint a kétágú függesztést, amelynek ágereje a nyílásszöggel nő (lásd a kötözési szög ábráját); a (d) rész az éles élen futó hevedert élvédővel (helyes) és anélkül (hibás). A címkeadatok és a színkód szemléltetők (ellenőrizendő: MSZ EN 1492-1, MSZ EN 818-4).

A teherfelvevő eszközök a teher megfogására szolgálnak, a kötözőeszközök a teher és a teherfelvevő eszköz közötti kapcsolatot teremtik meg, a függesztőeszközök pedig a terhet a horgon tartják.

Gyakorlatban használt eszközök: - Horog: a legelterjedtebb teherfelvevő elem. A horgon mindig legyen biztonsági retesz, amely megakadályozza a kötél vagy lánc lecsúszását. A horog kopását, repedéseit, kihajlását rendszeresen ellenőrizni kell. - Sodronykötél-függeszték: acélsodronyból készült, egy- vagy többágú kötél. Előnye a rugalmasság és a nagy szakítószilárdság, hátránya, hogy éles peremen könnyen sérül. Használatakor éles élekhez kötélvédőt kell helyezni. - Láncfüggeszték: acélláncból készült, rendkívül tartós, jól ellenáll az éles peremeknek. Hátránya a nagyobb önsúly. A láncszemek megnyúlását, kopását, repedéseit vizsgálni kell. - Kötél-, szalag- és hevederfüggeszték: vegyi szálból (poliészter, poliamid) készült hevederek, amelyek nem sértik fel a terhet, és könnyűek. Hátrányuk, hogy hőre, UV-sugárzásra és vegyszerekre érzékenyek. Szakadt, vágott, kiégésnyomokat mutató hevedert azonnal selejtezni kell. - Emelőmágnes, vákuumos emelő: speciális teherfelvevők, amelyeket főként lemezanyagok, csövek emelésére használnak. - Emelőszem, fűzőlyuk, csavaros kötözőkapocs: a teher rögzítésére szolgáló kiegészítő elemek.

Teherbírás és jelölés. Minden kötöző- és függesztőeszközön jól látható, maradandó jelölést kell elhelyezni, amely tartalmazza a gyártót, a teherbírást, a gyártási számot és a gyártási évet. A jelölés nélküli, olvashatatlan vagy sérült eszközt ki kell vonni a forgalomból. A teherbírás a kötözési módtól függ: ugyanaz a kétágú függeszték függőlegesen használva nagyobb terhet emelhet, mint 90∘90^{\circ}-os nyílásszögű kötözésben. Mindig a gyártó táblázata szerint kell meghatározni a megengedett terhet.

44.2.6 Számítási példák kötözési szögre

1. példa (alapfeladat). Egy m=200kgm = 200 \,\text{kg} tömegű motort kétágú függesztékkel emelünk. A kötélágak függőlegesek (α=0∘\alpha = 0^{\circ}). Mekkora erő ébred egy kötélágban?

2. példa (közepes). Ugyanazt a 200kg200 \,\text{kg} tömegű motort ugyanazzal a kétágú függesztékkel emeljük, de a kötélágak közötti nyílásszög most 120∘120^{\circ} (tehát α=60∘\alpha = 60^{\circ}). Mekkora erő ébred egy kötélágban, és hány százalékkal nőtt az erő a függőleges helyzethez képest?

3. példa (ellenpélda). Egy gyakorlatlan dolgozó azt gondolja, hogy ha két kötélágat 180∘180^{\circ}-os nyílásszögben (vízszintesen) köt, akkor a két ág együttesen még mindig csak a teher súlyát viseli, tehát biztonságos. Ez téves. Ha α=90∘\alpha = 90^{\circ}, akkor cos⁡90∘=0\cos 90^{\circ} = 0, a képlet szerint a kötélágakban elméletileg végtelen nagy erő ébredne, a valóságban a kötélágak azonnal megfeszülnek, a teher nem emelhető, és a függeszték elszakadhat. Ezt a helyzetet soha nem szabad létrehozni.

44.2.7 Kötözői és irányítói feladatok, kézjelek

Kötöző feladatai. A kötöző készíti elő a terhet az emelésre: kiválasztja a megfelelő teherbírású és típusú kötözőeszközt, ellenőrzi annak állapotát, a terhet biztonságosan rögzíti, majd az emelés során figyelemmel kíséri a teher mozgását, és szükség esetén kézjelekkel irányítja a gépkezelőt.

Irányítói feladatok. Az irányító (aki általában megegyezik a kötözővel) az egyetlen személy, aki az emelés alatt a gépkezelőnek utasításokat adhat. A gépkezelő csak az irányítótól fogadhat el jeleket, kivéve a vészleállítás jelét, amelyet bárki adhat. A gépkezelőnek minden jelre úgy kell végrehajtania a mozgatást, hogy a teher ne lendüljön ki, és ne ütközzön semmilyen akadálynak.

Egyezményes kézjelek. Az emelőgépkezelő irányításához szabványosított kézjeleket használnak (ellenőrizendő: 92/58/EGK irányelv IX. melléklete, hazai átültetése a 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet, valamint az Emelőgép Biztonsági Szabályzat; a hatályos szöveg szerint). A leggyakoribb jelek:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Daruirányítás nyolc egyezményes kézjele.
Daruirányítás kézjelei a 92/58/EGK irányelv IX. melléklete szerint (hazai átültetés: 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet; ellenőrizendő a hatályos szöveg szerint)

Az ábra nyolc jelet mutat szemből nézve (a jelző jobb karja a rajz bal oldalán van): Kezdés – mindkét kar vízszintesen oldalra, tenyér előre; Állj – a jobb kar felfelé, tenyér előre; Vége – összekulcsolt kéz mellmagasságban; Emelés – jobb kar fel, lassú körzés; Süllyesztés – jobb kar le, tenyér befelé, lassú körzés; Előre/hátra (pl. hídmozgás) – behajlított karral intés; Jobbra/balra (pl. macskamozgás) – vízszintes kar, kis mozdulatok a mozgás irányába; Veszély – mindkét kar felfelé, tenyér előre. A felsorolás és a rajz a jogszabályi melléklet jeleit követi; eltérés esetén a hatályos mellékletet kell alkalmazni. Az interaktív változat kvízként mutatja a jeleket: előbb a figura, kattintásra a jel neve és leírása.

Emelési gyakorlat szabályai:

  1. Az emelés megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a teher megfelelően van kötve, és a teher súlya nem haladja meg az emelőgép és a kötözőeszköz teherbírását.
  2. A terhet csak függőlegesen szabad megemelni, rántani, lendíteni tilos.
  3. Személyek a teher felett, alatt vagy közvetlen közelében nem tartózkodhatnak.
  4. A terhet nem szabad személyek felett elvinni.
  5. Ha a teher kileng, a mozgást lassítani kell, és meg kell várni, amíg a teher lecsillapodik.
  6. A terhet csak a kijelölt helyen, stabil alátámasztásra szabad leengedni.
  7. A gépkezelő köteles a feladatot megszakítani, ha a látási viszonyok megromlanak, vagy bármilyen veszélyes körülmény lép fel.

44.2.8 Üzemeltetés előtti vizsgálat és emelőgép-napló

Előírás. Az emelőgépekre és teherfelvevő eszközeikre a munkavédelmi előírások szerint időszakos és üzemeltetés előtti vizsgálatot kell végezni. A pontos vizsgálati gyakoriságot, a vizsgálat tartalmát és a dokumentálási kötelezettséget a hatályos magyar jogszabályok és a gyártó üzemeltetési utasítása tartalmazzák (ellenőrizendő: Emelőgép Biztonsági Szabályzat – 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet; a kezelő és a kötöző képesítési követelményei; az időszakos vizsgálatok típusai: üzem előtti, fő-, szerkezeti vizsgálat; a munkavédelmi törvény és a kapcsolódó rendeletek).

Üzemeltetés előtti karbantartó-műszaki vizsgálat. Minden műszakkezdéskor, használat előtt el kell végezni az alábbi ellenőrzéseket:

  1. Szemrevételezés: nincs-e látható sérülés a vázszerkezeten, hegesztéseken, csavarokon, csapokon.
  2. Horog ellenőrzése: nincs-e repedés, kopás, kihajlás; a biztonsági retesz működik-e.
  3. Kötelek és láncok ellenőrzése: nincs-e huzalszakadás, lapulás, kivirágzás, láncszem-megnyúlás, kopás.
  4. Fékek ellenőrzése: az emelőmű fékje üresen és terhelés nélkül tart-e, a teher nem csúszik-e meg.
  5. Végálláskapcsolók ellenőrzése: a felső és alsó végállás működik-e.
  6. Vészleállító ellenőrzése: a vészkapcsoló megnyomására a gép minden mozgása azonnal leáll.
  7. Távirányító vagy nyomógomb ellenőrzése: minden funkció a megfelelő irányba mozgatja-e a gépet, nincs-e késlekedés vagy önműködő beindulás.
  8. Jelzőberendezések ellenőrzése: van-e hang- és fényjelzés, és működik-e.

Emelőgép-napló. Az üzemeltetés előtti vizsgálat eredményét, a talált hibákat és a javítási intézkedéseket az emelőgép-naplóba kell bejegyezni. A naplóban szerepelnie kell az emelőgép azonosító adatainak, a vizsgálat időpontjának, a vizsgáló nevét és képesítését, a vizsgálat eredményét, valamint a hibaelhárításra tett intézkedéseknek. Ha a vizsgálat során olyan hibát találnak, amely a biztonságos üzemeltetést veszélyezteti, az emelőgépet azonnal le kell állítani, és meg kell tiltani a használatát a hiba elhárításáig.

Működési és kezelőszerv-ellenőrzés. Az üzemeltetés előtti vizsgálat része a működési próba is, amelyet terheletlenül kell elvégezni. Ennek során ellenőrizni kell, hogy minden mozgásirány (emelés, süllyesztés, híd- és futómacska-mozgás) a megfelelő irányba, egyenletesen, rendellenes zaj és remegés nélkül működik-e. A kezelőszerveken és a távirányítón lévő feliratoknak olvashatónak és egyértelműnek kell lenniük.

44.2.9 Minőségellenőrzés

Az emelőgép és a kötözőeszközök ellenőrzésekor az alábbi szempontokra kell figyelni:

44.2.10 Gyakorlati útmutató

Munkalap: Emelőgép üzemeltetés előtti vizsgálata teherrel történő próba nélkül

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási/üzemeltetési utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. Emelőgép üzemeltetés előtti vizsgálatát csak arra feljogosított, kiképzett személy végezheti. Terhet emelni csak a vizsgálat sikeres elvégzése után szabad.

Munkavédelmi lépések: a munkaterületet körül kell határolni; az emelőgép alatt és közelében senki nem tartózkodhat; a vizsgálat közben viseljünk védősisakot; a terhet soha nem emeljük emberek felett.

Számozott munkalépések:

  1. Győződjünk meg arról, hogy az emelőgép nincs terhelés alatt, és a horog biztonsági retesze zárt.
  2. Szemrevételezzük a vázszerkezetet: keressünk repedéseket, laza csavarokat, deformációkat.
  3. Ellenőrizzük a horgot: nincs-e repedés, kopás, kihajlás; a retesz rugósan zár-e.
  4. Ellenőrizzük a kötelet vagy láncot teljes hosszában: nincs-e huzalszakadás, lapulás, láncszem-megnyúlás.
  5. Ellenőrizzük a fékeket: üresen indítsuk el az emelőművet lefelé, majd állítsuk meg; a horog nem csúszhat tovább.
  6. Ellenőrizzük a végálláskapcsolókat: emeljük a horgot a felső végállásig, majd engedjük le; a gépnek automatikusan le kell állnia.
  7. Nyomjuk meg a vészkapcsolót: minden mozgásnak azonnal le kell állnia.
  8. Ellenőrizzük a távirányító összes funkcióját: emelés, süllyesztés, híd előre/hátra, futómacska jobbra/balra; mindegyik a jelzésnek megfelelő irányba működjön.
  9. Hallgassuk meg a gép működését: rendellenes zaj, recsegés, kattogás esetén a gépet le kell állítani.
  10. Töltsük ki az emelőgép-naplót: rögzítsük a vizsgálat időpontját, az eredményt, a talált hibákat és az intézkedéseket.
  11. Ha hibát találunk, a gépet jelöljük meg „HASZNÁLATON KÍVÜL” táblával, és értesítsük az oktatót vagy a karbantartóért felelős személyt.

Ellenőrzési pontok: a horog retesz zár; a kötél/lánc ép; a fék tart; a végálláskapcsoló leállít; a vészkapcsoló működik; a távirányító összes iránya pontos; a napló kitöltve.

Tipikus hibák: a vizsgálat elhagyása; a napló hiányos kitöltése; a kötél/lánc ellenőrzésének kihagyása; a vészkapcsoló kihagyása; a hiba jelöletlenül hagyása.

Dokumentálás: emelőgép-napló, munkalap, szükség esetén hibabejelentő.

44.2.11 Tipikus hibák

  1. Helytelen kötözési szög alkalmazása. Gyakori hiba, hogy a dolgozó 120∘120^{\circ}-nál nagyobb nyílásszögű kötözést alkalmaz, mert úgy gondolja, hogy a kötélágak így jobban tartják a terhet. Valójában a kötélágakban ekkor a teher súlyánál nagyobb erő ébred, ami túlterhelheti a kötözőeszközt. Helyes gyakorlat: mindig a gyártó által megadott kötözési szögön belül dolgozzunk, és ha lehet, minél függőlegesebb legyen a kötélág.

  2. A kötözőeszköz teherbírásának túllépése. A dolgozó a kétágú függesztéket 45∘45^{\circ}-os nyílásszögnél érvényes teherbírással használja, de közben 90∘90^{\circ}-os vagy nagyobb szögű kötözést alkalmaz. Helyes gyakorlat: a teherbírást mindig a tényleges kötözési szög figyelembevételével kell meghatározni a gyártó táblázata szerint.

  3. A horog biztonsági retesz hiánya vagy hibás működése. Ha a horogretesz elhagyja a helyét, a kötél vagy lánc lecsúszhat a horogról. Helyes gyakorlat: soha ne használjunk olyan horgot, amelyről hiányzik a retesz, vagy az nem zár megbízhatóan.

  4. Az üzemeltetés előtti vizsgálat elhagyása. Sok baleset azért történik, mert a gépkezelő nem ellenőrzi a fékeket vagy a végálláskapcsolókat, és a hiba csak terhelés alatt derül ki. Helyes gyakorlat: a vizsgálatot minden műszak elején, akkor is, ha „csak egy gyors emelés” következik.

44.2.12 Valós életbeli alkalmazás

Egy tanműhelyben a tanulók egy leszerelt, 180kg180 \,\text{kg} tömegű motort akarnak a szerelőpadra emelni egy kézi hidraulikus motoremelővel. A kötöző kiválaszt egy kétágú, poliészter hevederfüggesztéket, amelynek címkéjén az áll: „WLL (teherbírás) 1000 kg függőleges használatnál, 800 kg 45∘45^{\circ}-nál, 500 kg 90∘90^{\circ}-nál”. A kötöző a motort a gyári emelőszemeknél köti meg, a két hevederág közötti nyílásszög körülbelül 60∘60^{\circ}. A gépkezelő ellenőrzi, hogy a teher tömege 180 kg, ami kisebb, mint az eszköz 60∘60^{\circ}-os nyílásszögnél érvényes teherbírása (interpolálva kb. 700 kg, ellenőrizendő), tehát az eszköz megfelelő. Ezután a kötöző a meghatározott kézjelekkel irányítja a gépkezelőt: „emelés”, „állj”, „süllyesztés”. Az emelés során a teher stabil marad, a hevederek nem csúsznak, a horogretesz zár. Végül a gépet leállítják, és az emelőgép-naplóba bejegyzik a vizsgálatot és a műveletet. Tanulság: a teherbírás táblázatának és a kötözési szögnek a gondos összevetése, valamint az egyezményes kézjelek használata tette biztonságossá az emelést.

44.2.13 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Ha a két kötélág közötti nyílásszög 60∘60^{\circ}, akkor mindkét kötélágban a teher súlyánál nagyobb erő ébred. Indokold!
  2. Melyik kötözőeszköz előnye, hogy nem sérti fel a terhet, de érzékeny UV-sugárzásra és vegyszerekre?
  3. Sorolj fel legalább öt lépést az emelőgép üzemeltetés előtti vizsgálatából!
  4. Mi a teendő, ha az emelőgép-naplóba hibát kell bejegyezni, és a gép biztonságosan nem üzemeltethető?
  5. Mennyi erő ébred egy kötélágban, ha egy 300kg300 \,\text{kg} tömegű terhet két függőleges kötélággal emelünk?
  6. Miért tilos személyek felett terhet átemelni?

44.2.14 Feladatok

1. feladat (A) Sorolj fel legalább négy különböző emelőgépet, és jellemezd röviden a felhasználási területüket!

2. feladat (A) Mit jelent a teherfelvevő eszközön található „teherbírás” jelölés, és miért fontos a kötözési szög ismerete?

3. feladat (B) Egy 250kg250 \,\text{kg} tömegű sebességváltót kétágú láncfüggesztékkel emelünk. A kötélágak függőlegestől mért szöge α=35∘\alpha = 35^{\circ}. Számold ki az egy kötélágban ébredő erőt! Az adott láncfüggeszték egy ágának teherbírása függőleges használatnál 1200kg1200 \,\text{kg} (az érték egy ágra vonatkozik). Megfelel-e ez a függeszték ehhez az emeléshez? Indokold!

4. feladat (B) Írd le az emelőgép üzemeltetés előtti vizsgálatának lépéseit a horogtól a távirányító ellenőrzéséig! Melyik lépés a legfontosabb a balesetek megelőzése szempontjából, és miért?

5. feladat (C) Tervezz kötözést egy 80cm80 \,\text{cm} hosszú, 60cm60 \,\text{cm} széles, 40cm40 \,\text{cm} magas, 600kg600 \,\text{kg} tömegű, két emelőszemmel ellátott acél gépalapzathoz (kontrollkérdés: mekkora lenne a tömeg tömör acélból, ρ≈7850kg/m3\rho \approx 7850 \,\text{kg/m}^3? Kb. 1,5t1{,}5 \,\text{t}, tehát a test üreges/hegesztett). Milyen kötözőeszközt választanál, és hová helyeznéd a kötélágakat, hogy a teher stabil legyen, és a kötözési szög ne haladja meg a 90∘90^{\circ}-ot? Rajzold le szövegesen a kötözési módot, és számold ki az egy kötélágban ébredő erőt 90∘90^{\circ}-os nyílásszögnél!

6. feladat (D) Egy emelőgép üzemeltetés előtti vizsgálatakor a gépkezelő azt tapasztalja, hogy a horog biztonsági retesze nem záródik, és a fék próbája során a horog terheletlenül is megcsúszik. Mi a teendő? Írd le a helyes eljárást a hiba észlelésétől a dokumentálásig!

44.2.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Ha a nyílásszög 60∘60^{\circ}, azaz α=30∘\alpha = 30^{\circ}, akkor cos⁡30∘=0,866\cos 30^{\circ} = 0{,}866, így az egy ágban ébredő erő F=m⋅g2⋅0,866≈0,577⋅m⋅gF = \frac{m \cdot g}{2 \cdot 0{,}866} \approx 0{,}577 \cdot m \cdot g, ami a teher súlyának kb. 57,7%57{,}7\%-a, tehát kisebb, mint a teljes súly. Csak akkor lépjük túl a teljes súlyt, ha α>60∘\alpha > 60^{\circ}, azaz a nyílásszög >120∘> 120^{\circ}.
  2. A kötél-, szalag- vagy hevederfüggeszték.
  3. Szemrevételezés, horogretesz-ellenőrzés, kötél/lánc ellenőrzése, fékpróba, végálláskapcsoló-ellenőrzés, vészkapcsoló-ellenőrzés, távirányító ellenőrzése, jelzőberendezések ellenőrzése.
  4. A gépet azonnal le kell állítani, „Használaton kívül” táblával meg kell jelölni, a hibát az emelőgép-naplóba be kell jegyezni, és értesíteni kell az oktatót vagy a karbantartóért felelős személyt.
  5. F=300kg⋅9,81m/s22=1471,5N≈1,47kNF = \frac{300 \,\text{kg} \cdot 9{,}81 \,\text{m/s}^2}{2} = 1471{,}5 \,\text{N} \approx 1{,}47 \,\text{kN}.
  6. Mert ha a teher vagy a kötözőeszköz meghibásodik, a leeső teher súlyos sérülést vagy halált okozhat; a személyek védelme érdekében a tehernek mindig szabad terület felett kell mozognia.

Feladatok megoldásai

1. feladat (A) Futódaru (csarnokban, hossz- és keresztirányú mozgatásra), bakdaru (sínen futó lábakon álló, rakodásra), oszlopos forgódaru (műhelyi, korlátozott munkatérben), motoremelő (autójavító műhelyben motorok kiemelésére).

2. feladat (A) A teherbírás a legnagyobb tömeg, amelyet az eszköz biztonságosan megemelhet. A kötözési szög azért fontos, mert a kötélágban ébredő erő a nyílásszög növekedésével nő, így ugyanaz az eszköz laposabb szögnél kisebb terhet emelhet biztonságosan.

3. feladat (B) - Adott: m=250kgm = 250 \,\text{kg}, α=35∘\alpha = 35^{\circ}, egy ág teherbírása 1200kg1200 \,\text{kg} függőlegesen. - Keresett: FkötélF_{\text{kötél}}, és megfelel-e. - Képlet: Fkötél=m⋅g2⋅cos⁡αF_{\text{kötél}} = \frac{m \cdot g}{2 \cdot \cos \alpha}. - Behelyettesítés: F=250⋅9,812⋅cos⁡35∘=2452,5N2⋅0,819=2452,5N1,638≈1497NF = \frac{250 \cdot 9{,}81}{2 \cdot \cos 35^{\circ}} = \frac{2452{,}5 \,\text{N}}{2 \cdot 0{,}819} = \frac{2452{,}5 \,\text{N}}{1{,}638} \approx 1497 \,\text{N}. - Eredmény: F≈1,50kNF \approx 1{,}50 \,\text{kN}. Az egy ág függőleges teherbírása 1200kg1200 \,\text{kg}, ami 1200⋅9,81=11772N1200 \cdot 9{,}81 = 11772 \,\text{N}. A 35∘35^{\circ}-os szögnél keletkező ágerő 1,50kN1{,}50 \,\text{kN}, ami kb. 153kg153 \,\text{kg}-nak felel meg (1497/9,81≈1531497/9{,}81 \approx 153). Ez azonos mennyiségek (egy ág erő–egy ág teherbírás) összevetésében jóval kisebb, tehát megfelel. A gyakorlatban a teljes 250kg250 \,\text{kg}-os terhet a gyártói táblázat adott szögtartományra érvényes WLL-jével is össze kell vetni (ellenőrizendő). ∎

4. feladat (B) A lépések: (1) szemrevételezés, (2) horog és retesz, (3) kötél/lánc, (4) fék, (5) végálláskapcsoló, (6) vészkapcsoló, (7) távirányító, (8) jelzők. A balesetek megelőzése szempontjából a fékpróba és a vészkapcsoló ellenőrzése a legfontosabb, mert ezek akadályozzák meg a teher leesését és a gép irányíthatatlanná válását.

5. feladat (C) Válasszunk kétágú, acéllánc függesztéket, mert a gépalapzat élei élesek lehetnek, és a lánc jobban ellenáll. A kötélágakat a súlyponttól szimmetrikusan, a két gyári emelőszemhez rögzítjük. A nyílásszög 90∘90^{\circ}, azaz α=45∘\alpha = 45^{\circ}. Az egy ágban ébredő erő: F=600⋅9,812⋅cos⁡45∘=5886N2⋅0,707=58861,414≈4163NF = \frac{600 \cdot 9{,}81}{2 \cdot \cos 45^{\circ}} = \frac{5886 \,\text{N}}{2 \cdot 0{,}707} = \frac{5886}{1{,}414} \approx 4163 \,\text{N}. Ez 424kg424 \,\text{kg}-nak felel meg. Olyan láncfüggesztéket kell választani, amelynek teherbírása 90∘90^{\circ}-os nyílásszögnél legalább 600kg600 \,\text{kg}.

6. feladat (D) A gépkezelőnek azonnal le kell állítani a gépet, a hibát rögzíteni kell az emelőgép-naplóban, a gépet „Használaton kívül” táblával meg kell jelölni, és értesíteni kell az oktatót vagy a karbantartóért felelős személyt. A horgot és a féket addig tilos használni, amíg a hibát meg nem javították, és a javítás után újabb vizsgálatot nem végeztek.

44.2.16 Rövid összefoglaló

Az emelőgépkezelés biztonsága a helyes kötözőeszköz-kiválasztáson, a kötözési szög ellenőrzésén, az egyezményes kézjelek szabályos használatán és a gép üzemeltetés előtti vizsgálatán múlik. Minden emelőgépnek és kötözőeszköznek jól látható teherbírás-jelöléssel kell rendelkeznie, és a teherbírást a tényleges kötözési módhoz kell igazítani. A két kötélágban ébredő erő a F=m⋅g2⋅cos⁡αF = \frac{m \cdot g}{2 \cdot \cos \alpha} képlettel számítható; minél laposabb a kötélág, annál nagyobb az erő. Az emelési gyakorlatban tilos a terhet személyek felett mozgatni, és a gépkezelő csak az irányítótól fogadhat el jeleket, kivéve a bárki által adható vészleállítást. Az üzemeltetés előtti vizsgálatnak ki kell terjednie a vázszerkezet, a horog, a kötél vagy lánc, a fékek, a végálláskapcsolók, a vészkapcsoló, a távirányító és a jelzőberendezések ellenőrzésére, és az eredményt az emelőgép-naplóban dokumentálni kell. A hiba észlelésekor a gépet le kell állítani, és csak a javítás után szabad ismét használatba venni. Továbbvitt eredmény: ezeket az emelési és kötözési szabályokat kell alkalmazni a vizsgafelkészülés során a gyakorlati emelési feladatoknál és a munkavédelmi eljárások értékelésénél.

44.2.17 Források és ellenőrzési hiányok

A számszerű teherbírási és kötözési szögértékek, valamint a jogszabályi hivatkozások tanulási példák; a mindenkori hatályos előírásokat és a gyártói üzemeltetési utasítást kell alkalmazni.