2.2 Műhelyi veszélyek: emelés, akna, kipufogógáz, forgó részek, sűrített levegő

2.2.1 Motiváció

Egy zajos, forgalmas márkaszervizben dolgozol. A műhelyvezető rád bízza az egyik ügyfélautó olajcseréjét. Az autó a kétoszlopos emelőn áll, és valaki közben beindította a motort, pedig olajcseréhez nincs rá szükség; a motor jár, miközben te az olajszintet ellenőriznéd. (Figyelmes olvasó észreveszi: olajszintet járó motornál és emelőn nem mérünk – ez is hiba. Az olajszintet leállított motornál, vízszintesen álló járművön, a gyártó szerinti várakozás után ellenőrizzük.) A műhelyben erős kipufogógáz-szag terjeng, a sarokban sűrített levegős fúvókával port fújnak le egy féktárcsáról. Te az emelő alá hajolnál, hogy megnézd az olajleeresztő csavart, de nem tudod, hogy az autó valóban biztonságosan alá van-e támasztva. Ezekben a pillanatokban dől el, hogy a napod baleset nélkül ér-e véget, vagy a mentő visz el. Ez az alfejezet arra tanít meg, hogyan ismerd fel a járműjavító műhely jellegzetes veszélyforrásait, és hogyan dolgozz úgy, hogy estére egészségesen mehess haza.

2.2.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy tipikus autószervizt! Balra egy kétoszlopos emelő emelkedik, két erős acéloszloppal és négy elforgatható emelőkarral, amelyek gumipárnás végei a jármű küszöbénél, a gyártó által kijelölt pontokra támaszkodnak. Középen egy szerelőakna mélyed a padlóba, benne lámpa és elszívócső. Jobb oldalon egy falra szerelt elszívóberendezés hajlékony tömlője lóg, amit a kipufogóvéghez lehet csatlakoztatni. A fal mellett sűrített levegős pisztoly, a sarokban kocsiemelő és két bak. A háttérben egy daru mozog, motorblokkot emelnek ki. Ebben a térben minden berendezés hasznos, de mindegyik veszélyessé válhat, ha figyelmetlenül használod.

2.2.3 Definíciók és alapelvek

Definíció. Az emelő olyan munkaeszköz, amely a járművet megemeli, hogy a szerelő hozzáférjen az alvázhoz. A kétoszlopos emelő két függőleges oszlopból és négy, befelé forgatható emelőkarból áll; a járművet a gyártó által megjelölt emelési pontokon tartja. Az ollós emelő a járművet alulról, nagy felületű platformmal emeli, jellemzően a küszöbök vagy a padlólemez megerősített pontjain. A kocsiemelő (műhelyi padlóemelő) kis, mozgatható hidraulikus emelő, amelyet általában kerékcseréhez vagy kisebb emeléshez használnak, és amely soha nem helyettesíti a biztos alátámasztást. A bak (vagy kitámasztó láb) merev, terhelhető alátámasztó eszköz, amelyre a járművet emelés után leengedik.

Szabály. Jármű alá csak akkor szabad benyúlni, ha az megfelelő teherbírású, gyártói javítási utasítás szerinti emelési pontokon alá van támasztva. Kocsiemelővel tartott jármű alá bemenni tilos, mert a hidraulikus emelő lassan le tud ereszteni. Az emelőre vonatkozó teherbírást mindig ellenőrizni kell, és a jármű tömegénél nagyobbnak kell lennie.

Figyelem. A járműemelés a leggyakoribb halálos és súlyos sérüléses baleseti forrás az autójavító műhelyben. A jármű alatt végzett munka előtt az emelés minden lépését meg kell ismételni, és az alátámasztást kézzel, erővel ellenőrizni kell. Soha ne bízz a hidraulikus emelőben.

2.2.4 Emelők, szerelőakna és biztonságos emelés

A járműemeléshez használt eszközöket rendszeresen vizsgálni kell (ellenőrizendő: a hatályos munkavédelmi előírás szerinti időszakos vizsgálat). A kétoszlopos emelő karjait csak a gyártó által megjelölt emelési pontokra helyezd. Ezek a pontok általában a küszöbök alatt, megerősített padlólemeznél vagy a segédkereten találhatók; rossz helyre téve a kar benyomhatja a küszöböt, vagy az autó lecsúszhat. Az ollós emelő esetén ellenőrizd, hogy a platform ne érjen a fékcsövekhez, üzemanyagcsövekhez vagy a kipufogórendszerhez.

Előírás. A gyártói javítási utasítás minden járműhöz megadja az emelési pontok pontos helyét és a javasolt emelőtípust (ellenőrizendő: a jármű gyártói javítási kézikönyve). Ezt az adatot a munkalapra fel kell jegyezni.

Az alábbi rajz a kétoszlopos emelő részeit mutatja: a tartókarok gumipárnái a gyártói emelési pontokon (küszöbperem-jelölés) vannak, a felemelt kocsi a mechanikus biztosító reteszfogain áll, a kezelő a veszélyzónán kívül, a kezelőpultnál dolgozik. A (c) részlet a párna helyes és hibás helyét veti össze.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kétoszlopos emelő emelt autóval; a karok gumipárnái a gyártói emelési pontokon, a mechanikus biztosító és a veszélyzóna jelölve.
Kétoszlopos emelő: emelési pontok, tartókarok, gumipárnák, mechanikus biztosító és veszélyzóna

A szerelőakna biztonságos alternatíva lehet, de veszélyes is: az aknába beeshet szerszám, alkatrész vagy akár az ember is. Az akna szélét világítani kell, csúszásmentes burkolattal kell ellátni, és az aknában járó motor esetén elszívást kell használni. Az aknából kifelé a lépcsőt vagy létrát mindig szabadon kell hagyni.

Gyakorlati recept: biztonságos járműemelés ellenőrzőlistája

  1. Ellenőrizd az emelő teherbírását; soha ne emelj annál nehezebb járművet.
  2. Keresd meg a jármű gyártói emelési pontjait; ha nem biztos, nézd meg a kézikönyvet.
  3. Helyezd az emelőkarok gumipárnáit a kijelölt pontokra, vagy ha kocsiemelőt használsz, az alátámasztási pontra.
  4. Emelés előtt győződj meg arról, hogy a jármű rögzítve van (sebességváltó üresben, kézifék behúzva, kerekek kiékelve, ha kell).
  5. Emeld a járművet lassan, közben figyeld, hogy az emelőkarok nem csúsznak-e el.
  6. Amikor elérted a kívánt magasságot, engedd le a járművet a bakokra vagy az emelő mechanikus biztosítójára; soha ne dolgozz kocsiemelőn tartott jármű alatt.
  7. Rázd meg erősen a járművet; ha mozog, azonnal engedd le és javítsd az alátámasztást.
  8. Csak ezután menj a jármű alá.

A 4., 6. és 7. lépést helyes/hibás képpárok mutatják: a jármű a bakokon, kiékelt kerekekkel áll (és nem a kocsiemelőn), a bak sík, szilárd padlón, biztosítócsappal rögzítve áll (és nem téglán), végül a rázás próbája.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Helyes: jármű bakokon, ékelt kerekekkel; hibás: munka kocsiemelőn tartott jármű alatt vagy téglán.
Kocsiemelő és bak: helyes és hibás alátámasztás, kerékék, rázáspróba

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

2.2.5 Kipufogógáz zárt térben

A belsőégésű motor kipufogógáza szén-monoxidot (CO), nitrogén-oxidokat (NOx) és részecskéket tartalmaz. A CO színtelen, szagtalan, és a vérben a hemoglobinhoz kötődve akadályozza az oxigénszállítást – már kis koncentrációban fejfájást, nagyobb töménységben eszméletvesztést és halált okoz. Zárt térben járó motor csak megfelelő elszívással üzemelhet. Az elszívótömlőt a kipufogóvégre kell csatlakoztatni, és az elszívórendszernek folyamatosan működnie kell.

Figyelem. Soha ne járass motort zárt műhelyben vagy aknában elszívás nélkül, még rövid időre sem. Ha kipufogógáz-szagot érzel, azonnal szellőztess, és ellenőrizd az elszívást. Fejfájás, szédülés, hányinger esetén azonnal menj friss levegőre, és jelezd a vezetőnek.

A modern járművekben a kipufogógáz-utókezelő rendszer csökkenti a káros anyagokat, de soha nem bízhatunk abban, hogy a kipufogógáz ártalmatlan. A részecskék (főleg dízelmotoroknál) a tüdő mélyébe jutnak, és hosszú távon légzőszervi betegségeket okozhatnak. A műhelyben ezért levegőcserét és elszívást kell alkalmazni, a járó motor melletti munkát pedig minimalizálni kell.

2.2.6 Forgó részek: szíjak, ventilátorok

A járó motornál a generátort hajtó ékszíjak, vezérműszíj, hűtőventilátor, szervopumpa és a klímakompresszor forgó alkatrészek. A forgó részekbe nyúló kéz, ujj, ruhaujj vagy haj súlyos csonkolásos sérülést okozhat. Járó motor mellett soha ne nyúlj a motortérbe, ne viselj lógó ruhát, ékszert vagy hosszú, kiengedett hajat.

Különösen veszélyes a hűtőventilátor. A modern járművek elektromos ventilátora akkor is elindulhat, amikor a motor már leállt, például a hűtőfolyadék hőmérséklete miatt. Ezért a munka megkezdése előtt mindig várd meg, hogy a motor lehűljön, és a gyártói utasítás szerint kösd le az akkumulátort, ha a ventilátor közelében dolgozol (ellenőrizendő: gyártói javítási adat).

Szabály. Forgó alkatrészek közelében csak akkor dolgozz, ha a motor le van állítva, az indítókulcs a zsebedben van, és a jármű nem tud elindulni. Ha a motor jár (pl. diagnosztika), állj a jármű oldalára, és tartsd távol a ruhádat, szerszámaidat.

2.2.7 Sűrített levegő és nagynyomású rendszerek

A sűrített levegő több bar nyomású, és ha a bőrhöz vagy a szemhez ér, légembóliát, szemsérülést vagy halláskárosodást okozhat. Sűrített levegővel tilos ruhát, kezet vagy testet fújni, és port sem szabad úgy fújni, hogy a környezetedben állókat elérje. A fúvóka használatakor viselj védőszemüveget, és a nyomást a gyártói előírás szerint korlátozd. A sűrített levegős szerszámok (csavarbehajtó, csiszoló) is balesetveszélyesek: a levegőcsatlakozót mindig biztosítsd, és a szerszámot csak a hozzá való tömlővel használd.

Nagynyomású járműrendszerek a gépjárműben: a klímaberendezés (jellemzően 5–20 bar), a légrugórendszer, a hidraulikus fékrendszer, és a dízel közös nyomásterű rendszer (jellemzően 1600–2500 bar; ellenőrizendő: gyártói adat). Ezeket a rendszereket a gyártói utasítás szerint kell nyomásmentesíteni. Soha ne bonts meg nyomás alatt álló csatlakozót, mert a kiáramló folyadék vagy gáz súlyos sérülést okozhat.

Figyelem. A közös nyomásterű dízelrendszer nagynyomású üzemanyagsugara a bőrön át a szövetekbe hatol; a sérülés kicsinek látszik, de azonnali sebészi ellátást igényel. Járó motornál a szivárgást soha ne kézzel keresd. A nagynyomású oldalt csak leállított motornál, a gyártói nyomásmentesítési és várakozási eljárás után szabad bontani.

Tárolt rugóenergia. A beépített csavarrugó (rugóstag) jelentős előfeszítéssel bír: a rugóstag felső anyáját csak célszerszámmal (rugóösszenyomóval) összenyomott rugónál szabad oldani. A rugóösszenyomót a gyártó előírása szerint, sérülésmentesen, a rugó tengelyében egymással szemben elhelyezett pofákkal használd, és a munka alatt ne állj a rugó tengelyvonalában. Tilos gázrugót megfúrni, hevíteni vagy szétszerelni; a kiszerelt gázrugót a gyártói előírás szerint kell ártalmatlanítani. A légrugó (légzsák) szétszerelés előtt nyomásmentesítendő. Tehergépjárműnél a rugóerőtárolós fékhengert csak a gyártói kioldási eljárással szabad bontani (ellenőrizendő: gyártói javítási adat).

Különösen vigyázz a forró hűtőrendszerrel! Járó vagy nemrég leállított meleg motornál a hűtőrendszerben túlnyomás uralkodik. A hűtősapkát csak hideg motoron, lassan, ronggyal letakarva nyisd meg, mert a forró hűtőfolyadék és gőz súlyos égési sérülést okoz.

Figyelem. A klímaberendezés hűtőközege fagyási sérülést okozhat, egyes közegek (pl. R1234yf) gyúlékonyak is lehetnek. A rendszert csak megfelelő képesítéssel rendelkező személy nyithatja meg (ellenőrizendő: hatályos F-gáz szabályozás). Hűtőközeget a légkörbe engedni tilos.

2.2.8 Kéziszerszámok, kisgépek és hegesztés

A kéziszerszámok akkor biztonságosak, ha a feladathoz illőek és épek. Repedt csavarkulcs, törött fogantyújú kalapács, kopott csillagcsavarhúzó nem használható. A köszörűgép szikrát és fémport vet; csak védőburkolattal, védőszemüvegben és a szikrafogóval használd. A fúrógép forgó tokmánya megfoghatja a kesztyűt, ezért kesztyűben fúrni tilos. A forgácsoló és köszörülő szerszámok használatánál viselj védőszemüveget és hallásvédőt.

A hegesztés a járművön különösen veszélyes: a szikra és a hő meggyújthatja az üzemanyagot, a szigetelést, a műanyag burkolatokat, és tönkreteheti az elektronikát. A hegesztés megkezdése előtt: - tisztítsd meg a területet az éghető anyagoktól; - takard le az üzemanyag- és fékcsöveket; - kösd le az akkumulátort, és a gyártói előírás szerint védd a vezérlőegységeket (ellenőrizendő: gyártói javítási adat); - legyen kéznél tűzoltó készülék.

Tilos. Üzemanyagtartály vagy -cső közvetlen közelében hegeszteni, forrasztani vagy lánggal dolgozni, amíg a rendszer nincs kiürítve és védve a gyártói előírás szerint.

2.2.9 Anyagmozgatás

A motor, sebességváltó, futóműelemek nehéz alkatrészek. A kézi anyagmozgatás során az emelést lábból, egyenes háttal végezd, ne derékból. A nehéz alkatrészt két ember emelje, vagy használj emelőt, darut. A motor- és váltóemelés gyakran speciális célszerszámot igényel, amely rögzíti az alkatrészt; a láncot vagy hevedert mindig a gyártó által megadott pontokon rögzítsd.

Gépi anyagmozgatásnál (daru, targonca, emelőasztal) a kezelőnek ismernie kell a berendezés kezelőszerveit és a teherbírását. A munka során egyezményes kézjelekkel irányítsd a gépkezelőt. A leggyakoribb kézjelek: - Emelés: a jobb kar felfelé, a tenyér előre, lassú körkörös mozgás. - Süllyesztés: a jobb kar lefelé, a tenyér befelé, lassú körkörös mozgás. - Megállás (megszakítás): a jobb kar felfelé, a tenyér előre. - Vészleállítás: mindkét kar felfelé, a tenyér előre; ezt a jelet azonnal, minden más jel előtt követni kell. - Közelítés/távolítás: a kar a kívánt irányba mutat.

Előírás. A kézjelek a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó uniós irányelv (92/58/EGK) és hazai átvétele mellékletében szereplő egyezményes jelek (ellenőrizendő: a hatályos hazai rendelet és melléklete; a pontos jelalakot a tanműhelyben az oktatóval a hatályos melléklet ábrái szerint egyeztesd). A teljes jelrendszer és a daruzás szabályai: Emelőgépkezelés: szerkezettan, teherfelvevő eszközök, kötözés, irányítás és üzemeltetés előtti vizsgálat.

A kézjeleket a darukezelő és a segítő előre egyezteti; zajos környezetben a rádiós kommunikáció is ajánlott.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Helyes emelés egyenes háttal, hibás derékból; négy darus kézjel: emelés, süllyesztés, megállás, irány.
Helyes és hibás kézi emelés, valamint a négy darus kézjel

2.2.10 Kidolgozott példák

1. példa. Emelési ponton ébredő erő számítása.
Egy M1 kategóriájú személygépkocsi össztömege 1600 kg. A gyártói adatok szerint az első tengelyre ható terhelés 55%. Kétoszlopos emelőn az első emelési pontokra eső erőt szeretnénk ellenőrizni, hogy az 1500 kg-os pontonkénti teherbírás elegendő-e.

Megoldás: - Első tengely terhelése: melső=0,55×1600kg=880kgm_{\text{első}} = 0{,}55 \times 1600\,\text{kg} = 880\,\text{kg}. - Az első tengelyen két emelési pont van, így egy pontra eső tömeg: mpont=880kg/2=440kgm_{\text{pont}} = 880\,\text{kg} / 2 = 440\,\text{kg}. - A pontonkénti erő: F=mg=440kg×9,81m/s2≈4316NF = m\,g = 440\,\text{kg} \times 9{,}81\,\text{m/s}^2 \approx 4316\,\text{N}. - A pontonkénti teherbírás 1500 kg, ami 1500kg×9,81m/s2≈14715N1500\,\text{kg} \times 9{,}81\,\text{m/s}^2 \approx 14\,715\,\text{N}, tehát bőven elegendő.

Megjegyzés. A számítás közelítés: azt feltételezi, hogy az emelési pontok a tengelyek alatt vannak. A valóságban a kétoszlopos emelő karjai a küszöbök alatti emelési pontokon fognak, ezért a karok terhelése a súlypont helyzetétől is függ.

Figyelem. Ha nehéz egységet (motor, sebességváltó, hátsó tengely) szerelsz ki, a súlypont áthelyeződik, és a jármű az emelőn felbillenhet – ilyenkor a gyártói utasítás szerint a járművet ki kell támasztani vagy rögzíteni (ellenőrizendő: emelő- és járműgyártói előírás).

2. példa. Kocsiemelő teherbírás hibás használata.
Egy 1200 kg-os autót a műhelyi kocsiemelő 2 tonnás teherbírással csak félig emel meg, majd a szerelő alátámasztás nélkül benyúl alá. A kocsiemelő hidraulikája lassan ereszt, az autó süllyedni kezd. A szerelő nem tudja kihúzni a kezét. Ez a helyzet halálos is lehet. Helyes gyakorlat: az emelést bakokkal kell biztosítani, mielőtt bármilyen testrész a jármű alá kerül.

2.2.11 Minőségellenőrzés

Ellenőrzőlista műhelyi munka előtt:

2.2.12 Valós életbeli alkalmazás

Eset: majdnem leesett az autó a kétoszlopos emelőről

Egy autószerelő tanuló a téli gumicsere után az autót a kétoszlopos emelőre szerette volna tenni, hogy a futóművet átvizsgálja. Az emelőkarokat a küszöbökre helyezte, de az egyik kar nem a gyári megerősített pontra, hanem a vékonyabb küszöbélre került. Az autó felemelkedett, majd hirtelen megbillent, mert a kar benyomta a küszöböt. A tanuló azonnal leállította az emelőt, óvatosan leengedte az autót, és ellenőrizte a kárt. A küszöb meghorpadt, de senki sem sérült meg.

Tanulság: az emelési pontok kiválasztása nem becsülhető meg „szemre”. Mindig a gyártói emelési pontokat kell használni, és ha bizonytalan vagy, kérdezd meg az oktatót vagy nézd meg a kézikönyvet. Az emelés megkezdése után figyeld a karokat, és ha bármilyen rendellenes mozgást látsz, azonnal állj meg.

2.2.13 Tipikus hibák

  1. Jármű alá nyúlás kocsiemelővel tartott autó alatt. A hidraulikus kocsiemelő nem biztonságos alátámasztás. Mindig használj bakokat.
  2. Kipufogógáz-elszívás nélkül járó motor zárt műhelyben. Már néhány perces CO-belégzés is mérgezést okozhat. Az elszívó mindig legyen a kipufogóra csatlakoztatva.
  3. Forró hűtősapka hirtelen levétele. A forró hűtőfolyadék és gőz kifröccsenve súlyos égési sérülést okoz. Mindig várd meg, hogy a motor lehűljön, és lassan, ronggyal takarva engedd le a nyomást.
  4. Sűrített levegővel való fújás ruha vagy bőr felé. A sűrített levegő bőr alá jutva légembóliát okozhat. A fúvókát csak a munkadarabra irányítsd, viselj védőszemüveget.
  5. Rugóösszenyomó nélküli rugóstag-bontás. Az előfeszített rugó szabadulásakor az alkatrészek nagy erővel kirepülnek; rugóstag felső anyáját csak célszerszámmal összenyomott rugónál oldd.
  6. Hegesztés előtt az elektronika és az éghető anyagok védelmének elmulasztása. A hegesztőáram károsíthatja a vezérlőegységeket, a kirepülő szikra tüzet okozhat. Mindig végezd el az előkészítő lépéseket.

2.2.14 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Kocsiemelővel felemelt jármű alatt szabad dolgozni, ha rövid ideig tart. Indokold!
  2. Miért veszélyes a hűtőventilátor akkor is, ha a motor leállt?
  3. Mi a teendő, ha zárt műhelyben kipufogógáz-szagot érzel?
  4. Sorold fel a biztonságos járműemelés három legfontosabb lépését!
  5. Miért tilos sűrített levegővel a testre fújni?
  6. Milyen egyezményes kézjelet mutat a darukezelőnek, ha megállást akarsz kérni?

2.2.15 Feladatok

1. feladat (A). Egy kétoszlopos emelő pontonkénti teherbírása 2000 kg. A jármű össztömege 1800 kg, a hátsó tengelyre jutó terhelés 45%. Biztonságos-e az emelés a hátsó pontokon? Számold ki az egy pontra eső tömeget.

2. feladat (A). Mi a különbség a kocsiemelő és a bak között? Miért nem szabad kocsiemelőre támaszkodva a jármű alatt dolgozni?

3. feladat (B). Egy 1500 kg-os autóval az első emelési pontokra eső erőt szeretnéd meghatározni, ha az első tengely terhelése 60%. Az egyik első pont alá egy 1000 kg teherbírású bakot helyeznél. Ellenőrizd számítással, hogy elegendő-e!

4. feladat (B). Tervezd meg egy műhelyi olajcsere munkavédelmi előkészítését! Sorold fel a lépéseket a jármű emelésétől az olajleeresztés megkezdéséig, kiemelve a biztonsági elemeket.

5. feladat (C). Mi a hiba ebben a műhelyi leírásban? „A szerelő a motort járatva, zárt műhelyben dolgozik az autó alatt, miközben a kocsiemelő tartja az autót. A hűtőventilátor nem forog, ezért benyúl a motortérbe, miközben sűrített levegővel fújja le a port a kezéről.” Azonosítsd az összes veszélyes cselekedetet, és javasold a helyes gyakorlatot.

6. feladat (D). Egy műhelyben a daruval motort emelnek ki. A segítő a darukezelőnek int, de a gépkezelő félreérti, és a motor megindul a szerelő felé. Milyen előzetes egyeztetés hiányzott? Hogyan lehet ezt elkerülni a jövőben?

2.2.16 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A kocsiemelő hidraulikája lassan leereszthet, ezért soha nem szabad alatta dolgozni. Mindig bakokkal vagy az emelő mechanikus biztosítójával kell alátámasztani.
  2. A modern elektromos hűtőventilátor a hűtőfolyadék hőmérséklete alapján akkor is beindulhat, ha a motor már leállt. Ezért a motortérben végzett munka előtt le kell kötni az akkumulátort és/vagy megvárni a lehűlést.
  3. Azonnal szellőztetni kell, ellenőrizni az elszívórendszert, és ha tüneteket érzel (fejfájás, szédülés), menj friss levegőre, és jelezd a vezetőnek.
    1. Megfelelő teherbírású emelő kiválasztása, (2) gyártói emelési pontok használata, (3) bakokkal való biztonságos alátámasztás és rázással való ellenőrzés.
  4. A sűrített levegő bőr alá jutva légembóliát vagy szemsérülést okozhat, ezért tilos testre irányítani. Csak a munkadarabot fújjuk, védőszemüvegben.
  5. Megállás (megszakítás): a jobb kar felfelé, a tenyér előre. A vészleállítás külön jel (mindkét kar felfelé, tenyér előre), amelyet azonnal követni kell (ellenőrizendő: a hatályos melléklet ábrái).

Feladatok – megoldások

1. feladat (A)
- Hátsó tengely terhelése: mhátsó=0,45×1800kg=810kgm_{\text{hátsó}} = 0{,}45 \times 1800\,\text{kg} = 810\,\text{kg}.
- Egy pontra eső tömeg: mpont=810kg/2=405kgm_{\text{pont}} = 810\,\text{kg} / 2 = 405\,\text{kg}.
- A pontonkénti teherbírás 2000 kg, tehát biztonságos.

2. feladat (A)
A kocsiemelő egy hidraulikus emelőeszköz, amely a jármű megemelésére szolgál, de nem merev alátámasztás, mert lassan le tud ereszteni. A bak egy merev, rögzített magasságú vagy rögzített állapotú alátámasztó eszköz, amelyre a járművet leengedjük. A kocsiemelővel tartott jármű alatt dolgozni tilos, mert az autó hirtelen rád eshet.

3. feladat (B)
- Első tengely terhelése: melső=0,60×1500kg=900kgm_{\text{első}} = 0{,}60 \times 1500\,\text{kg} = 900\,\text{kg}.
- Egy első pontra eső tömeg: mpont=900kg/2=450kgm_{\text{pont}} = 900\,\text{kg} / 2 = 450\,\text{kg}.
- A pontonkénti erő: F=450kg⋅9,81m/s2≈4,41kNF = 450\,\text{kg} \cdot 9{,}81\,\text{m/s}^2 \approx 4{,}41\,\text{kN}. - A bak teherbírása 1000 kg, ami nagyobb, mint 450 kg, tehát elegendő; a teherbírást a gyártói adatlap szerint (darabonként vagy páronként megadva) kell összevetni.

4. feladat (B)
- Az emelő teherbírás ellenőrzése.
- A gyártói emelési pontok megkeresése.
- A jármű rögzítése (kézifék, üres fokozat, ékek).
- Az emelőkarok elhelyezése a pontokra, majd lassú emelés.
- A jármű leengedése bakokra, rázással történő ellenőrzés.
- Az olajleeresztő csavarhoz való hozzáférés, a forró olaj miatti égésvédelmi kesztyű viselése.
- Az olaj felfogására alkalmas edény előkészítése.

5. feladat (C)
- Zárt műhelyben járó motor elszívás nélkül – CO-mérgezés veszélye.
- Jármű alatt kocsiemelővel – a jármű leeshet.
- Motortérbe nyúlás járó motornál – forgó szíjak, ventilátor veszélye.
- Sűrített levegő a kézre – bőrbe jutva sérülést okoz.
Helyes gyakorlat: a motort csak elszívással járatni, az autót bakokkal alátámasztani, a kezet távol tartani a forgó részektől, és sűrített levegőt csak a munkadarabra irányítani.

6. feladat (D)
Hiányzott az egyezményes kézjelek előzetes egyeztetése és a darukezelővel való kommunikáció. A jövőben a munka megkezdése előtt meg kell beszélni a jeleket, a mozgatási útvonalat, és a daru mozgását csak az irányító személy adhatja. A segítő jele csak akkor érvényes, ha a gépkezelő azt visszaigazolta. Zajos környezetben rádiós kommunikációt is érdemes használni.

2.2.17 Rövid összefoglaló

A járműjavító műhely veszélyforrásai között kiemelkedik a járműemelés, a kipufogógáz, a forgó részek, a sűrített levegő és a nagynyomású rendszerek. A járművet csak a gyártói emelési pontokon, megfelelő teherbírású emelővel szabad emelni, és a jármű alá csak biztos alátámasztás (bak, mechanikus rögzítés) után szabad benyúlni; a kocsiemelővel tartott jármű alatt dolgozni tilos. Zárt térben járó motorhoz elszívás kötelező, mert a CO színtelen, szagtalan méreg. A forgó szíjak és a ventilátor akkor is veszélyesek, ha a motor leállt, mert az elektromos ventilátor később is elindulhat. A sűrített levegőt soha nem szabad testre irányítani, a nagynyomású rendszereket pedig a gyártói utasítás szerint kell nyomásmentesíteni. Továbbvitt eredmény. A biztonságos emelés és alátámasztás ismeretét és gyakorlatát a Tűzvédelem és elsősegély a járműjavító műhelyben alfejezetben, valamint a Gépkezelő általános ismeretei: hidraulika, pneumatika, gazdaságos üzemeltetés, adminisztráció, hibaelhárítás alfejezetben használjuk fel.

2.2.18 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: hatályos magyar munkavédelmi jogszabály (1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről és végrehajtási rendeletei – ellenőrizendő), gyártói javítási útmutatók a járműemelési pontokról, szabványok az emelőberendezések időszakos vizsgálatáról.

Ellenőrizendő állítások: a munkavédelmi törvény pontos száma és a műhelyi emelők vizsgálati gyakorisága (ellenőrizendő: hatályos jogszabály); a klímaberendezés nyomástartománya és a hűtőközeg gyúlékonysága (ellenőrizendő: gyártói adat); a dízel közös nyomásterű rendszer maximális nyomása (ellenőrizendő: gyártói adat); a hűtőventilátor utólagos beindulásának gyártói viselkedése (ellenőrizendő: jármű típus). Valamennyi számérték tanulási példa, nem helyettesíti a gyártói javítási adatot.