Egy zajos, forgalmas márkaszervizben dolgozol. A műhelyvezető rád bízza az egyik ügyfélautó olajcseréjét. Az autó a kétoszlopos emelőn áll, és valaki közben beindította a motort, pedig olajcseréhez nincs rá szükség; a motor jár, miközben te az olajszintet ellenőriznéd. (Figyelmes olvasó észreveszi: olajszintet járó motornál és emelőn nem mérünk – ez is hiba. Az olajszintet leállított motornál, vízszintesen álló járművön, a gyártó szerinti várakozás után ellenőrizzük.) A műhelyben erős kipufogógáz-szag terjeng, a sarokban sűrített levegős fúvókával port fújnak le egy féktárcsáról. Te az emelő alá hajolnál, hogy megnézd az olajleeresztő csavart, de nem tudod, hogy az autó valóban biztonságosan alá van-e támasztva. Ezekben a pillanatokban dől el, hogy a napod baleset nélkül ér-e véget, vagy a mentő visz el. Ez az alfejezet arra tanít meg, hogyan ismerd fel a járműjavító műhely jellegzetes veszélyforrásait, és hogyan dolgozz úgy, hogy estére egészségesen mehess haza.
Képzelj el egy tipikus autószervizt! Balra egy kétoszlopos emelő emelkedik, két erős acéloszloppal és négy elforgatható emelőkarral, amelyek gumipárnás végei a jármű küszöbénél, a gyártó által kijelölt pontokra támaszkodnak. Középen egy szerelőakna mélyed a padlóba, benne lámpa és elszívócső. Jobb oldalon egy falra szerelt elszívóberendezés hajlékony tömlője lóg, amit a kipufogóvéghez lehet csatlakoztatni. A fal mellett sűrített levegős pisztoly, a sarokban kocsiemelő és két bak. A háttérben egy daru mozog, motorblokkot emelnek ki. Ebben a térben minden berendezés hasznos, de mindegyik veszélyessé válhat, ha figyelmetlenül használod.
Definíció. Az emelő olyan munkaeszköz, amely a járművet megemeli, hogy a szerelő hozzáférjen az alvázhoz. A kétoszlopos emelő két függőleges oszlopból és négy, befelé forgatható emelőkarból áll; a járművet a gyártó által megjelölt emelési pontokon tartja. Az ollós emelő a járművet alulról, nagy felületű platformmal emeli, jellemzően a küszöbök vagy a padlólemez megerősített pontjain. A kocsiemelő (műhelyi padlóemelő) kis, mozgatható hidraulikus emelő, amelyet általában kerékcseréhez vagy kisebb emeléshez használnak, és amely soha nem helyettesíti a biztos alátámasztást. A bak (vagy kitámasztó láb) merev, terhelhető alátámasztó eszköz, amelyre a járművet emelés után leengedik.
Szabály. Jármű alá csak akkor szabad benyúlni, ha az megfelelő teherbírású, gyártói javítási utasítás szerinti emelési pontokon alá van támasztva. Kocsiemelővel tartott jármű alá bemenni tilos, mert a hidraulikus emelő lassan le tud ereszteni. Az emelőre vonatkozó teherbírást mindig ellenőrizni kell, és a jármű tömegénél nagyobbnak kell lennie.
Figyelem. A járműemelés a leggyakoribb halálos és súlyos sérüléses baleseti forrás az autójavító műhelyben. A jármű alatt végzett munka előtt az emelés minden lépését meg kell ismételni, és az alátámasztást kézzel, erővel ellenőrizni kell. Soha ne bízz a hidraulikus emelőben.
A járműemeléshez használt eszközöket rendszeresen vizsgálni kell (ellenőrizendő: a hatályos munkavédelmi előírás szerinti időszakos vizsgálat). A kétoszlopos emelő karjait csak a gyártó által megjelölt emelési pontokra helyezd. Ezek a pontok általában a küszöbök alatt, megerősített padlólemeznél vagy a segédkereten találhatók; rossz helyre téve a kar benyomhatja a küszöböt, vagy az autó lecsúszhat. Az ollós emelő esetén ellenőrizd, hogy a platform ne érjen a fékcsövekhez, üzemanyagcsövekhez vagy a kipufogórendszerhez.
Előírás. A gyártói javítási utasítás minden járműhöz megadja az emelési pontok pontos helyét és a javasolt emelőtípust (ellenőrizendő: a jármű gyártói javítási kézikönyve). Ezt az adatot a munkalapra fel kell jegyezni.
Az alábbi rajz a kétoszlopos emelő részeit mutatja: a tartókarok gumipárnái a gyártói emelési pontokon (küszöbperem-jelölés) vannak, a felemelt kocsi a mechanikus biztosító reteszfogain áll, a kezelő a veszélyzónán kívül, a kezelőpultnál dolgozik. A (c) részlet a párna helyes és hibás helyét veti össze.

A szerelőakna biztonságos alternatíva lehet, de veszélyes is: az aknába beeshet szerszám, alkatrész vagy akár az ember is. Az akna szélét világítani kell, csúszásmentes burkolattal kell ellátni, és az aknában járó motor esetén elszívást kell használni. Az aknából kifelé a lépcsőt vagy létrát mindig szabadon kell hagyni.
Gyakorlati recept: biztonságos járműemelés ellenőrzőlistája
A 4., 6. és 7. lépést helyes/hibás képpárok mutatják: a jármű a bakokon, kiékelt kerekekkel áll (és nem a kocsiemelőn), a bak sík, szilárd padlón, biztosítócsappal rögzítve áll (és nem téglán), végül a rázás próbája.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.
A belsőégésű motor kipufogógáza szén-monoxidot (CO), nitrogén-oxidokat (NOx) és részecskéket tartalmaz. A CO színtelen, szagtalan, és a vérben a hemoglobinhoz kötődve akadályozza az oxigénszállítást – már kis koncentrációban fejfájást, nagyobb töménységben eszméletvesztést és halált okoz. Zárt térben járó motor csak megfelelő elszívással üzemelhet. Az elszívótömlőt a kipufogóvégre kell csatlakoztatni, és az elszívórendszernek folyamatosan működnie kell.
Figyelem. Soha ne járass motort zárt műhelyben vagy aknában elszívás nélkül, még rövid időre sem. Ha kipufogógáz-szagot érzel, azonnal szellőztess, és ellenőrizd az elszívást. Fejfájás, szédülés, hányinger esetén azonnal menj friss levegőre, és jelezd a vezetőnek.
A modern járművekben a kipufogógáz-utókezelő rendszer csökkenti a káros anyagokat, de soha nem bízhatunk abban, hogy a kipufogógáz ártalmatlan. A részecskék (főleg dízelmotoroknál) a tüdő mélyébe jutnak, és hosszú távon légzőszervi betegségeket okozhatnak. A műhelyben ezért levegőcserét és elszívást kell alkalmazni, a járó motor melletti munkát pedig minimalizálni kell.
A járó motornál a generátort hajtó ékszíjak, vezérműszíj, hűtőventilátor, szervopumpa és a klímakompresszor forgó alkatrészek. A forgó részekbe nyúló kéz, ujj, ruhaujj vagy haj súlyos csonkolásos sérülést okozhat. Járó motor mellett soha ne nyúlj a motortérbe, ne viselj lógó ruhát, ékszert vagy hosszú, kiengedett hajat.
Különösen veszélyes a hűtőventilátor. A modern járművek elektromos ventilátora akkor is elindulhat, amikor a motor már leállt, például a hűtőfolyadék hőmérséklete miatt. Ezért a munka megkezdése előtt mindig várd meg, hogy a motor lehűljön, és a gyártói utasítás szerint kösd le az akkumulátort, ha a ventilátor közelében dolgozol (ellenőrizendő: gyártói javítási adat).
Szabály. Forgó alkatrészek közelében csak akkor dolgozz, ha a motor le van állítva, az indítókulcs a zsebedben van, és a jármű nem tud elindulni. Ha a motor jár (pl. diagnosztika), állj a jármű oldalára, és tartsd távol a ruhádat, szerszámaidat.
A sűrített levegő több bar nyomású, és ha a bőrhöz vagy a szemhez ér, légembóliát, szemsérülést vagy halláskárosodást okozhat. Sűrített levegővel tilos ruhát, kezet vagy testet fújni, és port sem szabad úgy fújni, hogy a környezetedben állókat elérje. A fúvóka használatakor viselj védőszemüveget, és a nyomást a gyártói előírás szerint korlátozd. A sűrített levegős szerszámok (csavarbehajtó, csiszoló) is balesetveszélyesek: a levegőcsatlakozót mindig biztosítsd, és a szerszámot csak a hozzá való tömlővel használd.
Nagynyomású járműrendszerek a gépjárműben: a klímaberendezés (jellemzően 5–20 bar), a légrugórendszer, a hidraulikus fékrendszer, és a dízel közös nyomásterű rendszer (jellemzően 1600–2500 bar; ellenőrizendő: gyártói adat). Ezeket a rendszereket a gyártói utasítás szerint kell nyomásmentesíteni. Soha ne bonts meg nyomás alatt álló csatlakozót, mert a kiáramló folyadék vagy gáz súlyos sérülést okozhat.
Figyelem. A közös nyomásterű dízelrendszer nagynyomású üzemanyagsugara a bőrön át a szövetekbe hatol; a sérülés kicsinek látszik, de azonnali sebészi ellátást igényel. Járó motornál a szivárgást soha ne kézzel keresd. A nagynyomású oldalt csak leállított motornál, a gyártói nyomásmentesítési és várakozási eljárás után szabad bontani.
Tárolt rugóenergia. A beépített csavarrugó (rugóstag) jelentős előfeszítéssel bír: a rugóstag felső anyáját csak célszerszámmal (rugóösszenyomóval) összenyomott rugónál szabad oldani. A rugóösszenyomót a gyártó előírása szerint, sérülésmentesen, a rugó tengelyében egymással szemben elhelyezett pofákkal használd, és a munka alatt ne állj a rugó tengelyvonalában. Tilos gázrugót megfúrni, hevíteni vagy szétszerelni; a kiszerelt gázrugót a gyártói előírás szerint kell ártalmatlanítani. A légrugó (légzsák) szétszerelés előtt nyomásmentesítendő. Tehergépjárműnél a rugóerőtárolós fékhengert csak a gyártói kioldási eljárással szabad bontani (ellenőrizendő: gyártói javítási adat).
Különösen vigyázz a forró hűtőrendszerrel! Járó vagy nemrég leállított meleg motornál a hűtőrendszerben túlnyomás uralkodik. A hűtősapkát csak hideg motoron, lassan, ronggyal letakarva nyisd meg, mert a forró hűtőfolyadék és gőz súlyos égési sérülést okoz.
Figyelem. A klímaberendezés hűtőközege fagyási sérülést okozhat, egyes közegek (pl. R1234yf) gyúlékonyak is lehetnek. A rendszert csak megfelelő képesítéssel rendelkező személy nyithatja meg (ellenőrizendő: hatályos F-gáz szabályozás). Hűtőközeget a légkörbe engedni tilos.
A kéziszerszámok akkor biztonságosak, ha a feladathoz illőek és épek. Repedt csavarkulcs, törött fogantyújú kalapács, kopott csillagcsavarhúzó nem használható. A köszörűgép szikrát és fémport vet; csak védőburkolattal, védőszemüvegben és a szikrafogóval használd. A fúrógép forgó tokmánya megfoghatja a kesztyűt, ezért kesztyűben fúrni tilos. A forgácsoló és köszörülő szerszámok használatánál viselj védőszemüveget és hallásvédőt.
A hegesztés a járművön különösen veszélyes: a szikra és a hő meggyújthatja az üzemanyagot, a szigetelést, a műanyag burkolatokat, és tönkreteheti az elektronikát. A hegesztés megkezdése előtt: - tisztítsd meg a területet az éghető anyagoktól; - takard le az üzemanyag- és fékcsöveket; - kösd le az akkumulátort, és a gyártói előírás szerint védd a vezérlőegységeket (ellenőrizendő: gyártói javítási adat); - legyen kéznél tűzoltó készülék.
Tilos. Üzemanyagtartály vagy -cső közvetlen közelében hegeszteni, forrasztani vagy lánggal dolgozni, amíg a rendszer nincs kiürítve és védve a gyártói előírás szerint.
A motor, sebességváltó, futóműelemek nehéz alkatrészek. A kézi anyagmozgatás során az emelést lábból, egyenes háttal végezd, ne derékból. A nehéz alkatrészt két ember emelje, vagy használj emelőt, darut. A motor- és váltóemelés gyakran speciális célszerszámot igényel, amely rögzíti az alkatrészt; a láncot vagy hevedert mindig a gyártó által megadott pontokon rögzítsd.
Gépi anyagmozgatásnál (daru, targonca, emelőasztal) a kezelőnek ismernie kell a berendezés kezelőszerveit és a teherbírását. A munka során egyezményes kézjelekkel irányítsd a gépkezelőt. A leggyakoribb kézjelek: - Emelés: a jobb kar felfelé, a tenyér előre, lassú körkörös mozgás. - Süllyesztés: a jobb kar lefelé, a tenyér befelé, lassú körkörös mozgás. - Megállás (megszakítás): a jobb kar felfelé, a tenyér előre. - Vészleállítás: mindkét kar felfelé, a tenyér előre; ezt a jelet azonnal, minden más jel előtt követni kell. - Közelítés/távolítás: a kar a kívánt irányba mutat.
Előírás. A kézjelek a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó uniós irányelv (92/58/EGK) és hazai átvétele mellékletében szereplő egyezményes jelek (ellenőrizendő: a hatályos hazai rendelet és melléklete; a pontos jelalakot a tanműhelyben az oktatóval a hatályos melléklet ábrái szerint egyeztesd). A teljes jelrendszer és a daruzás szabályai: Emelőgépkezelés: szerkezettan, teherfelvevő eszközök, kötözés, irányítás és üzemeltetés előtti vizsgálat.
A kézjeleket a darukezelő és a segítő előre egyezteti; zajos környezetben a rádiós kommunikáció is ajánlott.

1. példa. Emelési ponton ébredő erő számítása.
Egy M1 kategóriájú személygépkocsi össztömege 1600 kg. A gyártói adatok
szerint az első tengelyre ható terhelés 55%. Kétoszlopos emelőn az első
emelési pontokra eső erőt szeretnénk ellenőrizni, hogy az 1500 kg-os
pontonkénti teherbírás elegendő-e.
Megoldás: - Első tengely terhelése: . - Az első tengelyen két emelési pont van, így egy pontra eső tömeg: . - A pontonkénti erő: . - A pontonkénti teherbírás 1500 kg, ami , tehát bőven elegendő.
Megjegyzés. A számítás közelítés: azt feltételezi, hogy az emelési pontok a tengelyek alatt vannak. A valóságban a kétoszlopos emelő karjai a küszöbök alatti emelési pontokon fognak, ezért a karok terhelése a súlypont helyzetétől is függ.
Figyelem. Ha nehéz egységet (motor, sebességváltó, hátsó tengely) szerelsz ki, a súlypont áthelyeződik, és a jármű az emelőn felbillenhet – ilyenkor a gyártói utasítás szerint a járművet ki kell támasztani vagy rögzíteni (ellenőrizendő: emelő- és járműgyártói előírás).
2. példa. Kocsiemelő teherbírás hibás
használata.
Egy 1200 kg-os autót a műhelyi kocsiemelő 2 tonnás teherbírással csak
félig emel meg, majd a szerelő alátámasztás nélkül benyúl alá. A
kocsiemelő hidraulikája lassan ereszt, az autó süllyedni kezd. A szerelő
nem tudja kihúzni a kezét. Ez a helyzet halálos is lehet. Helyes
gyakorlat: az emelést bakokkal kell biztosítani,
mielőtt bármilyen testrész a jármű alá kerül.
Ellenőrzőlista műhelyi munka előtt:
Eset: majdnem leesett az autó a kétoszlopos emelőről
Egy autószerelő tanuló a téli gumicsere után az autót a kétoszlopos emelőre szerette volna tenni, hogy a futóművet átvizsgálja. Az emelőkarokat a küszöbökre helyezte, de az egyik kar nem a gyári megerősített pontra, hanem a vékonyabb küszöbélre került. Az autó felemelkedett, majd hirtelen megbillent, mert a kar benyomta a küszöböt. A tanuló azonnal leállította az emelőt, óvatosan leengedte az autót, és ellenőrizte a kárt. A küszöb meghorpadt, de senki sem sérült meg.
Tanulság: az emelési pontok kiválasztása nem becsülhető meg „szemre”. Mindig a gyártói emelési pontokat kell használni, és ha bizonytalan vagy, kérdezd meg az oktatót vagy nézd meg a kézikönyvet. Az emelés megkezdése után figyeld a karokat, és ha bármilyen rendellenes mozgást látsz, azonnal állj meg.
1. feladat (A). Egy kétoszlopos emelő pontonkénti teherbírása 2000 kg. A jármű össztömege 1800 kg, a hátsó tengelyre jutó terhelés 45%. Biztonságos-e az emelés a hátsó pontokon? Számold ki az egy pontra eső tömeget.
2. feladat (A). Mi a különbség a kocsiemelő és a bak között? Miért nem szabad kocsiemelőre támaszkodva a jármű alatt dolgozni?
3. feladat (B). Egy 1500 kg-os autóval az első emelési pontokra eső erőt szeretnéd meghatározni, ha az első tengely terhelése 60%. Az egyik első pont alá egy 1000 kg teherbírású bakot helyeznél. Ellenőrizd számítással, hogy elegendő-e!
4. feladat (B). Tervezd meg egy műhelyi olajcsere munkavédelmi előkészítését! Sorold fel a lépéseket a jármű emelésétől az olajleeresztés megkezdéséig, kiemelve a biztonsági elemeket.
5. feladat (C). Mi a hiba ebben a műhelyi leírásban? „A szerelő a motort járatva, zárt műhelyben dolgozik az autó alatt, miközben a kocsiemelő tartja az autót. A hűtőventilátor nem forog, ezért benyúl a motortérbe, miközben sűrített levegővel fújja le a port a kezéről.” Azonosítsd az összes veszélyes cselekedetet, és javasold a helyes gyakorlatot.
6. feladat (D). Egy műhelyben a daruval motort emelnek ki. A segítő a darukezelőnek int, de a gépkezelő félreérti, és a motor megindul a szerelő felé. Milyen előzetes egyeztetés hiányzott? Hogyan lehet ezt elkerülni a jövőben?
Önellenőrzés – válaszok
Feladatok – megoldások
1. feladat (A)
- Hátsó tengely terhelése:
.
- Egy pontra eső tömeg:
.
- A pontonkénti teherbírás 2000 kg, tehát
biztonságos.
2. feladat (A)
A kocsiemelő egy hidraulikus emelőeszköz, amely a jármű megemelésére
szolgál, de nem merev alátámasztás, mert lassan le tud ereszteni. A bak
egy merev, rögzített magasságú vagy rögzített állapotú alátámasztó
eszköz, amelyre a járművet leengedjük. A kocsiemelővel tartott jármű
alatt dolgozni tilos, mert az autó hirtelen rád eshet.
3. feladat (B)
- Első tengely terhelése:
.
- Egy első pontra eső tömeg:
.
- A pontonkénti erő:
.
- A bak teherbírása 1000 kg, ami nagyobb, mint 450 kg, tehát
elegendő; a teherbírást a gyártói adatlap szerint
(darabonként vagy páronként megadva) kell összevetni.
4. feladat (B)
- Az emelő teherbírás ellenőrzése.
- A gyártói emelési pontok megkeresése.
- A jármű rögzítése (kézifék, üres fokozat, ékek).
- Az emelőkarok elhelyezése a pontokra, majd lassú emelés.
- A jármű leengedése bakokra, rázással történő ellenőrzés.
- Az olajleeresztő csavarhoz való hozzáférés, a forró olaj miatti
égésvédelmi kesztyű viselése.
- Az olaj felfogására alkalmas edény előkészítése.
5. feladat (C)
- Zárt műhelyben járó motor elszívás nélkül –
CO-mérgezés veszélye.
- Jármű alatt kocsiemelővel – a jármű leeshet.
- Motortérbe nyúlás járó motornál – forgó szíjak,
ventilátor veszélye.
- Sűrített levegő a kézre – bőrbe jutva sérülést
okoz.
Helyes gyakorlat: a motort csak elszívással járatni, az autót bakokkal
alátámasztani, a kezet távol tartani a forgó részektől, és sűrített
levegőt csak a munkadarabra irányítani.
6. feladat (D)
Hiányzott az egyezményes kézjelek előzetes egyeztetése
és a darukezelővel való kommunikáció. A jövőben a munka megkezdése előtt
meg kell beszélni a jeleket, a mozgatási útvonalat, és a daru mozgását
csak az irányító személy adhatja. A segítő jele csak
akkor érvényes, ha a gépkezelő azt visszaigazolta. Zajos környezetben
rádiós kommunikációt is érdemes használni.
A járműjavító műhely veszélyforrásai között kiemelkedik a járműemelés, a kipufogógáz, a forgó részek, a sűrített levegő és a nagynyomású rendszerek. A járművet csak a gyártói emelési pontokon, megfelelő teherbírású emelővel szabad emelni, és a jármű alá csak biztos alátámasztás (bak, mechanikus rögzítés) után szabad benyúlni; a kocsiemelővel tartott jármű alatt dolgozni tilos. Zárt térben járó motorhoz elszívás kötelező, mert a CO színtelen, szagtalan méreg. A forgó szíjak és a ventilátor akkor is veszélyesek, ha a motor leállt, mert az elektromos ventilátor később is elindulhat. A sűrített levegőt soha nem szabad testre irányítani, a nagynyomású rendszereket pedig a gyártói utasítás szerint kell nyomásmentesíteni. Továbbvitt eredmény. A biztonságos emelés és alátámasztás ismeretét és gyakorlatát a Tűzvédelem és elsősegély a járműjavító műhelyben alfejezetben, valamint a Gépkezelő általános ismeretei: hidraulika, pneumatika, gazdaságos üzemeltetés, adminisztráció, hibaelhárítás alfejezetben használjuk fel.
Forrástípusok: hatályos magyar munkavédelmi jogszabály (1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről és végrehajtási rendeletei – ellenőrizendő), gyártói javítási útmutatók a járműemelési pontokról, szabványok az emelőberendezések időszakos vizsgálatáról.
Ellenőrizendő állítások: a munkavédelmi törvény pontos száma és a műhelyi emelők vizsgálati gyakorisága (ellenőrizendő: hatályos jogszabály); a klímaberendezés nyomástartománya és a hűtőközeg gyúlékonysága (ellenőrizendő: gyártói adat); a dízel közös nyomásterű rendszer maximális nyomása (ellenőrizendő: gyártói adat); a hűtőventilátor utólagos beindulásának gyártói viselkedése (ellenőrizendő: jármű típus). Valamennyi számérték tanulási példa, nem helyettesíti a gyártói javítási adatot.