Egy hideg reggelen az ügyfél panasza: „alig forgatta meg a motort, mintha lemerült volna az akkumulátor”. A tanuló feladata nem az, hogy azonnal új akkumulátort adjon el, hanem hogy indítás előtt, terhelés alatt és töltés közben mérve megtalálja, hol veszik el a feszültség és az áram. Ugyanez a szemlélet kell a másik gyakori hibához is: az autó éjszaka lemerül, vagy a töltőfeszültség nem megfelelő. Ebben az alfejezetben az akkumulátor, az indítókör, a generátor és a nyugalmi áram vizsgálatát tanuljuk meg úgy, ahogyan egy valódi hibakeresés során egymásra épülnek.
Az alábbi kapcsolási rajz a jármű fedélzeti hálózatának csak azon részeit mutatja, amelyeket az áramellátó és indítórendszer diagnosztikája során mérünk. A rajzon a 30-as akkumulátor-plusz ág vezet a generátor B+ kimenetére, a biztosítéktáblára és az indítómotor mágneskapcsolójának főérintkezőjére. Az 50-es kapocs a gyújtáskapcsolóból a mágneskapcsoló vezérlőtekercsét táplálja. A test oldalon minden egység a 31-es testelési ponthoz csatlakozik. A feszültségmérőt párhuzamosan, az árammérő lakatfogót vagy söntöt sorosan kötjük be, ahogy azt a Méréstechnikai alapok: műszerek, mérési hibák, multiméter és lakatfogó alfejezetben tanultuk.
A rajzon jól látszik, hogy a főáramkör a 30-as plusz
ágon át az indítómotorba, majd a testelésen át záródik. A mágneskapcsoló
tekercse a gyújtáskapcsolón át kap feszültséget az 50-es
kapocsra. A diagnosztika során ezt az utat járjuk végig
feszültségesés-méréssel.
Definíció. (Nyugalmi feszültség)
Az akkumulátor sarkain mért feszültség terhelés nélkül
(jármű kikapcsolt állapotában, a felületi töltés eltávolítása után).
Nyitott kapcsokkal ez közelítőleg a cellák elektromotoros erejének
összege.
Összefüggés. A nyugalmi feszültség és a töltöttség (SoC, %) között megközelítő, lineáris kapcsolat van:
Az értékek hőmérsékletfüggők, ezért ellenőrizendő: akkumulátorgyártói táblázat.
Definíció. (Terheléses
indítóképesség-vizsgálat)
Az akkumulátort rövid időre, szabályozott árammal (jellemzően a
hidegindító áram felével) terheljük, és mérjük a kapocsfeszültséget. Az
akkumulátor akkor megfelelő, ha a feszültség a gyártói zárófeszültség
felett marad (pl. −18 °C-on 9,6 V fölött; ellenőrizendő: szabvány és
gyártói adat).
Definíció. (Vezetőképességi teszt)
A modern akkumulátor-vizsgáló műszer kis jelű váltakozó (vagy
impulzusos) méréssel meghatározza az akkumulátor belső
ellenállását vagy vezetőképességét, és ebből becsli a
hidegindító képességet. Ez a vizsgálat gyors, de a mért érték függ
hőmérséklettől, töltöttségtől és a műszer algoritmusától.
Összefüggés. A belső ellenállás () és a nyugalmi feszültség () meghatározza a terhelés alatti kapocsfeszültséget:
Ezért ha az nagy, indításkor nagy áramnál jelentősen esik a feszültség, és nem jut elegendő energia az indítómotorba.
Definíció. (Feszültségesés-mérés)
Egy vezetékszakaszon vagy kötésen – terhelés alatt – párhuzamosan mért
feszültségkülönbséget nevezzük feszültségesésnek. Ideális esetben a
vezeték feszültségesése közel nulla (gyakorlatban jellemzően <0,1 V);
nagyobb érték nagy átmeneti ellenállásra (oxidált saru, laza kötés,
korrodált kábel) utal.
Összefüggés. Ohm-törvény alapján a feszültségesés , ahol a vezeték és kötések eredő ellenállása.
Definíció. (Hullámosság, ripple)
A generátor egyenirányított kimenetén a feszültség nem tökéletes
egyenfeszültség, hanem kis váltakozó összetevőt tartalmaz. Ha egy dióda
kiesik, a hullámosság megnő, és a feszültség átlagértéke lecsökken.
Összefüggés. A hullámosságot multiméter AC feszültség állásban mérjük a generátor B+ kimenetén, terhelés alatt. A megengedett érték általában 0,5 V alatt van (példaérték; ellenőrizendő: gyártói adat). Nagyobb AC érték diódahibára, generátor fázishibára vagy rossz testelésre utal.
Definíció. (Nyugalmi áram)
A jármű kikapcsolt, lezárt, alvó állapotában a fedélzeti hálózatból
folyó áram. Tartalmazza a vezérlők nyugalmi tápellátását, az óra, a
távirányító-vevő, a rádió memóriaáramát stb. A korszerű járműveken
néhány tíz mA, de a gyártótól függően 20–70 mA különböző alvó szintek
után (ellenőrizendő: gyártói adat).
Az áramellátó és indítórendszer vizsgálatát nem elszigetelten, hanem a tünet–hipotézis–mérés–ok–javítás láncban végezzük. A négy fő mérési terület:
30-as plusz és a 31-es test ág
feszültségesése, a mágneskapcsoló vezérlőköre, az indítómotor
fordulatszáma.A mérések során mindig az akkumulátor állapotától indulunk, mert egy lemerült vagy hibás akkumulátor önmagában is okozhat indítási hibát, és torzítja az indítóáram mérését. Ezután meg kell győződni arról, hogy az indítókör energiaellátása megfelelő (feszültségesés-mérés), majd a generátor töltőáramát kell ellenőrizni, végül a nyugalmi áramot.
1. példa (alap) – Nyugalmi feszültségből
töltöttség becslése
Adott: reggel beüzemelt járművön, indítás előtt a multiméterrel mért
akkumulátor-feszültség
(20 °C környezetben). Keresett: a töltöttség becsült értéke.
Megoldás: A 12,6 V–12,0 V intervallumot 100 %–25 %-hoz kötjük. A lineáris közelítés:
Tehát a töltöttség kb. 70 %. ∎
(A példa tájékoztató jellegű, ellenőrizendő: akkumulátorgyártói
táblázat.)
2. példa (közepes) – Indítóköri feszültségesés
behatárolása
Adott: hidegindítás során a műszerrel mért adatok: indítóáram
;
feszültség az akkumulátor pozitív saruja és az indítómotor
mágneskapcsolójának 30-as kapcsa között (terhelés alatt)
.
Keresett: az átmeneti ellenállás
és a veszteségi teljesítmény
.
Megoldás:
Ez jelentős hőfejlődés és feszültségcsökkenés az indítómotor felé. A hiba a pozitív plusz kábelben vagy annak saruinál keresendő. ∎
3. példa (haladó) – Belső ellenállás becslése
terheléses teszttel
Adott: nyugalmi feszültség
.
Terhelésre 200 A áramot véve a kapocsfeszültség
.
Keresett: a belső ellenállás
.
Ép akkumulátornál a belső ellenállás jellemzően néhány mΩ (ellenőrizendő: gyártói adat); a 12 mΩ már gyengülő akkumulátorra utal. A pontos határértéket a gyártó adja meg (ellenőrizendő). ∎
| Vizsgálat | Mérendő mennyiség | Jellemző jó érték (példa) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Nyugalmi feszültség | DC feszültség | 12,5–12,8 V (töltött) | 12,0 V alatt tölteni vagy vizsgálni kell |
| Terheléses teszt | DC feszültség | >9,6 V (−18 °C, gyártói áram) | Hőmérsékletfüggő |
| Vezetőképességi teszt | CCA / belső ellenállás | a gyártói adattal összevetve | A műszer tájékoztató értéket ad |
| Indítóköri feszültségesés a 30-as ágon | DC feszültség | <0,2–0,5 V | Példaérték; gyártói adat |
| Indítóköri feszültségesés a 31-es ágon | DC feszültség | <0,2–0,5 V | Példaérték; gyártói adat |
| Indítóáram | DC áram | 100–250 A (személyautó) | Típus- és hőmérsékletfüggő |
| Töltőfeszültség | DC feszültség | 13,8–14,8 V (belső égésű) | Hőmérséklet- és energiamenedzsment-függő |
| Hullámosság (AC) | AC feszültség | <0,5 V | Túl magas érték diódahibára utal |
| Nyugalmi áram | DC áram | 20–70 mA (típusfüggő) | Ellenőrizendő: gyári specifikáció |
Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / hatályos előírás).
Tünet. Az ügyfél szerint az autó reggelente csak lassan forgatja a motort, bár este a lámpák erősek. A hibakódolvasás nem mutat tárolt DTC-t az energiamenedzsment rendszerben.
Hipotézis. A leggyakoribb okok: (1) előregedett akkumulátor, (2) rossz testelés vagy korrózió az indítókörben, (3) laza saru vagy kábelégett szigetelés, (4) kopott indítómotor. A lámpákon nem látszik, mert azok kis áramot vesznek fel, az indítás pedig nagy áramot igényel.
Mérés/vizsgálat. 1. Nyugalmi feszültség: – megfelelő. 2. Vezetőképességi teszt: a műszer szerint az akkumulátor CCA értéke a névleges 85 %-a, állapota „MEGFELELŐ, TÖLTÉSRE SZORUL” – mivel a feszültség jó, ez elfogadható. 3. Indítás közben mért feszültség az akkumulátor pozitív sarujánál: . 4. Feszültségesés a pozitív 30-as ágon (akkumulátor + sarutól az indítómotor B+ bemenetéig): (határérték: 0,5 V). 5. Feszültségesés a test ágon (indítómotor testétől az akkumulátor negatív sarkáig): (elfogadható). 6. A mágneskapcsoló 50-es bemenetén a feszültség indítás alatt: – rendben. 7. Indítóáram (lakatfogó): .
Ok. A pozitív fővezetéken vagy annak valamelyik kötésén (pl. a gyári összekötő csavar a motorblokk közelében) megnövekedett átmeneti ellenállás, ami 180 A áramnál 0,7 V-os feszültségesést okoz.
Javítás. A 30-as fővezeték, a sarvéghüvelyek és a kötési pontok ellenőrzése, megtisztítása, új szigetelőzsugor alkalmazása, szükség esetén kábelcsere. A kötéseket a gyártói nyomatékkal kell meghúzni (ellenőrizendő: gyártói adat).
Ellenőrzés. Újraindítás: a feszültség az indítómotor bemenetén fölött marad (a gyártói zárófeszültség felett), az indítás lendületes. A feszültségesés a 30-as ágon 0,2 V alá csökkent.
Megelőzés. Időszakos szervizkor ellenőrizni kell az akkumulátorsarukat, a testpontokat és a főkábel állapotát; a hiba korai jele a lassú indítás és a kábel melegedése.
Cél: Az akkumulátor, az indítókör, a generátor töltőfeszültsége és a nyugalmi áram állapotának felmérése, egy esetleges hiba behatárolása.
Jármű- és adatazonosítás: VIN, gyártó, típus, motorváltozat, akkumulátor típusa (EFB/AGM), a gyártói javítási utasítás elérhetősége.
Szükséges eszközök, mérőeszközök, anyagok:
- digitális multiméter (CAT III, ellenőrizendő), DC lakatfogó (pl. 0–600
A DC), akkumulátor-vizsgáló (vezetőképességi teszt), terhelővillás
akkumulátortesztelő (ha van), diagnosztikai műszer az energiamenedzsment
élő adataihoz, sarukulcsok, sarutisztító kaparó, szemmel láthatóan
sérült kábel esetén új kábel, védőkesztyű, védőszemüveg.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.
Munkavédelmi és környezetvédelmi lépések:
- A jármű sík felületen, rögzítve, elszívó alatt álljon.
- A mérés idejére a gyújtás legyen kikapcsolva, a kulcs távol.
- Akkumulátor savval és durranógázzal szembeni védelem (védőszemüveg,
kesztyű), szikrakizárás.
- Hulladék (pl. tisztított korróziós anyag) gyűjtése.
Számozott munkalépések:
1. Igaz-e, hogy az akkumulátor 12,0 V nyugalmi
feszültsége közel teljes töltöttséget jelent?
2. Egy indítókör 30-as ágán 200 A áram mellett 0,1 V
feszültségesést mérünk. Számítsa ki az átmeneti ellenállást. Jó-e ez az
érték?
3. Miért mérünk hullámosságot AC V állásban a generátor
kimenetén?
4. Mi a helyes sorrend a saruk le- és
felcsatlakoztatásánál? Indokolja.
5. Nyugalmi áram mérésénél miért kell megvárni a jármű
alvó állapotát?
6. Egy vezetőképességi teszt azt írja, az akkumulátor
CCA értéke a névleges 60 %-a. Mit javasol?
1. feladat (A)
Írja le a nyugalmi feszültség mérésének lépéseit, és adja meg, milyen
értékeket tekint jónak egy 12 V-os ólomakkumulátornál.
2. feladat (A)
Egy akkumulátor nyugalmi feszültsége 12,45 V. Becsülje meg a
töltöttséget a lineáris közelítéssel, ha 12,0 V 25 %-nak, 12,6 V 100
%-nak felel meg.
3. feladat (B)
Indítás közben az akkumulátor kapocsfeszültsége 10,4 V-ra esik 150 A
áramnál. A nyugalmi feszültség 12,7 V. Határozza meg az akkumulátor
belső ellenállását, és értékelje a kapott értéket.
4. feladat (B)
A generátor B+ kimenetén 14,2 V feszültséget mérünk, de a hullámosság AC
mérése 1,4 V-ot mutat. Mit jelent ez? Hogyan ellenőrzi a gyanút?
5. feladat (C)
Egy autó nyugalmi áramát 220 mA-nek mérjük. A gyári specifikáció 30 mA-t
enged meg alvó állapotban. Részletezze a hibakeresés lépéseit, és
magyarázza el, hogyan használható a biztosítéktábla a hiba
behatárolására.
6. feladat (D)
Egy lassú indítású járműnél az alábbi értékeket mérik: nyugalmi
feszültség 12,61 V, vezetőképességi teszt 90 % CCA, indítóáram 170 A,
feszültségesés a 30-as ágon 0,15 V, a 31-es ágon 0,75 V. Hol keresi a
hibát? Indokolja.
Önellenőrzés – válaszok
1. Hamis. A 12,0 V lemerült állapotot jelez (kb. 25 % SoC), nem teljesen feltöltöttet.
2.
Ez kiváló érték, jó vezetéknek felel meg.
3. Azért, mert a generátor egyenirányított kimenetén váltakozó összetevő is van. Ha egy dióda hibás, a hullámosság megnő; ezt az AC mérés közvetlenül kimutatja.
4. Lekötéskor először a negatív, utána a pozitív; felkötéskor fordítva. Így a szerszám és a saru véletlen testérintése nem okoz rövidzárat.
5. Mert a jármű elektronikája (vezérlők, komfortmodulok) a gyújtás kikapcsolása után még aktív, és áramot vesz fel. Csak a gyártói alvási idő elteltével mérhető a tényleges nyugalmi áram.
6. Cserét javasol, mert a hidegindító képesség jelentősen csökkent; hideg időben várható indítási probléma.
1. feladat (A)
Multiméter DC V állásban, az akkumulátor sarkain, lehetőleg a felületi
töltés eltávolítása után. Jó érték: 12,6 V fölött teljes, 12,4 V kb. 75
%, 12,2 V kb. 50 %, 12,0 V alatt lemerült.
2. feladat (A)
3. feladat (B)
Ez viszonylag magas, de még elfogadható lehet nagyon hideg időben; a pontos határ a gyártótól függ. Ha a feszültség 9,6 V alá esik (példaérték, ellenőrizendő), az akkumulátor valószínűleg cserés.
4. feladat (B)
Az AC összetevő 1,4 V jelentősen meghaladja a jellemző 0,5 V-ot, ez
diódahibára, fáziskimaradásra vagy rossz csatlakozásra utal. A gyanút a
generátor kimenetén oszcilloszkóppal, vagy a diódák ellenállásmérésével,
illetve a generátor műhelyben történő terheléses vizsgálatával lehet
megerősíteni.
5. feladat (C)
Első lépés: a mérés megismétlése a gyártói alvási idő után. Ha még
mindig 220 mA, akkor a jármű fogyasztóinak szisztematikus ellenőrzése
következik. Multiméter árammérő állásban (feszültségesés-mérési
módszerrel vagy soros bekötéssel) a biztosítéktáblán egyesével kihúzva a
biztosítékokat, figyelni kell, melyik áramcsökkenést okoz. A hibás
áramkör azonosítható. Ezután az áramútban lévő modulok, vezetékelés
vizsgálata, a fogyasztó cseréje vagy javítása.
6. feladat (D)
A hiba a test ágon van. A 31-es ágon mért 0,75 V feszültségesés
többszöröse a megengedettnek, míg a 30-as ág jó. A hibát az akkumulátor
negatív saru–test között kell keresni: korrodált testpont, laza csavar,
oxidált saru vagy elvékonyodott kábel. A javítás: testpont tisztítása,
kenyeletlen vezetővég felújítása, kábelcsere, majd
feszültségesés-újramérés.
Az áramellátó és indítórendszer diagnosztikája az akkumulátor állapotának meghatározásával kezdődik: a nyugalmi feszültség a töltöttségre utal, a vezetőképességi teszt a hidegindító képességet becsüli, a terheléses teszt a kapocsfeszültséget méri nagy áramnál. A lemerült és a hibás akkumulátor megkülönböztethető. Az indítókör vizsgálata során a legfontosabb a feszültségesés-mérés: a 30-as plusz és a 31-es test ágon terhelés alatt mért feszültségkülönbség egyenként általában 0,5 V alatt kell legyen (példaérték). A generátor vizsgálata a töltőfeszültség (13,8–14,8 V) mellett a hullámosság mérését is magában foglalja; az AC összetevő magas értéke diódahibára utal. A nyugalmi áram a jármű alvó állapotában mérhető, és tipikusan 20–70 mA (típusfüggő); a megnövekedett áram fogyasztóját biztosítékonkénti bontással lehet behatárolni. A mérések sorrendje: akkumulátor, indítókör, generátor, nyugalmi áram. Továbbvitt eredmény. A feszültségesés-mérés, a nyugalmi áram mérése és a rendszer logikus hibakeresési lánca közvetlenül felhasználható az Áramút-alapú hibakeresés alfejezetben. Minden mérést a gyártói javítási utasítás szerint, megfelelő műszerrel kell végezni.
Forrástípusok: járműgyártói javítási utasítások, energiamenedzsment- és áramútrajz-dokumentációk; akkumulátorgyártói adatlapok és tesztelési útmutatók; DIN 72552 kapocsjelölések; MSZ EN 61010 / IEC 61010 műszerbiztonsági szabvány; MSZ EN 60034 sorozat villamos gépekre; a generátorokra vonatkozó gyártói specifikációk.
Ellenőrizendő állítások:
- a nyugalmi feszültség–SoC táblázat pontos értékei;
- a terheléses teszt zárófeszültségének pontos hőmérsékletfüggése;
- a vezetőképességi teszt pontossági tartománya;
- az indítóáram jellemző nagysága személy- és teherautóknál;
- a feszültségesés-határértékek (0,2–0,5 V);
- a töltőfeszültség, a hullámosság és a nyugalmi áram gyári
specifikációi;
- a jármű alvó állapotának eléréséhez szükséges idő.
A fenti példaértékek tanulási célúak, nem konkrét járművet vagy hatósági előírást jellemeznek.