39.1 Az áramellátó és indítórendszer diagnosztikája

39.1.1 Motiváció

Egy hideg reggelen az ügyfél panasza: „alig forgatta meg a motort, mintha lemerült volna az akkumulátor”. A tanuló feladata nem az, hogy azonnal új akkumulátort adjon el, hanem hogy indítás előtt, terhelés alatt és töltés közben mérve megtalálja, hol veszik el a feszültség és az áram. Ugyanez a szemlélet kell a másik gyakori hibához is: az autó éjszaka lemerül, vagy a töltőfeszültség nem megfelelő. Ebben az alfejezetben az akkumulátor, az indítókör, a generátor és a nyugalmi áram vizsgálatát tanuljuk meg úgy, ahogyan egy valódi hibakeresés során egymásra épülnek.

39.1.2 Szemléletes kép: az indító- és töltőrendszer kapcsolási vázlata

Az alábbi kapcsolási rajz a jármű fedélzeti hálózatának csak azon részeit mutatja, amelyeket az áramellátó és indítórendszer diagnosztikája során mérünk. A rajzon a 30-as akkumulátor-plusz ág vezet a generátor B+ kimenetére, a biztosítéktáblára és az indítómotor mágneskapcsolójának főérintkezőjére. Az 50-es kapocs a gyújtáskapcsolóból a mágneskapcsoló vezérlőtekercsét táplálja. A test oldalon minden egység a 31-es testelési ponthoz csatlakozik. A feszültségmérőt párhuzamosan, az árammérő lakatfogót vagy söntöt sorosan kötjük be, ahogy azt a Méréstechnikai alapok: műszerek, mérési hibák, multiméter és lakatfogó alfejezetben tanultuk.

Indító- és töltőrendszer mérési pontjai (elvi kapcsolási rajz) - Szemléltető vázlat, alaphelyzet (gyújtás ki); a gyártói áramútrajz a mérvadó. B1: akkumulátor, G1: generátor (B+ kimenet, a 30-as ágra), F1: a generátor B+ ágának főbiztosítója (az érték példa, ellenőrizendő), K1: az indítómotor mágneskapcsolója (tekercs 50–31, főérintkező 30–M), M1: indítómotor, S1: gyújtáskapcsoló indító (50) állása. Mérőpontok: V1 a plusz oldali feszültségesés (akkumulátor + pólus → mágneskapcsoló 30), V2 a test oldali feszültségesés (M1 háza → akkumulátor − pólus), A1 lakatfogó a főkábelen (indítóáram).

A rajzon jól látszik, hogy a főáramkör a 30-as plusz ágon át az indítómotorba, majd a testelésen át záródik. A mágneskapcsoló tekercse a gyújtáskapcsolón át kap feszültséget az 50-es kapocsra. A diagnosztika során ezt az utat járjuk végig feszültségesés-méréssel.

39.1.3 Definíciók, összefüggések és mérési elvek

Definíció. (Nyugalmi feszültség)
Az akkumulátor sarkain mért feszültség terhelés nélkül (jármű kikapcsolt állapotában, a felületi töltés eltávolítása után). Nyitott kapcsokkal ez közelítőleg a cellák elektromotoros erejének összege.

Összefüggés. A nyugalmi feszültség és a töltöttség (SoC, %) között megközelítő, lineáris kapcsolat van:

Uny≈12,6V (100%),Uny≈12,4V (75%),Uny≈12,0V (25%).U_{\text{ny}} \approx 12{,}6\,\text{V} \text{ (100\%),}\quad U_{\text{ny}} \approx 12{,}4\,\text{V} \text{ (75\%),}\quad U_{\text{ny}} \approx 12{,}0\,\text{V} \text{ (25\%)}.

Az értékek hőmérsékletfüggők, ezért ellenőrizendő: akkumulátorgyártói táblázat.

Definíció. (Terheléses indítóképesség-vizsgálat)
Az akkumulátort rövid időre, szabályozott árammal (jellemzően a hidegindító áram felével) terheljük, és mérjük a kapocsfeszültséget. Az akkumulátor akkor megfelelő, ha a feszültség a gyártói zárófeszültség felett marad (pl. −18 °C-on 9,6 V fölött; ellenőrizendő: szabvány és gyártói adat).

Definíció. (Vezetőképességi teszt)
A modern akkumulátor-vizsgáló műszer kis jelű váltakozó (vagy impulzusos) méréssel meghatározza az akkumulátor belső ellenállását vagy vezetőképességét, és ebből becsli a hidegindító képességet. Ez a vizsgálat gyors, de a mért érték függ hőmérséklettől, töltöttségtől és a műszer algoritmusától.

Összefüggés. A belső ellenállás (rbr_b) és a nyugalmi feszültség (U0U_0) meghatározza a terhelés alatti kapocsfeszültséget:

Uk=U0−Irb.U_{\text{k}} = U_0 - I \, r_b.

Ezért ha az rbr_b nagy, indításkor nagy áramnál jelentősen esik a feszültség, és nem jut elegendő energia az indítómotorba.

Definíció. (Feszültségesés-mérés)
Egy vezetékszakaszon vagy kötésen – terhelés alatt – párhuzamosan mért feszültségkülönbséget nevezzük feszültségesésnek. Ideális esetben a vezeték feszültségesése közel nulla (gyakorlatban jellemzően <0,1 V); nagyobb érték nagy átmeneti ellenállásra (oxidált saru, laza kötés, korrodált kábel) utal.

Összefüggés. Ohm-törvény alapján a feszültségesés Ues=I⋅RátU_{\text{es}} = I \cdot R_{\text{át}}, ahol RátR_{\text{át}} a vezeték és kötések eredő ellenállása.

Definíció. (Hullámosság, ripple)
A generátor egyenirányított kimenetén a feszültség nem tökéletes egyenfeszültség, hanem kis váltakozó összetevőt tartalmaz. Ha egy dióda kiesik, a hullámosság megnő, és a feszültség átlagértéke lecsökken.

Összefüggés. A hullámosságot multiméter AC feszültség állásban mérjük a generátor B+ kimenetén, terhelés alatt. A megengedett érték általában 0,5 V alatt van (példaérték; ellenőrizendő: gyártói adat). Nagyobb AC érték diódahibára, generátor fázishibára vagy rossz testelésre utal.

Definíció. (Nyugalmi áram)
A jármű kikapcsolt, lezárt, alvó állapotában a fedélzeti hálózatból folyó áram. Tartalmazza a vezérlők nyugalmi tápellátását, az óra, a távirányító-vevő, a rádió memóriaáramát stb. A korszerű járműveken néhány tíz mA, de a gyártótól függően 20–70 mA különböző alvó szintek után (ellenőrizendő: gyártói adat).

39.1.4 Felépítés és működés: a diagnosztika logikai lánca

Az áramellátó és indítórendszer vizsgálatát nem elszigetelten, hanem a tünet–hipotézis–mérés–ok–javítás láncban végezzük. A négy fő mérési terület:

  1. Akkumulátorvizsgálat – nyugalmi feszültség, terheléses teszt, vezetőképességi teszt, szükség esetén savsűrűség.
  2. Indítókör-vizsgálat – indítóáram, a 30-as plusz és a 31-es test ág feszültségesése, a mágneskapcsoló vezérlőköre, az indítómotor fordulatszáma.
  3. Generátorvizsgálat – töltőfeszültség és hullámosság, töltőáram, a szabályozó viselkedése terhelés és fordulatszám függvényében.
  4. Nyugalmi áram vizsgálat – áramfelvétel alvó állapotban, fogyasztó-behatárolás biztosítékoknál vagy lakatfogóval.

A mérések során mindig az akkumulátor állapotától indulunk, mert egy lemerült vagy hibás akkumulátor önmagában is okozhat indítási hibát, és torzítja az indítóáram mérését. Ezután meg kell győződni arról, hogy az indítókör energiaellátása megfelelő (feszültségesés-mérés), majd a generátor töltőáramát kell ellenőrizni, végül a nyugalmi áramot.

39.1.5 Kidolgozott példák

1. példa (alap) – Nyugalmi feszültségből töltöttség becslése
Adott: reggel beüzemelt járművön, indítás előtt a multiméterrel mért akkumulátor-feszültség Uny=12,36VU_{\text{ny}} = 12{,}36\,\text{V} (20 °C környezetben). Keresett: a töltöttség becsült értéke.

Megoldás: A 12,6 V–12,0 V intervallumot 100 %–25 %-hoz kötjük. A lineáris közelítés:

SoC≈25%+U−12,012,6−12,0⋅(100%−25%)=25%+0,360,6⋅75%=25%+45%=70%.\text{SoC} \approx 25\% + \frac{U - 12{,}0}{12{,}6 - 12{,}0} \cdot (100\% - 25\%) = 25\% + \frac{0{,}36}{0{,}6} \cdot 75\% = 25\% + 45\% = 70\%.

Tehát a töltöttség kb. 70 %. ∎
(A példa tájékoztató jellegű, ellenőrizendő: akkumulátorgyártói táblázat.)

2. példa (közepes) – Indítóköri feszültségesés behatárolása
Adott: hidegindítás során a műszerrel mért adatok: indítóáram I=180AI = 180\,\text{A}; feszültség az akkumulátor pozitív saruja és az indítómotor mágneskapcsolójának 30-as kapcsa között (terhelés alatt) Ues=0,9VU_{\text{es}} = 0{,}9\,\text{V}. Keresett: az átmeneti ellenállás RátR_{\text{át}} és a veszteségi teljesítmény PvP_{\text{v}}.

Megoldás:

Rát=UesI=0,9V180A=0,005Ω=5mΩ.R_{\text{át}} = \frac{U_{\text{es}}}{I} = \frac{0{,}9\,\text{V}}{180\,\text{A}} = 0{,}005\,\Omega = 5\,\text{m}\Omega.

Pv=Ues⋅I=0,9V⋅180A=162W.P_{\text{v}} = U_{\text{es}} \cdot I = 0{,}9\,\text{V} \cdot 180\,\text{A} = 162\,\text{W}.

Ez jelentős hőfejlődés és feszültségcsökkenés az indítómotor felé. A hiba a pozitív plusz kábelben vagy annak saruinál keresendő. ∎

3. példa (haladó) – Belső ellenállás becslése terheléses teszttel
Adott: nyugalmi feszültség U0=12,60VU_0 = 12{,}60\,\text{V}. Terhelésre 200 A áramot véve a kapocsfeszültség Uk=10,20VU_{\text{k}} = 10{,}20\,\text{V}. Keresett: a belső ellenállás rbr_b.

rb=U0−UkI=12,60V−10,20V200A=2,40V200A=0,012Ω=12mΩ.r_b = \frac{U_0 - U_{\text{k}}}{I} = \frac{12{,}60\,\text{V} - 10{,}20\,\text{V}}{200\,\text{A}} = \frac{2{,}40\,\text{V}}{200\,\text{A}} = 0{,}012\,\Omega = 12\,\text{m}\Omega.

Ép akkumulátornál a belső ellenállás jellemzően néhány mΩ (ellenőrizendő: gyártói adat); a 12 mΩ már gyengülő akkumulátorra utal. A pontos határértéket a gyártó adja meg (ellenőrizendő). ∎

39.1.6 Minőségellenőrzés

Vizsgálat Mérendő mennyiség Jellemző jó érték (példa) Megjegyzés
Nyugalmi feszültség DC feszültség 12,5–12,8 V (töltött) 12,0 V alatt tölteni vagy vizsgálni kell
Terheléses teszt DC feszültség >9,6 V (−18 °C, gyártói áram) Hőmérsékletfüggő
Vezetőképességi teszt CCA / belső ellenállás a gyártói adattal összevetve A műszer tájékoztató értéket ad
Indítóköri feszültségesés a 30-as ágon DC feszültség <0,2–0,5 V Példaérték; gyártói adat
Indítóköri feszültségesés a 31-es ágon DC feszültség <0,2–0,5 V Példaérték; gyártói adat
Indítóáram DC áram 100–250 A (személyautó) Típus- és hőmérsékletfüggő
Töltőfeszültség DC feszültség 13,8–14,8 V (belső égésű) Hőmérséklet- és energiamenedzsment-függő
Hullámosság (AC) AC feszültség <0,5 V Túl magas érték diódahibára utal
Nyugalmi áram DC áram 20–70 mA (típusfüggő) Ellenőrizendő: gyári specifikáció

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / hatályos előírás).

39.1.7 Valós életbeli alkalmazás: hibakeresési eset

Tünet. Az ügyfél szerint az autó reggelente csak lassan forgatja a motort, bár este a lámpák erősek. A hibakódolvasás nem mutat tárolt DTC-t az energiamenedzsment rendszerben.

Hipotézis. A leggyakoribb okok: (1) előregedett akkumulátor, (2) rossz testelés vagy korrózió az indítókörben, (3) laza saru vagy kábelégett szigetelés, (4) kopott indítómotor. A lámpákon nem látszik, mert azok kis áramot vesznek fel, az indítás pedig nagy áramot igényel.

Mérés/vizsgálat. 1. Nyugalmi feszültség: Uny=12,55VU_{\text{ny}} = 12{,}55\,\text{V} – megfelelő. 2. Vezetőképességi teszt: a műszer szerint az akkumulátor CCA értéke a névleges 85 %-a, állapota „MEGFELELŐ, TÖLTÉSRE SZORUL” – mivel a feszültség jó, ez elfogadható. 3. Indítás közben mért feszültség az akkumulátor pozitív sarujánál: U=10,8VU = 10{,}8\,\text{V}. 4. Feszültségesés a pozitív 30-as ágon (akkumulátor + sarutól az indítómotor B+ bemenetéig): Ues=0,7VU_{\text{es}} = 0{,}7\,\text{V} (határérték: 0,5 V). 5. Feszültségesés a test ágon (indítómotor testétől az akkumulátor negatív sarkáig): Ues=0,3VU_{\text{es}} = 0{,}3\,\text{V} (elfogadható). 6. A mágneskapcsoló 50-es bemenetén a feszültség indítás alatt: U=11,2VU = 11{,}2\,\text{V} – rendben. 7. Indítóáram (lakatfogó): I=180AI = 180\,\text{A}.

Ok. A pozitív fővezetéken vagy annak valamelyik kötésén (pl. a gyári összekötő csavar a motorblokk közelében) megnövekedett átmeneti ellenállás, ami 180 A áramnál 0,7 V-os feszültségesést okoz.

Javítás. A 30-as fővezeték, a sarvéghüvelyek és a kötési pontok ellenőrzése, megtisztítása, új szigetelőzsugor alkalmazása, szükség esetén kábelcsere. A kötéseket a gyártói nyomatékkal kell meghúzni (ellenőrizendő: gyártói adat).

Ellenőrzés. Újraindítás: a feszültség az indítómotor bemenetén 10,5V10{,}5\,\text{V} fölött marad (a gyártói zárófeszültség felett), az indítás lendületes. A feszültségesés a 30-as ágon 0,2 V alá csökkent.

Megelőzés. Időszakos szervizkor ellenőrizni kell az akkumulátorsarukat, a testpontokat és a főkábel állapotát; a hiba korai jele a lassú indítás és a kábel melegedése.

39.1.8 Gyakorlati útmutató: komplex áramellátó- és indítórendszer-vizsgálat

Cél: Az akkumulátor, az indítókör, a generátor töltőfeszültsége és a nyugalmi áram állapotának felmérése, egy esetleges hiba behatárolása.

Jármű- és adatazonosítás: VIN, gyártó, típus, motorváltozat, akkumulátor típusa (EFB/AGM), a gyártói javítási utasítás elérhetősége.

Szükséges eszközök, mérőeszközök, anyagok:
- digitális multiméter (CAT III, ellenőrizendő), DC lakatfogó (pl. 0–600 A DC), akkumulátor-vizsgáló (vezetőképességi teszt), terhelővillás akkumulátortesztelő (ha van), diagnosztikai műszer az energiamenedzsment élő adataihoz, sarukulcsok, sarutisztító kaparó, szemmel láthatóan sérült kábel esetén új kábel, védőkesztyű, védőszemüveg.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Munkavédelmi és környezetvédelmi lépések:
- A jármű sík felületen, rögzítve, elszívó alatt álljon.
- A mérés idejére a gyújtás legyen kikapcsolva, a kulcs távol.
- Akkumulátor savval és durranógázzal szembeni védelem (védőszemüveg, kesztyű), szikrakizárás.
- Hulladék (pl. tisztított korróziós anyag) gyűjtése.

Számozott munkalépések:

  1. Előkészítés. Rögzítse a járművet, ellenőrizze az akkumulátor típusát és a sarukat. Dokumentálja a VIN-t.
  2. Nyugalmi feszültség mérése. Multiméter DC V állásban, az akkumulátor sarkain. Ha a felületi töltés zavarhat, kapcsoljon be 5 percre a világítást (csak akkor, ha a jármű nyugalmi áram szempontjából engedi). Jegyezze fel az értéket.
  3. Vezetőképességi teszt. A műszer utasítása szerint csatlakoztassa (gyakran a sarkokhoz), adja meg az akkumulátor típusát, CCA értékét. Értékelje: „GOOD”, „RECHARGE”, „REPLACE”.
  4. Terheléses teszt (ha van terhelővilla). Kövesse a gyártói utasítást. Ne terhelje tovább, mint az előírt idő.
  5. Indítási mérések. Kapcsolja be a lakatfogót a 30-as főkábelre vagy az akkumulátor negatív kábelére. Indítsa a motort (max. 10 s, szünet, ha szükséges). Mérje: a legkisebb kapocsfeszültséget, az indítóáramot, a feszültségesést a 30-as plusz ágon és a 31-es test ágon. Hasonlítsa a gyártói határértékekhez.
  6. Mágneskapcsoló-vezérlés. Mérje a feszültséget az 50-es kapcson indítás alatt. Ha nem jelenik meg feszültség, ellenőrizze a gyújtáskapcsolót, a biztosítékokat, a relét, a vezetéket.
  7. Töltőfeszültség mérése. Motor jár, alapjáraton. Multiméter az akkumulátor sarkain. Jegyezze fel a feszültséget, kapcsoljon be nagy fogyasztókat (fényszóró, hátsó ablakfűtés, ventilátor). A feszültségnek a szabályozási tartományban kell maradnia. Emelje a fordulatszámot (ha biztonságos), ellenőrizze, hogy a feszültség nem emelkedik túl.
  8. Hullámosság mérése. Multiméter AC V állásban, a generátor B+ (vagy az akkumulátor +) pontján, terhelés alatt. Jegyezze fel.
  9. Nyugalmi áram mérése. A nyugalmi áramot lehetőleg kis áramú (mA-es) DC lakatfogóval mérje a negatív kábelen. Ha soros műszert használ, azt a gyártói eljárás szerint, áthidalóval együtt kösse be még az elalvás előtt, csak utána bontsa az áthidalót, majd várja ki az alvási időt (pl. 20–30 perc; ellenőrizendő: gyártói eljárás). Soros műszerrel indítani vagy fogyasztót bekapcsolni tilos, mert a 10 A-es mérőbiztosító kiolvadhat. Jegyezze fel az áramot.
  10. Fogyasztó-behatárolás (ha a nyugalmi áram magas). A fogyasztót elsősorban a biztosítékokon mért mV-os feszültségeséssel határolja be (kihúzás nélkül); a biztosíték kihúzása felébresztheti a hálózatot. A hibás áramkört a biztosíték azonosítja.
  11. Dokumentálás. Töltse ki a munkalapot: mért értékek, határértékek, elvégzett műveletek, javítási javaslat.
  12. Próba. Indítás, töltésellenőrzés, hibakód-törlés (ha szükséges), readiness ellenőrzés.

39.1.9 Tipikus hibák

  1. Akkumulátor cseréje a feszültségesés ellenőrzése nélkül. Lassú indításnál sokan azonnal új akkumulátort tesznek be, pedig a feszültségesés a kábelben vagy a testponton okozza a hibát. Mindig mérje meg előbb a feszültségesést.
  2. Nyugalmi áram mérése túl korán. A jármű alvó állapotát nem szabad összetéveszteni a gyújtás kikapcsolásával; a vezérlők még percekig aktívak a kiiktatás vagy a lezárás után. Követni kell a gyártói alvási időt.
  3. Hullámosság kihagyása. Csak az egyenfeszültség-mérés nem mutatja ki a generátor diódahibáját, mert az átlag még jó lehet. A hullámosság mérése nélkül a hiba rejtve marad.
  4. Téves értelmezés: „12 V indítás alatt jó”. Az indításkor mért feszültséget nem önmagában, hanem az árammal együtt kell értékelni. 12 V feszültség 0 A áramnál nem jelent indítóképességet.
  5. Töltőfeszültség hibás értelmezése start-stop/energiamenedzsment rendszeren. A modern járműveknél a feszültség változik (rekuperáció, fogyasztólekapcsolás), ezért a mérés előtt ellenőrizni kell a rendszer aktuális üzemállapotát a diagnosztikai műszerrel.

39.1.10 Önellenőrzés

1. Igaz-e, hogy az akkumulátor 12,0 V nyugalmi feszültsége közel teljes töltöttséget jelent?
2. Egy indítókör 30-as ágán 200 A áram mellett 0,1 V feszültségesést mérünk. Számítsa ki az átmeneti ellenállást. Jó-e ez az érték?
3. Miért mérünk hullámosságot AC V állásban a generátor kimenetén?
4. Mi a helyes sorrend a saruk le- és felcsatlakoztatásánál? Indokolja.
5. Nyugalmi áram mérésénél miért kell megvárni a jármű alvó állapotát?
6. Egy vezetőképességi teszt azt írja, az akkumulátor CCA értéke a névleges 60 %-a. Mit javasol?

39.1.11 Feladatok

1. feladat (A)
Írja le a nyugalmi feszültség mérésének lépéseit, és adja meg, milyen értékeket tekint jónak egy 12 V-os ólomakkumulátornál.

2. feladat (A)
Egy akkumulátor nyugalmi feszültsége 12,45 V. Becsülje meg a töltöttséget a lineáris közelítéssel, ha 12,0 V 25 %-nak, 12,6 V 100 %-nak felel meg.

3. feladat (B)
Indítás közben az akkumulátor kapocsfeszültsége 10,4 V-ra esik 150 A áramnál. A nyugalmi feszültség 12,7 V. Határozza meg az akkumulátor belső ellenállását, és értékelje a kapott értéket.

4. feladat (B)
A generátor B+ kimenetén 14,2 V feszültséget mérünk, de a hullámosság AC mérése 1,4 V-ot mutat. Mit jelent ez? Hogyan ellenőrzi a gyanút?

5. feladat (C)
Egy autó nyugalmi áramát 220 mA-nek mérjük. A gyári specifikáció 30 mA-t enged meg alvó állapotban. Részletezze a hibakeresés lépéseit, és magyarázza el, hogyan használható a biztosítéktábla a hiba behatárolására.

6. feladat (D)
Egy lassú indítású járműnél az alábbi értékeket mérik: nyugalmi feszültség 12,61 V, vezetőképességi teszt 90 % CCA, indítóáram 170 A, feszültségesés a 30-as ágon 0,15 V, a 31-es ágon 0,75 V. Hol keresi a hibát? Indokolja.

39.1.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

1. Hamis. A 12,0 V lemerült állapotot jelez (kb. 25 % SoC), nem teljesen feltöltöttet.

2.
Rát=0,1V200A=0,0005Ω=0,5mΩ.R_{\text{át}} = \frac{0{,}1\,\text{V}}{200\,\text{A}} = 0{,}0005\,\Omega = 0{,}5\,\text{m}\Omega.

Ez kiváló érték, jó vezetéknek felel meg.

3. Azért, mert a generátor egyenirányított kimenetén váltakozó összetevő is van. Ha egy dióda hibás, a hullámosság megnő; ezt az AC mérés közvetlenül kimutatja.

4. Lekötéskor először a negatív, utána a pozitív; felkötéskor fordítva. Így a szerszám és a saru véletlen testérintése nem okoz rövidzárat.

5. Mert a jármű elektronikája (vezérlők, komfortmodulok) a gyújtás kikapcsolása után még aktív, és áramot vesz fel. Csak a gyártói alvási idő elteltével mérhető a tényleges nyugalmi áram.

6. Cserét javasol, mert a hidegindító képesség jelentősen csökkent; hideg időben várható indítási probléma.

1. feladat (A)
Multiméter DC V állásban, az akkumulátor sarkain, lehetőleg a felületi töltés eltávolítása után. Jó érték: 12,6 V fölött teljes, 12,4 V kb. 75 %, 12,2 V kb. 50 %, 12,0 V alatt lemerült.

2. feladat (A)
SoC=25%+12,45−12,012,6−12,0⋅75%=25%+56,25%=81,25%.\text{SoC} = 25\% + \frac{12{,}45 - 12{,}0}{12{,}6 - 12{,}0} \cdot 75\% = 25\% + 56{,}25\% = 81{,}25\%.

3. feladat (B)
rb=12,7V−10,4V150A=0,0153Ω=15,3mΩ.r_b = \frac{12{,}7\,\text{V} - 10{,}4\,\text{V}}{150\,\text{A}} = 0{,}0153\,\Omega = 15{,}3\,\text{m}\Omega.

Ez viszonylag magas, de még elfogadható lehet nagyon hideg időben; a pontos határ a gyártótól függ. Ha a feszültség 9,6 V alá esik (példaérték, ellenőrizendő), az akkumulátor valószínűleg cserés.

4. feladat (B)
Az AC összetevő 1,4 V jelentősen meghaladja a jellemző 0,5 V-ot, ez diódahibára, fáziskimaradásra vagy rossz csatlakozásra utal. A gyanút a generátor kimenetén oszcilloszkóppal, vagy a diódák ellenállásmérésével, illetve a generátor műhelyben történő terheléses vizsgálatával lehet megerősíteni.

5. feladat (C)
Első lépés: a mérés megismétlése a gyártói alvási idő után. Ha még mindig 220 mA, akkor a jármű fogyasztóinak szisztematikus ellenőrzése következik. Multiméter árammérő állásban (feszültségesés-mérési módszerrel vagy soros bekötéssel) a biztosítéktáblán egyesével kihúzva a biztosítékokat, figyelni kell, melyik áramcsökkenést okoz. A hibás áramkör azonosítható. Ezután az áramútban lévő modulok, vezetékelés vizsgálata, a fogyasztó cseréje vagy javítása.

6. feladat (D)
A hiba a test ágon van. A 31-es ágon mért 0,75 V feszültségesés többszöröse a megengedettnek, míg a 30-as ág jó. A hibát az akkumulátor negatív saru–test között kell keresni: korrodált testpont, laza csavar, oxidált saru vagy elvékonyodott kábel. A javítás: testpont tisztítása, kenyeletlen vezetővég felújítása, kábelcsere, majd feszültségesés-újramérés.

39.1.13 Rövid összefoglaló

Az áramellátó és indítórendszer diagnosztikája az akkumulátor állapotának meghatározásával kezdődik: a nyugalmi feszültség a töltöttségre utal, a vezetőképességi teszt a hidegindító képességet becsüli, a terheléses teszt a kapocsfeszültséget méri nagy áramnál. A lemerült és a hibás akkumulátor megkülönböztethető. Az indítókör vizsgálata során a legfontosabb a feszültségesés-mérés: a 30-as plusz és a 31-es test ágon terhelés alatt mért feszültségkülönbség egyenként általában 0,5 V alatt kell legyen (példaérték). A generátor vizsgálata a töltőfeszültség (13,8–14,8 V) mellett a hullámosság mérését is magában foglalja; az AC összetevő magas értéke diódahibára utal. A nyugalmi áram a jármű alvó állapotában mérhető, és tipikusan 20–70 mA (típusfüggő); a megnövekedett áram fogyasztóját biztosítékonkénti bontással lehet behatárolni. A mérések sorrendje: akkumulátor, indítókör, generátor, nyugalmi áram. Továbbvitt eredmény. A feszültségesés-mérés, a nyugalmi áram mérése és a rendszer logikus hibakeresési lánca közvetlenül felhasználható az Áramút-alapú hibakeresés alfejezetben. Minden mérést a gyártói javítási utasítás szerint, megfelelő műszerrel kell végezni.

39.1.14 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: járműgyártói javítási utasítások, energiamenedzsment- és áramútrajz-dokumentációk; akkumulátorgyártói adatlapok és tesztelési útmutatók; DIN 72552 kapocsjelölések; MSZ EN 61010 / IEC 61010 műszerbiztonsági szabvány; MSZ EN 60034 sorozat villamos gépekre; a generátorokra vonatkozó gyártói specifikációk.

Ellenőrizendő állítások:
- a nyugalmi feszültség–SoC táblázat pontos értékei;
- a terheléses teszt zárófeszültségének pontos hőmérsékletfüggése;
- a vezetőképességi teszt pontossági tartománya;
- az indítóáram jellemző nagysága személy- és teherautóknál;
- a feszültségesés-határértékek (0,2–0,5 V);
- a töltőfeszültség, a hullámosság és a nyugalmi áram gyári specifikációi;
- a jármű alvó állapotának eléréséhez szükséges idő.

A fenti példaértékek tanulási célúak, nem konkrét járművet vagy hatósági előírást jellemeznek.