25.3 Szervokormányok: hidraulikus, elektrohidraulikus, elektromechanikus és aktív kormányzás

25.3.1 Motiváció

Egy ügyfél azzal hozza be a járművét, hogy parkolás közben „elfáradt a keze”, mert a kormányt csak nagy erővel tudja elforgatni. Ugyanezt a járművet autópályán viszont kellemesen feszesnek érzi. A műhelyben ilyenkor a szervokormány rendszerét vizsgáljuk: a hidraulikus rásegítésnél a folyadékot, a szivattyút és a szivárgást, az elektromechanikus rásegítésnél pedig a vezérlőegységet, a motoráramot és a kormányszög-érzékelő kalibrálását. A szervokormány ugyanis nem egyszerű luxuskiegészítő: a kormánynyomatékot a járműsebességhez és a vezetési helyzethez igazítja, és a mai vezetőtámogató rendszerek (ESP, sávtartó, parkolási asszisztens) is a kormányrendszer jeladóira épülnek.

25.3.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy fogasléces hidraulikus szervokormányt metszetben. A kormánykerék felől a kormánytengely egy vékony torziós rúd közbeiktatásával a fogasléc fogaskerekéhez kapcsolódik. A torziós rúd a kormányzási nyomaték hatására néhány fokot elcsavarodik. Ez az elcsavarodás mozgatja a szervoszelepet, amely a nyomás alatt lévő hidraulikafolyadékot a munkahenger egyik vagy másik oldalára irányítja. A fogaslécre épített dugattyúra ható nyomáskülönbség rásegít a kormányerőre, így a vezető csak a torziós rúd elcsavarásához szükséges kisebb nyomatékot érzi. Az elektromechanikus rendszerben ugyanez a torziós rúd egy nyomatékérzékelő központi eleme, a rásegítő erőt pedig villanymotor és fogasléc-áttétel hozza létre.

Elektromechanikus szervokormány (EPS) elvi felépítése - Szemléltető rendszervázlat, nem gyártói rajz.

A fenti rétegábra azt mutatja, hogy az EPS-vezérlőegység a kormányszög-érzékelő, a nyomatékérzékelő és a járműsebesség-jel alapján dönt a villanymotor rásegítő nyomatékáról. A hidraulikus rendszerben ezt a feladatot mechanikusan a szervoszelep látja el, míg az elektromos rendszerben az ECU jelleggörbéi végzik.

25.3.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A kormányrásegítés (power steering) olyan berendezés, amely a kormánykeréken kifejtett vezetői nyomatékot a kerék elfordításához szükséges érték alá csökkenti úgy, hogy a hiányzó részt idegen energia (hidraulikus nyomás vagy villanymotor) biztosítja.

Definíció. A rásegítési tényező iri_{\text{r}} a kerékoldali teljes kormányzónyomaték és a kormánykeréken kifejtett nyomaték hányadosa:

ir=MkerékMkormányi_{\text{r}}=\frac{M_{\text{kerék}}}{M_{\text{kormány}}}

A hidraulikus szervokormánynál MkerékM_{\text{kerék}} a fogaslécre ható erőből és a fogaskerék-áttételből adódik; vezetői oldalról a szervoszelep torziós rúdjának elcsavarásához tartozó nyomaték a bemeneti jel.

Definíció. A kormányszög-érzékelő (steering angle sensor) a kormánykerék vagy a kormányoszlop abszolút vagy inkrementális szöghelyzetét méri, általában a teljes többfordulatú tartományban (például ±720°). Jele a járművezető kormányzási szándékát és a jármű tényleges kormányzott kerékhelyzetét közvetíti az ESP, az EPS és az ADAS rendszerek felé.

Definíció. A nyomatékérzékelő (torque sensor) a kormánykeréken kifejtett nyomatékot méri. Az EPS-rendszerek leggyakrabban a torziós rúd elcsavarodását érzékelik mágneses, induktív vagy optikai úton, és ebből számítják a pillanatnyi vezetői nyomatékot.

25.3.4 Felépítés és működés

25.3.4.1 Fogasléces hidraulikus szervokormány (HPS)

A hagyományos hidraulikus szervokormány fő részei: szivattyú, tartály, nyomócső, visszafolyócső, kormányműbe épített szervoszelep és munkahenger. A szivattyút általában a motor ékszíja hajtja, és olajáramot szállít a szervoszelephez. A szervoszelep jellemzően a kormánytengely és a fogaskerék közötti torziós rúdra épülő forgó tolattyú. Egyenes haladásnál a szelep középállású: a folyadék kis ellenálláson, munkavégzés nélkül kering vissza. Amikor a vezető elfordítja a kormányt, a torziós rúd elcsavarodik, a szelep elmozdul, és a nyomás alatti olajat a munkahenger megfelelő oldalára irányítja.

A rásegítő erő a munkahengerben:

Fr=Δp⋅AdugattyúF_{\text{r}}= \Delta p \cdot A_{\text{dugattyú}}

ahol Δp\Delta p a nyomáskülönbség a dugattyú két oldala között, AdugattyúA_{\text{dugattyú}} pedig a dugattyú effektív felülete. A szervoszelep így mechanikusan visszacsatolja a vezetői nyomatékot: ha a vezető elengedi a kormányt, a torziós rúd visszaáll, a szelep középhelyzetbe kerül, és a rásegítés megszűnik.

A szivattyú szállítása és nyomása a motor fordulatszámával is változhat, ezért a hidraulikus rendszert általában nyomáshatárolóval és áramlásszabályozóval egészítik ki. A sebességfüggő rásegítés célja, hogy parkoláskor nagy rásegítést adjon, autópályán viszont feszesebb kormányzást biztosítson. Régebbi rendszerekben ezt az áramlásszabályozóval vagy elektromosan vezérelt szeleppel (EVO) oldották meg.

Statikus változat (mint a PDF-ben)A torziós rúd elcsavarodása a tolattyút elmozdítja, és a nyomás a munkahenger egyik oldalára jut; a rásegítés nagy sebességnél kisebb.
(a) Hidraulikus szervokormány: szervoszelep torziós rúddal és a munkahenger; (b) EPS rásegítési jelleggörbék különböző járműsebességeknél (szemléltető)

Az (a) részen a kormány elfordításakor elcsavarodó torziós rúd a forgó tolattyút elmozdítja: a szivattyú nyomóága a munkahenger bal kamrájába jut (sötét, sraffozott), a jobb kamra a visszafolyó ágon a tartályba ürül, így a dugattyú a fogaslécet jobbra tolja. A (b) rész szemléltető görbéi szerint ugyanakkora vezetői nyomatékhoz álló járműnél nagy, autópályán kis rásegítés tartozik. A HTML-kiadásban a szelep állásai váltogathatók, a kalkulátor pedig az Fr=Δp⋅AF_{\text{r}} = \Delta p \cdot A rásegítő erőt és a sebességfüggő jelleggörbét mutatja.

25.3.4.2 Elektrohidraulikus szervokormány (EHPS)

Az elektrohidraulikus szervokormány a hidraulikus rendszer előnyeit megtartja, de a szivattyút nem a belső égésű motor ékszíja, hanem fedélzeti hálózatról üzemeltetett villanymotor hajtja. A vezérlőegység a járműsebesség és a kormányzási nyomaték alapján szabályozza a szivattyú fordulatszámát. Parkoláskor magas fordulaton jár a szivattyú, egyenes haladásnál pedig alacsonyabb vagy csak alapjáraton, így energiát takarít meg. A hidraulikus oldal továbbra is olajos, tehát itt is kell olajszintet, szivárgást és olajminőséget ellenőrizni.

25.3.4.3 Elektromechanikus szervokormány (EPS)

Az EPS-rendszerben nincs hidraulikafolyadék, nincs szivattyú és tartály. A rásegítő nyomatékot villanymotor hozza létre. A motort szerelhetik:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Az elektromechanikus szervokormány három beépítési módja: motor a kormányoszlopon, a kormányfogaskeréken és a fogaslécen; mindegyiken jelölve a nyomaték- és kormányszög-érzékelő.
Az elektromechanikus szervokormány kivitelei: C-EPS, P-EPS és R-EPS, a nyomaték- és a kormányszög-érzékelő helyével; betét: a torziós rúd elcsavarodása

A C-EPS motorja és csigahajtóműve az utastérben, a kormányoszlopon ül; a P-EPS motorja a kormányfogaskerékre hajt; az R-EPS motorja szíjjal és golyósorsóval közvetlenül a fogaslécet mozgatja. Mindhárom kivitelben a torziós rúdra épülő nyomatékérzékelő méri a vezetői nyomatékot (a két rúdvég elfordulásának különbsége arányos vele), a kormányszög-érzékelő pedig a kormány helyzetét; mindkettő csere vagy javítás után kalibrálást igényel.

Az EPS-vezérlőegység bemenetei közé tartozik a nyomatékérzékelő, a kormányszög-érzékelő és a járműsebesség-jel. A vezérlő a rásegítési jelleggörbe alapján számítja ki a motoráramot. A motor által leadott nyomaték a mechanikus áttételen keresztül a fogaslécet segíti.

Az EPS előnye, hogy csak akkor fogyaszt áramot, amikor a kormányt elfordítják; nincs olaj, kisebb a környezetszennyezés, és a rásegítés könnyen járműsebesség-függővé tehető. Hátránya, hogy nagyobb terhelésnél (például álló járműnél, széles gumikkal) jelentős áramfelvétel léphet fel, és a kormányérzet finomhangolása elektronikus. A rendszer biztonsági szempontból redundáns figyelőáramköröket is tartalmazhat: ha az ECU hibát észlel, a rásegítést csökkenti vagy leállítja, és a műszercsoportban figyelmeztetést ad.

A kormányszög-érzékelő az EPS-ben nemcsak a rásegítés irányát és erősségét segíti, hanem az ESP számára is alapjelet ad. A jármű menetdinamikai szabályozása a kormányszög és a legyorsulás-érzékelő jelének összhangját vizsgálja. Ezért a kormányszög-érzékelő nullpontját és véghelyzeteit a gyártói diagnosztikai eljárás szerint kalibrálni kell: például a kormányt egyenes előre helyzetbe állítják, majd a rendszerteszterrel elvégzik a nullponttanítást. Ugyanez szükséges lehet az akkumulátor le- és felkötése, kormányműcsere, futómű-bemérés vagy a kormányoszlop javítása után.

Előírás. A kormányszög-érzékelő kalibrálását a gyártói diagnosztikai utasítás szerint, rendszerteszterrel kell elvégezni; a nullpontot és a végállásokat a kerékbeállítás és a kormányrendszer működésének ellenőrzése után kell betanítani (ellenőrizendő: gyártói javítási útmutató). A kormányrendszer biztonsági berendezés, ezért javítás és kalibrálás után a hibakód-tárolóból a bejegyzéseket is törölni kell, majd próbaúttal ellenőrizni a rásegítést.

25.3.4.4 Aktív és összkerék-kormányzás

Az aktív kormányzás (active front steering) a kormánykerék és a fogaskerék közé egy elektromosan vezérelt bolygóművet vagy más differenciálművet épít. A rendszer a kormánykerék szögétől és a járműsebességtől függően módosítja a tényleges kormányszöget. Parkoláskor nagyobb kerékszög érhető el kisebb kormánykerék-elfordítással, autópályán pedig közvetettebb, nyugodtabb áttétel valósul meg. Az aktív kormányzás gyakran az ESP-vel együttműködve ellenkormányzást is végezhet, ha a jármű destabilizálódik.

Az összkerék-kormányzás (rear wheel steering, all-wheel steering) a hátsó kerekeket kis szögben elfordítja. Kis sebességnél a hátsó kerekeket az elsőkkel ellentétes irányba fordítják, így csökken a fordulókör átmérője és javul a parkolási manőverezhetőség. Nagyobb sebességnél a hátsó kerekeket az elsőkkel azonos irányba, kis szögben fordítják, ami stabilabb sávtartást és gyorsabb, egyensúlyos irányváltást eredményez. A hátsó kormányzómű lehet elektromechanikus vagy hidraulikus működtetésű. A rendszer vezérlése a kormányszög-érzékelő, a sebességjel és a menetdinamikai szenzorok jeleire épül.

A sávtartó rendszer beavatkozása is a kormányrendszeren keresztül valósul meg: az EPS vagy az aktív kormányzás a vezető beavatkozásától függetlenül kis nyomatékot vagy szöget adhat a kormányrendszernek. Ezért a kormányszög-érzékelő kalibrálása, a kormányközép és a kerékbeállítás pontossága alapfeltétel.

25.3.5 Kidolgozott példák

25.3.5.1 Példa 1 – Hidraulikus rásegítő erő

Adott: Egy fogasléces hidraulikus szervokormány munkahengerének effektív dugattyúfelülete A=8,0cm2A = 8{,}0\,\text{cm}^2. A munkahenger két oldalán mért nyomáskülönbség 45bar45\,\text{bar}. Keresett: a fogaslécet segítő erő.

Képlet és behelyettesítés:

Fr=Δp⋅AF_{\text{r}}=\Delta p \cdot A

Az egységeket SI-be váltva:

A=8,0cm2=8,0⋅10−4m2,Δp=45bar=4,5MPaA=8{,}0\,\text{cm}^2 = 8{,}0 \cdot 10^{-4}\,\text{m}^2, \quad \Delta p=45\,\text{bar}=4{,}5\,\text{MPa}

Fr=4,5⋅106Pa×8,0⋅10−4m2=3600NF_{\text{r}}=4{,}5 \cdot 10^{6}\,\text{Pa} \times 8{,}0 \cdot 10^{-4}\,\text{m}^2 = 3600\,\text{N}

Eredmény: A rásegítő erő 3600N3600\,\text{N} (tanulási példa). Ez a fogaslécet közvetlenül segíti; a kerékoldali nyomaték a fogaskerék sugarától függ.

Ellenőrzés: 1bar=100kPa1\,\text{bar}=100\,\text{kPa}, így 45bar=4500kPa45\,\text{bar}=4500\,\text{kPa}, és 4500kPa×0,0008m2=3,6kN4500\,\text{kPa} \times 0{,}0008\,\text{m}^2=3{,}6\,\text{kN}. A nagyságrend reális.

25.3.5.2 Példa 2 – Elektromechanikus szervomotor nyomatéka

Adott: Egy EPS-szervomotor fedélzeti feszültsége 12V12\,\text{V}, áramfelvétele csúcs terhelésnél 55A55\,\text{A}, a motor és a vezérlő együttes hatásfoka 0,850{,}85. A motor fordulatszáma ebben a munkapontban 15001/min1500\,\text{1/min}. Keresett: a motor tengelyén leadott nyomaték.

Számítás lépésenként:

A felvett villamos teljesítmény:

Pel=U⋅I=12V×55A=660WP_{\text{el}}=U \cdot I = 12\,\text{V} \times 55\,\text{A}=660\,\text{W}

A tengelyen leadott mechanikai teljesítmény:

Pmech=Pel⋅η=660W×0,85=561WP_{\text{mech}}=P_{\text{el}}\cdot \eta = 660\,\text{W} \times 0{,}85 = 561\,\text{W}

A szögsebesség:

ω=2πn60=2π150060=157rad/s\omega = 2\pi \frac{n}{60} = 2\pi \frac{1500}{60}=157\,\text{rad/s}

A nyomaték:

M=Pmechω=561W157rad/s≈3,6NmM = \frac{P_{\text{mech}}}{\omega} = \frac{561\,\text{W}}{157\,\text{rad/s}} \approx 3{,}6\,\text{Nm}

Eredmény: A szervomotor tengelyén leadott nyomaték kb. 3,6Nm3{,}6\,\text{Nm} (tanulási példa). Ellenőrzés: az EPS-motor néhány Nm-es, ezres fordulatszámú villanymotor; a csigahajtás (például i=18i = 18, ellenőrizendő) után a kormányoszlopon kb. 64Nm64\,\text{Nm} (veszteség nélkül) – ez reális rásegítés. A fogaslécen ható rásegítő erő a mechanikus áttételtől függ.

Ellenőrzés: A mértékegység W/(rad/s)=Nm\text{W}/(\text{rad/s})=\text{Nm}. A kapott érték a kormánymű áttételén át reális rásegítő nyomatékot adhat.

25.3.6 Minőségellenőrzés

A szervokormány javítása és vizsgálata mindig a gyártói adatok szerint történik; az alábbi értékek tanulási példák.

Hidraulikus szervokormány (HPS/EHPS) ellenőrzőlista:

  1. Olajszint ellenőrzése a megfelelő motorhőmérsékletnél (a tartályon jelölt minimum–maximum között).
  2. Folyadék színének, habzásának ellenőrzése; levegős rendszer zavaros, habos folyadékot mutat.
  3. Szivárgás ellenőrzése a szivattyú, a csőbilincsek, a szervoszelep és a fogasléc szimeringjei körül.
  4. A szivattyú ékszíjának feszessége vagy a feszítő állapota; törött, üvegesedett bordásszíj kerülendő.
  5. Rásegítő nyomás mérése próbapadon vagy diagnosztikai mérőcsatlakozón; a jellemző csúcsnyomás gyártónként eltérő, például 50…110bar50\ldots 110\,\text{bar} (ellenőrizendő: gyártói adat).
  6. Zajvizsgálat: üvöltő szivattyú, kattogó kormánymű vagy ropogó szervoszelep hibára utal.
  7. Próbaút: a kormány visszatér-e középhelyzetbe, nincs-e önkéntes oldalra húzás a rásegítő rendszer miatt.

Elektromechanikus szervokormány (EPS) ellenőrzőlista:

  1. Hibakódok kiolvasása rendszerteszterrel a kormányrendszer és az ESP vezérlőegységéből.
  2. A tápellátás és a testcsatlakozás feszültségesésének mérése; a laza csatlakozó melegedést, teljesítménycsökkenést okoz.
  3. A kormányszög-érzékelő élő adatainak ellenőrzése: egyenes állásban nullához közeli érték, a kormány elfordításakor folytonos, tartományarányos jel.
  4. A nyomatékérzékelő jelének ellenőrzése: a kormányra kismértékű nyomatékot gyakorolva a jel iránya és nagysága változzon.
  5. A járműsebesség-jel összhangjának vizsgálata az élő adatokban.
  6. Kalibrálás a gyártói útmutató szerint: kormány egyenes előre, műszeres nullponttanítás, esetleg véghelyzet-tanítás.
  7. Beavatkozó teszt: a kormánymotor rövid idejű járatása a diagnosztikai műszerrel, ha a gyártó engedi.

Figyelem. A szervokormány javítása alatt a kormány hirtelen elfordulhat, ha a nyomatékérzékelő jele hibás vagy a motor beavatkozik. A kormányrendszert csak a gyártói utasítás szerint szabad szerelni, és az ujjakat távol kell tartani a mozgó fogasléctől, kardáncsuklóktól és villanymotor forgó alkatrészeitől. A pirotechnikai légzsák javítását a szervokormány bontása előtt külön kell kezelni.

Környezetvédelem. A hidraulikus szervokormány olaja veszélyes hulladék. A fáradt olajat jelölt edénybe kell gyűjteni, a kiömlött folyadékot nedvszívóval felitatni, és a hulladékot a veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályok szerint leadni (jogszabály: hulladékgazdálkodási előírások – ellenőrizendő). Az EPS-rendszer elektronikai részei, motorja és vezérlője szintén nem háztartási hulladékban helyezhetők el.

25.3.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy autószerelő műhelybe dízel középkategóriás autó érkezik. Az ügyfél panasza: „Kis sebességnél időnként nagyon nehéz a kormány, autópályán viszont túl könnyű, és a kormány jelzőlámpa is kigyullad.” A diagnosztikai műszer a kormányrendszer vezérlőegységében feszültségellátási hibát és kormányszög-érzékelő kalibrálási hibát tárol.

A szerelő először ellenőrzi a fedélzeti feszültséget: alapjáraton 14,2V14{,}2\,\text{V}, terhelés alatt 13,5V13{,}5\,\text{V} – ez elfogadható. A kormányrendszer tápcsatlakozóján azonban 0,9V0{,}9\,\text{V} feszültségesést mér: a tápvezeték egyik nagyáramú csatlakozója a korábbi akkumulátorcsere után lazára volt húzva, emiatt melegedési nyomok is látszottak. A csatlakozó cseréje és a tápellátás javítása után a kormányszög-érzékelő nullpontját a mérőcsapos kerékbeállítás ellenőrzése után rendszerteszterrel kalibrálják. A hibakódokat törlik, a próbaúton a kormány kis sebességnél könnyű, autópályán megfelelően feszes, a visszajelző lámpa nem gyullad ki.

Valós eset tanulsága: az EPS-hiba nem mindig a motor vagy a szenzor belső hibája; a nagyáramú tápcsatlakozó meghibásodása, a testpont korróziója vagy a kalibrálás hiánya is okozhat nehéz kormányzást és hibakódot.

25.3.8 Tipikus hibák

  1. Fékfolyadék betöltése a szervokormány tartályába. A fékfolyadék tönkreteszi a szervokormány tömítéseit, a rendszer tömítetlenné válhat. Mindig a gyártó által előírt szervoolajat vagy az azzal egyenértékű folyadékot kell használni.
  2. A kormányszög-érzékelő kalibrálásának elmulasztása akkumulátorle- és felkötés után. Az ESP és az ADAS rendszerek hibás kormányközépjelet kapnak, ami hamis beavatkozást, hibakódot okozhat.
  3. A hidraulikus rendszer légtelenítésének kihagyása alkatrészcsere után. A levegős rendszer habzik, a szivattyú zajos, a rásegítés szakaszos.
  4. A nyomatékérzékelő erőltetett elforgatása a végállásig a kalibrálás során. A torziós rúd és az érzékelő mechanikai túlterhelése maradandó elállítódást okozhat. A kalibrálást a gyártói lépések szerint, kéz nélkül vagy csak előírt nyomatékkal szabad végezni.
  5. Csak a hibakód törlése az EPS-rendszerből, az alaphiba (például laza csatlakozó) javítása nélkül. A hiba rövid időn belül visszatér, és a kormány biztonsági tartalékfokozatba léphet.

25.3.9 Önellenőrzés

  1. Igaz/hamis: A hidraulikus szervokormány rásegítő nyomatéka minden járműsebességnél pontosan ugyanakkora, mert a hidraulikus rendszer nyomása nem függ a járműsebességtől. Indokold röviden.
  2. Igaz/hamis: Az EPS-rendszerben nincs hidraulikafolyadék, ezért olajszintet sem kell ellenőrizni.
  3. Gyors számítás: Mekkora a hidraulikus rásegítő erő, ha a dugattyúfelület 6cm26\,\text{cm}^2, a nyomáskülönbség pedig 50bar50\,\text{bar}?
  4. Rövid válasz: Miért kell a kormányszög-érzékelőt kalibrálni a futómű-bemérés vagy a kormányműcsere után?
  5. Rajzolvasás: A rétegábra szerint melyek az EPS-vezérlőegység bemeneti jelei, és mi a beavatkozó?
  6. Mi a hiba ebben a leírásban? „Az EPS szervokormányban a vezetői nyomatékot a torziós rúd csavarása méri, de a kormányszög-érzékelőre nincs szükség, mert a motoráram minden helyzetben azonos irányú.”

25.3.10 Feladatok

1. feladat (A). Definiáld a rásegítési tényezőt, és határozd meg a hidraulikus rásegítő erőt, ha A=10cm2A=10\,\text{cm}^2 és Δp=60bar\Delta p=60\,\text{bar}.

2. feladat (A). Tölts ki egy rövid táblázatot: HPS, EHPS és EPS összehasonlítása az energiaforrás, a folyadék jelenléte és a járműsebesség-függő szabályozás szerint.

3. feladat (B). Számítsd ki az EPS-szervomotor tengelynyomatékát, ha U=12VU=12\,\text{V}, I=40AI=40\,\text{A}, η=0,9\eta=0{,}9, a motor fordulatszáma 12001/min1200\,\text{1/min}.

4. feladat (B). Rendezd sorba a kormányszög-érzékelő kalibrálásának lépéseit: a) hibakódolvasás, b) kormány egyenes élő adat ellenőrzése, c) kerékbeállítás ellenőrzése, d) nullponttanítás diagnosztikai műszerrel, e) próbaút és hibakód-törlés. Add meg a helyes sorrendet, és indokold.

5. feladat (C). Magyarázd el, miért változtatja a rásegítést a járműsebesség függvényében az EPS, és hogyan befolyásolja a kormányszög-érzékelő jelének hibája az ESP és a sávtartó rendszer működését.

6. feladat (D). Egy EPS-es autó kormánya parkoláskor szakaszosan nehéz, a műszerfalon kigyullad a kormány hibajelző. A hibakód tárol: „kormányszög-érzékelő jel elfogadhatatlan”. Az élő adatban a kormányszög-érzékelő értéke egyenes kormányállásnál −12∘-12^{\circ}, a kormány elfordításakor ugrál. Mi lehet a hiba, és hogyan javítod?

25.3.11 Megoldások

25.3.11.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A hidraulikus rásegítés a szervoszelep nyitásával arányos, és a járműsebességtől függően a rendszer nyomásszabályozása vagy elektromos szelepe csökkentheti a rásegítést autópályán.
  2. Hamis. Az EPS-ben nincs hidraulikafolyadék, de a rendszer villamos tápellátását, csatlakozóit, motorját, érzékelőit és kalibrálását ellenőrizni kell.
  3. A=6cm2=6⋅10−4m2A=6\,\text{cm}^2=6\cdot10^{-4}\,\text{m}^2, Δp=50bar=5MPa\Delta p=50\,\text{bar}=5\,\text{MPa}. F=5⋅106⋅6⋅10−4=3000NF=5\cdot10^6\cdot6\cdot10^{-4}=3000\,\text{N}.
  4. Mert a kormányközép és a kerékhelyzet megváltozik; a kalibrálás biztosítja, hogy az ESP/ADAS a tényleges kormányzási helyzetet kapja.
  5. Bemeneti jelek: kormányszög-érzékelő, nyomatékérzékelő, járműsebesség-jel. Beavatkozó: szervomotor (és fogasléc).
  6. Hiba: a kormányszög-érzékelőre igenis szükség van; a motoráram iránya és nagysága a kormányzási iránytól, szögtől és sebességtől függ.

25.3.11.2 Feladatok megoldása

1. A rásegítési tényező ir=MkerékMkormányi_{\text{r}}=\frac{M_{\text{kerék}}}{M_{\text{kormány}}}. A=10cm2=10−3m2A=10\,\text{cm}^2=10^{-3}\,\text{m}^2, Δp=60bar=6MPa\Delta p=60\,\text{bar}=6\,\text{MPa}. Fr=6⋅106⋅10−3=6000NF_{\text{r}}=6\cdot10^6\cdot10^{-3}=6000\,\text{N}.

2. Táblázat:

Jellemző HPS EHPS EPS
Energiaforrás belső égésű motor által hajtott szivattyú villanymotor hajtotta szivattyú villanymotor közvetlenül a kormányművön
Hidraulikafolyadék van van nincs
Sebességfüggő rásegítés mechanikus/elektromos szelep elektronikus szivattyúszabályozás elektronikus jelleggörbe

3. Pel=12⋅40=480WP_{\text{el}}=12\cdot40=480\,\text{W}, Pmech=480⋅0,9=432WP_{\text{mech}}=480\cdot0{,}9=432\,\text{W}. ω=2π⋅1200/60=125,7rad/s\omega=2\pi\cdot1200/60=125{,}7\,\text{rad/s}. M=432/125,7≈3,44NmM=432/125{,}7\approx3{,}44\,\text{Nm}.

4. Helyes sorrend: c) kerékbeállítás ellenőrzése, a) hibakódolvasás, b) kormány egyenes élő adat ellenőrzése, d) nullponttanítás diagnosztikai műszerrel, e) próbaút és hibakód-törlés. Indoklás: előbb a mechanikai alapot kell rendbe tenni, utána az elektronikus nullpontot tanítani, majd a javítást próbaúttal igazolni.

5. Parkoláskor a kormányzási ellenállás nagy, ezért nagy rásegítés kell; autópályán a feszesebb kormány javítja a stabilitást és a visszajelzést. Ha a kormányszög-érzékelő jele hibás, az ESP nem tudja, merre kormányoz a vezető, így hamis beavatkozást végezhet; a sávtartó rendszer pedig tévesen feltételezett sávközép-helyzetből indít kormányzást.

6. A −12∘-12^{\circ} eltérés és az ugráló jel a kormányszög-érzékelő kalibrálatlanságára vagy a szenzor mechanikai sérülésére utal. Először ellenőrizni kell a kormányközép és a kerékbeállítás mechanikai helyzetét, majd a szenzor csatlakozóját és rögzítését. Ha ép, a gyártói diagnosztikai műszerrel nullpont- és végállás-tanítást kell végezni; ha a jel továbbra is hibás, a szenzort ki kell cserélni.

25.3.12 Rövid összefoglaló

A szervokormány a kormánykeréken kifejtett erőt csökkenti, a hiányzó részt hidraulikus nyomással vagy villanymotorral pótolja. A fogasléces hidraulikus rendszerben a torziós rúd elcsavarodása a szervoszelepet nyitja, így a munkahengerben Δp⋅A\Delta p \cdot A rásegítő erő keletkezik. Az elektrohidraulikus rendszer elektromos szivattyúval dolgozik, az elektromechanikus szervokormány (EPS) pedig hidraulikafolyadék nélkül, nyomaték- és kormányszög-érzékelő jeleiből vezérel villanymotort. A kormányszög-érzékelő nullpontját a kerékbeállítás és a kormányközép ellenőrzése után rendszerteszterrel kalibrálni kell, mert jele az ESP, a sávtartó és az aktív kormányrendszerek számára alapvető. Az aktív kormányzás a kormányáttételt változtatja, az összkerék-kormányzás kis sebességnél ellentétes, nagy sebességnél azonos irányban kormányozza a hátsó kerekeket. A szervokormány javításánál a gyártói utasítás az elsődleges, a hidraulikaolajat nem szabad fékfolyadékkal helyettesíteni, és a hulladékot szakszerűen kell kezelni.

Továbbvitt eredmény. Az itt megismert EPS-működés és kalibrálási igény a Vezetőtámogató rendszerek és kalibrálásuk alfejezetben az ADAS-javításoknál, a Hidraulikus rendszerek és a szervokormány diagnosztikája alfejezetben a hibakeresésnél, valamint a Futómű és kormány szerelése: kerékcsapágy, szilent, gömbcsukló, rugó, lengéscsillapító, kormánymű alfejezetben a szerelési gyakorlatnál tér vissza. A kormányszög-érzékelő kalibrálásának kötelező lépéseit ott is el kell végezni.

25.3.13 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: ENSZ-EGB előírás a kormányberendezésre (ECE R79 – ellenőrizendő), gyártói javítási utasítások és diagnosztikai folyamatok, járműrendszer-szintű típusjóváhagyási követelmények.

Ellenőrizendő: a hivatkozott ECE-előírás száma és hatálya; a gyártói szivattyúnyomás, motoráram, kalibrálási és meghúzási nyomaték értékek; a hulladékgazdálkodási jogszabályok aktuális megnevezése és az EPS-akkumulátor-leválasztás utáni tanítási követelmények. A példákban szereplő számértékek tanulási példák, nem gyártói adatok.