38.1 Futóműbemérés

38.1.1 Motiváció

Az autó a szervizbe azzal a panasszal érkezik, hogy egyenes országúton is folyamatosan jobbra húz, a kormánykerék balra áll, és a jobb első gumiabroncs belső éle fűrészfogszerűen kopott. A tulajdonos először gumiabroncs-cserét kér, pedig a tünetek nagy valószínűséggel nem gumi-, hanem futómű-geometriai hibára utalnak. Ugyanezt a helyzetet látjuk akkor is, amikor egy kormánymű-, lengőkar- vagy lengéscsillapító-csere után a hibafelvevő munkalapra „futóműbemérés” kerül. Futóműbemérés nélkül a beállítás csak „szemre” történne, amivel a hibát a tünet szintjén kezelhetnénk, nem az ok szintjén. Ebben az alfejezetben a mérés vonatkozási rendszerétől a mérőműszereken át a mérési lap értelmezéséig haladunk.

38.1.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy futóműbemérő állomást. A jármű emelőpadon vagy mérőakna fölött áll. Az első kerekek forgatható, csúszó platformokon nyugszanak, hogy a kormányzás közben a kerék szabadon elfordulhasson; a hátsó kerekek görgőkön vagy csúszólapokon helyezkednek el. Mind a négy keréktárcsára rugós vagy vákuumos rögzítővel mérőfejet vagy mérőcélpontot szerelnek. A mérőfejek a kerék hosszirányához képest mérik a dőlésszögeket, a forgatás során felvett térbeli mozgásból pedig a kormányzási tengely jellemzők is kiszámíthatók. Az adatok vezetékmentesen vagy vezetéken a központi számítógépbe jutnak; a képernyőn a bal/jobb első és hátsó kerékértékek, valamint az eltérések színesen jelölt tűréssávjai láthatók. A szerelő nemcsak az értékeket, hanem azok egymáshoz viszonyított mintázatát is olvassa.

38.1.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. Geometriai menetirány (thrust axis). A futóműbemérésnél az az irány, amely felé a jármű a hátsó kerekek beállítása szerint egyenesen haladni akar, ha az első kerekek nem kormányoznak. A geometriai menetirányt elsősorban a hátsó tengely oldalirányú beállítása határozza meg. Ha a hátsó tengely a jármű hossztengelyéhez képest ferde, a geometriai menetirány nem esik egybe a karosszéria hossztengelyével.

Definíció. Szimmetriatengely (vehicle centreline). A jármű hosszirányú középvonala, amelyet a gyártó a karosszéria, illetve a tengelyek geometriai középpontjai alapján rögzít. A futóműbemérő rendszer ezt a vonalat használja viszonyítási alapként a tengelyek hossz- és oldalirányú helyzetéhez.

Definíció. Tolószög (thrust angle). A szimmetriatengely és a geometriai menetirány közötti szög. Ha a hátsó tengely jobbra fordul el, a tolószög balra mutat, illetve fordítva. A tolószög az egyik leggyakoribb oka a kormánykerék ferde állásának egyenes menetben.

Definíció. Kerékelőfutás (setback). Az egyik tengely két kerekének hosszirányú eltérése egymáshoz képest. Ha például a bal első kerék hosszirányban 8 mm-rel előrébb van a jobb elsőnél, a jármű félrehúzhat, és a fékhatás is aszimmetrikussá válhat.

A korábbi Kormánygeometria és kerékállás-jellemzők alfejezetben már bevezetett paramétereket – kerékdőlés, csapterpesztés, utánfutás, legördülési sugár, kerékösszetartás – itt mérési, diagnosztikai szerepükben használjuk. A kerékösszetartást mérési lapon szögben és milliméterben is megadják. A kettő közötti átszámítás az s=D⋅tan⁡δs = D \cdot \tan\delta összefüggéssel közelíthető, ahol DD a mérőperem átmérője, δ\delta pedig a kerékösszetartási szög.

Szabály. A mm-ben megadott kerékösszetartás nem abszolút érték; ugyanaz a szögérték a nagyobb mérőperem-átmérőn nagyobb milliméter-értéket ad. Ezért a mérési lapon mindig a szögértéket és a gyártói tűrésmezőt kell együtt értelmezni.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Felülnézet: szimmetriatengely, geometriai menetirány, tolószög, kerékelőfutás és összetartás.
A futóműbemérés viszonyítási rendszere felülnézetben (a szögek túlzottak)

Az (a) részábrán a hátsó tengely elfordulása miatt a geometriai menetirány (szaggatott) θ tolószöggel tér el a szimmetriatengelytől; az első tengelynél ez Δy=L⋅tan⁡θ\Delta y = L \cdot \tan\theta oldalirányú eltérést jelent (a kidolgozott példa adataival 14,1 mm). A (b) részábra a kerékelőfutást (a bal első kerék 8 mm-rel előrébb), a (c) egy kerék összetartási szögét és a mérőperemen mért s=D⋅tan⁡δs = D \cdot \tan\delta távolságot mutatja (381 mm-es peremen 0∘10′0^{\circ}10' ≈ 1,1 mm). A HTML-változatban θ, LL, δ és DD csúszkával állítható.

38.1.4 Felépítés és működés

A futóműbemérés feladata nem csupán a kerekek párhuzamossá tétele, hanem annak ellenőrzése, hogy minden, az egyenesfutást és a kormányvisszatérést meghatározó jellemző a gyártó tűrésmezőjén belül van-e. A mérési eredményeket mindig a járműgyártó által megadott vonatkoztatási rendszerben kell értelmezni.

A műszeres mérés alapelve az, hogy a kerékre rögzített mérőfej a kerék térbeli helyzetét méri. A hagyományos, optikai vagy kontakt rendszereknél a mérőfejek közvetlenül a kormányzási tengely jellemzőinél használnak forgó idomokat; a modern, ipari 3D-s rendszereknél a keréktárcsán rögzített mérőcélpontokat kamerák figyelik. Amikor a szerelő a kormányt a mérési eljárás szerint elforgatja, a mérőcélpontok térbeli pályájából a rendszer kiszámítja a csapterpesztést és az utánfutást is, hasonlóan ahhoz, ahogy ezeket a paramétereket a Kormánygeometria és kerékállás-jellemzők alfejezetben definiáltuk.

A mérőfejek felfogatása a keréktárcsa pereméhez illeszkedő adapterrel történik. A fejeket úgy kell rögzíteni, hogy a tárcsa középsíkjához viszonyított helyzetük ismert legyen. A felhelyezés előtt a felfekvő felületeket meg kell tisztítani, mert a peremre tapadt szennyeződés vagy korrózió hamis szögeltérést okoz. A keréktárcsa maga nem tökéletes sík; ezért minden mérés előtt szükséges a keréktárcsaütés-kompenzáció. Ennek során a kereket felemelve vagy a mérőplatform segítségével elforgatva a rendszer megméri a tárcsa ütését, és ezt a hibát levonja a mért kerékszögekből. Ha a tárcsa deformációja túl nagy, a kompenzálás nem segít, és a tárcsát ki kell cserélni. Az eljárást a gyártó mérőberendezésre vonatkozó utasítása szerint kell végrehajtani.

A méréshez a járművet elő kell készíteni. A gumiabroncsnyomást hideg abroncson, a gyártó címkéjén megadott értékre kell beállítani; a kerekek méretét, DOT-adatait és a futófelület állapotát a Kerekek és gumiabroncsok alfejezetben tanultak szerint ellenőrizni kell. Ha a két oldalon eltérő a futófelület-mintázat vagy jelentősen eltér a kopás, a mérési lap meghamisíthatja a geometriai következtetéseket. A kormányt középállásba kell hozni; a rögzítőféket a mérőberendezés utasítása szerint kell kezelni, a kormánykitéréses (utánfutás-, csapterpesztés-) méréshez pedig a fékpedált fékpedál-rögzítővel lenyomva kell tartani (ellenőrizendő: mérőberendezés-utasítás). A járműnek a gyártó által előírt terhelési állapotban kell lennie (például üres, fél tank vagy vezető tömegét szimuláló ballaszt). A pontos előírást a gyártói adatbázis tartalmazza; ettől eltérni csak indokolt, dokumentált módon szabad.

A mérési jegyzőkönyv tipikus sorai: bal/jobb első kerékdőlés, bal/jobb első kerékösszetartás, teljes első összetartás, bal/jobb utánfutás, bal/jobb csapterpesztés, bal/jobb hátsó kerékdőlés, bal/jobb hátsó kerékösszetartás, tolószög, kerékelőfutás, valamint a gyártói gyorsjegyzékben szereplő egyéb tengelyhelyzet-értékek. A mérési lapon az eltéréseket a szoftver pirossal jelöli, a beállítható és nem beállítható paramétereket általában külön csoportba sorolja.

A leggyakoribb tengelyhelyzet-hibák és jellemzőik a következő táblázatban foglalhatók össze.

Mért paraméter (mértékegység) Mit mutat Szemléltető tűrésmező Eltérés tipikus tünete Gyakori ok
Hátsó tolószög (°) hátsó tengely iránya a szimmetriatengelyhez képest 0∘±0∘15′0^{\circ} \pm 0^{\circ}15' kormány ferde, félrehúzás elhajlott hátsó futóműkar, sérült szilent
Első kerékdőlés (°) kerék dőlése függőlegeshez képest −0∘30′±0∘30′-0^{\circ}30' \pm 0^{\circ}30' belső/külső éles abroncskopás, félrehúzás elgörbült lengőkar, törött rugó
Első utánfutás (°) kormány visszatérítő nyomaték 4∘00′±0∘30′4^{\circ}00' \pm 0^{\circ}30' rossz visszatérés, iránytartási zavar elhajlott toronylemez, ütközéses sérülés
Első kerékösszetartás (°, mm) kormányzott kerekek párhuzamossági hibája 0∘10′±0∘10′0^{\circ}10' \pm 0^{\circ}10' fűrészfog-kopás, ideges kormányzás rossz beállítás, kopott vonórúdvég
Kerékelőfutás (mm) azonos tengely kerekeinek hosszirányú eltérése 0±5mm0 \pm 5\,\text{mm} félrehúzás, aszimmetrikus fékhatás sérült felfüggesztés, karosszéria-deformáció

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / hatályos előírás).

A beállítást mindig a mérési eredmények és a szemrevételezés együttese alapján kell megtervezni. Ha például a jobb első kerékdőlés jelentősen eltér, de a bal első kerékdőlés jó, akkor először a jobb oldali lengőkar, szilent, gömbcsukló és rugó állapotát kell ellenőrizni. Az utánállítás ugyanis a sérült alkatrész cseréje nélkül nem tartja meg a beállított értéket; ezt a munkafolyamatot a Futómű és kormány szerelése: kerékcsapágy, szilent, gömbcsukló, rugó, lengéscsillapító, kormánymű alfejezetben részletesen tárgyaljuk.

Az ADAS-kalibrálás kapcsolata a futóműbeméréshez akkor lép fel, ha a beállítás, a futóműalkatrész-csere vagy a kormányszög-érzékelő nullpontjának változása megváltoztatja a jármű egyenesfutási jellemzőit. Ilyenkor a gyártó gyakran előírja az elülső kamera, a radar, illetve a kormányszög-érzékelő kalibrálását is, mert a vezetőtámogató rendszer a jármű geometriájára vonatkoztatva dönt. A kalibrálás részleteit a Vezetőtámogató rendszerek és kalibrálásuk alfejezetben tárgyaljuk; itt elég annyi, hogy a futóműbemérési jegyzőkönyv és a jármű tényleges geometriai szimmetriája bemenő adat az ADAS-kalibráláshoz.

A mérési folyamatot áttekintő lépéssor:

Futóműbemérés munkamenete - Szemléltető folyamat; a tényleges sorrendet a mérőberendezés és a gyártói utasítás határozza meg.

Az ábra nélkül is követhető: a jármű előkészítése után a mérőfejeket fel kell helyezni, a tárcsaütést kompenzálni kell, a mérést el kell végezni, majd a hibás alkatrészek cseréje és a beállítás után a járművet újra mérni kell, végül a munkát jegyzőkönyvvel és próbaúttal zárjuk.

38.1.5 Kidolgozott példák

Példa. Kerékösszetartás átszámítása. Adott egy futóműbemérési jegyzőkönyv, amelyen a gyártói megadott teljes első kerékösszetartás 0∘10′0^{\circ}10', a mérőperem-átmérő D=381mmD=381\,\text{mm}. Számítsa át a szögértéket milliméterre a mérőperemnél.

Megoldás.
δ=0∘10′=0,1667∘\delta = 0^{\circ}10' = 0{,}1667^{\circ}
tan⁡(0,1667∘)=0,002909\tan(0{,}1667^{\circ}) = 0{,}002909
s=D⋅tan⁡δ=381mm⋅0,002909=1,11mms = D \cdot \tan\delta = 381\,\text{mm} \cdot 0{,}002909 = 1{,}11\,\text{mm}
Tehát a gyártói összetartás ezen a mérőperemen körülbelül 1,1mm1{,}1\,\text{mm}. Ugyanezt a szöget nagyobb, 406 mm-es mérőperemre átszámítva 1,18mm1{,}18\,\text{mm} adódna; ezért a mm-értéket önmagában nem használjuk. ∎

Példa. Tolószög hatása az első tengelynél. Egy jármű mérési lapján a tolószög θ=0,30∘\theta = 0{,}30^{\circ}, a tengelytáv L=2700mmL = 2700\,\text{mm}. Kérdés, mekkora oldalirányú eltérést mutat az első tengely magasságában a geometriai menetirány a szimmetriatengelyhez képest.

Megoldás.
Az oldalirányú eltérés közelítőleg:
Δy=L⋅tan⁡θ\Delta y = L \cdot \tan\theta
Δy=2700mm⋅tan⁡(0,30∘)\Delta y = 2700\,\text{mm} \cdot \tan(0{,}30^{\circ})
tan⁡(0,30∘)=0,005236\tan(0{,}30^{\circ}) = 0{,}005236
Δy=2700mm⋅0,005236=14,1mm\Delta y = 2700\,\text{mm} \cdot 0{,}005236 = 14{,}1\,\text{mm}
A geometriai menetirány tehát az első tengely magasságában kb. 14 mm-rel tér el a szimmetriatengelytől; a jármű enyhén ferdén halad, ezért egyenes menetben a kormányt el kell fordítani. Ez jól magyarázza a ferde kormányállást: az első kerekeket a geometriai menetirányhoz kell igazítani, miközben a vezető a karosszéria hossztengelyét próbálja az úthoz tartani. ∎

38.1.6 Minőségellenőrzés

A futóműbemérés minőségellenőrzése akkor megbízható, ha a következőket ellenőriztük:

Előírás. A futóműbemérés mérendő és beállítandó értékeit a járműgyártó adatbázisa határozza meg. A beállítás csak a gyártói tűrésmezőkön belül tekinthető megfelelőnek. A mérőberendezést a gyártó utasítása szerint kell kalibrálni, és a mérési munkalapot a járműadatokkal, a mért értékekkel és az elvégzett javításokkal együtt meg kell őrizni (ellenőrizendő: aktuális gyártói adat).

38.1.7 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy középkategóriás személyautó balra húz, a kormánykerék pedig egyenes menethez semleges helyett 5–10 fokkal jobbra áll. Az ügyfél szerint a gumiabroncsok újak, ezért „nem lehet abroncshiba”.

A futóműbemérés során a tolószög θ=0,35∘\theta = 0{,}35^{\circ}, az első kerékösszetartás bal oldalon 0,05∘0{,}05^{\circ}, jobb oldalon −0,12∘-0{,}12^{\circ}, a jobb első kerékdőlés pedig −1∘20′-1^{\circ}20' a gyártó −0∘30′±0∘30′-0^{\circ}30' \pm 0^{\circ}30' tűrésével szemben (ellenőrizendő gyártói érték). A szerelő nem azonnal állít, hanem szemrevételezni kezd. A jobb első lengőkar alsó szilent gumija kilépett, a lengőkar enyhén elhajlott, a jobb hátsó keréknél pedig a kerékcsapágyban enyhe holtjáték érezhető.

A diagnosztikai lánc a következő:

  1. Tünet: balra húz, ferde kormány, jobb első abroncs belső kopása.
  2. Hipotézis: a jobb első kerékdőlés és a hátsó tengely tolószöge miatt a jármű geometriai menetiránya eltér a szimmetriatengelytől; az első kerékösszetartás hibája tovább növeli a húzást.
  3. Mérés: futóműbemérő padon ellenőrzött szögértékek és holtjáték-vizsgálat.
  4. Ok: elhajlott jobb első lengőkar, sérült szilent, kopott hátsó kerékcsapágy; ezek közös oka nagyobb útpadka-ütés lehetett.
  5. Javítás: a sérült alkatrészek cseréje, majd új futóműbemérés, a kerékösszetartás és a hátsó tengely beállítása a gyártói tűrésmezőn belülre.
  6. Ellenőrzés: a mérési lap már a tűrésmezőn belül van, próbaúton a kormány középállásban, egyenes pályán nincs félrehúzás, az abroncskopás újraindulva nem fokozódik.
  7. Megelőzés: az ütközésre utaló mérési értékeknél mindig teljes futómű-ellenőrzést kell végezni, nemcsak beállítani.

38.1.8 Gyakorlati útmutató

A következő munkalap a futóműbemérés előkészítését és a mérési folyamatot szemlélteti tanműhelyi környezetben.

Cél: a kerékbeállítási és tengelyhelyzet-értékek mérése, kiértékelése, majd a szükséges beállítás és ellenőrzés elvégzése.

Jármű- és adatazonosítás: rendszám, alvázszám, típus, motorszerkezet, felszereltségi kód, gyártói mérési adatbázis-verzió, futómű- és gumiméret. Az adatokat a munkalapon rögzíteni kell.

Szükséges szerszámok és mérőeszközök: futóműbemérő mérőplatform, mérőfejek/adapterek, nyomatékkulcs, kézi nyomásmérő, fékpedál-rögzítő, kormányrögzítő, emelő és bakok, tolómérő vagy hézagmérő a szemrevételezéshez, diagnosztikai rendszerteszter az ESP- és kormányszög-érzékelő ellenőrzéséhez, ADAS-kalibráló eszközök, ha a gyártó előírja.

Anyagok: megfelelő rögzítőelemek a gyártói előírás szerint (ahol a gyártó kéri, új csavaranyagok), tisztító- és zsírtalanító anyagok.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Figyelem. Csak kocsiemelővel tartott jármű alá bemenni tilos; az alváz alatti munkát a gyártói emelési pontokon elhelyezett bakokkal kell megtámasztani. A mérőplatform mozgó részei között a kéz beszorulása ellen kesztyűt és odafigyelést igényel; a kerekek elforgatásakor a mérőfejeket és a kezet a tárcsaperemtől távol kell tartani.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Az összetartás beállítása: rögzített kormány, az ellenanya lazítása, a kormányösszekötő forgatása a kijelzőt figyelve, majd az anya meghúzása és a harang rögzítése.
Az összetartás beállítása a kormányösszekötőn – képsor (sematikus vonalrajz)

A képsor a 9. munkalépés beállítási fogását mutatja: (1) a kormánykerék vízszintes középhelyzetben rögzítve; (2) a külső gömbfej ellenanyáját két kulccsal lazítjuk (az egyik a gömbfejet tartja), a gumiharang külső bilincsét oldjuk; (3) a kormányösszekötőt a laposainál forgatjuk, a kijelzőt figyelve, a gyártói tűrésmezőbe; (4) az ellenanyát nyomatékkulccsal meghúzzuk (gyártói adat), a bilincset visszahelyezzük, ellenőrző mérést végzünk. Ha csak az egyik oldalon állítunk, a kormánykerék egyenes menetben ferdén áll.

Munkalépések:

  1. Ellenőrizze a jármű azonosító adatait, és válassza ki a megfelelő mérési programot.
  2. Állítsa a járművet a mérőplatformra; rögzítse elgurulás ellen.
  3. Ellenőrizze hidegen a gumiabroncsnyomást, a méretet, a gumiabroncs-oldalfalon lévő jelöléseket és a futófelület állapotát; a hiányzó vagy eltérő keréknél javítson, mielőtt mérne.
  4. Szemrevételezéssel és holtjáték-vizsgálattal keresse a kopott, repedt vagy elhajlott futóműalkatrészeket; a hibás alkatrészt cserélje, mielőtt a beállítási munkát elvégezné.
  5. Helyezze fel a mérőfejeket a keréktárcsa peremére a gyártó adaptereivel; ügyeljen a tiszta felfekvő felületre.
  6. Rögzítse a kormányt középállásban; a kormánykitéréses mérés előtt helyezze fel a fékpedál-rögzítőt, a rögzítőféket pedig a mérőberendezés utasítása szerint kezelje.
  7. Futtassa le a mérési programot; a keréktárcsaütés-kompenzációt végezze el a mérőberendezés utasítása szerint.
  8. Olvassa le és értékelje a mérési lapot; hasonlítsa a szögértékeket a gyártói tűrésmezőhöz.
  9. A szükséges alkatrészcsere után végezze el a beállítást, majd mérje meg újra; a rögzítőelemeket a gyártói nyomatékra húzza.
  10. Készítsen jegyzőkönyvet a mért értékekről, a cserélt alkatrészekről és a beállítási értékekről; végezzen próbautat, és szükség esetén ADAS-kalibrálást.

Dokumentálás: munkalap, futóműbemérési jegyzőkönyv, szervizkönyv, a diagnosztikai tesztkészülék mentett adatai.

38.1.9 Keréktárcsaütés-kompenzáció és mérés – eljárás

Statikus változat (mint a PDF-ben)Futóműbemérő állás: a jármű első kerekei forgótányéron, a hátsók csúszólemezen állnak, a kerekeken célpontos befogók, a kormánykerék és a fékpedál rögzítve; betét: a keréktárcsaütés-kompenzáció lépései.
A futóműbemérő állás a járművel (sematikus vonalrajz)

Az ábrán a vízszintesre állított mérőplatformon (1) az első kerekek forgótányéron (2), a hátsók csúszólemezen (3) állnak, így beállításkor a kerék feszültség nélkül mozdulhat; a kerékbefogókon (4) lévő célpontokat a kamerás oszlop (5) figyeli; a kormánykerék-rögzítő (6) középállásban tartja a kormányt, a fékpedál-rögzítő (7) a kerekek elgurulását gátolja; a számítógép (8) a gyártói értékeket adja. A (c) betét a keréktárcsaütés-kompenzációt mutatja: a kereket a jelzett helyzetekbe forgatjuk és rögzítjük. A HTML-változatban az elemekre mutatva a nevük és a munkalépés jelenik meg.

Eljárás. A mérőrendszeren végrehajtott kompenzáció és mérés lépései:

  1. Ellenőrizze, hogy a mérőfejek és adapterek felfekvő felületei tiszták-e.
  2. Emelje a kereket a mérőplatform segítségével úgy, hogy a kerék szabadon elfordulhasson.
  3. Indítsa el a kompenzációs programot; forgassa a kereket a gép által jelzett szögbe, és rögzítse.
  4. Ismételje meg a forgatási pontokat a teljes tárcsakör mentén a mérőrendszer utasításai szerint.
  5. Engedje vissza a kereket a platformra; ellenőrizze, hogy a mérőfej továbbra is stabilan ül.
  6. Végezze el a mérést a program szerint, beleértve a kormány elforgatását a kormányzási tengely jellemzők meghatározásához.
  7. Ellenőrizze a kivetített mérési lap értékeit; ha bármely érték a mérési tartományon kívül esik vagy a mérőfej hiányos jelet ad, ismételje meg a kompenzációt.

38.1.10 Tipikus hibák

Hiba. Csak mm-ben ellenőrzött kerékösszetartás. A szerelő a gyártói adatban megadott mm-értéket használja annak ismerete nélkül, hogy az melyik mérőperem-átmérőre vonatkozik. Így hibás beállítást kaphat. A helyes gyakorlat: a szögértéket is ellenőrizni, és a mérőrendszer által megadott átmérő szerint dolgozni.

Hiba. Kopott alkatrész felett beállítás. Ha a lengőkar vagy a szilent holtjátéka miatt a kerékdőlés mérési értéke nem állandó, a futóműbemérő padon beállított érték terhelés alatt eláll. Ezért először a holtjátékot és az alkatrészek állapotát, majd magát a beállítást kell elvégezni.

Hiba. A keréktárcsaütés-kompenzáció kihagyása. A deformált tárcsa vagy a szennyezett felfekvés hamis kerékdőlési, illetve összetartási hibát mutathat; a szerelő ilyenkor olyan alkatrészt cserél, amely nem hibás. A kompenzálási lépést minden mérés előtt végre kell hajtani.

Hiba. Azonos oldalra húzó panasz vizsgálata a tolószög kiolvasása nélkül. A szerelő csak az első kerékösszetartást ellenőrzi, pedig a ferde kormányt gyakran a hátsó tengely tolószöge okozza. A mérési lap minden tengelyhelyzet-értékét egyszerre kell értékelni.

38.1.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A kerékösszetartás mm-ben megadott értéke független a mérőperem átmérőjétől. Válasz: hamis; indoklás: s=D⋅tan⁡δs = D \cdot \tan\delta.

  2. Mit jelent a tolószög?
    Válasz: a szimmetriatengely és a geometriai menetirány közötti szög.

  3. Mennyi a kerékösszetartás mm-ben, ha δ=0,10∘\delta = 0{,}10^{\circ} és D=406mmD = 406\,\text{mm}?
    Válasz: 406⋅tan⁡(0,10∘)=0,71mm406 \cdot \tan(0{,}10^{\circ}) = 0{,}71\,\text{mm}.

  4. A mérési lapon a jobb első kerékdőlés −1∘20′-1^{\circ}20', a bal első kerékdőlés −0∘20′-0^{\circ}20'. Melyik abroncs belső vagy külső éle kopik valószínűleg?
    Válasz: a jobb első kerék túl negatív dőlése miatt a belső éle kopik jellemzően, ha a vezető nem ellenkompenzál.

  5. Miért kell a keréktárcsaütés-kompenzáció?
    Válasz: mert a tárcsa nem tökéletes sík, és az ütése hamis szögértéket adna.

  6. Mikor kell ADAS-kalibrálás a futóműbemérés után?
    Válasz: ha a jármű gyártója előírja, jellemzően olyan beállítás vagy alkatrészcsere után, amely az egyenesfutást vagy a kormányszög-érzékelő nullpontját befolyásolja.

38.1.12 Feladatok

1. feladat (A). Határozza meg a geometriai menetirány és a szimmetriatengely különbségét, és nevezze meg a köztük lévő szög nevét.

2. feladat (A). Adott D=406mmD=406\,\text{mm} mérőperem-átmérő és δ=0,12∘\delta = 0{,}12^{\circ} kerékösszetartási szög. Számítsa ki a mm-ben kifejezett kerékösszetartást két tizedesjegyre.

3. feladat (B). Egy mérési lap szerint a hátsó tolószög 0,25∘0{,}25^{\circ}, az első kerékösszetartás bal oldalon +0,10∘+0{,}10^{\circ}, jobb oldalon +0,10∘+0{,}10^{\circ}. A gumiabroncsok nyomása megfelelő, a futóműalkatrészek szemrevételezése nem mutat holtjátékot. Mi a legvalószínűbb tünet próbaúton, és miért?

4. feladat (B). Rakja sorrendbe a következő munkalépéseket, és indokolja a helyes sorrendet: a) mérőfejek felhelyezése, b) gumiabroncsnyomás ellenőrzése, c) keréktárcsaütés-kompenzáció, d) futómű-jegyzőkönyv kinyomtatása, e) kormány középállásba állítása, f) hiba- és holtjáték-szemrevételezés.

5. feladat (C). Egy jármű tengelytávja L=2600mmL=2600\,\text{mm}, a mért tolószög θ=0,20∘\theta = 0{,}20^{\circ}. Mekkora oldalirányú eltérést mutat az első tengely magasságában a geometriai menetirány a szimmetriatengelytől? Értelmezze, miért okozhat ez ferde kormányállást egyenes menetben.

6. feladat (D). Egy ügyfélautó balra húz, a kormány jobbra áll, és a bal első abroncs külső éle gyorsabban kopik. A mérési lap szerint a bal első kerékdőlés +1∘10′+1^{\circ}10', a jobb első kerékdőlés −0∘20′-0^{\circ}20', az első kerékösszetartás mindkét oldalon 0∘08′0^{\circ}08', a hátsó tolószög 0∘05′0^{\circ}05'. Milyen vizsgálatot végezzen a szerelő a beállítás előtt? Adja meg a legvalószínűbb alkatrész-okot és a javítási sorrendet.

38.1.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis; a mm-érték függ a mérőperem átmérőtől, mert s=D⋅tan⁡δs = D \cdot \tan\delta.
  2. A szimmetriatengely és a geometriai menetirány közötti szög.
  3. s=406mm⋅tan⁡(0,10∘)=406⋅0,001745=0,71mms = 406\,\text{mm} \cdot \tan(0{,}10^{\circ}) = 406 \cdot 0{,}001745 = 0{,}71\,\text{mm}.
  4. A jobb első kerék belső éle kopik valószínűleg a túl negatív dőlés miatt.
  5. A keréktárcsa ütése hamis szögértéket okoz; a kompenzálás ezt méri és levonja.
  6. Ha a gyártó előírja, különösen a kormányszög-érzékelő nullpontja, a kamerák vagy radarok viszonyítási geometriájának változásakor.

1. feladat megoldása. A geometriai menetirány a hátsó kerékbeállítás szerint kijelölt tényleges egyenes haladási irány, a szimmetriatengely a jármű hosszirányú középvonala. A köztük lévő szög a tolószög.

2. feladat megoldása.
s=D⋅tan⁡δs = D \cdot \tan\delta
s=406mm⋅tan⁡(0,12∘)s = 406\,\text{mm} \cdot \tan(0{,}12^{\circ})
tan⁡(0,12∘)=0,002094\tan(0{,}12^{\circ}) = 0{,}002094
s=406⋅0,002094=0,85mms = 406 \cdot 0{,}002094 = 0{,}85\,\text{mm}.

3. feladat megoldása. A tolószög 0,25∘0{,}25^{\circ} a hátsó tengely ferdeségét mutatja; az első kerékösszetartás szimmetrikus, tehát a jármű a geometriai menetirányhoz igazodva ferdén halad, a kormánykerék elfordítva áll. A legvalószínűbb tünet: egyenes menethez elfordított kormánykerék; folyamatos oldalirányú húzás tiszta tolószöghibánál nem lép fel.

4. feladat megoldása. Helyes sorrend: b) gumiabroncsnyomás ellenőrzése, f) hiba- és holtjáték-szemrevételezés, e) kormány középállásba állítása, a) mérőfejek felhelyezése, c) keréktárcsaütés-kompenzáció, d) futómű-jegyzőkönyv kinyomtatása. Indoklás: először a jármű előkészítése és a biztonsági/hibás állapotok felmérése, majd a mérőeszközök rögzítése és kompenzálása, végül a mérési eredmény dokumentálása.

5. feladat megoldása.
Δy=L⋅tan⁡θ\Delta y = L \cdot \tan\theta
Δy=2600mm⋅tan⁡(0,20∘)\Delta y = 2600\,\text{mm} \cdot \tan(0{,}20^{\circ})
tan⁡(0,20∘)=0,003491\tan(0{,}20^{\circ}) = 0{,}003491
Δy=2600⋅0,003491=9,1mm\Delta y = 2600 \cdot 0{,}003491 = 9{,}1\,\text{mm}.
A geometriai menetirány az első tengely magasságában csaknem 1 cm-rel tér el a szimmetriatengelytől; a jármű enyhén ferdén halad, ezért egyenes menetben a kormányt el kell fordítani, ami a kormánykerék ferde állásaként jelenik meg.

6. feladat megoldása. A mérési lap szerint a bal első kerékdőlés pozitív, tehát a bal első kerék teteje kifelé dől; ez okozhat külső éles abroncskopást. A beállítás előtt meg kell vizsgálni a bal első felfüggesztést: alsó/felső lengőkar, szilent, gömbcsukló, rugó, csapágy, és meg kell nézni, van-e ütközésnyom. A kerékdőlés-különbség (+1∘10′+1^{\circ}10' a bal, −0∘20′-0^{\circ}20' a jobb oldalon, a különbség 1∘30′1^{\circ}30') a pozitívabb dőlésű bal oldal felé húzza a járművet, ezért a panasz iránya (balra húz) összhangban van a mért értékekkel. A legvalószínűbb ok a bal első felfüggesztési alkatrész elhajlása vagy a felső torony/fészek sérülése. Javítási sorrend: a sérült alkatrész cseréje, majd futóműbemérés, kerékdőlés és összetartás beállítása, végül próbaút. Ha a gyártó előírja, ADAS-kalibrálás is szükséges.

38.1.14 Rövid összefoglaló

A futóműbemérés a jármű egyenesfutási és kormányzási jellemzőit meghatározó geometriai értékek mérése és beállítása. A viszonyítási rendszer alapja a szimmetriatengely és a geometriai menetirány; a kettő közötti szög a tolószög. A mért paraméterek – kerékdőlés, csapterpesztés, utánfutás, kerékösszetartás, kerékelőfutás – eltérései a gumikopás, félrehúzás és kormányferdeség mellett gyakran konkrét futóműalkatrészek sérülésére utalnak. A modernebb 3D-s mérőrendszerek a mérőfejek és kamerák alkalmazásával a kormányzási tengely jellemzőit is kiszámítják; a mérés előtti keréktárcsaütés-kompenzáció nélkül a mért szögértékek félrevezethetők. A kerékösszetartás mm-ben kifejezett értéke mindig a mérőperem-átmérőhöz kötött: s=D⋅tan⁡δs = D \cdot \tan\delta. A mérési munka csak akkor megbízható, ha a jármű előkészítése, a mérőfejek elhelyezése, a hibás alkatrészek felismerése és cseréje, majd a beállítás utáni újramérés és próbaút is megtörténik. Továbbvitt eredmény. A futóműbemérés során felismert mérési eltérések és a hibatünetek összekapcsolása a Futómű és kormány szerelése: kerékcsapágy, szilent, gömbcsukló, rugó, lengéscsillapító, kormánymű alfejezetben a konkrét alkatrészcsere és beállítási sorrend megválasztásához ad alapot; a mérési előkészítés szabályait a Kerekek és gumiabroncsok alfejezetben tanult abroncsméretekkel és nyomásokkal együtt kell alkalmazni.

38.1.15 Források és ellenőrzési hiányok

A futóműbemérés műszaki alapjai a járműmechanika és a méréstechnika stabil tudásanyagából származnak. A gyártói beállítási értékek, tűrésmezők, valamint a mérőrendszerre vonatkozó kalibrálási és kompenzálási utasítások járművenként és mérőberendezés-típusonként eltérnek; ezeket mindig az aktuális gyártói javítási adatbázis alapján kell meghatározni. Az ADAS-kalibrálási kötelezettség körét a járműgyártó javítási utasítása rögzíti. A hatósági műszaki vizsgálat keretében esetlegesen használt futómű-ellenőrzési határértékeket és vizsgálati módszereket a hatályos hazai előírásokhoz igazítva kell ellenőrizni. A fejezetben szereplő számszerű tűrésmezők, mérési példák, nyomatékok és beállítási értékek tanulási példák, ezért a gyakorlati felhasználás előtt ellenőrizendők: gyártói adat, műszerkönyvi előírás, hatályos jogszabály.