Egy turbódízel személyautó tulajdonosa azzal érkezik a műhelybe, hogy „nincs meg a régi ereje, 3000 1/min fölött mintha elfogyna a levegője, és néha mintha hallana egy sziszegő hangot”. Egy másik ügyfél egyszerűbb kérdéssel jön: „többet fogyaszt az autó, mint eddig, lehet, hogy a turbó rossz?”. A két panasz nagyon különböző lehet, de sokszor ugyanarra a területre vezet: a levegőellátó, a kipufogó- és a feltöltőrendszer, valamint a fogyasztásmérés láncolatára. Ebben az alfejezetben azt tanuljuk meg, hogyan mérjük fel ezeket a rendszereket úgy, hogy ne alkatrészcserével találgassunk, hanem mérésekkel szűkítsük a lehetséges okokat.
Képzelj el egy feltöltött, injektoros motor levegőútját mint egy csővezeték-rendszert. A friss levegő a légszűrőház szívócsonkján lép be, áthalad a légtömegmérőn, majd a turbófeltöltő kompresszorkerekén. Innen a sűrített, felmelegedett levegő a töltőlevegő-hűtőbe kerül, majd a fojtószelepen (Otto-motornál) vagy közvetlenül az elosztócsövön át a hengerekbe jut. A kipufogógáz a hengerekből a kipufogócsonkon át a turbina felé áramlik, megforgatja a turbinakereket, majd a kipufogórendszeren, katalizátoron, részecskeszűrőn és dobokon át távozik. A diagnosztika során ezt a két áramlási utat vizsgáljuk: ahol szivárgás, dugulás vagy szabályozási hiba van, ott nyomás- és hőmérsékletadatokkal, füstgéppel vagy próbapadi méréssel találjuk meg a hibát.

Az ábrán a sraffozott dobozok a nyomóoldalt (túlnyomás), a pontozottak a kipufogóoldalt jelölik; a számozott mérési pontok: 1 légtömegmérő, 2 töltőnyomás-érzékelő (abszolút nyomást mér), 3 ellennyomás-mérő csatlakozás, 4 füstgép-betáplálás. A jobb oldali skála az 1. kidolgozott példát mutatja: a műszer 2,45 bar abszolút nyomásából a 0,98 bar légköri nyomást levonva 1,47 bar a töltőnyomás. A HTML-változatban a nyomások állíthatók, és hibaszcenáriók (tömlőszakadás, nyitva ragadt wastegate, eldugult DPF) is kiválaszthatók.
Definíció. Töltőnyomás (boost pressure). A feltöltő által a szívóoldalon előállított, a környezeti légköri nyomás fölé eső túlnyomás, jele (bar vagy kPa). Az abszolút szívóoldali nyomás: ahol a környezeti légnyomás. A diagnosztikai műszerek gyakran abszolút nyomást mutatnak, ezért a mért értéket mindig a légköri nyomáshoz kell viszonyítani.
Definíció. Kipufogó-ellennyomás (exhaust back pressure). A kipufogórendszerben a kipufogógáz áramlását akadályozó nyomás, amelyet a turbina előtt vagy a katalizátor előtt mérünk. A túlzott ellennyomás csökkenti a töltéscsere hatásfokát, növeli a fogyasztást és rontja a teljesítményt.
Összefüggés. Fogyasztásmérés országúton. A fogyasztást leggyakrabban l/100 km egységben adjuk meg. Ha liter üzemanyagot fogyasztottunk kilométer úton, akkor az átlagfogyasztás: A mérést mindig tele tankkal, azonos töltőállomáson, azonos kútnál, lehetőleg azonos hőmérsékleten kell végezni, mert a tüzelőanyag sűrűsége és a tankolás habzása hibát visz be.
Összefüggés. Görgős próbapadon mért teljesítmény. A próbapad a kerekeken leadott vonóerőt méri, és a görgő fordulatszámából kiszámítja a jármű sebességét, illetve a menetellenállás-modellel a motor nyomatékát és teljesítményét. A kerékteljesítmény: ahol a kerekeken mért vonóerő (N), a jármű sebessége (m/s). A motor teljesítményt a hajtáslánc veszteségének becsült értékével korrigálják.
A levegőellátó rendszer leggyakoribb hibája a nyomóoldali szivárgás. A szivárgás miatt a sűrített levegő egy része elvész, a légtömegmérő által mért és a hengerbe jutó levegőmennyiség eltér, ami keverékhibához, füstöléshez vagy teljesítménycsökkenéshez vezet. A vizsgálat leghatékonyabb eszköze a füstgép: a szívórendszert lezárják, és olajpára alapú, látható füstöt nyomnak be enyhe túlnyomással. A szivárgó pontokon a füst kijut, és UV-lámpával is láthatóvá tehető. A füstgép előnye, hogy a legkisebb repedéseket is kimutatja, mert a füst látható marad, ellentétben a sűrített levegős szivárgásvizsgálattal, ahol a szivárgás hangját a műhelyzaj elnyomja.
Figyelem. A vizsgálat során a motor nem járhat, a rendszerben lévő nyomást fel kell engedni; a sűrített levegővel való nyomáspróbánál a gyártói maximális nyomást tilos túllépni (ellenőrizendő: a gyártói javítási adat).
A kipufogórendszerben a dugulást (katalizátor, részecskeszűrő, dob) az ellennyomás mérésével lehet kimutatni. A mérést a turbina előtt, a kipufogócsonk nyomásmérő csatlakozójánál végezzük, ha van, vagy a lambdaszonda furatánál, megfelelő adapterrel. A motort üzemi hőmérsékletre melegítik, majd terhelés alatt – görgős teljesítménymérő próbapadon, vagy a gyártó által megengedett esetben közúti próbán, adatrögzítéssel – mérik a nyomást (ellenőrizendő: gyártói eljárás). Bakra emelt járművön hajtott kereket terhelni, fék ellen járatni tilos. Egy ép rendszer ellennyomása Otto-motoroknál általában 0,1–0,3 bar, dízeleknél 0,2–0,5 bar terhelés alatt; a pontos határértéket a gyártó adja meg (ellenőrizendő: a gyártói javítási adat). A részecskeszűrős dízeleknél a regenerációs állapotot is figyelembe kell venni, mert a hamutartalom növeli az ellennyomást.
A turbófeltöltő ellenőrzést a Feltöltés: turbófeltöltő, változtatható geometria, mechanikus és dinamikus feltöltés alfejezetben bemutatott felépítésre építjük. A diagnosztika során a következőket vizsgáljuk:
A méréshez a diagnosztikai műszeren kívül egy mechanikus vagy elektronikus nyomásmérő is csatlakoztatható a szívócsőhöz. A korszerű motoroknál a motorvezérlő a töltőnyomást egy nyomásérzékelővel méri, és a műszeren is megjeleníthető.

Az (a) metszeten a kipufogógáz a turbinakereket hajtja, a közös tengely a kompresszorkereket forgatja; a siklócsapágyakat a motorolaj keni (pontozott olajút), a tömítőgyűrűk tartják vissza az olajat, a wastegate a töltőnyomást szabályozza. A (b) képsor a játékvizsgálatot mutatja hideg motornál, leszerelt szívótömlő mellett: radiális (le-fel) és axiális (ki-be) mozgatás, kétség esetén mérőórás mérés a gyártói adatra. A (c) pár a tiszta, ép és az olajos, sérült lapátú kompresszoroldalt veti össze. Járó motornál a feltöltő nyílásába nyúlni tilos.
A fogyasztásmérést két fő módon végezzük:
Régebbi, karburátoros vagy mechanikus befecskendezésű járműveken a fogyasztást gyakran áramlásmérővel, a betáplált tüzelőanyag mennyiségének mérésével határozzák meg, mert a fedélzeti számítógép hiányzik. A mai rendszereknél a fedélzeti számítógép is hasznos, de hitelesítés nélkül csak tájékoztató érték.
A görgős próbapad két, egymással párhuzamos, görgőpárt tartalmaz (kétgörgős padnál a görgők átmérője jellemzően néhány deciméter, egygörgős padnál nagyobb – ellenőrizendő: a pad adatlapja), amelyre a jármű hajtott kerekei felhajtanak. A görgők a jármű kerekei alatt forognak, és a fékezőegység (örvényáramú fék, hidraulikus fék, vagy villamos motor-generátor) terhelést ad le. A mérőrendszer rögzíti a görgő fordulatszámát és a féknyomatékot, ebből számítja a kerékteljesítményt:
ahol a görgőre kifejtett fékezőnyomaték (Nm), a görgő szögsebessége (rad/s). A jármű sebességét a görgő kerületi sebessége adja, a menetellenállási görbét a próbapad szoftvere a jármű tömegéből, légellenállásából és gördülési ellenállásából modellezi. A mérés során a járművet teljes terhelésen, fokozatonként végighajtják, így kapják a kerék- vagy motor teljesítmény- és nyomatékgörbét.
A próbapad alkalmas a menetellenállások, a fékpadi lassulás, a fordulatszám- és sebességmérő pontosságának ellenőrzésére is, de a belső égésű motor laboratóriumi fékpadi mérését nem helyettesíti.
Példa 1. Töltőnyomás értelmezése
rendszerteszterről.
Egy 2,0 literes turbódízel motoron a diagnosztikai műszer teljes
terhelésen, 3000 1/min-nél
abszolút nyomást mutat. A környezeti légnyomás
.
Mekkora a töltőnyomás?
Megoldás.
Ha a gyártó által előírt töltőnyomás ezen a munkaponton
–
túlnyomás (ellenőrizendő), az érték megfelelő.
Példa 2. Országúti fogyasztásmérés.
Egy benzines autó tele tankkal indul, a kilométer-számláló nullázva. A
mérés végén a kút pumpája
tüzelőanyagot ad ki, a megtett út
.
Számítsa ki az átlagfogyasztást, és ellenőrizze a nagyságrendet.
Megoldás.
Egy középkategóriás benzines autónál ez reális vegyes fogyasztás; ha
jönne ki, hibát kell keresni a mérésben (pl. nem volt tele a tank).
Ellenpélda. Egy szerelő a töltőnyomást úgy értelmezi, hogy a műszer értéke a túlnyomás, és ezért a rendszert hibásnak minősíti. A valóságban a műszer abszolút nyomást ad meg, így a töltőnyomás , ami megfelelő. Az ilyen félreértés felesleges alkatrészcseréhez vezet.
A levegőellátó és kipufogórendszer vizsgálatánál az alábbi ellenőrzőlista segít:
A mért értékeket mindig a gyártói javítási adatokhoz, kopási határokhoz vagy a típusra jellemző referenciaértékekhez képest értékeljük (ellenőrizendő: a gyártói adat).
Ügyfélpanasz. Egy 1,6 literes turbós Otto-motor
esetén a tulajdonos szerint az autó „nem húz, és néha búgó hangot ad”. A
motor hibakódja: P0299 „alacsony töltőnyomás” (a hibakód
típusfüggő, ellenőrizendő).
Hipotézis és mérés. A rendszerteszterrel kiolvassuk az élő adatokat: a kívánt töltőnyomás abszolút, a tényleges , a nyomáskülönbség . A légtömegmérő értéke a vártnál alacsonyabb. A füstgéppel a töltőlevegő-hűtő bemeneti csövénél a füst jól láthatóan kijut egy megrepedt szilikon tömlőnél.
Ok. A megrepedt tömlő miatt a sűrített levegő egy része a szabadba távozik, a motorhoz kevesebb levegő jut, ezért a teljesítmény csökken, és a vezérlő alacsony töltőnyomást rögzít.
Javítás. A repedt tömlő cseréje a gyártói előírás szerint, új szorítógyűrűkkel. Ellenőrzésként a hibakód törlése után országúti próbán a tényleges töltőnyomás ismét eléri a kívánt értéket. A jelenség megszűnik.
Megelőzés. A tömlők állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, különösen az illesztéseknél és a hőterhelésnek kitett helyeken.
Cél. Annak megállapítása, hogy a levegőellátó rendszer tömített-e, a turbó által elért töltőnyomás a gyártói tartományba esik-e, és a szabályozás (wastegate/VGT) működik-e.
Jármű- és adatazonosítás. Rögzítsük a jármű azonosítóját, motorszámát, a motor típusát, a turbófeltöltő típusát és a gyártói referenciaértékeket (töltőnyomás, lefúvató nyomás, ellenőrizendő).
Szükséges szerszámok, mérőeszközök, anyagok: rendszerteszter, mechanikus/elektronikus nyomásmérő a szívócsőhöz, füstgép, csavarhúzó készlet, tömlőszorító, védőkesztyű, védőszemüveg, munkalap, törlőkendő.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.
Munkavédelmi és környezetvédelmi lépések. A motort csak elszívással járathatjuk. A vizsgálat előtt győződjünk meg arról, hogy a kipufogórendszer lehűlt, és a jármű a kézifékkel rögzített, a kerekek kitámasztva. A szivárgó folyadékot (olaj, hűtőfolyadék) a veszélyes hulladék gyűjtőbe kell helyezni.
Számozott munkalépések:
Ellenőrzési pontok (példaértékek, ellenőrizendő): - Alapjáraton az abszolút szívócsőnyomás közelítőleg a légköri nyomás, a túlnyomás ≈ 0. - Teljes terhelésen, 3000 1/min-nél a töltőnyomás pl. dízelnél – túlnyomás (kb. – abszolút); benzinmotornál típusfüggő (ellenőrizendő: gyártói adat). - A kipufogó-ellennyomás terhelés alatt max. . - A füstgép nyomása nem haladja meg a gyártó által megadott értéket.
Tipikus hibák. A mérés közben nem rögzítik a légköri nyomást, ezért a töltőnyomást rosszul értelmezik. A füstgép nyomását túl magasra állítják, ami a tömítéseket károsíthatja. A kipufogó-ellennyomás mérésekor nem meleg motorral dolgoznak, ezért a mérési eredmény nem reprezentatív.
Dokumentálás. A munkalapon tüntessük fel a jármű adatait, a környezeti feltételeket, a referenciaértékeket, a mért értékeket, az elvégzett műveleteket és a próbaút eredményét.
A válaszokat lásd a Megoldások elején.
1. feladat (A). Számítsa ki az átlagfogyasztást, ha tüzelőanyag fogyott úton. Adja meg az értéket l/100 km-ben.
2. feladat (A). Egy turbónyomás-mérésnél a szívócsőben mért abszolút nyomás , a légköri nyomás . Mekkora a töltőnyomás? A gyártó – értéket ad meg; megfelel-e a mérés?
3. feladat (B). Egy görgős próbapadon a kerekeknél vonóerőt mérnek sebességnél. Számítsa ki a kerékteljesítményt kW-ban. Tegyük fel, hogy a hajtáslánc vesztesége 15%; becsülje meg a motor teljesítményét is.
4. feladat (B). Rendszerteszterrel egy turbódízel motoron kívánt és tényleges abszolút nyomást rögzítünk. A füstgép vizsgálat nem talál szivárgást. Soroljon fel két további lehetséges okot, és indokolja, milyen méréssel zárná ki azokat.
5. feladat (C). Hasonlítsa össze a fogyasztásmérést országúti és próbapadi módszerrel. Melyik előnye az ismételhetőség? Melyik tükrözi jobban a valós forgalmi viszonyokat? Válaszát indokolja.
6. feladat (D). Egy ügyfél panasza: „a turbó nem ad nyomást, az autó gyenge”, de a hibakód-tár üres. A rendszerteszterrel a tényleges töltőnyomás teljes terhelésen abszolút, a légköri nyomás . A wastegate működtetésekor a szelepzsák mozog, de a töltőnyomás nem változik. Hipotézise? Mit mérne ezután, és mi a valószínű hiba?
1. feladat.
Az eredmény reális, egy középkategóriás benzin- vagy dízelmotor átlagos
fogyasztásának felel meg.
2. feladat.
Töltőnyomás
.
Mivel
,
a mérés megfelel a gyártói tartománynak.
3. feladat.
Először a sebességet m/s-ra váltjuk:
.
Kerékteljesítmény:
A hajtáslánc veszteség miatt a motorteljesítmény becslése:
(A veszteségarány 15%, tehát a hatásfok 0,85.)
4. feladat.
Ha a kívánt
,
a tényleges
,
és nincs szivárgás, akkor a lehetséges okok:
- A wastegate vagy VGT szabályozó hibája: a szelep nyitva ragadt, vagy a
vákuum/elektromos aktuátor nem zár rendesen. Beavatkozó teszttel és a
szeleppozíció-érzékelő jelének vizsgálatával ellenőrizhető.
- A turbófeltöltő mechanikus károsodása: kopott csapágy, sérült
kompresszor- vagy turbinakerék, kokszosodott VGT lapátok. A tengelyjáték
mérésével és a turbina oldali vizsgálattal deríthető ki.
- A kipufogó-ellennyomás túl magas: részben eltömődött kipufogórendszer
vagy katalizátor/DPF. Az ellennyomás mérésével zárható ki.
5. feladat.
Az országúti mérés a valós forgalmi viszonyokat tükrözi, de nehezen
ismételhető pontosan, mert az időjárás, a forgalom, a vezető hatása
nagy. A próbapadi mérés laboratóriumi körülmények között, szabványos
ciklussal ismételhető, de a valós forgalmi hatások (szél, emelkedő)
modellezése közelítő. Az ismételhetőség a próbapad előnye, a valós
forgalmi viszonyokhoz az országúti mérés áll közelebb.
6. feladat.
Mivel a tényleges töltőnyomás gyakorlatilag a légköri nyomás (1,00 vs
0,97 bar), a turbó nem tölt. A wastegate mozog, de nincs hatás, tehát a
szabályozás nem zár. Lehetséges ok: a wastegate-szelep nem zár teljesen
(pl. a szelepülék kopott, a rúd beállítása rossz, vagy a nyomásvezérlő
szelep hibás), vagy a turbó kompresszor kereke sérült és nem szállít
levegőt. Következő mérés: a kompresszor nyomóoldalán mért nyomás
közvetlenül a turbó után; ha ott sincs nyomásemelkedés, a turbó kereke
vagy a szabályozás a hiba. A tengelyjáték ellenőrzése és a
kompresszorkerék szemrevételezése után a wastegate zárásának ellenőrzése
következik.
A levegőellátás, a kipufogórendszer és a turbófeltöltő diagnosztikája a mérési adatokra épül. A töltőnyomás a légköri nyomás feletti túlnyomás, ezért az abszolút nyomás értékéből mindig le kell vonni a környezeti légnyomást. A levegőellátó hiba gyakori oka a nyomóoldali szivárgás, amelyet füstgéppel lehet jól kimutatni. A kipufogó-ellennyomás mérésével a katalizátor, a részecskeszűrő vagy a dob dugulása deríthető ki üzemi hőmérsékleten, terhelés alatt. A turbófeltöltő – a Feltöltés: turbófeltöltő, változtatható geometria, mechanikus és dinamikus feltöltés alfejezetben megismert – egészségét tengelyjátékkal, olajszivárgással, a töltőnyomás kívánt/tényleges eltérésével és a wastegate/VGT beavatkozó tesztjével ellenőrizzük. A fogyasztás mérése országúton tele tankkal, azonos kút és körülmények között történik: l/100 km. A görgős próbapad a kerekeken leadott vonóerőt méri, és abból számítja a teljesítményt , a hajtáslánc veszteségét becsüli. A méréseket mindig a gyártói adatokhoz és határértékekhez viszonyítjuk. Továbbvitt eredmény: a töltőnyomás-, ellennyomás- és fogyasztásvizsgálat lépéseit a Vizsgafelkészülés komplex hibakeresési feladataiban alkalmazzuk.
Az alfejezet a stabil fizikai, áramlástani és műszaki alapokra épül, jogszabályi hivatkozást nem igényelt. A megadott gyártói értékek – töltőnyomás-tartomány, maximális füstgépnyomás, kipufogó-ellennyomás határ, hibakódok, tengelyjáték – tanulási példák, és minden esetben ellenőrizendők a gyártói javítási adatok vagy a típusdokumentáció alapján. A fedélzeti diagnosztikai hibakódok értelmezése a Rendszerteszter-használat: élő adatok, beavatkozó teszt, adaptációk, kódolás és a Fedélzeti diagnosztika: OBD és EOBD alfejezetekben tárgyalt szabványok szerint történik; a konkrét kódok típusonként eltérhetnek. A próbapadi mérési ciklus és a menetellenállási modell pontossága a mérőberendezés kalibrálásától és a beállított járműadatoktól függ, ezért a mérési jegyzőkönyvben a körülményeket dokumentálni kell.