37.6 Levegőellátás, kipufogórendszer, turbófeltöltő és fogyasztásmérés diagnosztikája

37.6.1 Motiváció

Egy turbódízel személyautó tulajdonosa azzal érkezik a műhelybe, hogy „nincs meg a régi ereje, 3000 1/min fölött mintha elfogyna a levegője, és néha mintha hallana egy sziszegő hangot”. Egy másik ügyfél egyszerűbb kérdéssel jön: „többet fogyaszt az autó, mint eddig, lehet, hogy a turbó rossz?”. A két panasz nagyon különböző lehet, de sokszor ugyanarra a területre vezet: a levegőellátó, a kipufogó- és a feltöltőrendszer, valamint a fogyasztásmérés láncolatára. Ebben az alfejezetben azt tanuljuk meg, hogyan mérjük fel ezeket a rendszereket úgy, hogy ne alkatrészcserével találgassunk, hanem mérésekkel szűkítsük a lehetséges okokat.

37.6.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy feltöltött, injektoros motor levegőútját mint egy csővezeték-rendszert. A friss levegő a légszűrőház szívócsonkján lép be, áthalad a légtömegmérőn, majd a turbófeltöltő kompresszorkerekén. Innen a sűrített, felmelegedett levegő a töltőlevegő-hűtőbe kerül, majd a fojtószelepen (Otto-motornál) vagy közvetlenül az elosztócsövön át a hengerekbe jut. A kipufogógáz a hengerekből a kipufogócsonkon át a turbina felé áramlik, megforgatja a turbinakereket, majd a kipufogórendszeren, katalizátoron, részecskeszűrőn és dobokon át távozik. A diagnosztika során ezt a két áramlási utat vizsgáljuk: ahol szivárgás, dugulás vagy szabályozási hiba van, ott nyomás- és hőmérsékletadatokkal, füstgéppel vagy próbapadi méréssel találjuk meg a hibát.

Statikus változat (mint a PDF-ben)A levegő a légszűrőtől a légtömegmérőn, kompresszoron, töltőlevegő-hűtőn át a hengerekbe, a kipufogógáz a turbinán, katalizátoron és részecskeszűrőn át a dobba jut; négy számozott mérési pont; mellette nyomásskála: 0,98 bar légköri, 2,45 bar abszolút, különbségük 1,47 bar töltőnyomás.
Feltöltött motor levegő- és kipufogóútja a mérési pontokkal

Az ábrán a sraffozott dobozok a nyomóoldalt (túlnyomás), a pontozottak a kipufogóoldalt jelölik; a számozott mérési pontok: 1 légtömegmérő, 2 töltőnyomás-érzékelő (abszolút nyomást mér), 3 ellennyomás-mérő csatlakozás, 4 füstgép-betáplálás. A jobb oldali skála az 1. kidolgozott példát mutatja: a műszer 2,45 bar abszolút nyomásából a 0,98 bar légköri nyomást levonva 1,47 bar a töltőnyomás. A HTML-változatban a nyomások állíthatók, és hibaszcenáriók (tömlőszakadás, nyitva ragadt wastegate, eldugult DPF) is kiválaszthatók.

37.6.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. Töltőnyomás (boost pressure). A feltöltő által a szívóoldalon előállított, a környezeti légköri nyomás fölé eső túlnyomás, jele pboostp_{\text{boost}} (bar vagy kPa). Az abszolút szívóoldali nyomás: pabs=patm+pboostp_{\text{abs}} = p_{\text{atm}} + p_{\text{boost}} ahol patmp_{\text{atm}} a környezeti légnyomás. A diagnosztikai műszerek gyakran abszolút nyomást mutatnak, ezért a mért értéket mindig a légköri nyomáshoz kell viszonyítani.

Definíció. Kipufogó-ellennyomás (exhaust back pressure). A kipufogórendszerben a kipufogógáz áramlását akadályozó nyomás, amelyet a turbina előtt vagy a katalizátor előtt mérünk. A túlzott ellennyomás csökkenti a töltéscsere hatásfokát, növeli a fogyasztást és rontja a teljesítményt.

Összefüggés. Fogyasztásmérés országúton. A fogyasztást leggyakrabban l/100 km egységben adjuk meg. Ha VV liter üzemanyagot fogyasztottunk ss kilométer úton, akkor az átlagfogyasztás: Q=Vs⋅100[l100km]Q = \frac{V}{s} \cdot 100 \quad \left[\frac{\text{l}}{100\,\text{km}}\right] A mérést mindig tele tankkal, azonos töltőállomáson, azonos kútnál, lehetőleg azonos hőmérsékleten kell végezni, mert a tüzelőanyag sűrűsége és a tankolás habzása hibát visz be.

Összefüggés. Görgős próbapadon mért teljesítmény. A próbapad a kerekeken leadott vonóerőt méri, és a görgő fordulatszámából kiszámítja a jármű sebességét, illetve a menetellenállás-modellel a motor nyomatékát és teljesítményét. A kerékteljesítmény: Pkerék=Fv⋅vP_{\text{kerék}} = F_v \cdot v ahol FvF_v a kerekeken mért vonóerő (N), vv a jármű sebessége (m/s). A motor teljesítményt a hajtáslánc veszteségének becsült értékével korrigálják.

37.6.4 Felépítés és működés

37.6.4.1 A levegőellátó rendszer vizsgálata

A levegőellátó rendszer leggyakoribb hibája a nyomóoldali szivárgás. A szivárgás miatt a sűrített levegő egy része elvész, a légtömegmérő által mért és a hengerbe jutó levegőmennyiség eltér, ami keverékhibához, füstöléshez vagy teljesítménycsökkenéshez vezet. A vizsgálat leghatékonyabb eszköze a füstgép: a szívórendszert lezárják, és olajpára alapú, látható füstöt nyomnak be enyhe túlnyomással. A szivárgó pontokon a füst kijut, és UV-lámpával is láthatóvá tehető. A füstgép előnye, hogy a legkisebb repedéseket is kimutatja, mert a füst látható marad, ellentétben a sűrített levegős szivárgásvizsgálattal, ahol a szivárgás hangját a műhelyzaj elnyomja.

Figyelem. A vizsgálat során a motor nem járhat, a rendszerben lévő nyomást fel kell engedni; a sűrített levegővel való nyomáspróbánál a gyártói maximális nyomást tilos túllépni (ellenőrizendő: a gyártói javítási adat).

37.6.4.2 Kipufogórendszer vizsgálata: ellennyomás

A kipufogórendszerben a dugulást (katalizátor, részecskeszűrő, dob) az ellennyomás mérésével lehet kimutatni. A mérést a turbina előtt, a kipufogócsonk nyomásmérő csatlakozójánál végezzük, ha van, vagy a lambdaszonda furatánál, megfelelő adapterrel. A motort üzemi hőmérsékletre melegítik, majd terhelés alatt – görgős teljesítménymérő próbapadon, vagy a gyártó által megengedett esetben közúti próbán, adatrögzítéssel – mérik a nyomást (ellenőrizendő: gyártói eljárás). Bakra emelt járművön hajtott kereket terhelni, fék ellen járatni tilos. Egy ép rendszer ellennyomása Otto-motoroknál általában 0,1–0,3 bar, dízeleknél 0,2–0,5 bar terhelés alatt; a pontos határértéket a gyártó adja meg (ellenőrizendő: a gyártói javítási adat). A részecskeszűrős dízeleknél a regenerációs állapotot is figyelembe kell venni, mert a hamutartalom növeli az ellennyomást.

37.6.4.3 Turbófeltöltő ellenőrzése és töltőnyomás mérése

A turbófeltöltő ellenőrzést a Feltöltés: turbófeltöltő, változtatható geometria, mechanikus és dinamikus feltöltés alfejezetben bemutatott felépítésre építjük. A diagnosztika során a következőket vizsgáljuk:

  1. Radiális és axiális játék. A leszerelt tömlőkkel megfogjuk a tengelyt: a radiális (oldalirányú) játék minimális lehet, az axiális játék észrevehetetlen. A pontos értékek gyártónként eltérők (jellemzően max. 0,1–0,2 mm oldalirányú; ellenőrizendő).
  2. Olajszivárgás vagy kokszosodás. A kompresszoroldali levegőcsőben olajnyom utal a tömítés sérülésére vagy a leeresztő olajút szűkületére.
  3. Töltőnyomás-szabályozás. A rendszerteszterrel élő adatként figyeljük a kívánt és a tényleges töltőnyomást, a wastegate vagy VGT beavatkozó aktuátor pozícióját. Beavatkozó tesztben a VGT lapátrácsot elmozdítjuk, vagy a wastegate szelepet működtetjük, és figyeljük a reakciót.
  4. Töltőnyomás mérése munka közben. A megadott fordulatszámon, teljes terhelésen a tényleges töltőnyomást összevetjük a gyártói kitűzött értékkel (például dízelnél 1,3–1,6 bar túlnyomás, azaz kb. 2,3–2,6 bar abszolút nyomás, ellenőrizendő).

A méréshez a diagnosztikai műszeren kívül egy mechanikus vagy elektronikus nyomásmérő is csatlakoztatható a szívócsőhöz. A korszerű motoroknál a motorvezérlő a töltőnyomást egy nyomásérzékelővel méri, és a műszeren is megjeleníthető.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Turbófeltöltő metszete turbina- és kompresszorkerékkel, csapágyházzal és wastegate-tel; a tengely radiális és axiális játékának kézi ellenőrzése.
A turbófeltöltő metszete és a tengelyjáték kézi ellenőrzése (sematikus vonalrajz)

Az (a) metszeten a kipufogógáz a turbinakereket hajtja, a közös tengely a kompresszorkereket forgatja; a siklócsapágyakat a motorolaj keni (pontozott olajút), a tömítőgyűrűk tartják vissza az olajat, a wastegate a töltőnyomást szabályozza. A (b) képsor a játékvizsgálatot mutatja hideg motornál, leszerelt szívótömlő mellett: radiális (le-fel) és axiális (ki-be) mozgatás, kétség esetén mérőórás mérés a gyártói adatra. A (c) pár a tiszta, ép és az olajos, sérült lapátú kompresszoroldalt veti össze. Járó motornál a feltöltő nyílásába nyúlni tilos.

37.6.4.4 Tüzelőanyag-fogyasztás mérése

A fogyasztásmérést két fő módon végezzük:

Régebbi, karburátoros vagy mechanikus befecskendezésű járműveken a fogyasztást gyakran áramlásmérővel, a betáplált tüzelőanyag mennyiségének mérésével határozzák meg, mert a fedélzeti számítógép hiányzik. A mai rendszereknél a fedélzeti számítógép is hasznos, de hitelesítés nélkül csak tájékoztató érték.

37.6.4.5 Görgős teljesítménymérő próbapad felépítése és működése

A görgős próbapad két, egymással párhuzamos, görgőpárt tartalmaz (kétgörgős padnál a görgők átmérője jellemzően néhány deciméter, egygörgős padnál nagyobb – ellenőrizendő: a pad adatlapja), amelyre a jármű hajtott kerekei felhajtanak. A görgők a jármű kerekei alatt forognak, és a fékezőegység (örvényáramú fék, hidraulikus fék, vagy villamos motor-generátor) terhelést ad le. A mérőrendszer rögzíti a görgő fordulatszámát és a féknyomatékot, ebből számítja a kerékteljesítményt:

Pkerék=Mgörgő⋅ωgörgőP_{\text{kerék}} = M_{\text{görgő}} \cdot \omega_{\text{görgő}}

ahol MgörgőM_{\text{görgő}} a görgőre kifejtett fékezőnyomaték (Nm), ωgörgő\omega_{\text{görgő}} a görgő szögsebessége (rad/s). A jármű sebességét a görgő kerületi sebessége adja, a menetellenállási görbét a próbapad szoftvere a jármű tömegéből, légellenállásából és gördülési ellenállásából modellezi. A mérés során a járművet teljes terhelésen, fokozatonként végighajtják, így kapják a kerék- vagy motor teljesítmény- és nyomatékgörbét.

A próbapad alkalmas a menetellenállások, a fékpadi lassulás, a fordulatszám- és sebességmérő pontosságának ellenőrzésére is, de a belső égésű motor laboratóriumi fékpadi mérését nem helyettesíti.

37.6.5 Kidolgozott példák

Példa 1. Töltőnyomás értelmezése rendszerteszterről.
Egy 2,0 literes turbódízel motoron a diagnosztikai műszer teljes terhelésen, 3000 1/min-nél 2,45bar2{,}45\,\text{bar} abszolút nyomást mutat. A környezeti légnyomás 0,98bar0{,}98\,\text{bar}. Mekkora a töltőnyomás?

Megoldás.
pboost=pabs−patm=2,45bar−0,98bar=1,47barp_{\text{boost}} = p_{\text{abs}} - p_{\text{atm}} = 2{,}45\,\text{bar} - 0{,}98\,\text{bar} = 1{,}47\,\text{bar}
Ha a gyártó által előírt töltőnyomás ezen a munkaponton 1,31{,}3–1,6bar1{,}6\,\text{bar} túlnyomás (ellenőrizendő), az érték megfelelő.

Példa 2. Országúti fogyasztásmérés.
Egy benzines autó tele tankkal indul, a kilométer-számláló nullázva. A mérés végén a kút pumpája 38,4l38{,}4\,\text{l} tüzelőanyagot ad ki, a megtett út 512km512\,\text{km}. Számítsa ki az átlagfogyasztást, és ellenőrizze a nagyságrendet.

Megoldás.
Q=38,4l512km⋅100=7,50l100kmQ = \frac{38{,}4\,\text{l}}{512\,\text{km}} \cdot 100 = 7{,}50\,\frac{\text{l}}{100\,\text{km}}
Egy középkategóriás benzines autónál ez reális vegyes fogyasztás; ha 4,0l100km4{,}0\,\frac{\text{l}}{100\,\text{km}} jönne ki, hibát kell keresni a mérésben (pl. nem volt tele a tank).

Ellenpélda. Egy szerelő a töltőnyomást úgy értelmezi, hogy a műszer 2,45bar2{,}45\,\text{bar} értéke a túlnyomás, és ezért a rendszert hibásnak minősíti. A valóságban a műszer abszolút nyomást ad meg, így a töltőnyomás 1,47bar1{,}47\,\text{bar}, ami megfelelő. Az ilyen félreértés felesleges alkatrészcseréhez vezet.

37.6.6 Minőségellenőrzés

A levegőellátó és kipufogórendszer vizsgálatánál az alábbi ellenőrzőlista segít:

A mért értékeket mindig a gyártói javítási adatokhoz, kopási határokhoz vagy a típusra jellemző referenciaértékekhez képest értékeljük (ellenőrizendő: a gyártói adat).

37.6.7 Valós életbeli alkalmazás

Ügyfélpanasz. Egy 1,6 literes turbós Otto-motor esetén a tulajdonos szerint az autó „nem húz, és néha búgó hangot ad”. A motor hibakódja: P0299 „alacsony töltőnyomás” (a hibakód típusfüggő, ellenőrizendő).

Hipotézis és mérés. A rendszerteszterrel kiolvassuk az élő adatokat: a kívánt töltőnyomás 1,8bar1{,}8\,\text{bar} abszolút, a tényleges 1,3bar1{,}3\,\text{bar}, a nyomáskülönbség 0,5bar0{,}5\,\text{bar}. A légtömegmérő értéke a vártnál alacsonyabb. A füstgéppel a töltőlevegő-hűtő bemeneti csövénél a füst jól láthatóan kijut egy megrepedt szilikon tömlőnél.

Ok. A megrepedt tömlő miatt a sűrített levegő egy része a szabadba távozik, a motorhoz kevesebb levegő jut, ezért a teljesítmény csökken, és a vezérlő alacsony töltőnyomást rögzít.

Javítás. A repedt tömlő cseréje a gyártói előírás szerint, új szorítógyűrűkkel. Ellenőrzésként a hibakód törlése után országúti próbán a tényleges töltőnyomás ismét eléri a kívánt értéket. A jelenség megszűnik.

Megelőzés. A tömlők állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, különösen az illesztéseknél és a hőterhelésnek kitett helyeken.

37.6.8 Gyakorlati útmutató

37.6.8.1 Töltőnyomás ellenőrzése és szivárgásvizsgálat

Cél. Annak megállapítása, hogy a levegőellátó rendszer tömített-e, a turbó által elért töltőnyomás a gyártói tartományba esik-e, és a szabályozás (wastegate/VGT) működik-e.

Jármű- és adatazonosítás. Rögzítsük a jármű azonosítóját, motorszámát, a motor típusát, a turbófeltöltő típusát és a gyártói referenciaértékeket (töltőnyomás, lefúvató nyomás, ellenőrizendő).

Szükséges szerszámok, mérőeszközök, anyagok: rendszerteszter, mechanikus/elektronikus nyomásmérő a szívócsőhöz, füstgép, csavarhúzó készlet, tömlőszorító, védőkesztyű, védőszemüveg, munkalap, törlőkendő.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Munkavédelmi és környezetvédelmi lépések. A motort csak elszívással járathatjuk. A vizsgálat előtt győződjünk meg arról, hogy a kipufogórendszer lehűlt, és a jármű a kézifékkel rögzített, a kerekek kitámasztva. A szivárgó folyadékot (olaj, hűtőfolyadék) a veszélyes hulladék gyűjtőbe kell helyezni.

Számozott munkalépések:

  1. Gyújtás ki.
  2. Szemrevételezéssel ellenőrizzük a légszűrőt, a szívócsöveket, a töltőlevegő-hűtőt és a gumitömlőket repedés, olajnyom vagy meglazult szorítás szempontjából.
  3. Csatlakoztassuk a rendszertesztert, olvassuk ki a hibakódokat és az élő adatokat: légtömeg, töltőnyomás (kívánt/tényleges), légköri nyomás, szívócső-hőmérséklet.
  4. Indítsuk a motort, melegítsük üzemi hőmérsékletre. Rögzítsük az alapjárati értékeket.
  5. Végezzünk teljes terhelésű mérést görgős próbapadon, vagy közúton a KRESZ szabályai szerint, biztonságos szakaszon, két fővel (a vezető vezet, a másik személy kezeli a rendszertesztert; a mérőkábelek rögzítve, a pedálok szabadon): figyeljük a tényleges töltőnyomást a gyártói értékhez képest.
  6. Ha a töltőnyomás alacsony, végezzünk füstgépes szivárgásvizsgálatot a nyomóoldalon: a füstgép nyomását fokozatosan, max. 0,3–0,5 bar túlnyomásig emeljük (ellenőrizendő).
  7. A szivárgó pontokat jelöljük meg, javítsuk (tömlő csere, szorítógyűrű utánhúzás).
  8. Ha nincs szivárgás, ellenőrizzük a wastegate vagy VGT beavatkozót a rendszerteszter beavatkozó tesztjével: a lapátrácsnak egyenletesen, akadás nélkül kell mozognia.
  9. Mérjük meg a kipufogó-ellennyomást terhelés alatt, hasonlítsuk a gyári határértékhez.
  10. Dokumentáljuk a mérési eredményeket, a javítási lépéseket, és töröljük a hibakódot. Végezzünk próbautat.

Ellenőrzési pontok (példaértékek, ellenőrizendő): - Alapjáraton az abszolút szívócsőnyomás közelítőleg a légköri nyomás, a túlnyomás ≈ 0. - Teljes terhelésen, 3000 1/min-nél a töltőnyomás pl. dízelnél 1,31{,}3–1,6bar1{,}6\,\text{bar} túlnyomás (kb. 2,32{,}3–2,6bar2{,}6\,\text{bar} abszolút); benzinmotornál típusfüggő (ellenőrizendő: gyártói adat). - A kipufogó-ellennyomás terhelés alatt max. 0,5bar0{,}5\,\text{bar}. - A füstgép nyomása nem haladja meg a gyártó által megadott értéket.

Tipikus hibák. A mérés közben nem rögzítik a légköri nyomást, ezért a töltőnyomást rosszul értelmezik. A füstgép nyomását túl magasra állítják, ami a tömítéseket károsíthatja. A kipufogó-ellennyomás mérésekor nem meleg motorral dolgoznak, ezért a mérési eredmény nem reprezentatív.

Dokumentálás. A munkalapon tüntessük fel a jármű adatait, a környezeti feltételeket, a referenciaértékeket, a mért értékeket, az elvégzett műveleteket és a próbaút eredményét.

37.6.9 Tipikus hibák

  1. Abszolút és relatív nyomás összekeverése. A szerelő a rendszerteszter abszolút nyomásértékét töltőnyomásként kezeli, és tévesen hibás turbót diagnosztizál. Helyes: mindig vonjuk le a légköri nyomást.
  2. Szivárgásvizsgálat sűrített levegővel, túl nagy nyomással. A túlnyomás a töltőlevegő-hűtő vagy a tömlők megrepedését okozza. Helyes: a gyártói maximális nyomás betartása, lehetőleg füstgép használata.
  3. Fogyasztásmérés hibás tankolással. A mérés előtt nem töltik tele a tankot, vagy másik kutat használnak. A kút eltérése és a habzás akár 5–10%-os hibát is okozhat. Helyes: azonos kút, azonos töltőpisztoly, lenyugodott tank, tele tankolás.
  4. A VGT/wastegate hibájának figyelmen kívül hagyása. Ha a vákuum vagy elektromos aktuátor nem működik, a töltőnyomás alacsony, de a turbó mechanikusan ép. Helyes: a beavatkozó teszt elvégzése az alkatrészcsere előtt.
  5. A kipufogó-ellennyomás mérésének elhagyása. A részecskeszűrős dízelnél a dugulás a teljesítmény és a fogyasztás romlását okozza, de a turbó tűnik hibásnak. Helyes: az ellennyomás mindig része a diagnosztikának.

37.6.10 Önellenőrzés

  1. Egy diagnosztikai műszer 2,70bar2{,}70\,\text{bar} abszolút nyomást mutat teljes terhelésnél. A légköri nyomás 0,95bar0{,}95\,\text{bar}. Mekkora a töltőnyomás? (Számolja ki.)
  2. Igaz-e: a füstgépes szivárgásvizsgálatot járó motornál is el lehet végezni?
  3. Miért kell a kipufogó-ellennyomást üzemi hőmérsékleten, terhelés alatt mérni?
  4. Mi a különbség az országúti és a próbapadi fogyasztásmérés között a gyakorlatban?
  5. A szerelő szerint a 0,20bar0{,}20\,\text{bar} ellennyomás túl magas, és katalizátordugulásra utal. Mi a hiba az érvelésben?

A válaszokat lásd a Megoldások elején.

37.6.11 Feladatok

1. feladat (A). Számítsa ki az átlagfogyasztást, ha 46,8l46{,}8\,\text{l} tüzelőanyag fogyott 620km620\,\text{km} úton. Adja meg az értéket l/100 km-ben.

2. feladat (A). Egy turbónyomás-mérésnél a szívócsőben mért abszolút nyomás 2,35bar2{,}35\,\text{bar}, a légköri nyomás 1,00bar1{,}00\,\text{bar}. Mekkora a töltőnyomás? A gyártó 1,21{,}2–1,5bar1{,}5\,\text{bar} értéket ad meg; megfelel-e a mérés?

3. feladat (B). Egy görgős próbapadon a kerekeknél Fv=2800NF_v = 2\,800\,\text{N} vonóerőt mérnek v=80km/hv = 80\,\text{km/h} sebességnél. Számítsa ki a kerékteljesítményt kW-ban. Tegyük fel, hogy a hajtáslánc vesztesége 15%; becsülje meg a motor teljesítményét is.

4. feladat (B). Rendszerteszterrel egy turbódízel motoron 1,80bar1{,}80\,\text{bar} kívánt és 1,20bar1{,}20\,\text{bar} tényleges abszolút nyomást rögzítünk. A füstgép vizsgálat nem talál szivárgást. Soroljon fel két további lehetséges okot, és indokolja, milyen méréssel zárná ki azokat.

5. feladat (C). Hasonlítsa össze a fogyasztásmérést országúti és próbapadi módszerrel. Melyik előnye az ismételhetőség? Melyik tükrözi jobban a valós forgalmi viszonyokat? Válaszát indokolja.

6. feladat (D). Egy ügyfél panasza: „a turbó nem ad nyomást, az autó gyenge”, de a hibakód-tár üres. A rendszerteszterrel a tényleges töltőnyomás teljes terhelésen 1,00bar1{,}00\,\text{bar} abszolút, a légköri nyomás 0,97bar0{,}97\,\text{bar}. A wastegate működtetésekor a szelepzsák mozog, de a töltőnyomás nem változik. Hipotézise? Mit mérne ezután, és mi a valószínű hiba?

37.6.12 Megoldások

37.6.12.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. pboost=2,70−0,95=1,75barp_{\text{boost}} = 2{,}70 - 0{,}95 = 1{,}75\,\text{bar}.
  2. Hamis. A füstgépes vizsgálatnál a motor nem járhat, mert a rendszeren lévő túlnyomás sérülést okozhat, és a motor a füstöt beszívná.
  3. A kipufogórendszer hőtágulása és a kipufogógáz áramlási sebessége üzemi hőmérsékleten és terhelés alatt reális; hideg motornál az ellennyomás kisebb, ezért a mérés hamis eredményt adna.
  4. Az országúti mérés a valós forgalomban, de kevésbé ismételhető; a próbapadi mérés szabványos ciklussal, ismételhetően, laboratóriumi körülmények között mér.
  5. A 0,20bar0{,}20\,\text{bar} ellennyomás Otto-motoroknál akár normális is lehet; a konkrét gyártói határérték ismerete nélkül nem lehet dugulásra következtetni.

37.6.12.2 Feladatok megoldásai

1. feladat.
Q=46,8l620km⋅100=7,55l100kmQ = \frac{46{,}8\,\text{l}}{620\,\text{km}} \cdot 100 = 7{,}55\,\frac{\text{l}}{100\,\text{km}}
Az eredmény reális, egy középkategóriás benzin- vagy dízelmotor átlagos fogyasztásának felel meg.

2. feladat.
Töltőnyomás pboost=2,35−1,00=1,35barp_{\text{boost}} = 2{,}35 - 1{,}00 = 1{,}35\,\text{bar}. Mivel 1,2≤1,35≤1,51{,}2 \le 1{,}35 \le 1{,}5, a mérés megfelel a gyártói tartománynak.

3. feladat.
Először a sebességet m/s-ra váltjuk: v=80km/h=803,6=22,22m/sv = 80\,\text{km/h} = \frac{80}{3{,}6} = 22{,}22\,\text{m/s}.
Kerékteljesítmény:
Pkerék=Fv⋅v=2800N⋅22,22m/s=62,2kWP_{\text{kerék}} = F_v \cdot v = 2\,800\,\text{N} \cdot 22{,}22\,\text{m/s} = 62{,}2\,\text{kW}
A hajtáslánc veszteség miatt a motorteljesítmény becslése:
Pmotor≈62,20,85=73,2kWP_{\text{motor}} \approx \frac{62{,}2}{0{,}85} = 73{,}2\,\text{kW}
(A veszteségarány 15%, tehát a hatásfok 0,85.)

4. feladat.
Ha a kívánt 1,80bar1{,}80\,\text{bar}, a tényleges 1,20bar1{,}20\,\text{bar}, és nincs szivárgás, akkor a lehetséges okok:
- A wastegate vagy VGT szabályozó hibája: a szelep nyitva ragadt, vagy a vákuum/elektromos aktuátor nem zár rendesen. Beavatkozó teszttel és a szeleppozíció-érzékelő jelének vizsgálatával ellenőrizhető.
- A turbófeltöltő mechanikus károsodása: kopott csapágy, sérült kompresszor- vagy turbinakerék, kokszosodott VGT lapátok. A tengelyjáték mérésével és a turbina oldali vizsgálattal deríthető ki.
- A kipufogó-ellennyomás túl magas: részben eltömődött kipufogórendszer vagy katalizátor/DPF. Az ellennyomás mérésével zárható ki.

5. feladat.
Az országúti mérés a valós forgalmi viszonyokat tükrözi, de nehezen ismételhető pontosan, mert az időjárás, a forgalom, a vezető hatása nagy. A próbapadi mérés laboratóriumi körülmények között, szabványos ciklussal ismételhető, de a valós forgalmi hatások (szél, emelkedő) modellezése közelítő. Az ismételhetőség a próbapad előnye, a valós forgalmi viszonyokhoz az országúti mérés áll közelebb.

6. feladat.
Mivel a tényleges töltőnyomás gyakorlatilag a légköri nyomás (1,00 vs 0,97 bar), a turbó nem tölt. A wastegate mozog, de nincs hatás, tehát a szabályozás nem zár. Lehetséges ok: a wastegate-szelep nem zár teljesen (pl. a szelepülék kopott, a rúd beállítása rossz, vagy a nyomásvezérlő szelep hibás), vagy a turbó kompresszor kereke sérült és nem szállít levegőt. Következő mérés: a kompresszor nyomóoldalán mért nyomás közvetlenül a turbó után; ha ott sincs nyomásemelkedés, a turbó kereke vagy a szabályozás a hiba. A tengelyjáték ellenőrzése és a kompresszorkerék szemrevételezése után a wastegate zárásának ellenőrzése következik.

37.6.13 Rövid összefoglaló

A levegőellátás, a kipufogórendszer és a turbófeltöltő diagnosztikája a mérési adatokra épül. A töltőnyomás a légköri nyomás feletti túlnyomás, ezért az abszolút nyomás értékéből mindig le kell vonni a környezeti légnyomást. A levegőellátó hiba gyakori oka a nyomóoldali szivárgás, amelyet füstgéppel lehet jól kimutatni. A kipufogó-ellennyomás mérésével a katalizátor, a részecskeszűrő vagy a dob dugulása deríthető ki üzemi hőmérsékleten, terhelés alatt. A turbófeltöltő – a Feltöltés: turbófeltöltő, változtatható geometria, mechanikus és dinamikus feltöltés alfejezetben megismert – egészségét tengelyjátékkal, olajszivárgással, a töltőnyomás kívánt/tényleges eltérésével és a wastegate/VGT beavatkozó tesztjével ellenőrizzük. A fogyasztás mérése országúton tele tankkal, azonos kút és körülmények között történik: Q=V/s⋅100Q = V/s \cdot 100 l/100 km. A görgős próbapad a kerekeken leadott vonóerőt méri, és abból számítja a teljesítményt P=Fv⋅vP = F_v \cdot v, a hajtáslánc veszteségét becsüli. A méréseket mindig a gyártói adatokhoz és határértékekhez viszonyítjuk. Továbbvitt eredmény: a töltőnyomás-, ellennyomás- és fogyasztásvizsgálat lépéseit a Vizsgafelkészülés komplex hibakeresési feladataiban alkalmazzuk.

37.6.14 Források és ellenőrzési hiányok

Az alfejezet a stabil fizikai, áramlástani és műszaki alapokra épül, jogszabályi hivatkozást nem igényelt. A megadott gyártói értékek – töltőnyomás-tartomány, maximális füstgépnyomás, kipufogó-ellennyomás határ, hibakódok, tengelyjáték – tanulási példák, és minden esetben ellenőrizendők a gyártói javítási adatok vagy a típusdokumentáció alapján. A fedélzeti diagnosztikai hibakódok értelmezése a Rendszerteszter-használat: élő adatok, beavatkozó teszt, adaptációk, kódolás és a Fedélzeti diagnosztika: OBD és EOBD alfejezetekben tárgyalt szabványok szerint történik; a konkrét kódok típusonként eltérhetnek. A próbapadi mérési ciklus és a menetellenállási modell pontossága a mérőberendezés kalibrálásától és a beállított járműadatoktól függ, ezért a mérési jegyzőkönyvben a körülményeket dokumentálni kell.