36.3 Környezetvédelmi felülvizsgálat, tanúsítvány és a jármű felkészítése a műszaki vizsgára

36.3.1 Motiváció

A műhelyben gyakran hallod: „viszem műszaki vizsgára, nézzük át, hogy ne bukjon meg”. Az időszakos vizsga nemcsak fék-, futómű- és világításvizsgálatból áll, hanem környezetvédelmi felülvizsgálatból is. Ha a kipufogógáz-érték rossz, a motorellenőrző lámpa (MIL) világít, az OBD-rendszer readiness állapota nem kész, vagy a futómű/kormány/fék rendszerben kopást talál a vizsgabiztos, a jármű elutasítást kap. A javítás és a vizsga előtti tudatos felkészítés az autószerelő feladata, mert így kerülhetők el a felesleges vizsgaismétlések és az ügyfél bosszúsága.

36.3.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy vizsgaállomást. Az autó a vizsgálósor elején áll. A vizsgabiztos először az okmányokat és az alvázszámot ellenőrzi, majd szemrevételezi a világítást, az üléseket, a biztonsági övet és az üvegfelületeket. Ezután a jármű a fékpadra gurul, ahol fékerőt és oldalankénti fékerő-különbséget mérnek. A következő állomáson a lengéscsillapító-vizsgáló és a futómű-holtjátékmérő következik, majd a fényszóró-ellenőrző. A sor végén a kipufogógáz-műszer szondáját a kipufogóba helyezik, vagy a diagnosztikai csatlakozón át EOBD-adatokat olvasnak. A mért értékeket a műszer a jármű típusához rendelt határértékekkel veti össze, a jegyzőkönyv pedig azonnal mutatja az eredményt.

36.3.3 Definíciók és jogi keret

Definíció. Környezetvédelmi felülvizsgálatnak nevezzük a jármű műszaki vizsgájának azt a részét, amely a kipufogógáz-kibocsátást, a fedélzeti diagnosztika (OBD/EOBD) állapotát, a tüzelőanyag- és kipufogórendszer tömítettségét, valamint a környezetvédelmi szempontból lényeges szerkezetek (például katalizátor, DPF, EGR, aktívszén-tartály) meglétét és működését ellenőrzi.

Definíció. Műszaki vizsgálati tanúsítvány a vizsgálat eredményéről kiállított, a jármű adatait, a vizsgálat típusát, a mért értékeket, azok határértékeit és a minősítést tartalmazó dokumentum. A gyakorlati életben ez elektronikus jegyzőkönyvként jelenik meg; a hagyományos „zöldkártya” korábbi, külön környezetvédelmi igazolás volt, amelynek mai megfelelőjét a hatályos vizsgálati rendszer szerint kell kezelni (ellenőrizendő: az aktuális hazai eljárásrend és nyomtatványok).

Előírás. A közúti járművek időszakos műszaki vizsgálatát és környezetvédelmi felülvizsgálatát Magyarországon a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet és a forgalomba helyezés, illetve forgalomban tartás feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet szabályozza (ellenőrizendő: a hatályos rendeletszámok, szövegek és a módosítások, valamint az illetékes közlekedési hatóság aktuális megnevezése). Az Európai Unióban a típusjóváhagyás keretében az Euro-kibocsátási fokozatok, az EOBD-követelmények és a forgalmi vizsgálatok keretfeltételei az uniós közlekedési jogszabályokból következnek (ellenőrizendő: a hatályos EU-rendeletek és EGB-előírások, valamint a vizsgálati határértékeket tartalmazó táblázatok).

Környezetvédelem. A vizsgálat során a kipufogógáz-értékeket zárt térben csak elszívással szabad mérni. A járműből kikerülő fáradt olaj, hűtőfolyadék, fékfolyadék, olajos törlőkendő, kiszűrt részecske és az elhasznált akkumulátor veszélyes hulladék. A kibocsátásvédelmi rendszer (katalizátor, DPF, EGR, AdBlue-rendszer) eltávolítása, üzemen kívül helyezése vagy szoftveres manipulálása tilos; az ilyen jármű a vizsgán elutasítást kap, a szerelő és az üzemben tartó pedig jogi következményekkel számolhat.

36.3.4 A környezetvédelmi felülvizsgálat technológiája

A vizsgálat módja függ a jármű tüzelőanyagától, évjáratától és emissziós besorolásától. Három fő utat különböztetünk meg: Otto-motoros gázmérés, dízelfüstölésmérés és OBD/EOBD-alapú vizsgálat.

36.3.4.1 Otto-motoros járművek kipufogógáz-vizsgálata

Benzinüzemű jármű esetén a kipufogógáz-összetételt a kipufogóba helyezett szondával mérik. A mérés akkor érvényes, ha a motor üzemmeleg, a katalizátor elérte a működési hőmérsékletét, és a motor alapjáraton, illetve előírt emelt fordulatszámon jár. A műszer jellemzően a következő mennyiségeket méri:

A mérés során a műszer a mért értéket a jármű korához és az emissziós fokozathoz tartozó határértékekkel hasonlítja össze. Egy katalizátoros Otto-jármű üresjárati CO-értéke jellemzően 0,3% alatt, λ értéke 0,97–1,03 között elfogadható (ellenőrizendő: az adott járműre előírt hivatalos határérték, mérési fordulatszám és vizsgálati eljárás). A pontos határokat a vizsgálóállomás műszere a jármű műszaki adatai alapján rendeli a méréshez.

Megjegyzés. A modern benzinmotoroknál a gázmérés mellett vagy helyett az EOBD-adatkiolvasás is kötelező lehet. A hibás katalizátor vagy lambdaszonda nemcsak a gázértékben, hanem a vezérlő hibakódjában és a readiness monitorok állapotában is megjelenik; ezért a gázmérés és az OBD-vizsgálat együtt ad teljes képet.

36.3.4.2 Dízel füstölésmérés

A hagyományos dízelvizsgálat a füstölésmérés néven ismert. A mérés célja a kipufogógáz fényelnyelési együtthatójának meghatározása, amelyet kk-val jelölnek, mértékegysége m−1\text{m}^{-1}. Minél több a koromrészecske a kipufogógázban, annál nagyobb a fényelnyelés, tehát annál nagyobb a kk érték.

A vizsgálat jellemzően szabadgyorsításos módszerrel történik: a motort meleg állapotban, üresben több alkalommal gázpedállal a leszabályozási fordulatszámig gyorsítják, miközben a műszer a füstgáz átlátszóságát méri. Az érvényes mérésekből képzett eredményt az előírt határértékkel hasonlítják össze. Egy korszerű, jól karbantartott dízel motor kk értéke DPF nélkül jellemzően 0,5–1,5 m−1\text{m}^{-1}, részecskeszűrős motornál nagyságrenddel kisebb, de a határ függ a motortól és az évjárattól (ellenőrizendő: a hatályos előírás szerinti mérési eljárás és határérték).

Figyelem. A szabadgyorsításos mérés a dízelmotor fordulatszámát hirtelen megemeli. A vizsgálatot csak megfelelően rögzített járművön, járó motornál, a kipufogógáz-elszívást üzemeltetve szabad végezni. A nagynyomású common rail rendszeren a méréshez nem kell szerelni, de a vizsgálat előtt a rendszeren semmilyen nyomás alatti csavart nem szabad meglazítani.

36.3.4.3 OBD-alapú vizsgálat

Az OBD/EOBD-vizsgálat a diagnosztikai csatlakozón keresztül a jármű saját fedélzeti rendszerének adatait olvassa. A vizsgáló a következőket ellenőrzi:

Gyakorlat. A műhelyben ezért nem elég a hibakódot törölni a vizsga előtt: a törlés a readiness teszteket is alaphelyzetbe állítja, és a vizsgán „nem kész” állapotot mutathat. A helyes megoldás a hibát megjavítani, majd a járművel előírt menetciklust teljesíteni, amíg a rendszer a monitorokat újra lefuttatja. Ez a diagnosztikai részletekkel együtt a Fedélzeti diagnosztika: OBD és EOBD és a Rendszerteszter-használat alfejezetekben kerül elő.

36.3.5 A tanúsítvány és a műszaki adatlap

A vizsgálat során rögzített adatokból készül a vizsgálati jegyzőkönyv, amelynek fő rovatai:

A műszaki adatlap a jármű alapadatainak és műszaki jellemzőinek összefoglalója, amely a vizsgálathoz és a javításhoz is alapinformáció. Kitöltését a tanműhelyben gyakorolni kell: a forgalmi engedély, a gyártói típustábla és a jármű okmányai alapján az adatokat össze kell vetni a vizsgálati rendszerben szereplő értékekkel. Ha például a bejegyzett gumiabroncsméret 205/55 R16, de a járművön 195/65 R15 van felszerelve, a vizsgán elutasítás járhat, mert a méret nem felel meg a jármű engedélyének (ellenőrizendő: a hatályos előírás a megengedett méretekről).

Gyakorlat. A tanúsítvány kitöltésekor a mért értéket mindig a megfelelő mértékegységgel írd be: fékhatás %, CO %, HC ppm, λ dimenzió nélkül, füst kk m−1\text{m}^{-1}. A határérték mellett a műszer döntését (megfelelt/elutasított) rögzítik, nem a szerelő becslését.

36.3.6 Vizsga előtti ellenőrzőlista

Az átvizsgálás célja, hogy a vizsga előtt minden olyan hibát megtaláljunk, amely elutasításhoz vezethet. Az alábbi számozott ellenőrzőlista tanműhelyi átvizsgálásra szolgál, és a Gázelemzés és füstölésmérés, valamint a Vizsgafelkészülés alfejezetekben is visszaköszön.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. Jármű alá csak a gyártói emelési pontokon, megfelelő emelővel, alátámasztott állapotban szabad bemenni.

Ellenőrzőlista:

  1. Azonosítás és okmányok. Forgalmi engedély, típustábla, alvázszám, motorszám, emissziós besorolás egyezése.
  2. Világítás és láthatóság. Fényszórók, index, helyzetjelző, féklámpa, hátsó ködlámpa, tolatólámpa, rendszámtábla-világítás; kiégett izzó és rossz fényszóró-beállítás javítása.
  3. Fékrendszer. Fékfolyadék-szint, pedálutak, kézifék-út, fékbetét- és tárcsa/dobkopás, féktömlők, csővezetékek, ABS-hibakód, figyelmeztető lámpa.
  4. Kormányzás. Kormányholtjáték, gömbcsuklók, kormányösszekötők, szervokormány-tömlők, rásegítés és egyenletes kormányzási ellenállás.
  5. Futómű. Lengéscsillapító-szivárgás, rugó, szilent, kerékcsapágy, kerékagy-kottyanás, holtjáték.
  6. Gumiabroncsok és kerekek. Mintamélység, egyenletes kopás, sérv, vágás, korhadt gumi, kerékanyák meghúzása, előírt méret és sebességindex.
  7. Karosszéria és korrózió. Teherviselő elemek, küszöbök, padlólemez, hossztartók, toronycsapágy, féktárcsa mögötti zónák; átrozsdásodás, lyukadás, éles lemez.
  8. Szivárgások. Motorolaj, hűtőfolyadék, fékfolyadék, üzemanyag, kormányszervó-folyadék, klímaolaj; friss csepegések a padló alatt.
  9. Kibocsátás. MIL-lámpa, EOBD-hibakódok, readiness állapot, kipufogórendszer tömítettsége, katalizátor/DPF megléte, AdBlue-szint, füstölés.
  10. Próbaút. Fék viselkedése, kormányzás, futómű zajok, sebességmérő, ABS/ESP visszajelzés, motor teljesítmény, elszívással járó motor vizsgálata.

36.3.7 Gyakorlati útmutató: teljes vizsga előtti átvizsgálás

Cél. A jármű felkészítése az időszakos műszaki vizsgára; az elutasításra vezető hibák felderítése és javítása.

Jármű- és adatazonosítás. Gyártmány, típus, rendszám, alvázszám, futott km, tüzelőanyag, emissziós fokozat. A jármű adatait mindig vessük össze a forgalmi engedéllyel és a gyártói javítási adatbázissal.

Szerszámok, mérőeszközök, anyagok. Emelő/bak, lámpa, zseblámpa, tükör, műanyag lap, gumiabroncs-mintamélységmérő, fékfolyadék-minőségmérő, hűtőfolyadék-ellenőrző, olajszintmérő, diagnosztikai műszer OBD-csatlakozóval, gáz- vagy füstmérő (ha a műhely rendelkezik), nyomatékkulcs, törlőkendő, gyűjtőedény.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. Az emelést a gyártói emelési pontokon végezd, az alátámasztást ellenőrizd, és járó motornál mindig használj kipufogógáz-elszívást. Az akkumulátor lekötése előtt kövesd a gyártói előírást (adatmentés, adaptációk). Ne dolgozz feszültség alatt lévő HV-rendszeren.

Munkalépések.

  1. Dokumentumok és azonosítás. Ellenőrizd a forgalmi engedély, alvázszám, motorszám és típusadat egyezését. Írd fel a vizsgálati rendszerben szereplő emissziós fokozatot.
  2. Szemle és funkcionális ellenőrzés. Minden világítást, kürtöt, ablaktörlőt, ablakmosót, biztonsági övet, ajtózárat, ülésrögzítést és tükröt ellenőrizz.
  3. Emelés és alátámasztás. Emeld meg a járművet a gyártói emelési pontokon, majd helyezd bakokra. Soha ne menj alá kizárólag kocsiemelővel tartott jármű alá.
  4. Futómű- és fékellenőrzés. Vizsgáld át a fékbetéteket, tárcsákat, dobokat, féktömlőket, csővezetékeket; keress szivárgást, repedést, kopott szilenteket, gömbcsuklókat, lengéscsillapító-szivárgást, kerékcsapágy-kottyanást. A gumiabroncsok mintamélységét legalább három helyen mérd a teljes szélességen; keress sérvet, vágást, egyoldalú kopást.
  5. Korrózió- és szivárgás-ellenőrzés. Nézd át a padlólemezt, küszöböket, hossztartókat, rugódombokat, féktartókat; keress friss vagy régi olaj-, hűtőfolyadék-, fékfolyadék-, üzemanyag- és kormányszervó-folyadék-szivárgást.
  6. Szintek és folyadékok. Motorolaj, hűtőfolyadék, fékfolyadék, szervoolaj, AdBlue (ha van), ablakmosó, akkumulátor-töltöttség ellenőrzése. A fékfolyadék forráspontja ne legyen a gyártói minimum alatt.
  7. Diagnosztikai csatlakozó és OBD. Kapcsold a rendszertesztert a diagnosztikai csatlakozóra. Olvasd ki a hibakódokat, a MIL-állapotot és a readiness monitorokat. A vizsga előtt ne csak töröld a hibákat: tárgyold fel az okot, javítsd, majd teljesítsd a gyártói menetciklust.
  8. Kibocsátás előkészítése. Melegítsd be a motort a gáz- vagy füstmérés előtt. Ellenőrizd a kipufogórendszer tömítettségét, ne legyen szivárgás a mérőpont előtt. Dízelnél ellenőrizd a DPF regenerációs állapotát; szükség esetén kényszerregenerálást csak a gyártói eljárás szerint végezz.
  9. Próbaút. Végezz rövid próbautat: fék, kormány, futómű, motor, sebességmérő, ABS/ESP figyelmeztetések. Járó motornál biztonságos helyen kipufogógáz-elszívással dolgozz.
  10. Dokumentálás. Töltsd ki a munkalapot: az elvégzett ellenőrzéseket, a mért értékeket, a javításokat, a beépített alkatrészeket, a meghúzási nyomatékokat és a próbaút eredményét. A munkalap legyen egyértelmű, mert a vizsgán és az ügyfél tájékoztatásában is bizonyíték.

Ellenőrzési pontok. A fékbetét minimális vastagsága, a gumiabroncs minimális mintamélysége, a fékfolyadék forráspontja, a fényszóró beállítása, a CO/HC/λ, illetve a füstölés kk értéke, a MIL-állapot és a readiness. Ezek mind a járműhöz tartozó gyártói vagy hatósági adatok (ellenőrizendő: az adott jármű előírásai).

Dokumentálás. Munkalap, átvizsgálási lista, fék- és futómű-mérési jegyzőkönyv, EOBD-jelentés, fényképek, szervizkönyv-bejegyzés.

36.3.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy benzinüzemű, katalizátoros autó vizsga előtt érkezik. Az ügyfél nem panaszkodik, mert a motor jár, az autó gyorsul, de a vizsgaállomáson az előző időszakban CO-érték miatt megbukott. A szerelő a diagnosztikai műszerrel kiolvassa az EOBD-hibakódokat: régi, emisszióval kapcsolatos „rendszer túl szegény” hibakód tárolódott, a readiness monitorok egy része nem kész. A gázműszerrel meleg motoron mért CO 0,8%, λ 0,95. A szemrevételezés során a szívócső-levegőtömlő repedését és egy rossz állapotú kipufogócsonk-tömítést talál. A lambdaszonda előtti kipufogócsonk-szivárgáson beszívott levegő miatt a szonda szegény keveréket érzékelt, ezért a vezérlő tartósan dúsított, és hibakódot tárolt („rendszer túl szegény”); a kipufogóvégen mért CO és λ ezért mutat dús keveréket. A repedt szívótömlő ezt tovább bonyolította. A tömítést és a tömlőt cserélik, a lambdaszondát és a gyújtást ellenőrzik, majd a gyártói menetciklust teljesítik. Az ellenőrző mérésen CO 0,15%, λ 0,99, a MIL nem világít, a readiness kész. A vizsgára felkészített jármű megfelelt.

Tanulság. A tünetmentes autó is elutasítható, mert a kibocsátási hiba nem mindig jár érezhető motorproblémával; ezért a vizsga előtti OBD- és gázmérés legalább olyan fontos, mint a fék és a futómű ellenőrzése.

36.3.9 Tipikus hibák és elutasítási okok

Rendszer Gyakori elutasítási ok Vizsgálati mód Megelőzés
Világítás kiégett izzó, rossz fényszóróbeállítás szemle, fényszórómérő izzócsere, beállítás
Fék túl nagy fékhatáskülönbség, alacsony fékhatás görgős fékpad betét/tárcsa/dob javítás, légtelenítés
Futómű-kormány holtjáték, kopott szilent/gömbcsukló rázópad, holtjátékmérő előzetes futóműjavítás
Gumiabroncs kopott vagy sérült gumi, nem engedélyezett méret szemle, mintamélységmérő megfelelő gumi felszerelése
Korrózió teherviselő elem átrozsdásodása, lyuk szemle, kalapácsos vizsgálat alvázvédelem, lakatos-javítás
Kibocsátás CO/HC/füst-túllépés, MIL, readiness nem kész gázmérés, OBD, füstölésmérés motor-, lambda-, katalizátor/DPF-javítás, menetciklus

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: a hatályos előírás és az adott jármű határértékei).

Hiba. A hibakódot közvetlenül vizsga előtt törlik anélkül, hogy a hibát megjavítanák. A readiness nem kész, a MIL a menet során újra világít, és a vizsgán elutasítás várható. Helyes gyakorlat: a hibát mérd fel, javítsd, és a gyártói menetciklussal futtasd le a monitorokat.

Hiba. A gázmérést hideg motoron végzik, vagy a mérőszondát lyukas kipufogó elé helyezik. A mért λ és CO érték nem lesz reprezentatív, a vizsga érvénytelen vagy elutasító lehet. Helyes gyakorlat: üzemmeleg motor, tömör kipufogó, gyártói mérési fordulatszám.

Hiba. A járművön a forgalmi engedélytől eltérő méretű gumiabroncs van, vagy a fékbetét kopásjelzője már jelez, de az ügyfél „csak vizsgára” szeretné vinni. Helyes gyakorlat: a vizsga nem pusztán formalitás; a biztonsági és környezetvédelmi hibákat a vizsga előtt ki kell javítani, és az ügyfélnek ezt részletesen el kell magyarázni.

Figyelem. A vizsgát nem szabad úgy értelmezni, mint a jármű átvizsgálásának egyetlen helyszínét. A műhelyi vizsga előtti átvizsgálás célja a hibák megelőző felismerése; a vizsga csak megerősíti a jármű közúti alkalmasságát.

36.3.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A kipufogógáz-méréshez mindig üzemmeleg motor szükséges, hogy a katalizátor és a lambdaszonda a működési tartományban legyen.
  2. Igaz vagy hamis? Ha az EOBD-hibakódot töröljük, a jármű azonnal vizsgakész, függetlenül a readiness állapottól.
  3. Milyen mértékegységben adják meg jellemzően a dízelfüstölésmérés eredményét?
  4. Sorolj fel legalább három olyan rovatot, amelyet a környezetvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.
  5. Miért okozhat elutasítást, ha a gumiabroncs mérete eltér a forgalmi engedélyben bejegyzettől?
  6. Mit ellenőrzünk az EOBD-vizsgálaton a MIL-lámpán és a readiness monitorokon?

36.3.11 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel a környezetvédelmi felülvizsgálat három alapvizsgálati formáját Otto-, dízel- és OBD-képes járműveknél, és nevezd meg mindegyiknél a legfontosabb mért mennyiséget.

2. feladat (A). Sorolj fel legalább öt adatot, amelyet a vizsgálati jegyzőkönyv járműazonosító és műszaki adat részében rögzítenek.

3. feladat (B). Egy benzines autó vizsgálatán a gázműszer a következőket méri: CO 0,45%, HC 180 ppm, λ 1,03. A vizsgálati határértékek tanulási példaként: CO 0,30%, HC 200 ppm, λ 0,97–1,03. Értékeld az eredményt, és írd le a javasolt teendőt.

4. feladat (B). Rendezd helyes sorrendbe a vizsga előtti átvizsgálás négy lépését: (a) fék- és futómű-emelőn végzett ellenőrzés, (b) okmány- és alvázszám-azonosítás, (c) OBD-kiolvasás és kibocsátás-előkészítés, (d) világítás- és funkcionális ellenőrzés. Indokold röviden a sorrendet.

5. feladat (C). Egy ügyfél azt mondja: „A szerelő törölte a hibakódot, mégis megbukott az autóm a műszakin, mert nem kész a readiness.” Magyarázd el, miért nem elég a hibakód-törlés, és mi a helyes eljárás.

6. feladat (D). Dízel szabadgyorsításos füstölésmérésnél három mérést rögzítenek: 2,5, 1,8 és 0,9 m−1\text{m}^{-1}. A határérték tanulási példaként 1,5 m−1\text{m}^{-1}. Az eljárás szerint (tanulási példa) az eredmény a 0,5 m−1\text{m}^{-1} sávon belüli, egymást követő három mérés átlaga. Értelmezd a három mérést, és írd le, milyen karbantartási lépések segíthetnek, ha az eredmény határérték-feletti.

36.3.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok.

  1. Igaz. A katalizátor csak üzemi hőmérsékleten alakítja át a szennyezőket; hideg motornál a mérés nem reprezentatív, és a vizsgálati eljárás is meleg motort ír elő.
  2. Hamis. A törlés alaphelyzetbe állítja a readiness monitorokat; amíg az emissziós tesztek nem készek, a jármű nem vizsgakész, és elutasítást kaphat.
  3. A dízelfüstölésmérés eredményét jellemzően kk fényelnyelési együtthatóban adják meg, mértékegysége m−1\text{m}^{-1}.
  4. Rendelkezésre álló példák: rendszám, alvázszám, gyártmány/típus, futott km, emissziós fokozat, mért CO/HC/λ vagy füst kk érték, minősítés, vizsgadátum.
  5. A gumiabroncs méretének meg kell felelnie a jármű forgalmi engedélyében bejegyzett méretnek; eltérő méretnél sérülhet a menetbiztonság, a sebességmérő hitelesítése és a típusjóváhagyás, ezért a vizsgán elutasítás járhat.
  6. Ellenőrizzük, hogy a MIL gyújtásnál bevilágít-e, járó motornál kialszik-e, nincs-e emissziós hibakód, és a readiness monitorok teljesítették-e a szükséges öndiagnosztikai teszteket.

1. feladat (A). - Benzinmotoros: gázmérés; CO, HC, λ, CO₂/O₂. - Dízelmotoros: füstölésmérés; kk fényelnyelési együttható. - OBD-képes: fedélzeti diagnosztika; MIL-állapot, hibakódok, readiness monitorok.

2. feladat (A). Például: rendszám, alvázszám, gyártmány, típus, motorszám, futott kilométer, hengerűrtartalom, teljesítmény, emissziós fokozat, gumiabroncsméret.

3. feladat (B). A mért CO 0,45% meghaladja a 0,30% határértéket, tehát a jármű ezen a ponton elutasítható. A HC 180 ppm megfelel, a λ 1,03 a tartomány felső határán van. Magas CO szegény λ mellett ellentmondás, amely nem egyszerű dúsulásra, hanem a katalizátor csökkent átalakítására, hengerenként egyenetlen keverékképzésre (befecskendező) vagy mérési hibára (hideg katalizátor, hígított minta, kipufogó-szivárgás) utal. Teendő: üzemmeleg ellenőrző mérés, CO₂/O₂ értékelése, OBD-hibakód kiolvasása (katalizátor-monitor, lambdaszonda-jelek), szivárgáskeresés, majd célzott javítás és javítás utáni meleg motoros ellenőrző mérés. (Az értékek tanulási példák, ellenőrizendő: járműhöz tartozó határérték.)

4. feladat (B). Helyes sorrend: (b) okmány- és alvázszám-azonosítás, (d) világítás- és funkcionális ellenőrzés, (a) fék- és futómű-emelőn végzett ellenőrzés, (c) OBD-kiolvasás és kibocsátás-előkészítés. Előbb azonosítjuk a járművet, majd a gyors, biztonságos funkcionális ellenőrzések következnek; az emelést igénylő vizsgálat után, járó motor nélkül ellenőrizzük a diagnosztikát, végül meleg motorral a kibocsátást.

5. feladat (C). A hibakód törlése csak a tárolt hibajegyet törli, de a hiba okát nem szünteti meg. A törlés a readiness monitorokat is alaphelyzetbe állítja, ezért a vizsgán „nem kész” állapot látható. A MIL a meghibásodás visszatérésekor újra világít. Helyes eljárás: a hibát diagnosztizálni, javítani, törölni, majd a gyártói menetciklust teljesíteni, amíg a monitorok kész állapotba kerülnek; csak ezután vihető a jármű vizsgára.

6. feladat (D). A három mérés terjedelme 2,5 − 0,9 = 1,6 m−1\text{m}^{-1} > 0,5 m−1\text{m}^{-1}, ezért a mérés nem érvényes; a csökkenő sor hideg motorra, elkoszolódott befecskendezőre, hibás EGR-re, eltömődő légszűrőre vagy DPF/turbo problémára is utalhat. További szabadgyorsítások kellenek, amíg három egymást követő érték a sávba esik. (A három érték átlaga 1,73 m−1\text{m}^{-1} lenne, ami a 1,5 m−1\text{m}^{-1}-es példahatár fölött van, de az átlag nem érvényes mérésből származik.) Teendő: motorolaj és szűrők ellenőrzése, befecskendezők és EGR-vizsgálat, DPF állapot/regeneráció, esetleg kényszerregenerálás gyártói eljárás szerint, majd meleg motorral megismételt mérés. (Az értékek tanulási példák, ellenőrizendő: a hatályos mérési eljárás és határérték.)

36.3.13 Rövid összefoglaló

A környezetvédelmi felülvizsgálat a műszaki vizsga része; célja a jármű kibocsátásának és emissziós rendszereinek ellenőrzése. Benzinmotornál CO-, HC- és λ-mérést, dízelmotornál füstölésmérést, modern járműveknél EOBD-vizsgálatot végeznek. Az EOBD-vizsgálat a MIL-t, a tárolt hibakódokat és a readiness monitorokat ellenőrzi; a hibakód puszta törlése nem vizsgakész állapot. A tanúsítvány és a műszaki adatlap a jármű azonosítóit, a mért értékeket, a határértékeket és a minősítést rögzíti. A vizsga előtti átvizsgálás ellenőrzőlistája a világításra, fékre, kormányra, futóműre, abroncsokra, korrózióra, szivárgásra, kibocsátásra, hibakódokra és readinessre terjed ki. A kibocsátásvédelmi rendszerek eltávolítása vagy manipulálása tilos; az ilyen jármű a vizsgán elutasítást kap, és jogi következményekkel jár. Továbbvitt eredmény. A vizsga előtti ellenőrzőlista és a kibocsátásvizsgálati eljárás közvetlenül előkészíti a Gázelemzés és füstölésmérés diagnosztikai méréseit, valamint a Írásbeli és szóbeli vizsgafelkészülés fejezet önellenőrző feladatait.

36.3.14 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: hatályos magyar jogszabályok (különösen 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM és 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendeletek), európai uniós rendeletek és ENSZ-EGB előírások, a közlekedési hatóság vizsgálati utasításai, gyártói javítási adatok és diagnosztikai eljárások, valamint szakkönyvi emissziótechnika.

Ellenőrizendő állítások: a hatályos rendeletszámok és a vizsgálati eljárásrend; a gázmérési, füstölésmérési és OBD-vizsgálati határértékek; a megengedett nem kész readiness monitorok száma; a tanúsítvány és az elektronikus jegyzőkönyv pontos rovatai; a mérési módszerek és az üzemmeleg motor pontos feltétele. A megadott CO-, HC-, λ- és kk-értékek tanulási példák, nem a járműre érvényes hivatalos határértékek.