A műhelyben gyakran hallod: „viszem műszaki vizsgára, nézzük át, hogy ne bukjon meg”. Az időszakos vizsga nemcsak fék-, futómű- és világításvizsgálatból áll, hanem környezetvédelmi felülvizsgálatból is. Ha a kipufogógáz-érték rossz, a motorellenőrző lámpa (MIL) világít, az OBD-rendszer readiness állapota nem kész, vagy a futómű/kormány/fék rendszerben kopást talál a vizsgabiztos, a jármű elutasítást kap. A javítás és a vizsga előtti tudatos felkészítés az autószerelő feladata, mert így kerülhetők el a felesleges vizsgaismétlések és az ügyfél bosszúsága.
Képzelj el egy vizsgaállomást. Az autó a vizsgálósor elején áll. A vizsgabiztos először az okmányokat és az alvázszámot ellenőrzi, majd szemrevételezi a világítást, az üléseket, a biztonsági övet és az üvegfelületeket. Ezután a jármű a fékpadra gurul, ahol fékerőt és oldalankénti fékerő-különbséget mérnek. A következő állomáson a lengéscsillapító-vizsgáló és a futómű-holtjátékmérő következik, majd a fényszóró-ellenőrző. A sor végén a kipufogógáz-műszer szondáját a kipufogóba helyezik, vagy a diagnosztikai csatlakozón át EOBD-adatokat olvasnak. A mért értékeket a műszer a jármű típusához rendelt határértékekkel veti össze, a jegyzőkönyv pedig azonnal mutatja az eredményt.
Definíció. Környezetvédelmi felülvizsgálatnak nevezzük a jármű műszaki vizsgájának azt a részét, amely a kipufogógáz-kibocsátást, a fedélzeti diagnosztika (OBD/EOBD) állapotát, a tüzelőanyag- és kipufogórendszer tömítettségét, valamint a környezetvédelmi szempontból lényeges szerkezetek (például katalizátor, DPF, EGR, aktívszén-tartály) meglétét és működését ellenőrzi.
Definíció. Műszaki vizsgálati tanúsítvány a vizsgálat eredményéről kiállított, a jármű adatait, a vizsgálat típusát, a mért értékeket, azok határértékeit és a minősítést tartalmazó dokumentum. A gyakorlati életben ez elektronikus jegyzőkönyvként jelenik meg; a hagyományos „zöldkártya” korábbi, külön környezetvédelmi igazolás volt, amelynek mai megfelelőjét a hatályos vizsgálati rendszer szerint kell kezelni (ellenőrizendő: az aktuális hazai eljárásrend és nyomtatványok).
Előírás. A közúti járművek időszakos műszaki vizsgálatát és környezetvédelmi felülvizsgálatát Magyarországon a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet és a forgalomba helyezés, illetve forgalomban tartás feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet szabályozza (ellenőrizendő: a hatályos rendeletszámok, szövegek és a módosítások, valamint az illetékes közlekedési hatóság aktuális megnevezése). Az Európai Unióban a típusjóváhagyás keretében az Euro-kibocsátási fokozatok, az EOBD-követelmények és a forgalmi vizsgálatok keretfeltételei az uniós közlekedési jogszabályokból következnek (ellenőrizendő: a hatályos EU-rendeletek és EGB-előírások, valamint a vizsgálati határértékeket tartalmazó táblázatok).
Környezetvédelem. A vizsgálat során a kipufogógáz-értékeket zárt térben csak elszívással szabad mérni. A járműből kikerülő fáradt olaj, hűtőfolyadék, fékfolyadék, olajos törlőkendő, kiszűrt részecske és az elhasznált akkumulátor veszélyes hulladék. A kibocsátásvédelmi rendszer (katalizátor, DPF, EGR, AdBlue-rendszer) eltávolítása, üzemen kívül helyezése vagy szoftveres manipulálása tilos; az ilyen jármű a vizsgán elutasítást kap, a szerelő és az üzemben tartó pedig jogi következményekkel számolhat.
A vizsgálat módja függ a jármű tüzelőanyagától, évjáratától és emissziós besorolásától. Három fő utat különböztetünk meg: Otto-motoros gázmérés, dízelfüstölésmérés és OBD/EOBD-alapú vizsgálat.
Benzinüzemű jármű esetén a kipufogógáz-összetételt a kipufogóba helyezett szondával mérik. A mérés akkor érvényes, ha a motor üzemmeleg, a katalizátor elérte a működési hőmérsékletét, és a motor alapjáraton, illetve előírt emelt fordulatszámon jár. A műszer jellemzően a következő mennyiségeket méri:
A mérés során a műszer a mért értéket a jármű korához és az emissziós fokozathoz tartozó határértékekkel hasonlítja össze. Egy katalizátoros Otto-jármű üresjárati CO-értéke jellemzően 0,3% alatt, λ értéke 0,97–1,03 között elfogadható (ellenőrizendő: az adott járműre előírt hivatalos határérték, mérési fordulatszám és vizsgálati eljárás). A pontos határokat a vizsgálóállomás műszere a jármű műszaki adatai alapján rendeli a méréshez.
Megjegyzés. A modern benzinmotoroknál a gázmérés mellett vagy helyett az EOBD-adatkiolvasás is kötelező lehet. A hibás katalizátor vagy lambdaszonda nemcsak a gázértékben, hanem a vezérlő hibakódjában és a readiness monitorok állapotában is megjelenik; ezért a gázmérés és az OBD-vizsgálat együtt ad teljes képet.
A hagyományos dízelvizsgálat a füstölésmérés néven ismert. A mérés célja a kipufogógáz fényelnyelési együtthatójának meghatározása, amelyet -val jelölnek, mértékegysége . Minél több a koromrészecske a kipufogógázban, annál nagyobb a fényelnyelés, tehát annál nagyobb a érték.
A vizsgálat jellemzően szabadgyorsításos módszerrel történik: a motort meleg állapotban, üresben több alkalommal gázpedállal a leszabályozási fordulatszámig gyorsítják, miközben a műszer a füstgáz átlátszóságát méri. Az érvényes mérésekből képzett eredményt az előírt határértékkel hasonlítják össze. Egy korszerű, jól karbantartott dízel motor értéke DPF nélkül jellemzően 0,5–1,5 , részecskeszűrős motornál nagyságrenddel kisebb, de a határ függ a motortól és az évjárattól (ellenőrizendő: a hatályos előírás szerinti mérési eljárás és határérték).
Figyelem. A szabadgyorsításos mérés a dízelmotor fordulatszámát hirtelen megemeli. A vizsgálatot csak megfelelően rögzített járművön, járó motornál, a kipufogógáz-elszívást üzemeltetve szabad végezni. A nagynyomású common rail rendszeren a méréshez nem kell szerelni, de a vizsgálat előtt a rendszeren semmilyen nyomás alatti csavart nem szabad meglazítani.
Az OBD/EOBD-vizsgálat a diagnosztikai csatlakozón keresztül a jármű saját fedélzeti rendszerének adatait olvassa. A vizsgáló a következőket ellenőrzi:
Gyakorlat. A műhelyben ezért nem elég a hibakódot törölni a vizsga előtt: a törlés a readiness teszteket is alaphelyzetbe állítja, és a vizsgán „nem kész” állapotot mutathat. A helyes megoldás a hibát megjavítani, majd a járművel előírt menetciklust teljesíteni, amíg a rendszer a monitorokat újra lefuttatja. Ez a diagnosztikai részletekkel együtt a Fedélzeti diagnosztika: OBD és EOBD és a Rendszerteszter-használat alfejezetekben kerül elő.
A vizsgálat során rögzített adatokból készül a vizsgálati jegyzőkönyv, amelynek fő rovatai:
A műszaki adatlap a jármű alapadatainak és műszaki jellemzőinek összefoglalója, amely a vizsgálathoz és a javításhoz is alapinformáció. Kitöltését a tanműhelyben gyakorolni kell: a forgalmi engedély, a gyártói típustábla és a jármű okmányai alapján az adatokat össze kell vetni a vizsgálati rendszerben szereplő értékekkel. Ha például a bejegyzett gumiabroncsméret 205/55 R16, de a járművön 195/65 R15 van felszerelve, a vizsgán elutasítás járhat, mert a méret nem felel meg a jármű engedélyének (ellenőrizendő: a hatályos előírás a megengedett méretekről).
Gyakorlat. A tanúsítvány kitöltésekor a mért értéket mindig a megfelelő mértékegységgel írd be: fékhatás %, CO %, HC ppm, λ dimenzió nélkül, füst . A határérték mellett a műszer döntését (megfelelt/elutasított) rögzítik, nem a szerelő becslését.
Az átvizsgálás célja, hogy a vizsga előtt minden olyan hibát megtaláljunk, amely elutasításhoz vezethet. Az alábbi számozott ellenőrzőlista tanműhelyi átvizsgálásra szolgál, és a Gázelemzés és füstölésmérés, valamint a Vizsgafelkészülés alfejezetekben is visszaköszön.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. Jármű alá csak a gyártói emelési pontokon, megfelelő emelővel, alátámasztott állapotban szabad bemenni.
Ellenőrzőlista:
Cél. A jármű felkészítése az időszakos műszaki vizsgára; az elutasításra vezető hibák felderítése és javítása.
Jármű- és adatazonosítás. Gyártmány, típus, rendszám, alvázszám, futott km, tüzelőanyag, emissziós fokozat. A jármű adatait mindig vessük össze a forgalmi engedéllyel és a gyártói javítási adatbázissal.
Szerszámok, mérőeszközök, anyagok. Emelő/bak, lámpa, zseblámpa, tükör, műanyag lap, gumiabroncs-mintamélységmérő, fékfolyadék-minőségmérő, hűtőfolyadék-ellenőrző, olajszintmérő, diagnosztikai műszer OBD-csatlakozóval, gáz- vagy füstmérő (ha a műhely rendelkezik), nyomatékkulcs, törlőkendő, gyűjtőedény.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. Az emelést a gyártói emelési pontokon végezd, az alátámasztást ellenőrizd, és járó motornál mindig használj kipufogógáz-elszívást. Az akkumulátor lekötése előtt kövesd a gyártói előírást (adatmentés, adaptációk). Ne dolgozz feszültség alatt lévő HV-rendszeren.
Munkalépések.
Ellenőrzési pontok. A fékbetét minimális vastagsága, a gumiabroncs minimális mintamélysége, a fékfolyadék forráspontja, a fényszóró beállítása, a CO/HC/λ, illetve a füstölés értéke, a MIL-állapot és a readiness. Ezek mind a járműhöz tartozó gyártói vagy hatósági adatok (ellenőrizendő: az adott jármű előírásai).
Dokumentálás. Munkalap, átvizsgálási lista, fék- és futómű-mérési jegyzőkönyv, EOBD-jelentés, fényképek, szervizkönyv-bejegyzés.
Egy benzinüzemű, katalizátoros autó vizsga előtt érkezik. Az ügyfél nem panaszkodik, mert a motor jár, az autó gyorsul, de a vizsgaállomáson az előző időszakban CO-érték miatt megbukott. A szerelő a diagnosztikai műszerrel kiolvassa az EOBD-hibakódokat: régi, emisszióval kapcsolatos „rendszer túl szegény” hibakód tárolódott, a readiness monitorok egy része nem kész. A gázműszerrel meleg motoron mért CO 0,8%, λ 0,95. A szemrevételezés során a szívócső-levegőtömlő repedését és egy rossz állapotú kipufogócsonk-tömítést talál. A lambdaszonda előtti kipufogócsonk-szivárgáson beszívott levegő miatt a szonda szegény keveréket érzékelt, ezért a vezérlő tartósan dúsított, és hibakódot tárolt („rendszer túl szegény”); a kipufogóvégen mért CO és λ ezért mutat dús keveréket. A repedt szívótömlő ezt tovább bonyolította. A tömítést és a tömlőt cserélik, a lambdaszondát és a gyújtást ellenőrzik, majd a gyártói menetciklust teljesítik. Az ellenőrző mérésen CO 0,15%, λ 0,99, a MIL nem világít, a readiness kész. A vizsgára felkészített jármű megfelelt.
Tanulság. A tünetmentes autó is elutasítható, mert a kibocsátási hiba nem mindig jár érezhető motorproblémával; ezért a vizsga előtti OBD- és gázmérés legalább olyan fontos, mint a fék és a futómű ellenőrzése.
| Rendszer | Gyakori elutasítási ok | Vizsgálati mód | Megelőzés |
|---|---|---|---|
| Világítás | kiégett izzó, rossz fényszóróbeállítás | szemle, fényszórómérő | izzócsere, beállítás |
| Fék | túl nagy fékhatáskülönbség, alacsony fékhatás | görgős fékpad | betét/tárcsa/dob javítás, légtelenítés |
| Futómű-kormány | holtjáték, kopott szilent/gömbcsukló | rázópad, holtjátékmérő | előzetes futóműjavítás |
| Gumiabroncs | kopott vagy sérült gumi, nem engedélyezett méret | szemle, mintamélységmérő | megfelelő gumi felszerelése |
| Korrózió | teherviselő elem átrozsdásodása, lyuk | szemle, kalapácsos vizsgálat | alvázvédelem, lakatos-javítás |
| Kibocsátás | CO/HC/füst-túllépés, MIL, readiness nem kész | gázmérés, OBD, füstölésmérés | motor-, lambda-, katalizátor/DPF-javítás, menetciklus |
Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: a hatályos előírás és az adott jármű határértékei).
Hiba. A hibakódot közvetlenül vizsga előtt törlik anélkül, hogy a hibát megjavítanák. A readiness nem kész, a MIL a menet során újra világít, és a vizsgán elutasítás várható. Helyes gyakorlat: a hibát mérd fel, javítsd, és a gyártói menetciklussal futtasd le a monitorokat.
Hiba. A gázmérést hideg motoron végzik, vagy a mérőszondát lyukas kipufogó elé helyezik. A mért λ és CO érték nem lesz reprezentatív, a vizsga érvénytelen vagy elutasító lehet. Helyes gyakorlat: üzemmeleg motor, tömör kipufogó, gyártói mérési fordulatszám.
Hiba. A járművön a forgalmi engedélytől eltérő méretű gumiabroncs van, vagy a fékbetét kopásjelzője már jelez, de az ügyfél „csak vizsgára” szeretné vinni. Helyes gyakorlat: a vizsga nem pusztán formalitás; a biztonsági és környezetvédelmi hibákat a vizsga előtt ki kell javítani, és az ügyfélnek ezt részletesen el kell magyarázni.
Figyelem. A vizsgát nem szabad úgy értelmezni, mint a jármű átvizsgálásának egyetlen helyszínét. A műhelyi vizsga előtti átvizsgálás célja a hibák megelőző felismerése; a vizsga csak megerősíti a jármű közúti alkalmasságát.
1. feladat (A). Sorold fel a környezetvédelmi felülvizsgálat három alapvizsgálati formáját Otto-, dízel- és OBD-képes járműveknél, és nevezd meg mindegyiknél a legfontosabb mért mennyiséget.
2. feladat (A). Sorolj fel legalább öt adatot, amelyet a vizsgálati jegyzőkönyv járműazonosító és műszaki adat részében rögzítenek.
3. feladat (B). Egy benzines autó vizsgálatán a gázműszer a következőket méri: CO 0,45%, HC 180 ppm, λ 1,03. A vizsgálati határértékek tanulási példaként: CO 0,30%, HC 200 ppm, λ 0,97–1,03. Értékeld az eredményt, és írd le a javasolt teendőt.
4. feladat (B). Rendezd helyes sorrendbe a vizsga előtti átvizsgálás négy lépését: (a) fék- és futómű-emelőn végzett ellenőrzés, (b) okmány- és alvázszám-azonosítás, (c) OBD-kiolvasás és kibocsátás-előkészítés, (d) világítás- és funkcionális ellenőrzés. Indokold röviden a sorrendet.
5. feladat (C). Egy ügyfél azt mondja: „A szerelő törölte a hibakódot, mégis megbukott az autóm a műszakin, mert nem kész a readiness.” Magyarázd el, miért nem elég a hibakód-törlés, és mi a helyes eljárás.
6. feladat (D). Dízel szabadgyorsításos füstölésmérésnél három mérést rögzítenek: 2,5, 1,8 és 0,9 . A határérték tanulási példaként 1,5 . Az eljárás szerint (tanulási példa) az eredmény a 0,5 sávon belüli, egymást követő három mérés átlaga. Értelmezd a három mérést, és írd le, milyen karbantartási lépések segíthetnek, ha az eredmény határérték-feletti.
Önellenőrzés – válaszok.
1. feladat (A). - Benzinmotoros: gázmérés; CO, HC, λ, CO₂/O₂. - Dízelmotoros: füstölésmérés; fényelnyelési együttható. - OBD-képes: fedélzeti diagnosztika; MIL-állapot, hibakódok, readiness monitorok.
2. feladat (A). Például: rendszám, alvázszám, gyártmány, típus, motorszám, futott kilométer, hengerűrtartalom, teljesítmény, emissziós fokozat, gumiabroncsméret.
3. feladat (B). A mért CO 0,45% meghaladja a 0,30% határértéket, tehát a jármű ezen a ponton elutasítható. A HC 180 ppm megfelel, a λ 1,03 a tartomány felső határán van. Magas CO szegény λ mellett ellentmondás, amely nem egyszerű dúsulásra, hanem a katalizátor csökkent átalakítására, hengerenként egyenetlen keverékképzésre (befecskendező) vagy mérési hibára (hideg katalizátor, hígított minta, kipufogó-szivárgás) utal. Teendő: üzemmeleg ellenőrző mérés, CO₂/O₂ értékelése, OBD-hibakód kiolvasása (katalizátor-monitor, lambdaszonda-jelek), szivárgáskeresés, majd célzott javítás és javítás utáni meleg motoros ellenőrző mérés. (Az értékek tanulási példák, ellenőrizendő: járműhöz tartozó határérték.)
4. feladat (B). Helyes sorrend: (b) okmány- és alvázszám-azonosítás, (d) világítás- és funkcionális ellenőrzés, (a) fék- és futómű-emelőn végzett ellenőrzés, (c) OBD-kiolvasás és kibocsátás-előkészítés. Előbb azonosítjuk a járművet, majd a gyors, biztonságos funkcionális ellenőrzések következnek; az emelést igénylő vizsgálat után, járó motor nélkül ellenőrizzük a diagnosztikát, végül meleg motorral a kibocsátást.
5. feladat (C). A hibakód törlése csak a tárolt hibajegyet törli, de a hiba okát nem szünteti meg. A törlés a readiness monitorokat is alaphelyzetbe állítja, ezért a vizsgán „nem kész” állapot látható. A MIL a meghibásodás visszatérésekor újra világít. Helyes eljárás: a hibát diagnosztizálni, javítani, törölni, majd a gyártói menetciklust teljesíteni, amíg a monitorok kész állapotba kerülnek; csak ezután vihető a jármű vizsgára.
6. feladat (D). A három mérés terjedelme 2,5 − 0,9 = 1,6 > 0,5 , ezért a mérés nem érvényes; a csökkenő sor hideg motorra, elkoszolódott befecskendezőre, hibás EGR-re, eltömődő légszűrőre vagy DPF/turbo problémára is utalhat. További szabadgyorsítások kellenek, amíg három egymást követő érték a sávba esik. (A három érték átlaga 1,73 lenne, ami a 1,5 -es példahatár fölött van, de az átlag nem érvényes mérésből származik.) Teendő: motorolaj és szűrők ellenőrzése, befecskendezők és EGR-vizsgálat, DPF állapot/regeneráció, esetleg kényszerregenerálás gyártói eljárás szerint, majd meleg motorral megismételt mérés. (Az értékek tanulási példák, ellenőrizendő: a hatályos mérési eljárás és határérték.)
A környezetvédelmi felülvizsgálat a műszaki vizsga része; célja a jármű kibocsátásának és emissziós rendszereinek ellenőrzése. Benzinmotornál CO-, HC- és λ-mérést, dízelmotornál füstölésmérést, modern járműveknél EOBD-vizsgálatot végeznek. Az EOBD-vizsgálat a MIL-t, a tárolt hibakódokat és a readiness monitorokat ellenőrzi; a hibakód puszta törlése nem vizsgakész állapot. A tanúsítvány és a műszaki adatlap a jármű azonosítóit, a mért értékeket, a határértékeket és a minősítést rögzíti. A vizsga előtti átvizsgálás ellenőrzőlistája a világításra, fékre, kormányra, futóműre, abroncsokra, korrózióra, szivárgásra, kibocsátásra, hibakódokra és readinessre terjed ki. A kibocsátásvédelmi rendszerek eltávolítása vagy manipulálása tilos; az ilyen jármű a vizsgán elutasítást kap, és jogi következményekkel jár. Továbbvitt eredmény. A vizsga előtti ellenőrzőlista és a kibocsátásvizsgálati eljárás közvetlenül előkészíti a Gázelemzés és füstölésmérés diagnosztikai méréseit, valamint a Írásbeli és szóbeli vizsgafelkészülés fejezet önellenőrző feladatait.
Forrástípusok: hatályos magyar jogszabályok (különösen 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM és 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendeletek), európai uniós rendeletek és ENSZ-EGB előírások, a közlekedési hatóság vizsgálati utasításai, gyártói javítási adatok és diagnosztikai eljárások, valamint szakkönyvi emissziótechnika.
Ellenőrizendő állítások: a hatályos rendeletszámok és a vizsgálati eljárásrend; a gázmérési, füstölésmérési és OBD-vizsgálati határértékek; a megengedett nem kész readiness monitorok száma; a tanúsítvány és az elektronikus jegyzőkönyv pontos rovatai; a mérési módszerek és az üzemmeleg motor pontos feltétele. A megadott CO-, HC-, λ- és -értékek tanulási példák, nem a járműre érvényes hivatalos határértékek.