37.4 Gázelemzés és füstölésmérés

37.4.1 Motiváció és műhelyi helyzet

Egy benzines autó környezetvédelmi vizsgára készül, de a megrendelő szerint „túlmegy a zöldkártyán”, mert magas a CO és a HC. Az autószerelő műhelyben ilyenkor a gázelemző kerül elő: a szondát a kipufogóba helyezzük, és a kijelzőn azonnal látjuk, hogy dús vagy szegény-e a keverék, illetve hogy a katalizátor dolgozik-e. Egy dízel járműnél nem a CO-HC-probléma, hanem a látható füst és a lerakódott korom a jellemző panasz. Ilyenkor a szabadgyorsításos füstölésméréssel azt vizsgáljuk, hogy a motor milyen erősen füstöl a gyors gázadás során. Ebben az alfejezetben a két legfontosabb kipufogógáz-vizsgálati módszert járjuk körbe: a négykomponensű gázelemzést és a dízel füstölésmérést.

37.4.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy hordozható gázelemzőt. A kipufogócsőbe rozsdamentes mintavevő szonda nyúlik; a forró kipufogógáz egy vízleválasztón és szűrőn át jut a mérőkamrákba. A készülék belsejében infravörös fényforrás és detektorok találhatók, valamint egy oxigénérzékelő cella. A kijelzőn öt értéket látunk: CO (térfogat %), CO₂ (térfogat %), HC (ppm), O₂ (térfogat %), és a belőlük számolt λ. A másik kép a dízel füstölésmérő: itt a kipufogógáz egy mérőkamrán halad keresztül, amelyen fénysor világít át. Minél sötétebb a füst, annál kevesebb fény jut a vevőbe; ebből számoljuk a füst sűrűségét.

Négykomponensű gázelemző elvi felépítése - Sematikus ábra; a tényleges mérőműszer felépítése gyártónként eltérhet.
Szabadgyorsításos füstölésmérés vázlata - Sematikus mérési sorrend; a ciklusszámot és a fordulatszám-korlátot a hatályos előírás és a gyártói adat rögzíti.

37.4.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A gázelemzés a benzin/autógáz üzemű motorok kipufogógázában a CO, CO₂, HC és O₂ koncentrációjának, valamint a belőlük számított légviszonynak a mérése, elsősorban a keverékképzés és a katalizátor hatékonyságának ellenőrzésére.

Definíció. A füstölésmérés (opacitásmérés) a dízelmotoros jármű kipufogógáza által okozott látható fényelnyelés mérése; a mért mennyiség a fényelnyelési (abszorpciós) együttható, jele kk, mértékegysége 1/m\text{1/m}.

Összefüggés. A füstölésmérő kamráján áthaladó fény gyengülése:

k=−1Lln⁡(II0)=1Lln⁡(11−α)k = -\frac{1}{L}\,\ln\left(\frac{I}{I_0}\right) = \frac{1}{L}\,\ln\left(\frac{1}{1-\alpha}\right)

ahol I0I_0 a tiszta levegővel mért fényerősség, II a füstös gázzal mért fényerősség, α=1−I/I0\alpha = 1 - I/I_0 az opacitás (0–1 között), LL pedig a mérőkamra hossza méterben.

Összefüggés. A CO-korrekció a minta hígulását (fals levegő, kipufogó-szivárgás, rossz szondahelyzet) egyenlíti ki: hígításkor a CO és a CO₂ azonos arányban csökken, ezért ha a CO+CO₂ összeg a tüzelőanyagra jellemző maximum alatt van, a mért CO-t a CO2,max/(CO+CO2)CO_{2,\text{max}}/(CO+CO_2) aránnyal felszorozzuk. A katalizátor átalakító hatását a korrekció nem szünteti meg (a katalizátorban a CO CO₂-vé oxidálódik, az összeg nem változik):

COkorr=COmért⋅CO2,maxCOmért+CO2CO_{\text{korr}} = CO_{\text{mért}} \cdot \frac{CO_{2,\text{max}}}{CO_{\text{mért}} + CO_2}

Példaként CO2,max≈14,5%CO_{2,\text{max}}\approx14{,}5\,\% benzinnel. A pontos korrekciós tényezőt a mérőműszer gyártói beállítása és az alkalmazott előírás adja. (ellenőrizendő: a hatályos vizsgálati módszertan)

Megjegyzés. A szervizben a λ-t általában nem kézzel számoljuk, hanem a gázelemző kijelzett, gyártói összefüggéssel számított értékét használjuk. A mérés kiértékelésekor azonban ellenőriznünk kell, hogy a λ és a többi mért érték konzisztens-e. Például ha a λ ≈ 0,95, akkor CO-nak kimutathatónak, O₂-nek alacsonynak kell lennie; ha mégis magas az O₂, akkor kipufogórendszeri szivárgásra vagy mérési hibára kell gyanakodni.

37.4.4 Felépítés és működés

37.4.4.1 A gázelemző működése

A CO, CO₂ és HC mérésére leggyakrabban NDIR (nem diszperzív infravörös) cellákat használnak. Az infravörös sugárzás bizonyos hullámhosszain a CO, CO₂ és HC elnyelik a fényt. A mérőkamrán áthaladó fény gyengülése arányos az adott komponens koncentrációjával. A HC-mérésnél az infravörös cella a szén–hidrogén-kötések elnyelését látja; a ppm-ben (térfogatmilliomodrészben) kijelzett értéket az egyenértékű C₁ szénhidrogénként kezeli. Az O₂-t többnyire elektrokémiai cella méri, mert az oxigénmolekulák a cellában redoxreakcióban vesznek részt, és az ebből keletkező áram arányos az oxigénkoncentrációval. A cella idővel öregszik, ezért rendszeres kalibrálást igényel.

Kalibrálás. Mérés előtt a készüléket tiszta levegővel nullázzuk, szivárgásvizsgálatot végzünk, majd adott összetételű kalibráló gázzal ellenőrizzük. A kalibráló palack nyomáscsökkentőjén a kifúvó nyílás szabadon, hőforrástól távol legyen. A gázelemzőt nem szabad zárt térben nyitott láng közelében kalibrálni; a kalibráló gáz és a kipufogógáz belélegzése tilos.

37.4.4.2 A mért komponensek diagnosztikai jelentése

A kipufogógáz elemzése akkor hasznos, ha a motort üzemi hőmérsékletre melegítettük, és a szonda mélyen, a kipufogócsőben rögzítve van.

Mért érték Jellemző egészséges érték katalizátoros, λ≈1-es motornál (Otto) Mit jelez, ha magas/alacsony?
CO 0,0–0,5 % Dús keverék, hiányos oxidáció
CO₂ 13–15 % Alacsony: tökéletlen égés, hígítás vagy szivárgás
HC 0–100 ppm Égéskimaradás, dús keverék, gyújtáshiba, szivárgás
O₂ 0,1–1 % Magas: szegény keverék vagy kipufogószivárgás
λ 0,97–1,03 1 alatt dús, 1 felett szegény

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: a gyártói adat és a hatályos előírás).

A CO-korrigált mérés célja a minta hígulásának kiegyenlítése. Ha a CO+CO₂ összeg a maximálishoz képest alacsony, mert a gáz hígult (fals levegő, szivárgás, rossz szondahelyzet), a CO-t felfelé korrigáljuk.

A ΔHC-mérés (itt: a HC-változás alapjárat és emelt fordulatszám között; nem azonos a hengerkiiktatásos ΔHC-eljárással, lásd a 37.1 alfejezetet) az alapjáraton és az emelt fordulatszámon mért HC-koncentráció különbsége:

ΔHC=HCemelt−HCalapjárat\Delta HC = HC_{\text{emelt}} - HC_{\text{alapjárat}}

Egy jól működő katalizátornál az emelt fordulatszámon a HC nem nő meg ugrásszerűen; ha a ΔHC alapjáratról emelt fordulatra nagy pozitív érték, a katalizátor öregedése vagy a gyújtás/keverékképzés hibája valószínű.

37.4.5 Kidolgozott példák

1. példa – Négykomponensű gázelemzés kiértékelése.
Adott egy katalizátoros, szabályozott Otto-motor gázelemzési jegyzőkönyve:

Alapjáraton: CO = 0,4 %, CO₂ = 13,6 %, HC = 140 ppm, O₂ = 0,7 %, λ = 0,98.
Emelt fordulaton: CO = 0,2 %, CO₂ = 14,2 %, HC = 90 ppm, O₂ = 0,5 %, λ = 1,01.

Keresett: a CO-korrigált érték emelt fordulaton és a ΔHC.
Képlet:
COkorr=COmért⋅CO2,maxCOmért+CO2CO_{\text{korr}} = CO_{\text{mért}} \cdot \frac{CO_{2,\text{max}}}{CO_{\text{mért}} + CO_2}

Behelyettesítve CO2,max=14,5%CO_{2,\text{max}} = 14{,}5\,\% példaértékkel:

COkorr=0,2⋅14,50,2+14,2=0,2⋅14,514,4≈0,20%CO_{\text{korr}} = 0{,}2 \cdot \frac{14{,}5}{0{,}2 + 14{,}2} = 0{,}2 \cdot \frac{14{,}5}{14{,}4} \approx 0{,}20\,\%

ΔHC=90−140=−50ppm\Delta HC = 90 - 140 = -50\,\text{ppm}

Az értékek katalizátoros motorra rendben vannak: CO és HC alacsony, a CO₂ magas, az O₂ alacsony, a ΔHC negatív, tehát a katalizátor emelt fordulaton is oxidálja a HC-t. ∎

2. példa – Füstölésmérés kiértékelése.
Adott egy dízelmotoros jármű füstölésmérő kamrája L=0,43mL = 0{,}43\,\text{m} hosszúságú. A mérés során a fényáteresztés τ=I/I0=0,64\tau = I/I_0 = 0{,}64 (64%64\,\%), az opacitás α=0,36\alpha = 0{,}36.

Keresett: a fényelnyelési együttható.
Képlet:
k=−1Lln⁡(II0)k = -\frac{1}{L}\,\ln\left(\frac{I}{I_0}\right)

Behelyettesítve:

k=−10,43ln⁡(0,64)=0,4460,43≈1,041/mk = -\frac{1}{0{,}43}\,\ln(0{,}64) = \frac{0{,}446}{0{,}43} \approx 1{,}04\,\text{1/m}

Ha a hatályos előírás szerinti határérték például 0,71/m0{,}7\,\text{1/m} lenne, az autó elégtelen minősítést kapna; ha a határérték 1,51/m1{,}5\,\text{1/m}, akkor megfelelne. Ezért a pontos határértéket az adott jármű típusengedélye és a vizsgálati előírás szerint kell ellenőrizni. ∎

3. példa – Hibás keverék gázelemzése.
Egy benzines autónál a motor rángat, a fogyasztás magas. A gázelemző: CO = 1,6 %, CO₂ = 11,8 %, HC = 320 ppm, O₂ = 0,8 %, λ = 0,91.
Értékelés: a CO és HC magas, a CO₂ alacsony, a λ határozottan dús keveréket mutat. A dús üzem oka lehet hideg hűtőfolyadék-hőmérséklet-jel, hibás levegőtömeg-érzékelő, nyomásszabályzó, vagy a befecskendezők tömítetlensége. A gázelemzés tehát nem helyettesíti a további műszeres hibakeresést, de pontosan megmutatja, hogy a keverékképzés oldalán kell keresni.

37.4.6 Előírások, hatósági környezetvédelmi felülvizsgálat

Előírás. A környezetvédelmi felülvizsgálat során a járműre vonatkozó típusengedély és a hatályos magyar közlekedési hatósági előírás szerinti mérési módszert, határértékeket és dokumentálási kötelezettséget kell alkalmazni. Az itt megadott értékek tanulási példák. (ellenőrizendő: hatályos rendelet és vizsgálati módszertan)

A benzinmotoros járművek vizsgálata az alábbi kategóriák szerint különbözik:

A dízel füstölésmérés a szabadgyorsításos módszerrel történik: a motort üzemi hőmérsékletre kell melegíteni, alapjáraton stabilizálni, majd a gázpedált gyorsan, teljesen lenyomni, és a fordulatszámot visszaesni hagyni. A vizsgálóberendezés fordulatszámjelet is rögzít, és csak a megfelelő ciklusokat értékeli. A mért kk-értékek közül az utolsó, stabilizálódott mérések átlaga a jellemző. A határérték a jármű korától, típusától és az Euro-kategóriától függ; a régebbi szívó dízelnél például k≤2,51/mk \le 2{,}5\,\text{1/m}, régebbi turbódízelnél 3,01/m3{,}0\,\text{1/m}, újabb járműveknél 1,51/m1{,}5\,\text{1/m}, Euro 6-nál 0,71/m0{,}7\,\text{1/m} lehet a határ. (ellenőrizendő: 2014/45/EU II. melléklet, hazai módszertan)

Az A és B mód megjelölés a vizsgálati eljárásban használt üzemmódokra utalhat: például az A mód a gázelemzés/benzinmotorvizsgálat, a B mód a dízel füstölésmérés, vagy a dízel OBD-vizsgálatokat is tartalmazó kibővített mód. A pontos módmegjelölést és a mérési sorrendet a hatályos vizsgálati szoftver és az előírás adja. (ellenőrizendő: a hivatalos megnevezés)

Elektronikus tanúsítvány. A vizsgálati eredmény ma már elektronikusan kerül az állami nyilvántartásba; a tanúsítvány adatait a vizsgálóállomás a közlekedési hatósági rendszerbe továbbítja. A papír a gépjárművezetőnek adott igazolás, az érvényesség viszont a nyilvántartásban szereplő státusszal azonos. (ellenőrizendő: aktuális hatósági informatikai rendszer)

37.4.7 Gázemisszió-diagnosztika

A gázelemző a motor nem invazív diagnosztikai eszköze: anélkül mutatja a keverékképzés és az égés minőségét, hogy a motort megbontanánk. A hibakeresési lánc:

  1. Tünet rögzítése. Például magas fogyasztás, rángatás, erős kipufogószag, műszaki vizsgán elégtelen CO/HC.
  2. OBD-kiolvasás. Ha van EOBD, először a hibakódokat és a readiness-t nézzük.
  3. Gázelemzés üzemi hőmérsékleten. Alapjáraton és emelt fordulaton is mérünk.
  4. Értékek értelmezése.
Gázelemzési kép Valószínű hiba
CO magas, O₂ alacsony, λ < 0,97 Dús keverék: hibás légmérő, hűtőfolyadék-hőmérséklet-jel, nyomásszabályzó, injektor
HC magas, kihagyás érzése Gyújtáskimaradás, gyertyák, gyújtókábelek, tekercs, szívóoldali fals levegő
O₂ magas, CO alacsony, λ > 1,05 Szegény keverék vagy kipufogószivárgás
CO₂ alacsony, O₂ magas Kipufogószivárgás, hígítás, mérési hiba
CO és HC alacsony, de MIL és hibakód Hibás katalizátor-hatékonyság, szondahiba, amely a gázelemzésen még nem látszik

Valós eset – hibakeresés. Egy 12 éves, szabályozott katalizátoros benzines autó nem ment át a vizsgán: alapjáraton CO = 0,9 %, HC = 260 ppm, λ = 0,94; emelt fordulaton CO = 0,6 %, HC = 220 ppm, λ = 0,92. Az EOBD kiolvasásakor a szabályozás dús adaptációs hibát jelzett. A vizsgálat során a légtömegmérő és a szívócsőnyomás élő adata a modellértékkel egyezett, így a levegőoldal kizárható volt; az injektorok laborvizsgálata az egyik hengernél túl nagy szállítást mutatott. A hibás injektor cseréje és az elektródák, gyertyák ellenőrzése után a gázelemzés CO = 0,1 %, HC = 70 ppm, λ = 1,01 lett, az OBD readiness is kész állapotot jelzett. A tanulság: a gázelemzés a tünetet mutatta, az okot azonban a befecskendező és az élő adatok vizsgálata adta.

37.4.8 A füstölésmérés műszaki háttere és gyakorlata

A dízelmotorok bonyolult utókezelő rendszereket használnak (DOC, DPF, SCR), ezért a látható füst önmagában nem jelenti ezek hibáját, de a koromterhelést jól mutatja. A füstölésmérőben a kipufogógáz egy fényúton halad keresztül; a fényforrás lehet zöld vagy vörös LED. A vevő fényintenzitása alapján a műszer kiszámolja az opacitást és a kk-értéket. A méréshez a szonda a kipufogócsőbe illeszkedik, a mérőkamra hosszát a műszer kalibrációja ismeri.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Gázelemző mintavevő szondája rögzítve a kipufogócsőben, kondenzvíz-leválasztóval és elszívással; mellette füstölésmérő mérőkamrával szabadgyorsításos mérés közben.
A gázelemző és a füstölésmérő mérési elrendezése a járművön (sematikus vonalrajz)

Az (a) részábrán a mintavevő szonda (1) a gyártói mélységig a kipufogócsőben van, csipesszel rögzítve (2); a mintavevő tömlő (3) a kondenzvíz-leválasztón (4) és a szűrőn (5) át a gázelemzőhöz (6) vezet, a fordulatszám-jeladó (7) és az olajhőmérő-szonda (8) a motor állapotát adja, a csővéget elszívó tölcsér (9) veszi körül. A (b) részábrán a rész-áramú szonda a gázt a mérőkamrába vezeti, amelyen a fényforrás fénye a vevőig átvilágít; a mérés a szabadgyorsítás pillanatában történik. A HTML-változatban az elemekre mutatva a nevük és a tipikus mérési hibájuk jelenik meg.

Szabadgyorsításos mérés lépései:

  1. A jármű üzemi hőmérsékleten legyen (olaj, hűtőfolyadék).
  2. A motor és a kipufogórendszer sérüléseit, szivárgásait ellenőrizzük.
  3. A műszert nullázzuk tiszta levegővel.
  4. A szondát a kipufogóba helyezzük, a gáziránynak megfelelően.
  5. A motort alapjáraton stabilizáljuk.
  6. A gázpedált egyszer, gyorsan és teljesen lenyomjuk, majd felengedjük; a fordulatszámnak el kell érnie a gyártói értéket, utána visszaesik.
  7. A ciklust a vizsgálati előírás szerinti számban ismételjük, figyelve a műszer fordulatszám-ellenőrzésére.
  8. A készülék az értékelt ciklusok kk-értékéből átlagot számol.
  9. Az eredményt összevetjük a határértékkel, és dokumentáljuk.

Ha a jármű OBD-vel rendelkezik, a füstölésmérés mellett a dízel OBD-t is kiolvassuk: DPF regenerációs állapot, EGR-hibák, SCR/AdBlue hibák, MIL és emissziós hibakódok. Egy aktív DPF-hiba vagy leragadt EGR a füstölésmérésen elégtelen eredményhez vezethet; a fizikai füst alacsony lehet, de az OBD-hiba mégis vizsgabukást jelent.

37.4.9 Gyakorlati útmutató

Cél. Négykomponensű gázelemzés és kiértékelés benzines járműnél, illetve szabadgyorsításos füstölésmérés dízelnél.

Jármű- és adatazonosítás. Alvázszám, típus, évjárat, tüzelőanyag, Euro-kategória, OBD-elv, katalizátor/DPF megléte. A méréshez használjuk a gyártói határértéket vagy a hatályos vizsgálati adatbázist.

Szükséges eszközök. Gázelemző vagy füstölésmérő, kalibráló gáz (gázelemzőhöz), fordulatszámmérő vagy OBD-olvasó, hűtőfolyadék-hőmérséklet-mérő, szivárgásvizsgáló, jegyzőkönyv.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. A javítási útmutató szemléltetés: a gyártói javítási utasítás és adat a mérvadó; nagyfeszültségű (HV) járműrendszeren csak arra kiképzett, jogosult személy dolgozhat. A kipufogógáz járó motor mellett csak elszívással vizsgálható; a kipufogórendszer forró, a mérési pontok megérintése tilos. A gázelemző kalibráló palackját hőtől, szikrától, nyílt lángtól távol kell tartani.

Munkalépések.

  1. Ellenőrizze az elszívást és a műhely szellőzését.
  2. Kössön a jármű OBD-csatlakozójára diagnosztikai eszközt, olvassa a motor hőmérsékletét és hibakódjait.
  3. Melegítse a motort üzemi hőmérsékletre (általában 80–90 °C hűtőfolyadék; ellenőrizendő).
  4. Nullázza a gázelemzőt/füstölésmérőt; végezzen szivárgásvizsgálatot.
  5. Helyezze be a mintavevő szondát a kipufogócsőbe, legalább a gyártói mélységig, rögzítve.
  6. Benzines gázelemzésnél: mérjen alapjáraton, emeljen fordulatszámot (például 2500 1/min) és tartsa, majd mérjen újra; rögzítse a CO, CO₂, HC, O₂ és λ értékeket.
  7. Dízel füstölésmérésnél: hajtsa végre a szabadgyorsításos ciklusokat a fent leírt sorrendben.
  8. Ellenőrizze, hogy a mért értékek konzisztensek-e egymással (például alacsony O₂ nem járhat nagyon magas λ-val).
  9. Értékelje a határértékekkel; a mérési jegyzőkönyvet dokumentálja, a tanúsítványt elektronikusan rögzítse.

Tipikus szerelői hibák e munkánál.

  1. Hideg motor mérése. A be nem melegedett motoron a CO és HC hamis, magas.
  2. Nem megfelelő szondamélység. Túl kicsi bevezetésnél a minta hamis, a CO₂ alacsony lehet.
  3. Elmaradt nullázás. A cellák eltolódása miatt minden komponens hibás lehet.
  4. A fordulatszám be nem tartása. Dízel szabadgyorsításnál a túl lassú gázadás alacsonyabb füstöt adhat, a vizsgálati szoftver azonban ezt el is vetheti.
  5. Kipufogószivárgás figyelmen kívül hagyása. A szivárgás hígítja a gázt, ezért a CO-t korrigálni kell; ha a szivárgás a mérőszonda előtt van, a mérés torzul.

37.4.10 Tipikus hibák a fogalom- és számítási ellenőrzésben

  1. A CO₂-feltételezés helytelen használata. Ha a CO-korrigált képletbe a ténylegesen mért CO₂-t és CO-t értjük, akkor az egységeket nem keverhetjük; a % értékeket tizedesben vagy %-ban egyformán kell behelyettesíteni. A gyakori hiba, hogy a ppm-ben mért HC-t %-ként kezelik.
  2. A füstölésmérő képletének rossz logaritmusa. A világos jelöléssel: k=−ln⁡(τ)/Lk = -\ln(\tau)/L. Ha a tanuló az opacitásból α\alpha helyett közvetlenül ln⁡(1−α)\ln(1-\alpha) nélkül számol, hibás negatív értéket kaphat.
  3. A λ-érték túlértelmezése. A λ kijelzett értéke nem mutatja egyedül a katalizátor hatékonyságát; a HC és a ΔHC is kell. A hibás gyakorlat, ha a szerelő csak a λ-t nézi, és a magas HC-t figyelmen kívül hagyja.
  4. A mérési eredményt nem hasonlítják a megfelelő jogszabályi kategóriához. Ugyanaz a CO-érték eltérő megítélésű lehet katalizátor nélküli, szabályozott vagy OBD-s vizsgálatnál; a határértékek eltérőek.

37.4.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis: a gázelemzésnél a HC értéket %-ban mérik.
  2. Igaz vagy hamis: a füstölésmérő a kipufogógáz fényelnyelését méri, és a kk mértékegysége 1/m.
  3. Számolja ki: L=0,40mL = 0{,}40\,\text{m}, fényáteresztés 0,700{,}70. Mennyi a kk?
  4. Egy gázelemzés: CO = 1,2 %, CO₂ = 12,1 %, O₂ = 0,6 %, HC = 280 ppm, λ = 0,93. Milyen hibá(ka)t valószínűsít?
  5. Mi a különbség a CO-korrigált és a nyers CO között a katalizátoros mérésnél?
  6. Melyik mérési érték jelzi legjobban a kipufogórendszeri szivárgást a szonda előtt?

37.4.12 Feladatok

1. feladat (A). Sorolja fel a négykomponensű gázelemzés mért komponenseit és mértékegységeiket.

2. feladat (A). Írja le a füstölésmérő fényelnyelési együtthatójának képletét, és nevezze meg a benne szereplő mennyiségeket.

3. feladat (B). Egy dízelmotoros jármű füstölésmérésénél a fényáteresztés 0,510{,}51. A kamrahossz L=0,38mL = 0{,}38\,\text{m}. Számolja ki az opacitást és a kk-értéket, és értékelje, ha a típusra megengedett kk például 1,21/m1{,}2\,\text{1/m}. (ellenőrizendő határérték)

4. feladat (B). Egy katalizátoros Otto-motor gázelemzése: CO = 0,3 %, CO₂ = 13,9 %, HC = 120 ppm, O₂ = 0,5 %, λ = 1,00. Emelt fordulaton CO = 0,2 %, CO₂ = 14,4 %, HC = 95 ppm, O₂ = 0,4 %, λ = 1,01. Számolja ki a CO-korrigált értéket emelt fordulaton és a ΔHC-t. Jó-e a katalizátor?

5. feladat (C). Egy benzines autónál a gázelemzés: CO = 0,1 %, CO₂ = 9,8 %, HC = 80 ppm, O₂ = 6,5 %, λ = 1,05. Magyarázza meg, miért ellentmondásos a λ és a CO₂/O₂; mire következtet?

6. feladat (D). Egy műszaki vizsgán a dízel füstölésmérés az első ciklusokban k=2,81/mk=2{,}8\,\text{1/m} értéket ad, majd a 3. és 4. ciklusra 1,01{,}0 és 0,951/m0{,}95\,\text{1/m}. A motor hidegen ment vizsgálatra, és a DPF regenerálásra kért. Mi a helyes eljárás, és miért?

37.4.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok.

  1. Hamis. A HC-t ppm-ben (térfogatmilliomodrész) mérik, jellemzően C₁ egyenértékként.
  2. Igaz.
  3. τ=0,70\tau=0{,}70; α=0,30\alpha=0{,}30; k=−ln⁡(0,70)/0,40=0,357/0,40≈0,891/mk = -\ln(0{,}70)/0{,}40 = 0{,}357/0{,}40 \approx 0{,}89\,\text{1/m}.
  4. Dús keverék, mert CO magas, λ < 1, CO₂ alacsony, HC magas; a hibás keverékképzés valószínű, és a katalizátor sem tudja teljesen oxidálni.
  5. A nyers CO a szondánál mért, esetleg hígult érték; a korrigált CO a hígítás nélküli mintára vonatkozik.
  6. A CO₂ alacsony és az O₂ magas egyszerre, ami a szonda előtti kipufogószivárgásra utal.

1. feladat megoldás.
CO (térfogat %, %), CO₂ (térfogat %, %), HC (térfogatmilliomodrész, ppm), O₂ (térfogat %, %).

2. feladat megoldás.
k=−1Lln⁡(I/I0)k = -\frac{1}{L}\ln(I/I_0), ahol I0I_0 a tiszta levegővel mért fényerősség, II a füstös gázzal mért fényerősség, LL a mérőkamra hossza.

3. feladat megoldás.
τ=0,51\tau = 0{,}51; α=0,49\alpha = 0{,}49.
k=−10,38ln⁡(0,51)=0,6730,38≈1,771/mk = -\frac{1}{0{,}38}\ln(0{,}51) = \frac{0{,}673}{0{,}38} \approx 1{,}77\,\text{1/m}
Ez magasabb, mint a példaként megadott 1,21/m1{,}2\,\text{1/m}, tehát a mérés elégtelen lenne.

4. feladat megoldás.
COkorr=0,2⋅14,50,2+14,4≈0,20%CO_{\text{korr}} = 0{,}2 \cdot \frac{14{,}5}{0{,}2 + 14{,}4} \approx 0{,}20\,\%
ΔHC=95−120=−25ppm\Delta HC = 95 - 120 = -25\,\text{ppm}
A katalizátor jó, mert emelt fordulaton sem nő a HC, a CO₂ magas, CO alacsony, λ≈1.

5. feladat megoldás.
A λ = 1,05 szegény, de a CO₂ 9,8 % túl alacsony, O₂ 6,5 % pedig nagyon magas. Ez ellentmondásos, mert egy ilyen mértékű oxigénfelesleg és alacsony CO₂ a kipufogószivárgás vagy a minta hígítása miatt jellemző, nem pedig a motor tényleges keveréke miatt. Ellenőrizni kell a szondát, a kipufogót, a kamra szivárgását.

6. feladat megoldás.
Hideg motoron és nem regenerált DPF-fel a mérés eleje hamis, magas értéket adhat. A járművet üzemi hőmérsékletre kell melegíteni, a gyártói előírás szerint kényszerregenerációt kell végezni, ha szükséges, majd a vizsgálatot megismételni. A mérést csak a stabil ciklusokra kell kiértékelni. A DPF eltávolítása, kiürítése vagy kikapcsolása tilos; a jármű így vizsgáztatása jogellenes.

37.4.14 Rövid összefoglaló

A gázelemzés a négykomponensű kipufogógáz-mérés: CO, CO₂, HC és O₂, valamint a belőlük számolt λ. Az NDIR-cella a CO, CO₂ és HC infravörös elnyelését, az elektrokémiai cella az O₂-t méri. A kalibrálás (nullázás, mérőgáz, szivárgásvizsgálat) a hiteles mérés feltétele. A CO-korrigált érték a hígulás kiegyenlítésével, a CO₂-maximumra vonatkoztatva mutatja a hígítatlan minta CO-ját; a ΔHC az emelt fordulaton és alapjáraton mért HC különbsége. A hatósági környezetvédelmi vizsgálat kategóriája eltérő: katalizátor nélküli, katalizátoros, szabályozott és OBD-s; az OBD-s járműnél a MIL/readiness is kötelező. A dízel füstölésmérés szabadgyorsításos módszerrel méri a fényelnyelési együtthatót: k=−ln⁡(I/I0)/Lk = -\ln(I/I_0)/L, mértékegysége 1/m. A kk a koromterhelést mutatja, a dízel OBD pedig az EGR-, DPF- és SCR-hibákat. Továbbvitt eredmény. A gázelemzés kiértékelése – CO, CO₂, O₂, HC, λ, CO-korrigált, ΔHC és kk – a későbbi vizsgafelkészülési feladatokban és a szervizdiagnosztikában is alapmódszer; alkalmazzuk a Környezetvédelmi felülvizsgálat, tanúsítvány és a jármű felkészítése a műszaki vizsgára és a Dízeldiagnosztika alfejezetekben. A hibás Járműveknél a mérést csak elszívással, üzemi hőmérsékleten végezhetjük; a mérési értékeket mindig a gyártói/hatósági adathoz kell viszonyítani.

37.4.15 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: hatályos hazai környezetvédelmi, közúti jármű műszaki vizsgálati és közlekedési hatósági rendeletek (5/1990. KÖHÉM, 6/1990. KÖHÉM és a vizsgálati módszertani utasítások), ENSZ-EGB előírások, ISO/OIML emissziós mérőműszerekre és mérési eljárásokra vonatkozó specifikációi, gyártói javítási-vizsgálati adatok, gázelemző és füstölésmérő gyártói kézikönyvek.

Jelölt, ellenőrizendő állítások: CO₂-max benzinre 14,5 % példaérték; a CO-korrigált képlet és a CO₂-max módszertan pontos tényezője; a katalizátoros és hagyományos Otto-járművek határértékei (CO, HC, λ); a dízel füstölésmérés határértékei (kk); a szabadgyorsításos mérés ciklusszáma és az A/B mód pontos jelentése; a dízel OBD-vizsgálat kötelező elemei; az elektronikus tanúsítvány adatkezelési rendszere. A fenti, jogszabályi és gyártói adatokra támaszkodó részeket a kiadás előtt a hatályos előírások szerint ellenőrizni kell.