30.2 Egyéb fogyasztók, komfortelektronika és rádiózavar-szűrés

30.2.1 Motiváció

A műhelyben gyakori ügyfélpanasz, hogy az ablaktörlő nem kapcsol ki a véghelyzetben, a szintjelző lámpa tévesen jelez, vagy a rádió zúg–patrog, amikor a ventilátor bekapcsol. Az autószerelőnek ezeket a rendszereket nemcsak cserélnie kell, hanem meg kell értenie a működésüket, hogy a hibát célzottan megtalálja. Az egyéb fogyasztók, a komfortelektronika és a rádiózavar-szűrés együtt adják azt a tudást, amely nélkül a villamos hibakeresés találgatássá válik. Ebben az alfejezetben a kapcsolási rajzoktól a relén át a becsípődésgátlóig és a szűrőkondenzátorig jutunk el, mindig a „hogyan működik, hogyan romlik el, hogyan mérem meg?” kérdéssorral.

30.2.2 Szemléletes kép: az ablaktörlő-kör

Az ablaktörlő-kör kiválóan mutatja a relé, a kapcsoló, a motor és a visszacsatoló véghelyzet-kapcsoló együttműködését. Képzeljünk el egy hagyományos, nem CAN-vezérelt rendszert: a gyújtáskapcsoló 15-ös kivezetéséről kap áramot a törlőkapcsoló, amely a relét és azon keresztül a motort vezérli. A relé munkaérintkezője közvetlenül a biztosítékon át a 30-as állandó pluszból táplál, így a motor kapcsolási árama nem folyik át a kormányoszlopon lévő kapcsolón. Amikor a vezető kikapcsolja a törlőt, a kapcsoló nyit, de a relé addig tartva marad, amíg a lapát el nem éri az alaphelyzetet, mert a véghelyzet-kapcsoló ekkor bontja a relé tekercsének áramát.

Az alábbi ábra ezt egyszerűsítve mutatja; a kapcsolók alapállapotban nyitva vannak, a motortest a 31-es testpontra csatlakozik.

Ablaktörlő-kör egyszerűsített kapcsolási rajza (alapállapot: gyújtás ki, törlő ki, lapát parkolóhelyzetben) - Tanulási szemléltetés, nem gyártói áramútrajz. Kapocsjelölések: 30 állandó plusz, 15 gyújtáskapcsolás után, 31 test (DIN 72552, ellenőrizendő). Felső sor: a motor főárama 30 → F1 → K1 munkaérintkező (30–87) → M1 → test. Középső sor: 15 → törlőkapcsoló S1 → K1 tekercs (86–85) → test. Alsó sor: az S2 véghelyzet-kapcsoló a törlőkapcsolóval párhuzamos; nyugvó érintkezőjét a parkolóhelyzetben a csigakerék bütyke nyitja, máshol zárva tartja a relét.

A rajzon a GB1 az akkumulátor, az F1 a törlőmotor biztosítéka, a K1 relé tekercse és munkaérintkezője szaggatott vonallal összekötve, az M1 a törlőmotor. A felső sor a motor főáramköre a 30-as állandó pluszról, a középső sor a vezérlés: a gyújtáskapcsoló (S0) 15-ös kimenetéről a törlőkapcsoló (S1) adja a relé tekercsének áramát. Az alsó sorban az S2 véghelyzet-kapcsoló a törlőkapcsolóval párhuzamosan köti a 15-ös ágat a tekercshez: ha a vezető kikapcsolja a törlőt, de a lapát még nincs alaphelyzetben, az S2 tartja meghúzva a relét; a parkolóhelyzetben a csigakerék bütyke nyitja. A gyújtáskapcsoló és a törlőkapcsoló nyitott, a lapát alaphelyzetben áll, tehát alapállapot.

30.2.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. Egyéb fogyasztónak nevezzük a gépjármű villamos hálózatában azokat a berendezéseket, amelyek nem tartoznak a motor irányításához, a világításhoz, a töltéshez vagy az indításhoz, hanem a tisztítást, a kényelmet, a tájékoztatást és a biztonságot szolgálják (ablaktörlő, fényszórómosó, szintjelzők, kürt, komfortelektronika).

Definíció. Komfortelektronikának nevezzük azokat az elektronikus rendszereket, amelyek a jármű kényelmét és használhatóságát növelik: központi zár, elektromos ablakemelő, ülés- és tükörállítás, kulcs nélküli nyitás, gyakran saját vezérlőegységgel (komfort-ECU, body computer) és adatbuszos kommunikációval.

Definíció. Rádiózavar az elektromágneses energia olyan kibocsátása, amely a rádióvevő készülékekben, a navigációs vagy kommunikációs rendszerekben nem kívánt jelet, zajt vagy működési hibát okoz. A járművön belüli zavarokat a gyújtás, a kefe nélküli és kefés motorok, a relék, a kapcsolóüzemű tápegységek és az érintkezők hozzák létre.

Összefüggés. Egy egyenáramú fogyasztó elektromos teljesítménye:

P=U⋅I,P = U \cdot I,

ahol PP a teljesítmény wattban, UU a kapocsfeszültség voltban, II a felvett áram amperben. A biztosítót a tartós áram 1,5–2-szeresére választjuk, hogy a bekapcsolási áramcsúcs ne csapja le, de zárlatnál gyorsan megszakítson. A választott biztosító nem lehet nagyobb a vezeték megengedett áramánál (vö. Vezetékek, csatlakozók, biztosítók, relék és fénykábelek; ellenőrizendő).

Továbbvitt eredmény. Az itt tárgyalt relés, visszacsatoló és ECU-vezérelt áramkörök felépítését használjuk a Utastéri fűtés, szellőzés és klímaberendezés alfejezetben a ventilátorfokozatok és a klímakompresszor vezérlésénél, valamint a Passzív biztonsági elektronika: légzsák és övfeszítő alfejezetben a biztonsági funkciók (ütközésérzékelő, gyújtókör, öndiagnosztika) megértéséhez. A rádiózavar-szűrés alapelveit a Jeladók és beavatkozók vizsgálata alfejezetben is alkalmazzuk az érzékelők jelhűségének megítélésekor.

30.2.4 Felépítés és működés

30.2.4.1 Ablak- és fényszórótisztító berendezések

Az ablaktörlő rendszer feladata az esővíz, hó, szennyeződés eltávolítása a szélvédőről. Részei: a villanymotor hajtóművel, a rúdszerkezet (pantográf), a lapátok, a kapcsoló, a szakaszos üzemű vezérlő és a véghelyzet-kapcsoló. A motor egyenáramú, általában állandó mágneses, 12 V-os, két- vagy háromsebességes. A lapátok alászorítását a hajtókar geometriája biztosítja.

A véghelyzet-kapcsoló a motor házában vagy a rúdszerkezeten elhelyezett csúszó vagy mikrokapcsoló. Amikor a vezető kikapcsolja a törlőkapcsolót, a relé tekercse csak akkor kapcsol le, ha a lapát az alaphelyzetben van – ellenkező esetben a kapcsoló zárva tartja a relé tekercsét, és a motor addig jár, amíg el nem éri a parkolópozíciót.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Az ablaktörlő motor csigahajtóművén forgattyú és rudazat lengeti a két törlőkart; a csigakeréken lévő érintkezőpálya a parkoló helyzetben állítja meg a motort.
Az ablaktörlő-szerkezet: motor csigahajtóművel, forgattyú és tolórudak; a csigakerék a véghelyzet-kapcsoló érintkezőpályájával; a mosóberendezés

Az ábrán a motor csigája a csigakereket hajtja, a kerék tengelyén ülő forgattyú körbefordul, és a tolórudak a két törlőtengely karját lengetik. A csigakeréken lévő érintkezőpálya a parkolóhelyzetben megszakad, ezért ott bont a véghelyzet-kapcsoló. A HTML-változat lépésenként végigforgatja a forgattyút, és jelzi, mikor ér a lapát a parkolóhelyzetbe.

A szakaszos üzem (intervallum) egy elektronikus egység vagy a relébe épített RC-időzítő. Az időzítő periodikusan, például 2–10 másodpercenként behúzza a relét, így a motor egy-egy törlési ciklust végez. A modern járműveken ezt a funkciót a komfortvezérlő vagy a CAN-hálózaton érkező parancs valósítja meg; a legegyszerűbb megoldás a gyártótól függ.

Az esőérzékelő a szélvédő mögé szerelt optoelektronikus érzékelő; a szélvédő csapadék általi vízfilmje megváltoztatja az infravörös fény visszaverődését, és az érzékelő a jelméret alapján automatikusan vezérli a törlési sebességet. A rendszer kalibrálása és cseréje gyártói diagnosztikai műszerrel történik (ellenőrizendő: gyártói adat).

A fényszórótisztító a fényszórók üvegét tisztítja; nagy fényteljesítményű (xenon, LED) fényszórók esetén törvényileg előírt a tisztító-berendezés (ellenőrizendő: hatályos ECE-előírás). A rendszer lehet magasnyomású mosó, amely a fényszóró elé emelkedő fúvókával mossa le az üveget, vagy mechanikus törlő. Motivációja: a koszos fényszóró szétszórja a fényt és vakít.

Példa. Egy 12 V-os ablaktörlő motor normál üzemben 4 A-t vesz fel. Teljesítménye: P=12V⋅4A=48WP = 12\,\text{V} \cdot 4\,\text{A} = 48\,\text{W}. A biztosító választása: Ib=1,5⋅4A=6AI_{\text{b}} = 1{,}5 \cdot 4\,\text{A} = 6\,\text{A}, tehát a számított értéknél nagyobb legközelebbi szabványos érték, a 7,5 A-es biztosító felel meg, ha a vezeték bírja (ellenőrizendő: gyártói áramútrajz).

30.2.4.2 Szintjelzők, hangjelző, riasztó, indításgátló

Az üzemanyagszint-jelző leggyakrabban ellenállásos úszós érzékelő: a tartályban úszó úszó egy potenciométert mozgat, az ellenállásváltozást a műszeregység szintté alakítja. A modern rendszerekben a tartálypumpa egységébe épített érzékelő és a műszeregység közötti jel analóg vagy CAN-adat. A olajnyomás- és olajszintjelző a motor kenését figyeli: a nyomáskapcsoló zárja a figyelmeztető lámpát, ha a nyomás egy küszöb alá esik (ellenőrizendő: gyártói érték). A hűtőfolyadék-szintjelző a kiegyenlítő tartályban úszókapcsolóval vagy elektródapárral dolgozik; a fékfolyadék-szintjelző a fékfolyadék-tartályban található, és fékbetétkopás vagy szivárgás miatti alacsony szintre figyelmeztet.

A hangjelző (kürt) egy elektromos rezgő hangszóró, amely 30–40 A bekapcsolási áramot is felvehet, ezért mindig relén keresztül kell táplálni. A kormánykerék gombja a relé tekercsét kapcsolja; a relé munkaérintkezője a 30-as pluszról táplálja a kürtöt.

A riasztó egy elektronikus védelmi rendszer: nyitásérzékelők, mozgás- és dőlésszenzorok, kürtjel, esetenként GPS-modul. A indításgátló (immobilizer) megakadályozza a motor indítását a megfelelő transzponder nélkül. A kulcsban lévő transzponder által küldött kódot az ECU ellenőrzi; ha nem egyezik, az indítómotor és a befecskendezés le van tiltva. A rendszer manipulálása vagy kiiktatása járművédelmi és biztosítási szempontból is jogellenes; az autószerelő csak a gyártói eljárás szerint, a jármű tulajdonosának igazolása mellett végezhet kulcsprogramozást.

30.2.4.3 Kényelmi berendezések

A központi zár az ajtózárak motoros vagy pneumatikus működtetése egy központi gombbal vagy távirányítóval. Az elektromos ablakemelő a motorral mozgatott mechanizmust hajtja. A becsípődésgátló az ablakemelő motor aktuális áramát vagy a pozíciót figyeli, és ha az ablak akadályba ütközik (például ujj), visszafordítja azt. Fontos biztonsági előírás, hogy automatikus felhúzásnál (comfort close) a becsípődésgátló működése gyártó által előírt (ellenőrizendő: hatályos ECE-előírás).

Az ülések elektromos állítása (előre-hátra, háttámla, deréktámasz, memória) több motort és érzékelőt használ, gyakran saját vezérlővel. A tükrök elektromos állítása mellett a fűthető és automatikusan besötétedő (elektrokróm) tükrök is komfortelektronikát igényelnek. A kulcs nélküli nyitás (keyless entry) és indítás (keyless go) a kulcs rádiójele és a jármű közötti kommunikáción alapul; az autó érzékeli a kulcs közelségét és engedélyezi a nyitást, indítást. A rendszer védelme elleni megoldások (reléerősítős támadás) miatt a gyártók változatos kódváltó algoritmusokat alkalmaznak; a javítás során az eredeti kulcsot és a gyártói diagnosztikát kell használni.

30.2.4.4 Rádiózavar-források és zavarmentesítés

A járműben a rádiózavarok fő forrásai: a gyújtórendszer (nagyfeszültségű impulzusok), a generátor (kefék, diódák), a kommutátoros motorok (ablaktörlő, ventilátor, fényszórómosó), a relék (induktív visszahatás), a kapcsolóüzemű tápegységek és DC/DC átalakítók, valamint az elektronikus vezérlők. A zavar terjedhet vezetéken (vezetett zavar) és sugárzással (sugárzott zavar). A vevőberendezésben, például a rádióban, a zavar feszültséget indukál a kapcsolási tranziensekből.

A zavarmentesítés eszközei:

Előírás. A járművek elektromágneses összeférhetőségét az ENSZ-EGB 10. előírása (ECE R10) és az EU-típusjóváhagyási keretrendelet szabályozza (ellenőrizendő: a hatályos előírások és módosítások). A jármű nem haladhatja meg a megengedett zavarszinteket, és a járművön lévő elektronikus rendszereknek is meg kell felelniük. A hazai műszaki vizsgán a rádiózavar-mentesség ellenőrzése nem minden kategóriában tételes, de a fedélzeti elektronika hibája nem okozhatja a műszaki vizsgabiztos által tapasztalt zavart (ellenőrizendő: hatályos vizsgálati gyakorlat).

30.2.5 Kidolgozott példák

Számítás 1. Egy relé tekercsének ellenállása R=60ΩR=60\,\Omega, a fedélzeti feszültség U=12VU=12\,\text{V}. Mekkora áram folyik a tekercsen, és mekkora a tekercs teljesítménye?

Adott: U=12VU=12\,\text{V}, R=60ΩR=60\,\Omega. Keresett: II, PP.

Képlet: I=URI=\frac{U}{R}.

Behelyettesítés: I=12V60Ω=0,2AI=\frac{12\,\text{V}}{60\,\Omega}=0{,}2\,\text{A}.

Teljesítmény: P=U⋅I=12V⋅0,2A=2,4WP=U\cdot I=12\,\text{V}\cdot 0{,}2\,\text{A}=2{,}4\,\text{W}.

Ellenőrzés: Az autóipari relék tekercsárama tipikusan 100–250 mA, a teljesítmény 2–3 W, tehát a kapott érték reális.

Számítás 2. Egy elektromos ablakemelő motorja a gyártói adat szerint 12 V-on maximum 8 A-t vesz fel. Válasszunk hozzá biztosítót és becsüljük meg a motor teljesítményét! A biztosító méretezési szabálya: Ib=1,5⋅ItartósI_{\text{b}} = 1{,}5 \cdot I_{\text{tartós}}.

Adott: Itartós=8AI_{\text{tartós}}=8\,\text{A}. Keresett: PP, IbI_{\text{b}}.

Képlet: P=U⋅IP=U\cdot I, Ib=1,5⋅ItartósI_{\text{b}}=1{,}5\cdot I_{\text{tartós}}.

Behelyettesítés: P=12V⋅8A=96WP=12\,\text{V}\cdot 8\,\text{A}=96\,\text{W}; Ib=1,5⋅8A=12AI_{\text{b}}=1{,}5\cdot 8\,\text{A}=12\,\text{A}.

Ellenőrzés: A 12 A-nél nagyobb legközelebbi szabványos érték a 15 A; ezt csak akkor választhatjuk, ha a vezeték terhelhetősége legalább 15 A (Vezetékek, csatlakozók, biztosítók, relék és fénykábelek szabálya; ellenőrizendő: gyártói adat). A motor 96 W-os teljesítménye rövid idejű terhelésre utal; az ablakemelő nem folyamatos üzemű.

30.2.6 Minőségellenőrzés

Az egyéb fogyasztók és komfortáramkörök ellenőrzéséhez a következőket mérjük:

30.2.7 Valós életbeli alkalmazás

Ügyfélpanasz: Egy autó rádiója erős patrogást hallat, amikor a szélvédőmosó és a ventilátor együtt jár. A műszerfali feszültség rendben lévő, de a motor leállítása után a zavar is megszűnik.

Vizsgálat: A szerelő a rádió antennacsatlakozóját és a motortér testpontjait ellenőrzi. A feszültségesés a motortér és az akkumulátor negatív pólusa között 0,4 V, ami meghaladja a testpontokra vonatkozó, jellemzően 0,3 V-os irányértéket (vö. A fedélzeti hálózat felépítése, kapocsjelölés és áramútrajz; ellenőrizendő), és a ventilátormotor szénkeféi kopottak, a szikrázás erős. A szűrőkondenzátor a motoron kiszáradt, kapacitása a mérés szerint 0,02μF0{,}02\,\mu\text{F} a névleges 0,5μF0{,}5\,\mu\text{F} helyett.

Ok: A kopott kefék és a hibás szűrőkondenzátor miatt a kommutátor szikrái nagyfrekvenciás zavart sugároznak, amelyet az antennavezeték felvesz.

Javítás: A ventilátormotor szénkeféit kicserélik, a szűrőkondenzátort újjal pótolják, és a motortest testcsatlakozását megtisztítják és vasoxid ellen védő pasztával rögzítik. A javítás után a rádió zavartalan.

Tanulság: A rádiózavar gyakran mechanikai kopásból ered; a szűrőelem csak a tünetet csökkenti, de a kefecsere szünteti meg az okot. A hibakereséshez mindig a testáramkörökkel kezdünk.

30.2.8 Gyakorlati útmutató: az ablaktörlő-kör ellenőrzése

Cél: Az ablaktörlő rendszer működésének ellenőrzése és a hibás elem behatárolása.

Jármű- és adatazonosítás: Az alvázszám, a típus, a gyártó áramút rajza, a biztosíték- és relétábla kiosztása.

Szükséges eszközök: digitális multiméter, lakatfogó, próbalámpa (áramfelvételes), esetleg rendszerteszter, csatlakozótüskék.

Anyagok: csak a gyártó által előírt cserealkatrészek, relé, biztosíték.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Munkalépések:

  1. Győződj meg róla, hogy a jármű nem esetleg CAN-vezérelt törlőrendszerű (a gyártói rajz ellenőrzése); ha igen, a vizsgálat a gyártó diagnosztikai eljárását igényli.
  2. Ellenőrizd az akkumulátor feszültségét: U>12VU > 12\,\text{V} (ellenőrizendő: gyártói adat).
  3. Keresd meg az ablaktörlő biztosítékát (pl. F1 15 A) és húzd ki, mérd át: a jó biztosíték ellenállása gyakorlatilag 0 Ω (a mérőzsinórok ellenállásával egyező); megbízhatóbb a terhelés alatti feszültségesés-mérés a biztosíték mérőpontjain.
  4. Kapcsold a gyújtást 15-ös állásba, és ellenőrizd a törlőkapcsoló bemenetén a feszültséget a testhez képest: U=12VU = 12\,\text{V} körül.
  5. Működtesd a törlőt, és lakatfogóval mérd a motor áramfelvételét. Lassú fokozatban egy egészséges motor 4–7 A-t vesz fel (ellenőrizendő: gyártói adat). Ha annyi sem, ellenőrizd a relét és a motort.
  6. A motor működése közben mérd a motor csatlakozóján a feszültséget: a feszültségesés ne haladja meg az 0,5–1 V-ot.
  7. Kapcsold ki a törlőt, és figyeld, hogy a lapát visszatér-e a véghelyzetbe. Ha nem, a véghelyzet-kapcsoló vagy a relé hibás. A kapcsolót multiméterrel, ellenállásméréssel ellenőrizd: alaphelyzetben 0 Ω, másként végtelen.
  8. Ellenőrizd a relét: a tekercs 60–100 Ω ellenállású, az érintkezők nyugalmi állapotban szakadást mutatnak (ellenőrizendő: gyártói adat).

Ellenőrzési pontok: A biztosíték épsége, a gyújtáskapcsoló utáni feszültség, a relé átkapcsolása, a motor áramfelvétele, a véghelyzet-kapcsoló állapota.

Tipikus hibák: A törlőmotor közvetlen tesztelése a gyújtáskapcsoló megkerülésével; a véghelyzet-kapcsoló figyelmen kívül hagyása; a relé érintkezőinek mérése beépített állapotban, ami a kör többi részét is méri.

Dokumentálás: A munkalapon rögzítsük a mért feszültséget, áramot, ellenállásokat és a cserélt alkatrészeket.

30.2.9 Tipikus hibák

  1. Feszültségmérés csak terheletlenül. A terheletlen csatlakozón 12 V mérhető, de a kapcsoló átmeneti ellenállása miatt terhelés alatt a feszültség leeshet. Helyes gyakorlat: mindig terhelés alatt is mérjük a feszültségesést.

  2. A biztosító értékének önkényes növelése. Ha egy biztosító gyakran kiolvad, a hiba oka a megnövekedett áram vagy zárlat; a nagyobb biztosító betétele tűzveszélyes. Helyes gyakorlat: a gyártói előírás szerinti értéket használjuk, és megkeressük az áramnövekedés okát.

  3. A rádiózavar-szűrés elhagyása. Csere után a szűrőkondenzátor nélkül a motor zavarja a fedélzeti elektronikát. Helyes gyakorlat: a szűrőelemeket mindig vissza kell szerelni, és a testpontot meg kell tisztítani.

  4. A véghelyzet-kapcsoló figyelmen kívül hagyása. Az ablaktörlő nem áll meg a helyén, és a szerelő csak a relét cseréli, pedig a kapcsoló hibás. Helyes gyakorlat: a tünetből és a kapcsolási rajzból kiindulva a végét járó lapátnál ellenőrizzük a kapcsolót.

30.2.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A relé tekercse a gyújtáskapcsoló 30-as kivezetéséről kap áramot.
  2. Igaz vagy hamis? A szakaszos ablaktörlő működéséhez az időzítő relének nincs szüksége visszacsatoló véghelyzet-kapcsolóra.
  3. Igaz vagy hamis? A rádiózavarok fő forrásai közé tartozik a generátor és a kopott szénkefés motor.
  4. Egy 12 V-ra kötött 40 Ω-os relétekerccsel párhuzamosan egy 0,5 A-t felvevő fogyasztó van. Mekkora a két ág együttes árama?
  5. Mi a különbség a szűrőkondenzátor és a ferritgyöngy között a zavarmentesítésben?
  6. Mi a helyes eljárás, ha egy biztosító kiolvad az ablakemelőnél?

30.2.11 Feladatok

1. feladat (A) Definiáld a komfortelektronika fogalmát, és sorolj fel négy komfortfunkciót!

2. feladat (A) Egy 12 V-os elektromos tükör fűtése 3 A-t vesz fel. Mekkora a teljesítménye és mekkora biztosító szükséges a méretezési szabály szerint?

3. feladat (B) Egy törlőmotor kapcsaival párhuzamosan szűrőkondenzátort kötöttek. A motor 12 V-on 5 A-t vesz fel, a kondenzátor kapacitása 0,47μF0{,}47\,\mu\text{F}. Mekkora a kondenzátor reaktanciája 1 MHz-en, magyarázd, miért nem befolyásolja az egyenáramú működést, és miért csillapítja a zavart?

4. feladat (B) Az ablaktörlő-körben a relé tekercsének ellenállása 80 Ω, a gyújtáskapcsoló utáni feszültség 12 V. Mekkora a tekercs árama? Ha a kapcsoló érintkezőjén 0,4 V feszültségesés lép fel terhelés alatt, mekkora a tényleges áram?

5. feladat (C) Egy becsípődésgátlós ablakemelő motor hirtelen megáll, amikor az ablak felfelé halad a kerethez. A rendszer az áram növekedését érzékeli, és visszafordítja az ablakot. Magyarázd el, milyen fizikai elven működik a becsípődésgátló, és miért fontos a gyártói kalibrálás. Adj példát a tipikus hibás működésre.

6. feladat (D) Egy rádió zavart jelet ad, amikor a fényszórómosó bekapcsol. A szerelő először a szűrőkondenzátort cserélné. Milyen méréseket végeznél el a testpontokon és a motoron, mielőtt döntesz? Milyen eredmények utalnak a motorhibára, és milyenek a testelési hibára?

30.2.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A relé tekercsét a 15-ös (gyújtáskapcsolás utáni) kapocsról vagy a törlőkapcsoló kimenetéről táplálják; a 30-as a munkaérintkezőn keresztül a motort hajtja.
  2. Hamis. A szakaszos üzemhez a véghelyzet-kapcsoló biztosítja, hogy a motor minden egyes ciklust teljesen befejezzen, és a lapát a parkolópozícióba érjen.
  3. Igaz. A generátor, a kefés motorok, a gyújtás és a relék mind elektromágneses zavarforrások.
  4. A tekercs árama 12/40=0,3A12/40 = 0{,}3\,\text{A}, a fogyasztóé 0,5 A; a csomóponti törvény szerint az együttes áram I=0,3+0,5=0,8AI = 0{,}3 + 0{,}5 = 0{,}8\,\text{A}. Az egyik ág árama nem függ a másiktól.
  5. A szűrőkondenzátor a nagyfrekvenciás zavarokat rövidre zárja a táppont és a test között, a ferritgyöngy pedig a vezetékre fűzve a nagyfrekvenciás áramot hővé alakítja, így az egyenfeszültséget nem csökkenti.
  6. A biztosítót az előírt értékkel (nem nagyobbal) kell cserélni, majd meg kell mérni az ablakemelő motor áramfelvételét, ellenőrizni a mechanikai szorulást, a kapcsolókat és a vezetékezést. A hibát meg kell szüntetni, nem a biztosítékot „erősíteni”.

Feladatok – megoldások

1. feladat (A) A komfortelektronika azokat az elektronikus rendszereket jelenti, amelyek a jármű kényelmét és használhatóságát növelik: központi zár, elektromos ablakemelő, elektromos ülés- és tükörállítás, kulcs nélküli nyitás, memóriafunkciók.

2. feladat (A) Adott: U=12VU=12\,\text{V}, I=3AI=3\,\text{A}. Keresett: PP, IbI_{\text{b}}.

Képlet: P=U⋅IP=U\cdot I, Ib=1,5⋅II_{\text{b}}=1{,}5\cdot I.

Behelyettesítés: P=12V⋅3A=36WP=12\,\text{V}\cdot 3\,\text{A}=36\,\text{W}; Ib=1,5⋅3A=4,5AI_{\text{b}}=1{,}5\cdot 3\,\text{A}=4{,}5\,\text{A}.

Ellenőrzés: A 4,5 A-nél nagyobb legközelebbi szabványos érték az 5 A, ha a vezeték bírja; a gyártói adat a mérvadó.

3. feladat (B) Adott: C=0,47μF=0,47⋅10−6FC=0{,}47\,\mu\text{F}=0{,}47\cdot 10^{-6}\,\text{F}, f=1MHz=106Hzf=1\,\text{MHz}=10^6\,\text{Hz}. Keresett: XCX_C.

Képlet: XC=12πfCX_C = \frac{1}{2\pi f C}.

Behelyettesítés: XC=12π⋅106⋅0,47⋅10−6≈12,95≈0,34ΩX_C = \frac{1}{2\pi \cdot 10^6 \cdot 0{,}47\cdot 10^{-6}} \approx \frac{1}{2{,}95} \approx 0{,}34\,\Omega.

Ellenőrzés: A kapacitív reaktancia 1 MHz-en igen kicsi, tehát a nagyfrekvenciás zavarokat rövidre zárja. Egyenáramon a kondenzátor szakadás, így a motor normál működését nem befolyásolja. A 0,47μF0{,}47\,\mu\text{F} érték jellemző az autóipari használatra (ellenőrizendő: alkalmazás szerinti adat).

4. feladat (B) Adott: R=80ΩR=80\,\Omega, U=12VU=12\,\text{V}. Keresett: II a feszültségesés nélkül és 0,4 V eséssel.

Képlet: I=URI=\frac{U}{R}.

Behelyettesítés: I1=12V80Ω=0,15AI_1=\frac{12\,\text{V}}{80\,\Omega}=0{,}15\,\text{A}. Ha az érintkezőn 0,4 V esik, a tényleges tekercsfeszültség Uval=12−0,4=11,6VU_{\text{val}}=12-0{,}4=11{,}6\,\text{V}, az áram I2=11,6V80Ω=0,145AI_2=\frac{11{,}6\,\text{V}}{80\,\Omega}=0{,}145\,\text{A}.

Ellenőrzés: A kismértékű csökkenés ellenére a relé még meghúz, de ha az esés nő, a relé bizonytalanná válhat. Ezért kritikus a kapcsoló érintkezők tisztasága.

5. feladat (C) A becsípődésgátló az ablakemelő motor üzemi áramát figyeli: amikor az ablak akadályba ütközik, a motor forgatónyomatéka és így az áram is megnő. Az elektronika érzékeli az áramküszöböt, és a motort visszafordítja. A gyártói kalibrálás azért fontos, mert a pontos áramküszöb a mechanikai súrlódástól, a hőmérséklettől és a beszáradt tömítésektől függ; ha túl alacsony, az ablak minden megszorulásnál visszafordul, ha túl magas, megsértheti az ujjat. Tipikus hiba: a mechanizmus kenése nélkül az áram megnő, és a rendszer téves visszafordulást produkál.

6. feladat (D) A mérések: (1) feszültségesés a motor testpontja és az akkumulátor negatív pólusa között, terheletlenül és terhelve; (2) az átmeneti ellenállás a kábelcsatlakozókon; (3) a motor áramfelvétele; (4) a szűrőkondenzátor kapacitása; (5) a motor szénkefék állapota (kopás). A motorhibára utal a megnövekedett áramfelvétel és szikrázás; testelési hibára a 0,3 V feletti feszültségesés (A fedélzeti hálózat felépítése, kapocsjelölés és áramútrajz; ellenőrizendő) és a melegedő csatlakozó. A kondenzátorcsere önmagában nem szünteti meg a kopott kefe okozta zavart.

30.2.13 Rövid összefoglaló

Az egyéb fogyasztók – ablaktörlő, fényszórómosó, kürt, szintjelzők – relés, kapcsolós és gyakran ECU-vezérelt áramkörökben működnek. Az ablaktörlő-körben a relé a 30-as pluszról táplálja a motort, míg a relé tekercsét a kapcsoló és a véghelyzet-kapcsoló vezérli, így a lapát mindig a parkolóhelyzetbe áll. A komfortelektronika (központi zár, ablakemelő, ülés, tükör, keyless) saját vezérlőkkel és biztonsági funkciókkal rendelkezik; a becsípődésgátló árammérésen alapul. A rádiózavarok forrásai a gyújtás, a generátor, a kefés motorok, a relék és a kapcsolóüzemű elektronika. A zavarmentesítés eszközei a szűrőkondenzátor, a ferritgyöngy, az árnyékolás, a csavart érpár és a kifogástalan testelés; a megfelelőséget az ENSZ-EGB 10. előírása és a típusjóváhagyás szabályozza (ellenőrizendő). Továbbvitt eredmény: a relés és ECU-vezérelt áramkörök, a feszültségesés-mérés, a testpont-ellenőrzés és a zavarszűrés ismerete közvetlenül szükséges a Utastéri fűtés, szellőzés és klímaberendezés és a Passzív biztonsági elektronika: légzsák és övfeszítő alfejezetekben, valamint a Jeladók és beavatkozók vizsgálata alfejezetben.

30.2.14 Források és ellenőrzési hiányok

A megadott értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / hatályos előírás).