30.1 Fénytechnika és világítóberendezések

30.1.1 Motiváció

Egy műszaki vizsgára előkészített személyautó a világításvizsgálaton megbukik. Az ügyfél szerint „csak egy izzó volt rossz”, mégis azt kapja, hogy a bal oldali tompított fényszóró vakít, a jobb oldali fénysugár pedig túl alacsonyra világít. A szerelőnek egyszerre kell értenie a fénytechnikai mennyiségeket, a fényszóró fényeloszlását, a kapcsolási rajzot és a hatósági követelményeket. Ez az alfejezet éppen ezt a tudást építi fel: a lámpák nem csupán izzók, hanem típusjóváhagyott, beállított optikai rendszerek.

30.1.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy halogénes tompított fényszóró metszetét. Az izzószál a parabola alakú reflektor fókuszpontjában helyezkedik el. A reflektor a fényt közel párhuzamos sugárnyalábbá gyűjti, a fényforrás előtti eltérítő lemez pedig levágja a felfelé induló sugarakat. Ha a járművet egy függőleges fal elé állítjuk, a falon egy jellegzetes fény-sötét határ jelenik meg: bal oldalon vízszintes, alacsonyabban futó vonal, középen egy kb. 15°-os ferde lépcső, jobb oldalon pedig magasabb vízszintes szakasz. Jobb oldali forgalmú járműnél a bal szakasz alacsonyabb, hogy a szembejövőt ne vakítsa, a jobb oldali magasabb, hogy a padkát és a közúti táblákat jobban megvilágítsa.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Tompított fény-sötét határ jobb oldali forgalomra: bal oldalon alacsonyabb vízszintes, középen 15°-os emelkedés, jobb oldalon magasabb szakasz.
A tompított fény fény-sötét határa a 10 m-re álló beállítófalon (jobb oldali forgalom; a 4. feladat adatai: h=0,70mh = 0{,}70\,\text{m}, 1,0 % lejtés)

Az ábrán a szürke terület a megvilágított rész, a vastag vonal a fény-sötét határ: a fényszóró 0,70 m-es középmagasságához képest 10 m-en 1,0 %-os lejtés 0,10 m esést, azaz 0,60 m-es határvonalat ad. A HTML-változatban a fényszóró magassága, a falig mért távolság és a lejtés csúszkával állítható, és a kép bal oldali forgalomra tükrözhető.

30.1.3 A fény jellemzői

A fény optikai sugárzás, amelyet az emberi szem érzékel. A járművilágításban három mennyiséget használunk rendszeresen.

Definíció. A fényáram (Φ\Phi) a fényforrás által kisugárzott, a szem érzékenységével súlyozott látható sugárzási teljesítmény. Mértékegysége a lumen (lm\text{lm}). Minél nagyobb a fényáram, annál „több fényt” ad a lámpa.

Definíció. A fényerősség (II) egy adott irányban, kis térszögbe (Ω\Omega) kisugárzott fényáram. Mértékegysége a kandela (cd\text{cd}). Képlete differenciális alakban:

I=dΦdΩ I = \frac{\mathrm{d}\Phi}{\mathrm{d}\Omega}

Egyenletes eloszlás esetén egyszerűbben I=Φ/ΩI = \Phi / \Omega. A fényszóró iránykarakterisztikája éppen azt mutatja meg, hogy az egyes irányokban mekkora fényerősséget ad le.

Definíció. A megvilágítás (EE) a felületre érkező fényáram és a felület nagyságának hányadosa. Mértékegysége a lux (lx\text{lx}), ahol 1lx=1lm/m21\,\text{lx} = 1\,\text{lm/m}^2.

E=ΦA E = \frac{\Phi}{A}

Pontszerű fényforrástól rr távolságban, merőleges beesésnél a megvilágítás a fényerősségből is számítható:

E=Ir2 E = \frac{I}{r^2}

Ha a fénysugár θ\theta szöget zár be a felület normálisával, akkor a megvilágítás cos⁡θ\cos \theta-val csökken: E=Icos⁡θ/r2E = I \cos \theta / r^2.

Definíció. A színhőmérséklet (TT, mértékegysége kelvin, K\text{K}) azt mutatja meg, hogy egy ideális feketesugárzó testnek mekkora hőmérsékletre kellene melegednie ahhoz, hogy a vizsgált fényforrással azonos színű fényt bocsásson ki. Ez nem a lámpa tényleges üzemi hőmérséklete. A nagyobb színhőmérséklet kékebb, hidegebb fényt jelent. A halogén izzók jellemzően kb. 3 200 K, a xenon fényszórók kb. 4 200–4 500 K, a LED-fényszórók pedig gyakran 5 500–6 500 K színhőmérsékletűek (ellenőrizendő: gyártói katalógusadatok).

30.1.4 Világítóberendezések feladata és csoportosítása

A járművilágítás kettős célt szolgál: látni (vezető látja az utat) és látszani (a többi közlekedő észleli a járművet). E szerint csoportosíthatjuk a berendezéseket.

Lámpa Feladata Színe / jellegzetesség Jellemző kapocsjel (DIN 72552 szerint)
Tompított fényszóró Közeli útfelület megvilágítása vakítás nélkül fehér, aszimmetrikus fényhatár 56b
Távolsági fényszóró Távoli útfelület maximális megvilágítása fehér, szimmetrikus, erős 56a
Helyzetjelző Jármű kiterjedésének jelzése sötétben, álló helyzetben első fehér, hátsó piros 58
Nappali menetfény (DRL) Nappali észlelhetőség, automatikusan világít fehér, csökkentett fényerő gyártói rajz szerint
Irányjelző / elakadásjelző Irányváltási szándék / veszély jelzése borostyánsárga, villogó 49a
Féklámpa Lassítás, fékezés jelzése piros, erősebb 54 (ellenőrizendő)
Első / hátsó ködlámpa Rossz látási viszonyok közti látás / látszás fehér vagy sárga / piros gyártói rajz szerint
Tolatólámpa Hátramenet jelzése, tér megvilágítása fehér gyártói rajz szerint
Rendszámtábla-világítás Rendszám olvashatósága fehér gyártói rajz szerint

Az értékek és kapocsjelek tanulási példák (ellenőrizendő: DIN 72552, gyártói áramútrajz és mindenkori előírás).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Személyautó elöl-, oldal- és hátulnézete a lámpák nevével és fényszínével.
A külső világítás és jelzőberendezések elhelyezése személygépkocsin (elöl-, hátul- és oldalnézet), a fényszín betűjelével

Az ábra hívószámai a táblázat lámpáit mutatják a járművön; a fényszínt betű jelöli (F fehér, S sárga/borostyán, P piros), a darabszám és a kötelező/megengedett jelleg ellenőrizendő (ECE R48 és a hazai előírás). A HTML-változatban egy lámpára mutatva megjelenik a neve, a fényszíne és a kapocsjele.

Előírás. A világítóberendezések típusjóváhagyását, fénytechnikai jellemzőit és beépítését az ENSZ-EGB előírások rögzítik; a járművilágítás beépítésének alapdokumentuma az ECE R48 típusú előírás (ellenőrizendő: pontos szám, módosítások). A fényszórókra, fényforrásokra és a lámpákra külön ECE-előírások vonatkoznak, például a halogén fényszórókra az R112, a gázkisüléses fényszórókra az R98, a fényforrásokra az R37 (izzó), R99 (gázkisüléses) és R128 (LED), az adaptív fényszórórendszerekre az R123 (ellenőrizendő: pontos számok, módosítások). A lámpabúrán körben E betűt és országkódot, valamint típusjóváhagyási számot találunk. A hazai forgalomban tartás műszaki feltételeit a 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet (a forgalomba helyezés és forgalomban tartás műszaki feltételeiről), a vizsgálat rendjét az 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet (a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról) tartalmazza (ellenőrizendő: hatályos szöveg és módosítások).

30.1.5 A relés fényszórókör kapcsolási rajza

A fényszórók áramfelvétele több amper is lehet, ezért a kapcsolót nem terheljük közvetlenül. A kapcsoló a relé tekercsét vezérli, a munkaáramkör pedig a relé érintkezőjén folyik. Az alábbi kapcsolási rajz egy tompított fényszórót működtető relés kör elvi felépítését mutatja.

Relés tompított fényszórókör (elvi, alapállapotban nyitott) - Szemléltető tanulási rajz; a valós járművön a gyártói áramútrajz az irányadó. Az S1 fényszórókapcsoló a relé tekercsét vezérli, a K1 relé 30–87 munkaérintkezője kapcsolja az izzót.

A kapcsoló S1 a műszerfalon a 30-as állandó plusz ágat kapcsolja a 56b kimenetre; a relé 85 kapcsán beérkező áram behúzza a K1 relét, mert a 86 kapocs testre van kötve. A 85/86 polaritása gyártónként eltér (vö. A fedélzeti hálózat felépítése, kapocsjelölés és áramútrajz); védődiódás relénél a polaritás kötött. A relé 30–87 munkaérintkezője ezután zár, és a F2 biztosítékon át áram folyik a tompított izzóhoz. A kapcsolási rajzon a testpontokat ground jel, a kapcsolási pontokat a dots jelöli. Továbbvitt eredmény. Ez a kapcsolási logika az Egyéb fogyasztók, komfortelektronika és rádiózavar-szűrés alfejezetben és a Vizsgálati technológiák: fék, fényszóró, lengéscsillapítás, futómű holtjáték, ablakok, zaj alfejezetben a világítás diagnosztikájánál tér vissza.

30.1.6 Távolsági és tompított fényszórók

A tompított fényszóró az alapvető éjszakai világítás. A fény-sötét határ aszimmetrikus, hogy a szembejövő forgalmat ne vakítsa, ugyanakkor a saját oldalon lévő útpadkát még megvilágítsa. A távolsági fényszóró ezzel szemben szimmetrikus, nagy fényerősségű, ezért csak akkor használható, ha nem vakít el más közlekedőt.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Reflektoros fényszóró kétszálas izzóval és takarósapkával, valamint lencsés fényszóró ellipszoid reflektorral és kitakaró lemezzel, amelynek éle adja a fény-sötét határt.
Reflektoros fényszóró H4 izzóval és takarósapkával, valamint projektoros (lencsés) fényszóró kitakaró lemezzel – tompított fény sugármenete; betét: állítóelemek a lámpatesten

A reflektoros fényszóróban a tompított izzószál a fókusz előtt ég, és alatta a takarósapka csak a reflektor felső felét engedi megvilágítani, ezért a visszavert nyaláb lefelé dől. A projektoros fényszóróban az ellipszoid reflektor a fényt a második fókuszba gyűjti, ott áll a kitakaró lemez éle, és a gyűjtőlencse ezt az élet vetíti ki fény-sötét határként. A HTML-változatban a tompított és a távolsági sugármenet között lehet váltani.

A fényforrások fejlődése alapján négy fő típust különböztetünk meg.

Figyelem. A xenon fényszóró gyújtóegysége és vezetékei nagyfeszültség alatt állnak. A xenon lámpát csak feszültségmentesített járművön, a gyártói utasítás szerint szabad szerelni. Járó motorral vagy felkapcsolt fényszóróval a fényforrást kivenni tilos. A nagyfeszültségű részt közönséges multiméterrel mérni nem szabad; a méréshez megfelelő mérési kategóriájú műszer és kiképzés kell (ellenőrizendő: CAT III/IV, gyártói javítási utasítás).

Fényszóró-magasságállítás. A fényszóró beállítása a jármű terhelésétől függően változhat, ezért a járművön kézi vagy automatikus szintezés van. A kézi állítás a műszerfali kapcsolóval az állítómotorokat mozgatja. A xenon és LED fényszóróknál automatikus, dinamikus szintezést alkalmaznak, amely a futómű magasságérzékelői alapján gyorsan utánállítja a fénysugarat (ellenőrizendő: gyártói rendszer és ECE-előírás). A beállítási eljárást mindig a gyártói javítási utasításból vesszük; a fényszóró-ellenőrző készüléken a lejtést százalékban adjuk meg.

30.1.7 Irányjelző és elakadásjelző

Az irányjelző a jármű oldalán borostyánsárga, villogó fénnyel jelzi a haladási szándékot. A hagyományos rendszerben az irányváltó-kapcsoló a villogóautomatát köti össze a választott oldal izzóival. A mechanikus vagy elektronikus villogóautomata a bekapcsolást követően megszakítja az áramkört, így hozza létre a villogást. A hagyományos villogóautomata terhelésfüggő, ezért ha egy izzó kiég, a villogási frekvencia megváltozik, általában megnő vagy folyamatosan világít. A LED-irányjelzőknél a vezérlő a fogyasztás változását nem érzékeli, ezért a gyártó LED-kompatibilis villogóautomatát, beépített terhelőellenállást vagy szoftveres beállítást alkalmaz (ellenőrizendő: gyártói rendszer).

Az elakadásjelző (vészvillogó) mindkét oldali irányjelzőt egyidejűleg villogtatja. A kapcsolója a jármű utasteréből, akár a gyújtás nélkül is működik, mert a jármű álló, veszélyhelyzeti jelzése nem függhet a gyújtástól.

30.1.8 A külső világítás többi eleme

A helyzetjelző a jármű helyzetét mutatja sötétben vagy álló helyzetben. Az első helyzetjelző fehér, a hátsó piros, az oldalsó helyzetjelző borostyánsárga lehet. A féklámpa a fékpedál lenyomására kapcsol, piros és a helyzetjelzőnél erősebb. A ködlámpák közül az első ködlámpa fehér vagy sárga, lapos és széles fénysugarával a ködben a közvetlen útfelületet világítja; a hátsó ködlámpa piros, intenzív, csak erősen csökkent látótávolságnál használható. A tolatólámpa hátramenetben fehér fényt ad. A rendszámtábla-világítás a rendszámtáblát egyenletesen, fehér fénnyel világítja meg.

30.1.9 Kidolgozott példák

Példa 1 – megvilágítás fényáramból. Egy munkalámpa fényárama Φ=1400lm\Phi = 1400\,\text{lm}, és a fénye egyenletesen A=2,0m2A = 2{,}0\,\text{m}^2 felületre jut. A megvilágítás:

E=ΦA=1400lm2,0m2=700lx E = \frac{\Phi}{A} = \frac{1400\,\text{lm}}{2{,}0\,\text{m}^2} = 700\,\text{lx}

Ez megfelel egy jól megvilágított munkahelynek; ellenőrzésképpen az irodai világítás tipikusan 300–500 lx, a műhelyvilágítás ennél nagyobb is lehet.

Példa 2 – pontszerű fényszóró megvilágítása. Egy fényszóró fényerőssége a vizsgált irányban I=2400cdI = 2400\,\text{cd}. A mérőfal r=6,0mr = 6{,}0\,\text{m} távolságban van, a beesés merőleges:

E=Ir2=2400cd(6,0m)2=240036lx≈66,7lx E = \frac{I}{r^2} = \frac{2400\,\text{cd}}{(6{,}0\,\text{m})^2} = \frac{2400}{36}\,\text{lx} \approx 66{,}7\,\text{lx}

Ha a mérőfej θ=30∘\theta = 30^{\circ} szöget zár be a sugárzással, akkor a megvilágítás:

E=Icos⁡θr2=2400⋅cos⁡30∘36≈2400⋅0,86636lx≈57,7lx E = \frac{I \cos \theta}{r^2} = \frac{2400 \cdot \cos 30^{\circ}}{36} \approx \frac{2400 \cdot 0{,}866}{36}\,\text{lx} \approx 57{,}7\,\text{lx}

A példa jól mutatja, hogy a fényszórók mérésénél a mérőfej irányítása kritikus.

Példa 3 – áramfelvétel és biztosítékválasztás. Két tompított H7 izzó teljesítménye egyenként 55 W. A rendszer üzemi feszültsége a motorjárás idején U=14,2VU = 14{,}2\,\text{V}. Az összteljesítmény P=2⋅55W=110WP = 2 \cdot 55\,\text{W} = 110\,\text{W}, az áram:

I=PU=110W14,2V≈7,75A I = \frac{P}{U} = \frac{110\,\text{W}}{14{,}2\,\text{V}} \approx 7{,}75\,\text{A}

Egy 10 A névleges biztosító elegendő, mert az áramkör tartós árama alatta marad a biztosító névleges értékének. A tényleges biztosítékot mindig a gyártói áramútrajz és a vezeték keresztmetszete alapján választjuk (ellenőrizendő: gyártói adat).

30.1.10 Minőségellenőrzés

A világítás ellenőrzése a műszaki vizsgára felkészítés része. Az ellenőrzőlista a következőket tartalmazza:

  1. A gyújtás kikapcsolása után a fényforrások típusát és az E-jelölést ellenőrizzük.
  2. Bekapcsoljuk a helyzetjelzőt, tompított fényt, távolsági fényt, ködlámpákat, irányjelzőt, elakadásjelzőt, féklámpát, tolatólámpát és a rendszámtábla-világítást.
  3. Megfigyeljük, hogy minden lámpa a megfelelő színnel és fényerővel világít, az irányjelző frekvenciája kb. 60–120 villogás/perc tartományban van (ellenőrizendő: ECE-előírás).
  4. Fényszóró-ellenőrző készülékkel mérjük a fény-sötét határ lejtését, a bal-jobb eltérést és a fényerősséget.
  5. Ellenőrizzük a búrák párásodását, repedését, a rögzítőelemeket és a fényszóró-állítómotorok működését.
  6. A relés körben megmérjük a feszültségesést: az izzó kapcsán mért feszültség a generátor feszültségéhez képest legfeljebb néhány tized volttal legyen kisebb, különben kontaktushibát vagy rossz vezetéket keresünk (ellenőrizendő: gyártói adat).

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

30.1.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy személyautó a műszaki vizsgán a jobb oldali tompított fényszóró miatt bukik meg. Az ügyfél elmondja, hogy „maga cserélt LED-izzót”, mert az sokkal fehérebb. A szerelő először megnézi a fény-sötét határt a fényszóró-ellenőrzővel. A bal oldali fényszóró határa szabályos, a jobb oldalié magasra vet, és a fénye szórt. A lámpatest belső kialakítása halogén izzóhoz tervezett; a beépített utólagos LED-fényforrásnak nincs típusjóváhagyása ehhez a reflektorhoz. A szerelő visszaszereli a gyári H7-es halogén izzót, megtisztítja a búrát, beállítja a fényszóró-magasságot, majd ismét leméri a fényhatárt. A próbamérés már megfelelő, a jármű a vizsgán átmegy. Tanulság: a fényforrás típusa nem cserélhető tetszőlegesen; a reflektor és a fényforrás együtt alkot jóváhagyott optikai rendszert.

30.1.12 Tipikus hibák

  1. Utólagos xenon- vagy LED-betét jóváhagyott halogén fényszóróba. Ez nem felel meg a típusjóváhagyásnak, mert a fényforrás mérete, pozíciója és fényeloszlása eltérő. A fény-sötét határ szétesik, a szórt fény vakít. Helyes gyakorlat: csak a lámpatesthez jóváhagyott (vagy kifejezetten ahhoz a fényszórótípushoz engedélyezett) fényforrást használunk.
  2. Az izzó búráját puszta kézzel fogják meg. Az ujjlenyomatból származó zsír a forró kvarcüvegen beég, helyi túlmelegedést és idő előtti izzómeghibásodást okoz. Helyes gyakorlat: tiszta kesztyű vagy papírral fogás, illetve a búra letörlése alkohollal.
  3. A fényszórót rosszul terhelt járművön állítják be. Ha a jármű üres vagy éppen ellenkezőleg meg van terhelve, a magasság- és fényhatár nem a valós üzemnek felel meg. Helyes gyakorlat: a gyártói beállítási feltételek betartása, például a megadott terhelés, üzemanyagszint és gumiabroncsnyomás mellett.
  4. A relé kihagyása vagy a 85/86 felcserélése. A közvetlen kapcsolóérintkező a nagy áramtól beég; a felcserélt tekercskötés védődiódás relénél zárlatot vagy reléhibát okozhat. Helyes gyakorlat: gyártói áramútrajz szerinti bekötés.

30.1.13 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a fényáram mértékegysége a kandela? Indokold.
  2. Jobb oldali forgalmú járművön a tompított fény-sötét határ melyik oldalon van magasabban? Miért?
  3. Számítsd ki a megvilágítást, ha egy fényforrás fényerőssége 2 000 cd, a merőleges mérőfelület 4 m-re van.
  4. Minek a kapocsjele az 56b?
  5. Miért kell relé a fényszóró munkaáramkörében?
  6. Miért tilos járó motor mellett, felkapcsolt xenon fényszóróval a fényforrást kivenni?

30.1.14 Feladatok

1. feladat (A). Határozd meg a fényáram, a fényerősség és a megvilágítás fogalmát, és add meg mértékegységüket!

2. feladat (A). Két távolsági fényszóró izzója egyenként 60 W. Az üzemi feszültség 13,8 V. Számítsd ki az összes áramfelvételt, és döntsd el, hogy egy 15 A-es biztosító alkalmas-e!

3. feladat (B). A relés fényszórókör rajzán azonosítsd a 30, 87, 85, 86 kapcsokat! Magyarázd el, miért nem folyik a teljes izzóáram az S1 fényszórókapcsolón keresztül!

4. feladat (B). Egy fényszóró középpontja 0,70 m magasan van. A gyártói beállítás szerint a fény-sötét határ 10 m-en 1,0%-ot esik (ellenőrizendő: gyártói adat). Milyen magasan legyen a falon a fény-sötét határ? Indokold az aszimmetrikus fénysugár szerepét!

5. feladat (C). Egy relé tekercsénél a 85-ös kapocsra a fényszórókapcsoló kimenete, a 86-osra a test van kötve. Mi történik, ha a két kapcsot felcserélik? Milyen kockázatot jelent ez, ha a relé tekercse védődiódát tartalmaz?

6. feladat (D). Ügyfél panasza: a tompított fény nem világít, a távolsági fény viszont igen. A mérés szerint a K1 relé 30-as kapcsán 12,6 V van, a 87-esen 0 V, a 85-ös és a 86-os kapocs között 0 V, a fényszórókapcsoló 56b kimenetén 12 V. A rajz alapján mi a hiba, és hogyan javítod?

30.1.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A fényáram mértékegysége a lumen; a kandela a fényerősség mértékegysége.
  2. Jobb oldali forgalomban a tompított fény határa a jobb oldalon magasabb, hogy a jobb oldali padkát és a táblákat jobban megvilágítsa; a bal oldal alacsonyabb, hogy a szembejövőt ne vakítsa.
  3. E=I/r2=2000/16=125lxE = I/r^2 = 2000/16 = 125\, \text{lx}.
  4. A tompított fényszóró kapocsjele.
  5. Mert az izzóáram több amper, és a nagy áram a relé munkaérintkezőjén folyik; a kapcsoló csak a relétekercs kis áramát kapcsolja, így kisebb lesz a feszültségesés és az érintkező terhelése.
  6. Mert a xenon rendszer nagyfeszültséget állít elő; a fényforrás kivétele előtt a rendszert feszültségmentesíteni kell a gyártói utasítás szerint.

1. feladat (A). A fényáram Φ\Phi a fényforrás által kisugárzott, a szem érzékenységével súlyozott látható sugárzási teljesítmény, mértékegysége lumen (lm\text{lm}). A fényerősség II az adott irányban, kis térszögbe kisugárzott fényáram, mértékegysége kandela (cd\text{cd}). A megvilágítás E=Φ/AE = \Phi / A, mértékegysége lux (lx\text{lx}), ahol 1lx=1lm/m21\,\text{lx} = 1\,\text{lm/m}^2.

2. feladat (A). Két izzó teljesítménye P=2⋅60W=120WP = 2 \cdot 60\,\text{W} = 120\,\text{W}. Az áram:

I=PU=120W13,8V≈8,70A I = \frac{P}{U} = \frac{120\,\text{W}}{13{,}8\,\text{V}} \approx 8{,}70\,\text{A}

A 15 A biztosító alkalmas, mert a névleges árama nagyobb, mint az áramkör tartós árama. A tényleges választáshoz a gyártói adat és a vezeték keresztmetszete is szükséges.

3. feladat (B). A relé 30 kapcsa a plusz betáp, a 87 a munkaérintkező kimenet az izzó felé, a 85 és 86 a tekercs kapcsai. Az S1 fényszórókapcsoló a relé tekercsét kapcsolja, amelynek árama kicsi, néhány tized amper. A nagy izzóáram a 30-as és 87-es érintkezőn folyik, így a kapcsoló nem melegszik, és az érintkezők élettartama nő.

4. feladat (B). A fényszóró magassága h=0,70mh = 0{,}70\,\text{m}. A 10 m távolságon az 1,0%-os lejtés esése:

Δy=0,010⋅10m=0,10m=10cm \Delta y = 0{,}010 \cdot 10\,\text{m} = 0{,}10\,\text{m} = 10\,\text{cm}

A fény-sötét határ magassága a falon:

hfal=h−Δy=0,70m−0,10m=0,60m h_{\text{fal}} = h - \Delta y = 0{,}70\,\text{m} - 0{,}10\,\text{m} = 0{,}60\,\text{m}

Az aszimmetrikus fényhatár azért szükséges, mert a jobb oldali forgalomban a bal oldal alacsonyabban fut, a szembejövő védelme érdekében, a jobb oldal magasabban, a padka és a táblák megvilágításához.

5. feladat (C). Egy közönséges, diódát nem tartalmazó relétekercsnél a felcserélés nem változtatja meg a mágneses hatást, a relé behúz. Ha azonban a tekercsen védődióda van, a dióda polaritása a gyártói bekötéshez kötött. A felcserélésnél a dióda nyitóirányba kerülhet a tápfeszültségre, ezáltal rövidzárat kapcsol, és a biztosító vagy a relé meghibásodhat. A bekötéshez mindig a gyártói kapcsolási rajzot kell használni.

6. feladat (D). A tünet alapján a relé nem húz be, mert a 30-as érintkezőn feszültség van, a 87-esen nincs, tehát a munkaérintkező nem zár. A fényszórókapcsoló 56b kimenetén 12 V van, a 85 és 86 kapocs között viszont 0 V: a tekercsen nem esik feszültség. Ez közötti 0 V kétféle hibát jelenthet: a 85-re nem jut tápfeszültség, vagy a 86 testkapcsolata szakadt (ilyenkor mindkét kapocs 12 V-on van, köztük 0 V). Döntő következő mérés a 85 és a test között: ha 0 V, a kapcsoló és a 85 közötti vezeték szakadt; ha 12 V, a 86 és a testpont közötti szakasz hibás. A feladat adataiból ez nem dönthető el, az 56b-n mért 12 V csak azt mutatja, hogy a kapcsoló kimenete rendben van. A megtalált szakadt vezetéket vagy csatlakozót javítjuk. Javítás után a kapcsolási rajz szerinti méréssel ellenőrizzük, hogy a tekercsen megjelenik a feszültség, és a relé 87-es kapcsán is megjelenik a 12 V.

30.1.16 Rövid összefoglaló

A járművilágítás fénytechnikai alapmennyiségei a fényáram (Φ\Phi, lumen), a fényerősség (II, kandela) és a megvilágítás (EE, lux); a színhőmérséklet (TT, kelvin) a fény színét jellemzi. A világítóberendezések a „látni és látszani” elvet szolgálják. A tompított fényszóró aszimmetrikus fény-sötét határral dolgozik: jobb oldali forgalomban a jobb oldal magasabban világít, a bal oldal alacsonyabban, a vakítás elkerülésére. A fényforrás lehet halogén, xenon, LED vagy mátrix-LED; a xenon rendszer nagyfeszültségű, csak feszültségmentesítés után szabad szerelni. A fényszórók fényforrása és a lámpatest együtt típusjóváhagyott rendszer, ezért utólagos xenon- vagy LED-betét halogén házba nem megengedett. A fényszóró beállítását fényszóró-ellenőrzővel, a gyártói terhelési körülmények között végezzük. A relés kapcsolási rajzon a 30 a betáp, 87 a munkaérintkező kimenet, 85/86 a tekercs; a kapcsoló csak a tekercset vezérli, a nagy áram a relén folyik. Továbbvitt eredmény. A kapcsolási jelölések és a fényszóró-ellenőrzés módszere az Egyéb fogyasztók, komfortelektronika és rádiózavar-szűrés alfejezetben, valamint a Vizsgálati technológiák: fék, fényszóró, lengéscsillapítás, futómű holtjáték, ablakok, zaj alfejezetben a világítás hatósági vizsgálatánál tér vissza.

30.1.17 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: ENSZ-EGB előírások (ECE R48, R112, R123 és a lámpákra vonatkozó előírások; számok, színek, fényerősségek ellenőrizendők), DIN 72552 kapocsjelölések (a 54 féklámpa-jelölés ellenőrizendő), gyártói javítási utasítások és áramútrajzok, a forgalomban tartás műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM és a műszaki megvizsgálásról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet (ellenőrizendő: hatályos szöveg és módosítások), valamint fénytani alapismeretek. A színhőmérséklet-értékek, fényforrás-teljesítmények, a xenon üzemi és gyújtási feszültsége, az irányjelző frekvenciája és a fényszórólejtés példaértékei gyártói vagy hatályos ECE-adatok alapján ellenőrizendők.