11.4 Elektrokémia: elektrolízis, galvánelemek, akkumulátorok és korrózió

11.4.1 Motiváció

Egy reggeli műhelyhelyzet: a tegnap még hibátlanul induló autó ma csak lassan, alig forgatja az indítómotort, a sarukon pedig kékes-zöldes, morzsalékos bevonat látható. Ilyenkor a szerelő nem rögtön az indítómotorra gyanakszik, hanem először az akkumulátorra és a csatlakozásokra. Ahhoz, hogy helyes döntést hozzon, értenie kell, miért ad egy akkumulátor egyáltalán feszültséget, miért merül le, miért „forr” a töltés végén, és miért korrodál a saru. Mindez elektrokémiai folyamat: ugyanaz a tudás kell az akkumulátor töltéséhez, a galvanizált felületek felismeréséhez és a járművön megjelenő korróziós hibák megértéséhez is.

11.4.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy saválló műanyag cellát, benne két lemezcsoporttal: az egyik ólom-dioxid (PbO2\text{PbO}_2, sötétbarna), a másik szivacsos ólom (Pb\text{Pb}, szürke). A lemezek nem érnek össze, köztük hígított kénsav (H2SO4\text{H}_2\text{SO}_4) van, amely ionokat tartalmaz. Ha a két lemezre izzót kapcsolunk, az izzó világít, a cellában pedig mindkét lemez felületén ólom-szulfát (PbSO4\text{PbSO}_4) képződik, az elektrolit sűrűsége pedig lassan csökken. Külső áramforrás hatására a folyamat visszafordul: töltéskor az ólom-szulfát visszaalakul ólommá és ólom-dioxiddá, az elektrolit sűrűsége nő.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Ólomakkumulátor cellája: kisütéskor mindkét lemezen ólom-szulfát képződik és a sav hígul, töltéskor a folyamat megfordul, a töltés végén gáz fejlődik.
Ólomakkumulátor cellája kisütéskor, töltéskor és a töltés végén (sematikus vonalrajz)

Az ábrán a bal oldali, sűrűn sraffozott lemez a pozitív (PbO2\text{PbO}_2), a jobb oldali, ritkán sraffozott a negatív (Pb\text{Pb}), köztük a szeparátor; a pontozott réteg az ólom-szulfát. (a) Kisütéskor az elektronok a külső körben a negatív lemeztől az izzón át a pozitív felé áramlanak, mindkét lemezen PbSO4\text{PbSO}_4 képződik, a savsűrűség csökken. (b) Töltéskor a töltő megfordítja a folyamatot. (c) A töltés végén a töltőáram már vizet bont: a pozitív lemezen oxigén, a negatívon hidrogén fejlődik (durranógáz).

11.4.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. - Elektrolit: olyan folyadék vagy megolvadt só, amely szabad ionokat tartalmaz, ezért áramot vezet. - Elektrolízis: egyenáram hatására az elektrolitban lejátszódó kémiai átalakulás; az anódon oxidáció, a katódon redukció történik. - Galvánelem: kémiai energiát villamos energiává alakító berendezés; elsődleges (nem tölthető) vagy másodlagos (újratölthető, akkumulátor) kivitelű. - Akkumulátor: olyan galvánelem, amely töltéssel ismételten feltölthető, és a kémiai energiát tárolja. - Korrózió: fémek károsodása kémiai vagy elektrokémiai reakciók következtében.

Összefüggés. Fémvezetőben az áramot elektronok, elektrolitban ionok szállítják. Az elektrolitban a pozitív ionok (kationok) a katód felé, a negatív ionok (anionok) az anód felé vándorolnak.

11.4.4 Folyadékok vezetése és elektrolízis

A tiszta víz rosszul vezeti az áramot. Ha sót, savat vagy bázist oldunk benne, az oldott anyag ionjaira disszociál, és az ionok elmozdulása áramlást hoz létre. A vezetőképesség a koncentrációtól, az ionok fajtájától és a hőmérséklettől függ.

Elektrolíziskor az elektródákra kapcsolt egyenfeszültség hatására az ionok irányítottan vándorolnak, és az elektródákon anyagátalakulás történik. Például réz-szulfát-oldatban, rézelektródákkal: az anódon réz oldódik (Cu→Cu2++2e−\text{Cu} \to \text{Cu}^{2+} + 2e^-), a katódon réz válik ki (Cu2++2e−→Cu\text{Cu}^{2+} + 2e^- \to \text{Cu}). Ezt az elvet használják galvanizálásra, elektrolitikus tisztításra és az akkumulátor töltésére.

11.4.5 Faraday törvénye

Összefüggés. Az elektródán kiváló anyag tömege arányos az átfolyt töltéssel. Első alak:

m=kQ=kIt,m = k\,Q = k\,I\,t,

ahol mm a kivált anyag tömege, QQ a töltés, II az áram, tt az idő, kk az elektrokémiai egyenérték.

Második alak:

m=MzFIt,m = \frac{M}{zF} I t,

ahol MM az anyag moláris tömege, zz az elektródreakcióban átadott elektronok száma, F=96485C/molF = 96\,485\,\text{C/mol} a Faraday-állandó (kerekítve).

Továbbvitt eredmény. A töltéssel arányos anyagátalakulás elvét használjuk a(z) Az indítóakkumulátor: felépítés, jellemzők, kiválasztás és töltés alfejezetben a töltés és kisütés értelmezésekor, valamint a(z) A nagyfeszültségű akkumulátor és az akkumulátor-felügyelet (BMS) alfejezetben a lítium-ion cellák kapacitás- és energiaértékeinek értelmezésekor.

11.4.6 Galvánelemek

A galvánelemben kémiai redoxireakció szolgáltatja az áramot. A klasszikus Daniell-elemben cink-anód oxidálódik, réz-katód redukálódik, a külső körön az elektronok a cink felől a réz felé áramlanak. A cella nyugalmi feszültsége a két elektródpotenciál különbségéből adódik. Terhelés alatt a feszültség kisebb a belső ellenálláson eső feszültség miatt:

Uk=U0−Irb,U_{\text{k}} = U_0 - I r_{\text{b}},

ahol UkU_{\text{k}} a kapocsfeszültség, U0U_0 a nyugalmi feszültség, rbr_{\text{b}} a belső ellenállás.

Az autótechnikában a galvánelem két fontos szerepben jelenik meg: az akkumulátorban energiaátalakítás, a korrózióban pedig nem kívánt galvánelem képződése.

11.4.7 Akkumulátorok

11.4.7.1 Ólomakkumulátor

Kisütéskor a negatív lemezen ólom oxidálódik, a pozitív lemezen ólom-dioxid redukálódik, miközben mindkét lemezen ólom-szulfát keletkezik, és az elektrolitból kénsav fogy, víz képződik:

Pb+PbO2+2H2SO4⇄2PbSO4+2H2O.\text{Pb} + \text{PbO}_2 + 2\text{H}_2\text{SO}_4 \rightleftarrows 2\text{PbSO}_4 + 2\text{H}_2\text{O}.

A balról jobbra zajló folyamat a kisütés, a jobbról balra történő a töltés. A cella nyugalmi feszültsége kb. 2,1V2{,}1\,\text{V}; a 12 V-os indítóakkumulátorban 6 cella van sorba kötve, így a nyugalmi feszültség kb. 12,6V12{,}6\,\text{V} (ellenőrizendő: a pontos érték a savsűrűségtől és a gyártótól függ).

A töltés végén, amikor a lemezeken már nincs átalakítható ólom-szulfát, a töltőáram a vizet bontja: a negatív lemezen hidrogén, a pozitívon oxigén fejlődik (gázolás, „forrás”). A gázelegy (durranógáz) robbanásveszélyes, ezért töltéskor szellőztetés kell, és a töltőt a csipeszek le- és felhelyezése előtt ki kell kapcsolni.

Figyelem. Kénsav: védőszemüveg vagy arcvédő, saválló kesztyű, szemmosó a közelben; savsűrűség-mérésnél a kiszívott savat cseppenés nélkül juttassuk vissza; akkumulátor közelében nyílt láng, szikra, dohányzás tilos (ellenőrizendő: műhelyi szabályzat, gyártói biztonsági adatlap).

11.4.7.2 NiMH-akkumulátor

A nikkel-fém-hidrid (NiMH) akkumulátorban alkáli elektrolit van, a cellafeszültség kb. 1,2V1{,}2\,\text{V}. Energiasűrűsége nagyobb az ólomakkumulátorénál, de kisebb a lítium-ionénál. Hibrid járművekben (régebbi és egyes mai típusokban is; ellenőrizendő: típusonként) és szerszámakkumulátorokban találkozhatunk vele.

11.4.7.3 Lítium-ion akkumulátor

A lítium-ion (Li-ion) cellában lítiumionok vándorolnak a pozitív és negatív elektród között. A cella névleges feszültsége a kémiai összetételtől függően tipikusan 3,63{,}6–3,7V3{,}7\,\text{V} (ellenőrizendő: pontos érték cellakémia szerint). Nagy az energiasűrűsége, nincs folyékony sav, de gyúlékony elektrolitot tartalmaz, és érzékeny a túltöltésre, mélykisülésre, magas hőmérsékletre. Ezért mindig akkumulátor-felügyelet (BMS) védi; a részleteket a(z) A nagyfeszültségű akkumulátor és az akkumulátor-felügyelet (BMS) alfejezet tárgyalja.

11.4.7.4 Tüzelőanyag-cella

A tüzelőanyag-cella nem tárolja az energiát, hanem hidrogénből és oxigénből folyamatosan állítja elő. A reakcióban víz keletkezik, a folyamat katalizátort és membránt igényel:

2H2+O2→2H2O.2\text{H}_2 + \text{O}_2 \to 2\text{H}_2\text{O}.

A járműtechnikában hidrogénhajtású járművekben alkalmazzák, de az autószerelő alapképzésben csak elvi szinten kell ismerni.

11.4.8 Az akkumulátor jellemzői

Definíció. Az akkumulátor névleges kapacitása a leadható töltésmennyiség, jele CC, mértékegysége amperóra (Ah\text{Ah}): C=I⋅tC = I \cdot t. A kapacitás függ a kisütőáramtól, a hőmérséklettől és az akkumulátor korától.

A tárolt energia:

W=CAh⋅U,W = C_{\text{Ah}} \cdot U,

ahol CAhC_{\text{Ah}} a kapacitás amperórában, UU a feszültség voltban, az eredmény pedig wattórában (Wh\text{Wh}) adódik.

Példa. Egy 60Ah60\,\text{Ah}-s, 12V12\,\text{V}-os indítóakkumulátor elméleti energiatartalma 60⋅12=720Wh=0,72kWh60 \cdot 12 = 720\,\text{Wh} = 0{,}72\,\text{kWh}.

Megjegyzés. A kapacitás jelölésére használt CC nem keverendő össze a kondenzátor kapacitásának CC jelével; a szövegkörnyezet és a mértékegység megkülönbözteti őket.

11.4.9 Korrózió és korrózióvédelem

Definíció. Az elektrokémiai korrózió akkor lép fel, ha két különböző fém elektrolit (például nedves közeg, sós lé) jelenlétében érintkezik, és galvánelemet alkot. A kevésbé nemes fém az anód, és oldódik, a nemesebb fém a katód.

A fémeket elektrokémiai feszültségsorba rendezhetjük. A gyakorlatban fontos sorrend (a negatív végtől a pozitív felé): magnézium, alumínium, cink, vas/acél, ólom, réz, ezüst (ellenőrizendő: pontos standardpotenciál-értékek táblázatból).

Járműves példák:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Alumínium és acél érintkezése nedves közegben: az alumínium oldódik; szigetelő alátéttel elkerülhető.
Galvánkorrózió járműpéldákon: alumínium–acél csavarkötés szigetelés nélkül és szigeteléssel, horganyzott lemez karcolással, akkumulátorsaru (sematikus metszetek)

Az (a) rajzon a nedvesség elektrolitként köti össze az alumíniumlemezt és az acélcsavart: a kevésbé nemes alumínium az anód, ezért a csavarfej mellett kimaródik, az acél a katód. A (b) rajzon szigetelő alátét, hüvely és elválasztó réteg szakítja meg a fémes érintkezést, így galvánelem nem alakul ki. A (c) rajzon a horganyzás karcolásánál a cink oldódik és védi az acélt, a (d) rajzon az akkumulátorsaru lerakódása átmeneti ellenállást okoz.

Védekezési módok: elválasztás műanyaggal vagy pasztával, festés, horganyzás, katódos védelem áldozati anóddal, inhibitorok használata (például a hűtőfolyadékban). Autóvillamossági csatlakozóknál a korrózióvédelem a megbízható testelés és a vízmentes csatlakozóház kialakítása.

11.4.10 Kidolgozott példák

1. példa – Faraday-törvény alkalmazása galvanizálásnál. Adott: I=5AI = 5\,\text{A}, t=30min=1800st = 30\,\text{min} = 1800\,\text{s}, rézleválasztás M=63,5g/molM = 63{,}5\,\text{g/mol}, z=2z = 2. Keresett: a katódon kiváló réz tömege mm. Képlet: m=MzFItm = \frac{M}{zF} I t. Behelyettesítés:

m=63,5g/mol2⋅96485C/mol⋅5A⋅1800s≈2,96g.m = \frac{63{,}5\,\text{g/mol}}{2 \cdot 96\,485\,\text{C/mol}} \cdot 5\,\text{A} \cdot 1800\,\text{s} \approx 2{,}96\,\text{g}.

Ellenőrzés: a folyamat nagyságrendje reális, 30 perc alatt néhány gramm fém válik ki.

2. példa – Indítóakkumulátor energiája és belső ellenállása. Adott: C=60AhC = 60\,\text{Ah}, U0=12,6VU_0 = 12{,}6\,\text{V}, indítóáram I=200AI = 200\,\text{A}, terhelés alatti kapocsfeszültség Uk=10,0VU_{\text{k}} = 10{,}0\,\text{V}. Keresett: az elméleti energia WW és a belső ellenállás rbr_{\text{b}}.

Energia: W=60Ah⋅12,6V=756Wh≈0,76kWh.W = 60\,\text{Ah} \cdot 12{,}6\,\text{V} = 756\,\text{Wh} \approx 0{,}76\,\text{kWh}.

Belső ellenállás:

rb=U0−UkI=12,6−10,0200=0,013Ω=13mΩ.r_{\text{b}} = \frac{U_0 - U_{\text{k}}}{I} = \frac{12{,}6 - 10{,}0}{200} = 0{,}013\,\Omega = 13\,\text{m}\Omega.

3. példa – Lítium-ion akkumulátorcsomag számítása. Adott: egy Li-ion cella kapacitása 100Ah100\,\text{Ah}, névleges feszültsége 3,7V3{,}7\,\text{V}; 96 cellát sorba kötnek. Keresett: az akkumulátorcsomag névleges feszültsége és energiatartalma. (Ez nagyfeszültségű (HV) rendszer: csak arra jogosult személy dolgozhat rajta, lásd a HV-biztonsági alfejezetet.)

Feszültség: Ucsomag=96⋅3,7V=355,2V.U_{\text{csomag}} = 96 \cdot 3{,}7\,\text{V} = 355{,}2\,\text{V}.

Energia: W=100Ah⋅355,2V=35520Wh≈35,5kWh.W = 100\,\text{Ah} \cdot 355{,}2\,\text{V} = 35\,520\,\text{Wh} \approx 35{,}5\,\text{kWh}.

Ezek az értékek tanulási példák; a tényleges cellafeszültség a kémiai összetételtől és a gyártótól függ.

Környezetvédelem. Az akkumulátorok veszélyes hulladéknak minősülhetnek: az ólomakkumulátor savat és nehézfémet, a Li-ion cellák gyúlékony elektrolitot és kritikus nyersanyagot tartalmaznak. A műhelyben az akkumulátorokat kijelölt, saválló, zárt gyűjtőedényben kell tárolni, és leadni a visszagyűjtő rendszerben. A hulladékot tilos kommunális hulladékba, csatornába vagy a környezetbe juttatni. A pontos hulladékkezelési és visszavételi kötelezettségeket a hatályos hulladékjogi előírások tartalmazzák (ellenőrizendő: hatályos uniós és hazai hulladékszabályozás).

11.4.11 Minőségellenőrzés

Az akkumulátor elektrokémiai állapotát több méréssel ellenőrizzük:

11.4.12 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Az ügyfél szerint az autó reggel alig indult, az indítózás lassú volt. A szerelő a motorháztető alatt zöldes, morzsalékos bevonatot lát a negatív sarun. A nyugalmi feszültség 12,5V12{,}5\,\text{V}, ami önmagában elfogadhatónak tűnik, de indítózás közben a testelési ponton feszültségesést mér: a karosszéria és az akkumulátor negatív pólusa között 0,8V0{,}8\,\text{V} esik. Ez azt mutatja, hogy a korrózió az áramköri ellenállást megnövelte. Ezután a gyártói lekötési előírás szerint (először a negatív sarut) leválasztja az akkumulátort, megtisztítja a sarut és a pólust, a testkábelt cseréli, visszaszereli, ügyelve a szoros rögzítésre. Újramérve az indítózáskor mért feszültségesés 0,1V0{,}1\,\text{V} alá csökken, az autó erőteljesen indít.

Tanulság. A korrózió nemcsak esztétikai hiba, hanem az elektrokémiai galvánelem következtében kialakuló átmeneti ellenállás, amely indítási zavart okoz.

11.4.13 Tipikus hibák

Hiba. A szerelő csak a nyugalmi feszültséget méri le, és az akkumulátort jónak ítéli, miközben a belső ellenállás már megnőtt. Terhelés nélkül a hibás cella nem mutatkozik meg. Helyes gyakorlat: terheléses vizsgálat vagy belső ellenállás-mérés.

Hiba. A korrodált sarut csak letörlik, de az okot (savas kigőzölgés, rossz testelés, tömítetlen csatlakozó) nem szüntetik meg. Helyes gyakorlat: az érintkező felületek megtisztítása, szükség esetén csere, majd korróziógátló paszta.

Hiba. Az akkumulátor jellemzőit összekeverik: az amperórát wattórával, vagy a cellafeszültséget az akkumulátorfeszültséggel. Helyes gyakorlat: mindig az egységet és a cellakapcsolást is ellenőrizni kell.

Hiba. A sav hígításakor vizet öntenek a tömény savba. Helyes gyakorlat: mindig savat adagolunk a vízhez, óvatosan, védőfelszerelésben, mert a hirtelen hő- és fröccsenés veszélyes.

11.4.14 Önellenőrzés

  1. Mi a különbség a galvánelem és az elektrolízis között?
  2. Miért csökken az ólomakkumulátor elektrolitsűrűsége kisütés közben?
  3. Miért veszélyes akkumulátor közelében nyílt lángot használni?
  4. Miért korrodál az alumínium, ha réz csatlakozóval érintkezik nedves környezetben?
  5. Egy 44Ah44\,\text{Ah}-s akkumulátorból elméletileg hány órán át vehetünk fel 4A4\,\text{A}-es áramot?
  6. Miért kell a korrodált testelési csatlakozást megjavítani, nem csak letisztítani?

11.4.15 Feladatok

1. feladat (A)
Definiáld az elektrolitot és az elektrolízist! Adj egy-egy gyakorlati példát mindkettőre!

2. feladat (A)
Mennyi ezüst válik ki 2A2\,\text{A} árammal 20perc20\,\text{perc} alatt ezüst-nitrát-oldatból? Az ezüst moláris tömege M=107,87g/molM = 107{,}87\,\text{g/mol}, és z=1z = 1.

3. feladat (B)
Egy 44Ah44\,\text{Ah}-s, 12V12\,\text{V}-os indítóakkumulátor nyugalmi feszültsége 12,6V12{,}6\,\text{V}. 100A100\,\text{A} terhelés alatt a kapocsfeszültség 11,2V11{,}2\,\text{V}. Számítsd ki az akkumulátor elméleti energiatartalmát és belső ellenállását!

4. feladat (B)
Magyarázd el, miért korrodál az alumínium, ha réz csatlakozóval érintkezik, és milyen gyakorlati következménye van ez egy gépjármű villamos csatlakozójában!

5. feladat (C)
Egy 60Ah60\,\text{Ah}-s akkumulátorból elméletileg hány óráig működik egy 5A5\,\text{A}-es fogyasztó? Miért tér el a gyakorlati idő ettől? Adj legalább két okot!

6. feladat (D)
Műhelyi hibakeresés: az autó indítózása lassú, a testelési ponton zöld por látható. Milyen méréssel döntöd el, hogy a korrózió okozza-e a hibát? Írd le a mérés lépéseit, a várható értéket és a javítás menetét!

11.4.16 Megoldások

11.4.16.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. A galvánelem kémiai energiát alakít villamos energiává, az elektrolízis villamos energia hatására kémiai átalakulást hoz létre.
  2. Kisütéskor kénsav fogy, víz képződik, ezért az oldat sűrűsége csökken.
  3. A töltés során keletkező hidrogén–oxigén gázelegy (durranógáz) robbanásveszélyes.
  4. Az alumínium a kevésbé nemes fém, ezért anódként oldódik a rézzel kialakuló galvánelemben.
  5. Elméletileg t=44/4=11ht = 44 / 4 = 11\,\text{h}.
  6. A letisztítás eltünteti a látható korróziót, de ha a védőbevonat vagy a tömítés hibás, a folyamat újra indul, és az átmeneti ellenállás ismét megnő.

11.4.16.2 Feladatok megoldásai

1. feladat
Elektrolit: ionokat tartalmazó folyadék vagy olvadék, amely áramot vezet. Példa: kénsavoldat az ólomakkumulátorban. Elektrolízis: az elektrolitban egyenáram hatására lejátszódó kémiai reakció. Példa: galvanizálás, akkumulátortöltés.

2. feladat
Adott: I=2AI = 2\,\text{A}, t=20min=1200st = 20\,\text{min} = 1200\,\text{s}, M=107,87g/molM = 107{,}87\,\text{g/mol}, z=1z = 1.
Képlet: m=MzFItm = \frac{M}{zF} I t.
Behelyettesítés:

m=107,871⋅96485⋅2⋅1200≈2,68g.m = \frac{107{,}87}{1 \cdot 96\,485} \cdot 2 \cdot 1200 \approx 2{,}68\,\text{g}.

3. feladat
Energia: W=44⋅12,6=554,4Wh≈0,55kWhW = 44 \cdot 12{,}6 = 554{,}4\,\text{Wh} \approx 0{,}55\,\text{kWh}.
Belső ellenállás: rb=12,6−11,2100=0,014Ω=14mΩr_{\text{b}} = \frac{12{,}6 - 11{,}2}{100} = 0{,}014\,\Omega = 14\,\text{m}\Omega.

4. feladat
Az alumínium elektrokémiailag kevésbé nemes, mint a réz. Nedvesség hatására lokális galvánelem alakul ki, amelyben az alumínium az anód, és oldódik. A csatlakozóban ez megnövekedett átmeneti ellenállást, melegedést és feszültségesést okoz.

5. feladat
Elméletileg t=60/5=12ht = 60 / 5 = 12\,\text{h}. A gyakorlati idő ettől eltér, mert a kapacitás nagyobb áramnál csökken (Peukert-hatás), alacsony hőmérsékleten kevesebb hasznosítható töltés áll rendelkezésre, és az akkumulátort sem szabad teljesen mélykisütésig terhelni.

6. feladat
Mérés: indítózáskor mérjünk feszültséget a korrodált testelési pont és az akkumulátor negatív pólusa között. Megengedett feszültségesés kb. 0,20{,}2–0,5V0{,}5\,\text{V} alatt van (ellenőrizendő: a gyártói javítási adat). Ha 0,50{,}5–1V1\,\text{V} felett mérünk, a testelési pont nagy ellenállású. Javítás: a csatlakozást bontsuk, tisztítsuk meg, szükség esetén cseréljük a sarut vagy a testkábelt, szereljük vissza, kenjük be korróziógátló pasztával, majd ellenőrizzük ismét a feszültségesést.

11.4.17 Rövid összefoglaló

Az elektrokémia a járműtechnika alapvető területe: az elektrolitban ionok, a fémben elektronok vezetik az áramot. Elektrolíziskor az elektródákon kémiai átalakulás történik, a kiváló anyag tömege Faraday törvénye szerint arányos az átfolyt töltéssel: m=MzFItm = \frac{M}{zF} I t. A galvánelem kémiai energiából állít elő villamos energiát, az akkumulátor pedig újratölthető galvánelem. Az ólomakkumulátor kisütésekor ólom-szulfát és víz keletkezik, az elektrolit sűrűsége csökken; töltéskor a folyamat visszafordul. A 12 V-os indítóakkumulátor hat cellából áll, cellánként kb. 2,1V2{,}1\,\text{V} feszültséggel. Az akkumulátor kapacitását amperórában, energiáját wattórában adjuk meg; terhelés alatt a belső ellenállás feszültségesést okoz: Uk=U0−IrbU_{\text{k}} = U_0 - I r_{\text{b}}. A Li-ion cella névleges feszültsége 3,63{,}6–3,7V3{,}7\,\text{V}, és mindig BMS-védelemmel üzemel. A korrózió nem kívánt galvánelem: az alacsonyabb potenciálú fém anódként oldódik, például alumínium–réz és alumínium–acél csatlakozásban. A védekezés bevonatokkal, elválasztással, inhibitorokkal vagy áldozati anóddal történik. Továbbvitt eredmény: az akkumulátor cellakémiai folyamata és a kapacitás–energia–belső ellenállás fogalma közvetlenül szükséges a(z) Az indítóakkumulátor: felépítés, jellemzők, kiválasztás és töltés és a(z) A nagyfeszültségű akkumulátor és az akkumulátor-felügyelet (BMS) alfejezetekhez.

11.4.18 Források és ellenőrzési hiányok