27.3 Elektronikai elemek a gépjármű villamos hálózatában

27.3.1 Motiváció

A műhelyben egyre ritkább az olyan hiba, amelyet csak „nincs táp” vagy „nincs test” alapon lehet megtalálni. Egy modern autó tompított fényét, hűtőventilátorát, klímakompresszorát vagy üzemanyag-szivattyúját gyakran nem közvetlenül egy kapcsoló, hanem egy vezérlőegység félvezetős végfokozata kapcsolja. Ha a kapcsolási rajzon diódát, tranzisztort vagy „ECU” feliratot látsz, akkor nemcsak azt kell tudnod, hogy van-e feszültség, hanem azt is, hogy a vezérlőegység éppen milyen módon kapcsol: a fogyasztó előtt (high-side) vagy a fogyasztó után (low-side), esetleg impulzusszélesség-modulációval. Ebben az alfejezetben a IV. részben megismert félvezetőket járműves kapcsolásokra alkalmazzuk, és felkészülünk a későbbi motorirányítási és komfortelektronikai rendszerek értelmezésére.

27.3.2 Szemléletes kép

Az alábbi kapcsolási vázlat egy tipikus járműves helyzetet mutat: a vezérlőegység egy NPN tranzisztoron keresztül, úgynevezett low-side kimenettel húz be egy relétekercset, a relé munkaérintkezője pedig egy izzót kapcsol.

ECU low-side kimenet: relétekercs kapcsolása szabadonfutó diódával - Szemléltető kapcsolási vázlat tanulási célra (alapállapot: S1 nyitva, T1 zárva, relé elengedve); a 30, 15, 85, 86, 87 kapocsjelölés a DIN 72552 szerinti gyakorlatot követi, a konkrét bekötést a gyártói rajz határozza meg (ellenőrizendő).

A 30-as kapocs a biztosítékon át közvetlenül az akkumulátor pluszra csatlakozik. A 15-ös kapocs csak gyújtáskapcsolás után kap feszültséget. Amikor az ECU a T1 tranzisztort nyitja, a K1 relétekercs árama a 15-ös kapocsról a tekercsen és a T1 kollektorán–emitterén át a test felé folyik. A K1 érintkezője behúz, és a 30-as ág felől bekapcsolja az E1 izzót. A V1 szabadonfutó dióda a tekercs kikapcsolási feszültségcsúcsát vezeti le. A szaggatott ECU-keret a T1 tranzisztort és az R1 bázisellenállást fogja körbe: a vezérlőegység kimenete a T1 kollektora, ez a tekercs 85-ös kapcsára csatlakozik.

27.3.3 Definíciók

Definíció. Low-side kapcsolás: a kapcsoló félvezető (tranzisztor) a fogyasztó és a test (31) között áll; bekapcsoláskor a fogyasztó alsó, test felőli végét zárja a testre. A fogyasztó másik kivezetése a táphoz (például 15 vagy 30) csatlakozik.

Definíció. High-side kapcsolás: a kapcsoló félvezető a tápfeszültség és a fogyasztó között áll; bekapcsoláskor a fogyasztó felső, tápfelőli végét köti a tápra, a fogyasztó másik vége pedig közvetlenül testre kötött.

Definíció. Szabadonfutó dióda: induktív terheléssel (relétekercs, mágnesszelep) párhuzamosan, záróirányban kötött dióda. Kikapcsoláskor utat ad az induktivitásban tárolt áramnak, és megakadályozza a nagy feszültségcsúcsot.

Definíció. Polaritásvédelem: a tápfeszültség bemenettel sorba kötött dióda, amely helyes polaritásnál nyit, fordított bekötésnél zár, így a védett áramkörre nem jut káros feszültség.

27.3.4 Felépítés és működés

27.3.4.1 Diódák a jármű kapcsolásaiban

A dióda egyirányú áramvezető: nyitóirányban az áram a P-rétegtől az N-réteg felé folyik, és a nyitófeszültség szilíciumdiódánál jellemzően 0,50{,}5–0,8V0{,}8\,\text{V} közé esik. A járművillamosságban három szerep a leggyakoribb.

  1. Egyenirányítás. A generátorban a háromfázisú váltakozó feszültséget hat diódából álló híd egyenirányítja. A diódák a pozitív félhullámot a B+ kapocsra, a negatív félhullámot a testre engedik.

  2. Szabadonfutó dióda. Amikor egy tranzisztor kikapcsol egy relétekercset vagy mágnesszelepet, a tekercs önindukciója az áramot fenn akarja tartani. A dióda nélkül a kollektoron nagyon rövid, nagy feszültségű csúcs keletkezhetne, amely tönkreteheti a tranzisztort. Kikapcsoláskor a tekercs árama a szabadonfutó diódán át záródik, így a kollektoron a feszültség csak a tápfeszültség + kb. 0,7 V-ig emelkedik.

  3. Polaritásvédelem. Sorba kötött diódával megvédhetjük a készüléket, ha valaki fordítva köti be az akkumulátort vagy egy csatlakozót. Hátránya a kb. 0,7V0{,}7\,\text{V} feszültségesés és a nagy áramú körökben a veszteségi hő, ezért nagyteljesítményű körökben inkább p-csatornás MOSFET-es védelmet vagy más megoldást használnak.

27.3.4.2 Zener-dióda: feszültségkorlátozás

A Zener-dióda záróirányban egy meghatározott, gyártásilag beállított letörési feszültség (UZU_Z) felett vezetni kezd. A járműelektronikában elsősorban feszültségkorlátozásra és referenciafeszültség előállítására használják. Például egy vezérlőegység analóg bemenetét szenzorcsatlakozónál 5,6V5{,}6\,\text{V}-os vagy hasonló Zener-diódával lehet védőkötni a véletlenül odakerülő töltőfeszültség ellen (ellenőrizendő: az adott kapcsolás gyártói adatai). Amíg a bemeneti feszültség a letörési feszültség alatt van, a Zener gyakorlatilag nem avatkozik be; amikor eléri a küszöböt, az áramot a test felé vezetve igyekszik a feszültséget a UZU_Z környékén tartani.

27.3.4.3 Tranzisztoros végfokok: low-side és high-side

A tranzisztor a motorvezérlőkben, komfort- és világításvezérlőkben elsősorban vezérelt kapcsolóként működik, nem pedig erősítőcélú üzemmódban. Lezárt állapotban csak a maradékáram folyik, telítésben pedig a kollektor–emitter (vagy drain–source) feszültségesés nagyon kicsi. Ezért a kapcsolóüzemi melegedés elfogadható marad.

Low-side kapcsolás. Az NPN-tranzisztor vagy n-csatornás MOSFET emittere (source) a testen van, kollektora (drain) pedig a fogyasztón keresztül a tápfeszültségre kötött. Nyugalmi állapotban a kimenet a fogyasztón keresztül a táp közelébe emelkedik, bekapcsolt állapotban a test közelébe esik. A vezérlőjel a bázisra (gate-re) 0,7V0{,}7\,\text{V} (illetve a MOSFET küszöbfeszültsége) felett kerül. Az áramkör egyszerű és olcsó, de a fogyasztó egyik kivezetése mindig táp alatt van, ezért testzárlat esetén a fogyasztó bekapcsolhat.

High-side kapcsolás. A PNP-tranzisztort vagy p-csatornás MOSFET-et a táp és a fogyasztó közé kötik. A fogyasztó másik vége közvetlenül testre kerül. Bekapcsoláskor a kimenet a táp közelébe emelkedik. A high-side kimenet előnye, hogy kikapcsolt állapotban a fogyasztó és a hozzá vezető kábel feszültségmentes; ha a kábel testzárlatos, a fogyasztó nem kapcsol be magától, legfeljebb bekapcsoláskor rövidzárlati áram indul, amelyet a végfok rövidzárvédelme lekapcsol. Sok modern vezérlőegység high-side intelligens végfokai áramérzékeléssel, túlmelegedés- és rövidzárvédelemmel rendelkeznek.

PWM-vezérlés. A tranzisztort nagy frekvencián ki-be kapcsolgatva a fogyasztó átlagos feszültsége a kitöltési tényezővel arányos:

Uátlag=D⋅Utáp,U_{\text{átlag}}=D\cdot U_{\text{táp}},

ahol DD a bekapcsolt idő aránya (0≤D≤10\le D\le 1). Ellenállásterhelésnél az effektív feszültség:

Ueff=UtápD.U_{\text{eff}}=U_{\text{táp}}\sqrt{D}.

PWM-mel vezérlik például a fűtőventilátor, az üzemanyag-szivattyú modulált üzemét, a LED-es nappali fény tompítását és az elektromos kormányrásegítés teljesítményfokozatait.

27.3.4.4 Tirisztorok a járművillamosságban

A tirisztor reteszelő kapcsoló: gyújtóimpulzussal bekapcsol, és mindaddig vezet, amíg az áram a tartóáram alá nem esik. Egyenáramú körben csak árammegszakítással lehet kikapcsolni, ezért a mai járművillamosságban ritka; a régi kondenzátorkisütéses (HKZ / CDI elvű) gyújtásokban kapott szerepet, ahol a kondenzátor kisütését vezérelte a gyújtótekerccsel. A korszerű gyújtások ezt már tranzisztoros vagy MOSFET-es végfokokkal oldják meg.

27.3.4.5 Vezérlőegység bemenetei és kimenetei

Egy ECU felépítését leegyszerűsítve három rétegként érdemes nézni:

Vezérlőegység jelfeldolgozási lánca - Szemléltető rétegábra; a tényleges ECU felépítés és a beavatkozók típusa a gyártó dokumentációja szerint ellenőrizendő.

A bemeneti fokozat leggyakoribb formái:

A kimeneti fokozat lehet közönséges tranzisztor, intelligens MOSFET, relés kimenet vagy PWM. Az ECU gyakran nem kapcsol közvetlenül nagy fogyasztókat, hanem egy relét húz be, ahogy a fenti kapcsolási vázlaton is látható. A relés kimenet galvanikusan leválasztja a vezérlőegységet a nagy áramú áramkörtől, és a meghibásodás egyszerűbben diagnosztizálható.

27.3.5 Kidolgozott példák

Példa 1. LED előtét-ellenállás méretezése. Egy jármű LED-es belső világítást kap. A LED nyitófeszültsége UF=2,1VU_F=2{,}1\,\text{V}, üzemi árama IF=20mAI_F=20\,\text{mA}. Számítsuk ki az előtét-ellenállást Utáp=14,4VU_{\text{táp}}=14{,}4\,\text{V} töltési feszültségnél!

Megoldás. Az ellenállásra jutó feszültség UR=Utáp−UFU_R=U_{\text{táp}}-U_F. Ohm-törvényből:

R=Utáp−UFIF=14,4−2,10,020=615Ω.R=\frac{U_{\text{táp}}-U_F}{I_F}=\frac{14{,}4-2{,}1}{0{,}020}=615\,\Omega.

A szabványos ellenállássorból 620Ω620\,\Omega választható. Az ellenállás teljesítménye:

PR=IF2R=0,0202⋅620≈0,25W.P_R=I_F^2 R=0{,}020^2\cdot 620\approx 0{,}25\,\text{W}.

Legalább 0,5W0{,}5\,\text{W} névleges terhelhetőségű alkatrészt válasszunk, mert a járműben magasabb feszültség és hőmérséklet is előfordulhat. ∎

Példa 2. PWM-jel átlagfeszültsége és teljesítménye. Egy ECU egy fűtőventilátor ellenállását PWM jellel, Utáp=14,0VU_{\text{táp}}=14{,}0\,\text{V} mellett D=0,35D=0{,}35 kitöltési tényezővel kapcsolja. A fogyasztó ellenállása R=3ΩR=3\,\Omega. Határozzuk meg az átlagfeszültséget, az effektív feszültséget és az átlagos teljesítményt!

Megoldás. Az átlagfeszültség:

Uátlag=DUtáp=0,35⋅14,0=4,9V.U_{\text{átlag}}=D\,U_{\text{táp}}=0{,}35\cdot 14{,}0=4{,}9\,\text{V}.

Az effektív feszültség ellenállásterhelésnél:

Ueff=UtápD=14,00,35≈8,28V.U_{\text{eff}}=U_{\text{táp}}\sqrt{D}=14{,}0\sqrt{0{,}35}\approx 8{,}28\,\text{V}.

Az átlagos teljesítményt az effektív feszültségből számoljuk:

Pátlag=Ueff2R=8,2823≈22,9W.P_{\text{átlag}}=\frac{U_{\text{eff}}^2}{R}=\frac{8{,}28^2}{3}\approx 22{,}9\,\text{W}.

Ellenőrzésképp: ha a kapcsoló ideálisan zár, a csúcsteljesítmény 142/3≈65,3W14^2/3\approx 65{,}3\,\text{W}, és a PWM átlag ezt a DD aránnyal csökkenti, tehát 65,3⋅0,35≈22,9W65{,}3\cdot0{,}35\approx 22{,}9\,\text{W}. Az egyezés nagyságrendileg helyes. ∎

27.3.6 Minőségellenőrzés

A félvezetős kapcsolások ellenőrzésekor mindig a kapcsolási rajz, a gyártói javítási utasítás és a biztonsági előírások az irányadók. Általános mérési fogások:

Ellenőrzőlista.

  1. Rajz alapján azonosítsd, hogy a fogyasztó low-side vagy high-side kapcsolást kap.
  2. Mérés előtt ellenőrizd a tápfeszültséget és a biztosítékot.
  3. Kapcsolási parancsra figyeld a vezérlőegység kimenetét; ne terheld fölöslegesen.
  4. Induktív terhelésnél ellenőrizd a szabadonfutó dióda jelenlétét és polaritását.
  5. A javítás után ellenőrizd a teljes funkciót, és töröld a hibakódot, ha releváns.

27.3.7 Valós életbeli alkalmazás

Ügyfélpanasz: a klímakompresszor nem kapcsol be, a belső ventilátor jár, a hűtőventilátor nem indul. A diagnosztikai műszer a motorvezérlőben „klímakompresszor relé – szakadás” hibakódot tárol.

Vizsgálat. A kapcsolási rajz szerint az ECU egy low-side kimenettel húz egy relét. A gyújtást bekapcsolva a relétekercs táp oldalán a gyártói adat szerint megvan a feszültség. Az ECU kimeneti kapcsán nyugalomban 12,5V12{,}5\,\text{V} mérhető, mert a nem vezető tranzisztoron keresztül a tekercs felé csak a mérőműszer kis árama folyik. A klímakapcsoló bekapcsolása után az ECU kimenetnek 0,20{,}2–0,5V0{,}5\,\text{V} közelébe kellene esnie, de a műszer 11,8V11{,}8\,\text{V}-ot mutat. A relé tehát nem húz, mert a végfok nem zárja a kört a testre. A kábelköteg és a csatlakozó átvizsgálása után a hiba az ECU kimeneti tranzisztorának szakadására utal.

Javítás. A vezérlőegységet a gyártói javítási utasítás szerint kell mérni és cserélni vagy szakszervizben javíttatni. Nem szabad a kimenetet egyszerűen testre kötve „kipróbálni”, mert az a végfok további sérüléséhez vezethet. A teljes rendszer ellenőrzése után a hibakódot törölni kell, és a klímát működés közben ellenőrizni.

Tanulság. A kimeneten mért feszültség és a végfok tényleges kapcsolása két külön kérdés; a low-side kimenet nyugalmi 12V12\,\text{V}-ja nem jelenti azt, hogy az áramkör zárt.

27.3.8 Tipikus hibák

  1. Hiba: A low-side kimenetet működő vezérlőegységnél közvetlenül testre kötik, hogy „kipróbálják, van-e táp”. Helyes: a kimenetet csak a gyártói eljárás szerint, megfelelő mérőeszközzel, terhelés nélkül vagy az előírt terheléssel szabad vizsgálni; a rövidzár megölheti a tranzisztort.

  2. Hiba: A diódát az induktív terheléssel párhuzamosan, fordított irányban kötik be. Helyes: a szabadonfutó diódát úgy kell bekötni, hogy normál üzemben záróirányban legyen; ellenkező esetben már bekapcsoláskor rövidzárat okoz.

  3. Hiba: LED-et előtét-ellenállás nélkül kötnek a járműhálózatra. Helyes: mindig ki kell számolni a soros ellenállást a legnagyobb töltési feszültségre, és ellenőrizni az ellenállás teljesítményét, különben a LED tönkremegy.

  4. Hiba: A PWM-jelet hagyományos átlagmérő multiméterrel mérik, és az eredményt tényleges effektív feszültségként értelmezik. Helyes: oszcilloszkóppal vagy megfelelő műszerrel kell mérni, és a fogyasztó jellegének megfelelően kiszámolni az átlagos vagy effektív értéket.

27.3.9 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy low-side kapcsolásnál a fogyasztó a tápfeszültség és a tranzisztor között van?
  2. Számítsd ki egy PWM-jel átlagfeszültségét, ha Utáp=12VU_{\text{táp}}=12\,\text{V} és D=0,25D=0{,}25!
  3. Mi a feladata a szabadonfutó diódának egy relétekercsen?
  4. A Zener-dióda nyitóirányban úgy viselkedik, mint egy normál szilíciumdióda?
  5. A fenti kapcsolási vázlat alapján mi történik, ha a T1 tranzisztor kollektor–emitter átmenete szakad?
  6. Mi a hiba ebben a gondolatmenetben? „A vezérlőegység kimenetén nyugalomban 12 V-ot mértem, kapcsolás után is 12 V-ot, tehát a kimenet jól kapcsol.”

27.3.10 Feladatok

1. feladat (A). Magyarázd el, miért véd a sorba kötött dióda a fordított polaritás ellen, és mi a fő hátránya a nagyteljesítményű körökben.

2. feladat (A). Egy LED-es jelzőlámpa LED-je UF=3,2VU_F=3{,}2\,\text{V} nyitófeszültségű, üzemi árama 15mA15\,\text{mA}. A járműhálózat legnagyobb üzemi (töltési) feszültsége 14,4V14{,}4\,\text{V}. Számítsd ki a szükséges előtét-ellenállást és annak minimális teljesítményét!

3. feladat (B). Egy low-side kapcsolású fűtőbetét ellenállása R=6ΩR=6\,\Omega, a tápfeszültség 13,5V13{,}5\,\text{V}, a telítéses tranzisztor feszültségesése UCE(sat)=0,3VU_{CE(\text{sat})}=0{,}3\,\text{V}. Számítsd ki a betét áramát és a rajta hővé alakuló teljesítményt!

4. feladat (B). Egy PWM-kimenet D=0,4D=0{,}4 kitöltési tényezővel, Utáp=14VU_{\text{táp}}=14\,\text{V} mellett egy ellenállásterhelést kapcsol. Számítsd ki az átlagfeszültséget, az effektív feszültséget és az átlagos teljesítményt, ha a terhelés ellenállása R=5ΩR=5\,\Omega!

5. feladat (C). Hasonlítsd össze a low-side és high-side kapcsolást abból a szempontból, hogy mi történik, ha a fogyasztó test felőli oldalán (vagy a kábelen) testzárlat keletkezik.

6. feladat (D). Egy relétekercs ellenállása 87Ω87\,\Omega, a relé tápoldalán gyújtáskapcsolás után 12,4V12{,}4\,\text{V} mérhető. A vezérlőegység kimeneti kapcsa nyugalomban 12,1V12{,}1\,\text{V}, bekapcsoláskor 10,7V10{,}7\,\text{V}. A relé nem húz. Elemezd a mérési értékeket, és határozd meg a legvalószínűbb hibát, valamint a szükséges további méréseket!

27.3.11 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A low-side fogyasztó egyik vége a tápra, másik vége a tranzisztor kollektorára (drainjére) csatlakozik; az emitter (source) a testen van.
  2. Uátlag=DUtáp=0,25⋅12=3,0VU_{\text{átlag}}=D\,U_{\text{táp}}=0{,}25\cdot 12=3{,}0\,\text{V}.
  3. A szabadonfutó dióda záróirányban párhuzamos a tekercscsel; kikapcsoláskor utat ad a tekercs áramának, és levezeti az önindukciós feszültségcsúcsot.
  4. Igaz: a Zener nyitóirányban hagyományos diódaként viselkedik, záróirányban viszont a letörési feszültségénél vezet.
  5. A K1 relétekercs árama sohasem tud záródni, ezért a relé nem húz be, az E1 izzó nem kap tápot a K1 érintkezőjén át.
  6. A folyamatos 12V12\,\text{V} azt jelenti, hogy a low-side tranzisztor nem zárja a kört a testre; ez a végfok vagy annak vezérlési hibájára utal. A kimenetnek kapcsoláskor a test közelébe kellene esnie.

1. feladat megoldása. Helyes polaritásnál a dióda nyitóirányú, a rajta eső feszültség kb. 0,7V0{,}7\,\text{V}. Fordított polaritásnál a dióda záróirányban van, ezért megakadályozza a káros áram kialakulását. Hátránya a folyamatos nyitóirányú feszültségesés és az ebből adódó P=UIP=UI melegedés, ami nagy áramú körökben számottevő veszteséget okoz.

2. feladat megoldása. Az ellenállásra jutó feszültség:

UR=14,4−3,2=11,2V.U_R=14{,}4-3{,}2=11{,}2\,\text{V}.

Az ellenállás:

R=11,20,015=747Ω,R=\frac{11{,}2}{0{,}015}=747\,\Omega,

ami a szabványos 750Ω750\,\Omega-os értékkel közelíthető; ezzel az áram 14,9mA14{,}9\,\text{mA} lesz (a névleges 15mA15\,\text{mA} alatt), ami megfelelő. A teljesítmény:

P=0,01492⋅750≈0,17W.P=0{,}0149^2\cdot 750\approx 0{,}17\,\text{W}.

Legalább 0,25W0{,}25\,\text{W}-os, de inkább 0,5W0{,}5\,\text{W}-os ellenállást használjunk. ∎

3. feladat megoldása. A fűtőbetétre jutó feszültség UR=Utáp−UCE(sat)=13,5−0,3=13,2VU_R=U_{\text{táp}}-U_{CE(\text{sat})}=13{,}5-0{,}3=13{,}2\,\text{V}. Az áram:

I=URR=13,26=2,2A.I=\frac{U_R}{R}=\frac{13{,}2}{6}=2{,}2\,\text{A}.

A betét teljesítménye:

P=I2R=2,22⋅6=29,0W.P=I^2 R=2{,}2^2\cdot 6=29{,}0\,\text{W}.

A tranzisztoron hővé alakuló teljesítmény PT=UCE⋅I=0,3⋅2,2=0,66WP_T=U_{CE}\cdot I=0{,}3\cdot2{,}2=0{,}66\,\text{W}, ami a kapcsolóüzemi előny: a fogyasztó teljesítménye jóval nagyobb, mint a kapcsoló vesztesége. ∎

4. feladat megoldása. Az átlagfeszültség:

Uátlag=0,4⋅14=5,6V.U_{\text{átlag}}=0{,}4\cdot 14=5{,}6\,\text{V}.

Az effektív feszültség:

Ueff=140,4≈8,85V.U_{\text{eff}}=14\sqrt{0{,}4}\approx 8{,}85\,\text{V}.

Az átlagos teljesítmény:

Pátlag=8,8525≈15,7W.P_{\text{átlag}}=\frac{8{,}85^2}{5}\approx 15{,}7\,\text{W}.

Ellenőrzés: a csúcsteljesítmény 142/5=39,2W14^2/5=39{,}2\,\text{W}, ezt D=0,4D=0{,}4-gyel szorozva 15,68W15{,}68\,\text{W}, tehát a számítás helyes. ∎

5. feladat megoldása. Low-side kapcsolásnál a fogyasztó táp felőli oldala mindig a táphoz kötött, a tranzisztor csak a test felőli oldalt zárja. Ha a fogyasztó test felőli oldalán vagy annak kábelén testzárlat keletkezik, a fogyasztó a tranzisztor nélkül is bekapcsolhat. High-side kapcsolásnál a fogyasztó test felőli oldala gyárilag testelt, és a tranzisztor a táp felől kapcsol; ha a fogyasztó felőli kábel testzárlatos, az áram a védelmen keresztül záródik, és a vezérlőegység rövidzárvédelme leállíthatja a végfokot. Ezért a high-side kimenet kedvezőbb lehet a testzárlattal szembeni védelemben.

6. feladat megoldása. A relétekercs ellenállása 87Ω87\,\Omega, a tápfeszültség 12,4V12{,}4\,\text{V}. Ha a tekercs teljes feszültséget kapna, az áram:

I=12,487≈0,143A.I=\frac{12{,}4}{87}\approx 0{,}143\,\text{A}.

A mért kimeneti feszültség bekapcsolt állapotban 10,7V10{,}7\,\text{V}, tehát a tranzisztoron nem a telítéses 0,20{,}2–0,5V0{,}5\,\text{V}, hanem kb. 10,7V10{,}7\,\text{V} esik. Ez azt jelenti, hogy a tranzisztor csak részben nyit, vagy a vele soros ág nagy ellenállású (szakadt kötés, kontaktushiba). A tekercs árama a mért feszültségkülönbségből:

Itekercs=12,4−10,787≈0,0195A,I_{\text{tekercs}}=\frac{12{,}4-10{,}7}{87}\approx 0{,}0195\,\text{A},

ami túl kicsi a relé behúzásához. A legvalószínűbb hiba a vezérlő bázisjelének hiánya/gyengesége, a tranzisztor nem telített állapota, vagy a kimenet és a test közötti nagy ellenállású kontaktus. Tovább kell mérni a tranzisztor bázisának vezérlőjelét, a testcsatlakozást és a vezérlőegység csatlakozóját, valamint a kimeneti kapocs érintkezését. ∎

27.3.12 Rövid összefoglaló

A jármű elektronikus rendszereinek kapcsolási rajzain a dióda elsősorban egyenirányításra, szabadonfutó védelemre és polaritásvédelemre szolgál. A Zener-dióda a letörési feszültségénél feszültséget korlátoz. A tranzisztor a vezérlőegységekben általában kapcsolóüzemben dolgozik: low-side típusnál a fogyasztó után, high-side típusnál a fogyasztó előtt szakítja meg az áramkört. A PWM-vezérlés a bekapcsolási hányaddal átlagol: Uátlag=DUtápU_{\text{átlag}}=D\,U_{\text{táp}}, ellenállásterhelésnél Ueff=UtápDU_{\text{eff}}=U_{\text{táp}}\sqrt{D}. A vezérlőegységek bemenetei felhúzó ellenállással, feszültségosztóval és referenciafeszültséggel dolgoznak, kimeneteik pedig relét, low-side vagy high-side tranzisztort, illetve PWM jelet vezérelhetnek. Továbbvitt eredmény. A be- és kimeneti fokozatok felismerése a(z) Egyéb fogyasztók, komfortelektronika és rádiózavar-szűrés, a(z) A motorirányítás alapjai és a(z) Adatbusz-hálózatok: CAN, LIN, FlexRay, MOST és Ethernet alfejezetekben szükséges. A méréseket mindig a gyártói kapcsolási rajz és javítási utasítás szerint végezzük; a vezérlőegység kimeneteit tilos rövidre zárni.

27.3.13 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: félvezető-gyártói adatlapok (dióda nyitófeszültség, Zener-letörési feszültség, tranzisztor UCE(sat)U_{CE(\text{sat})} és kapcsolási idők), járműgyártói kapcsolási rajzok és javítási utasítások, MSZ EN 60617 / IEC 60617 szerinti rajzjelek, DIN 72552 szerinti kapocsjelölések. A fejezetben szereplő konkrét feszültségértékek (LED nyitófeszültség, Zener-küszöb, telítési feszültség) és a PWM-példák tanulási példák; a tényleges értékek az adott alkatrész és jármű gyártói adatai szerint ellenőrizendők. Az ECU be- és kimeneti fokozatainak felépítése típusonként eltérhet; az ellenőrzési igényt a szövegben jeleztem.