A műhelyben egyre ritkább az olyan hiba, amelyet csak „nincs táp” vagy „nincs test” alapon lehet megtalálni. Egy modern autó tompított fényét, hűtőventilátorát, klímakompresszorát vagy üzemanyag-szivattyúját gyakran nem közvetlenül egy kapcsoló, hanem egy vezérlőegység félvezetős végfokozata kapcsolja. Ha a kapcsolási rajzon diódát, tranzisztort vagy „ECU” feliratot látsz, akkor nemcsak azt kell tudnod, hogy van-e feszültség, hanem azt is, hogy a vezérlőegység éppen milyen módon kapcsol: a fogyasztó előtt (high-side) vagy a fogyasztó után (low-side), esetleg impulzusszélesség-modulációval. Ebben az alfejezetben a IV. részben megismert félvezetőket járműves kapcsolásokra alkalmazzuk, és felkészülünk a későbbi motorirányítási és komfortelektronikai rendszerek értelmezésére.
Az alábbi kapcsolási vázlat egy tipikus járműves helyzetet mutat: a vezérlőegység egy NPN tranzisztoron keresztül, úgynevezett low-side kimenettel húz be egy relétekercset, a relé munkaérintkezője pedig egy izzót kapcsol.
A 30-as kapocs a biztosítékon át közvetlenül az akkumulátor pluszra csatlakozik. A 15-ös kapocs csak gyújtáskapcsolás után kap feszültséget. Amikor az ECU a T1 tranzisztort nyitja, a K1 relétekercs árama a 15-ös kapocsról a tekercsen és a T1 kollektorán–emitterén át a test felé folyik. A K1 érintkezője behúz, és a 30-as ág felől bekapcsolja az E1 izzót. A V1 szabadonfutó dióda a tekercs kikapcsolási feszültségcsúcsát vezeti le. A szaggatott ECU-keret a T1 tranzisztort és az R1 bázisellenállást fogja körbe: a vezérlőegység kimenete a T1 kollektora, ez a tekercs 85-ös kapcsára csatlakozik.
Definíció. Low-side kapcsolás: a kapcsoló félvezető (tranzisztor) a fogyasztó és a test (31) között áll; bekapcsoláskor a fogyasztó alsó, test felőli végét zárja a testre. A fogyasztó másik kivezetése a táphoz (például 15 vagy 30) csatlakozik.
Definíció. High-side kapcsolás: a kapcsoló félvezető a tápfeszültség és a fogyasztó között áll; bekapcsoláskor a fogyasztó felső, tápfelőli végét köti a tápra, a fogyasztó másik vége pedig közvetlenül testre kötött.
Definíció. Szabadonfutó dióda: induktív terheléssel (relétekercs, mágnesszelep) párhuzamosan, záróirányban kötött dióda. Kikapcsoláskor utat ad az induktivitásban tárolt áramnak, és megakadályozza a nagy feszültségcsúcsot.
Definíció. Polaritásvédelem: a tápfeszültség bemenettel sorba kötött dióda, amely helyes polaritásnál nyit, fordított bekötésnél zár, így a védett áramkörre nem jut káros feszültség.
A dióda egyirányú áramvezető: nyitóirányban az áram a P-rétegtől az N-réteg felé folyik, és a nyitófeszültség szilíciumdiódánál jellemzően – közé esik. A járművillamosságban három szerep a leggyakoribb.
Egyenirányítás. A generátorban a háromfázisú váltakozó feszültséget hat diódából álló híd egyenirányítja. A diódák a pozitív félhullámot a B+ kapocsra, a negatív félhullámot a testre engedik.
Szabadonfutó dióda. Amikor egy tranzisztor kikapcsol egy relétekercset vagy mágnesszelepet, a tekercs önindukciója az áramot fenn akarja tartani. A dióda nélkül a kollektoron nagyon rövid, nagy feszültségű csúcs keletkezhetne, amely tönkreteheti a tranzisztort. Kikapcsoláskor a tekercs árama a szabadonfutó diódán át záródik, így a kollektoron a feszültség csak a tápfeszültség + kb. 0,7 V-ig emelkedik.
Polaritásvédelem. Sorba kötött diódával megvédhetjük a készüléket, ha valaki fordítva köti be az akkumulátort vagy egy csatlakozót. Hátránya a kb. feszültségesés és a nagy áramú körökben a veszteségi hő, ezért nagyteljesítményű körökben inkább p-csatornás MOSFET-es védelmet vagy más megoldást használnak.
A Zener-dióda záróirányban egy meghatározott, gyártásilag beállított letörési feszültség () felett vezetni kezd. A járműelektronikában elsősorban feszültségkorlátozásra és referenciafeszültség előállítására használják. Például egy vezérlőegység analóg bemenetét szenzorcsatlakozónál -os vagy hasonló Zener-diódával lehet védőkötni a véletlenül odakerülő töltőfeszültség ellen (ellenőrizendő: az adott kapcsolás gyártói adatai). Amíg a bemeneti feszültség a letörési feszültség alatt van, a Zener gyakorlatilag nem avatkozik be; amikor eléri a küszöböt, az áramot a test felé vezetve igyekszik a feszültséget a környékén tartani.
A tranzisztor a motorvezérlőkben, komfort- és világításvezérlőkben elsősorban vezérelt kapcsolóként működik, nem pedig erősítőcélú üzemmódban. Lezárt állapotban csak a maradékáram folyik, telítésben pedig a kollektor–emitter (vagy drain–source) feszültségesés nagyon kicsi. Ezért a kapcsolóüzemi melegedés elfogadható marad.
Low-side kapcsolás. Az NPN-tranzisztor vagy n-csatornás MOSFET emittere (source) a testen van, kollektora (drain) pedig a fogyasztón keresztül a tápfeszültségre kötött. Nyugalmi állapotban a kimenet a fogyasztón keresztül a táp közelébe emelkedik, bekapcsolt állapotban a test közelébe esik. A vezérlőjel a bázisra (gate-re) (illetve a MOSFET küszöbfeszültsége) felett kerül. Az áramkör egyszerű és olcsó, de a fogyasztó egyik kivezetése mindig táp alatt van, ezért testzárlat esetén a fogyasztó bekapcsolhat.
High-side kapcsolás. A PNP-tranzisztort vagy p-csatornás MOSFET-et a táp és a fogyasztó közé kötik. A fogyasztó másik vége közvetlenül testre kerül. Bekapcsoláskor a kimenet a táp közelébe emelkedik. A high-side kimenet előnye, hogy kikapcsolt állapotban a fogyasztó és a hozzá vezető kábel feszültségmentes; ha a kábel testzárlatos, a fogyasztó nem kapcsol be magától, legfeljebb bekapcsoláskor rövidzárlati áram indul, amelyet a végfok rövidzárvédelme lekapcsol. Sok modern vezérlőegység high-side intelligens végfokai áramérzékeléssel, túlmelegedés- és rövidzárvédelemmel rendelkeznek.
PWM-vezérlés. A tranzisztort nagy frekvencián ki-be kapcsolgatva a fogyasztó átlagos feszültsége a kitöltési tényezővel arányos:
ahol a bekapcsolt idő aránya (). Ellenállásterhelésnél az effektív feszültség:
PWM-mel vezérlik például a fűtőventilátor, az üzemanyag-szivattyú modulált üzemét, a LED-es nappali fény tompítását és az elektromos kormányrásegítés teljesítményfokozatait.
A tirisztor reteszelő kapcsoló: gyújtóimpulzussal bekapcsol, és mindaddig vezet, amíg az áram a tartóáram alá nem esik. Egyenáramú körben csak árammegszakítással lehet kikapcsolni, ezért a mai járművillamosságban ritka; a régi kondenzátorkisütéses (HKZ / CDI elvű) gyújtásokban kapott szerepet, ahol a kondenzátor kisütését vezérelte a gyújtótekerccsel. A korszerű gyújtások ezt már tranzisztoros vagy MOSFET-es végfokokkal oldják meg.
Egy ECU felépítését leegyszerűsítve három rétegként érdemes nézni:
A bemeneti fokozat leggyakoribb formái:
Kapcsoló a testre: a kapcsoló (például ajtónyitó, féklámpakapcsoló) a vezérlőegység bemenetét a testre zárja. Az ECU-ban egy felhúzó ellenállás () a bemenetet a belső tápfeszültségre, például -ra emeli nyugalmi állapotban. Amikor a kapcsoló zár, a bemenet a test felé húzódik. A mikrovezérlő a feszültségszintből ismeri fel az állapotot.
Kapcsoló a tápra: ebben az esetben a kapcsoló a bemenetet a 12 V-os táphoz zárja. Az ECU feszültségosztóval (például 2:1 arányú) csökkenti a jelet, hogy az a mikrovezérlő biztonságos tartományába kerüljön. Az 5 V-os referenciafeszültség és a feszültségosztó a motorirányítás érzékelőinél is visszatér majd.
Analóg érzékelők: például hőmérséklet-érzékelő (NTC) vagy potenciométer jelét feszültségosztóval alakítják át, majd analóg-digitális átalakító dolgozza fel.
A kimeneti fokozat lehet közönséges tranzisztor, intelligens MOSFET, relés kimenet vagy PWM. Az ECU gyakran nem kapcsol közvetlenül nagy fogyasztókat, hanem egy relét húz be, ahogy a fenti kapcsolási vázlaton is látható. A relés kimenet galvanikusan leválasztja a vezérlőegységet a nagy áramú áramkörtől, és a meghibásodás egyszerűbben diagnosztizálható.
Példa 1. LED előtét-ellenállás méretezése. Egy jármű LED-es belső világítást kap. A LED nyitófeszültsége , üzemi árama . Számítsuk ki az előtét-ellenállást töltési feszültségnél!
Megoldás. Az ellenállásra jutó feszültség . Ohm-törvényből:
A szabványos ellenállássorból választható. Az ellenállás teljesítménye:
Legalább névleges terhelhetőségű alkatrészt válasszunk, mert a járműben magasabb feszültség és hőmérséklet is előfordulhat. ∎
Példa 2. PWM-jel átlagfeszültsége és teljesítménye. Egy ECU egy fűtőventilátor ellenállását PWM jellel, mellett kitöltési tényezővel kapcsolja. A fogyasztó ellenállása . Határozzuk meg az átlagfeszültséget, az effektív feszültséget és az átlagos teljesítményt!
Megoldás. Az átlagfeszültség:
Az effektív feszültség ellenállásterhelésnél:
Az átlagos teljesítményt az effektív feszültségből számoljuk:
Ellenőrzésképp: ha a kapcsoló ideálisan zár, a csúcsteljesítmény , és a PWM átlag ezt a aránnyal csökkenti, tehát . Az egyezés nagyságrendileg helyes. ∎
A félvezetős kapcsolások ellenőrzésekor mindig a kapcsolási rajz, a gyártói javítási utasítás és a biztonsági előírások az irányadók. Általános mérési fogások:
Ellenőrzőlista.
Ügyfélpanasz: a klímakompresszor nem kapcsol be, a belső ventilátor jár, a hűtőventilátor nem indul. A diagnosztikai műszer a motorvezérlőben „klímakompresszor relé – szakadás” hibakódot tárol.
Vizsgálat. A kapcsolási rajz szerint az ECU egy low-side kimenettel húz egy relét. A gyújtást bekapcsolva a relétekercs táp oldalán a gyártói adat szerint megvan a feszültség. Az ECU kimeneti kapcsán nyugalomban mérhető, mert a nem vezető tranzisztoron keresztül a tekercs felé csak a mérőműszer kis árama folyik. A klímakapcsoló bekapcsolása után az ECU kimenetnek – közelébe kellene esnie, de a műszer -ot mutat. A relé tehát nem húz, mert a végfok nem zárja a kört a testre. A kábelköteg és a csatlakozó átvizsgálása után a hiba az ECU kimeneti tranzisztorának szakadására utal.
Javítás. A vezérlőegységet a gyártói javítási utasítás szerint kell mérni és cserélni vagy szakszervizben javíttatni. Nem szabad a kimenetet egyszerűen testre kötve „kipróbálni”, mert az a végfok további sérüléséhez vezethet. A teljes rendszer ellenőrzése után a hibakódot törölni kell, és a klímát működés közben ellenőrizni.
Tanulság. A kimeneten mért feszültség és a végfok tényleges kapcsolása két külön kérdés; a low-side kimenet nyugalmi -ja nem jelenti azt, hogy az áramkör zárt.
Hiba: A low-side kimenetet működő vezérlőegységnél közvetlenül testre kötik, hogy „kipróbálják, van-e táp”. Helyes: a kimenetet csak a gyártói eljárás szerint, megfelelő mérőeszközzel, terhelés nélkül vagy az előírt terheléssel szabad vizsgálni; a rövidzár megölheti a tranzisztort.
Hiba: A diódát az induktív terheléssel párhuzamosan, fordított irányban kötik be. Helyes: a szabadonfutó diódát úgy kell bekötni, hogy normál üzemben záróirányban legyen; ellenkező esetben már bekapcsoláskor rövidzárat okoz.
Hiba: LED-et előtét-ellenállás nélkül kötnek a járműhálózatra. Helyes: mindig ki kell számolni a soros ellenállást a legnagyobb töltési feszültségre, és ellenőrizni az ellenállás teljesítményét, különben a LED tönkremegy.
Hiba: A PWM-jelet hagyományos átlagmérő multiméterrel mérik, és az eredményt tényleges effektív feszültségként értelmezik. Helyes: oszcilloszkóppal vagy megfelelő műszerrel kell mérni, és a fogyasztó jellegének megfelelően kiszámolni az átlagos vagy effektív értéket.
1. feladat (A). Magyarázd el, miért véd a sorba kötött dióda a fordított polaritás ellen, és mi a fő hátránya a nagyteljesítményű körökben.
2. feladat (A). Egy LED-es jelzőlámpa LED-je nyitófeszültségű, üzemi árama . A járműhálózat legnagyobb üzemi (töltési) feszültsége . Számítsd ki a szükséges előtét-ellenállást és annak minimális teljesítményét!
3. feladat (B). Egy low-side kapcsolású fűtőbetét ellenállása , a tápfeszültség , a telítéses tranzisztor feszültségesése . Számítsd ki a betét áramát és a rajta hővé alakuló teljesítményt!
4. feladat (B). Egy PWM-kimenet kitöltési tényezővel, mellett egy ellenállásterhelést kapcsol. Számítsd ki az átlagfeszültséget, az effektív feszültséget és az átlagos teljesítményt, ha a terhelés ellenállása !
5. feladat (C). Hasonlítsd össze a low-side és high-side kapcsolást abból a szempontból, hogy mi történik, ha a fogyasztó test felőli oldalán (vagy a kábelen) testzárlat keletkezik.
6. feladat (D). Egy relétekercs ellenállása , a relé tápoldalán gyújtáskapcsolás után mérhető. A vezérlőegység kimeneti kapcsa nyugalomban , bekapcsoláskor . A relé nem húz. Elemezd a mérési értékeket, és határozd meg a legvalószínűbb hibát, valamint a szükséges további méréseket!
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat megoldása. Helyes polaritásnál a dióda nyitóirányú, a rajta eső feszültség kb. . Fordított polaritásnál a dióda záróirányban van, ezért megakadályozza a káros áram kialakulását. Hátránya a folyamatos nyitóirányú feszültségesés és az ebből adódó melegedés, ami nagy áramú körökben számottevő veszteséget okoz.
2. feladat megoldása. Az ellenállásra jutó feszültség:
Az ellenállás:
ami a szabványos -os értékkel közelíthető; ezzel az áram lesz (a névleges alatt), ami megfelelő. A teljesítmény:
Legalább -os, de inkább -os ellenállást használjunk. ∎
3. feladat megoldása. A fűtőbetétre jutó feszültség . Az áram:
A betét teljesítménye:
A tranzisztoron hővé alakuló teljesítmény , ami a kapcsolóüzemi előny: a fogyasztó teljesítménye jóval nagyobb, mint a kapcsoló vesztesége. ∎
4. feladat megoldása. Az átlagfeszültség:
Az effektív feszültség:
Az átlagos teljesítmény:
Ellenőrzés: a csúcsteljesítmény , ezt -gyel szorozva , tehát a számítás helyes. ∎
5. feladat megoldása. Low-side kapcsolásnál a fogyasztó táp felőli oldala mindig a táphoz kötött, a tranzisztor csak a test felőli oldalt zárja. Ha a fogyasztó test felőli oldalán vagy annak kábelén testzárlat keletkezik, a fogyasztó a tranzisztor nélkül is bekapcsolhat. High-side kapcsolásnál a fogyasztó test felőli oldala gyárilag testelt, és a tranzisztor a táp felől kapcsol; ha a fogyasztó felőli kábel testzárlatos, az áram a védelmen keresztül záródik, és a vezérlőegység rövidzárvédelme leállíthatja a végfokot. Ezért a high-side kimenet kedvezőbb lehet a testzárlattal szembeni védelemben.
6. feladat megoldása. A relétekercs ellenállása , a tápfeszültség . Ha a tekercs teljes feszültséget kapna, az áram:
A mért kimeneti feszültség bekapcsolt állapotban , tehát a tranzisztoron nem a telítéses –, hanem kb. esik. Ez azt jelenti, hogy a tranzisztor csak részben nyit, vagy a vele soros ág nagy ellenállású (szakadt kötés, kontaktushiba). A tekercs árama a mért feszültségkülönbségből:
ami túl kicsi a relé behúzásához. A legvalószínűbb hiba a vezérlő bázisjelének hiánya/gyengesége, a tranzisztor nem telített állapota, vagy a kimenet és a test közötti nagy ellenállású kontaktus. Tovább kell mérni a tranzisztor bázisának vezérlőjelét, a testcsatlakozást és a vezérlőegység csatlakozóját, valamint a kimeneti kapocs érintkezését. ∎
A jármű elektronikus rendszereinek kapcsolási rajzain a dióda elsősorban egyenirányításra, szabadonfutó védelemre és polaritásvédelemre szolgál. A Zener-dióda a letörési feszültségénél feszültséget korlátoz. A tranzisztor a vezérlőegységekben általában kapcsolóüzemben dolgozik: low-side típusnál a fogyasztó után, high-side típusnál a fogyasztó előtt szakítja meg az áramkört. A PWM-vezérlés a bekapcsolási hányaddal átlagol: , ellenállásterhelésnél . A vezérlőegységek bemenetei felhúzó ellenállással, feszültségosztóval és referenciafeszültséggel dolgoznak, kimeneteik pedig relét, low-side vagy high-side tranzisztort, illetve PWM jelet vezérelhetnek. Továbbvitt eredmény. A be- és kimeneti fokozatok felismerése a(z) Egyéb fogyasztók, komfortelektronika és rádiózavar-szűrés, a(z) A motorirányítás alapjai és a(z) Adatbusz-hálózatok: CAN, LIN, FlexRay, MOST és Ethernet alfejezetekben szükséges. A méréseket mindig a gyártói kapcsolási rajz és javítási utasítás szerint végezzük; a vezérlőegység kimeneteit tilos rövidre zárni.
Forrástípusok: félvezető-gyártói adatlapok (dióda nyitófeszültség, Zener-letörési feszültség, tranzisztor és kapcsolási idők), járműgyártói kapcsolási rajzok és javítási utasítások, MSZ EN 60617 / IEC 60617 szerinti rajzjelek, DIN 72552 szerinti kapocsjelölések. A fejezetben szereplő konkrét feszültségértékek (LED nyitófeszültség, Zener-küszöb, telítési feszültség) és a PWM-példák tanulási példák; a tényleges értékek az adott alkatrész és jármű gyártói adatai szerint ellenőrizendők. Az ECU be- és kimeneti fokozatainak felépítése típusonként eltérhet; az ellenőrzési igényt a szövegben jeleztem.