31.1 A motorirányítás alapjai: vezérlőegység, szabályozási kör, üzemállapotok és rendszerek

31.1.1 Motiváció: mikor kell motorirányítási ismeret a műhelyben?

Ügyfél panasza: „reggel nehezen indul, alapjáraton remeg, a motorhiba-lámpa világít, és mintha többet fogyasztana”. A rendszerteszter P0171-es, P0300-as vagy P0118-as hibakódot mutat. Ilyenkor haszontalan csak a kódot törölni, vagy találomra alkatrészt cserélni. Meg kell értenünk, hogyan dolgozza fel a motorirányító egység (ECU, Engine Control Unit) az érzékelők jeleit, hogyan ismeri fel az üzemállapotot, és hogyan vezérli a befecskendezést, gyújtást és a járulékos rendszereket. E nélkül a diagnosztikai élő adatokat sem tudjuk értelmezni, és a javítás vaktában történő alkatrészcsere lesz.

31.1.2 Szemléletes kép: a motorirányítás jelfolyama

A motorirányítás lelke a jelfolyam: az érzékelők mérik a motor pillanatnyi állapotát, az ECU a jeleket feldolgozza, és a beavatkozókat úgy vezérli, hogy az üzemállapotnak megfelelő keverék és gyújtás jöjjön létre. Az alábbi rétegábra a jellemző felosztást mutatja:

Motorirányítás jelfolyama és szabályozási köre (egyszerűsített) - Szemléltető ábra; a konkrét érzékelők és beavatkozók gyártó- és típusfüggőek. A motor állapotát ismét az érzékelők mérik – ez zárja a szabályozási kört.

Az ábra felső rétege az érzékelőket mutatja: ezek szolgáltatják a nyers jeleket. A középső réteg az ECU, ahol a jelek feldolgozása és a döntések megszületnek. A harmadik réteg a beavatkozókat tartalmazza: ezek hajtják végre a parancsokat. A legalsó réteg maga a motor, a szabályozott szakasz: itt alakul ki a keverék, az égés és a fordulatszám. A nyilak a jelfolyam irányát jelzik: a beavatkozók felől nincs közvetlen visszacsatolás, a motor állapotát ismét az érzékelők mérik – ez zárja a szabályozási kört.

31.1.3 Alapfogalmak és definíciók

A motorirányítás megértéséhez először két alapvető irányítási módot kell megkülönböztetnünk.

Definíció. Vezérlés (nyílt hurok, open loop). Olyan irányítási folyamat, amelyben a kimenetet közvetlenül a bemeneti jelek alapján, előre meghatározott jelleggörbék vagy program szerint állítják be, anélkül hogy a kimeneti jellemzőt mérnék és hasonlítanák össze a kívánt értékkel. Példa: hidegindításkor az ECU a hűtőfolyadék-hőmérséklet alapján dús keveréket állít be, de nem méri közvetlenül az égés λ-ját.

Definíció. Szabályozás (zárt hurok, closed loop). Olyan irányítás, amelyben a kimenő jellemzőt (például a kipufogógáz oxigéntartalmát, a fordulatszámot, a kopogást) mérik, és ezt a mért értéket összehasonlítják a kívánt alapértékkel. Az eltérés (hibajel) alapján a vezérlő módosítja a beavatkozó jelet. Példa: a lambdaszabályozás, amelyben az elő-katalizátor lambdaszonda jeléből az ECU folyamatosan korrigálja a befecskendezési mennyiséget.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Nyílt hurkú vezérlés és zárt hurkú lambdaszabályozás hatásvázlata.
Nyílt hurkú vezérlés (hidegindítási dúsítás) és zárt hurkú lambdaszabályozás hatásvázlata

A felső sávban a jel csak előre halad: a hőmérséklet alapján számolt befecskendezés eredményét senki nem méri. Az alsó sávban az összegző a λ = 1 alapjelből és a lambdaszonda által mért értékből képzi az e=λalap−λmérte = \lambda_{\text{alap}} - \lambda_{\text{mért}} hibajelet, a szabályozó ebből módosítja a befecskendezési időt, a szaggatott visszacsatoló ág pedig bezárja a kört. A zavaró jellemző (hamislevegő, üzemanyagnyomás) a szakaszra hat. A HTML-változat lépésenként végigvezet a jelúton, az utolsó lépés pedig megmutatja, hogy hamislevegőnél a szabályozás növeli a befecskendezési időt, a vezérlés nem korrigál.

Definíció. Motorirányító egység (ECU). Elektronikus vezérlőegység, amely a motorérzékelők jeleit fogadja, azokat feldolgozza, és a motor beavatkozóit (befecskendezők, gyújtótekercsek, fojtószelep-állító, relék, szelepek) vezérli.

A motorirányítás jelfolyama tehát három lépésből áll: érzékelők → ECU → beavatkozók. A zárt szabályozási körökben ezt kiegészíti a motor (szabályozott szakasz) és a visszavezető érzékelő. A vezérlési ág nyitott, a szabályozási ág zárt hurkot alkot.

Továbbvitt eredmény. Ez a jelfolyam a kiindulópontja a Érzékelők és jeladók alfejezetnek, ahol az egyes jelek típusait és karakterisztikáit elemezzük, és a Fedélzeti diagnosztika: OBD és EOBD alfejezetnek, ahol a hibakódok, élő adatok és a fagyott keret (freeze frame) értelmezése éppen ezen a jelfolyamon alapul.

31.1.4 A keverékképzés feltételei és a motorirányítás feladatai

A belső égésű motorban a keverékképzésnek több, egymásnak részben ellentmondó követelményt kell teljesítenie:

Az ECU tehát nem egyszerűen „több vagy kevesebb benzint” adagol, hanem minden pillanatban azonosítja az üzemállapotot, kiszámítja a szükséges levegő–tüzelőanyag arányt és gyújtási szöget, majd a beavatkozókat ennek megfelelően vezérli. A befecskendezési idő alapegyenlete:

ti=mBṁB,t_i = \frac{m_B}{\dot{m}_B},

ahol tit_i a befecskendezési idő (ms), mBm_B a szükséges tüzelőanyag-tömeg (g), ṁB\dot{m}_B az injektor tényleges tömegárama (g/s). A szükséges tüzelőanyag-tömeg a hengertöltésből és a megcélzott légviszonyból adódik:

mB=mLλ⋅Lst,m_B = \frac{m_L}{\lambda \cdot L_{st}},

ahol mLm_L a hengerbe jutó levegő tömege (g), λ\lambda a légviszony, Lst≈14,7L_{st} \approx 14{,}7 a benzin sztöchiometrikus levegőigénye (kg levegő / kg tüzelőanyag). Ezt a számítást az Szívócső-befecskendezés alfejezetben alapoztuk meg.

31.1.5 A vezérlőegység felépítése

A motorvezérlő ECU felépítése funkcionálisan négy fő egységre bontható.

1. Bemeneti szakasz – jelkondicionálás. A bejövő jelek három nagy csoportba sorolhatók:

A bemeneti szakasznak védelmet kell nyújtania a túlfeszültség, a fordított polaritás és az elektromágneses zavarok ellen.

2. Mikrovezérlő és memória. A digitalizált jeleket a mikrovezérlő dolgozza fel. A memória szerepe:

A jelleggörbe (térkép, map) lényege: a vezérlő nem minden egyes pontot számol ki analitikusan, hanem előre betárolt táblázatokból interpolál. Például a befecskendezési alapmennyiséget a légtömeg és a fordulatszám kétdimenziós táblázatából, a gyújtási szöget a fordulatszám és a terhelés függvényében tárolt gyújtási térképből veszi.

3. Kimeneti fokozatok. Az ECU a beavatkozókat teljesítményfokozatokon keresztül vezérli:

4. Kommunikációs interfész. Az ECU a jármű többi vezérlőjével adatbuszon (például CAN) kommunikál, a diagnosztikai műszerrel pedig a diagnosztikai csatlakozón keresztül tart kapcsolatot.

Vészüzem (limp home). Ha az ECU a kritikus bemeneti jelekben hibát észlel, vagy a rendszerben olyan állapot lép fel, amely a motor károsodását okozhatná, a motorirányítás vészüzemi programra vált. Ilyenkor a vezérlő rögzített alapértékekkel dolgozik, gyakran letiltja a szabályozási funkciókat, csökkenti a teljesítményt és a fordulatszámot, hogy a járművel biztonságosan el lehessen jutni a szervizbe. A vészüzem célja a további károsodás megelőzése, nem a teljesítmény fenntartása.

Előírás. A motorirányító rendszereknek teljesíteniük kell a mindenkori uniós típusjóváhagyási és fedélzeti diagnosztikai (EOBD) követelményeket, beleértve a károsanyag-kibocsátás és a hibakódok elérhetőségének előírásait is (ellenőrizendő: az aktuális EU-rendelet és ECE-előírások). A kibocsátáscsökkentő rendszerek (katalizátor, lambda-szabályozás, EVAP) eltávolítása vagy manipulálása tilos.

31.1.6 Üzemállapotok vezérlése és szabályozása

Az ECU a motor üzemállapotát a mért jelekből azonosítja. A leggyakoribb üzemállapotok és azok kezelési stratégiája a következő.

Hidegindítás. A hűtőfolyadék-hőmérséklet alacsony, a fordulatszám akár 300–500 1/min az indítás pillanatában. Az ECU dús keveréket (λ<1\lambda < 1), nagyobb befecskendezési időt és emelt alapjárati fordulatszámot állít be. A gyújtási szöget gyakran késlelteti, hogy a katalizátor gyorsabban elérje az üzemi hőmérsékletet. Ez tipikus vezérlés, mert a lambdaszonda még hideg, és a katalizátor sem tudja ellátni feladatát.

Bemelegedés. A hőmérséklet növekedésével a dúsítás fokozatosan csökken, majd amint a lambdaszonda és a katalizátor eléri az üzemi feltételeket, az ECU átvált lambdaszabályozásra (zárt hurok). A bemelegedés tehát átmenet a nyílt hurokról a zárt hurokra.

Alapjárat. A fojtószelep alaphelyzetben van, a fordulatszámot az ECU alapjárat-szabályozással tartja. A zárt hurkú szabályozás a kívánt alapjárati fordulatszámot a hűtőfolyadék-hőmérséklet, a klíma, a villamos fogyasztók és a sebesség függvényében határozza meg, a tényleges fordulatszámot a főtengely-jeladóból méri. Eltérés esetén a levegő- vagy gyújtásoldali beavatkozással korrigál.

Részterhelés. Ez a legnagyobb üzemidőtartam. A motorvezérlő λ=1 szerinti keveréket és gazdaságos gyújtási szöget állít be. A lambdaszabályozás zárt hurokban működik, a katalizátor maximális konverziós hatásfokot biztosít. A befecskendezési mennyiséget a légtömeg vagy a szívócsőnyomás alapján számított hengertöltés és a λ=1 kívánt érték határozza meg.

Teljes terhelés. A fojtószelep teljesen nyitott, a fordulatszám és a terhelés magas. A maximális teljesítmény eléréséhez az ECU dús keverékre vált (λ≈0,85…0,9\lambda \approx 0{,}85\ldots0{,}9), és a gyújtási szöget a maximális nyomatékhoz, illetve a kopogáshatárhoz igazítja. A lambda-szabályozás ilyenkor felfüggesztődik, mert a kívánt λ nem 1, és a szonda jelét nem lehet közvetlenül a keverékhez felhasználni.

Gyorsítás (tranziens üzemállapot). A fojtószelep hirtelen nyitásakor a levegő tömege azonnal megnő, de a szívócső falán lerakódott benzinfilm lassabban követi a változást. Emiatt átmeneti dúsítást alkalmaz az ECU, hogy a hengerbe érkező keverék ne legyen szegény. A kompenzáció mértéke hőmérséklet-, fordulatszám- és terhelésfüggő.

Motorfék. A vezető felengedi a gázpedált, a fojtószelep zár. Az ECU leállítja a befecskendezést (deceleration fuel cut-off), így csökken a fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás. Újabb gázadáskor vagy a fordulatszám alapjárat közelébe esésekor a befecskendezés zökkenőmentesen visszakapcsol.

Kopogásszabályozás. A kopogásérzékelő rezgésjeléből az ECU felismeri a kopogást. Ez zárt szabályozási hurok, amely kopogáskor a gyújtási szöget fokozatosan késlelteti, amíg a kopogás megszűnik, majd lassan visszatér az optimális szög felé. Ezzel a motor a lehető legjobb hatásfokkal üzemel a kopogáshatáron, anélkül hogy károsodna.

31.1.7 Történeti pillantás: elektronikus vezérlésű karburátor

A mai motorirányítás megértéséhez érdemes megemlíteni a múltbeli átmeneti rendszert. Az elektronikus vezérlésű karburátor (például az 1980-as évek bizonyos Bosch Ecotronic rendszerei; ellenőrizendő: pontos elnevezés és évjárat) a karburátoros alapadagolást megtartotta, de a hidegindítást, az alapjárati levegőt és a gázpedál-állás szerinti korrekciót már elektronikusan vezérelte. A fő adagolás azonban továbbra is mechanikus volt, így a pontossága messze elmaradt a későbbi befecskendező rendszerektől. A rendszer ma már ritka, de régi járművön a működés elve hasonló: elektronikus korrekció egy mechanikus alaprendszeren.

31.1.8 Integrált motorirányító rendszerek: Motronic és EDC

A modern motorirányításban a befecskendezést és a gyújtást közös vezérlőegység, illetve koordinált rendszer irányítja.

Motronic típusú benzinrendszerek. A Bosch Motronic (rendszermegnevezés) a szívócső-befecskendezést és a gyújtást egyetlen ECU-ban egyesíti. A közös vezérlés előnye, hogy a befecskendezési idő és a gyújtási szög ugyanabban a jelleggörberendszerben, ugyanazon mért jelek alapján határozható meg. A Motronic rendszerekben a befecskendezés lehet hengerenkénti (MPi), később közvetlen befecskendezés (MED), a gyújtás pedig teljesen elektronikus. Az ECU a lambda-szabályozást, az alapjárat-szabályozást, a kopogásszabályozást, a EVAP-vezérlést és az indításgátlóval való kommunikációt is kezeli. A mai benzinmotoros rendszerek az ebből az elvből fejlődtek tovább.

EDC típusú dízelrendszerek. Az EDC (Electronic Diesel Control) gyűjtőfogalom a dízelmotorok elektronikus irányítására. A történeti fejlődésben több generációt különböztetünk meg:

A dízelmotorokban nincs gyújtás, ezért az EDC fő feladata a befecskendezési mennyiség, a befecskendezési időpont, a többszöri elő- és utóbefecskendezés, a nyomás és a levegőellátás vezérlése. A common rail rendszerben a mágnesszelepes befecskendezőket az ECU emelt (boost) feszültséggel, jellemzően több tíz volttal és több tíz amperes csúcsárammal nyitja, majd kisebb tartóárammal tartja nyitva; a piezoinjektorokat 100–200 V körüli feszültséggel működteti (ellenőrizendő: gyártói adat). Ezért az ECU kimeneti fokozatai nagy áram- és feszültségtűrésűek, és járó motornál az injektorcsatlakozót nem bontjuk, nem érintjük. (A „HV” jelölés a könyvben az elektromos hajtás nagyfeszültségű rendszerét jelenti, nem ezt.)

Figyelem. A common rail dízelrendszer nagynyomású oldalán üzemi nyomás akár 1600–2500 bar is lehet (ellenőrizendő: gyártói adat). A nagynyomású csöveket és befecskendezőket járó motor mellett, illetve nyomás alatt tilos megbontani. A sugár bőrbe hatolva súlyos, akár végleges sérülést okoz. Bármilyen szerelés előtt a rendszer nyomásmentesítése a gyártói javítási utasítás szerint kötelező.

31.1.9 Kidolgozott példák

1. példa – Üzemállapot-felismerés mérési adatokból. Az ECU a következő jeleket méri:

Melyik üzemállapotban van a motor?
A fojtószelep zárt, a fordulatszám az alapjáratinál kissé magasabb, a jármű áll, a szonda hideg. Ez a hidegindítás utáni emelt alapjárat (bemelegedési szakasz). Az ECU dús keveréket és emelt alapjárati fordulatszámot alkalmaz; ez még nyílt hurkú vezérlés. A hőmérséklet emelkedésével a fordulatszám csökken, a lambdaszabályozás bekapcsol.

2. példa – Befecskendezési idő durva becslése. Adott egy 4 hengeres, szívócső-befecskendezéses Otto-motor. Alapjáraton az ECU által számított hengerenkénti levegőtöltés mL=0,12gm_L = 0{,}12\ \text{g} ciklusonként. A cél légviszony λ=1,0\lambda = 1{,}0, a benzin sztöchiometrikus levegőigénye Lst=14,7L_{st} = 14{,}7. Az injektor statikus tömegárama ṁB=2,4g/s\dot{m}_B = 2{,}4\ \text{g/s}. Mennyi a szükséges befecskendezési idő?

Megoldás. A szükséges tüzelőanyag-tömeg:

mB=mLλ⋅Lst=0,12g1,0⋅14,7≈0,00816g.m_B = \frac{m_L}{\lambda \cdot L_{st}} = \frac{0{,}12\ \text{g}}{1{,}0 \cdot 14{,}7} \approx 0{,}00816\ \text{g}.

A befecskendezési idő:

ti=mBṁB=0,00816g2,4g/s≈0,0034s=3,4ms.t_i = \frac{m_B}{\dot{m}_B} = \frac{0{,}00816\ \text{g}}{2{,}4\ \text{g/s}} \approx 0{,}0034\ \text{s} = 3{,}4\ \text{ms}.

A kapott 3,4 ms nagyságrendileg reális alapjárati befecskendezési idő (szívócső-befecskendezésnél jellemzően 2–4 ms; ellenőrizendő: gyártói adat). Alapjáraton a szívócső nyomása kicsi, ezért egy 0,5 l-es hengerbe csak kb. 0,1–0,15 g levegő jut; teljes töltésnél kb. 0,55–0,6 g, és ott a befecskendezési idő is többszöröse. A pontos érték minden motornál gyártói adat. A példa tanulási célú; az injektor átfolyása nyomásfüggő.

31.1.10 Minőségellenőrzés a műhelyben

A motorirányítás ellenőrzésekor a rendszerteszter a legfontosabb eszköz. A vizsgálati sorrend:

  1. Hibakód-tároló kiolvasása: az ECU által tárolt hibakódok, valamint a fagyott keret (freeze frame) adatok megadják, melyik jelfolyam szakaszon észlelt hibát a rendszer.
  2. Élő adatok megtekintése: hűtőfolyadék-hőmérséklet, légtömeg vagy szívócsőnyomás, fordulatszám, fojtószelepállás, lambda-jel, befecskendezési idő, gyújtási szög, alapjárati szabályozó állás. A mért értékeket a gyártói ésszerű tartományokhoz hasonlítjuk (például hideg motornál a hűtőfolyadék-hőmérséklet megközelíti a környezeti hőmérsékletet, alapjáraton a lambda-szabályozási faktor 0,9–1,1 körül ingadozik; ellenőrizendő: gyártói adat).
  3. Beavatkozó tesztek: a diagnosztikai műszerrel aktiválhatjuk a befecskendezőket, a gyújtótekercseket, az EVAP-szelepet, az alapjárat-szabályozót, és hallható/látható visszaigazolást kapunk.
  4. Vészüzem ellenőrzése: ha az ECU vészüzembe váltott, a hibakódot meg kell szüntetni, majd az adaptációs értékek visszaállítása után próbaúttal ellenőrizni a rendszert.

31.1.11 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy benzinüzemű autó reggelente nehezen indul, alapjáraton remeg, és a kipufogóból enyhe benzinszag érződik. A rendszerteszter P0118 hibakódot mutat: „hűtőfolyadék-hőmérséklet szenzor jel áramkör – magas bemenet”. Az élő adatoknál a mért hűtőfolyadék-hőmérséklet −40∘C-40\,{}^{\circ}\text{C}, miközben a motorház és a környezet hőmérséklete +20∘C+20\,{}^{\circ}\text{C}. A műszer szerint a szonda hideg.

Hibakeresési lánc. A tünet és a kód alapján a lehetséges okok: szakadt vezeték a szenzor és az ECU között, rossz csatlakozó, vagy maga a szenzor belső szakadása. Az ECU a hibás jelet rendkívül hidegnek értelmezi, ezért hidegindítási dúsítást alkalmaz, ami magas fogyasztást és rossz égést okoz. A hibakeresés során a szenzor csatlakozójánál a referenciafeszültség (jellemzően 5 V) és a jelvezeték folytonosságát mérjük, majd a szenzor ellenállását hőmérsékletfüggően. A mért ellenállás végtelen, ami belső szakadást jelez. A szenzort cseréljük, a hibakódot töröljük, a readiness teszteket lefuttatjuk, és próbaúttal ellenőrizzük, hogy a hőmérséklet-jel követi a motorhőmérsékletet. A tanulság: a motorirányítás egyszerű NTC-hibája is teljesen felboríthatja a keverékképzést, mert az ECU a hidegindítási stratégiát alkalmazza a valós meleg motornál.

31.1.12 Tipikus hibák

  1. Vezérlés és szabályozás összekeverése. Gyakori hiba, hogy a szerelő minden elektronikus beavatkozást „szabályozásnak” nevez. A hidegindítási dúsítás például nyílt hurkú vezérlés, mert nincs mérési visszacsatolás az égés λ-jára. Az ECU itt a hőmérséklet-jel alapján, jelleggörbéből adja a többlet benzint. A lambdaszabályozás ezzel szemben zárt hurok, mert a szonda jele alapján folyamatosan korrigál.
  2. Csak a hibakódra hagyatkozás. A hibakód nem azonos a hibás alkatrésszel; csak a hibás áramkörre vagy rendszerre utal. P0171 (keverék szegény) esetén sokan azonnal lambdaszondát cserélnek, pedig a hiba lehet szívóoldali hamislevegő, alacsony üzemanyagnyomás vagy hibás légtömegmérő is. Mindig kell élő adat és célzott mérés.
  3. A tápellátás és a test ellenőrzésének kihagyása. Mielőtt az ECU-t cserélnénk, mindig mérni kell a 30 (állandó plusz), 15 (gyújtás utáni plusz) és 31 (test) kapcsok feszültségét, illetve a földelési pontok átmeneti ellenállását. A rossz test sok furcsa, kódszerűen nehezen értelmezhető hibát okoz.
  4. Nyomás alatt megbontott üzemanyagrendszer. Benzinbefecskendezésnél a rendszerben maradéknyomás lehet, a common rail dízel nagynyomású oldalán pedig életveszélyes nyomás. A rendszer nyomásmentesítése a gyártói utasítás szerint kötelező; a befecskendező csövek megbontása nyomás alatt tilos.
  5. Vészüzem feloldása hibakód-törléssel. Ha az ECU vészüzembe váltott, a hibakód törlése önmagában nem oldja meg az okot, és ha a hiba továbbra is fennáll, a vészüzem visszatér. Mindig a kiváltó hibát kell javítani, majd az adaptációkat újra tanítani.

31.1.13 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A motorirányítás minden üzemállapotban zárt hurkú szabályozást alkalmaz. Indokold röviden.
  2. Sorold fel az ECU jelbeviteli típusait, mindegyikre egy példával.
  3. Mi a különbség a Motronic és az EDC között?
  4. Mit jelent a limp home üzemmód?
  5. Hidegindításkor dús vagy szegény keveréket állít be az ECU, és ez vezérlés vagy szabályozás?
  6. Miért alkalmaz az ECU teljes terhelésnél dúsítást?

31.1.14 Feladatok

1. feladat (A)
Definiáld a vezérlést és a szabályozást, és adj mindegyikre egy példát a motorirányításból.

2. feladat (A)
Sorold fel az ECU négy fő funkcionális egységét, és írd le mindegyiknek egy jellemző alkatrészét vagy feladatát.

3. feladat (B)
Egy motor hidegindításakor a hűtőfolyadék-hőmérséklet −10∘C-10\,{}^{\circ}\text{C}. Az alap befecskendezési idő 8,0 ms, a hidegindítási korrekciós tényező a jelleggörbéből +40%. Mennyi a korrigált befecskendezési idő? (A számítás egyszerű, de a korrekció értéke tanulási példa, a valóságban a pontos jelleggörbe gyártói adat.)

4. feladat (B)
Egy 4 hengeres Otto-motor alapjáraton 8001/min800\ 1/\text{min} fordulatszámon jár. Az ECU által számított hengerenkénti levegőtöltés 0,12g0{,}12\ \text{g}, a cél légviszony λ=1,0\lambda = 1{,}0, a benzin sztöchiometrikus levegőigénye 14,714{,}7. Az injektor statikus tömegárama 2,0g/s2{,}0\ \text{g/s}. Számítsd ki a befecskendezési időt ms-ban.

5. feladat (C)
Magyarázd el, miért alkalmaz az ECU teljes terhelésnél dúsítást (λ≈0,85…0,9\lambda \approx 0{,}85\ldots0{,}9), és mi történik akkor, ha ez a dúsítás hibásan elmarad. Milyen műszerrel lehet a valós λ-t ellenőrizni ebben az üzemállapotban?

6. feladat (D)
Egy autó hidegindítás után állandóan magas alapjárati fordulatszámon jár, a kipufogóból fekete füst áramlik. A diagnosztikai műszer P0118 hibakódot mutat, az élő adatokban a hűtőfolyadék-hőmérséklet −40∘C-40\,{}^{\circ}\text{C} (környezeti hőmérséklet +25∘C+25\,{}^{\circ}\text{C}). Határozd meg a hibakeresési láncot: tünet, hipotézis, mérés, ok, javítás, ellenőrzés, megelőzés.

31.1.15 Megoldások

31.1.15.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A hidegindítás és a bemelegedés egy része nyílt hurkú vezérlés, mert a lambdaszonda hideg, és nincs visszacsatolás. A lambda-szabályozás, az alapjárat-szabályozás és a kopogásszabályozás viszont zárt hurkú.
  2. Analóg jelek: hűtőfolyadék-hőmérséklet (NTC), légtömeg. Digitális jelek: fojtószelep-alapálláskapcsoló, gyújtáskapcsolás. Frekvencia/impulzusjelek: főtengely-fordulatszám, kopogásérzékelő.
  3. A Motronic a benzinmotorok integrált befecskendezés- és gyújtásirányítása; az EDC a dízelmotorok elektronikus befecskendezés-irányítása (soros, elosztós, PDE, common rail). A fő különbség a gyújtás megléte, illetve a dízelnél a nagynyomású befecskendezési stratégia.
  4. A limp home (vészüzem) rögzített alapértékekkel dolgozó, csökkentett teljesítményű üzemmód, amely a jármű biztonságos szervizbe juttatását és a motor további károsodásának megelőzését szolgálja.
  5. Hidegindításkor dús keveréket állít be, és ez vezérlés (nyílt hurok), mert a lambdaszonda még nem működik.
  6. Teljes terhelésen a maximális teljesítmény, az égés biztonsághoz és az égéstér hűtéséhez dúsabb keverékre van szükség; a λ<1\lambda < 1 csökkenti az égés hőmérsékletét és megelőzi a kopogást.

31.1.15.2 Feladatok megoldása

1. feladat (A)
Vezérlés: a kimenetet a bemeneti jelek alapján, visszacsatolás nélkül állítja be. Példa: hidegindítási dúsítás a hőmérséklet függvényében.
Szabályozás: a kimenetet mérik, összehasonlítják az alapértékkel, és az eltérés alapján korrigálnak. Példa: lambdaszabályozás, ahol az elő-katalizátor szonda jeléből az ECU a befecskendezési időt módosítja.

2. feladat (A)
1. Bemeneti szakasz: jelkondicionálás, A/D átalakítás, zavarvédelem.
2. Mikrovezérlő és memória: jelleggörbék, program, adaptációk, hibakódok tárolása (ROM/Flash, RAM, EEPROM).
3. Kimeneti fokozatok: tranzisztoros kapcsolók, H-hidak, PWM-meghajtók a beavatkozókhoz.
4. Kommunikációs interfész: diagnosztikai és adatbusz-kapcsolatok (CAN, LIN, diagnosztikai vonal).

3. feladat (B)
Adott: ti,alap=8,0mst_{i,\text{alap}} = 8{,}0\ \text{ms}, korrekció +40%=1,40+40\% = 1{,}40.
Keresett: ti,korrigáltt_{i,\text{korrigált}}.
ti,korrigált=ti,alap⋅(1+0,40)=8,0ms⋅1,40=11,2ms.t_{i,\text{korrigált}} = t_{i,\text{alap}} \cdot (1 + 0{,}40) = 8{,}0\ \text{ms} \cdot 1{,}40 = 11{,}2\ \text{ms}.
Ellenőrzés: a korrigált idő nagyobb, mint az alap, ami hidegindításkor dúsítást jelent. Az érték tanulási példa; a pontos korrekció gyártói jelleggörbéből származik.

4. feladat (B)
Adott: mL=0,12gm_L = 0{,}12\ \text{g}, λ=1,0\lambda = 1{,}0, Lst=14,7L_{st} = 14{,}7, ṁB=2,0g/s\dot{m}_B = 2{,}0\ \text{g/s}.
Keresett: tit_i.
mB=mLλ⋅Lst=0,12g1,0⋅14,7≈0,00816g.m_B = \frac{m_L}{\lambda \cdot L_{st}} = \frac{0{,}12\ \text{g}}{1{,}0 \cdot 14{,}7} \approx 0{,}00816\ \text{g}.
ti=mBṁB=0,00816g2,0g/s≈0,0041s=4,1ms.t_i = \frac{m_B}{\dot{m}_B} = \frac{0{,}00816\ \text{g}}{2{,}0\ \text{g/s}} \approx 0{,}0041\ \text{s} = 4{,}1\ \text{ms}.
Ellenőrzés: az eredmény nagyságrendileg reális alapjárati befecskendezési idő (jellemzően 2–4 ms, ellenőrizendő: gyártói adat); a pontos érték gyártói adat.

5. feladat (C)
Teljes terhelésen a motor maximális teljesítményét akarjuk elérni. A dús keverék (λ<1\lambda < 1) javítja a lángterjedést, hűti az égéstér belső felületeit (a párolgó benzin hőt von el), és csökkenti a kopogás esélyét. Ha a dúsítás hibásan elmarad, a motor kopoghat, a keverék szegénnyé válik, az égés hőmérséklete és a NOx-kibocsátás nő, a teljesítmény csökken, és súlyos esetben dugattyú- vagy gyújtógyertya-károsodás léphet fel. A valós λ-t szélessávú lambdaszondával, illetve a kipufogógáz elemzőjével mérhetjük; a diagnosztikai műszer élő adataiban a befecskendezési időt és a λ-értéket követhetjük.

6. feladat (D)
Tünet: hidegindítás után magas alapjárat, fekete füst, P0118 kód, a mért hűtőfolyadék-hőmérséklet irreálisan alacsony (−40∘C-40\,{}^{\circ}\text{C}).
Hipotézis: a hűtőfolyadék-hőmérséklet szenzor áramköre szakadt, vagy a szenzor belső szakadása miatt az ECU hideg motort feltételez, és folyamatos hidegindítási dúsítást alkalmaz.
Mérés: a szenzor csatlakozójánál ellenőrizzük az 5 V referenciafeszültséget és a testfolytonosságot. A szenzor ellenállását multiméterrel mérjük: ha végtelen, belső szakadás van.
Ok: szakadt NTC szenzor.
Javítás: hűtőfolyadék-hőmérséklet-szenzor cseréje, a csatlakozó és a vezetékek ellenőrzése, majd a hibakód törlése és az adaptációk visszaállítása.
Ellenőrzés: a motort bemelegítjük, és az élő adatban figyeljük, hogy a hőmérséklet jel közelíti a valós hőfokot; próbaúttal meggyőződünk az alapjárat normalizálódásáról.
Megelőzés: a szenzor csatlakozóját tiszta, korróziómentes állapotban tartjuk; a hűtőfolyadékcserénél ügyelünk a megfelelő légtelenítésre.

31.1.16 Rövid összefoglaló

A motorirányítás a érzékelők → ECU → beavatkozók jelfolyamra épül. A vezérlés nyílt hurkú, a szabályozás zárt hurkú, mérési visszacsatolással. Az ECU bemeneti szakasza fogadja az analóg, digitális és frekvenciajeleket; a mikrovezérlő a tárolt jelleggörbékből interpolál, a kimeneti fokozatok kapcsolják a befecskendezőket, gyújtótekercseket, reléket. Az üzemállapotok (hidegindítás, bemelegedés, alapjárat, részterhelés, teljes terhelés, gyorsítás, motorfék) eltérő stratégiát igényelnek; a lambdaszabályozás, az alapjárat- és kopogásszabályozás zárt hurkok. Vészüzem esetén az ECU rögzített alapértékekkel, csökkentett teljesítménnyel üzemel. A Motronic típusú rendszerek a benzinmotor befecskendezését és gyújtását egyesítik, az EDC a dízelbefecskendezést vezérli a soros/elosztós, PDE és common rail változatokban.

Továbbvitt eredmény. Az itt bemutatott motorirányítási jelfolyam, a vezérlés/szabályozás megkülönböztetése és az üzemállapot-kezelés alapozza meg az Érzékelők és jeladók részletes tárgyalását, valamint a Fedélzeti diagnosztika: OBD és EOBD hibakód-, élő adat- és fagyott keret elemzését. A befecskendezési idő számításánál az mB=mL/(λLst)m_B = m_L / (\lambda L_{st}) és ti=mB/ṁBt_i = m_B/\dot{m}_B összefüggéseket használjuk; a pontos értékek mindig gyártói jelleggörbéből származnak. A nagynyomású dízelrendszereken csak nyomásmentesítés után, gyártói utasítás szerint szabad dolgozni.

31.1.17 Források és ellenőrzési hiányok