24.1 Rugózás és lengéscsillapítás

24.1.1 Motiváció

A szervizbe gyakran érkezik olyan autó, amelynél az ügyfél ezt mondja: „mintha oldalra ugrana a kátyún”, „zörög a futómű”, „hosszú úton libeg a hátsó rész”, vagy „a gumiabroncs egyenetlenül kopik”. Ilyenkor a hibát legtöbbször a futómű rugózó és csillapító elemeiben kell keresni, nem pedig azonnal a gumiabroncsban vagy a kerékcsapágyban. A rugó és a lengéscsillapító két, gyakran összekevert feladatot lát el: a rugó az ütéseket rugalmasan felveszi és a karosszéria magasságát, terhelését viseli, míg a lengéscsillapító a rugó által megindított lengéseket felemészti. Ebben az alfejezetben a rugózás és a lengéscsillapítás járműfutómű-szintű felépítését, jellemzőit, ellenőrzését és cseréjének előkészítését tanuljuk meg. Továbbvitt eredményként ezt fogjuk használni a Kerékfelfüggesztések, a Vizsgálati technológiák: fék, fényszóró, lengéscsillapítás, futómű holtjáték, ablakok, zaj és a Lengéscsillapító-vizsgálat és kerékkiegyensúlyozás alfejezetekben.

24.1.2 Szemléletes kép: a negyed járműmodell és a rugókarakterisztika

A legjobb, ha a járművet először egyetlen kerékre egyszerűsített negyed járműmodellként képzeljük el. Az útfelületről induló útprofil a gumiabroncsot, a keréktárcsát, a kerékagyat, a féktárcsát és a futómű bizonyos részeit mozgatja; ezt a tömeget nevezzük rugózatlan tömegnek. Erre a tömegre kapcsolódik a rugó és a vele párhuzamosan beépített lengéscsillapító, fölöttük pedig a karosszéria, az utasok, a motor és a csomag – vagyis a rugózott tömeg. A rugó összenyomódik, tehát erő–elmozdulás jelleggörbéje van; a lengéscsillapító viszont alapvetően sebességfüggő erőt fejt ki, ezért nyugalomban, állandó terhelésnél eszményi esetben nem tart erőt.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Negyed járműmodell; a karosszéria lengése gyenge csillapításnál sokáig, jónál egy-két lengés után lecseng.
Negyed járműmodell és a karosszéria lecsengő lengése egy 30 mm-es útlépcső után

Az ábra bal oldalán a negyed járműmodell látható: a rugózott tömeg (mm) alatt párhuzamosan a rugó (CC) és a csillapító (dd), alattuk a rugózatlan tömeg és az abroncsrugó. A jobb oldali görbék a fejezet példájának adataival (m=400m = 400 kg, C=35C = 35 N/mm, f0≈1,49f_0 \approx 1{,}49 Hz) számoltak: gyenge csillapításnál a karosszéria sokáig leng, jó csillapításnál egy-két lengés után lecseng, túl erős csillapításnál lassan, rázósan követi az utat. A rugó szabja meg a lengés frekvenciáját, a csillapító a lecsengését. A HTML-változatban mm, CC és dd állítható, és a „kopott csillapító” kapcsoló a csillapítást felére csökkenti.

Az alábbi ábra három jellegzetes rugókarakterisztikát mutat: lineáris, progresszív és degresszív jelleg összehasonlítását. A valóságban a járműrugó karakterisztikája gyártófüggő, és azt a tervező a menetkényelem, a teherbírás és a keresztstabilitás alapján választja meg.

Rugókarakterisztikák szemléltető összehasonlítása - Szemléltető, kitalált tanulási jelleggörbék; a valós rugóadatokat a gyártói katalógus vagy mérés adja.

A vízszintes tengely az összenyomódás (terheletlen helyzethez képest), a függőleges tengely a rugóerő. A lineáris rugónál az erő az elmozdulással arányosan nő. A progresszív rugó először lágy, erős terhelésnél viszont egyre keményebb; a degresszív jelleg ennek fordítottja. Személyautókban gyakran a progresszív viselkedés kedvező, mert üresen kényelmes, megterhelve pedig nem ül le a karosszéria.

24.1.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A rugózott tömeg a jármű azon része, amelyet a rugók tartanak, és amely a rugalmas berendezés fölött lenghet: jellemzően a karosszéria, a motor, az utasok és a hasznos teher. A rugózatlan tömeg a rugó alatt elhelyezkedő, az útprofillal közvetlenül mozgó tömeg: keréktárcsa, gumiabroncs, kerékagy, fékszerkezet egy része, féltengely, futóműkarok egyes elemei. A tervezésben az a kedvező, ha a rugózott tömeg minél nagyobb a rugózatlan tömeghez képest, mert így az útprofilból származó gerjesztés kevésbé gyorsítja a karosszériát, és az abroncs jobban tapad.

Definíció. A rugómerevség CC az erőváltozás és az általa okozott alakváltozás-változás hányadosa:

C=ΔFΔfC=\frac{\Delta F}{\Delta f}

Gyakori mértékegysége: N/mm\text{N/mm} vagy N/m\text{N/m}. A járművek rugójellemzői között fontos a statikus behajlás is: mekkora utat süllyed a karosszéria a hasznos terhelés hatására. A személyautók első rugózásánál a rugómerevség jellemzően néhányszor 10 N/mm nagyságrendű (például 2020–40N/mm40\,\text{N}/\text{mm}), de típusfüggő (ellenőrizendő: gyártói adat). A fordított mértékegység (mm/N) az engedékenység, nem a merevség.

Összefüggés. Ha egy mm tömegű, csillapítás nélküli tömeg–rugó rendszerben a rugó merevsége CC, akkor a rendszer sajátfrekvenciája:

f0=12πCmf_0 = \frac{1}{2\pi}\sqrt{\frac{C}{m}}

Definíció. A lengéscsillapító csillapítási tényezője dd az erő és a dugattyú-sebesség hányadosa:

d=Fvd = \frac{F}{v}

A csillapító erő tehát F=dvF = d\,v, a csillapítási tényező mértékegysége dd: $\text{N}/(\text{m/s}) = \text{N\,s/m}$. A gyakorlati lengéscsillapítók nem lineárisak; a húzóoldali (kinyúlási) erő általában nagyobb a nyomóoldalinál: a lágyabb nyomóoldal kis erővel engedi a kereket az úthiba fölé (kényelem), a keményebb húzóoldal a rugó visszalökését, a karosszéria utólengését fékezi.

Definíció. A jármű lengésirányai: a karosszéria függőleges emelkedő–süllyedő lengése (heave), a hossztengely körüli dőlés (roll), a keresztirányú tengely körüli bólintás (pitch), valamint a függőleges tengely körüli elfordulás (yaw). A rugózás elsősorban az első három lengést befolyásolja; a kormányzás és az ívmenet során a dőlés és a bólintás a menetstabilitás szempontjából is fontos.

24.1.4 Felépítés és működés

24.1.4.1 Acélrugók

Acélrugók. A járművekben leggyakrabban az alábbi acélrugó-típusokkal találkozunk:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Hat rajz a futóművek rugóelemeiről: csavarrugó, laprugó, torziós rúd, stabilizátor, légrugó és ütközőgumi beépített helyzetben.
A futóművek rugóelemei beépített helyzetben

Az ábra a felsorolt rugóelemeket a beépítési helyükkel mutatja (a rugóelem vastag vonallal, a környező futómű halványszürkén): a csavarrugót a McPherson-tag rugótányérjai között, a laprugót rugófüllel, rugóbakkal és rugókengyellel a merev hídon, a torziós rudat a lengőkar forgáspontjában, a stabilizátort gumiágyazással és összekötő rudakkal, valamint a lenti szakaszban tárgyalt légrugót és ütközőgumit. A HTML-változatban rámutatásra megjelenik, mit terhel az elem, és hogyan romlik el.

A rugók anyaga edzett rugóacél, felületük gyakran lakkozott vagy bevonatos. A korrózió, a kőfelverődés és a fáradás hatására menetszakadás, laprugónál réteges törés alakulhat ki.

24.1.4.2 Gáz-, gumi- és légrugók

24.1.4.3 Lengéscsillapítók

Lengéscsillapító feladata. A csillapító nem a terhet viszi, hanem a rugó által megindított lengést alakítja hővé. Fő alkatrészei: henger, dugattyú, dugattyúrúd, szelepek, olaj, tömítések és adott esetben gáztöltet. A dugattyú mozgásakor az olaj szelepeken áramlik át, a keletkező szűkületek és áramlási veszteségek disszipálják az energiát.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kétcsöves lengéscsillapító fenékszeleppel és kiegyenlítő térrel, mellette egycsöves csillapító elválasztó dugattyúval és gáztérrel; nyilak az olaj útjáról.
Kétcsöves és egycsöves lengéscsillapító metszete húzó- és nyomóütemben

Az ábrán húzáskor az olaj a dugattyú szelepein át lefelé áramlik; a kétcsövesnél a hiányzó rúdtérfogatot a fenékszelepen át a kiegyenlítő tér pótolja, az egycsövesnél az elválasztó (úszó) dugattyú mozdul el, és a gáztér veszi fel a különbséget. Nyomáskor az olaj a dugattyún át felfelé áramlik, a rúd által kiszorított olajat a kétcsövesnél a fenékszelep a kiegyenlítő térbe engedi, az egycsövesnél a nitrogén összenyomódik. A HTML-változatban a négy állapot között váltva, rámutatásra az alkatrészek neve is megjelenik. - Jelleggörbe: a lengéscsillapító erő–sebesség görbéje. A húzóoldali (kinyúlási) erő általában nagyobb a nyomóoldalinál: a lágyabb nyomóoldal kis erővel engedi a kereket az úthiba fölé, a keményebb húzóoldal a rugó visszalökését és a karosszéria utólengését fékezi. A pontos jelleggörbét a gyártói katalógus és a tesztpad mérése adja.

24.1.4.4 Szintszabályzós, légrugós és elektronikus csillapítás

A szintszabályzós rendszer a karosszéria magasságát terhelésváltozás esetén is közel állandó értéken tartja. A légrugós járműveken ezt a kompresszor és a magasságszenzorok teszik lehetővé; a nyomásszabályzással a rugómerevség is bizonyos határok között változtatható.

Az elektronikusan állítható lengéscsillapító a csillapítási karakterisztikát menet közben módosítja. Ennek egyik elvi megoldása, hogy a csillapító szelepeit elektromos hajtás vagy mágnesszelep fojtja, így a vezérlőegység a kényelmes, normál vagy sportos beállítás közt vált. Egy másik, ritkább megoldás a mágnesorheológiai folyadék, amely mágneses tér hatására megváltoztatja viszkozitását. Az ilyen rendszerek járműhálózaton, például CAN-buszon kapcsolódnak a vezérlőegységhez, és gyorsulás- vagy magasság-szenzorok jelét is felhasználják. Javításukhoz a gyártói diagnosztikai és kódolási eljárás kell.

24.1.5 Kidolgozott példák

Példa. Rugómerevség számítása.

Adott: egy első kerékre jutó rugózott terhelés F=4200NF = 4200\,\text{N}. A rugó statikus behajlása f=120mm=0,12mf = 120\,\text{mm}=0{,}12\,\text{m}.

Keresett: a rugó CC merevsége.

Számítás:

C=Ff=4200N0,12mC=\frac{F}{f}=\frac{4200\,\text{N}}{0{,}12\,\text{m}}

C=35000N/m=35N/mmC=35000\,\text{N/m}=35\,\text{N/mm}

Ellenőrzés: lássuk meg, hogy ha a terhelés megduplázódna, a behajlás is megduplázódna. Ez a lineáris rugó feltételezésénél így van. A kapott érték nagyságrendileg reális egy személyautó első rugójára. ∎

Példa. Sajátfrekvencia számítása.

Adott: egy sarokra jutó rugózott tömeg m=400kgm = 400\,\text{kg}, a rugó merevsége C=35N/mm=35000N/mC = 35\,\text{N/mm} = 35000\,\text{N/m}.

Keresett: a rugózott rendszer sajátfrekvenciája.

Számítás:

f0=12πCm=12π35000N/m400kgf_0=\frac{1}{2\pi}\sqrt{\frac{C}{m}}=\frac{1}{2\pi}\sqrt{\frac{35000\,\text{N/m}}{400\,\text{kg}}}

f0=12π87,5s−2≈9,356,28≈1,49Hzf_0=\frac{1}{2\pi}\sqrt{87{,}5\,\text{s}^{-2}} \approx \frac{9{,}35}{6{,}28} \approx 1{,}49\,\text{Hz}

Ellenőrzés: a személyautók tipikus rugózási sajátfrekvenciája 11–2Hz2\,\text{Hz} körüli. A kapott érték ebbe a tartományba esik. ∎

Példa. Lengéscsillapító erő.

Adott: egy lengéscsillapító csillapítási tényezője $d = 1500\,\text{N\,s/m}$. A dugattyú sebessége v=0,5m/sv = 0{,}5\,\text{m/s}.

Keresett: a csillapító erő FF.

Számítás:

$$F=d\,v=1500\,\frac{\text{N\,s}}{\text{m}}\cdot 0{,}5\,\frac{\text{m}}{\text{s}} = 750\,\text{N}$$

Ellenőrzés: a mértékegység átváltása után valóban N\text{N}-t kapunk. Ez a nagyságrend a gyorsabb kerékmozgásoknál jelentkező csillapítóerőt mutatja. ∎

24.1.6 Minőségellenőrzés

Előírás. A közúti járművek időszakos műszaki vizsgálatán a lengéscsillapítók hatásosságát lengéscsillapító-vizsgáló berendezéssel is ellenőrzik; a vizsgálati módszert és a megfelelőségi határokat a hatályos hazai vizsgaelőírás, valamint a gyártói vizsgálati adatok tartalmazzák (ellenőrizendő: 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet és módosításai). Biztonsági szempontból a rugó, a lengéscsillapító, a stabilizátor és a futómű bekötési elemei csak a gyártói javítási utasítás szerint, megfelelő célszerszámokkal és előírt meghúzási nyomatékokkal szerelhetők.

A műhelyi ellenőrzés lépései:

  1. Szemrevételezés: a rugó menetszakadása, repedése, korróziója, a rugótányér törése, a lengéscsillapító olajfolyása, a gáztöltet csökkenése, a gumibekötések elöregedése és a légrugó textilbetétjének sérülése.
  2. Kopogásvizsgálat: a futóművet a gyártói emelési ponton megemelve, biztonságos alátámasztás mellett a gömbcsuklók, szilentek és a csillapító felső–alsó bekötése ellenőrizendő.
  3. Rugóztatás: a karosszériát függőlegesen lenyomva majd elengedve a járműnek rövid időn belül meg kell állapodnia; ha többször „hintázik”, a csillapító gyanús.
  4. Teszpad: a lengéscsillapító-vizsgáló a kerekek útprofil-gerjesztésére adott függőleges erő- és útjelet dolgozza fel. A készülék a kerék és a burkolat közti tapadási arányt értékeli; a gyakorlatban a tengely két oldalának nagyságrendi aránya is fontos. A pontos elfogadási határokat a vizsgálórendszer és a járműtípus adata határozza meg (ellenőrizendő: gyártói/hazai vizsgálati előírás).
  5. Dokumentálás: a mérési jegyzőkönyvbe fel kell jegyezni a tengelyenkénti oldalarányt, a szerelés utáni próbaút eredményét és a cserélt alkatrészeket.

24.1.7 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy személyautó a műszaki vizsgára való felkészítés során kerül szervizbe. Az ügyfél panasza szerint rossz minőségű úton a hátsó rész „idegesen”, a kormányzott első rész „elkalandozik”. A szervizben először a gumiabroncsnyomást és a futómű bekötéseit ellenőrzik, majd a lengéscsillapító-teszten a bal első 74%, a jobb első 51%, a hátsó tengely jobb oldala 39% értéket mutat (ezek tanulási példák; a konkrét határérték gyártó- és vizsgálati adat). A műhelyi értékelés alapján a jobb első és a jobb hátsó lengéscsillapító erősen csökkent hatásosságú. A szemrevételezés a jobb hátsó csillapítón olajfolyást, a jobb elsőn korrodált dugattyúrudat mutat. A hiba oka a kopott dugattyúszimmering és a munkacső belső felületi kopása, ezért az olaj eltávozott, a csillapítóerő leest. A javítás során a tengelyenként páros csillapítócsere mellett a rugótányérokat és a gumibekötéseket is ellenőrzik, majd új önzáró anyákat használnak a gyártói előírás szerint (ha a gyártó előírja). A beépítés után a járművet újra vizsgálják: a tesztpad már közel egyenletes oldalarányt mutat, a próbaúton a futóműzaj és az oldalirányú bizonytalanság megszűnik. Tanulság: a kopott lengéscsillapító nem csak kényelmi hiba; növeli a fékutat, rontja a tapadást és a kerékterhelés-ingadozást, ezért a műszaki vizsgán is megbukhat.

24.1.8 Gyakorlati útmutató: ellenőrzés és a csere előkészítése

Cél: a futómű rugó és lengéscsillapító elemeinek járművön történő ellenőrzése, csere előtti felkészítése.

Jármű- és adatazonosítás: alvázszám, típus, futómű-változat; a gyártói javítási utasítás és a szükséges meghúzási nyomatékok kikeresése.

Szerszámok, mérőeszközök, anyagok: emelő vagy emelőasztal, biztonsági bakok, kerékoldás, rugóösszenyomó (ahol a gyártó előírja), nyomatékkulcs, ütvecsavarozó, kerékbeállításhoz mérőeszköz vagy előjegyzés, új rögzítőelemek, szemrevételezéshez munkalámpa, egyéni védőeszköz.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. A jármű alá csak mechanikusan reteszelt műhelyi járműemelőn vagy bakra támasztva szabad bemenni; a kocsiemelővel tartott jármű alá bemenni tilos. A feszített rugót tilos oldani vagy a rugótányért önkényesen megbontani; a McPherson típusú egységet csak a gyártó által előírt, megfelelő állapotú rugóösszenyomóval szabad megfogni.

Számozott lépések:

  1. Kézi állapotfelmérés: a járművet vízszintes, biztonságosan alátámasztott helyzetben vizsgáld.
  2. A kereket oldd le, a futómű elemeit tisztítsd meg, hogy az olajnyomok és a repedések láthatók legyenek.
  3. Ellenőrizd a rugó bekötését, a rugótányért, a rugóvégeket és a lengéscsillapító felső–alsó rögzítését.
  4. Ellenőrizd a csillapítódugattyú rúdját: korrózió, pitting, olajfolyás.
  5. A vizsgálópadon mérd meg a csillapító hatásosságát; jegyezd fel a tengelyenkénti és oldalankénti értékeket.
  6. Csere esetén a gyártói eljárást követve oldd a futómű bekötési pontokat, a rugót a hozzá tartozó szerszámmal biztosítsd, és emeld ki az egységet.
  7. Az új lengéscsillapítót a beépítés előtt ellenőrizd: típusazonosító, szállítási sérülés, a dugattyúrúd kézi mozgatása. A gáztöltésű csillapítónak a gyártó szerint kell kiegyenlítődnie.
  8. Az új rögzítőelemeket és nyomatékokat a gyártói adatok szerint használd; a gumibekötések csavarjait a gyártó által előírt helyzetben – jellemzően menetmagasságban, terhelt kerékkel (a kerék a talajon, vagy a felfüggesztés alátámasztva felemelve) – húzd meg, mert lelógó kerékkel meghúzva a szilent előfeszül és gyorsan tönkremegy (ellenőrizendő: gyártói javítási utasítás).
  9. A szerelés után ellenőrizd a kormányzási holtjátékot, a kerékbeállítást és a csillapító tesztpadi értékét.
  10. Dokumentáld a munkalapon a cserélt alkatrészeket, a mért értékeket és a próbaút eredményét.

Környezetvédelem. Az olajos lengéscsillapítót és a kifolyt olajat veszélyes hulladékként kell gyűjteni (a gáztöltésű csillapítót is a hulladékszabályok szerint, nyomásmentesítés után adjuk le); a fémrugó fémhulladék. A csillapítót sose égesd el, mert a gáznyomás miatt robbanhat. A sérült hidraulikus vagy légrugó rendszert a gyártói nyomásmentesítés után, olajfelfogó edénnyel szereld.

24.1.9 Tipikus hibák

  1. A rugó és a lengéscsillapító felcserélése. Gyakori hallgatói hiba azt mondani, hogy a lengéscsillapító tartja a karosszériát. A lengéscsillapító normál üzemben a lengést disszipálja; ha a rugó eltörik, a jármű alacsonyan ül, a csillapító nem pótolja.
  2. Csak az egyik oldalt cserélik. Fék- és futóműjavításnál a csillapítót tengelyenként párosan illik cserélni, mert a jobb és bal oldal eltérő karakterisztikája bizonytalan viselkedést okozhat. Ugyanez vonatkozik a rugótörésre is: a rugót tengelyenként párban cseréljük.
  3. A tesztpad értékét kizárólag százalékban értelmezik. Az önmagában vett százalék csak a vizsgálórendszer kiértékelésének egyik jele; a kézi ellenőrzést, az olajfolyást, a kopogást és a futómű geometriáját is ellenőrizni kell.
  4. Rugóösszenyomó nélkül oldanak feszített egységet. A McPherson egység felső anyájának meglazítása előtt a rugót a gyártó által jóváhagyott szerszámmal kell megfogni; ellenkező esetben a rugó lövedékként csapódhat ki.

24.1.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A lengéscsillapító a jármű terhelését viseli. Röviden indokold.
  2. A rugómerevség C=25N/mmC=25\,\text{N/mm}. Mekkora erő hat a rugóra, ha 30mm30\,\text{mm}-t nyomódik össze?
  3. Melyik jelleggörbe a progresszív: F=20xF=20x, F=10x+5x2F=10x+5x^2 vagy F=25x−8x2F=25x-8x^2?
  4. Mi a különbség az egycsöves és a kétcsöves lengéscsillapító között?
  5. Miért veszélyes a feszített McPherson-rugó felső anyájának meglazítása rugóösszenyomó nélkül?

24.1.11 Feladatok

1. feladat (A). Fogalmazd meg a rugó és a lengéscsillapító eltérő feladatát.

2. feladat (A). Számítsd ki a rugómerevséget, ha F=4500NF=4500\,\text{N} erő hatására a rugó 90mm90\,\text{mm}-t nyomódik össze.

3. feladat (B). Egy kerékre jutó rugózott tömeg 360kg360\,\text{kg}, a rugómerevség 32N/mm32\,\text{N/mm}. Számítsd ki a sajátfrekvenciát.

4. feladat (B). Lengéscsillapító csillapítási tényezője $d=1200\,\text{N\,s/m}$. Mekkora erőt fejt ki v=0,4m/sv=0{,}4\,\text{m/s} dugattyúsebességnél? Miért nem ad ez teljes képet a gyakorlatban?

5. feladat (C). Magyarázd el, miért kedvező a futóműben, ha a rugózott tömeg nagy a rugózatlan tömeghez képest, és miért alkalmaznak progresszív rugókarakterisztikát a csomagtartós személyautóknál.

6. feladat (D). A lengéscsillapító-teszten a bal első 72%, a jobb első 46%, a bal hátsó 61%, a jobb hátsó 44% értéket mutat. A szemrevételezés a jobb első csillapítón olajnyomokat mutat. A műszaki vizsgán a jármű „lengéscsillapító hatásosság gyenge” bejegyzést kaphat. Milyen további vizsgálatot és javítást javasolsz? Indokold a tengelyenkénti csere fontosságát.

24.1.12 Megoldások

24.1.12.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A lengéscsillapító a lengéseket disszipálja, a terhet a rugó viseli.
  2. F=Cf=25N/mm⋅30mm=750NF=C\,f=25\,\text{N/mm}\cdot 30\,\text{mm}=750\,\text{N}.
  3. A progresszív jelleggörbe F=10x+5x2F=10x+5x^2, mert az erő az elmozdulás növekedésével egyre meredekebben nő.
  4. Az egycsöves csillapítóban a munkacsőben nagynyomású gáz van, a kétcsövesben külön kiegyenlítő tér. Az egycsöves kevésbé habosodik, a kétcsöves általában egyszerűbb és olcsóbb.
  5. A rugó nagy energiát tárol; a felső anya meglazításakor a rugó hirtelen kitágulhat, és a szerelőt eltalálhatja.

24.1.12.2 Feladatok megoldása

1. feladat (A). A rugó az ütéseket rugalmasan felveszi, a karosszéria terhelését hordozza, és visszaadja a tárolt energiát. A lengéscsillapító a rugóval együtt rezgő rendszer energiáját hővé alakítja, így a lengés hamar lecseng.

2. feladat (A).

C=Ff=4500N90mm=50N/mmC=\frac{F}{f}=\frac{4500\,\text{N}}{90\,\text{mm}}=50\,\text{N/mm}

A rugómerevség 50N/mm50\,\text{N/mm}. ∎

3. feladat (B).

C=32N/mm=32000N/m,m=360kgC=32\,\text{N/mm}=32000\,\text{N/m}, \quad m=360\,\text{kg}

f0=12π32000360=12π88,9s−2≈1,50Hzf_0=\frac{1}{2\pi}\sqrt{\frac{32000}{360}}=\frac{1}{2\pi}\sqrt{88{,}9\,\text{s}^{-2}}\approx 1{,}50\,\text{Hz}

A sajátfrekvencia körülbelül 1,5Hz1{,}5\,\text{Hz}. ∎

4. feladat (B).

F=dv=1200⋅0,4=480NF=d\,v=1200\cdot 0{,}4=480\,\text{N}

A gyakorlatban a csillapító erősebesség-jelleggörbéje nem lineáris, és húzó/nyomó irányban eltér, ezért az egyetlen dd érték csak közelítés. ∎

5. feladat (C). A nagyobb rugózott tömeg azt jelenti, hogy az útfelületről jövő erőhatás a kisebb rugózatlan tömegnek nagyobb gyorsulást ad, mint a nagyobb rugózott tömegnek. A kisebb rugózatlan tömeg így az abroncsot hamarabb, kisebb kerékterhelés-ingadozással tartja az úton, ami javítja a tapadást. A progresszív rugó üresen lágyabb, ezért kényelmes; megterhelve pedig meredekebbé válik, ezért a karosszéria nem ül le, és a rugóvégütközés elkerülhető. ∎

6. feladat (D). A legnagyobb eltérés a jobb oldalon látható, ezért a jobb elsőt és a jobb hátulsó csillapítót gyanúba kell venni. A jobb elsőn lévő olajfolyás a csillapító tömítetlenségére utal. Javasolt további lépések: szemrevételezés, rugóztatás, a futómű bekötéseinek ellenőrzése, majd a tengelyenkénti csillapítócsere. A tengelyenkénti cserét az indokolja, hogy a bal és jobb oldali eltérő csillapítás aszimmetrikus lengés- és fékerő-megoszlást okoz, ami rontja a menetstabilitást és a fékutat. A csere után a tesztpadi érték ellenőrzése és próbaút szükséges. ∎

24.1.13 Rövid összefoglaló

A rugó és a lengéscsillapító kiegészíti egymást: a rugó rugalmasan tárolja az ütési energiát és viseli a karosszéria terhelését, a lengéscsillapító pedig a kialakult lengéseket disszipálja. A rugómerevség C=ΔF/ΔfC=\Delta F/\Delta f; a csillapítási tényező d=F/vd=F/v. A rugó–tömeg rendszer sajátfrekvenciája f0=1/(2π)C/mf_0=1/(2\pi)\sqrt{C/m}. A személyautókon a csavarrugó, a haszonjárműveken a laprugó és a légrugó jellemző; a stabilizátor a dőlés ellen csavaró rúdként dolgozik. A lengéscsillapító egy- vagy kétcsöves kivitelű, a gáztöltésű egycsöves kivitel jobban tűri a tartós igénybevételt. A kopott csillapító jele a futóműzaj, a hintázó karosszéria, az egyenetlen abroncskopás és a tesztpadi gyenge oldalarány. A cserénél mindig a gyártói javítási utasítás, a megfelelő rugóösszenyomó és az új rögzítőelemek használata a biztonság alapja. Továbbvitt eredmény. A rugó- és csillapító-jellemzők, az ellenőrzési tünetek és a tesztpadi kiértékelés ismeretét felhasználjuk a Kerékfelfüggesztések, a Vizsgálati technológiák: fék, fényszóró, lengéscsillapítás, futómű holtjáték, ablakok, zaj és a Lengéscsillapító-vizsgálat és kerékkiegyensúlyozás alfejezetekben.

24.1.14 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a rugómerevségre, a lengéstani összefüggésekre és a lengéscsillapító működési elvére vonatkozó mechanikai alapokra épít. Az alábbi pontok ellenőrzést igényelnek a kiadás előtt: