Egy műhelyben gyakori ügyfélpanasz: „az autó csak elsőkerék-hajtásként viselkedik, pedig összkerékhajtás”, vagy éppen fordítva: „hátul kopog, mintha a kardán rángatna”. Máskor terepjárón azt kell eldönteni, mikor és hogyan kapcsoljuk be a felezőt, illetve miért nem szabad száraz aszfalton állandó merev összkerékhajtással közlekedni. Az összkerékhajtás feladata, hogy a motor nyomatékát mind a két tengelyre – és lehetőleg a megfelelő arányban – eljuttassa, javítva a vonóerőt csúszós úton, terepen, vagy nagy motorteljesítmény esetén. A rosszul választott rendszer, a kopott abroncsok vagy a nem azonos gumiabroncsméret azonban hajtáslánc-csavarodást, kuplungkopást és drága meghibásodást okozhat. Ebben az alfejezetben a főbb összkerékhajtás-rendszereket hasonlítjuk össze.
Képzeljünk el egy hosszmotoros, állandó összkerékhajtású személyautót. A váltó után egy középső kiegyenlítőmű (középdifferenciál) osztja a nyomatékot az első és a hátsó kardántengelyre. A középdifferenciál kúpkerekes, homlokkerekes bolygóműves vagy Torsen (csigakerekes) kivitelű; a hátsó tengely felé csatlakozó kardán a hátsó kiegyenlítőt hajtja, az első kardán pedig az első tengelyen lévő kiegyenlítőt. A középdifferenciál a nyomatékot rögzített arányban (például 50:50 vagy 40:60) osztja a két tengelyre, miközben az első és a hátsó kardántengely eltérő fordulattal foroghat – ez az ívmenetben elengedhetetlen.
Egy másik, kapcsolható összkerékhajtású terepjárón (az alábbi ábra 2. vázlata) a váltó mögött két egymás melletti kar van: az egyik a váltó, a másik az osztómű (felezőváltómű) kapcsolója. Az osztómű két állása látható: „normál” és „felező” (alacsony fokozat). A rajzon a hátsó kardán mindig hajt, az első kardánhoz pedig egy szabadonfutó vagy formzárt körmös/tányéros kapcsoló vezet. A kapcsoló bekapcsolásakor az első és hátsó tengely mereven össze van kötve. Ez a szerkezeti elvi kép segít megkülönböztetni az állandó és a kapcsolható rendszereket.

Az ábra négy felülnézeti vázlata a nyomaték útját szürke sávval mutatja: (1) az állandó rendszerben a középdifferenciál osztja a nyomatékot (példa 40:60); (2) a kapcsolható rendszerben a hátsó tengely mindig hajt, az első kardánt a kapcsoló köti be, az osztómű felező fokozata lassít; (3) az automatikusan kapcsolódó rendszerben a hátsó tengely előtti lamellás tengelykapcsoló zárásakor jut nyomaték hátra; (4) az elektromos rendszerben mindkét tengelyt saját villanymotor hajtja, kardán nincs. A HTML-változatban a rendszer és az arány vagy a kapcsoló állása választható; az 1. példa adataival 400 Nm-ből 160 Nm jut előre és 240 Nm hátra.
Definíció. Az összkerékhajtás (all-wheel drive, AWD / four-wheel drive, 4WD) olyan hajtásrendszer, amelynél a motor nyomatéka egyszerre – vagy igény szerint – mindkét tengelyre eljut. A magyar gyakorlatban a 4WD kifejezést gyakran a kapcsolható, terepes rendszerekre, az AWD kifejezést az állandó vagy automatikusan kapcsolódó közúti rendszerekre használjuk, de a határ nem szabványos, hanem gyártói elnevezés.
Definíció. A középső kiegyenlítőmű (középdifferenciál, centre differential) olyan kiegyenlítőmű, amely a hajtásláncban a váltó kimenete és az első/hátsó tengelyhajtás között helyezkedik el, és lehetővé teszi, hogy az első és a hátsó tengely eltérő fordulatszámon forogjon, például kanyarodás közben. Ezt a kiegyenlítőt gyakran differenciálzárral vagy korlátozott csúszású (Torsen, viszkó, lamellás) szerkezettel egészítik ki, hogy az egyik tengely kipörgése ne korlátozza a másik tengelyre jutó nyomatékot.
Definíció. A felezőváltómű (osztómű, transfer case) a hosszmotoros összkerékhajtású járművekben a váltó után beépített hajtómű, amely a nyomatékot az első és hátsó tengelyhez elosztja. A felezőváltóban gyakran terepáttétel is van, amely a jármű sebességét csökkenti és a keréknyomatékot növeli.
Az állandó összkerékhajtás (permanent AWD) mindig mind a négy kereket hajtja. A leggyakoribb hosszmotoros felépítés:
A középső kiegyenlítő alapváltozatban kiegyenlíti a tengelyek közötti fordulatszám-különbséget. Kanyarban az első kerekek nagyobb íven gurulnak, tehát az első tengely átlagos fordulatszáma nagyobb, mint a hátsóé. Ha a középső kiegyenlítő nem lenne, a hajtáslánc csavarodna, a gumiabroncsok csúsznának, és a hajtáslánc elemei erősen kopnának.
Az állandó rendszereknél a nyomatékarány sokféle lehet. Például a Torsen középdifferenciál alapállapotban 50:50% arányt adhat, de az arány a tapadási viszonyoktól függően, mechanikusan módosul. Egy másik ismert megoldás a viszkózus tengelykapcsolóval ellátott középdifferenciál, amelynél a viszkókuplung a fordulatszám-különbség növekedésével lezárja a differenciált. A lamellás középdifferenciálzár pedig elektrohidraulikus vagy elektromechanikus vezérléssel fokozatmentesen állíthatja a zárási nyomatékot. A modern rendszerekben az ECU a kerékfordulat-, kormány-, gyorsulás- és nyomatékjelek alapján dönt.
Összefüggés (nyomatékmegosztás). A két tengelyre jutó nyomaték összege a középdifferenciál bemenő nyomatéka. Nyitott középdifferenciálnál az arány rögzített (például 40:60); a zárás mértékével nő az eltérés lehetősége, teljesen zárt kapcsolatnál a két tengely azonos fordulattal forog, és a nyomatékot a tengelyek tapadása osztja meg – akár a teljes nyomaték a tapadó tengelyre juthat. Az egyszerűsített alapegyenlet:
és az egyes tengelyekre jutó nyomatékot a kiegyenlítőmű zárási viszonya, valamint a kerék–út tapadás korlátozza. Ha a középdifferenciál teljesen zárt, akkor az első és hátsó tengely közel azonos fordulatszámon forog, és a tapadó tengely akár a teljes nyomaték elvileg nagyobb részét is elviszi; de ezt száraz úton nem szabad tartósan használni, mert a hajtáslánc feszül.
A kapcsolható (part-time 4WD) rendszer alapállapotban rendszerint csak az egyik tengely – hagyományosan a hátsó – hajt. A vezető az osztóművel mereven összekötheti az első tengelyt. A mereven kapcsolt 4WD az első és a hátsó tengely között nem enged fordulatszám-különbséget. Ez terepen, csúszós úton jó, mert minden kerék hajt. Száraz aszfalton azonban kanyarban a tengelyek eltérő íven gurulnak, így a hajtásláncban csavarófeszültség, abroncscsikorgás, úgynevezett „feszítő hatás” (wind-up) és kopás lép fel. Ezért a kapcsolható 4WD-t csak csúszós úton, földúton vagy terepen szabad bekapcsolni.
Szabály. A kapcsolható összkerékhajtást a gyártói útmutató szerinti sebesség és üzemállapot alatt szabad kapcsolni; száraz, tapadós úton tartósan merev összkerékhajtást használni tilos, mert hajtáslánc-törést okozhat.
A terepjáró-osztóműben gyakran két fokozat található:
A kapcsolható rendszerrel szerelt terepjáró nagy emelkedőn vagy meredek lejtőn a felezővel lassan, nagy keréknyomatékkal tud haladni. A felezőt általában csak álló járműnél, üzemi féknél és kuplungnál, a gyártó utasítása szerint szabad kapcsolni.
Az automatikusan kapcsolódó rendszerek (automatic AWD, on-demand AWD) alapállapotban csak az egyik tengelyt hajtják, de ha a vezérlő elektronika vagy a mechanikus szerkezet megcsúszást érzékel, a másik tengelyt gyorsan bekapcsolják. A leggyakoribb kivitelek:

Az ábra (a) részén a kardán felőli bemenő tengely a külső lamellakosarat, a hátsó tengelyhajtás felé vezető kimenő tengely a belső agyat forgatja; az elektromos olajszivattyú a szűrőn és a szabályozószelepen át a dugattyú mögé nyomja az olajat, a dugattyú összeszorítja a lamellákat. Ezért kell a lamellás egység olajszintjét és szűrőjét a gyártói terv szerint ellenőrizni. A (b) rész a viszkózus tengelykapcsolót mutatja: a felváltva a házhoz és az agyhoz kötött perforált lamellák között szilikonolaj van, az átvitt nyomaték a fordulatszám-különbséggel nő. A HTML-változat négy lépésben játssza le a lamellás tengelykapcsoló zárását.
Példa (Haldex típusú elrendezés). Egy keresztmotoros, elsőkerék-hajtású alapkonstrukciójú jármű hátsókerék-hajtást is kap. A váltó véghajtása egy ferde fogazatú, szöghajtóműves egységgel kardánt hajt hátra. A hátsó tengely előtt vagy a hátsó differenciálmű házában elektronikusan vezérelt lamellás tengelykapcsoló van. Alapjáratban a tengelykapcsoló nyitott; a jármű elöl hajt. Ha az ECU megcsúszást vagy erős gyorsítást észlel, az olajnyomás növelésével zárja a lamellákat, így a hátsó kerekek is kapnak nyomatékot. A zárási nyomaték csökkenthető fékezéskor, parkoláskor és nagy sebességű stabil haladáskor.
Az elektromos és hibrid járművekben az összkerékhajtást gyakran külön villanymotorok megvalósításával érik el: az első tengelyt egy motor, a hátsó tengelyt egy másik motor hajtja; ekkor nincs mechanikus kardántengely a két tengely között. A nyomatékarány szoftveresen, nagyon pontosan szabályozható, és a regeneratív fékezés is tengelyenként megosztható. A hajtáslánc egyszerűbbnek tűnik, de a jármű tömegét, a HV-biztonságot és a hűtést a nagyfeszültségű rendszerrel együtt kell tervezni. A HV-rendszeren csak kiképzett, jogosult személy dolgozhat.
Adott: A váltó kimenő nyomatéka . Az állandó középső kiegyenlítő alap megoszlása 40% elöl, 60% hátul.
Keresett: Az egyes tengelyre jutó nyomaték.
Megoldás:
Ellenőrzés: , ami megegyezik a bemenő nyomatékkal. A tényleges áttétel ezen belül a tengelyhajtásokban tovább módosul.
Adott: Az azonos tengelyen két gumiabroncs névleges átmérője és (elképzelt, kopott vagy nem megfelelő méret). A jármű haladása közben mindkét keréknek ugyanakkora úthosszat kell befutnia.
Keresett: A két kerék fordulatszám-viszonya.
Megoldás: Azonos haladási sebességnél a kerék kerületi sebessége egyenlő, ezért:
Így:
Tehát a nagyobb átmérőjű kerék lassabban forog, mint a kisebb; a fordulatszám-különbség kb. 4,6%, ami tartósan megterheli a kiegyenlítőt és az összkerékhajtás hidraulikus vagy lamellás elemeit.
Ellenőrzés: A mértékegységek egyszerűsödnek, az eredmény egy dimenzió nélküli arány, ami reális.
| Vizsgálat | Módszer | Jellemző ellenőrzési szempont (tanulási példa) |
|---|---|---|
| Gumiabroncsméret és kopás | Mind a négy kerék jelölése, profilmélység, gyártói abroncsnyomás | Állandó vagy automatikus AWD-nél azonos gyártói méret és típus, a tengelyeken belül hasonló kopás (ellenőrizendő: gyártói előírás) |
| Folyadékszint osztóműben, differenciálokban | Szintdugó, olaj minősége, esetleg diagnosztikai adat | Gyártói olajfajta, szint, nincs víz- vagy fémpor-tartalom (ellenőrizendő: gyártói adat) |
| Zaj, rángatás kanyarban | Próbaut, hallgatózás | Kanyarban ne legyen durva kopogás, feszítés, rángatás; 4WD kapcsolás után ne maradjon bekapcsolva száraz úton |
| Elektronikus AWD hibaüzenet | OBD/diagnosztikai műszer | Hibakód, állapotadatok: tengelykapcsoló hőmérséklete, olajnyomás, kerékfordulatok (ellenőrizendő: gyártói diagnosztikai adat) |
Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / hatályos előírás).
A fenti táblázat egyúttal összefoglalja a rendszer vizsgálatának fő lépéseit: mindig az adott jármű gyártói adatai az irányadók, a tünetek mögött pedig először a legalapvetőbb okokat – abroncsok, olajszint, hibakódok – kell kizárni.
Eset. Ügyfél panasza: az AWD-jármű kanyarban „darál”, mintha a fék fogná, egyenesben viszont feszül a hajtás. A szerelő először megkérdezi: mikor volt kerékcsere, milyen méretű gumik vannak, és kapcsolható-e a terepváltó. Kiderül, hogy az egyik hátsó gumiabroncs defekt miatt eltérő méretűre lett cserélve: azonos tengelyen két különböző profilmagasságú abroncs van. A diagnosztikai műszerben a kerékfordulat-jeladók eltérő fordulatot mutatnak, és az elektronikus középdifferenciál hőfokjelzése magas. A javítás: a gyártói méretű, azonos típusú abroncs felszerelése, a rendszer tesztje és a hőfokcsökkenés ellenőrzése próbaút után. A tanulság: az AWD hajtásláncot nem a motor terheli, hanem a kerékátmérő-különbség is tönkreteheti.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.
Cél: Automatikusan kapcsolódó összkerékhajtás (elektronikus lamellás tengelykapcsoló) olajszintjének és hibakódjainak ellenőrzése diagnosztikai műszerrel, próbautassal.
Tipikus hiba: a tanuló száraz úton menet közben hosszan figyeli a gyorsulást, és a tengelykapcsolót túlmelegíti; vagy az emelőn a motort erősen hajtja, ami a szabadon futó kerék miatt téves beavatkozást okozhat.
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat (A) Nevezze meg az összkerékhajtás három fő rendszertípusát, és adja meg mindegyik jellemzőjét egy mondatban.
2. feladat (A) Egy állandó összkerékhajtású jármű középső kiegyenlítője 45% elöl, 55% hátul arányban osztja a 360 Nm nyomatékot. Számítsa ki a két tengelyre jutó nyomatékot.
3. feladat (B) Egy hajtásláncban az első és hátsó tengely áttétele azonos, az abroncsátmérő az első tengelyen 0,64 m, a hátsón 0,61 m. Hányszoros fordulatszámmal forog a hátsó kerék az elsőhöz képest azonos haladási sebességnél?
4. feladat (B) Sorolja fel a kapcsolható összkerékhajtású jármű vezetőjének teendőit a felezőváltó bekapcsolása előtt, és indokolja, miért tilos száraz aszfalton tartósan merev 4WD-t használni.
5. feladat (C) Miért előnyös az elektronikusan vezérelt lamellás tengelykapcsoló a viszkókuplunghoz képest? Válaszában térjen ki a reakcióidőre és a szabályozhatóságra.
6. feladat (D) Egy AWD jármű kanyarban hátulról kopogó, rángató zajt ad, a diagnosztikai műszer szerint a hátsó tengelykapcsoló hőmérséklete magas, de hibakód nincs. A gumik azonos tengelyen belül eltérő méretűek. Mi a legvalószínűbb ok, és hogyan ellenőrizné?
1. feladat megoldása. Állandó összkerékhajtás középső kiegyenlítővel; kapcsolható 4WD felezővel; automatikusan kapcsolódó AWD (viszkó vagy elektronikus lamellás tengelykapcsoló). Jellemzők: állandó rendszer mindig hajt, és kiegyenlíti a tengelyfordulatokat; kapcsolható csak külön kapcsolásra köt mereven; automatikus alapban egyik tengelyt hajt, és szükség szerint kapcsol.
2. feladat megoldása.
Ellenőrzés: , megfelel. ∎
3. feladat megoldása. Azonos v sebességnél , így
A hátsó kerék kb. 4,9%-kal gyorsabban forog, ami tartós feszítést okoz. ∎
4. feladat megoldása. Teendők: álló jármű, kuplung kinyomva, üzemi fék behúzva, a felező kart/gyártói kapcsolót az előírt helyzetbe állítani, majd a visszajelzőt ellenőrizni. Száraz aszfalton a merev 4WD miatt az első és hátsó tengely kanyarban eltérő utat tenne meg, de a merev összeköttetés miatt ezt nem engedi, ezért a hajtáslánc csavarodik, a gumik csikorognak, kopnak, és hajtáslánc-törés is lehet. ∎
5. feladat megoldása. Az elektronikusan vezérelt lamellás tengelykapcsoló gyorsabban, jellemzően milliszekundumos tartományban képes beavatkozni, míg a viszkókuplung a fordulatszám-különbség és a gél felmelegedése után nyomatékosít. A lamellás rendszer a vezérlő ECU jelei alapján aktívan, megcsúszás előtt is növelheti a zárási nyomatékot, fékezéskor és stabil haladáskor pedig csökkentheti; így a járműdinamikai beavatkozásokkal (pl. ESP, ABS) jobban összehangolható. A viszkókuplung egyszerűbb és olcsóbb lehet, de a reakciója termikus, nem előrevezérelt. ∎
6. feladat megoldása. Legvalószínűbb ok: a tengelyen belüli eltérő abroncsátmérő miatt a hátsó differenciálzár vagy a tengelykapcsoló folyamatosan csúsztat. Ellenőrzés: a gyártói gumiabroncsméret-jelölések és profilmélység mérése, kerékfordulatok összehasonlítása diagnosztikai műszerrel, a tengelykapcsoló hőmérsékletének és a differenciálolaj színének/szintjének ellenőrzése. Javítás: a megfelelő méretű, azonos típusú abroncs felszerelése, a hőmérséklet-jel ellenőrzése, próbaut. ∎
Az összkerékhajtás három fő típusa: állandó, kapcsolható és automatikusan kapcsolódó. Az állandó rendszer középső kiegyenlítővel juttat nyomatékot mindkét tengelyre, így kanyarban a tengelyek fordulatszám-különbsége kiegyenlítődik. A kapcsolható 4WD a vezető által bekapcsolt merev összeköttetést jelent, rendszerint felezőváltóval; száraz aszfalton tartós használata tilos, mert a hajtáslánc feszül és sérül. Az automatikus AWD viszkó- vagy elektronikusan vezérelt lamellás tengelykapcsolóval csak szükség esetén kapcsolja be a másik tengelyt; a modern rendszer gyors, előrevezérelt és fokozatmentes zárást biztosít. Az elektromos összkerékhajtás külön tengelymotorokkal dolgozik, szoftveres nyomatékmegosztással. Valamennyi rendszernél kulcsfontosságú az azonos abroncsméret és a hasonló kopás: az eltérő kerékátmérő tartós fordulatszám-különbséget, hőfejlődést és hajtáslánc-kopást okoz. A gyakorlatban a diagnosztikai műszer, az olajszint-ellenőrzés és a próbaut együttesen ad megbízható hibafeltárást. Továbbvitt eredmény. Az összkerékhajtás-típusokat a(z) Kardán, féltengely, csuklók és kiegyenlítőmű szerelése alfejezet használja a szerelési munkáknál.
Forrástípusok: gyártói javítási utasítások, jármű- és hajtáslánc-szerkezettan tankönyvek, gépjármű-villamossági és diagnosztikai szakirodalom, ISO/MSZ szabványok.
Ellenőrizendő állítások: a konkrét gyártói kapcsolási sebességhatárok, az osztómű áttételi tartománya, a Haldex-rendszerű nyomaték- és nyomásértékek, a gumiabroncs-méretekre vonatkozó gyártói követelmények, valamint az összkerékhajtás-diagnosztika adatparaméterei. Az itt bemutatott értékek tanulási példák, ezért minden esetben ellenőrizendő: a gyártói javítási adat.