23.3 Összkerékhajtás

23.3.1 Motiváció

Egy műhelyben gyakori ügyfélpanasz: „az autó csak elsőkerék-hajtásként viselkedik, pedig összkerékhajtás”, vagy éppen fordítva: „hátul kopog, mintha a kardán rángatna”. Máskor terepjárón azt kell eldönteni, mikor és hogyan kapcsoljuk be a felezőt, illetve miért nem szabad száraz aszfalton állandó merev összkerékhajtással közlekedni. Az összkerékhajtás feladata, hogy a motor nyomatékát mind a két tengelyre – és lehetőleg a megfelelő arányban – eljuttassa, javítva a vonóerőt csúszós úton, terepen, vagy nagy motorteljesítmény esetén. A rosszul választott rendszer, a kopott abroncsok vagy a nem azonos gumiabroncsméret azonban hajtáslánc-csavarodást, kuplungkopást és drága meghibásodást okozhat. Ebben az alfejezetben a főbb összkerékhajtás-rendszereket hasonlítjuk össze.

23.3.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy hosszmotoros, állandó összkerékhajtású személyautót. A váltó után egy középső kiegyenlítőmű (középdifferenciál) osztja a nyomatékot az első és a hátsó kardántengelyre. A középdifferenciál kúpkerekes, homlokkerekes bolygóműves vagy Torsen (csigakerekes) kivitelű; a hátsó tengely felé csatlakozó kardán a hátsó kiegyenlítőt hajtja, az első kardán pedig az első tengelyen lévő kiegyenlítőt. A középdifferenciál a nyomatékot rögzített arányban (például 50:50 vagy 40:60) osztja a két tengelyre, miközben az első és a hátsó kardántengely eltérő fordulattal foroghat – ez az ívmenetben elengedhetetlen.

Egy másik, kapcsolható összkerékhajtású terepjárón (az alábbi ábra 2. vázlata) a váltó mögött két egymás melletti kar van: az egyik a váltó, a másik az osztómű (felezőváltómű) kapcsolója. Az osztómű két állása látható: „normál” és „felező” (alacsony fokozat). A rajzon a hátsó kardán mindig hajt, az első kardánhoz pedig egy szabadonfutó vagy formzárt körmös/tányéros kapcsoló vezet. A kapcsoló bekapcsolásakor az első és hátsó tengely mereven össze van kötve. Ez a szerkezeti elvi kép segít megkülönböztetni az állandó és a kapcsolható rendszereket.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Négy felülnézeti hajtásséma: állandó középdifferenciálos, kapcsolható felezős, automatikusan kapcsolódó lamellás és két villanymotoros összkerékhajtás.
Az összkerékhajtás fő elrendezései

Az ábra négy felülnézeti vázlata a nyomaték útját szürke sávval mutatja: (1) az állandó rendszerben a középdifferenciál osztja a nyomatékot (példa 40:60); (2) a kapcsolható rendszerben a hátsó tengely mindig hajt, az első kardánt a kapcsoló köti be, az osztómű felező fokozata lassít; (3) az automatikusan kapcsolódó rendszerben a hátsó tengely előtti lamellás tengelykapcsoló zárásakor jut nyomaték hátra; (4) az elektromos rendszerben mindkét tengelyt saját villanymotor hajtja, kardán nincs. A HTML-változatban a rendszer és az arány vagy a kapcsoló állása választható; az 1. példa adataival 400 Nm-ből 160 Nm jut előre és 240 Nm hátra.

23.3.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. Az összkerékhajtás (all-wheel drive, AWD / four-wheel drive, 4WD) olyan hajtásrendszer, amelynél a motor nyomatéka egyszerre – vagy igény szerint – mindkét tengelyre eljut. A magyar gyakorlatban a 4WD kifejezést gyakran a kapcsolható, terepes rendszerekre, az AWD kifejezést az állandó vagy automatikusan kapcsolódó közúti rendszerekre használjuk, de a határ nem szabványos, hanem gyártói elnevezés.

Definíció. A középső kiegyenlítőmű (középdifferenciál, centre differential) olyan kiegyenlítőmű, amely a hajtásláncban a váltó kimenete és az első/hátsó tengelyhajtás között helyezkedik el, és lehetővé teszi, hogy az első és a hátsó tengely eltérő fordulatszámon forogjon, például kanyarodás közben. Ezt a kiegyenlítőt gyakran differenciálzárral vagy korlátozott csúszású (Torsen, viszkó, lamellás) szerkezettel egészítik ki, hogy az egyik tengely kipörgése ne korlátozza a másik tengelyre jutó nyomatékot.

Definíció. A felezőváltómű (osztómű, transfer case) a hosszmotoros összkerékhajtású járművekben a váltó után beépített hajtómű, amely a nyomatékot az első és hátsó tengelyhez elosztja. A felezőváltóban gyakran terepáttétel is van, amely a jármű sebességét csökkenti és a keréknyomatékot növeli.

23.3.4 Felépítés és működés

23.3.4.1 Állandó összkerékhajtás középső kiegyenlítővel

Az állandó összkerékhajtás (permanent AWD) mindig mind a négy kereket hajtja. A leggyakoribb hosszmotoros felépítés:

  1. A motor a váltóba adja a nyomatékot.
  2. A váltó kimenő tengelye a középső kiegyenlítőt hajtja.
  3. A középső kiegyenlítő egyik kimenete az első, a másik a hátsó kardántengelyt hajtja.
  4. Az első és a hátsó tengelyen külön kiegyenlítőmű osztja tovább a nyomatékot a kerékpárokra.

A középső kiegyenlítő alapváltozatban kiegyenlíti a tengelyek közötti fordulatszám-különbséget. Kanyarban az első kerekek nagyobb íven gurulnak, tehát az első tengely átlagos fordulatszáma nagyobb, mint a hátsóé. Ha a középső kiegyenlítő nem lenne, a hajtáslánc csavarodna, a gumiabroncsok csúsznának, és a hajtáslánc elemei erősen kopnának.

Az állandó rendszereknél a nyomatékarány sokféle lehet. Például a Torsen középdifferenciál alapállapotban 50:50% arányt adhat, de az arány a tapadási viszonyoktól függően, mechanikusan módosul. Egy másik ismert megoldás a viszkózus tengelykapcsolóval ellátott középdifferenciál, amelynél a viszkókuplung a fordulatszám-különbség növekedésével lezárja a differenciált. A lamellás középdifferenciálzár pedig elektrohidraulikus vagy elektromechanikus vezérléssel fokozatmentesen állíthatja a zárási nyomatékot. A modern rendszerekben az ECU a kerékfordulat-, kormány-, gyorsulás- és nyomatékjelek alapján dönt.

Összefüggés (nyomatékmegosztás). A két tengelyre jutó nyomaték összege a középdifferenciál bemenő nyomatéka. Nyitott középdifferenciálnál az arány rögzített (például 40:60); a zárás mértékével nő az eltérés lehetősége, teljesen zárt kapcsolatnál a két tengely azonos fordulattal forog, és a nyomatékot a tengelyek tapadása osztja meg – akár a teljes nyomaték a tapadó tengelyre juthat. Az egyszerűsített alapegyenlet:

Melöl+Mhátul=Mváltó kimenet M_{\text{elöl}}+M_{\text{hátul}}=M_{\text{váltó kimenet}}

és az egyes tengelyekre jutó nyomatékot a kiegyenlítőmű zárási viszonya, valamint a kerék–út tapadás korlátozza. Ha a középdifferenciál teljesen zárt, akkor az első és hátsó tengely közel azonos fordulatszámon forog, és a tapadó tengely akár a teljes nyomaték elvileg nagyobb részét is elviszi; de ezt száraz úton nem szabad tartósan használni, mert a hajtáslánc feszül.

23.3.4.2 Kapcsolható összkerékhajtás és felező

A kapcsolható (part-time 4WD) rendszer alapállapotban rendszerint csak az egyik tengely – hagyományosan a hátsó – hajt. A vezető az osztóművel mereven összekötheti az első tengelyt. A mereven kapcsolt 4WD az első és a hátsó tengely között nem enged fordulatszám-különbséget. Ez terepen, csúszós úton jó, mert minden kerék hajt. Száraz aszfalton azonban kanyarban a tengelyek eltérő íven gurulnak, így a hajtásláncban csavarófeszültség, abroncscsikorgás, úgynevezett „feszítő hatás” (wind-up) és kopás lép fel. Ezért a kapcsolható 4WD-t csak csúszós úton, földúton vagy terepen szabad bekapcsolni.

Szabály. A kapcsolható összkerékhajtást a gyártói útmutató szerinti sebesség és üzemállapot alatt szabad kapcsolni; száraz, tapadós úton tartósan merev összkerékhajtást használni tilos, mert hajtáslánc-törést okozhat.

A terepjáró-osztóműben gyakran két fokozat található:

A kapcsolható rendszerrel szerelt terepjáró nagy emelkedőn vagy meredek lejtőn a felezővel lassan, nagy keréknyomatékkal tud haladni. A felezőt általában csak álló járműnél, üzemi féknél és kuplungnál, a gyártó utasítása szerint szabad kapcsolni.

23.3.4.3 Automatikusan kapcsolódó összkerékhajtás

Az automatikusan kapcsolódó rendszerek (automatic AWD, on-demand AWD) alapállapotban csak az egyik tengelyt hajtják, de ha a vezérlő elektronika vagy a mechanikus szerkezet megcsúszást érzékel, a másik tengelyt gyorsan bekapcsolják. A leggyakoribb kivitelek:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Lamellás tengelykapcsoló metszete szivattyúval, dugattyúval és lamellacsomaggal, mellette a szilikonolajjal töltött viszkókuplung.
Az elektronikusan vezérelt lamellás tengelykapcsoló és a viszkózus tengelykapcsoló metszete

Az ábra (a) részén a kardán felőli bemenő tengely a külső lamellakosarat, a hátsó tengelyhajtás felé vezető kimenő tengely a belső agyat forgatja; az elektromos olajszivattyú a szűrőn és a szabályozószelepen át a dugattyú mögé nyomja az olajat, a dugattyú összeszorítja a lamellákat. Ezért kell a lamellás egység olajszintjét és szűrőjét a gyártói terv szerint ellenőrizni. A (b) rész a viszkózus tengelykapcsolót mutatja: a felváltva a házhoz és az agyhoz kötött perforált lamellák között szilikonolaj van, az átvitt nyomaték a fordulatszám-különbséggel nő. A HTML-változat négy lépésben játssza le a lamellás tengelykapcsoló zárását.

Példa (Haldex típusú elrendezés). Egy keresztmotoros, elsőkerék-hajtású alapkonstrukciójú jármű hátsókerék-hajtást is kap. A váltó véghajtása egy ferde fogazatú, szöghajtóműves egységgel kardánt hajt hátra. A hátsó tengely előtt vagy a hátsó differenciálmű házában elektronikusan vezérelt lamellás tengelykapcsoló van. Alapjáratban a tengelykapcsoló nyitott; a jármű elöl hajt. Ha az ECU megcsúszást vagy erős gyorsítást észlel, az olajnyomás növelésével zárja a lamellákat, így a hátsó kerekek is kapnak nyomatékot. A zárási nyomaték csökkenthető fékezéskor, parkoláskor és nagy sebességű stabil haladáskor.

23.3.4.4 Elektromos összkerékhajtás röviden

Az elektromos és hibrid járművekben az összkerékhajtást gyakran külön villanymotorok megvalósításával érik el: az első tengelyt egy motor, a hátsó tengelyt egy másik motor hajtja; ekkor nincs mechanikus kardántengely a két tengely között. A nyomatékarány szoftveresen, nagyon pontosan szabályozható, és a regeneratív fékezés is tengelyenként megosztható. A hajtáslánc egyszerűbbnek tűnik, de a jármű tömegét, a HV-biztonságot és a hűtést a nagyfeszültségű rendszerrel együtt kell tervezni. A HV-rendszeren csak kiképzett, jogosult személy dolgozhat.

23.3.5 Kidolgozott példák

23.3.5.1 1. példa: Nyomatékmegoszlás állandó összkerékhajtásnál

Adott: A váltó kimenő nyomatéka Mv=400NmM_v = 400\,\text{Nm}. Az állandó középső kiegyenlítő alap megoszlása 40% elöl, 60% hátul.

Keresett: Az egyes tengelyre jutó nyomaték.

Megoldás:

Melöl=0,40⋅400=160Nm, M_{\text{elöl}}=0{,}40\cdot 400 = 160\,\text{Nm},

Mhátul=0,60⋅400=240Nm. M_{\text{hátul}}=0{,}60\cdot 400 = 240\,\text{Nm}.

Ellenőrzés: 160+240=400Nm160+240=400\,\text{Nm}, ami megegyezik a bemenő nyomatékkal. A tényleges áttétel ezen belül a tengelyhajtásokban tovább módosul.

23.3.5.2 2. példa: Abroncsméret-eltérés hatása a fordulatszámra

Adott: Az azonos tengelyen két gumiabroncs névleges átmérője D1=0,65mD_1 = 0{,}65\,\text{m} és D2=0,62mD_2 = 0{,}62\,\text{m} (elképzelt, kopott vagy nem megfelelő méret). A jármű haladása közben mindkét keréknek ugyanakkora úthosszat kell befutnia.

Keresett: A két kerék fordulatszám-viszonya.

Megoldás: Azonos haladási sebességnél a kerék kerületi sebessége egyenlő, ezért:

v=r1ω1=r2ω2. v = r_1 \omega_1 = r_2 \omega_2.

Így:

ω1ω2=r2r1=D2D1=0,620,65≈0,954. \frac{\omega_1}{\omega_2} = \frac{r_2}{r_1} = \frac{D_2}{D_1} = \frac{0{,}62}{0{,}65} \approx 0{,}954.

Tehát a nagyobb átmérőjű kerék lassabban forog, mint a kisebb; a fordulatszám-különbség kb. 4,6%, ami tartósan megterheli a kiegyenlítőt és az összkerékhajtás hidraulikus vagy lamellás elemeit.

Ellenőrzés: A mértékegységek egyszerűsödnek, az eredmény egy dimenzió nélküli arány, ami reális.

23.3.6 Minőségellenőrzés

Vizsgálat Módszer Jellemző ellenőrzési szempont (tanulási példa)
Gumiabroncsméret és kopás Mind a négy kerék jelölése, profilmélység, gyártói abroncsnyomás Állandó vagy automatikus AWD-nél azonos gyártói méret és típus, a tengelyeken belül hasonló kopás (ellenőrizendő: gyártói előírás)
Folyadékszint osztóműben, differenciálokban Szintdugó, olaj minősége, esetleg diagnosztikai adat Gyártói olajfajta, szint, nincs víz- vagy fémpor-tartalom (ellenőrizendő: gyártói adat)
Zaj, rángatás kanyarban Próbaut, hallgatózás Kanyarban ne legyen durva kopogás, feszítés, rángatás; 4WD kapcsolás után ne maradjon bekapcsolva száraz úton
Elektronikus AWD hibaüzenet OBD/diagnosztikai műszer Hibakód, állapotadatok: tengelykapcsoló hőmérséklete, olajnyomás, kerékfordulatok (ellenőrizendő: gyártói diagnosztikai adat)

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / hatályos előírás).

A fenti táblázat egyúttal összefoglalja a rendszer vizsgálatának fő lépéseit: mindig az adott jármű gyártói adatai az irányadók, a tünetek mögött pedig először a legalapvetőbb okokat – abroncsok, olajszint, hibakódok – kell kizárni.

23.3.7 Valós életbeli alkalmazás

Eset. Ügyfél panasza: az AWD-jármű kanyarban „darál”, mintha a fék fogná, egyenesben viszont feszül a hajtás. A szerelő először megkérdezi: mikor volt kerékcsere, milyen méretű gumik vannak, és kapcsolható-e a terepváltó. Kiderül, hogy az egyik hátsó gumiabroncs defekt miatt eltérő méretűre lett cserélve: azonos tengelyen két különböző profilmagasságú abroncs van. A diagnosztikai műszerben a kerékfordulat-jeladók eltérő fordulatot mutatnak, és az elektronikus középdifferenciál hőfokjelzése magas. A javítás: a gyártói méretű, azonos típusú abroncs felszerelése, a rendszer tesztje és a hőfokcsökkenés ellenőrzése próbaút után. A tanulság: az AWD hajtásláncot nem a motor terheli, hanem a kerékátmérő-különbség is tönkreteheti.

23.3.8 Gyakorlati útmutató

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Cél: Automatikusan kapcsolódó összkerékhajtás (elektronikus lamellás tengelykapcsoló) olajszintjének és hibakódjainak ellenőrzése diagnosztikai műszerrel, próbautassal.

  1. Jármű és adatazonosítás: kategória, típus, hajtásrendszer, gyártói modellév, osztómű-azonosító.
  2. Szükséges eszközök: emelő, alátámasztó bakok, diagnosztikai műszer, nyomatékkulcs, olajgyűjtő edény, EVE (kesztyű, védőszemüveg), munkalap.
  3. Munkavédelem: a jármű alá csak műhelyi emelőn a gyártói emelési pontokon, mechanikusan reteszelve, vagy bakra támasztva szabad bemenni (kocsiemelővel tartott jármű alá bemenni tilos); zárt térben járó motor csak kipufogógáz-elszívással; emelőn járó motorral a hajtást ne kapcsold be (összkerékhajtásnál minden kerék hajthat), a kerekek forgatása csak a gyártó szerint, az összes kerék szabad forgása mellett történhet.
  4. Ellenőrzés: olajszint/töltődugó szerelése a gyártói sorrend szerint, szivárgás, olajminőség.
  5. Diagnosztika: hibakódok kiolvasása, kerékfordulatok, tengelykapcsoló-hőmérséklet, zárási nyomaték értéke.
  6. Próbaut: csúszós alacsony tapadású úton vagy tanpályán, a gyártó által engedélyezett módon; nehéz gyorsítás, kanyar, majd száraz úton annak ellenőrzése, hogy a rendszer visszanyitja-e a tengelykapcsolót.
  7. Dokumentálás: munkalap, próbaut eredmény, esetleges hibakódok.

Tipikus hiba: a tanuló száraz úton menet közben hosszan figyeli a gyorsulást, és a tengelykapcsolót túlmelegíti; vagy az emelőn a motort erősen hajtja, ami a szabadon futó kerék miatt téves beavatkozást okozhat.

23.3.9 Tipikus hibák

  1. Nem azonos gumiabroncsok felszerelése. Az AWD-nél a legkisebb átmérőkülönbség is folyamatos fordulatszám-különbséget kényszerít, ami a középdifferenciált, viszkó vagy lamellás egységet túlmelegíti. Helyes gyakorlat: mindig azonos méretű, típusú és hasonló kopású abroncsok, a gyártó által megadott nyomásértékekkel.
  2. Száraz aszfalton kapcsolható 4WD használata. A merev összekapcsolás szélfeszülést, kopogást, hajtáslánc-törést okozhat. Helyes gyakorlat: csak csúszós, laza, terepes úton kapcsoljuk be, és a gyártói sebességhatárt tartsuk be.
  3. Az összkerékhajtást úgy ellenőrzik, hogy az emelőn gázt adnak. Ez nem reprezentálja a valós tapadási viszonyokat, és veszélyes is. Helyes gyakorlat: próbaút megfelelő körülmények között, diagnosztikai adatokkal alátámasztva.
  4. A felezőt menet közben, kuplung nélkül kapcsolják. A hajtómű sérülhet. Helyes gyakorlat: álló jármű, kuplung és üzemi fék, a gyártói utasítás szerinti kapcsolóhelyzet.

23.3.10 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a középső kiegyenlítő az első és hátsó tengely fordulatszám-különbségét engedi? (Indoklás egy mondatban.)
  2. Mi a különbség a kapcsolható 4WD és az automatikusan kapcsolódó AWD között?
  3. Miért okozhat hibát az azonos tengelyen lévő eltérő gumiabroncsméret?
  4. Milyen alapállapotban hajt a Haldex-rendszerű jármű, és mi zárja a lamellákat?
  5. Mi a felezőváltómű feladata?

23.3.11 Az önellenőrzés megoldásai

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A középső kiegyenlítő biztosítja, hogy az első és hátsó tengely kanyarban eltérő fordulatszámon foroghasson, így a hajtáslánc nem feszül.
  2. A kapcsolható 4WD-t a vezető kapcsolja, és merev összeköttetést hoz létre; az automatikus AWD alapállapotban egyik tengelyt hajtja, és a vezérlő elektronika/fizikai jelenség a megcsúszás vagy az üzemállapot alapján fokozatmentesen kapcsolja be a másik tengelyt.
  3. Mert a kisebb átmérőjű kerék gyorsabban forog, a nagyobb lassabban, ami tartós fordulatszám-különbséget, súrlódást és hőt okoz a kiegyenlítőben vagy a kapcsoló szerkezetben.
  4. Alapban az első tengely hajt; az elektronikus vezérlésű olajszivattyú és lamellacsomag a kerékfordulat-, gyorsulás-, kormány- és egyéb jelek alapján nyomást épít, és zárja a lamellákat.
  5. A felező (terepváltó) a nyomatékot az első és hátsó tengely között osztja el, és alacsony fokozatában lassítja a járművet, miközben a keréknyomatékot erősen megnöveli.

23.3.12 Feladatok

1. feladat (A) Nevezze meg az összkerékhajtás három fő rendszertípusát, és adja meg mindegyik jellemzőjét egy mondatban.

2. feladat (A) Egy állandó összkerékhajtású jármű középső kiegyenlítője 45% elöl, 55% hátul arányban osztja a 360 Nm nyomatékot. Számítsa ki a két tengelyre jutó nyomatékot.

3. feladat (B) Egy hajtásláncban az első és hátsó tengely áttétele azonos, az abroncsátmérő az első tengelyen 0,64 m, a hátsón 0,61 m. Hányszoros fordulatszámmal forog a hátsó kerék az elsőhöz képest azonos haladási sebességnél?

4. feladat (B) Sorolja fel a kapcsolható összkerékhajtású jármű vezetőjének teendőit a felezőváltó bekapcsolása előtt, és indokolja, miért tilos száraz aszfalton tartósan merev 4WD-t használni.

5. feladat (C) Miért előnyös az elektronikusan vezérelt lamellás tengelykapcsoló a viszkókuplunghoz képest? Válaszában térjen ki a reakcióidőre és a szabályozhatóságra.

6. feladat (D) Egy AWD jármű kanyarban hátulról kopogó, rángató zajt ad, a diagnosztikai műszer szerint a hátsó tengelykapcsoló hőmérséklete magas, de hibakód nincs. A gumik azonos tengelyen belül eltérő méretűek. Mi a legvalószínűbb ok, és hogyan ellenőrizné?

23.3.13 A feladatok megoldásai

1. feladat megoldása. Állandó összkerékhajtás középső kiegyenlítővel; kapcsolható 4WD felezővel; automatikusan kapcsolódó AWD (viszkó vagy elektronikus lamellás tengelykapcsoló). Jellemzők: állandó rendszer mindig hajt, és kiegyenlíti a tengelyfordulatokat; kapcsolható csak külön kapcsolásra köt mereven; automatikus alapban egyik tengelyt hajt, és szükség szerint kapcsol.

2. feladat megoldása.

Melöl=0,45⋅360=162Nm, M_{\text{elöl}}=0{,}45\cdot 360 = 162\,\text{Nm},

Mhátul=0,55⋅360=198Nm. M_{\text{hátul}}=0{,}55\cdot 360 = 198\,\text{Nm}.

Ellenőrzés: 162+198=360Nm162+198=360\,\text{Nm}, megfelel. ∎

3. feladat megoldása. Azonos v sebességnél r1ω1=r2ω2r_1\omega_1=r_2\omega_2, így

ωhátulωelöl=relölrhátul=DelölDhátul=0,640,61≈1,049. \frac{\omega_{\text{hátul}}}{\omega_{\text{elöl}}}=\frac{r_{\text{elöl}}}{r_{\text{hátul}}}=\frac{D_{\text{elöl}}}{D_{\text{hátul}}}=\frac{0{,}64}{0{,}61}\approx 1{,}049.

A hátsó kerék kb. 4,9%-kal gyorsabban forog, ami tartós feszítést okoz. ∎

4. feladat megoldása. Teendők: álló jármű, kuplung kinyomva, üzemi fék behúzva, a felező kart/gyártói kapcsolót az előírt helyzetbe állítani, majd a visszajelzőt ellenőrizni. Száraz aszfalton a merev 4WD miatt az első és hátsó tengely kanyarban eltérő utat tenne meg, de a merev összeköttetés miatt ezt nem engedi, ezért a hajtáslánc csavarodik, a gumik csikorognak, kopnak, és hajtáslánc-törés is lehet. ∎

5. feladat megoldása. Az elektronikusan vezérelt lamellás tengelykapcsoló gyorsabban, jellemzően milliszekundumos tartományban képes beavatkozni, míg a viszkókuplung a fordulatszám-különbség és a gél felmelegedése után nyomatékosít. A lamellás rendszer a vezérlő ECU jelei alapján aktívan, megcsúszás előtt is növelheti a zárási nyomatékot, fékezéskor és stabil haladáskor pedig csökkentheti; így a járműdinamikai beavatkozásokkal (pl. ESP, ABS) jobban összehangolható. A viszkókuplung egyszerűbb és olcsóbb lehet, de a reakciója termikus, nem előrevezérelt. ∎

6. feladat megoldása. Legvalószínűbb ok: a tengelyen belüli eltérő abroncsátmérő miatt a hátsó differenciálzár vagy a tengelykapcsoló folyamatosan csúsztat. Ellenőrzés: a gyártói gumiabroncsméret-jelölések és profilmélység mérése, kerékfordulatok összehasonlítása diagnosztikai műszerrel, a tengelykapcsoló hőmérsékletének és a differenciálolaj színének/szintjének ellenőrzése. Javítás: a megfelelő méretű, azonos típusú abroncs felszerelése, a hőmérséklet-jel ellenőrzése, próbaut. ∎

23.3.14 Rövid összefoglaló

Az összkerékhajtás három fő típusa: állandó, kapcsolható és automatikusan kapcsolódó. Az állandó rendszer középső kiegyenlítővel juttat nyomatékot mindkét tengelyre, így kanyarban a tengelyek fordulatszám-különbsége kiegyenlítődik. A kapcsolható 4WD a vezető által bekapcsolt merev összeköttetést jelent, rendszerint felezőváltóval; száraz aszfalton tartós használata tilos, mert a hajtáslánc feszül és sérül. Az automatikus AWD viszkó- vagy elektronikusan vezérelt lamellás tengelykapcsolóval csak szükség esetén kapcsolja be a másik tengelyt; a modern rendszer gyors, előrevezérelt és fokozatmentes zárást biztosít. Az elektromos összkerékhajtás külön tengelymotorokkal dolgozik, szoftveres nyomatékmegosztással. Valamennyi rendszernél kulcsfontosságú az azonos abroncsméret és a hasonló kopás: az eltérő kerékátmérő tartós fordulatszám-különbséget, hőfejlődést és hajtáslánc-kopást okoz. A gyakorlatban a diagnosztikai műszer, az olajszint-ellenőrzés és a próbaut együttesen ad megbízható hibafeltárást. Továbbvitt eredmény. Az összkerékhajtás-típusokat a(z) Kardán, féltengely, csuklók és kiegyenlítőmű szerelése alfejezet használja a szerelési munkáknál.

23.3.15 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: gyártói javítási utasítások, jármű- és hajtáslánc-szerkezettan tankönyvek, gépjármű-villamossági és diagnosztikai szakirodalom, ISO/MSZ szabványok.

Ellenőrizendő állítások: a konkrét gyártói kapcsolási sebességhatárok, az osztómű áttételi tartománya, a Haldex-rendszerű nyomaték- és nyomásértékek, a gumiabroncs-méretekre vonatkozó gyártói követelmények, valamint az összkerékhajtás-diagnosztika adatparaméterei. Az itt bemutatott értékek tanulási példák, ezért minden esetben ellenőrizendő: a gyártói javítási adat.