17.6 Feltöltés: turbófeltöltő, változtatható geometria, mechanikus és dinamikus feltöltés

Egy 2,0 literes, turbófeltöltős dízellel szerelt autó azzal a panasszal érkezik a műhelybe, hogy gyengébb lett, és a motorhiba-lámpa világít. A rendszerteszter P0299 kódot mutat: „töltőnyomás túl alacsony”. Mielőtt a tanuló drága turbót cserélne, meg kell értenie, hogy a hiba éppúgy lehet a nyomóoldali légcső repedése, a szabályozószelep vagy a töltőlevegő-hűtő tömítésének hibája. Ez a fejezet a feltöltés elvétől elvezet a szerkezeti felépítésig és az üzemeltetési tanulságokig.

17.6.1 Szemléletes kép: a turbófeltöltő levegő- és kipufogógáz-útja

A turbófeltöltőt egyszerűsítve így ábrázolhatjuk: a légszűrőből érkező levegő a kompresszorba kerül, ahol a nyomása megnő, majd a töltőlevegő-hűtőn át a motor hengereibe jut. A hengerekből távozó kipufogógáz viszont a turbina kerekét forgatja meg, mielőtt a kipufogórendszerbe távozna; a turbina és a kompresszor közös tengelyen van, ezért a kipufogógáz energiája hajtja a sűrítést. Az alábbi vázlaton a folytonos vonal a levegő, a pont-vonalas a kipufogógáz útját, a szaggatott vonal a turbinát és a kompresszort összekötő közös tengelyt (a hajtáskapcsolatot) jelöli.

Statikus változat (mint a PDF-ben)A levegő a kompresszoron és a töltőlevegő-hűtőn át a hengerekbe, a kipufogógáz a turbinán át a kipufogóba jut; a turbina közös tengelyen hajtja a kompresszort.
A turbófeltöltő levegő- és kipufogógáz-útja: hideg ág (légszűrő → kompresszor → töltőlevegő-hűtő → fojtószelep → szívócső), forró ág (gyűjtőcső → turbina, wastegate-megkerülővel → katalizátor/DPF); a turbina és a kompresszor közös tengelyen (szaggatott)

Az ábra jól mutatja, hogy a turbófeltöltőnek két fő szekciója van: a hideg oldal (kompresszor, töltőlevegő-hűtő) és a forró oldal (turbina, kipufogóoldal), amelyeket egy vékony tengely köt össze.

17.6.2 A feltöltés célja és alapelve

Definíció. A feltöltés olyan eljárás, amellyel a motor hengereibe a szívólöket alatt a környezeti nyomásnál nagyobb nyomású levegőt (vagy keveréket) juttatunk, így ugyanakkora hengertérfogatba több oxigén kerül, és nagyobb tüzelőanyag-mennyiség égethető el, növelve a középnyomást és a teljesítményt.

Szívómotorban a hengerbe jutó levegő tömegét alapvetően a henger térfogata, a szívócső áramlási veszteségei és a szívószelep-időzítés határozza meg. A környezeti nyomásnál nagyobb (jellemzően 1,5–2,5 bar abszolút; ellenőrizendő) töltőnyomással a beszívott levegő tömegét megnöveljük, ezért az effektív középnyomás is megnő.

Összefüggés. Jó közelítéssel az effektív középnyomás és a teljesítmény arányos a hengerbe jutó levegő tömegével, feltéve, hogy a tüzelőanyag-ellátás és az égés hatásfoka nem romlik. A beszívott levegő tömegét az ideális gáztörvényből számolhatjuk:

p=ρRlevegőT,azazρ=pRlevegőT,p =\rho R_{\text{levegő}} T, \quad \text{azaz} \quad \rho = \frac{p}{R_{\text{levegő}} T},

ahol pp a levegő abszolút nyomása, TT az abszolút hőmérséklete, Rlevegő≈287J/(kg K)R_{\text{levegő}}\approx 287\,\text{J/(kg K)} a levegő gázállandója, ρ\rho a sűrűsége.

A feltöltött négyütemű motor p–V diagramjában a szívóütem alatt a hengerben uralkodó nyomás magasabb, mint a szívómotornál, ezért a diagram területe, azaz az egy ciklus alatt végzett munka nagyobb. Ezzel együtt a csúcsnyomás és a kipufogógáz-hőmérséklet is nő, ezért a feltöltött motorok szelepeit, dugattyúját, tömítéseit és hűtőrendszerét nagyobb hő- és nyomásigénybevételre tervezik, a sűrítési arányt pedig gyakran alacsonyabbra veszik.

Töltési elvek. A feltöltéshez szükséges mechanikai energiát többféle forrásból vehetjük:

A gyakorlatban legelterjedtebb a kipufogógáz-turbófeltöltő.

17.6.3 Kipufogógáz-turbófeltöltés elve, szerkezete

A kipufogógáz-turbófeltöltő (turbocharger; a műhelyben egyszerűen „turbó”) a kipufogógáz energiáját két lépésben hasznosítja. A kipufogógáz először a turbinaházba érkezik, ahol a turbinakerék lapátjain expandál, és megforgatja a tengelyt. A tengely másik végén a kompresszorkerék található, amely a légszűrőből szívott légköri levegőt felgyorsítja, majd a diffúzorban a sebességből nyomást állít elő. A sűrített levegő a töltőlevegő-hűtőbe, onnan pedig a szívószelepekhez jut.

Szerkezeti részek:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Turbófeltöltő kivágva: turbina és kompresszor közös tengelyen, csapágyház olajjal, wastegate.
A turbófeltöltő sematikus hosszmetszete: ① turbinaház (csiga), ② turbinakerék, ③ közös tengely, ④ csapágyház olajbe- és -kivezetéssel, ⑤ kompresszorkerék, ⑥ kompresszorház, ⑦ wastegate-szelep és működtető (nyomásdoboz), ⑧ VTG-változat állítható vezetőlapát-gyűrűje (betét)

A metszeten a friss levegő tengelyirányban érkezik a kompresszorkerékre, és a csigaházból sugárirányban, sűrítve távozik; a kipufogógáz a turbinacsigán át a kerék kerülete felől lép be, és tengelyirányban távozik. A csapágyházba felülről érkezik a nyomóolaj, alul széles csatornán folyik vissza. Az interaktív változatban a levegőoldal, a gázoldal és az olajkör külön is megjeleníthető, és a wastegate nyitott állapota is megnézhető.

A turbófeltöltő tengelyének nagy fordulatszáma és a forró oldala miatt a kenés és a hűtés életfontosságú. A csapágyazásba a motor kenőköréből érkezik az olaj; a kipufogóoldali hőterhelés miatt modern motoroknál a motor leállítása után elektromos hűtőszivattyú keringteti a hűtőfolyadékot.

17.6.3.1 Töltőnyomás-szabályozás wastegate-tel

A kipufogógáz energiája a motor terhelésével és fordulatszámával nő, ezért szabályozás nélkül a turbó nagy terhelésnél túl nagy nyomást állítana elő. A klasszikus megoldás a wastegate (kipufogóoldali megkerülő szelep): amikor a töltőnyomás eléri az előírt értéket, a szelep a kipufogógáz egy részét közvetlenül a turbina mellett elvezeti a kipufogórendszerbe, így a turbina teljesítménye és a kompresszor nyomása korlátozódik.

A wastegate-et a motorvezérlő elektromos vagy pneumatikus szeleppel működteti. A vezérlő a tényleges töltőnyomást töltőnyomás-érzékelővel figyeli, és a beavatkozóval a kért és a mért nyomás különbségét szabályozza. A nyitott wastegate tipikusan légtömegáram- és töltőnyomás-csökkenést, a beragadt, zárt wastegate viszont túltöltést okozhat. A túltöltést a diagnosztika P0234 jellegű kóddal és motorvédelmi üzemmóddal érzékelteti.

Előírás. A gyártói töltőnyomás-értékek mindig abszolút vagy túlnyomás formában vannak megadva; javítás előtt mindig az adott jármű értékét kell kiválasztani a gyártói javítási adatbázisból. Az itt szereplő példák tanulási célúak.

A töltőlevegő-hűtő (charge air cooler, intercooler) feladata a sűrített levegő hőmérsékletének csökkentése, mert a kompresszió a levegőt melegíti. A hűtő két szempontból előnyös: a hidegebb levegő sűrűbb, így nagyobb oxigénmennyiség jut a hengerbe, és a hidegebb töltet csökkenti a kopogás hajlamát Otto-motoroknál. A töltőlevegő-hűtő gyakran levegő–levegő hőcserélő, de dízelmotoroknál víz–levegő változat is előfordul.

17.6.4 Turbófeltöltés dinamikai problémái és fejlett megoldások

A turbófeltöltő fő hátránya a turbólyuk (turbo lag): kis fordulatszámon és kis kipufogógáz-áramnál a turbina lassan gyorsul, így a töltőnyomás csak késve nő a fojtószelep hirtelen nyitásakor. Ennek csökkentésére több szerkezeti megoldás terjedt el.

Változtatható geometriájú turbó (VGT). A VGT turbinaház beömlő részén a motorvezérlő által mozgatott, állítható terelőlapátok vannak. Kis kipufogógáz-áramnál a lapátok szűkítik a keresztmetszetet, ezért a gáz sebessége a turbinakeréknél nagyobb lesz, és a turbina gyorsabban felpörög. Nagy terhelésnél a lapátok nyitnak, a nagyobb gázáram pedig akadály nélkül expandál. A VGT így a turbólyukat jelentősen csökkenti, de a lapátok hőtől és kokszolódástól beragadhatnak, ezért a kipufogógáz és a vezérmű időzítése, az olajfogyasztás és az égés minősége befolyásolja az élettartamát.

Kétfokozatú (tandem vagy soros) feltöltés. Nagy teljesítménysűrűségnél egyetlen turbó nem fed le elég széles fordulatszám-tartományt. A két turbót gyakran sorba kötik: egy kisebb turbó a kis gázáramú, egy nagyobb a nagy gázáramú tartományban hatékony. A két turbó átváltása a motor vezérlőrendszerével szabályozott. Egyes elrendezésekben a hengersorokat külön turbók táplálják (párhuzamos két turbó), vagy a turbinaház két külön csatornával rendelkezik (twin-scroll), ami a kipufogógáz-lüktetést jobban kihasználja.

Elektromos rásegítés. A turbótengelyre épített villanymotor kis fordulatszámon meghajthatja a kompresszort, így szinte azonnal felépül a töltőnyomás. A rendszer nagyobb villamos teljesítményt igényel, ezért 48 V-os fedélzeti hálózattal vagy hibrid hajtással kombinálják; egyes megoldások a kipufogógáz többletenergiáját generátorként vissza is termelik (ellenőrizendő: a konkrét rendszer gyártói adatai).

17.6.5 Comprex, mechanikus feltöltők és dinamikus feltöltés

Comprex (nyomáshullám-feltöltő). A Comprex egy cellás dobra hasonlító forgórészt használ, amely a kipufogógáz nyomáshullámát közvetlenül a szívólevegőre viszi át. A kipufogógáz és a friss levegő nem keveredik, a dobban a nyomáshullámok hatnak a levegőre. A rendszer nagyon gyors válaszú, de a szerkezet bonyolultsága és az érzékenysége miatt ma már ritkán fordul elő. A régi járműveken találkozhatunk vele, ezért a diagnosztikánál a gyártói adatot kell követni.

Mechanikus feltöltők. A mechanikus feltöltő a kompresszort közvetlenül a főtengelyről, ékszíjjal vagy lánccal hajtja, ezért nincs turbólyuk. Két elterjedt típusa:

A mechanikus feltöltő a hajtási teljesítmény egy részét elvonja, ezért fogyasztásnövelő lehet; általában elektromágneses tengelykapcsolóval kiiktatható, amikor nincs szükség feltöltésre.

Dinamikus (rezonancia-) feltöltés. A szívócsőben a levegő oszcillál: amikor a szívószelep zár, a levegőoszlop tehetetlensége nyomáshullámot indít, amely a csővégen visszaverődik. Ha a csőhosszt és a fordulatszámot úgy hangolják, hogy a visszavert nyomáshullám a szívóütem végén, a szívószelep zárása előtt érkezzen a szelephez, akkor a többletnyomás további levegőt juttat a hengerbe, és a henger töltési foka megnő. Ez nem igazi sűrítő, hanem rezonanciahatás. A gyártók változtatható hosszúságú szívócsövekkel vagy átkapcsolható rezonanciatartályokkal szélesítik a kedvező fordulatszám-tartományt.

17.6.6 Kidolgozott példa számítás: a töltőlevegő-hűtő hatása a levegősűrűségre

Egy feltöltött motor a kompresszor után 1,8 bar abszolút nyomást állít elő. A töltőlevegő-hűtő nélkül a hőmérséklet 120 °C, a hűtővel pedig 60 °C lenne. Hány százalékkal nő a beszívott levegő sűrűsége a hűtő hatására?

A levegő sűrűsége:

ρ=pRlevegőT.\rho = \frac{p}{R_{\text{levegő}} T}.

A nyomás állandó: p=1,8bar absz.=1,8⋅105Pap = 1{,}8\,\text{bar absz.} = 1{,}8\cdot 10^5\,\text{Pa}, Rlevegő=287J/(kg K)R_{\text{levegő}}=287\,\text{J/(kg K)}.

A sűrűség növekedése:

ρ2−ρ1ρ1⋅100=1,883−1,5961,596⋅100≈18%.\frac{\rho_2-\rho_1}{\rho_1}\cdot 100=\frac{1{,}883-1{,}596}{1{,}596}\cdot 100\approx 18\%.

A hűtő tehát mintegy 18%-kal nagyobb oxigéntömeg bevitelét teszi lehetővé, ezért a teljesítmény is hasonló arányban növekedhet. A példa jól mutatja, miért nem szabad a töltőlevegő-hűtőt kiiktatni.

17.6.7 Kidolgozott példa számítás: a feltöltött motor teljesítményének becslése

Adott: egy négyütemű motor teljes lökettérfogata VH=0,002m3V_H=0{,}002\,\text{m}^3 (2,0 liter), fordulatszáma n=40001/minn=4000\,\text{1/min}. Szívó üzemmódban az effektív középnyomás pe,sz=9bar=9⋅105Pap_{\text{e,sz}}=9\,\text{bar}=9\cdot 10^5\,\text{Pa}, feltöltéssel pe,f=14bar=1,4⋅106Pap_{\text{e,f}}=14\,\text{bar}=1{,}4\cdot 10^6\,\text{Pa}.

Keresett: az effektív teljesítmény mindkét esetben.

Képlet: négyütemű motornál, ha nn-et 1/min-ben adjuk meg,

Pe=peVHn120.P_{\text{e}}=\frac{p_{\text{e}}V_H n}{120}.

Szívó üzemmódban:

Pe,sz=9⋅105⋅0,002⋅4000120=60000W=60kW.P_{\text{e,sz}}=\frac{9\cdot 10^5\cdot 0{,}002\cdot 4000}{120}=60\,000\,\text{W}=60\,\text{kW}.

Feltöltéssel:

Pe,f=1,4⋅106⋅0,002⋅4000120=93333W=93,3kW.P_{\text{e,f}}=\frac{1{,}4\cdot 10^6\cdot 0{,}002\cdot 4000}{120}=93\,333\,\text{W}=93{,}3\,\text{kW}.

Ellenőrzés: a feltöltött teljesítmény 56%-kal nagyobb, ami összhangban van azzal, hogy a középnyomás 9-ről 14 barra nőtt. A 2,0 literes dízel 93 kW értéke reális. Az adatok tanulási példák.

Hibás gondolatmenet: ha a töltőnyomást túlnyomásként kezeljük abszolút helyett, a sűrűségszámítás téves lesz. Például ha a 1,8 bar túlnyomást 1,8 bar abszolút nyomásnak vesszük, a kiszámolt sűrűség alacsonyabb, mint a valós, ami hibás teljesítménybecsléshez vezet. A motorirányítás mindig abszolút nyomásban adja a töltőnyomás-érzékelő jelét.

17.6.8 Minőségellenőrzés: mit mérünk a turbófeltöltőn?

17.6.9 Valós életbeli alkalmazás – hibakeresési eset

Ügyfélpanasz: a dízel autó gyenge, emelkedőn nem húz, és a motorhiba-lámpa világít.

Tünet rögzítése: a motor alapjáraton stabilan jár, nagy fordulatszámon azonban nincs átütő ereje, a kipufogóból enyhe fekete füst és füttyhang hallatszik.

Hipotézisek: a fekete füst miatt a levegőellátás kevesebb, mint amit a motorirányítás a befecskendezéshez feltételez. Lehet nyomóoldali szivárgás, beragadt wastegate vagy VGT, sérült töltőlevegő-hűtő, esetleg a kompresszorkerék károsodása.

Mérés és vizsgálat: a rendszerteszterrel kiolvasott hibakód P0299 – töltőnyomás túl alacsony (a szám csak példa, ellenőrizendő: a konkrét jármű kódja). Élő adatban a kért töltőnyomás 2500 1/min terhelésnél 2,2 bar abszolút, a mért töltőnyomás viszont csak 1,45 bar abszolút. A VGT aktuátor mozgatása szabályos, a tengelyhézag a gyártói határ alatt van. A nyomóoldali rendszer szivárgásvizsgálatánál a töltőlevegő-hűtő kimenő oldalán lévő egyik tömlőbilincs alól erős levegőszivárgás hallható, a tömlő felülete olajpárás.

Ok: a nyomóoldali cső tömítése a hőterhelés miatt elöregedett, a bilincs nem zárt tökéletesen, ezért a sűrített levegő egy része elveszett, a motor fekete füstöt és hibakódot produkált.

Javítás: a hibás tömlő és tömítés cseréje, a bilincs megfelelő nyomatékkal történő meghúzása (ellenőrizendő: gyártói nyomaték), majd a rendszer ismételt szivárgásvizsgálata. A hibakód törlése, a readiness-értékek ellenőrzése.

Ellenőrzés: próbaút után a mért töltőnyomás 2,2 bar abszolút értéket ér el, a füst és a hiba megszűnt.

Továbbvitt eredmény. A turbófeltöltő működését, a töltőnyomás-szabályozást és a tipikus hibákat a Levegőellátás, kipufogórendszer, turbófeltöltő és fogyasztásmérés diagnosztikája alfejezetben használjuk tovább, ahol a rendszerteszteres élő adatokat, a szivárgásvizsgálatot és a VGT működtetését részletes mérési lépésként gyakoroljuk.

17.6.10 Üzemeltetési tudnivalók és tipikus hibák

Figyelem. A turbófeltöltő forró oldala járó motor után hosszú ideig 200 °C fölé hevülhet; a kipufogóoldali alkatrészek érintése égési sérülést okoz. A kompresszor szívó- vagy nyomócsövét levéve a motort beindítani tilos: a nagy fordulatú kompresszorkerék ujjat, ruhát, rongyot, szerszámot szív be (súlyos csonkolásos sérülés, a turbó szétroncsolódása). A turbótengely játékát és a lapátokat csak álló, lehűlt motornál, kulcs nélkül vagy levett akkumulátorsaruval vizsgáld. Járó motor forgó részei közelében laza ruha, ékszer és kesztyű nem lehet. A forró oldalhoz csak a gyártói várakozási idő és lehűlés után szabad hozzányúlni.

Kenés, hűtés, olajminőség. A turbó tengelyét a motorolaj keni, és a forró oldal hőjének egy részét is elvezeti. Használjunk kizárólag a gyártói specifikációnak megfelelő olajat és olajcsere-periódust (ellenőrizendő: a motor előírása). A szennyezett vagy elhasználódott olaj kokszot rak le a csapágyban, ami a tengely megfogásához vezethet. Indítás után ne terheljük hidegen a turbót, és leállítás előtt adjunk időt a hőmérséklet csökkenésére; modern járműveken ezt az elektromos hűtőszivattyú is segíti.

Tipikus hibák:

Környezetvédelem. A turbófeltöltőn át szivárgó motorolaj a kipufogógázba jutva kék füstöt okozhat, és károsítja a katalizátort vagy a részecskeszűrőt. A szivárgó olajat, hűtőfolyadékot és a kipufogógáz-utókezelés alkatrészeit veszélyes hulladékként kell gyűjteni. A katalizátor, a DPF, az EGR vagy más kibocsátáscsökkentő rendszer eltávolítása és hatástalanítása tilos (ellenőrizendő: hatályos környezetvédelmi és közúti jogszabály).

17.6.11 Tipikus hibák feladatmegoldás közben

17.6.12 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis: a wastegate a kompresszor oldali túlnyomást engedi le.
  2. Miért növeli a töltőlevegő-hűtő a motor teljesítményét?
  3. Számítsa ki a levegő sűrűségét 2,0 bar abszolút nyomáson és 70 °C hőmérsékleten (Rlevegő=287J/(kg K)R_{\text{levegő}}=287\,\text{J/(kg K)}).
  4. Melyik feltöltőtípusnak nincs turbólyukja: a kipufogógáz-turbófeltöltő vagy a mechanikus Roots-feltöltő?
  5. Hiba esetén a rendszerteszter élő adata 2,5 bar kért töltőnyomást, de csak 1,6 bar mért töltőnyomást mutat. Mi a két legvalószínűbb ok?

17.6.13 Feladatok

1. feladat (A). Határozza meg a feltöltés fogalmát, és írja le a kipufogógáz-turbófeltöltő két fő oldalát.

2. feladat (A). Egy turbófeltöltő kompresszora után a levegő nyomása 1,9 bar abszolút, hőmérséklete 65 °C. Számítsa ki a levegő sűrűségét, ha Rlevegő=287J/(kg K)R_{\text{levegő}}=287\,\text{J/(kg K)}.

3. feladat (B). Magyarázza el, hogyan csökkenti a VGT a turbólyukat, és milyen szerkezeti elemet mozgat a motorvezérlő.

4. feladat (B). Miben különbözik a Roots-feltöltő a csavarkompresszortól a sűrítés módjában, és hogyan kapcsolódik a hajtásuk a motorhoz?

5. feladat (C). Hasonlítsa össze a turbófeltöltőt, a mechanikus feltöltőt és az elektromos rásegítésű turbót a válaszidő és a hatásfok szempontjából. Melyiket választaná egy főként városban használt, kis lökettérfogatú benzinmotorhoz, és miért?

6. feladat (D). Egy autó rendszerteszterrel P0234 – túltöltés hibakódot mutat. A mért töltőnyomás 2,7 bar abszolút, a kért 1,8 bar abszolút. A szívó- és nyomóoldalon nincs szivárgás. Mely alkatrészeket ellenőrizné először, és milyen mérésekkel? (A feladat a turbófeltöltő későbbi diagnosztikáját készíti elő.)

17.6.14 Megoldások

17.6.14.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A wastegate a kipufogógáz egy részét a turbina megkerülésével vezeti el, ezért a turbina hajtását csökkenti. A kompresszor oldali nyomást a motorvezérlő szabályozza, nem a wastegate vezeti le közvetlenül.
  2. A töltőlevegő-hűtő csökkenti a sűrített levegő hőmérsékletét, ezáltal nő a sűrűsége és a hengerbe jutó oxigén tömege. Otto-motoroknál a hidegebb töltet a kopogás hajlamát is csökkenti.
  3. T=70∘C=343KT=70\,{}^{\circ}\text{C}=343\,\text{K}, p=2,0⋅105Pap=2{,}0\cdot 10^5\,\text{Pa}, ρ=2,0⋅105287⋅343=2,03kg/m3\rho=\frac{2{,}0\cdot 10^5}{287\cdot 343}=2{,}03\,\text{kg/m}^3.
  4. A mechanikus Roots-feltöltőnek nincs turbólyukja, mert a kompresszort a főtengely közvetlenül hajtja.
  5. A legvalószínűbb okok: (1) nyomóoldali szivárgás a légcsöveken vagy a töltőlevegő-hűtőn; (2) a wastegate vagy a VGT szabályozója beragadt, és a turbina nem éri el a kért nyomást.

17.6.14.2 Feladatok – megoldások

1. feladat. A feltöltés olyan eljárás, amellyel a hengerbe a környezeti nyomásnál nagyobb nyomású levegőt juttatunk, így több oxigén kerül az égéstérbe, és nagyobb középnyomás, teljesítmény érhető el. A kipufogógáz-turbófeltöltő két oldala: a forró oldal (turbina, kipufogóoldal) és a hideg oldal (kompresszor, töltőlevegő-hűtő). A két oldalt a közös tengely köti össze.

2. feladat. T=65∘C=338KT=65\,{}^{\circ}\text{C}=338\,\text{K}, p=1,9⋅105Pap=1{,}9\cdot 10^5\,\text{Pa}.

ρ=pRlevegőT=1,9⋅105287⋅338=1,96kg/m3.\rho=\frac{p}{R_{\text{levegő}}T}=\frac{1{,}9\cdot 10^5}{287\cdot 338}=1{,}96\,\text{kg/m}^3.

Ellenőrzés: 1,9 bar és kb. 65 °C levegő sűrűsége 1,9–2,0 kg/m³ körüli, tehát reális.

3. feladat. A VGT turbinaház beömlőjénél a motorvezérlő által mozgatott, állítható terelőlapátok helyezkednek el. Kis kipufogógáz-áramnál a lapátok szűkítik a turbina előtti keresztmetszetet, ezért a gáz sebessége a turbinakeréknél megnő, és a turbina gyorsabban pörög fel, így csökken a turbólyuk. Nagy terhelésnél a lapátok nyitnak, hogy a nagy gázáram akadálytalanul expandáljon.

4. feladat. A Roots-feltöltőben két, ellentétes irányban forgó, azonos méretű forgórész között a levegő a ház mentén a nyomóoldalra szorul, a sűrítés nagy része a nyomóoldalon jön létre. A csavarkompresszorban két, egymásba kapcsolódó csavarfelületű forgórész közötti gáztér a forgás alatt folyamatosan csökken, így belső sűrítés történik, jobb hatásfokkal. Mindkettő mechanikusan, a főtengelyről ékszíjjal vagy lánccal hajtható, és gyakran elektromágneses tengelykapcsolóval kiiktatható.

5. feladat. A turbófeltöltő a kipufogógáz energiáját hasznosítja, ezért a hajtási vesztesége kicsi, de a válaszideje a kipufogógáz-áram miatt lassabb (turbólyuk). A mechanikus feltöltő a főtengelyről kap hajtást, ezért nincs turbólyukja, de állandó hajtási teljesítményt emészt, ami rontja a hatásfokot. Az elektromos rásegítésű turbó a turbófeltöltő jó hatásfokát ötvözi a gyors villamos válasszal, de nagy villamos teljesítményt igényel. Városi használatú, kis lökettérfogatú benzinmotorhoz, ahol a gyors gázreakció és a jó hatásfok egyaránt fontos, a kis wastegate-es (esetleg twin-scroll vagy 48 V-os elektromos rásegítésű) turbó a jellemző választás; a VGT benzinmotoron a magas kipufogógáz-hőmérséklet miatt ritka és drága (ellenőrizendő: konkrét gyártói megoldások); a klasszikus mechanikus feltöltő a válaszidejével jó, de rosszabb fogyasztásával kompromisszumos.

6. feladat. Elsőként a wastegate működését ellenőriznénk: a rendszerteszterrel mozgatjuk a beavatkozót, és megfigyeljük, mozog-e a szelep. Ezután a VGT lapátokat vizsgálnánk: a beavatkozó teszt során a lapátok elakadásmentes mozgását figyeljük. Ellenőriznénk a töltőnyomás-érzékelő élő jelét is, hogy nem téves jelet ad-e. Ha a szabályozó elemek stimmelnek, a szívó- és nyomóoldali szivárgást is ki kell zárni, de a feladat szerint nincs szivárgás. A hiba tipikusan beragadt, zárt wastegate vagy VGT lapát. Javítás után a kért és mért töltőnyomásnak ismét össze kell hangolódnia, és a hibakódot törölni kell.

17.6.15 Rövid összefoglaló

A feltöltés a hengertérfogat azonos mérete mellett növeli a beszívott levegő tömegét, ezzel a középnyomást és a teljesítményt. A kipufogógáz-turbófeltöltő a kipufogógáz energiáját hasznosítja: a kipufogógáz a turbinát, a közös tengelyen át a kompresszort hajtja, a sűrített levegő a töltőlevegő-hűtőbe, majd a hengerekbe jut. A töltőnyomást klasszikusan wastegate vagy változtatható geometriájú lapátrendszer szabályozza. A VGT csökkenti a turbólyukat, a kétfokozatú és elektromos rásegítésű rendszerek további dinamikai javulást hoznak. A Comprex, a Roots- és csavarkompresszor, valamint a rezonancia-feltöltés eltérő energiaforrású megoldások. Az üzemeltetésben kritikus a gyártói olajminőség, a légszűrő állapota, a hűtés és a leállítás előtti hőfok-csökkentés. A leggyakoribb hibák: szivárgás a nyomóoldalon, elégtelen kenés, kokszosodás, a wastegate/VGT beragadása, idegen tárgy okozta kompresszorkerék-sérülés. Továbbvitt eredmény: a turbófeltöltő felépítését, a töltőnyomás-szabályozást és a tipikus hibákat a Levegőellátás, kipufogórendszer, turbófeltöltő és fogyasztásmérés diagnosztikája alfejezetben töltőnyomás-mérés, szivárgásvizsgálat és beavatkozó tesztek során alkalmazzuk.

17.6.16 Források és ellenőrzési hiányok

Az alfejezet a stabil műszaki alapokra épül, jogszabályi vagy szabvány hivatkozást nem igényelt. A gyártói nyomás-, hőmérséklet- és hézagértékek, valamint a megadott hibakódok tanulási példák; a konkrét jármű javítása előtt a gyártói javítási adatbázist kell használni. Az alábbi tételeket jelöltem ellenőrizendőként: turbina fordulatszám-tartománya, töltőnyomás-értékek, kipufogógáz-hőmérséklet, tengelyhézag-tűrések, olajspecifikáció, hibakódok, valamint a kibocsátáscsökkentő rendszerek tilalmára vonatkozó hatályos szabályozás.