18.1 A motor hűtése

A motor megfelelő üzemi hőmérsékletét a hűtőrendszer tartja fenn. Ha a rendszer hibás, túlmelegedés vagy tartósan hideg motor jelentkezik, amely károsíthatja a motort, növelheti a fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást.

18.1.1 Motiváció

Az ügyfél azt mondja, hogy a hőmérő mutatója menet közben a piros mezőbe emelkedik, és a fűtés is gyengén melegít. A motor ellenőrző lámpája is kigyulladt. Mielőtt hozzákezdenél, meg kell értened, hogyan áramlik a hűtőfolyadék, mely elemek szabályozzák a hőmérsékletet, és mi történik, ha a termosztát, a ventilátor vagy a hűtő hibás. Ez az alfejezet a hűtőrendszer felépítését és működését tanítja, hogy a hibát biztonságosan be tudd határolni.

18.1.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy folyadékhűtésű motort. A vízszivattyú a hengerblokk és hengerfej hűtőköpenyébe nyomja a folyadékot. Hideg motornál a termosztát zárva tart, így a folyadék a bypass járaton át közvetlenül visszajut a szivattyú szívóoldalára – ez a kis kör. Amikor a hűtőfolyadék elérte a nyitási hőmérsékletet, a termosztát megnyílik, és a forró folyadék a felső csövön át a hűtőbe áramlik. A hűtő lamellái között a menetszél vagy a ventilátor által áramoltatott levegő lehűti, majd az alsó csonkon visszafelé halad a szivattyúhoz – ez a nagy kör. Az alábbi vázlat ezt az áramlási utat mutatja: a két kör a termosztátnál ágazik el, és mindkettő a szivattyú szívóoldalán záródik.

Statikus változat (mint a PDF-ben)A hűtőfolyadék kis köre a bypasson, nagy köre a hűtőn át záródik; a fűtőradiátor párhuzamos ág.
A hűtőfolyadék köre: a termosztátnál elágazó kis kör (bypass, szaggatott) és nagy kör (a hűtőn át, folytonos), párhuzamos fűtőág (pontozott), kiegyenlítőtartály nyomássapkával; a vonalvastagság 95 °C-nál a termosztát részleges nyitását mutatja (szemléltető)

Az ábra arra emlékeztet, hogy a hűtőkör zárt rendszer, és a termosztát nyitásával fokozatosan kapcsolódik a hűtő a körbe: a kis és a nagy kör nem egymás után, hanem egymás mellett, elágazásként működik, az átmeneti tartományban egyszerre. Az interaktív változatban a hőmérséklet-csúszkával követhető, mikor nyit a termosztát és mikor indul a ventilátor. A fűtőradiátor gyakran párhuzamos ág, amely a termosztát állásától függetlenül kaphat folyadékot, így hideg motornál is fűthet, amikor a termosztát még zárva van (a pontos bekötést a gyártói rajz adja meg).

18.1.3 Definíció és feladat

Definíció. A motor hűtőrendszere azoknak a szerkezeti elemeknek az összessége, amelyek a belső égésű motorban keletkező fölösleges hőt a környezetbe vezetik, és ezzel az égéstér, a hengerfej, a dugattyú, a szelepek és a kenőolaj hőmérsékletét a megengedett üzemi tartományban tartják.

A hűtés feladata kettős: - Nem hűtheti túl a motort, mert hideg motornál nő a belső súrlódás, a fogyasztás, a hengerfal kopása és a károsanyag-kibocsátás (különösen hidegindítás után). - Nem engedheti túlmelegedni a motort, mert a túl magas hőmérséklet károsítja a kenőolajfilmet, a hengerfejtömítést, a hengerfejet, a dugattyúgyűrűket és a turbófeltöltőt.

18.1.4 A léghűtés és a folyadékhűtés összehasonlítása

Léghűtés esetén a henger és a hengerfej külső felületén hűtőbordák növelik a hőleadó felületet. A motor által hajtott ventilátor vagy a menetszél levegőt áramoltat a bordák között. Előnye az egyszerű felépítés, a kis tömeg, nincs fagyveszély, nincs vízszivárgás. Hátránya a nagyobb zaj, az egyenetlen hőmérséklet-eloszlás, a gyengébb utastéri fűtés és a korlátozott teljesítmény-növelési lehetőség. Léghűtést főként régi járműveken, kismotorokon és egyes motorkerékpárokon találsz.

Folyadékhűtés esetén zárt körben keringő hűtőfolyadék veszi át a hőt. A folyadékhűtés egyenletesebb hőmérsékletet biztosít, jobban terhelhető, hatékonyabb fűtést tesz lehetővé, ezért a mai személygépkocsik és haszongépjárművek döntő többségében ezt alkalmazzák.

Az alábbi táblázat összefoglalja a fő különbségeket.

Szempont Léghűtés Folyadékhűtés
Hőleadó közeg levegő hűtőfolyadék + levegő
Hőmérséklet eloszlás egyenetlenebb egyenletesebb
Fagyveszély nincs fagyálló folyadék szükséges
Utastéri fűtés nehézkes hatékony
Zaj és tömeg zajosabb, könnyebb halkabb, nehezebb

Az értékek és jellemzések tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / adott járműtípus).

18.1.5 A folyadékhűtés elemei és működése

18.1.5.1 Vízszivattyú

A vízszivattyú jellemzően centrifugálszivattyú, amelyet a motor ékszíjjal, lapos szíjjal vagy fogasszíjjal hajt. A járókerék a folyadékot a hengerblokk és a hengerfej hűtőköpenyébe nyomja. A szivattyú tengelytömítése a hűtőfolyadék kifolyását akadályozza; a tömítés kopása szivárgást okoz. A szivattyú csapágyazása kopáskor zörög, a tengely lötyög, ami a lapátok kavitációjához és csökkent keringéshez vezet.

18.1.5.2 Hűtő és a levegőoldali hőleadás

A hűtő keresztáramú hőcserélő: vékony alumínium csövek és lamellák alkotják, a folyadék a csövekben, a levegő a lamellák között áramlik. A forró folyadék a hűtő felső csonkjába érkezik, lehűlve az alsó csonkon távozik. A hűtő hatékonysága függ a levegő sebességétől, a lamellák tisztaságától és a belső elszennyeződéstől.

18.1.5.3 Kiegyenlítőtartály és nyomásszelep

A kiegyenlítőtartály a hűtőfolyadék hőtágulását veszi fel, és a rendszer feltöltését, szintellenőrzését szolgálja. A tartályon MIN–MAX jelölés mutatja a hideg és meleg motor melletti megengedett szinttartományt. A tartály vagy a hűtő sapkája két szelepet tartalmaz: - Nyomásszelep: a rendszert túlnyomás alatt tartja, ezzel megemeli a hűtőfolyadék forráspontját. Például 1,0–1,4 bar túlnyomás mellett a forráspont kb. 120–127 °C (ellenőrizendő: a jármű gyártói adata). Ha a nyomás túl magas, a szelep a gőzt vagy folyadékot a tartályba engedi. - Vákuumszelep: lehűléskor, ha a rendszerben vákuum keletkezik, levegőt enged vissza, hogy a csövek ne rogyjanak össze.

Figyelem. Meleg motoron a hűtőrendszer nyomás alatt áll. A sapkát forró motornál lecsavarni tilos, mert a kilépő gőz és forró folyadék súlyos égési sérülést okoz. Mindig várd meg, amíg a motor lehűl, vagy a gyártói leeresztő eljárást használd.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Hűtősapka túlnyomás- és vákuumszeleppel; helyes nyitás hidegen ronggyal, hibás nyitás forró motoron.
A kiegyenlítőtartály sapkája túlnyomás- és vákuumszeleppel (a); hibás nyitás forró motoron (b) és helyes nyitás lehűlt motoron, ronggyal, fokozatosan (c)

A metszeten látszik, hogy a túlnyomásszelep rugója a tömített tányért a tartály nyakára szorítja, ezért a rendszer csak a nyitónyomás felett enged a túlfolyóba. Ha forró motoron levesszük a sapkát, a nyomás hirtelen megszűnik, a túlhevített folyadék azonnal felforr és kilövell. Helyesen: lehűlt motoron, ronggyal letakarva, előbb csak az első ütközőig fordítjuk a sapkát, megvárjuk a nyomás kiegyenlítődését, és csak utána vesszük le.

18.1.5.4 Fűtőhőcserélő

A fűtőradiátor az utastéri fűtés hőcserélője. A motor hűtőkörébe csatlakozik, és a forró hűtőfolyadék leadja hőjét az utastérbe áramló levegőnek. A fűtési teljesítményt a fűtőszelep vagy a levegőoldali keverőcsappantyú szabályozza. Eltömődött fűtőradiátor esetén a fűtés gyenge, a motornál a hűtőkörben mégis normális lehet a hőmérséklet.

18.1.6 Hűtésintenzitás szabályozása

18.1.6.1 Táguló anyagos termosztát

Definíció. A termosztát olyan hőmérséklet-érzékelő szelep, amely a hűtőfolyadék hőmérséklete alapján nyitja vagy zárja a hűtő felé vezető ágat.

A leggyakoribb termosztát viaszos kapszulás szerkezet. A viasz melegítésre megolvad és kitágul, a dugattyút kinyomja, a szeleptányér megemelkedik, és a folyadék a hűtő felé áramolhat. A nyitási hőmérséklet jellemzően 80–95 °C, a teljes nyitás pedig 100–105 °C (ellenőrizendő: a jármű gyártói adata). Hideg motornál a termosztát zárva tart, és a folyadék a bypass ágon áramlik, így a motor gyorsan melegszik.

Hiba. Ha a termosztát zárva marad, a motor túlmelegszik, mert a folyadék nem jut a hűtőbe. Ha nyitva ragad, a motor lassan melegszik, a fűtés hideg marad, a fogyasztás és a kopás megnő.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Termosztát hidegen zárt, melegen nyitott állapotban; a viasz tágulása nyitja a szelepet.
Viaszos termosztát metszete hidegen (1: főszelep zárva, bypass nyitva) és melegen (2: a viasz tágul, a patron a rögzített tolórúdon elmozdul, a főszelep nyit, a bypass zár); vizsgálat fürdőben hőmérővel (3)

A tolórúd a házhoz rögzített kengyelen áll; a táguló viasz ezért a patront és vele a főszeleptányért mozdítja el a rugó ellenében, a patron alján lévő bypass-szelep pedig közben lezárja a kis kört. A „zárva marad” hiba azt jelenti, hogy a tányér melegen sem mozdul (túlmelegedés), a „nyitva ragad” hiba, hogy hidegen sem zár (lassú melegedés, hideg fűtés).

18.1.6.2 Jelleggörbés termosztát

A korszerű motoroknál a termosztát viaszos eleme mellett elektromos fűtőszál is található. A motorvezérlő a fűtéssel a termosztát nyitási hőmérsékletét a terheléshez igazítja: részterhelésen magasabb, akár 100–105 °C hűtőfolyadék-hőmérsékletet enged, mert ez csökkenti a belső súrlódást és a fogyasztást; nagy terhelésnél hamarabb nyit, hogy a motor hűvösebb maradjon. A fűtőszál szakadása vagy a vezérlő hibája téves hőmérséklet-szabályozást okoz.

18.1.6.3 Viszkó-tengelykapcsoló

A viszkó-tengelykapcsoló a mechanikusan hajtott hűtőventilátort kapcsolja a motor fordulatszámához. Házában szilikonolaj található. Hideg motornál a bimetall hőmérséklet-érzékelő a szelepet zárva tartja, így az olaj nem kapcsolja össze a hajtótengelyt a ventilátorral, a lapátok csak kis fordulatszámon forognak. Meleg levegő hatására a bimetall nyit, az olaj kitölti a munkateret, és a ventilátor a motor fordulatszámával közel azonos sebességgel forog, nagyobb levegőszállítást biztosítva. A viszkó-tengelykapcsoló hibája jellemzően az, hogy nem zár, ezért a ventilátor alapjáraton vagy araszoláskor nem hűt megfelelően.

18.1.6.4 Elektromos ventilátor

Az elektromos ventilátor a hűtő mögött vagy előtt helyezkedik el, és az ECU vagy egy hőmérséklet-kapcsoló relén keresztül indítja. Kétfokozatú működés is gyakori: alacsony fordulatot kapcsol a hűtőfolyadék meghatározott hőmérséklete, magas fordulatot pedig a magasabb hőmérséklet vagy a klímakompresszor nyomása. A ventilátor motorja, a relé, a biztosíték, a hőmérséklet-érzékelő és a vezérlőegység hibája egyaránt okozhat túlmelegedést, különösen városi araszoláskor és álló helyzetben.

18.1.7 Hőmenedzsment korszerű motorokon

A modern hőmenedzsment rendszer a hűtést aktívan szabályozza, hogy a motor gyorsabban melegedjen fel, és üzemszerűen a lehető legjobb hatásfokon működjön. Jellemző elemei: - Elektromos vízszivattyú, amely nem függ a motor fordulatszámától, hideg motornál kis térfogatáramot szállít, meleg motornál pedig a hűtési igényhez igazodik. - Fűtött termosztát a fent leírt módon. - Hűtőrács-aktív zsalu, amely hideg motornál zárva tartja a levegő útját, csökkentve a légellenállást és gyorsítva a felmelegedést. - Megosztott hűtőkör, amelyben a hengerfej és a hengerblokk különböző hőmérsékletű folyadékot kap; a hengerfej hűvösebb, hogy a sűrítési viszony magasabb lehessen, a blokk melegebb, hogy kisebb legyen a súrlódás. - Fűtés-hőtároló, amely leállítás után tárolja a hőt, és hidegindításkor gyorsabban melegíti a motort vagy az utasteret.

18.1.8 Hűtőfolyadék fajtái és keverése

A hűtőfolyadék alapja leggyakrabban etilénglikol vagy propilénglikol, amelyet desztillált vízzel kevernek. A glikol fagyáspontcsökkentő és forráspontnövelő hatású. A gépjárművekhez való hűtőfolyadék adalékokat is tartalmaz, például korróziógátlót, habzásgátlót és kenőanyagot a vízszivattyú tömítéséhez.

A keverési arány jellemzően 33–60% glikol (ellenőrizendő: a jármű gyártói előírása). A gyakorlatban a következő (térfogatszázalékos, etilénglikol–víz keverékre vonatkozó) értékek támpontok; a pontos fagyáspontot a hűtőfolyadék gyártói adatlapja adja (ellenőrizendő): - 33% glikol: fagyáspont kb. -20 °C, - 40% glikol: fagyáspont kb. -25 °C, - 50% glikol: fagyáspont kb. -37 °C. Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: a hűtőfolyadék gyártói adatlapja).

Környezetvédelem. A glikolos hűtőfolyadék mérgező, különösen etilénglikol esetén. Tilos a talajra, csatornába vagy élővízbe önteni. A leengedett hűtőfolyadékot zárt edényben kell gyűjteni, és veszélyes hulladékként kell leadni. Az állatokat is veszélyezteti, mert a glikol édes ízű.

18.1.9 Kidolgozott példák

Számítás. Egy benzinmotor effektív teljesítménye 60 kW, effektív hatásfoka 30%. Mennyi hőt kell a hűtőrendszernek elvezetnie, ha közelítőleg a bevitt tüzelőanyag-energia 30%-a jut a hűtőfolyadékba?

Adott: Pe=60kWP_e = 60\,\text{kW}, ηe=0,30\eta_e = 0{,}30.
Keresett: Q̇hűtő\dot Q_{\text{hűtő}}.

Képlet: a bevitt hőteljesítmény Q̇be=Peηe\dot Q_{\text{be}} = \frac{P_e}{\eta_e}.
Behelyettesítés: Q̇be=60kW0,30=200kW\dot Q_{\text{be}} = \frac{60\,\text{kW}}{0{,}30} = 200\,\text{kW}.

A hűtő hőleadása: Q̇hűtő=0,30⋅Q̇be=0,30⋅200kW=60kW\dot Q_{\text{hűtő}} = 0{,}30 \cdot \dot Q_{\text{be}} = 0{,}30 \cdot 200\,\text{kW} = 60\,\text{kW}.

Ellenőrzés. Az eredmény azt jelenti, hogy a motor által leadott mechanikai teljesítménnyel azonos nagyságrendű hőt kell a hűtőnek eltávolítani; ez megfelel a gyakorlati tapasztalatnak (a maradék hő a kipufogógázzal és a sugárzással távozik). A pontos megoszlás a motor terhelésétől és a gyártói hőmenedzsment-kialakítástól függ.

Gyakorlati példa. Egy termosztát vizsgálata: helyezd a termosztátot vízfürdőbe, és fokozatosan melegítsd. Mérd a hőmérsékletet, amikor a szeleptányér mozdulni kezd. A nyitás kezdete példaként 87 °C (ellenőrizendő: a termosztáton beütött érték és a gyártói adat). A teljes nyitást vízfürdőben a gyártói eljárás szerint, a nyitási hőmérséklet fölötti, de 100 °C alatti hőmérsékleten, előírt idő után mért szelepemelkedéssel ellenőrizzük (az előírt emelkedés gyártói adat; ellenőrizendő). Ha a termosztát már szobahőmérsékleten nyitva van, cserélni kell. Ha a nyitási hőmérséklet felett néhány fokkal sem mozdul, szintén hibás. Forró vízzel fogóval, védőkesztyűben és védőszemüvegben dolgozz (égési, leforrázási veszély).

18.1.10 Minőségellenőrzés

A hűtőrendszer ellenőrzésekor az alábbi pontokat vizsgáld, a gyártói javítási adatokhoz képest:

  1. Hűtőfolyadék szintje hideg és meleg motornál a kiegyenlítőtartály MIN–MAX jelölése között legyen.
  2. Fagyáspont és keverési arány refraktométerrel vagy sűrűségmérővel; a gyártói előírt tartományba essen.
  3. Nyomáspróba hűtőrendszer-vizsgálóval: a próbanyomás értéke például 1,0–1,4 bar (ellenőrizendő). A nyomásnak 5–10 percig nem szabad jelentősen csökkennie.
  4. Termosztát működése vízfürdős vizsgálattal.
  5. Ventilátor kapcsolása hőmérséklet-emelkedésre vagy diagnosztikai beavatkozó teszttel.
  6. Tömörség szemrevételezéssel, UV-festékes szivárgáskereséssel vagy nyomáspróbával.
  7. A hűtő tisztasága kívül lamellákat, belül elszennyeződést ellenőrizve.

18.1.11 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy autó városi araszolás után túlmelegedett, a hőmérő a piros mezőbe ért. A vezető lehúzódott, leállította a motort. A műhelyben a következő hibakeresési láncot hajtottuk végre.

18.1.12 Tipikus hibák

  1. Forró motoron a hűtősapkát lecsavarni. A nyomás alatti rendszer hirtelen gőzt és forró folyadékot lövell ki, súlyos égést okozva. Helyes: várj a lehűlésre, vagy a gyártói leeresztő eljárást alkalmazd.
  2. Tiszta víz használata hűtőfolyadék nélkül. Ez korróziót, fagyáskor a blokk megrepedését és a vízszivattyú tömítésének károsodását okozza. Helyes: mindig a gyártói előírás szerinti glikolos hűtőfolyadékot használd, a megadott keverési arányban.
  3. A termosztát elhagyása vagy nyitva beragadt termosztáttal való közlekedés. A motor lassan melegszik, a fogyasztás és a kopás megnő. Helyes: a hibás termosztátot cseréld ki, ne hagyd ki.
  4. A ventilátor és a relé ellenőrzése nélkül a teljes hűtőrendszer cseréje. A túlmelegedés gyakori oka a vezérlés hibája, nem pedig a hűtőé. Helyes: tünet–hipotézis–mérés–ok–javítás sorrendben dolgozz.

18.1.13 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis: hideg motornál a termosztát zárva van, és a hűtőfolyadék a bypass ágon kering.
  2. Igaz vagy hamis: a kiegyenlítőtartály sapkájának nyomásszelepe csökkenti a forráspontot.
  3. Számold ki gyorsan: ha a motor effektív teljesítménye 80 kW, effektív hatásfoka 40%, mennyi a bevitt hőteljesítmény?
  4. Mi a hiba az alábbi leírásban? „A hűtő alsó csonkjához csatlakozik a forró folyadék, és a felső csonkon távozik a lehűlt folyadék.”
  5. Sorold fel a túlmelegedés három lehetséges okát, amely a hűtőrendszerhez köthető.

18.1.14 Feladatok

1. feladat (A)
Definiáld a motor hűtőrendszerét, és nevezd meg a folyadékhűtés négy fő elemét.

2. feladat (A)
Egy hűtőfolyadék keverék 40% glikolt tartalmaz. Mekkora a várható fagyáspontja a fenti közelítő táblázat alapján? Miért fontos ez télen?

3. feladat (B)
Rajzold le szövegesen a hűtőfolyadék útját kis és nagy körben, a vízszivattyútól indulva. Nevezd meg a termosztát szerepét mindkét körben.

4. feladat (B)
Egy motor effektív teljesítménye 45 kW, effektív hatásfoka 0,32. A bevitt hőteljesítmény 30%-át a hűtőfolyadék vezeti el. Számold ki a hűtő hőleadását. Ellenőrizd a nagyságrendet.

5. feladat (C)
Miért káros a motorra nézve, ha a termosztát tartósan nyitva marad? Magyarázd el a hatását a fogyasztásra, a kopásra és a fűtésre, és írd le, hogyan ellenőriznéd a termosztátot.

6. feladat (D)
Egy autó hideg időben autópályán nem éri el az üzemi hőmérsékletet (a mutató a skála alsó harmadában marad), a fűtés langyos; városban, araszolva a mutató lassan normálisra kúszik. A hűtőfolyadék szintje rendben, a ventilátor nem forog, a hűtő felső csöve a hidegindítás után néhány perccel már langyos. Milyen hibára gyanakszol? Milyen mérésekkel igazolnád, és hogyan javítanád?

18.1.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok
1. Igaz. A termosztát zárva tart, így a folyadék a bypass ágon visszajut a szivattyúhoz.
2. Hamis. A nyomásszelep növeli a forráspontot.
3. Q̇be=80kW/0,40=200kW\dot Q_{\text{be}} = 80\,\text{kW} / 0{,}40 = 200\,\text{kW}.
4. Felcserélték a csonkokat: a forró folyadék a felső csonkon jut be, és lehűlve az alsón távozik.
5. Például: hűtőfolyadékhiány, termosztát zárva marad, elektromos ventilátor nem működik.

1. feladat (A)
A hűtőrendszer azoknak az elemeknek az összessége, amelyek a motor fölösleges hőjét a környezetbe vezetik, és az üzemi hőmérsékletet fenntartják. Négy fő elem: vízszivattyú, hűtő, termosztát, kiegyenlítőtartály (vagy fűtőhőcserélő).

2. feladat (A)
40% glikolnál a fagyáspont kb. -25 °C (tanulási példa, ellenőrizendő: a hűtőfolyadék gyártói adatlapja). Télen ezért nem fagy meg a hűtőfolyadék, a motorblokk nem reped meg.

3. feladat (B)
A vízszivattyú a hengerblokk és hengerfej hűtőköpenyébe nyomja a folyadékot. Hideg motornál a termosztát zárva tart, a folyadék a bypass járaton át visszajut a szivattyú szívóoldalára (kis kör). Meleg motornál a termosztát nyit, a forró folyadék a felső csövön a hűtőbe áramlik, lehűl, és az alsó csövön visszajut a szivattyúhoz (nagy kör). A termosztát szerepe, hogy a motort gyorsan felmelegítse, majd a hűtőt bekapcsolja.

4. feladat (B)
Adott: Pe=45kWP_e = 45\,\text{kW}, ηe=0,32\eta_e = 0{,}32.
Keresett: Q̇hűtő\dot Q_{\text{hűtő}}.
Képlet: Q̇be=Peηe\dot Q_{\text{be}} = \frac{P_e}{\eta_e}.
Behelyettesítés: Q̇be=45kW0,32≈140,6kW\dot Q_{\text{be}} = \frac{45\,\text{kW}}{0{,}32} \approx 140{,}6\,\text{kW}.
Hűtő hőleadás: Q̇hűtő=0,30⋅140,6kW≈42,2kW\dot Q_{\text{hűtő}} = 0{,}30 \cdot 140{,}6\,\text{kW} \approx 42{,}2\,\text{kW}.
Ellenőrzés: a motor teljesítményével összemérhető hőt kell elvezetni, a nagyságrend reális.

5. feladat (C)
A nyitva maradt termosztát miatt a motor lassan melegszik fel; a fűtés hideg marad, a fogyasztás nő, a hengerfal kopása fokozódik, különösen hidegindítás után. A vizsgálat: termosztát kivétele után vízfürdőben melegítve a szelepnek csak a nyitási hőmérsékleten szabad mozdulnia; ha szobahőmérsékleten nyitva van, cserélni kell.

6. feladat (D)
Valószínű, hogy a termosztát nyitva ragadt: a folyadék már hideg motornál is a hűtőn át kering, ezért a felső hűtőcső a motorral együtt, korán melegszik, a motor pedig a hűtőn átáramló sok levegő miatt autópályán túlhűl. Igazolás: hidegindítás után infrahőmérővel vagy a diagnosztikai műszer élő adatával mérjük a hűtőfolyadék és a felső hűtőcső hőmérsékletét; ha a hőmérséklet lassan emelkedik, és a felső cső már hamar a motorral együtt melegszik, a termosztát hibás. Javítás: új termosztát beszerelése, hűtőfolyadék feltöltése, légtelenítés, próbaút.

18.1.16 Rövid összefoglaló

A motor hűtőrendszere a fölösleges hőt a környezetbe vezeti, és az üzemi hőmérsékletet fenntartja. A folyadékhűtés zárt körben keringő, glikolos hűtőfolyadékot használ; a vízszivattyú a hengerblokk és hengerfej hűtőköpenyébe nyomja a folyadékot. Hideg motornál a termosztát zárva tart, és a folyadék a bypass ágon kering (kis kör). A termosztát nyitásakor a folyadék a hűtő felső csonkján át a levegő által hűtött hűtőbe áramlik, majd az alsó csonkon a szivattyúhoz tér vissza (nagy kör). A hűtésintenzitást táguló anyagos termosztát, viszkó-tengelykapcsoló, elektromos ventilátor és korszerű motorokon fűtött termosztát, elektromos vízszivattyú és aktív zsalu szabályozza. A kiegyenlítőtartály nyomásszelepe megemeli a forráspontot. Továbbvitt eredmény. A hűtőkör felépítését, a folyadék útját és a hűtőfolyadék kiválasztását használjuk a(z) A motor kenése, olajszűrés, olajhűtés és a levegő- és tüzelőanyag-szűrők, az Utastéri fűtés, szellőzés és klímaberendezés és a(z) A kenő-, hűtő- és tüzelőanyag-rendszer javítása alfejezetekben.

18.1.17 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: járműgyártói javítási utasítások és hűtőfolyadék-specifikációk, hűtőfolyadék-gyártói adatlapok, gépjármű-szerviz kézikönyvek. Ellenőrizendő: a termosztát nyitási hőmérséklet-tartományai, a hűtőrendszer próbanyomás-értéke, a fagyáspont-táblázat, a glikol keverési arányok, a viszkó-tengelykapcsoló és az elektromos ventilátor kapcsolási értékei, valamint a hőmenedzsment-rendszerek gyártói adatai.