A műhelyben egy motor időnként kihagy, és a rendszerteszter „főtengely-jeladó jel hiánya” hibakódot tárol. Az induktív főtengely-jeladó kimenetén oszcilloszkóppal nem tiszta négyszögjelet látunk, hanem zajos, torz szinuszszerű jelet, amelynek amplitúdója fordulatszámmal változik. A motorvezérlő mégis megbízható fordulatszámjelet kap, mert a bemeneti áramköre jelformálást végez: a jelet erősíti, vágja, és egy hiszterézissel rendelkező Schmitt-trigger alakítja tiszta négyszögjellé. Ugyanebben a fejezetben értjük meg, hogyan működik az irányjelző villogója, miért villog gyorsabban az irányjelző, ha egy izzó kiégett, és mit jelent a motorvezérlő kimenetén a PWM-jel, például egy elektromos hűtőventilátor fordulatszám-állításánál.
Képzeljünk el egy oszcilloszkópot, amelyen egy négyszögjelet látunk. A jel két feszültségszint között ugrál: például és között. A jelet egy kapcsoló óra hozza létre, amely másodpercenként sokszor be- és kikapcsolja az -os tápfeszültséget. A képernyőn leolvasható, hogy mennyi ideig van bekapcsolva a jel, és mennyi ideig van kikapcsolva. Ha a bekapcsolt és kikapcsolt idő aránya változik, a fogyasztó átlagos teljesítménye is változik, pedig a feszültség mindig ugyanakkora. Ezt az elvet használja a modern járműelektronika a fényszóró-motorok, ventilátorok, fűtőbetétek és sok más fogyasztó fokozatmentes vezérléséhez.
Definíció. Az impulzus olyan villamos jel, amely rövid időre eltér az alapállapottól, majd visszatér. A gyakorlatban gyakran periódikusan ismétlődő négyszögimpulzusokkal dolgozunk. A periodikus négyszögjel jellemzői:
Definíció. A kitöltési tényező () a bekapcsolási idő és a periódusidő hányadosa:
A kitöltési tényezőt gyakran százalékban adjuk meg: azt jelenti, hogy a periódusidő -ában van a jel magas szinten. Az ilyen, rögzített frekvenciájú, változtatható kitöltési tényezőjű jelet PWM-jelnek (pulse width modulation, impulzusszélesség-moduláció) nevezzük.
Szabály. A PWM-jel átlagos feszültsége egy periódusra vetítve:
Ha például egy -os fogyasztót kitöltési tényezőjű PWM-mel kapcsolunk, az átlagos feszültsége , ezért a fogyasztó átlagosan úgy viselkedik, mintha kisebb egyenfeszültséget kapna.
A Villamos tér, kondenzátor és RC-időállandó alfejezetben megismertük a kondenzátor töltését és kisütését, valamint az időállandót: . Egy ellenállásból és kondenzátorból álló RC-tag négypólus, amelynek bemeneti feszültségét , kimeneti feszültségét jelöli. Attól függően, hogy a kimenetet az ellenállásról vagy a kondenzátorról vesszük le, a kapcsolás két alapvető viselkedést mutat.
A differenciáló tag kapcsolásában a kondenzátor a bemenet és a kimenet között van sorban, az ellenállás pedig a kimenet és a test között. A kimeneti feszültség az ellenálláson jelenik meg. Ha a bemenet egy négyszögjel, akkor a felfutó él pillanatában a kondenzátor feszültsége hirtelen nem változhat, ezért a kimeneten rövid, magas tüskeimpulzus jelenik meg, amely az időállandóval exponenciálisan lecseng. A lefutó élkor egy fordított polaritású tüske keletkezik.
Szabály. A differenciáló tag akkor viselkedik valódi differenciálóként, ha az időállandó sokkal kisebb, mint a bemeneti jel periódusidejének fele:
Ilyenkor a kimeneti feszültség gyakorlatilag a bemeneti feszültség változási sebességét tükrözi. Járműpélda: a gyújtáselektronika régebbi rendszereiben tüskeimpulzust hoztak létre a jel felfutó éléről, hogy a vezérlőtranzisztort ki- vagy bekapcsolják.
Az integráló tag kapcsolásában az ellenállás a bemenet és a kimenet között van sorban, a kondenzátor pedig a kimenet és a test között. Ha a bemenet négyszögjel, akkor a kondenzátor töltése és kisütése miatt a kimeneti feszültség háromszögjelszerűen emelkedik és süllyed, mert a kondenzátor feszültsége az idővel fokozatosan változik.
Szabály. Az integráló tag akkor viselkedik valódi integrálóként, ha az időállandó sokkal nagyobb, mint a bemeneti jel félperiódusa:
Ilyenkor a kimeneti feszültség közelíti a bemeneti feszültség idő szerinti integrálját. Az RC-integrátor az impulzustechnikában például zajszűrésre, feszültségátlagolásra és lassú, egyenletes jelváltozás létrehozására szolgál.
Megjegyzés. Ugyanaz az RC-tag lehet differenciáló vagy integráló attól függően, hogy milyen frekvenciájú jelet adunk rá. A döntő a és a jel periódusidejének aránya.
A diódás vágóáramkör olyan kapcsolás, amely a bemeneti jelből levág egy feszültségtartományt, vagy a kimeneti feszültséget egy előre megadott szintre korlátozza. A dióda nyitóirányban körülbelül feszültséget ejt (szilíciumdiódánál), ezért ha a kimenettel párhuzamosan test felé nyitóirányban diódát kötünk, a kimenet nem tud fölé emelkedni. Soros diódával pedig egy félhullámú jelet hozhatunk létre.
A járműelektronikában a vágóáramkörök fontos védelmi szerepet töltenek be: a relétekercsek, szelepek és injektorok kikapcsolásakor keletkező önindukciós feszültségcsúcsot szabadonfutó diódával vagy Zener-diódás vágókörrel korlátozzák, hogy a vezérlőtranzisztor ne károsodjon. A vágás lehet pozitív, negatív vagy kétirányú; a kétirányú vágást például a vezérlőegységek érzékelőbemeneteinek túlfeszültség-védelmében alkalmazzák.
A billenőkapcsolás (multivibrátor) olyan kapcsolás, amely két erősítő fokozatból áll, és amelynek kimenete két állapot között váltogat. A három alaptípus a gyakorlati járműelektronikában a következő.
A bistabil billenőkapcsolásnak két stabil állapota van. Egy bemenő impulzussal az egyik, újabb impulzussal a másik állapotba billen, és külső jel nélkül az utolsó állapotban marad. Ilyet valósítanak meg a digitális RS-tárolók és a fedélzeti elektronika memóriáinak alapáramkörei. A járművezérlőkben a bistabil elem segítségével tárolják például egy beavatkozó be- vagy kikapcsolt állapotát.
A monostabil billenőkapcsolásnak egy stabil állapota van. Ha egy indítóimpulzust kap, rövid időre átbillen a másik állapotba, majd az időzítő elem (RC-tag) által meghatározott idő után magától visszabillen. A kimeneti impulzus hossza . A monostabil áramkört járművekben például beltéri világítás késleltetésére, ablaktörlő-intervallum-vezérlésre és szervoablakok egyszeri működtetésére használják.
Az astabil billenőkapcsolásnak nincs stabil állapota, ezért folyamatosan oszcillál: a kimenete periodikusan vált a két állapot között. A frekvenciát és a kitöltési tényezőt két RC-tag határozza meg. Az astabil multivibrátor elve működteti az irányjelző villogóját: az elektronikus villogórelé astabil billenője kb. 1,5 Hz-cel kapcsolja az izzók áramát (az előírt villogási frekvencia 60–120 villanás/perc; ellenőrizendő: a hatályos előírás). Egy söntellenálláson mért árammal ellenőrzi az izzók áramfelvételét: ha egy izzó kiég, vagy kisebb teljesítményűre cserélték, az áram csökken, és az áramkör kb. kétszeres frekvenciára kapcsol (ellenőrizendő: gyártói adat); ez jelzi a vezetőnek a hibát. A modern járművekben ezt a vezérlőegység szoftvere és az izzófigyelő áramkör végzi.

A rajzon az akkumulátor (30) a biztosítón át a villogórelé 49-es bemenetére jut. A relében az astabil billenő ütemesen be- és kikapcsolja a kapcsolóelemet (tranzisztor vagy relé), amely a 49a kimeneten, az irányjelző-kapcsolón át a kiválasztott oldal izzóit (első, oldalsó, hátsó) táplálja; az izzók a testen (31) záródnak, a visszajelző lámpa a 49a-ra csatlakozik. Az áramfigyelő a söntellenálláson eső feszültségből érzékeli az izzók áramát: ha egy izzó kiég (oldalanként esetén kb. helyett kb. folyik), a billenő kb. kétszeres frekvenciával villog (tanulási példa: kb. 1,5 Hz helyett kb. 3 Hz, ellenőrizendő: előírás és gyártói adat). Az interaktív változatban az irány választható, és egy izzó „kiégethető”.
A Schmitt-trigger olyan hiszterézissel rendelkező komparátorkapcsolás, amelynek két küszöbfeszültsége van: a felfutó jel csak egy magasabb küszöbnél kapcsolja be a kimenetet, a lefutó jel csak egy alacsonyabb küszöbnél kapcsolja ki. A két küszöb közötti feszültségkülönbséget hiszterézisnek nevezzük.
Definíció. A Schmitt-trigger hiszterézise:
A hiszterézis megakadályozza, hogy egy zajos vagy lassan változó jel a küszöb környékén többször ki-be kapcsoljon. Ezt zajszűrésnek nevezzük. A motorvezérlő bemenetein a főtengely- és vezérműtengely-jeladó jelét, valamint a kerékfordulatszám-jeladók jelét általában Schmitt-trigger formálja tiszta négyszögjellé.
Példa. Egy induktív főtengely-jeladó jele fordulatszámon kb. amplitúdójú, zajos feszültség (ellenőrizendő: gyártói adat). A Schmitt-trigger és küszöbökkel rendelkezik (hiszterézis: ). A jel felfutásakor a kimenet -nál kapcsol be, lefutáskor -nál kapcsol ki. A -nál kisebb csúcstól csúcsig zaj nem okoz hamis átbillenést.
Adott: Egy PWM-jel periódusideje , bekapcsolási ideje , amplitúdója .
Keresett: a frekvencia, a kitöltési tényező és az átlagfeszültség.
Megoldás:
Ellenőrzés: egy normál villamos hálózati frekvencia, a kitöltés pedig átlagot ad az -os amplitúdóból, ami nagyságrendileg helyes. ∎
Adott: Egy differenciáló RC-tag ellenállása , kondenzátora . A bemenet frekvenciájú négyszögjel.
Keresett: az időállandó, valamint annak eldöntése, hogy a kapcsolás differenciálóként viselkedik-e.
Megoldás:
A bemenet félperiódusa:
Összehasonlítva: , tehát a feltétel nem teljesül. A kapcsolás nem differenciáló, hanem valójában integráló viselkedést mutat erre a jelre. A tüske nem rövid, hanem a félperiódus alatt alig változik a kimenet. ∎
Adott: Egy Schmitt-trigger bekapcsolási küszöbe , kikapcsolási küszöbe .
Keresett: a hiszterézis nagysága.
Megoldás:
Ellenőrzés: egy átlagos zajszint alatt nem okoz hamis átbillenést, mert a hiszterézis . ∎
A következő ábra egy bemeneti négyszögjelet és egy differenciáló RC-tag kimeneti tüskejelét mutatja szemléltető, számításból adódó pontokkal:
Az ábrán látható, hogy a bemeneti négyszögjel felfutó élével egy pozitív tüske, lefutó élével egy negatív tüske jelenik meg a kimeneten. Az ábrán (például , ), ami jóval kisebb a félperiódusnál (): a tüske alatt a csúcsérték kb. 37%-ára (, pontozott segédvonal), kb. alatt gyakorlatilag nullára cseng le, vagyis a tüske hossza a nagyságrendjébe esik. A tüske csúcsa közel van a bemenet ugrásának értékéhez, de a nagysága és a lecsengési idő az RC-időállandótól függ. A vízszintes tengelyen az idő, a függőlegesen a feszültség szerepel.
A jelformáló áramkörök vizsgálatához elsősorban oszcilloszkópot használunk. Az ellenőrzés során a következőket mérjük:
Ellenőrzőlista. Jelformáló áramkör vizsgálatakor:
Egy benzinüzemű jármű indítás után jár, de rángat, és a rendszerteszter „főtengely-jeladó jel hiánya” hibakódot tárol. A szerelő a főtengely-jeladó csatlakozóján oszcilloszkópot kötött. A jel szinuszszerű volt, amplitúdója alapjáraton , de indításkor csak , és erős zajjal keveredett. A műhelyben a jeladó és a vezérlő közötti árnyékolt vezeték ellenállását multiméterrel megmérték: a vezeték ép, földelése megfelelő, de a csatlakozó erősen oxidált volt. A nagy átmeneti ellenállás miatt a jel amplitúdója leesett, és a motorvezérlő bemeneti Schmitt-triggere nem kapcsolt megbízhatóan. A csatlakozó megtisztítása és a jel újravizsgálata után a jel amplitúdója visszatért, a hibakód törölhető volt, és a motor járása egyenletes lett. A tanulság: a legjobb jelformáló áramkör sem tudja helyettesíteni a megbízható, tiszta bemeneti jelet.
1. feladat (A). Definíciók: határozd meg az impulzus, a kitöltési tényező és a PWM fogalmát.
2. feladat (A). Egy négyszögjel periódusideje , bekapcsolási ideje . Számítsd ki a frekvenciát és a kitöltési tényezőt százalékban.
3. feladat (B). Egy integráló RC-tag ellenállása , kondenzátora . A bemenet négyszögjel. Ellenőrizd, hogy az integráló feltétel teljesül-e, és számítsd ki az időállandót.
4. feladat (B). Rajzold le az astabil billenő elvi kapcsolását (tranzisztoros multivibrátor) és magyarázd el, miért nincs stabil állapota.
5. feladat (C). Egy motorvezérlő bemenetén a főtengely-jel zajszintje , a jel amplitúdója alapjáraton . Milyen Schmitt-trigger küszöböket és hiszterézist választanál, hogy a zaj ne okozzon téves kapcsolást, de a jel megbízhatóan átbillenjen? Indokold a választást.
6. feladat (D). Egy járművillamos diagnosztikai műhelyben az irányjelző izzói gyorsan villognak, mint amikor kiégett izzót érzékel a vezérlő. Milyen áramköri okokat és mérési lépéseket vizsgálnál? Fogalmazd meg a hibakeresési láncot.
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat (A) megoldása. Az impulzus olyan villamos jel, amely rövid időre eltér az alapállapottól. A kitöltési tényező a bekapcsolási idő és a periódusidő hányadosa, százalékban is megadható. A PWM (impulzusszélesség-moduláció) olyan jel, amelynek frekvenciája állandó, kitöltési tényezője változtatható.
2. feladat (A) megoldása. , . A frekvencia . A kitöltési tényező .
3. feladat (B) megoldása. . A félperiódus . Mivel , az integráló feltétel teljesül.
4. feladat (B) megoldása. A tranzisztoros astabil multivibrátor két tranzisztorból, két kondenzátorból és négy ellenállásból áll, a két tranzisztor kollektoráról vesszük le a kimenő jeleket. Az egyik tranzisztor kinyit, a másik lezár, majd a kondenzátorok töltésének és kisütésének hatására az állapot folyamatosan felcserélődik. Mivel nincs olyan állapot, amelyben a kapcsolás külső jel nélkül megmaradna, nincs stabil állapota. A frekvenciát az RC-tagok értékei határozzák meg.
5. feladat (C) megoldása. A zaj csúcsértékű, ezért a hiszterézis legyen legalább ennek kétszerese, például , hogy a zaj ne billentse meg a kimenetet. A jel amplitúdója , ezért a felső küszöb legyen , az alsó . Így a felfutó jel -nál bekapcsol, lefutó jel -nál kikapcsol, a hiszterézis elegendő a zajszűrésre, és a jel megbízhatóan átbillenti a komparátort.
6. feladat (D) megoldása. A tünet: gyors villogás. A lehetséges okok: kiégett izzó, rossz izzótípus, nagy átmeneti ellenállás a foglalatban, az izzófigyelő áramkör hibája, vagy a vezérlőegység hibája. Hibakeresési lánc: 1) ellenőrizzük az összes irányjelző izzó működését és teljesítményét; 2) megmérjük az izzófoglalat átmeneti ellenállását és a tápfeszültséget terhelés alatt; 3) megvizsgáljuk az irányjelzőkábel testpontjait és csatlakozóit; 4) rendszerteszterrel ellenőrizzük az izzófigyelő áramköröket és a hibakódokat; 5) szükség esetén oszcilloszkóppal ellenőrizzük a villogórelé kimenetét és a vezérlőegység PWM-jelét; 6) a megtalált hibát javítjuk (izzócsere, csatlakozó tisztítás), majd újrateszteljük a villogást, és a hibakódokat töröljük.
Az impulzusok jellemzői az amplitúdó, a periódusidő, a frekvencia és a kitöltési tényező. A kitöltési tényező a bekapcsolási idő és a periódusidő hányadosa: ; a PWM-jel átlagos feszültsége . Az RC-tag differenciáló vagy integráló viselkedését a időállandó és a jel félperiódusának aránya dönti el: esetén differenciáló, esetén integráló. A diódás vágóáramkörök a feszültségcsúcsokat korlátozzák. A billenőkapcsolások három típusa a bistabil (tároló), a monostabil (időzítő) és az astabil (oszcillátor, irányjelző villogó) multivibrátor. A Schmitt-trigger két küszöbfeszültséggel rendelkező hiszterézisű komparátor, amely a zajos, lassú jeleket tiszta négyszögjellé alakítja a motorvezérlő bemenetén. A hiszterézis . Továbbvitt eredmény: Az impulzusjellemzők és a jelformáló áramkörök ismerete szükséges a digitális logikai áramkörök (Digitális alapok: számrendszerek, logikai függvények, hálózatok, regiszterek) és az oszcilloszkópos mérések (Oszcilloszkóp, váltakozó áramú mérések és félvezetők vizsgálata) megértéséhez, mert a digitális jelek éppen ilyen kétállapotú impulzusokból állnak, és az oszcilloszkópos vizsgálatnál a hiszterézist és a jelformálást figyelembe kell venni.